Dátum: 2017. április 5. 18:56
Tárgy: Van mit veszítenünk?!
Címzett:
A hagyományokhoz híven látványos napirend előtti üzenetekkel „köszöntötték" a héten is egymást. Nem történt csoda: az ellenzék és a kormánypártok soraiban ugyanazt egészen másként látták. A békesség kedvéért a közbeszólásokat és a minősítő zajokat ezúttal mellőzzük.
HOLLIK ISTVÁN, (KDNP)
- Képviselőtársaim! Tavaly ősszel 3,3 millió ember nyilvánította ki a népszavazáson, hogy rendet és biztonságot akarnak! Fontos leszögezni emellett, hogy mi mindig a jogállamiság talaján állunk, ezért a fizikai és jogi határzár szabályai megfelelnek a vonatkozó nemzetközi egyezményeknek, hiába próbálják a Soros-szervezetek ennek ellenkezőjét bizonyítani. Mindezek fényében megdöbbentő és felháborító az a döntés, amelyet a strasbourgi emberi jogi bíróság hozott a két bangladesi migráns ügyében. Ahogy azt megszokhattuk, az illegális migránsokat természetesen egy Soros-szervezet, a bevándorláspárti Helsinki Bizottság védte, tehát Magyarország és a magyar emberek biztonsága helyett ők ismét a másik oldalra álltak.
- Ezt a döntést, mármint a bíróság döntését több okból sem tudjuk elfogadni. Először is azért, mert a két bangladesi migránsnak legalább kilenc, biztonságosnak tekinthető országon kellett áthaladnia ahhoz, hogy elérjék a magyar határt, hacsak nem repülővel tették meg az útjuk egy részét. Ugye, senki nem gondolja közülünk komolyan, hogy ők menekültek lennének, akiknek az élete közvetlen veszélyben lenne? Éppen ezért mi úgy gondoljuk, hogy Magyarországnak minden joga megvan arra, hogy elutasítsa olyan migránsok menekültkérelmét, akik valójában nem is menekültek, hanem gazdasági bevándorlók!
- A döntéssel az Emberi Jogok Európai Bírósága lényegében elvitatja egy állam, jelen esetben Magyarország azon alapvető jogát, hogy határait és saját állampolgárait megvédje! A strasbourgi bíróság a magyar menekültügyi szabályozást jogellenesnek minősítő határozatával túlterjeszkedett a saját hatáskörén, hiszen gyakorlatilag a schengeni és dublini szabályok betartásáért büntetnek meg most bennünket! A strasbourgi bíróság jogalkalmazás helyett valójában jogalkotást végzett, amivel súlyosan megsértette Magyarország szuverenitását! Gondoljunk csak bele: a magyar emberek által megválasztott Országgyűlés megalkot egy törvényt, ami nem ellentétes a nemzetközi vállalásainkkal, de a strasbourgi bíróságnak ez nem tetszik, és az ítéletével egyszerűen felülírja. Hát hol élnünk, ahol ezt meg lehet tenni?!
- Azt se felejtsük el, hogy ezt a határozatot nem az emberi jogok ázsiai bírósága vagy az emberi jogok bangladesi bírósága hozta. Ha lenne ilyen, rajtuk biztos nem lehetne számonkérni, hogy ítéleteivel saját állampolgárait védi. Ezt a döntést azonban egy európai bíróság hozta. Mi úgy gondoljuk, hogy pont ezért van bajban ma Európa, mert ahelyett, hogy saját határait őrizné és az európai emberek kemény munkájával elért eredményeit védené, ahelyett a határokat illegálisan átlépő migránsok jogait helyezi előtérbe!
- A két bangladesi migránst a Helsinki Bizottság képviselte, milliókat kellene nekik fizetni. Ha most fizetünk, a migránsbiznisz nem ér véget! Sőt, kezdődik, mert akkor minden hasonló ügyben támadni fognak bennünket, és akkor 40-50 milliárd forintot is kiperelhetnek a magyar családok zsebéből! Ugyanis körülbelül 15 ezer hasonló ügy van, 10 ezer bevándorló jogosulatlan menekültkérelmét utasította vissza eddig a magyar állam, és több mint 5 ezer illegális bevándorló ellen foganatosított őrizetbe vételt.
