Dátum:
Tárgy: Kellemes ünnepet!
Címzett:
Müezzin tevékenysége; burka; egynemű házasság.
Ásotthalom Községi Önkormányzat képviselő-testülete által jegyzett önkormányzati rendelet alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata.
Ásotthalom Községi Önkormányzat képviselő-testületének rendelkezése szerint „Tilos közterületen a) a müezzin tevékenysége, mivel alkalmas a köznyugalom zavarására, továbbá alkalmas arra is, hogy a helyi lakosság körében félelmet, riadalmat és megbotránkozást keltsen, b) az egész testet és fejet, valamint részben vagy teljes egészében az arcot is elfedő burka, nikáb és csador, valamint a teljes testet fedő fürdőruha, ide értve az úgynevezett burkini viselése, c) bármilyen olyan jellegű propaganda-tevékenység megvalósítása, amely a házasság intézményét nem az Alaptörvényben rögzítetteknek megfelelően egy férfi és egy nő között létrejött életközösségként mutatja be, ide értve bármilyen közterületi akciót, kiemelten a performanszokat, demonstrációkat, plakát-, röplap- és hangreklámokat, d) bármilyen olyan jellegű propaganda-tevékenység megvalósítása, amely megsérti az Alaptörvényt azzal, hogy a családi kapcsolat alapjaként nem a házasságot, illetve a szülő-gyermek viszonyt ismeri el, ide értve bármilyen közterületi akciót, kiemelten a performanszokat, demonstrációkat, plakát-, röplap- és hangreklámokat." A támadott szabályozást Ásotthalom képviselő-testülete 2016. november 23-án hirdette ki.
Az alapvető jogok biztosa indítványt terjesztett elő Ásotthalom Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének a közösségi együttélés alapvető szabályairól szóló önkormányzati rendelet alaptörvény-ellenességének megállapítása és megsemmisítése érdekében. Álláspontja szerint a müezzin tevékenységének, valamint a teljes testfelületet takaró öltözet viselésének megtiltása „nemhogy jelentősen érinti, hanem ellehetetleníti a lelkiismeret- és vallásszabadság gyakorlását." Mindmellet úgy vélte: az Alaptörvény biztosítja a véleménynyilvánítás szabadságát. Ennek az alapjognak immanens része, hogy bárki nyilvánosan kifejthesse véleményét bármilyen kérdésben, különösen ha az a kérdés a társadalom egésze vagy jelentős része szempontjából jelentős. Az önkormányzat e rendelkezése tehát a véleménynyilvánítás szabadságát is ellehetetleníti, amelyre alkotmányosan nincs lehetősége.
***
Az alapvető jogok biztosának indítványáról soron kívüli eljárásban döntött az Alkotmánybíróság. Megállapította: az önkormányzatok nem alkothatnak közvetlenül alapjogot érintő, illetve korlátozó szabályozást, mivel az Alaptörvény alapján az alapvető jogokra és kötelezettségekre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg. A közvetlenül alapjogokat érintő, illetve korlátozó helyi önkormányzati rendeletben történő szabályozás ugyanis oda vezetne, hogy egyes alapjogok gyakorlása önkormányzatonként eltérő feltételek mellett valósulhatna meg.
A támadott szabályozás „több alapjog, így a lelkiismereti és vallásszabadság, valamint a véleménynyilvánítás szabadsága közvetlen korlátozását célozza". A rendelkezés részben a muszlim vallás gyakorlását és az egyének vallásos meggyőződésének kinyilvánítását korlátozza, részben pedig a véleménynyilvánítás szabadságának törvényben megállapított korlátain kívül önkormányzati rendeletben további belső, értékalapú korlátokat állít fel.
Az Alkotmánybíróság mindezek alapján Ásotthalom Nagyközség önkormányzati rendeletének azon paragrafusát, amely szerint tilos közterületen – többek között – a müezzin tevékenysége, a burka és a csador viselése, valamint bármilyen olyan jellegű propaganda-tevékenység megvalósítása, amely a házasság intézményét nem egy férfi és egy nő között létrejött életközösségként mutatja be, alaptörvény-ellenesnek minősítette, és – súlyosságára tekintettel – a visszamenőleges hatállyal megsemmisítette. (AB határozat jogszabály alaptörvény-ellenességének megállapításáról és megsemmisítéséről: II/2034/2016.)
