Feladó: mandinka.bt
Dátum: 2016. december 12. 14:09
Tárgy: Alkotmánybíróság: hegyen-völgyön át!
Címzett: jozsef@kutasi.eu
Az Alkotmánybíróság teljes ülésének tárgyalandó témái
Álláskeresési ellátás.
A Kúria Kfv.III.38.175/2014/3. számú ítélete alaptörvény-ellenességének a megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata.
Az indítványozó - perbeli felperes - álláskeresőként történő nyilvántartásba vételét és álláskeresési ellátás megállapítását kérte egyéni vállalkozói tevékenysége szüneteltetése idején. A perbeli alperes álláspontja szerint azonban az indítványozó - mivel egyéni vállalkozói igazolvánnyal rendelkezett - kereső tevékenységet folytatott, ezért az ellátásra nem jogosult. Az indítványozó a perbeli alperes hatóság határozat ellen keresetet nyújtott be, amelyet azonban a bíróság elutasított. A jogerős ítélet ellen az indítványozó felülvizsgálati kérelmet nyújtott be, amelyben kérte az ítélet hatályon kívül helyezését. A Kúria az elsőfokú ítéletet hatályában fenntartotta.
Az indítványozó álláspontja szerint a Kúria ítélete alaptörvény-ellenes, mivel sérti a szociális biztonsághoz való alapjogát és a bíróságoknak a jogszabályok értelmezésére vonatkozó követelményt, valamint a diszkrimináció tilalmába is ütközik (Indítvány:_anonimizált.pdf.)
Jutalék megfizetése, munkáltatói jogutódlás, APEH-illetékhivatalok.
A Kúria.Mfv.II.10.673/2014/19. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata.
Az indítványozó szerint a támadott döntések sértik a törvény előtti egyenlőséget és a hátrányos megkülönböztetés tilalmát, mivel az indítványozó, mint a Pest Megyei Illetékhivatal dolgozója tekintetében az országos gyakorlattól eltérő, egyedi módon határozták meg a fizetésre kötelezett személyét.Állítja: a bírósági eljárásnak a felülvizsgálati eljárás megismétlését megelőző szakasza sérti a tisztességes eljárás követelményét, mert az indítványozó és jogi képviselője nem értesültek az őket érintő eljárási cselekményekről, mivel nem kapták meg a felülvizsgálati kérelem másolati példányát, - ezért nem volt lehetőségük csatlakozó felülvizsgálati kérelem benyújtására, ebből következően nem gyakorolhatták az iratok megismeréséhez való jogukat.
Az indítványozó kifogásolja továbbá: a Kúria az eljárás szabálytalansága elleni kifogását igazolási kérelemként bírálta el, megsértve ezzel a tisztességes eljárás követelményét. A támadott - felülvizsgálati eljárásban meghozott - kúriai határozat kézbesítésére 8 hónap elteltével került sor, amely álláspontja szerint sérti az ésszerű határidőn belül történő elbírálás alaptörvényi követelményét is. (Indítvány.pdf.)
Átszámított fogyasztói kölcsönszerződés elszámolási szabályai.
A Zalaegerszegi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 3.K.27.182/2014/24. sorszámú közbenső ítélete, valamint a Kúria mint felülvizsgálati bíróság Kfv.II.37.254/2015/10. sorszámú ítélete alaptörvény-ellenessé Az 54/2014. (X.10.) MNB rendelet 6. § (2) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló bírói kezdeményezés vizsgálata.
Az indítványozó szerint az MNB támadott rendelkezése túlterjeszkedik a felhatalmazó jogszabályon, amikor azt rögzíti, hogy az átszámított fogyasztói kölcsönszerződést is késedelmesnek kell tekinteni a túlfizetéstől függetlenül. Ezzel ugyanis elzárja a túlfizetésnek abban az időpontban történő figyelembe vételét, amikor a fogyasztó ténylegesen kifizette a tisztességtelenül felszámított összeget.
Az indítványozó álláspontja szerint az MNB rendelet támadott rendelkezése a fentiek okán az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésébe, T) cikk (3) bekezdésébe és 41. cikk (5) bekezdésébe ütközik. (Indítvány.pdf.)
