Miért döbbent meg attól, hogy a nyugatiak nálunk egészségrontó szemetet árulnak élelmiszerként?
Lázár János
Miniszterelnökséget vezető miniszter
Tisztelt Miniszter Úr!
Mivel egyetlen médiummal sincs tudósítói szerződésem és így nyilván nem kaphatnék belépőt a kormányinfóra, kérem Önt, válaszoljon írásban az itt feltett kérdéseimre, mint ahogyan a Soros-féle 444.hu-nak is azt megtette ma (https://444.hu/2017/02/16/lazar-szerint-sulyosan-teved-az-orosz-allami-media-ami-szerint-magyarorszag-moszkva-unios-szankciok-elleni-faltoro-kosa-lenne)
A mai kormányinfóról így tudósított a Magyar Idők:
Megdöbbent Lázár János, hogy rosszabb termékek vannak Magyarországon, mint Ausztriában ugyanazokból az élelmiszerekből. Úgy tűnik az osztrákoknak jobb jár – tette hozzá. Ez azt a vélelmet erősíti, hogy ezek a cégek „élelmiszeripari szemetet" próbálnak Magyarországon eladni. „Az elmúlt időszak legnagyobb botránya előtt állunk. Támogatni fogom, hogyha az ügyben lépni fog a földművelésügyi minisztérium.
Ha rajtam múlik, akkor változni fog az élelmiszerek minőségét szabályozó törvény"
A miniszter szerint elő kell venni az a kiskereskedelemre vonatkozó, fogyasztóvédelmi intézkedéscsomagot, amely már kétszer lekerült a kormány napirendjéről, mivel a kiskereskedelmi áruházláncoknak – jelentős munkaadók lévén – jelentős az érdekérvényesítő képességük is.
Legyen szíves megindokolni, hogy ebben a milliók egészségét és emberi méltóságát évtizedek óta olyan súlyosan károsító ügyben miként mondhatta azt, hogy Ön megdöbbent a hírtől?
2011 áprilisában a Szlovák Fogyasztók Szervezete alapos vizsgálatot végzett e téren megvizsgálva nyolc uniós tagország szupermarketjeiben található élelmiszerek egész sorát. A nyolc ország: Németország, Ausztria, Cseh Köztársaság, Lengyelország, Szlovákia, Románia és Bulgária.
A döbbenetes eredményekről, vagyis azt, hogy nálunk olykor drágábban adnak el gyakorlatilag egészségrontó szemetet ugyanazon csomagolásban, mint náluk annak minőségi változatát, a Magyar Nemzet brüsszeli tudósítójaként beszámoltam (lásd a cikket lentebb).
Ebben ez is szerepel: „John Dalli, a fogyasztók egészségégéért és védelméért felelős biztos lapunknak azt mondta, hogy a vállalatok joga eldönteni termékeik összetételét. Ráadásul csak magyarból 22 képviselő ül az Európai Parlamentben. Érthetetlen, hogy sem nekik, sem a többi közép- vagy kelet-európai képviselő egyikének sem jutott és jut eszébe, hogy ezen a helyzeten megpróbáljon változtatni. Mintha érdeket érvényesíteni csak a régi tagállamok tudnának."
Utána ez a mondat bizonyítja, hogy Vidékfejlesztési Minisztériumunk nem csak hogy tudott minderről, de még vizsgálatot is indított, majd azt félelmében abbahagyta:
Szlovákia akkor, tehát 2011-ben és cseh támogatással, az Európai Bizottsághoz fordult. A magyar kormány miért nem csatlakozott hozzá? És azóta miért ül ölbe tett kézzel az ügyben?
„Újságíróiatlan" kommentár a végső kérdés előtt: azt megértem, hogy a Magyarországot naponta Brüsszelben feljelentő magyarországi balliberális EP-képviselőket, e Nyugat előtt a taknyukon csúszkáló gazembereket honfitársai millióinak egészsége, pénztárcája és megalázása a Nyugat részéről totálisan hidegen hagyja.
De a mai kormánynál e tétlenség mivel magyarázható?
Lovas István