FIGYELEM! KEGYETLEN HIDEG JÖN! HA SZABADBAN, HIDEGBEN DOLGOZIK EZEK A SZABÁLYOK, AMIT MINDENKÉPPEN BE KELL TARTANI!
MUNKAVÁLLALÓK FIGYELEM! EZEK A TÉLI MUNKAVÉGZÉS SZABÁLYAI – CSAK ÍGY LEHET TÖRVÉNYESEN DOLGOZNI!
FIGYELEM! Munkavégzés szabályai a télen, hidegben – MINDEN MUNKAVÁLLALÓNAK ÉRDEMES!!!
Az NGM Munkafelügyeleti Főosztályának felhívása
– a hideg munkakörnyezetben végzett munkák veszélyeivel kapcsolatban.
A téli időjárás beköszöntével és a fagyos napok gyakoribbá válásával fokozottan jelentkezhetnek a hidegben történő munkavégzés kedvezőtlen hatásai, illetve egészségi és biztonsági kockázatai is, ezért a Nemzetgazdasági Minisztérium Munkafelügyeleti Főosztálya felhívja a munkáltatók figyelmét a munkavállalók védelme érdekében szükséges megelőző intézkedések megtételére.
Szabadtéri munkahelyeken a munkavállaló szervezetére az időjárási viszonyok közvetlenül hatnak, azok hatását a klimatikus tényezők (léghőmérséklet, relatív páratartalom, légáramlási sebesség stb.), a ruházat hőszigetelése és a hőszabályozás határozza meg.
A hideg munkakörnyezetben végzett fizikai munka veszélyét elsősorban a szövetek lehűlése jelenti, illetve az ebből következő diszkomfort és hidegsérülés. A rendkívül hideg környezet fáradtságot okozhat, fokozhatja a kéz remegését, valamint csökkentheti a kéz szorítóerejét, mindezek hozzájárulhatnak a balesetveszélyes helyzetek kialakulásához.
A hőegyensúly felborulása fokozatosan kimerüléshez vezethet: fáradtság, az ideg-izomműködés elégtelensége, mentális zavar, eszméletvesztés, majd a légzés és a keringés lelassulása következhet be.
Ismert, hogy a tartósan alacsony hőmérsékleten dolgozók körében a hűléses megbetegedések, a légúti- és reumás ártalmak is gyakoriak. A hideg hatására a már megnyugodott légzőszervi- és szív- érrendszeri megbetegedések is fellángolhatnak, egyes kórképek súlyosbodhatnak (pl. kéz-kar vibrációs szindróma, asztma).
A fenti egészségkárosító kockázatok miatt a hideg munkakörnyezetben végzett munka a sérülékeny csoportba tartozó fiatalkorúak és várandós nők számára tiltott [33/1998. (VI. 24.) NM rendelet 8. sz. melléklete].
(A szabadtéri munkahely hidegnek minősül, ha a várható napi középhőmérséklet a munkaidő 50%-nál hosszabb időtartamban a +4 °C-ot nem éri el.)
A hideg munkakörnyezet kedvezőtlen hatásai miatt elsősorban a szabadban végzett fizikai munka (pl. építőipari kivitelezési tevékenység, útépítés, útburkolás, úttisztítás, szemétszállítás, állattartó telepeken végzett munka, fakitermelés) során kell különös gondot fordítani a munkavállalók védelmére:
A hideg munkakörnyezet is a dolgozókat érő megterhelések körébe tartozik, így erre vonatkozóan is el kell végezni a kockázatértékelést.
Hidegnek minősülő munkahelyeken munkaszervezéssel kell biztosítani, hogy óránként legalább 5, de legfeljebb 10 perces (szélsőségesen hideg időjárási körülményeknél akár hosszabb időtartamban) pihenőidő beiktatása történjen. A pihenőidőt a környezethez képest melegebb (lehetőleg fűtött, komfortzónába eső), megfelelő ülőalkalmatossággal ellátott pihenőhelyen töltsék el a munkavállalók.
A fűtőtestek megválasztásánál és elhelyezésénél gondoskodni kell arról, hogy azok ne idézhessék elő a munkahely/pihenőhely levegőjének szennyezését, illetve a munkavállalók túlzott felmelegedését. A gázkészülékek használata nem veszélyeztetheti a munkavállalók egészségét és biztonságát. Égéstermék-elvezetés nélküli gázkészülékek (pl. propán-bután palackkal üzemelő „szieszta kályhák", hősugárzók) nem alkalmazhatók közvetlen természetes szellőzés nélküli helyiségben, illetve alvás, pihenés céljára is szolgáló helyiségben, valamint a gépjárművek belső terében. Az égéstermék összetevői közül a legveszélyesebb mérgező gáz a szén-monoxid (CO). Veszélyességét fokozza, hogy színtelen, szagtalan: jelenléte az emberi érzékszervekkel nem észlelhető!
A hidegnek minősülő munkahelyeken meleg (+50 0C hőmérsékletű) teát is biztosítani kell a munkavállalók számára, a higiénés követelmények betartásával (személyenként és egyéni használatra kiadott ivópoharak stb.). A tea ízesítéséhez cukrot, illetve édesítőszert kell biztosítani.