Bírák nemzetbiztonsági ellenőrzése.
A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére előterjesztett utólagos normakontroll indítvány vizsgálata.
Az indítványozó álláspontja szerint a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény egyes rendelkezései alkotmányos tételek sérelme nélkül nem alkalmazhatóak a bírákra. Ha a törvényhozás úgy dönt, hogy a bírák meghatározott körére vonatkozóan alkotmányosan igazolható módon nemzetbiztonsági ellenőrzést foganatosít, e szabályoknak a bírói státusz és az igazságszolgáltató hatalmi ág sajátosságait figyelembe kell venni, azok nem illeszthetők alapvetően nem a bírákra vonatkozó szabályozási koncepcióba, vagy azoknak olyan egyértelműnek kell lennie, mint a 2013. augusztus 1-jét megelőző szabályoknak. (Indítvány.pdf.)
Közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata.
A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 29. § (4) bekezdés b) pontja „az eljárás megindítása után a hatóság nyolc napon belül érdemben dönt" szövegrésze és a 80. § (1) bekezdés d) pontja „vagy alkalmazásuk előre eredménytelennek mutatkozik" szövegrésze alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata.
Az indítványozó szerint nem tisztességes az az eljárás, amelyben egy vagy több ügyfél nem vehet részt, mert az eljárás megindulásáról - értesítés hiányában - nem tud.
Állítja: a megsemmisíteni kért bírósági határozat sérti az Alaptörvény B. cikk (1) bekezdésében foglalt jogállamiság elvét, az alapvető jogok korlátozhatóságának általános elveit tartalmazó I. cikk (3) bekezdését, a XIII. cikk szerinti tulajdonhoz való jogát, a XXIV. cikkben foglalt tisztességes hatósági eljáráshoz való jogát, a 28. cikk szerinti a bírósági eljárás alkotmányosságához fűződő jogát, a XXVIII. cikk (7) bekezdésében foglalt jogorvoslathoz való jogát, a tisztességes bírósági eljáráshoz való jogát, az egyenlő bánásmód elvét. (Indítvány:_anonim.pdf.)
Az Alkotmánybíróság 1. öttagú tanácsának tárgyalandó témái
Pénznyerő automaták igazgatási szolgáltatási díja, közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata.
A Kúria Kfv.I.35.290/2015/4. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.
A szerencsejáték szervezéséről szóló törvény módosítása ellenszolgáltatás nélkül, azonnali hatállyal tiltotta meg a játéktermek üzemeltetésének lehetőségét és érvénytelenítette a megszerzett játékengedélyeket. A pénznyerő automatákat üzemeltető indítványozó a NAV Szerencsejáték Felügyeleti Főosztályához fordult az adott évre befizetett igazgatási szolgáltatási díj időarányos visszafizetése érdekében. Kérelmét a NAF elutasította azzal az indokkal, hogy jogszabályi rendelkezés hiányában nincs mód a befizetett összeg visszatérítésére.
A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz benyújtott keresetében az indítványozó a NAV határozatának megváltoztatását kérte arra hivatkozva, hogy nem tartalmaz olyan esetet, amikor a szolgáltatási díj nem járna vissza.
A Bíróság végzésében áttette az ügyet a NAV SZF-hez azzal, hogy az iratokat fellebbezésként értékelve terjesszék fel a másodfokú hatósághoz. A NAV fellebbezése folytán eljárt Fővárosi Törvényszék az elsőfokú bíróság döntését hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására utasította. A megismételt eljárásban az elsőfokú bíróság az ügyet nemperes számra lajstromozta, majd a felülvizsgálati kérelmet elutasította.
Az indítványozó az elsőfokú bíróság jogerős végzése ellen terjesztett be kérelmet a Kúriához, amely azt elutasította, mivel a felülvizsgálat törvényileg kizárt. A kúriai végzéssel szemben fordult az indítványozó az Alkotmánybírósághoz arra hivatkozva, hogy engedélye ex lege szűnt meg, és amennyiben a hatóság a szolgáltatási díj ellenértékeként végzett tevékenységét - jogalkotói tiltó döntés következtében - nem végzi, annak időarányos visszatérítésére az engedélyes jogosult lehet, ellenkező esetben sérül az Alaptörvény XIII. cikkében foglalt tulajdonhoz való joga. Álláspontja szerint a bírósági eljárásban sérült a jogbiztonsághoz fűződő joga is, miként a tisztességes eljáráshoz fűződő joga is. (Indítvány:_anonim.pdf.)
