Feladó: mandinka.bt
Dátum: 2017. január 30. 14:02
Tárgy: Alkotmánybíróság: erőltetett menet!
Címzett: jozsef@kutasi.eu
Dátum: 2017. január 30. 14:02
Tárgy: Alkotmánybíróság: erőltetett menet!
Címzett: jozsef@kutasi.eu
From: mandinka.bt
Dübörögnek a vélt vagy valós felháborodást ecsetelő alkotmányjogi panaszok, hengerelnek a bírósági döntések ellen lázadó indítványok
2017. január 30. 10:11
Mozgalmas tavalyi esztendő után idén sem számíthat nyugalmasabb napokra az Alkotmánybíróság. Tucatjával zörgetnek ajtójukon a soron kívül mérlegelendő vélt vagy valós felháborodást ecsetelő új alkotmányjogi panaszok, miközben a „hagyományos" sérelmek sem fogyatkoznak. Az érvényes szabályok szerint normakontrollt kérhet a kormány, az országgyűlési képviselők legalább egynegyede, a köztársasági elnök, a legfőbb ügyész, a Kúria elnöke és az ombudsman. Az állampolgárok viszont azon rendelkezések, bírói ítéletek alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérhetik, amelyeket ügyükben a bíróság vagy a hatóság alkalmazott.
A folyamatban lévő ügyek száma már most bőséges. Íme a héten tárgyalandók serege.
Az Alkotmánybíróság teljes ülésének tárgyalandó témái.
Közigazgatási határozat felülvizsgálata.
A Kúria mint felülvizsgálati bíróság Kfv.III.37.085/2015/5. számú ítélete és a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 29. § (2) bekezdése, 47. § 8. pontja alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata.
Az indítványozók a Kúria Kfv.III.37.085/2015/7. számú ítélet alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését, valamint a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 29. § (2) bekezdése, 47. § 8. pontja alaptörvény-ellenesség megállapítását és megsemmisítését, továbbá a jogalkotói mulasztással előidézett alaptörvény-ellenesség megállapítását és a mulasztás megszüntetésére történő felhívást kérnek az Alkotmánybíróságtól.
Az indítványozókat - perbeli felperesek - az általuk megvásárolt ingatlanhoz tartozó úttal kapcsolatosan a perbeli alperes határozatában kötelezte, hogy a magánút közforgalom elől történő elzárását szüntessék meg, mivel azt hatósági engedély nélkül, jogszerűtlenül zárták el. Az indítványozók a közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálatát kérték, a bíróság az érintett határozatokat hatályon kívül helyezte. A perbeli alperes által benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán a Kúria viszont az ítéletet hatályon kívül helyezte és az indítványozók keresetét elutasította.
Az indítványozók szerint a Kúria ítélete sérti a jogállamiság elvét, a tulajdonhoz való jogot és a 28. cikkben foglaltakat.(Inditvány: anonimizált.pdf.)
Az indítványozókat - perbeli felperesek - az általuk megvásárolt ingatlanhoz tartozó úttal kapcsolatosan a perbeli alperes határozatában kötelezte, hogy a magánút közforgalom elől történő elzárását szüntessék meg, mivel azt hatósági engedély nélkül, jogszerűtlenül zárták el. Az indítványozók a közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálatát kérték, a bíróság az érintett határozatokat hatályon kívül helyezte. A perbeli alperes által benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán a Kúria viszont az ítéletet hatályon kívül helyezte és az indítványozók keresetét elutasította.
Az indítványozók szerint a Kúria ítélete sérti a jogállamiság elvét, a tulajdonhoz való jogot és a 28. cikkben foglaltakat.(Inditvány: anonimizált.pdf.)
Észszerű határidőn belül történő elbírálás követelménye.
Az Esztergomi Járásbíróság 3.B.310/2008/102. számú ítélete, a Tatabányai törvényszék 2.Bf.364/2013/15. számú ítélete, valamint a Kúria Bfv.II.1304/2014/6. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata. Észszerű határidőn belül történő elbírálás követelménye.