- Képviselőtársaim! 2010-ben elindultunk egy úton, amely egy keresztény hagyományaira épülő, boldog, gyarapodó nemzet felé vezet. Mindannyian büszkék lehetünk arra, hogy a magyar emberek tehetségének, szorgalmának és kemény munkájának köszönhetően sokat haladtunk előre. Van tehát mit veszítenünk! A Soros-szervezetek, a liberálisok, a szuverenitásunkat elvenni akaró brüsszeli föderalisták ugyanis erről az útról akarnak bennünket eltéríteni! Multikultúrát akarnak, és nyílt társadalmat, nemzeti identitástól megfosztott, muszlim bevándorlókkal benépesített egyesült európai államokat. Erre kell nemet mondanunk! Éppen ezért kérjük arra a kormányt, hogy ne fizesse ki a strasbourgi bíróság által kiszabott büntetést, álljunk ki a közösen elért eredményeink és a magyar emberek biztonsága mellett!
A Lex CEU!
Dr. HILLER ISTVÁN, (MSZP): - Képviselő Asszonyok és Képviselő Urak! Bonyolultnak látszó dolgok mélyén gyakran egyszerű indíték lapul. Amikor valaki a helyzetet túlságosan összetettnek akarja feltüntetni, pedig valójában az pofonegyszerű, a valóság kiderítésére érdemes használni a Robinson-módszert. Defoe nagyszerű műve egyébként is hamarosan háromszáz éves, ráadásul áprilisban jelent meg. Javaslom, fejezzük ki a tiszteletünket ez iránt a derék angol iránt úgy is, hogy követjük a példáját! Robinson a csupasz igazságot keresve két dolgot nézett: mi a rossz és mi a jó? S ez alapján nagyszerűen készített mérleget, valahogy úgy: rossz, hogy hajótörést szenvedtem, de jó, hogy élek; rossz, hogy nincsenek ruháim, de jó, hogy meleg van; rossz, hogy nem tudok védekezni a vadállatok ellen, de jó, hogy itt nincsenek vadállatok.
- A lex CEU nagyjából hasonló, ennél nem bonyolultabb. Ugyanezzel a módszerrel jó eséllyel készíthetünk mi is igaz mérleget, úgyhogy tegyük fel közösen ezeket a kérdéseket, azzal a megkülönböztetéssel, hogy nekünk, a Magyar Országgyűlés tagjainak az ország érdekének egészéből kell értékelni, hogy mi a jó a hazánknak és mi nem.
- Jó-e, hogy magas színvonalú oktatást és nemzetközileg elismert kutatómunkát végző egyetem működik Magyarországon? Igen, jó! Rossz-e az országunknak, ha ennek a működése veszélybe kerül? Igen, ez rossz Magyarországnak! Mégpedig nemcsak az eddig hallott érvek miatt, hanem azért is, mert a színvonalas tudásért és annak megszerzéséért ma a legerősebb konkurenciaharc folyik a világban; aki ilyen pozíciót felad, az vesztes, az lúzer, az nem szolgálja a haza érdekeit!
- Jó-e, hogy a CEU ilyen egyetemként magas munkaerőpiaci értékkel rendelkező diplomákat ad ki? Igen, ez jó Magyarországnak! Jó, mert az elmúlt évtized bizonyította, hogy a jó diploma még válság idején is munkahelyet ad, tart meg és fejleszt. Rossz-e az országunknak, ha az ilyen diplomák kiadása veszélybe kerül? Igen, ez rossz Magyarországnak! Méghozzá nagyon rossz, mert a magyar felsőoktatás legjelentősebb problémája épp a diploma minősége, elfogadottsága! Minden, ami ezt tovább rontja, az káros Magyarországnak!