A határozathoz Czine Ágnes, Hörcherné Marosi Ildikó, Juhász Imre, Pokol Béla és Varga Zs. András párhuzamos indokolást csatolt.
Állatvédelmi bírság.
Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény 43. § (1)-(4) bekezdései és a 43. § (4) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló bírói kezdeményezés vizsgálata.
Az indítványozó bíró tanácsa előtt folyamatban lévő, állatvédelmi bírság tárgyában hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránti perben megállapítható: a felperes állattartó lakóhelyén egy kistermetű keverék szuka kutyát tartott hosszabb ideje. A kutya 2011 tavaszán öt kutyakölyköt fialt, amelyeket az állattartó vízbe fojtott.
E cselekmény miatt a Debreceni Járásbíróság jogerős ítéletében állatkínzás vétségben megállapította az állattartó büntetőjogi felelősségét és 125 000 Ft összegű pénzbüntetésre ítélte. Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzatának jegyzője pedig határozatával a büntetőügyben megállapított tényállást alapul véve 450 000 Ft állatvédelmi bírsággal sújtotta. A határozat ellen az állattartó fellebbezést terjesztett elő, amelyben előadta, hogy igazságtalannak tartja, hogy „két helyről" is megbírságolják. A Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal az állattartó fellebbezését elutasította. Az állattartó perbeli felperesként ezt követően terjesztette elő keresetét, amelyben kifogásolta a kétszeres büntetést.
Az indítványozó bíró szerint a jogállamiságból eredő jogbiztonság szempontjából szükséges annak szabályozása. Kifejtette, „az Átv. támadott rendelkezései a ne bis in idem elvének megsértését jelentik, ezért az Alaptörvény XXVIII. cikk (6) bekezdésébe ütköznek, illetve a szabályozás hiányosságai miatt a B) cikk sérelme is megvalósul". Utalt arra is, hogy az Alaptörvény B) cikkében garantált jogállamiság részét képező jogbiztonság követelményének sérelmét okozza, hogy a jogalkotó az Átv. 43. §-ában nem szabályozta megfelelően az állatvédelmi bírság körében a felelősség alóli mentesülés eseteit abban az esetben, amennyiben a magatartás kimeríti az állatkínzás bűncselekményének törvényi tényállási elemeit és megfelel az Átv. 43. § (1) bekezdésében és 11. § (1) bekezdésében foglaltaknak is. Mindezekre figyelemmel a támadott rendelkezések alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte.
***
Az Alkotmánybíróság megállapította: a kétszeres eljárás alá vonás és büntetés alaptörvényi tilalma nem zárja ki minden esetben az állatvédelmi hatósági eljárás lefolytatását, a bírság helyett alkalmazható jogkövetkezmények nem tekinthetők ugyanis büntető jellegű szankciónak, így nem esnek a kétszeres büntetés tilalma alá.
Mindezekre figyelemmel a támadott rendelkezések – önmagukban – nem sértik az Alaptörvény XXVIII. cikk (6) bekezdését, ezért az Alkotmánybíróság az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény 43. § (1)–(4) bekezdés alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló bírói kezdeményezést elutasította. (AB határozat alkotmányos követelmény megállapításáról: III/121/2016.)
A határozathoz Hörcherné Marosi Ildikó, Juhász Imre, Pokol Béla, Schanda Balázs, Szívós Mária, Varga Zs. András párhuzamos indokolást, Balsai István, Czine Ágnes, Salamon László, Szabó Marcel pedigkülönvéleményt csatolt.
Közérdekű adat kiadása.
A Kúria Pfv.IV.21.976/2014/9. számú ítélete, valamint a Budapest Környéki Törvényszék 24.Pf.20.829/2014/5. számú, hatályában fenntartott ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata.