Bevándorolt külföldi nyilvántartási jogcímének megváltozása.
A személyazonosító igazolvány kiadásáról és nyilvántartásáról szóló 168/1999. (XI. 24.) Korm. rendelet 10. § d) pontja elleni bírói indítvány vizsgálata.
Az indítványozó szerint azzal, hogy a perbeli felperes nyilvántartási jogcíme - erre vonatkozó kifejezett kérelme hiányában - bevándorolt külföldiről szabad mozgás és tartózkodás jogára változott, megfosztották attól a jogától, hogy személyazonosságát igazolni tudja. A támadott jogszabályi rendelkezés vonatkozó előírása következtében ugyanis megszűnik az állandó személyazonosító igazolványra jogosultság, ha a bevándorolt, letelepedett jogállású polgár megszerzi a szabad mozgás és tartózkodás jogát mindaddig, amíg a joga fennáll.
Az indítványozó állítja: a támadott jogszabályi rendelkezés következtében a perbeli felperes már nem jogosult személyazonosító igazolványra, ugyanakkor állandó tartózkodási kártyája csak érvényes úti okmánnyal, vagy személyazonosító igazolvánnyal együtt érvényes. A perbeli felperes viszont nem tud új úti okmányt beszerezni az állampolgársága szerinti országtól, személyazonosító igazolványt pedig a megváltozott szabályozás miatt már nem állítanak ki a részére, jelenleg - bár törvényes jogcímen tartózkodik Magyarországon - ezt igazolni nem tudja, mivel állandó tartózkodási kártyája személyazonosításra szolgáló igazolvány nélkül nem érvényes, és el sem hagyhatja az országot.
Az indítványozó álláspontja szerint a támadott jogszabályi rendelkezés sérti a perbeli felperes emberi méltóságát - ezen belül az identitáshoz való jogát -, az információs önrendelkezéshez való jogát, a tisztességes eljáráshoz való jogát, továbbá a szabad mozgáshoz és a tartózkodási hely szabad megválasztásához való jogát.(Indítvány.pdf.)
Vagyoni kártérítés, bíróság döntésének indokolás.
A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 2. § (1) és (4) bekezdése, a 121. § (1) bekezdése, a 130. § (1) bekezdés j) pontja, a 229. § (1) bekezdése, a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 8. § (1) és (2) bekezdése, a Kiskunhalasi Járásbíróság 5.P.20.439/2015/5. számú végzése és a Kecskeméti Törvényszék 3.Pkf.22.529/2015/5. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.
Az indítványozó - perbeli felperes - vagyoni kártérítés megfizetése iránt terjesztett elő keresetet a perbeli alperessel szemben. A bíróság hiánypótlásra hívta fel, amelynek azonban az indítványozó nem tett eleget, így keresetlevelét idézés kibocsátása nélkül elutasította. A másodfokú bíróság az elsőfokú végzést helybenhagyta.
Az indítványozó álláspontja szerint sérült az emberi méltósága, a jogegyenlőség elve és a tisztességes eljáráshoz való joga, mivel a bíróságok döntésükben nem jelölték meg azokat az okokat, amelyek alapján a kereseti kérelmét idézés kibocsátása nélkül elutasították..(Indítvány:_anonimizált.pdf.)
Nem vagyoni kártérítés, bíróság döntésének indokolása.
A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 2. § (1) és (4) bekezdése, a 121. § (1) bekezdése, a 130. § (1) bekezdés j) pontja, a 229. § (1) bekezdése, a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 8. § (1) és (2) bekezdése, a Kecskeméti Törvényszék 3.Pkf.22.549/2015/5. számú végzése és a Kiskunhalasi Járásbíróság 2.P.20.439/2015/14. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.