- Jó-e, hogy a CEU széles körű hazai és nemzetközi kapcsolatrendszerrel rendelkezik? Igen, ez a mi országunknak jó! Jó, mert egyértelműen a magyar tudományosságot erősíti, nemzetközi tekintélyét emeli, ezért kötött vele megállapodást számos külföldi és belföldi egyetem, legutóbb, épp a múlt héten a Corvinus. Rossz-e, tisztelt kormánypárti képviselők, ha a tudomány életébe beleavatkozik a politika? Igen, ez rossz! Méghozzá az országunknak rossz! Ilyenkor a nemzetközi tudományos világ együttesen áll ki, és a Magyar Tudományos Akadémia elnökétől 150 tekintélyes nemzetközi professzorig, köztük 14 Nobel-díjas tudós mondja együtt a világnak, hogy ami ebben az ügyben Magyarországon zajlik, az káros, az rossz, és ez nem szolgálja a haza érdekét!
- Jó-e, ha szakmai problémákra szakmai választ keresünk? Bármilyen meglepő, jó! Jó, mert ez a jogállamiság egyik alapja, és ez jó Magyarországnak!
- És végül: rossz-e, hogy úgy veszélyezteti a kormánypolitika a CEU működését, hogy annak valójában sem szakmai, sem jogi, sem törvényi alapja nincs? Igen, ez rossz, ez káros Magyarországnak! Bármit is mondanak ugyanis, a CEU betartja a hatályos jogszabályokat; az pedig, hogy előbb számonkérnek bárkin is egy törvényt, ami még meg sem született, az inkább Bacsó „A tanú" című filmjének késői szomorú reklámja, mintsem az ország érdekében végzett politika.
- Összességében tehát arról van szó a mi megítélésünk szerint, hogy ez a törvényjavaslat politikai indíttatású! Az oktatás szabadságáról, illetve annak megsértéséről szól, ezért ellenezzük, mert rossz Magyarországnak! Vonják vissza!
Miről szól valójában a CEU-ügy?
SZÁVAY ISTVÁN, (Jobbik): - Képviselőtársaim! „Jelen pillanatban a Soros Alapítvány ösztöndíjasa vagyok." Természetesen nem valamiféle önleleplezésről van szó, mindezt nem én mondom, ezt én nem mondhatnám, a Jobbiknak egyetlenegy képviselője sem mondhatja és mondhatta volna ezt el magáról a múltban; ezt maga Orbán Viktor mondta egy 80-as évek végén készült interjúban.
- Ha van valaki ebben a Házban, akkor a Jobbik az, aki mindig is következetes volt Soros György magyarországi ténykedésének a megítélésében és a hozzá köthető alapítványok és intézmények megítélésében. Igen, azok pedig mi vagyunk! Mindig is következetesen szemben álltunk azzal a szellemiséggel, ami jórészt a CEU-t uralja. Mindig is következetesen szemben álltunk az értékeinket aláásó liberalizmussal, a családjainkat szétszakító és szétzüllesztő genderőrülettel, amit ebben az intézményben oktatnak. Ebben a kérdésben mi mindig következetesek voltunk! Egészen elképesztő volt hallgatni Németh Szilárd alelnök urat a közszolgálatinak nevezett Fidesz-csatornán! Én értem, alelnök úr, hogy önt azért fizetik, hogy 24 órában hazudjon, de azért a gátlástalanságnak meg a pofátlanságnak is van határa! Amikor ö kezd minket Soros-ügynöközni, és arról beszélni, hogy Soros György betette a lábát a Jobbikba. Közülünk senki nincs olyan, akit Soros finanszírozott volna! A Jobbiknak az első fénymásolóját nem Soros Györgynek az alapítványa vette, és nem ő indított el minket az utunkon!