A panasz alapjául szolgáló ügyben a felperes indítványozó az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény alapján adatigénylést terjesztett elő a Pesti Központi Kerületi Bírósághoz. Az adatigénylés teljesítésének részbeni megtagadása miatt, fellebbezése alapján eljárt Budapest Környéki Törvényszék a keresetét elutasította. Az indítványozó a jogerős ítélettel szemben felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő. A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.
Az indítványozó álláspontja szerint a bíróság döntése sérti az Alaptörvény VI. cikk (2) bekezdése szerinti közérdekű adatok megismeréséhez való jogát, és a XXVIII. cikk szerinti tisztességes bírósági eljáráshoz való jogát.
***
Az Alkotmánybíróság megállapította: közérdekű adatnak minősül alapvetően az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint egyéb közfeladatot ellátó szervek és személyek kezelésében lévő, tevékenységére vonatkozó vagy közfeladatának ellátásával összefüggésben keletkezett információ és ismeret. Figyelembe véve azt, hogy az alapügyben felülvizsgált adatigény tárgyát képező adat (a polgári peres eljárásban félként résztvevő jogi személy neve) alapvetően nem minősült közérdekű adatnak, megismerését így az Infotv. 26. § (1) bekezdése alapján általában nem kötelező biztosítani. (AB határozat alkotmányjogi panasz elutasításáról: IV/3217/2015.)
A határozathoz Dienes-Oehm Egon, Salamon László, Szívós Mária és Varga Zs. András csatolt.
Önálló bírósági végrehajtó.
Az Alkotmánybíróság a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 234. §, 234/A. §, 306/I. §, 306/L. § (1)–(6) bekezdései, 306/M. § (1)–(5) bekezdései, 306/N. § (1) bekezdése alaptörvény-ellenességének vizsgálatára irányuló – az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésére, M) cikk (1) bekezdésére, XII. cikk (1) bekezdésére, XIII. cikk (1) és (2) bekezdéseire, valamint XV. cikk (2) bekezdésére alapított indítványokalaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata.
A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény számos rendelkezésével szemben negyven indítványozó nyújtott be alkotmányjogi panaszokat. Állítják: a támadott rendelkezések az Alaptörvény számos rendelkezését - a tulajdonhoz való jogot, vállalkozáshoz való jogot, a foglalkozás gyakorlásához való jogot, az emberi méltósághoz való jogot, a jogállamiság követelményét, a kellő felkészülési idő hiányát, a visszamenőleges hatályú jogalkotás tilalmát, a diszkrimináció tilalmát - sértik, valamint az Emberi Jogok Európai Egyezményében foglalt több rendelkezésébe is ütköznek. Előadásuk szerint az új szabályok a jogi egyetemi végzettség megkövetelésével utólagosan módosították azokat a feltételeket, amelyek a végrehajtóvá és a végrehajtó-helyettessé váláshoz szükségesek. Állítják: a többségében középkorú végrehajtókkal szemben ésszerűtlen elvárás, hogy az egyetemi jogi tanulmányokat a lehető legrövidebb, öt éves időkeretben teljesítsék.
***
Az Alkotmánybíróság az indítványokat nem találta megalapozottnak. A jogalkotó nagy szabadságot élvez a végrehajtási szervezetrendszer kialakítása során, ugyanakkor a végrehajtói szervezet magas színvonalú működése olyan közérdek, amely a jogállamiság alkotmányos értékéhez tartozik. Az Alkotmánybíróság megítélése szerint az indítványokban kifogásolt szabályok nem a kihirdetésüket megelőző időre nézve állapítanak meg kötelezettségeket, és nem a végrehajtók korábbi jogállását, vagy már teljesedésbe ment végrehajtói jogviszonyokat változtatnak meg, hanem a jövőben megkövetelt képesítési feltételeket és jövőbeni jogállásuk kereteit szabályozzák. Az Alkotmánybíróság ennek megfelelően a szabályozásban lévő e különbségtételt nem tekinti önkényesnek és nem tartja az Alaptörvény XV. cikk (2) bekezdésében előírt alkotmányos tilalommal összeegyeztethetetlennek.
Az Alkotmánybíróság mindezek alapján az indítványokat ebben a részükben is elutasította. (AB határozat alkotmányjogi panasz elutasításáról: IV/21/2016.)