Az indítványozó az Esztergomi Járásbíróság 3.B.310/2008/102. számú ítélete, a Tatabányai Törvényszék 2.Bf.364/2013/15. számú ítélete és a Kúria Bfv. II. 1304/2014/6. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól.
Az indítványozó szerint a támadott kúriai végzés sérti az Alaptörvényben megfogalmazott nullum crimen sine lege és a nulla poena sine lege elvét. Az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésében foglalt ésszerű határidőn belüli elbírálás követelményének sérelmére is hivatkozott, mivel álláspontja szerint a vádemelés és a Kúria döntése között közel tíz év telt el. Álláspontja szerint az alsóbbfokú bíróságok támadott döntéseikben olyan cselekmény miatt mondták ki bűnösnek és sújtották büntetéssel, amely cselekmény az elkövetés idején hatályban lévő szabályozás szerint nem minősült büntetni rendelt cselekménynek.(Indítvány.pdf.)
Átszámított fogyasztói kölcsönszerződés elszámolási szabályai, – MNB.
Zalaegerszegi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 3.K.27.182/2014/24. sorszámú közbenső ítélete, valamint a Kúria mint felülvizsgálati bíróság Kfv.II.37.254/2015/10. sorszámú ítélete alaptörvény-ellenessé, az 54/2014. (X. 10.) számú MNB rendelet 6. § (2) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló bírói kezdeményezés vizsgálata.
Az indítványozó bíró szerint az MNB elnöke a 2014. XL. törvény 46. § a) és b) pontjában arra kapott felhatalmazást, hogy az elszámolás módszertanának részletszabályait és képleteit, illetve a fogyasztói követelésből levonható kedvezmények elszámolásának szabályait, módját és képleteit határozza meg. Az MNB támadott rendelkezése azonban túlterjeszkedik a felhatalmazó jogszabályon, amikor azt rögzíti, hogy az átszámított fogyasztói kölcsönszerződést is késedelmesnek kell tekinteni a túlfizetéstől függetlenül, mert ezzel elzárja a DH2 tv. szerint kimutatott túlfizetésnek abban az időpontban történő figyelembe vételét, amikor a fogyasztó ténylegesen kifizette a tisztességtelenül felszámított összeget.
Az indítványozó álláspontja szerint az MNB rendelet támadott rendelkezése - figyelemmel az adósnak a felmondás időpontjában ténylegesen fennálló tartozásának, valamint az átszámított fogyasztói kölcsön késedelmességének kérdésére - ellentétes a Ptk. vonatkozó rendelkezéseivel, mivel a támadott jogszabályi rendelkezés az elszámolástól függetlenül a késedelem jogkövetkezményeit fűzi az adott időszakhoz, továbbá az elszámolás tekintetében továbbra is figyelembe veszi az árfolyamrésre és az egyoldalú kamatemelésre vonatkozó semmis rendelkezéseket. Az MNB rendelet támadott rendelkezése mindezek okán az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésébe, T) cikk (3) bekezdésébe és 41. cikk (5) bekezdésébe ütközik.(Indítvány.pdf.)
Határozat kézbesítése.
A választási eljárásról szóló 2013 évi XXXVI. törvény 232. §-a alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata.
Az ügy tárgyalása során felmerült a mulasztással előidézett alaptörvény-ellenesség megállapításának szükségessége a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXI. törvény 232. §-ával kapcsolatban. Tekintettel azonban az ügy összetettségére, az előadó alkotmánybíró az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény 58. § (3) bekezdése, illetve az Ügyrend 34. § (4) bekezdése alapján ezt a kérdést elkülönítette a IV/1782/2016. ügyszámú ügytől, és az Alkotmánybíróság a felmerült alkotmányossági problémát a jelen ügyben fogja tárgyalni.
Az elkülönített kérdés lényege a következő: A Ve. 232. § (1) bekezdése szerint a fellebbezési eljárás során hozott határozatot a másodfokon eljárt választási bizottság közli a fellebbezővel és azokkal, akikkel az elsőfokú határozatot közölték. A Ve. azonban nem rendelkezik arról, hogy milyen módon kell kézbesíteni az eljárás során hozott határozatot azokkal a felekkel, akikre a döntés rendelkezést tartalmaz, azonban az ügyben félként nem vett részt.