- Önöknek egyvalamiben igazuk van egyébként ezzel kapcsolatban: ez pedig az, hogy Soros Györgynek valóban igen nagy felelőssége van abban, hogy Magyarországon hogyan alakultak a közállapotok az elmúlt 25 évben. A legnagyobb felelőssége Soros Györgynek az, hogy önöket annak idején az országra szabadította! Amikor Vásárhelyi Miklós egykori rákosista újságíró, Soros Györgynek a magyarországi helytartója, még a 80-as évek végén patronálta önöket, Soros Györgynek a magyarországi helytartója biztosított Orbán Viktornak, Kövér László házelnök úrnak, Németh Zsoltnak, Szájer Józsefnek és Deutsch Tamásnak, sőt még Schmidt Máriának is ösztöndíjat. Ha létezik Magyarországon Soros-egyetem, ahogy az államtitkár úr mondta, akkor létezik Soros-párt, és azok pedig önök, nem a Jobbik és nem a baloldalnak a pártjai! Ebből is látszik, hogy teljesen hiteltelen az az ideológiai harc, amit önök a CEU ellen folytatnak. Ebből a Soros-ügyből, a CEU-ügyből pedig egyébként önök a mai napig sem jöttek ki hitelesen és következetesen. Ha valóban a CEU-val van problémájuk, akkor hogyan lehet kormányszóvivő és államtitkár Kovács Zoltán? Jó az ő CEU-s diplomája önöknek? Ha önöknek a CEU-val van bajuk, akkor miért fizetik a mai napig is Berzétei Ákos külügyminisztériumi helyettes államtitkár úrnak az évi 4 millió forintos tandíját a CEU-ra? Vissza fogják ezt vonni, államtitkár úr? Vagy ezt a 4 millió forintos tandíjat továbbra is fizetni szeretnék? Ha valaki tele van Soros-bérencekkel, tisztelt képviselőtársaim, az nem a Jobbik, azok éppen önök.
- A CEU-ügy természetesen nem erről szól. Most éppen a CEU az áldozat! Talán teljesen mindegy is, hogy most ki az áldozat, most éppen a CEU, de legközelebb majd valaki más lesz. Mi nem a CEU-t kívánjuk megvédeni, szeretném világosan leszögezni, akkor, amikor nem értünk egyet ezzel a kormányzati arroganciával és ezzel a bolsevik típusú hatalomgyakorlással, amit önök meghonosítottak, és ebben a kérdésben is tanúsítanak. Nem véletlen az, hogy a Jobbiknak egyetlenegy politikusa sem vett részt tegnap a CEU melletti tüntetésen. Nem a CEU-t kívánjuk megvédeni, hanem azzal a hatalomgyakorlással és azzal a figyelemeltereléssel állunk szemben, amit önök folytatnak.
- Önök, fideszes képviselőtársaim, kormánytagok, ha feleannyi energiát fordítanának a jó kormányzásra, az egészségügy, az oktatás problémáira, a korrupció visszaszorítására, a mélyszegénységben élők felemelésére, mint amennyi idő és energia elmegy azzal ‑ és az egész parlament ezzel fog most egy héten keresztül foglalkozni ‑, hogy álhírekre reagálunk, álproblémákkal foglalkozunk, mesterséges ellenségképeket gyártunk, és arra reagáltatunk mindenkit, akkor nem itt járna Magyarország.
- Arról nem is beszélve, hogy milyen elképesztő felelőtlenül nyúltak hozzá ehhez az egész kérdéshez. Önök arról beszélnek, mekkora probléma az, hogy felsőoktatási intézményeket külföldről finanszíroznak. Ha önöket valóban ez foglalkoztatná, és valóban a szívükön viselnék a határon túli magyarság sorsát, akkor legalább eszükbe jutna, amikor ilyen nyilatkozatokat tesznek, és feltennék maguknak a kérdést, hogy nem sodorják-e veszélybe a külhoni magyar felsőoktatást? Egyébként igen! Nem véletlen az, hogy Victor Ponta arról beszélt már, hogy milyen jó az önök javaslata, és nyújtsanak be egy hasonló törvényt Romániában is. Egyébként egyik erdélyi magyar egyetemnek sincs államközi szerződése Magyarországgal, és nem működtetnek Magyarországon képzéseket. Felelőtlen tehát ez a hozzáállás. Figyelemelterelésről van szó, ráadásul egy óriási felelőtlenségről!