Az indítványozó - perbeli felperes - nem vagyoni kártérítés megfizetése iránt terjesztett elő keresetet a perbeli alperessel szemben. A bíróság megállapította, hogy a keresetlevélben megnevezett alperes perbeli jogképességgel nem rendelkezik, így a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül elutasította. A másodfokú bíróság az elsőfokú végzést helybenhagyta.
Az indítványozó álláspontja szerint sérült az emberi méltósága, a jogegyenlőség elve és a tisztességes eljáráshoz való joga, mivel a bíróságok döntésükben nem jelölték meg azokat az okokat, amelyek alapján a kereseti kérelmét idézés kibocsátása nélkül elutasították.(Indítvány:_anonimizált.pdf.)
Közúti szabálysértés.
A Pesti Központi Kerületi Bíróság 13.Szk.22.380/2015/3. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.
Az indítványozó a közúti közlekedés szabályainak kisebb fokú megsértése miatt indult szabálysértési eljárásban a Pesti Központi Kerületi Bíróság jogerős döntését sérelmezi. Nézete szerint a hatósági és bírósági eljárás során sérült a tisztességes eljáráshoz való joga azáltal, hogy a bíróság döntését nem indokolta megfelelően, a szabálysértési hatóság pedig az igazságügyi műszaki szakértői véleményt indokolás nélkül figyelmen kívül hagyta. Ezen kívül, azzal, hogy a végzés kiegészítésére vonatkozó kérelmét a bíróság - szerinte önkényesen - perújítási kérelemként bírálta el, olyan szabálysértési költséget kell viselnie, amely valójában az államot terhelné.
Az indítványozó szerint a bíróság a perújítási kérelemét elutasító végzése sérti az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdése szerinti alapjogát. (Indítvány.pdf.)
Devizahitel, keresetlevél idézés kibocsátása nélküli elutasítása.
A Fővárosi Törvényszék 57.Pkf.630.973/2016/3. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz tárgyában befogadhatóságának vizsgálata.
Az indítványozó álláspontja szerint a támadott bírói döntés sérti a tisztességes tárgyaláshoz való jogát, mert úgy foglalt állást, hogy nincs jogalapja a kereseti kérelem benyújtására. (Indítvány.pdf.)
Az Alkotmánybíróság 2. öttagú tanácsának tárgyalandó témái
Kisajátítás.
A Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 11.Kpk.27.084/2016/2. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.
Az indítványozó tulajdonát képező domaszéki földterületeken az 55-ös számú főút mentén 50-60 éves fákat az indítványozó tudta és beleegyezése nélkül 500-550 m hosszban kitermelték úgy, hogy azokat a terepszinttől 10-15 cm magasra visszavágták.
Az indítványozó másnap rendőrségi feljelentést tett, valamint birtokvédelmi kérelmet terjesztett elő. Domaszék község jegyzője megállapította a birtokháborítás tényét a főút mentén útépítéssel foglalkozó gazdasági társaság, illetve infrastruktúra fejlesztéssel foglalkozó részvénytársaság vonatkozásában. A rendőrségi eljárást megkezdését követően a részvénytársaság kérelmet terjesztett elő az ingatlanok teljes kisajátítására. Az ingatlanok teljes kisajátítására azonban nem került sor, mert az 55-ös főút végül az eredeti út nyomvonalán valósult meg. A bíróság a sérelmezett határozatában elutasította az indítványozó közigazgatási határozat elleni felülvizsgálati kérelmét.
Az indítványozó állítja: egy évig feleslegesen volt terhelve a kisajátítási eljárás megindításával az ingatlanra bejegyzett elidegenítési tilalommal, ezzel sérült az Alaptövény V. cikkébe foglalt önrendelkezési joga, a XIII. cikk (1) és (2) bekezdésébe foglalt tulajdonhoz való joga, a XXVIII. cikk (7) bekezdésébe foglalt jogorvoslathoz való joga. (Indítvány: anonim.pdf.)
Csatornabírság.
A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 8.K.32.574/2015/17. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.
Az indítványozó előadja: 2012. évben a Fővárosi Csatornázási Művek szennyvízmérést végzett az általa képviselt társaság székhelyén. A mérések eredményeit 2013-ban átvette a társaság. Az elsőfokú közigazgatási hatóság több mint két évvel a mérést követően csatornabírságot szabott ki a társaságra. A másodfokú hatóság a döntést helybenhagyta. A bíróság a keresetet elutasította.