Adóügy.
A Kúria Kfv.V.35.772/2013/3. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata.
Az indítványozó előadja: 2010-ig beltagja volt a SEBFER Bt.-nek, amellyel kapcsolatos adóellenőrzés körében a NAV adóbírság megfizetésére kötelezte. Az indítványozó a bírósághoz fordult a döntés hatályon kívül helyezését kérve, amelynek során az elsőfokú bíróság a döntést hatályon kívül helyezte és a hatóságot új eljárásra kötelezte. A NAV (alperes) felülvizsgálati eljárást kezdeményezett, amelyben a Kúria a bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte, és az indítványozó keresetét elutasította.
Az indítványozó szerint a Kúria döntése sérti az Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdése szerinti tisztességes bírósági eljáráshoz való jogát, mivel a tartozás megállapítása alapját képező eljárásban nem volt lehetősége jogorvoslattal élni. (Indítvány.pdf.)
Az indítványozó szerint a Kúria döntése sérti az Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdése szerinti tisztességes bírósági eljáráshoz való jogát, mivel a tartozás megállapítása alapját képező eljárásban nem volt lehetősége jogorvoslattal élni. (Indítvány.pdf.)
Rendőr képmásának nyilvánossága.
A Kúria Pfv.IV.20.121/2016/3. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata.
Az indítványozó álláspontja szerint a támadott bírói döntés azért sérti a véleménynyilvánítási szabadságát és a sajtószabadságot, mert az eljárt bíróság - a 28/2014. (IX. 29.) AB határozatban foglaltakkal ellentétben - úgy foglalt állást, hogy az indítványozó megsértette a perbeli felperes rendőrök képmásuk védelméhez fűződő személyiségi jogát, amikor a gyülekezési jog gyakorlása keretében megtartott politikai demonstráció biztosítását végző, szolgálatot teljesítő rendőröket egyedileg felismerhető módon ábrázoló fényképeket tett közzé, az érintettek hozzájárulása hiányában. (Indítvány.pdf.)
Alaptörvény értelmezése
Az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés b) pontjának értelmezése iránt benyújtott indítvány vizsgálata.
A kormány kérte az Alkotmánybíróságtól az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés b) pontja értelmezését, abból a szempontból, hogy a bíróság köteles-e az Alkotmánybírósághoz fordulni, ha az előtte folyamatban lévő ügy elbírálása során olyan jogszabályt kell alkalmazni, amelynek nemzetközi szerződésbe ütközését észleli.
Az Alaptörvény értelmezésének szükségessége abban a kontextusban merült fel, hogy a Kúria a Bfv.II.1812/2014. számú ügyben hozott ítéletében egy tételes belső jogi szabály alkalmazását arra tekintettel mellőzte, hogy az nemzetközi szerződésbe ütközik, ellentétes nemzetközi szerződéssel létrehozott emberi jogi szerv ítéletével, bár konkrét jogszabályt a nemzetközi szerv közvetlenül nem vizsgálta. (Indítvány.pdf.)
Az Alaptörvény értelmezésének szükségessége abban a kontextusban merült fel, hogy a Kúria a Bfv.II.1812/2014. számú ügyben hozott ítéletében egy tételes belső jogi szabály alkalmazását arra tekintettel mellőzte, hogy az nemzetközi szerződésbe ütközik, ellentétes nemzetközi szerződéssel létrehozott emberi jogi szerv ítéletével, bár konkrét jogszabályt a nemzetközi szerv közvetlenül nem vizsgálta. (Indítvány.pdf.)
Az Alkotmánybíróság 2. öttagú tanácsának tárgyalandó témái.
Bírói elfogultság.
A Kúria Mfv.II.10.420/2015/3. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.
Az indítványozóval - perbeli felperes szakszervezettel - a perbeli alperes munkaviszonyban állt. A feladatok ellátásához szükséges költségek fedezetére a perbeli alperes az indítványozótól előleget vett fel, amellyel utólag kellett elszámolnia. Keresetében a kár megfizetésére kérte kötelezni a perbeli alperest, mivel az az előlegben kapott összegekkel elszámolni nem tudott és felszólítás ellenére sem fizette vissza.