- Képviselőtársaim! Ha a Jobbik 2018-ban kormányra fog jutni, akkor nem azért lesz népszerű, mert álproblémákat és álellenségeket fog magának gyártani, hanem azért leszünk népszerűek, mert jól fogunk kormányozni, mert energiánkat az egészségügy, az oktatás helyzetének rendezésére és a korrupció visszaszorítására fogjuk fordítani!
Valódi nemzeti konzultációt!
IKOTITY ISTVÁN, (LMP): - Államtitkár Urak! Úgy érzem, hogy egy olyan ponthoz érkeztünk ‑ gyakran emlegeti ezt az LMP ‑, hogy visszafelé halad az oktatáspolitika, az oktatási rendszer! A hetvenes éveket már meghaladtuk, de azt nem gondoltuk volna, hogy a cél a hetvenes évek Kambodzsája. Lassan már a szemüveghasználatot is betiltják önök, a legjobb úton haladnak efelé! Mindezt természetesen a CEU kapcsán jelzem önöknek.
- No de a nemzeti konzultációkra rátérve, merthogy nemzeti konzultációkat hirdettek ismét a szokásos menetrend szerint a nemzet sorskérdéseiről, ahogy önök fogalmaznak: hirdetési felületeket vásároltak minden elképzelhető helyen, reklámokhoz megbízást adtak a szokásos cégeknek, a kormány tagjai és a Fidesz politikusai pedig mindenkit lehordanak, aki akár sugalmazó, irányított kérdéseikkel, akár a manipulált válaszokkal nem ért egyet. Egy olyan nemzeti konzultációt hirdettek, amire a válaszokat hamarabb megadták, mint mielőtt a kérdéseket feltették volna. Elég csak megnézni a miniszterelnök értékelését, ami itt a parlamentben elhangzott nem olyan régen. Önök szerint így néz ki egy nemzeti konzultáció. Eközben elképesztő módon a kormány és fizetett propagandistái szerint a magyar emberek alkalmatlanok arra, hogy döntést hozzanak az ország következő évtizedeit, sőt a következő száz évet meghatározó legfontosabb döntésről, mégpedig a paksi bővítésről. A kormány és a fizetett propagandisták úgy gondolják, hogy a paksi bővítés nem tartozik ránk, állampolgárokra. Önök szerint bőven elegendő, ha titokban kötött megállapodásokkal, átláthatatlanul elköltött milliárdokkal a fejünk felett hoznak meg döntéseket. A kormány, amely szerint a nemzeti konzultáció ma a legfontosabb ügy Magyarországon, arról beszél, hogy a paksi bővítés kérdésében a magyar emberek alkalmatlanok a döntéshozatalra.
- Az LMP valódi nemzeti konzultációt akar, ezért arra kérjük a magyar embereket, hogy üzenjenek a kormánynak: Paksról szeretnének népszavazást! Ezért arra kérjük a magyar embereket, hogy akit foglalkoztat a saját gyerekeinek és unokáinak a sorsa, egészítse ki a konzultációs íveket a paksi bővítés kérdésével, követeljük együtt a kormánytól, hogy legyen népszavazás a paksi bővítésről! A kormány mindenkinek eljuttatja a konzultációs csomagot, ott van benne a megcímzett, állampolgárok pénzéből díjmentessé tett boríték, használjuk arra, hogy ennek az eszköznek megfeleljünk.