Az indítványozó álláspontja szerint a késedelmes bírságkiszabás sérti az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdése szerinti jogállamiság elvét, a XXVIII. cikk (1) bekezdése szerinti tisztességes bírósági eljáráshoz való jog elvét, mivel azt eredményezi, hogy az állam kifejezett jogvesztés kimondásának hiányában bármilyen határidőt következmények nélkül sérthet meg. .(Ind._kieg.pdf.)
Veszélyességi pótlék, testi és lelki egészség.
A Kúria Mfv.10.464/2015/6. számú ítélete, valamint a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 342. § (1) bekezdés d) pontja, továbbá a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény végrehajtásáról szóló 140/1996. (VII. 30.) Korm. rendelet 22. §-a, 23. § (1) bekezdése, 24. §-a és 1. melléklete elleni alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.
Az indítványozó - perbeli felperes - a perbeli alperes alkalmazásában teljesített szolgálatot. Keresetében veszélyességi pótlék megfizetését kérte a perbeli alperestől, mivel a hivatkozott jogszabályi rendelkezésekben meghatározott egészségkárosító kockázatok között végezte a beosztásához tartozó feladatot. Keresetét az elsőfokú bíróság elutasította, megállapította, hogy az egészségkárosító kockázatok között eltöltött idő nem haladta meg a napi szolgálatteljesítési idő 50 %-át. A döntést a másodfokú bíróság helybenhagyta. Az indítványozó felülvizsgálati kérelmet nyújtott be, amelyet a Kúria is elutasított.
Az indítványozó szerint a támadott döntések és jogszabályi rendelkezések sértik a törvény előtti egyenlőség elvét, a diszkrimináció tilalmát, a testi lelki egészséghez való jogot, az egészséges környezethez való jogot, valamint a tisztességes hatósági és bírósági eljáráshoz való jogot. (Indítvány:_anonimizált.pdf.)
Korhatár előtti nyugellátás, jubileumi jutalom.
A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 93. §-a, 37/B. § (3) bekezdés a)pontja és 30. § (1) bekezdés e) pontja, valamint a Kúria Mfv.II.10.665/2015/4. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.
Az indítványozó szerint a támadott jogszabályi rendelkezések kizárólag a munkaviszony felmentéssel történő megszüntetése esetén teszik lehetővé a közalkalmazottak esetében a jubileumi jutalom kifizetését, közös megegyezéssel történő megszüntetés esetén pedig nem. Határozottan állítja: a bíróság támadott határozatával az alaptörvény-ellenesnek tartott jogszabályi rendelkezések alapján úgy foglalt állást, hogy az indítványozó előrehozott öregségi nyugdíjba menetelét követően - a közalkalmazotti jogviszonya közös megegyezéssel történt megszüntetésére figyelemmel - jubileumi jutalomra nem jogosult. Az indítványozó álláspontja szerint a bíróság jogértelmezése a hátrányos megkülönböztetés tilalmába ütközik..(Indítvány.pdf.)
Az Alkotmánybíróság 3. öttagú tanácsának tárgyalandó témái.
Közös költség tartozás megfizetése.
A Kúria Pfv.I.21.804/2015/2. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.
A perbeli alperesek közös költség fizetési kötelezettségüknek nem tettek eleget, tartozásukat elismerték, és részletfizetésre kértek engedélyt. Eközben a folyamatban volt fizetési meghagyásos eljárás perré alakult, amelyben az indítványozó társasház - perbeli felperes - közös képviselője útján közös költség és annak kamatai megfizetésére kérte kötelezni a perbeli alpereseket. Az elsőfokú bíróság kötelezte a perbeli alperest meghatározott összeg és kamatai megfizetésére. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, és a keresetet teljes egészében elutasította. A jogerős ítélet ellen az indítványozó felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő, amelyet azonban a Kúria hivatalból elutasított, mivel a felülvizsgálati kérelemben vitatott érték nem haladta meg a három millió forintot, így nem vonható azon perek körébe sem, amelyeknél az értékhatártól független elbírálás lehetőségét a jogszabály biztosítja, hiszen a közös költség tartozás megfizetése iránti követelés nem ingatlan tulajdonára vagy ingatlant terhelő jogra vonatkozik.