A bíróság a keresetét elutasította, mivel álláspontja szerint az indítványozó okozott kárt. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság döntését helybenhagyta. A Kúria a törvényszék ítéletét hatályában fenntartotta.
Az indítványozó álláspontja szerint a támadott ítéletetek sértik a törvény előtti egyenlőség elvét, a diszkrimináció tilalmát és a tisztességes eljáráshoz való jogot. (Indítvány_anonimizált.
Az indítványozó álláspontja szerint a támadott ítéletetek sértik a törvény előtti egyenlőség elvét, a diszkrimináció tilalmát és a tisztességes eljáráshoz való jogot. (Indítvány_anonimizált.
Bírói kinevezés módosítása.
A Székesfehérvári Törvényszék 2.Mf.21.554/2014/6. számú ítélete és a Székesfehérvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 6.M.151/2014/6. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.
Az indítványozó álláspontja szerint sérült az Alaptörvény 26. § (1) bekezdésében foglalt, a bírói függetlenségre vonatkozó joga azáltal, hogy a bíróságok az általa indított eljárásban a bíró elmozdíthatatlanságát, mint a bírói függetlenség lényeges tartalmi elemét nem a 26. § (1) bekezdésével összhangban értelmezték. E tekintetben utal a 4/2014. (I.30.) AB határozatra, amelyben az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a bírói függetlenség - bár nem alapjog, de - a bírói tisztséget viselő személy Alaptörvényben biztosított joga, ezért arra alkotmányjogi panaszban hivatkozni lehet. Hivatkozik továbbá a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény (Bjt.) 26. §-ára, amely a bírói beosztás fogalmát tágabb és szűkebb értelmében is használja, azt részben önmagával definiálja.
Az indítványozó értelmezése szerint a szűkebb értelemben vett beosztás és a szolgálati hely megváltoztatásával a munkáltató egyoldalúan módosította az indítványozó tágabb értelemben vett beosztását is, ezért a munkáltatói intézkedés jogellenes volt. Nézete szerint az ítéletek a Bjt. 26. § (1)-(2) és (4) bekezdéseibe ütköznek, azokat a bíróságok tévesen értelmezték, ami az indítványozó Alaptörvényben biztosított jogának sérelmére vezetett. (Indítvány_anonim.
Közbeszerzés, ügyfélképesség, felek meghallgatása.
A Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról és az egyes közigazgatási nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról szóló 2005. évi XVII. törvény 3. § (3) bekezdése, a Székesfehérvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 7.K.50.021/2016/10. számú végzése és a Közbeszerzési Döntőbizottság D.893/4/2015. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.
Az indítványozó szerint a támadott jogszabályi rendelkezés azért sérti a tisztességes tárgyaláshoz való jogát, mert lehetőséget biztosít a bírói mérlegelés körében a tárgyalás tartásának, illetve a személyes meghallgatásnak a mellőzésére.
Álláspontja szerint a támadott határozatok azért sértik a tisztességes tárgyaláshoz való jogát, mert a Közbeszerzési Döntőbizottság az ügyben nem tartott tárgyalást, illetve az eljárt bíróság - tárgyalás tartása nélkül, illetve személyes meghallgatásának mellőzésével - az ügyfélképessége hiányát állapította meg. (Indítvány.pdf.)
Álláspontja szerint a támadott határozatok azért sértik a tisztességes tárgyaláshoz való jogát, mert a Közbeszerzési Döntőbizottság az ügyben nem tartott tárgyalást, illetve az eljárt bíróság - tárgyalás tartása nélkül, illetve személyes meghallgatásának mellőzésével - az ügyfélképessége hiányát állapította meg. (Indítvány.pdf.)
Kártérítés, autópályaépítés.
A Kúria Pfv.III.21.899/2015/8. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.
Az indítványozók előadják: ingatlantulajdonosok, és a tárgyi útszakaszra az I. r. alperes rávezette a közúti járműforgalmat, amelynek okán a forgalom jelentősen megemelkedett, ezért olyan mértékű környezetszennyezés alakult ki, amely miatt a tárgyi ingatlanok forgalmi értéke jelentős mértékben csökkent.