- Tisztelt Országgyűlés! Mindenki pontosan tudja ebben az országban, hogy politikai akarat kérdése, hogy a magyar emberek döntést hozhassanak a paksi bővítésről. Az LMP addig fog népszavazási kérdéseket beadni, ameddig a Nemzeti Választási Bizottság érvei el nem fogynak, és nem marad más lehetőség, mint hogy biztosítsák a jogot a népszavazáshoz. Ezt a folyamatot azonban fel lehet gyorsítani azzal, hogy Magyarország világossá teszi a kormány számára, hogy nem engedi, hogy a feje fölött hozzanak meg ilyen sorsdöntő kérdésben válaszokat.
- A paksi bővítés függőséget okoz, és megfosztja Magyarországot az önrendelkezéstől. Az atomenergia a XX. század tévedése, amit nem szabad magunkkal vinni a XXI. századba. Gondoljanak csak bele, hiszen a terveket, a technológiát, az alapanyagot, a fűtőanyagot ugyanúgy külföldről szerezzük be, és aztán külföldre visszük vissza a fűtőelemeket, hogyha valaha sikerül leszerződniük, mert jelen pillanatban még ez sem áll fenn. Majdhogynem olyan szinten önállótlanná tesz bennünket, mintha ugyanúgy külföldről importálnánk az energiát. Az atomenergia drága, veszélyes, és elfojtja a fejlődést. Magyarország lehetne elég erős és kreatív ahhoz, hogy alternatív megoldást keressen az energiaigényére. Azok, akik a paksi bővítést erőltetik, világos, hogy nem hisznek Magyarország képességeiben, és nem bíznak Magyarország állampolgáraiban!
- Képviselőtársaim! Tévedés azt gondolni, hogy a magyar emberek csak irányított kérdésekre tudnak válaszolni, amelyekkel a kormány célja, hogy a méregdrága propaganda segítségével felmutassa saját, előre már régen leírt álláspontját. A kormány nem foszthatja meg a magyar embereket attól a jogtól, hogy döntést hozzanak saját jövőjükről! Népszavazást a paksi bővítésről! Ez Magyarország első számú követelése ma, a kormánynak pedig kötelessége meghallania a magyar emberek szavát!
Nemzeti konzultáció.
Dr. GULYÁS GERGELY, (Fidesz): - Tisztelt Ház! Ismert, hogy a kormány nemzeti konzultációt kezdeményez öt nagyon fontos témakörben. Ezek a témakörök: a rezsivel kapcsolatos szabályozásnak az állami hatáskörben tartása, az illegális bevándorlás kérdése, a társadalmi szervezetek átláthatóságának kérdése, a munkahelyteremtés és az adócsökkentés ügye. Tudjuk azt, hogy ezek a kérdések Magyarország mindennapjait jelentős mértékben határozzák meg, és tudjuk azt, hogy sok kérdésben kellett komoly küzdelmet folytatni az elmúlt évben azért, hogy előbbre léphessünk. Részben azért, hogy a Magyarországon jelen lévő multinacionális cégekkel szemben a kormány a szabályozási jogosultságát érvényesíteni tudja, részben pedig azért, hogy ezek a hatáskörök egyáltalán a tagállamoknál maradhassanak. Ha megnézzük azt, hogy a hatósági ármegállapítás terén, ami a rezsicsökkentés alapvető feltétele, hogy állunk, akkor azt mondhatjuk, hogy egy bizottsági javaslat már született, amely az áramár tekintetében a hatósági ármegállapítás jogát elvenné a tagállamoktól, és uniós, közösségi hatáskörbe helyezné. Ez lenne az első lépés, amellyel gyakorlatilag a rezsicsökkentést a jövőre nézve a tagállamok tekintetében a bizottság ellehetetlenítené. Úgy gondoljuk: egy első ilyen lépés veszélyes precedenst teremtene! Először csak az áramár megállapításának a jogát veszítené el a magyar kormány és a magyar állam, de hosszabb távon jó eséllyel tovább folytatódna ez a folyamat! Tehát úgy gondoljuk, annak érdekében, hogy ez a fontos tagállami hatáskör, amely a rezsicsökkentés feltétele, megmaradjon a magyar kormány és a Magyar Országgyűlés kezében, ahhoz ez ellen egységesen fel kell lépni! Ezért arra kérjük valamennyi képviselőcsoport tagjait és arra kérjük a magyar állampolgárokat is, hogy szólaljanak fel ebben az ügyben, támogassák a kormánynak azt a törekvését, hogy a mindenkori magyar kormánynak legyen lehetősége arra, hogy hatósági árral állapítsa meg a rezsiárakat, köztük az áramárat is!