A határozathoz Pokol Béla és Varga Zs. András párhuzamos indoklást, Czine Ágnes és. Salamon László pedig különvéleményt csatolt.
Köztisztviselői jogviszony megszüntetése.
A Gyulai Törvényszék 9.Mf.25.196/2016/7. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata.
Az indítványozó közszolgálati jogviszonyban, pénzügyi csoportvezetőként dolgozott egy települési önkormányzati hivatalban. A 2014. évi helyi önkormányzati választásokon polgármester-jelöltként indult ugyanezen a településen, ennek kapcsán bejegyzéseket tett közzé a Facebook közösségi oldalon, illetve nyomtatott leveleket is eljuttatott a település lakói részére. Közlései többek között a hivatalban lévő polgármesterről, annak hozzátartozóiról, a jegyzőről és egy háziorvosról szóltak. „A település háziorvosát lelki toprongynak minősítette, akinek egyedül kell megöregednie, mert még egy kutya sem bírná ki mellette; kijelentette, hogy nem kíváncsi arra, hogy kinek az egyik csontnélküli szerve van szoros összeköttetésben azoknak az ülésre is használt szervével, akik őt egy kanál vízben megfojtanák, ha büntetlenül megtehetnék; kinyilvánította, hogy amit nem tudok megszokni, az a két lábon járó tetű, ettől az állatfajtától háborog a gyomrom, akár szegfű, akár narancs van a kezében, ennek a mintapéldánya az említett népnevelő."
A választópolgárok a korábbi polgármestert választották meg ismét, ezt követően a helyi jegyző, mint az indítványozó munkáltatója méltatlanság jogcímen azonnali hatállyal felmentette az indítványozót. A felmentés indokolásában rögzítette: az indítványozó – többször hivatali munkaideje alatt, hivatali számítógépéről – olyan bejegyzéseket tett közzé, amelyek mind megfogalmazásukban, mind valóságtartalmukban elfogadhatatlanok és a köztisztviselői jogviszonnyal teljes mértékben összeegyeztethetetlenek. Az írások bizalmatlanság és feszültség keltésére irányultak, és ezzel az indítványozó a jó közigazgatásba vetett hitet és a közösségi oldalon való közzététel által a társadalmi bizalmat súlyosan rombolta.
Az indítványozó bírósághoz fordult, anyagi jellegű követelései mellett közszolgálati jogviszonya jogellenes megszüntetésének megállapítását kérte. A Gyulai Közigazgatási és Munkaügy Bíróság a keresetét elutasította. Az ítélet indokolásában rámutatott, hogy az indítványozó nyilatkozatait, bejegyzéseit, bemutatkozó levelét és szórólapját megvizsgálva arra a következtetésre jutott, hogy azok a polgármesteri tisztség elnyerése mint cél érdekében folyamatosan jelentek meg és munkajogi értelemben magatartás-egységet képeztek. A polgármesterre és a jegyzőre vonatkoztatható tartalmak a munkáltató jó hírnevét is rombolták. A bíróság hangsúlyozta: az indítványozó mint köztisztviselő a kampány többi szereplőjéhez képest csak korlátozott lehetőséggel élhet kampányidőszakban, hiszen kötik a közszolgálati jogviszonyból eredő sajátos kötelmek.
A Gyulai Törvényszék közbenső ítéletével a munkaügyi bíróság ítéletét megváltoztatta, és megállapította, hogy a munkáltató jogellenesen szüntette meg az indítványozó jogviszonyát. A munkáltató felülvizsgálati kérelme folytán eljárt Kúria azonban a Gyulai Törvényszék közbenső ítéletét hatályon kívül helyezte. A Gyulai Törvényszék a megismételt eljárás során hozott ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Ítéletében rámutatott: a véleménynyilvánítás szabadsága olyan alkotmányos alapjog, amely az indítványozót a kampánytól függetlenül is megilleti, a kampány során azzal fokozottan élhetett, ugyanakkor a közszolgálati jogviszonyából eredő sajátos kötelmek a kampány időszakában is kötötték.