Az indítványozó álláspontja szerint a Kúria ítélete sérti a tulajdonhoz való jogot, az emberhez méltó lakhatási körülményekre vonatkozó alaptörvényi rendelkezést, a tisztességes eljáráshoz és a jogorvoslathoz való jogot. (Indítvány:_anonimizált.pdf.)
Téves kézbesítés; fellebbezés.
A Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.767/2015/2. számú végzése és a Kúria Pkf.IV.24.863/2015/2. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.
Az indítványozó előadja: sajtó-helyreigazítás iránti pere ügyében a Fővárosi Törvényszék tévesen sorszámozta a határozatát, aminek következtében két, külön ügyben ugyanazt a sorszámot alkalmazta, ráadásul a két külön ügyben ugyanaz a jogi képviselő járt el, így a címzett alapján sem lehetett különbséget tenni a kézbesítési ívek között..
Az indítványozó fellebbezését a Fővárosi Ítélőtábla elkésettség miatt hivatalból elutasította.. A Kúria felülvizsgálati eljárás során arra a következtetésre jutott, hogy az ítélet kézbesítésének a vétívtől eltérő volta nem bizonyított, így az Ítélőtábla döntését helybenhagyta.
Az indítványozó szerint sérült az Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdés szerinti jogorvoslathoz való joga. (Ind._kieg._anonim.pdf.)
Kormánytisztviselői jogviszony megszüntetése.
A közszolgálati tisztviselőkről szóló törvénnyel összefüggő átmeneti, módosuló és hatályát vesztő szabályokról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2012. évi V. törvény 3. § (5) bekezdése elleni bírói kezdeményezés vizsgálata.
Az indítványozó rámutat, hogy az Alkotmánybíróság 1/2016. (I. 29.) határozatában alaptörvény-ellenesnek minősítette és megsemmisítette a jelen ügyben támadott jogszabályi rendelkezést, és ebből következően a megsemmisített rendelkezés 2016. január 30-tól hatálytalan. A perbeli felperes kormánytisztiviselő jogviszonya 2015. jánuár 16. napjával szűnt meg, tehát azt megelőzően, hogy a támadott jogszabályi rendelkezés az Alkotmánybíróság határozata folytán hatályát vesztette volna.
Az indítványozó szerint miután az Alkotmánybíróság a támadott jogszabályi rendelkezést nem visszamenőleges hatállyal semmisítette meg, így azt a jelen perbeli igények elbírálásakor irányadónak kellene tekinteni..(Indítvány.pdf.)
Felmentés jogellenességének megállapítása.
A közszolgálati tisztviselőkről szóló törvénnyel összefüggő átmeneti, módosuló és hatályát vesztő szabályokról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2012. évi V. törvény 3. § (5) bekezdése elleni bírói kezdeményezés vizsgálata.
Az Alkotmánybíróság 1/2016. (I. 29.) határozatban megállapította a Tv. 3. § (5) bekezdése alaptörvény-ellenességét, és erre tekintettel megsemmisítette. A megsemmisített rendelkezés 2016. január 30-án hatályát vesztette. Miután az Alkotmánybíróság a jogszabályt nem visszamenőleges hatállyal semmisítette meg, azt az indítványozó bírónak az előtte folyamatban levő perben alkalmaznia kellene.
Az Alkotmánybíróság határozatában kimondta: folyamatban lévő ügyekben megsemmisített jogszabály nem alkalmazható. Ezen túlmenően azonban visszamenőlegesen nem zárta ki a megsemmisített jogszabály alkalmazását.
Az indítványozó bíró erre tekintettel - észlelve, hogy az előtte folyamatban lévő ügy elbírálása során az Alkotmánybíróság által megsemmisített jogszabályt kellene alkalmazni, - rendelkezett a per tárgyalásának felfüggesztéséről, és ezzel egyidejűleg az Alkotmánybíróság eljárásának kezdeményezéséről a megsemmisített jogszabály konkrét ügyben való alkalmazási tilalmának kimondásáról. (Indítvány.pdf.)