- Azt is látjuk, hogy a társadalmi szervezetek átláthatóságával kapcsolatosan is van egy vita. Azt mondhatjuk, hogy a konkrét esetben a reakciókból jól látható, hogy most a hóhért akasztják, ugyanis mi semmi mást nem követelünk, csak és kizárólag átláthatóságot! Azt szeretnénk, ha az átláthatóság minden külföldről támogatott szervezetre kiterjedne. Hozzáteszem: úgy ahogyan az államilag támogatott szervezetekre is kiterjed, hiszen az állami kiadások közérdekű adatot jelentenek, sőt az 50 millió forint fölötti állami támogatáshoz jutó civil szervezetek esetében még vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettsége is van a magyar államtól több mint 50 millió forintos juttatást kapó civil szervezeteknek. Ehhez képest az átláthatósági törvényjavaslatunk a civil szervezeteknél egyetlenegy követelményt állít: pontosan tudhassuk, hogy ki kit, honnan támogat, ki, milyen támogatáshoz jut külföldről. Ezt kulcsfontosságú kérdésnek tekintjük! Ennek érdekében azt várjuk, hogy akik folyamatosan az átláthatóságot kérik számon a magyar állam működésén, a magyar állami cégek működésén, azok saját magukra vonatkozóan is ezt érvényesíteni kívánják!
- Az illegális bevándorlás ügyében most már azt is tudjuk, hogy Nyugat-Európában egészen biztosan léteznek no-go zónák. A német kancellár a hétvégi észak-rajna-vesztfáliai kampánygyűlésén a tartomány szociáldemokrata miniszterelnök asszonyát tette felelőssé azért, hogy Észak-Rajna-Vesztfáliában no-go zónák vannak, ha pedig így van, akkor talán jó lenne a párhuzamos társadalmak és a no-go zónák létrejötték Magyarországon elkerülni. De ehhez az is rendkívül fontos, hogy valóban gátat tudjunk szabni annak a jogalkalmazásnak nevezett jogalkotásnak, amelyet a strasbourgi bíróság folytat!
- Képviselőtársaim A strasbourgi bíróság legutóbbi döntései már nem az emberi jogok európai egyezményének egyébként helyes szövegét alkalmazzák, hanem ennek továbbfejlesztéseként az embertelen és megalázó bánásmód részének tekintenek olyan jogokat is, amelyeket senki senkinek nem biztosított és nem is kíván biztosítani! Ahogyan azt sem tudjuk elfogadni, hogy egy olyan tranzitzóna, amelyet az egyik irányban szabadon el lehet hagyni, zárt tábornak lenne minősíthető. Mi úgy gondoljuk, hogy a két bangladesi menedékkérő ügyében hozott ügy egy olyan precedens, amelyről a Magyar Országgyűlésnek és illetékes bizottságainak is ki kell alakítaniuk a véleményüket! Az a cél, hogy egyértelműen az emberi jogok európai egyezményének keretein belül maradjunk, és ne engedjük meg a strasbourgi bíróságnak, hogy ezen egyezmény keretein messze túllépve gyakorlatilag jogalkotást folytasson! Ezért a Fidesz-frakció olyan javaslatokkal kíván élni, amelyek az Országgyűlés számára és az Országgyűlés illetékes bizottságai számára is lehetővé teszik, hogy megtárgyalhassák az Emberi Jogok Európai Bíróságának gyakorlatát!