A Gyulai Törvényszék ítéletében kiemelte, hogy a véleménynyilvánítás szabadsága olyan alkotmányos alapjog, amely az indítványozót a kampánytól függetlenül is megilleti, sőt a kampány során azzal fokozottan élhetett, ugyanakkor a közszolgálati jogviszonyából eredő sajátos kötelmek a kampány időszakában is kötötték. A törvényszék megállapította, hogy azok a nyilatkozatok, amelyekben a vezető beosztásban lévő indítványozó tett a hivatalához méltatlan nyilatkozatok, továbbá mind tartalmuk, mind hangnemük alapján alkalmasak az indítványozó által betöltött beosztás tekintélyének, a munkáltató jó hírnevének és a közigazgatásba vetett bizalomnak a rombolására. A törvényszék azt is rögzítette, hogy a nyilatkozatok egy része munkaidőben, munkahelyi számítógépen keletkezett, és mindezek alapján – egyetértve az elsőfokú bíróság döntésével – megállapította, hogy a felmentés jogalapja fennáll.
Az indítványozó ezt követően fordult az Alkotmánybírósághoz. Álláspontja szerint az Alaptörvény szólásszabadságot biztosító rendelkezése abszolút, amellyel szemben semmilyen korlátozásnak nincs helye, ezért a támadott ítélet sérti az Alaptörvény IX. cikk (1) bekezdését. Az eljáró bíróság figyelmen kívül hagyta, hogy a véleménynyilvánítási szabadságot, illetve annak korlátait, holott a választási kampányban tipikusan a közszereplők egymás közötti kontextusában kell értelmezni, és jogvita esetén a bíróságnak az Alaptörvény 28. cikke szerint kell eljárnia.
Állítása szerint az ítélet sérti az Alaptörvény XXIII. cikk (1) bekezdésében biztosított választójogát is, hiszen a bíróság jogértelmezése folytán a választási kampány során az egyik közszereplő jelöltnek nem ugyanazok a jogai mint a másiknak.
***
Az Alkotmánybíróság szerint a kormányzati szolgálati jogviszony betöltésével a kormánytisztviselő egyfajta önkorlátozásnak is aláveti magát, és elfogadja, hogy egyes alapvető jogaival csak olyan mértékben él, amitől nem válik a közhivatal viselésére méltatlanná. A választási kampányban közszereplőként jelenhet meg, és politikai vetélytársaival szemben markánsabb véleménynyilvánítást engedhet meg magának, azonban a közszolgálati jogviszony sajátos kötelmei eközben is kötik. Ilyen esetben a véleménynyilvánítás szabadságának nemcsak egy másik személy valamely alapjoga, hanem a vélemény megformálója által viselt közhivatal is korlátja lehet. A közszolgálati jogviszonyban álló személyeknek a közügyek szabad megvitatása során is be kell tartaniuk a közhivatal viseléséhez kapcsolódó törvényi előírásokat. A polgárait szolgáló állam mint alkotmányos érték érvényre juttatását szolgálják a közszolgálatban dolgozók részére előírt többletkötelezettségek, és végső soron a méltatlanság jogintézménye is.
Mindezek alapján az Alkotmánybíróság úgy ítélte meg, hogy a Gyulai Törvényszék mérlegelési körébe vonta az alkotmányossági szempontokat, és döntésével alkotmányos módon – a közhivatal viseléséhez való jog, továbbá a polgárait szolgáló állam mint alkotmányos érték érvényesülése érdekében arányosan – korlátozta az indítványozó véleménynyilvánítási szabadságát. Ezért a támadott ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló kérelmet az Abtv. 65. §-a alapján elutasította. (AB határozat alkotmányjogi panasz elutasításáról: IV/1560/2016.)
A határozathoz Stumpf István párhuzamos indokolást csatolt.
VÉGZÉSEK
Zálogjogosult tulajdonszerzésének feltételei, hitelezői igény besorolására vonatkozó felszámolói intézkedés.
Az ügy tárgya: a Kúria Gfv.VII.30.414/2014/10. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz. (AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról: IV/2515/2015.)
I. Szerződés érvénytelenítése.
Az ügy tárgya: a Fővárosi Ítélőtábla 5.Pf.20.486/2014/10. számú ítélete, valamint a Kúria Pfv.VI.21.738/2014/18. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz. (AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról: IV/680/2016.)