Az indítványozók álláspontja szerint a támadott határozatok azért sértik a teljes kártalanítás elvét, illetve a tisztességes eljáráshoz való jogukat, mert az eljárt bíróságok indokolási kötelezettségüknek nem tettek eleget, figyelemmel a kárért való felelősség elévülése körében tett megállapításokra. A támadott bírói döntések azért is sértik a visszaható hatályú jogalkalmazás tilalmának elvét, a diszkrimáció tilalmát, továbbá a tisztességes eljáráshoz való jogukat, mert az eljárt bíróságuk ügyükben visszamenőleges hatállyal alkalmazták a Pp. 274. § (1) bekezdésének előírásait. Sértik továbbá a tulajdonkorlátozás alkotmányosságát is, mert az eljárt bíróságok nem a tulajdonelvonással arányos kártalanítást állapítottak meg a részükre. (Indítvány.pdf.)
Az indítványozók álláspontja szerint a támadott határozatok azért sértik a teljes kártalanítás elvét, illetve a tisztességes eljáráshoz való jogukat, mert az eljárt bíróságok indokolási kötelezettségüknek nem tettek eleget, figyelemmel a kárért való felelősség elévülése körében tett megállapításokra. A támadott bírói döntések azért is sértik a visszaható hatályú jogalkalmazás tilalmának elvét, a diszkrimáció tilalmát, továbbá a tisztességes eljáráshoz való jogukat, mert az eljárt bíróságuk ügyükben visszamenőleges hatállyal alkalmazták a Pp. 274. § (1) bekezdésének előírásait. Sértik továbbá a tulajdonkorlátozás alkotmányosságát is, mert az eljárt bíróságok nem a tulajdonelvonással arányos kártalanítást állapítottak meg a részükre. (Indítvány.pdf.)
Felmentés jogellenességének megállapítása.
A Kúria Mfv.II.10.483/2015/6. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.
Az indítványozó előadja: a kormánytisztviselői jogviszonyát a Ktjv. 8. § (1) bekezdés b) pontja alapján felmentéssel indokolás nélkül megszüntette a munkáltatója. Munkaügyi pert kezdeményezett, azonban a bíróság a keresetét jogerősen elutasította. A Kúria a döntést hatályában fenntartotta.
Az indítványozó szerint az ügyben eljárt bíróságok jogalkalmazásuk során az indokolási kötelezettséget nem tartották be, döntésüket nem indokolták meg valamennyi lényeges részletre kiterjedően, ezzel megsértették az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdése szerinti tisztességes bírósági eljáráshoz való jogát. (Ind._kieg.pdf.)
Az indítványozó szerint az ügyben eljárt bíróságok jogalkalmazásuk során az indokolási kötelezettséget nem tartották be, döntésüket nem indokolták meg valamennyi lényeges részletre kiterjedően, ezzel megsértették az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdése szerinti tisztességes bírósági eljáráshoz való jogát. (Ind._kieg.pdf.)
Elektronikus egészségügyi szolgáltatási tér.
Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló1997. évi XLVII. törvény egyes rendelkezései elleni alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.
Az indítványozó álláspontja szerint a támadott jogszabályi rendelkezések - az elektronikus egészségügyi szolgáltatási tér (EESZT) bevezetésével összefüggésben - azért sértik az információs önrendelkezési jogát, mert az egészségi állapotra vonatkozó különleges személyes adatoknak a kezelését az érintettek hozzájárulásának hiányában is lehetővé teszik.
Álláspontja szerint az EESZT már meglévő adatbázisok mellett, párhuzamosan tárolja, illetve teszi elérhetővé ugyanazt az adathalmazt. Az EESZT-re vonatkozó rendelkezések nem tesznek eleget az adatkezeléssel szemben támasztott követelményeknek, figyelemmel a csatlakozó adatkezelők körének, illetve az EESZT-ben rögzíthető és kezelhető adatok körének miniszteri rendeletben történő meghatározásának lehetőségére.