A kockázatértékelés eredményei alapján hideg elleni védőeszköz, védőruha (pl. meleg sapka, téliesített védőkabát vagy védőmellény, hideg elleni védőkesztyű, bélelt munkavédelmi bakancs stb.) biztosítása válhat szükségessé, közúti forgalom mellett, mozgó gépjárművek környezetében végzett munkák esetén jól-láthatóságot biztosító mellénnyel, fényvisszaverő csíkokkal történő kiegészítéssel.
A munka jellegére (pl. könnyű-, közepesen nehéz vagy nehéz fizikai munka) és a dolgozók általános egészségi állapotára, tapasztalatára is tekintettel kell lenni a védőeszközök juttatásakor, amelyhez a foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosának véleményét is ki kell kérni. Figyelembe kell venni a munka-, védőruházat és egyéb védőeszközök viseléséből adódó többletmegterhelést, a mozgást, látást és hallást (kommunikációt) korlátozó hatását is. Gondoskodni kell arról is, hogy az egyéni védőeszközök megfelelő higiénés állapotban legyenek.
Huzamosabb időn keresztül a szabadban tartózkodás esetén fontos mozgatni a végtagokat, ujjakat, ez élénkíti a vérkeringést, emeli a test hőmérsékletét. Az alkohol fogyasztásától tartózkodni kell! A vizes kézzel megfogott fémfelületek hozzáfagyhatnak a bőrhöz, azok égéshez hasonló sérüléseket okozhatnak.
Havas időben az összefagyott hó és jég a tetőkről, csatornákról a járókelőkre, a munkavállalókra eshetnek, a járdák és egyéb közlekedők síkossá válhatnak. A síkosság mellett a hó betakarhatja a járdaszegélyt és egyéb tereptárgyakat (gödrök, buckák), amelyek további veszélyforrásokat jelenthetnek (elbotlás, elesés stb.). Mind a gépjárművezetők, mind a gyalogosan közlekedők legyenek fokozott figyelemmel a havas, jeges csúszós útviszonyokra.
A lefagyott tárgyak nehezebben, vagy egyáltalán nem mozdíthatóak (anyagmozgatás, terhek emelése esetén), amihez társul a csúszásveszély.
A munkavédelmi oktatás során a fentiekben felsorolt veszélyforrások és a szükséges megelőző intézkedések mellett fel kell hívni a munkavállalók figyelmét, hogy figyeljenek egymásra, bármilyen egészségi állapotukkal összefüggő panasz, rosszullét, valamint sérülés esetén a tevékenységet azonnal hagyják abba, és igényeljék a munkahelyi elsősegélynyújtást vagy az orvosi ellátást. Mindig legyen mobiltelefon a munkaterületen, ha segítséget kell hívni.
Zárt térben történő munkavégzés esetén a megfelelő munkahelyi klíma biztosítása könnyebben megoldható, mint a szabadtéri munkavégzés során. Zárttéri munkahelyen a dolgozók számára biztosítandó megfelelő hőmérsékletet az ott folyó munka jellege, illetve a munkával járó fizikai megterhelés-igénybevétel határozza meg.
(A zárttéri munkahely hidegnek minősül, ha a hőmérséklet a munkaidő 50%-nál hosszabb időtartamban a +10 °C-ot nem éri el.)
Hideg évszakban szellemi munka esetén 20-22 0C, könnyű fizikai munka esetén 18-20 0C, közepesen nehéz fizikai munka esetén 14-18 0C, míg nehéz fizikai munka esetén 12-14 0C munkahelyi hőmérsékletet kell biztosítani a dolgozók számára. Amennyiben a zárttéri munkahelyen nem biztosítható a munka jellegének és az ott dolgozó munkavállalók fizikai megterhelésének megfelelő hőmérséklet és a munkahely hidegnek minősül, a munkáltatónak intézkedéseket hoznia a hideg munkakörnyezet kedvezőtlen hatásainak megelőzése céljából (lásd fent).
A huzamos tartózkodásra szolgáló hidegpadlós helyiségben, a tevékenység jellegének figyelembe vételével – a hideg diszkomfort és a „reumás" panaszok megelőzése érdekében – megfelelő hőszigetelésről kell gondoskodni úgy, hogy az a munkavégzés biztonságát ne veszélyeztesse.
A kellemetlen és egészségre káros légmozgás (huzathatás) kialakulásának megelőzését biztosítani kell.
A hideg munkakörnyezettel kapcsolatos legfontosabb munkavédelmi előírásokat tartalmazó jogszabályok:
a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (33-34. §);
a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről szóló 3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet (7. §; 2. sz. melléklet);
a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet;
az építési munkahelyeken és az építési folyamatok során megvalósítandó minimális munkavédelmi követelményekről szóló 4/2002. (II. 20.) SzCsM-EüM együttes rendelet (4. sz. melléklet 7. és 18.3. a) pontjai);
a munkavállalók munkahelyen történő egyéni védőeszköz használatának minimális biztonsági és egészségvédelmi követelményeiről szóló 65/1999. (XII. 22.) EüM rendelet.
Forrás :http://www.ommf.gov.hu