II. Szerződés érvénytelenítése.
Az ügy tárgya: a Kúria VI.21.738/2014/18. számú ítélete és a Fővárosi Ítélőtábla 5.Pf.20.486/2014/10. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz. (AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról: IV/608/2016.)
Személyiségi jog megsértése - térfigyelő kamera működtetése.
Az ügy tárgya: a Kúria Pfv.IV.21.773/2015/9. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz. (AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról: IV/1315/2016.)
I. Vezető tisztségviselő felelőssége.
Az ügy tárgya: a Fővárosi Törvényszék 61.Pf.632.811/2016/11. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz. (AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról: IV/2016/2016.)
II. Vezető tisztségviselő felelőssége.
Az ügy tárgya: a Kúria Pfv.III.21.923/2015/9. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz. (AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról: IV/1677/2016.)
Nyomozási bíró kizárása a büntetőügy további elintézéséből.
Az ügy tárgya: a Gyulai Törvényszék 14.B.374/2013/280. számú ítélete és a Szegedi Ítélőtábla BF.II.420/2016/37. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz. (AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról: IV/370/2017.)
I. Szabálysértési ügy, képviselőház, demonstráció.
Az ügy tárgya: a Pesti Központi Kerületi Bíróság 13.Szk.19.861/2015/30. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz. (AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról: IV/992/2016.)
II. Szabálysértési ügy, képviselőház, demonstráció.
Az ügy tárgya: a Pesti Központi Kerületi Bíróság 13.Szk.19.861/2015/30. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz. (AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról: IV/999/2016.)
III. Szabálysértési ügy, képviselőház, demonstráció.
Az ügy tárgya: a Pesti Központi Kerületi Bíróság 13.Szk.19.861/2015/30. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz. (AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról: IV/1000/2016.)
I. Jogszerű intézkedéssel szembeni engedetlenség szabálysértése.
Az ügy tárgya: a Pesti Központi Kerületi Bíróság 13.Szk.19.861/2015/30. számú végzése, valamint a 9/2013. számú házelnöki rendelkezés elleni alkotmányjogi panasz. (AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról: IV/1013/2016.)
II. Jogszerű intézkedéssel szembeni engedetlenség szabálysértése.
Az ügy tárgya: a Pesti Központi Kerületi Bíróság 13.Szk.19.861/2015/30. számú végzése, valamint a 9/2013. számú házelnöki rendelkezés elleni alkotmányjogi panasz. (AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról: IV/1014/2016.)
III. Jogszerű intézkedéssel szembeni engedetlenség szabálysértése.
Az ügy tárgya: a Pesti Központi Kerületi Bíróság 13.Szk.19.861/2015/30. számú végzése, valamint a 9/2013. számú házelnöki rendelkezés elleni alkotmányjogi panasz. (AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról: IV/1015/2016.)
IV. Jogszerű intézkedéssel szembeni engedetlenség szabálysértése.
Az ügy tárgya: a Pesti Központi Kerületi Bíróság 13.Szk.19.861/2015/30. számú végzése, valamint a 9/2013. számú házelnöki rendelkezés elleni alkotmányjogi panasz. (AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról: IV/1207/2016.)
V. Jogszerű intézkedéssel szembeni engedetlenség szabálysértése.
Az ügy tárgya: a Pesti Központi Kerületi Bíróság 13.Szk.19.861/2015/30. számú végzése, valamint a 9/2013. számú házelnöki rendelkezés elleni alkotmányjogi panasz. (AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról: IV/1049/2016.)
Tartozás megfizetése.
Az ügy tárgya: a Kúria Pfv.VI.20.812/2015/7. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz. (AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról: IV/1863/2016.)
Pénznyerő automaták üzemeltetése.
Az ügy tárgya: a Kúria Kfv.I.35.716/2015/11. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz. (AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról: IV/1320/2016.)
Járművezetői engedély.
Az ügy tárgya: a Kúria Kfv.III.38.048/2015/5. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz. (AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról: IV/1387/2016.)