Az indítványozó álláspontja szerint a törvény felhatalmazása alapján a végrehajtására irányuló jogszabályok megalkotására a beadványa benyújtásáig nem került sor, ami sérti a jogbiztonság követelményét. (Indítvány.pdf.
Végrehajtási kifogás.
A Nyíregyházi Törvényszék 2.Pkf.21.637/2015/2. számú végzése, a Mátészalkai Járásbíróság 1604-20.Vh.696/2013/4. számú végzése és a 0164.V.1482/2011/31. számú díjjegyzék elleni alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.
Az indítványozó álláspontja szerint a végrehajtási kifogását elutasító első- és másodfokú döntések, valamint a támadott díjjegyzék sértik a tulajdonhoz való jogát, a tisztességes hatósági eljáráshoz és a tisztességes bírósági eljáráshoz való jogát. (Indítvány_
Halasztott kezdetű kiegészítő nyugdíjbiztosítás.
A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény 445/A.-C. §§ elleni alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.
Az indítványozó szerint a sérelmezett jogszabályi rendelkezések lehetővé teszik a Magyar Nemzeti Bank, mint pénzügyi - és egyben biztosítási - felügyelet számára, hogy az általa kirendelt felügyeleti biztosok közreműködésével a közel 27 ezer tagú Dimenzió Kölcsönös Biztosító és Önsegélyező Egyesület halasztott kezdetű kiegészítő nyugdíjbiztosítás (HNY) elnevezésű biztosítási szerződéses állományát állami-hatósági kényszer alkalmazásával elvonja, és más biztosítóhoz vagy nyugdíjpénztárhoz helyezze át. A fogadó biztosító társaság vagy pénztár ugyanakkor a támadott jogszabályi hely szerint törvény adta lehetőséget kap a meglévő szerződéses feltételek ügyfelek számára hátrányos megváltoztatására is a HNY megtakarítás-állományok gazdaságos fenntarthatósága érdekében.
Az indítványozó álláspontja szerint a sérelmezett törvényi rendelkezések egyoldalú és önkényes hatósági intervencióra nyújtanak teljes körű felhatalmazást, és nem határozzák meg azokat az előfeltételeket, amelyek teljesülése vagy teljesítése esetén a Felügyelet ehhez a drasztikus intézkedéshez folyamodhat. A jogszabály nem ad lehetőséget arra sem, hogy maga a Dimenzió orvosolja a HNY-termékek esetleges fenntarthatatlanságával járó helyzetet: kizárólag más biztosító vagy nyugdíjpénztár válik jogosulttá arra, hogy a termék fenntarthatósága, a jelenlegi kamat- és hozamkörnyezethez való hozzáigazítása érdekében radikálisan megváltoztassa az alapvető kontraktuális kondíciókat.
Az indítványozó véleménye ezáltal szerint sérült az Alaptörvény XIII. cikk (1) bekezdése szerinti tulajdonhoz való joga, valamint a B) cikk (1) bekezdésében foglalt jogbiztonság elve is. (Indítvány.pdf.)
Az indítványozó álláspontja szerint a sérelmezett törvényi rendelkezések egyoldalú és önkényes hatósági intervencióra nyújtanak teljes körű felhatalmazást, és nem határozzák meg azokat az előfeltételeket, amelyek teljesülése vagy teljesítése esetén a Felügyelet ehhez a drasztikus intézkedéshez folyamodhat. A jogszabály nem ad lehetőséget arra sem, hogy maga a Dimenzió orvosolja a HNY-termékek esetleges fenntarthatatlanságával járó helyzetet: kizárólag más biztosító vagy nyugdíjpénztár válik jogosulttá arra, hogy a termék fenntarthatósága, a jelenlegi kamat- és hozamkörnyezethez való hozzáigazítása érdekében radikálisan megváltoztassa az alapvető kontraktuális kondíciókat.
Az indítványozó véleménye ezáltal szerint sérült az Alaptörvény XIII. cikk (1) bekezdése szerinti tulajdonhoz való joga, valamint a B) cikk (1) bekezdésében foglalt jogbiztonság elve is. (Indítvány.pdf.)
Bartha Szabó József