161 EZER FORINTOS KÖTELEZŐ FIZETÉS >> MUTATJUK KINEK JÁR 2017-TŐL!
GARANTÁLT BÉRMINIMUM 2017 – MUTATJUK KINEK JÁR KÖTELEZŐEN JANUÁR 1-TŐL!
A felek a munkaszerződésben számos kérdésben szabadon megállapodhatnak, de ez alól vannak fontos kivételek. Ezek egyike az a Munka törvénykönyve (Mt.) 136. § (1) bekezdésében előírt követelmény, hogy alapbérként legalább a legkisebb munkabért kell meghatározni a munkaszerződésben. És kinek jár a garantált bérminimum?-írja hrportal.hu
A kötelező legkisebb munkabér összegét és hatályát az Mt. 153. paragrafusa alapján a kormány rendeletben jogosult megállapítani, melynek során lehetőség van a munkavállalók egyes csoportjaira eltérő összegű kötelező legkisebb munkabér megállapítására is.
Magyarországon tehát létezik emelt összegű minimálbér, melyet garantált bérminimumnak hívunk, s melynek összege jelenleg havi bruttó 129 ezer forint. Ez a következő két évben meredeken emelkedni fog, jövőre várhatóan 25 százalékkal. És habár a minimálbér is lényegesen emelkedni fog, annak mértéke nem ennyire drasztikus.
Az alapvető változásokra tekintettel érdemes áttekinteni, hogy kik is jogosultak a törvény alapján garantált bérminimumra. E tekintetben ugyanis számos téves gondolat kering.
Munkakör és végzettség kell hozzá
A garantált bérminimumra való jogosultsághoz két feltételnek szükséges együttesen érvényesülniük. Az egyik az, hogy a munkavállalónak rendelkeznie kell középfokú végzettséggel, szakképzettséggel. A másik feltétel pedig az, hogy a munkakör betöltésének feltétele kell, hogy legyen ez a képzettségi szint. Az együttes szón azonban nagy hangsúly van. Amennyiben ugyanis a munkavállaló ilyen, emelt szintűnek minősített állást tölt be, de nem rendelkezik a szükséges képzettséggel, végzettséggel, abban az esetben az egyenlő munkáért egyenlő bért elve sérülne, ha magasabb bért kapna. Ilyenkor ugyanis pusztán a pozíciónál fogva kevesebb erőfeszítéssel érné el ugyanazt a díjazást.
Itt találja a képzési követelményeket
A képzési követelmények területe a munkajog egy neuralgikus területe, nem könnyű áttekinteni. Ennek oka alapvetően az, hogy ilyen követelményt számos különböző un. jogforrás tartalmazhat. Előírhat képzettségi szintet jogszabály, mely vonatkozásában a legfontosabbak az egyes ipari és kereskedelmi tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítési követelményekről szóló 21/2010. (V.14.) NFGM rendelet, valamint az azonos tárgyban kiadott 5/1997. (III.5.) IKIM rendelet. Ezzel a listának azonban nincsen vége. Ilyen követelményt tartalmazhat még kollektív szerződés, illetve a munkáltató szabályzata is. Sőt jogosultságot alapoz meg az is, ha más középfokú végzettséggel, szakképzettséggel rendelkező munkavállalóknak a garantált bérminimumot a munkáltató már megadta. Ilyenkor ugyanis ezt a bírói gyakorlat munkáltatói követelménynek tekinti. Érdemes tehát körültekintően eljárni.
Ez a középfokú végzettség
A képesítési követelményt előíró jogszabályból azonban csupán a szükséges szakképzettség állapítható meg, az nem, hogy az milyen fokú. Itt pedig a FEOR besorolásnak a közhiedelemmel szemben nincsen jelentősége. A szintet az Országos Képzési Jegyzékből (OKJ) tudjuk megállapítani, mely a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal weboldalán érhető el. A számhalmazból elég nehéz kiigazodni, de a mellékletben található magyarázatból kiderül, hogy a 34-es vagy annál magasabb számmal jelölt képzettség középfokúnak minősül.
Amennyiben szeretne a munka és pihenőidő, a munka díjazása, a munkaügyi és a munkavédelmi ellenőrzések, valamint az atipikus foglalkoztatási formák részleteivel szakmai szeminárium keretében, nagyobb mélységben megismerkedni, jelentkezzen a KRS Ügyvédi Iroda munkajogi szemináriumsorozatára: a KRS Munkajogi Akadémiára.
Forrás : hrportal.hu