Dátum:
Tárgy: Ostromol a bőség! - I.
Címzett:
A külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról.
Az elmúlt évtizedekben megjelent, – elsősorban a transznacionális pénzügyi folyamatok rohamos bővüléséhez, kiterjedéséhez kapcsolódó –, és nemzetközi fórumok által is reálisnak ítélt veszély, hogy a civil társadalom szerveződéseit külföldi érdekcsoportok felhasználni törekszenek. Ennek gyakori eszközei a különböző jogcímeken juttatott támogatások, amely közvetlenül vagy áttételesen alkalmasak lehetnek a civil szervezet működésének befolyásolására, akár oly mértékben is, hogy az a civil szervezet alapvető céljait is érdemben átalakítja. Az ilyen juttatások célja, hogy az abban részesülő civil szervezetek társadalmi befolyásán keresztül a támogató érdekcsoportok saját érdekeiket érvényesítsék Magyarország politikai és társadalmi életében. Ez a befolyás irányulhat valamely konkrét politikai, gazdasági döntés meghozatalára, egyes szakpolitikák irányainak meghatározására, vagy legtágabb értelemben akár a demokratikus állami intézményrendszer működésére is. Ezek a folyamatok fokozottan veszélyeztethetik Magyarország nemzetbiztonságát és szuverenitását. Figyelemmel kell lenni továbbá azokra a kihívásokra is, amelyeket a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásával összefüggésben az átláthatatlan eredetű pénzmozgások jelentenek. Nem hagyható figyelmen kívül, hogy az ebből fakadó veszély nem csak a profitorientált szektort fenyegeti, hanem a civil szférában is megjelenhet.
Jelen törvény tisztázza a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásával összefüggő ellenőrzési mechanizmusokat, biztosítja a külföldi finanszírozás átláthatóságát a civil társadalom szervezeteivel kapcsolatban, és így hozzájárul e szervezetek vonatkozásában is a közbizalom fenntartásához. Célja, látni és láttatni azt, hogy mely szervezetek tekinthetők külföldről támogatott szervezetnek. Megfelelő egyensúlyt teremt az egyesületek és alapítványok szabad működése és a társadalmi elvárás között. A törvényben foglalt bejelentési és beszámoló-készítési mechanizmus erre teljes mértékben alkalmas. A bírósági nyilvántartás és a Civil Információs Portál meglévő rendszereivel összekapcsolódó szabályozás megteremti a külföldi finanszírozással kapcsolatos adattartalom hatékony társadalmi kontrollját. A törvény az egyesülési jog gyakorlásában nem idéz elő korlátozást, de megteremti annak lehetőségét, hogy a nyilvánosság számára egyértelmű legyen, milyen szervezetek, milyen érdekek mentén kívánnak hatni a magyar állam és egyes polgárai véleményére, magatartására. (Uniós napirendi pont! Előterjesztők: Gulyás Gergely, Kósa Lajos, Németh Szilárd István, Dr. Vitányi István, - Fidesz. Szövege: PDF.)
Magyarország Kormánya és Japán Kormánya között az ideiglenesen munkát vállaló turisták programjáról szóló megállapodás kihirdetéséről.
A megállapodás által előirányzott „Working Holiday Scheme" program keretében a két ország 18-30 év közötti állampolgárai (a felek által évente meghatározott számban) egy évet meg nem haladóan tartózkodhatnak a másik fél területén. Továbbá, amellett, hogy tartózkodásuk célja elsődlegesen nem keresőtevékenység folytatása, hanem turizmus, a megállapodásban meghatározott feltételek teljesítése esetén ideiglenesen munkát is vállalhatnak.
A megállapodás jól illeszkedik a magyar-japán kapcsolatok rendszerébe, amely a humán- és ifjúsági kapcsolatok további fejlesztését szolgálja. Létrehozása a magyar-japán kapcsolatok egészére pozitív hatással lehet, gazdasági, turisztikai, kulturális és oktatási területen egyértelműen kedvezően hathat. (Előterjesztő: Pintér Sándor,belügyminiszter. Szövege: PDF.)
Az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény és a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról.
Az Országgyűlés 2016. december 6-án fogadta el az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvényt, s tölti majd be a hatósági eljárásokra vonatkozó általános eljárásjogi kódex szerepét. Hatálybalépésének időpontja 2018. január 1-je. Az új eljárási kódex, – a szintén 2018. január 1-jével hatálybalépő, a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvénnyel együttesen - rendszerszerűen megújítva, paradigmatikus váltásokkal biztosítja a közigazgatás törvényes működését, és az ügyfelek tisztességes eljáráshoz való jogának érvényesülését. Mindezekre tekintettel 2018. január 1-jéig minden hatósági eljárásjogi és közigazgatási perjogi tárgyú, illetve ilyen jellegű rendelkezést is tartalmazó jogszabályt hozzá szükséges igazítani a hatósági eljárásjog és közigazgatási perjog új szabályozási rendszeréhez. Jelen tervezet a törvényi szintet igénylő módosítási javaslatokat tartalmazza. (Előterjesztő: Trócsányi László, igazságügyi miniszter. Szövege: PDF.)
A titkos információgyűjtés szabályainak az új büntetőeljárási törvénnyel összefüggő, továbbá a bírósági végrehajtás során a sértettnek megítélt polgári jogi követelések kielégítési sorrendjére vonatkozó rendelkezések módosításáról.
A kormány 2016 végén fogadta el az új büntetőeljárásról szóló törvény tervezetét, amely új rendszer szerint, leplezett eszközök megnevezéssel átalakítja a titkos információgyűjtés és a titkos adatszerzés hatályos szabályozását. Az átalakítás legfontosabb célja annak egyértelművé tétele, hogy konkrét bűncselekmény miatt, büntetőeljárási célból titkos tevékenység kizárólag a büntetőeljárási törvény keretei között legyen folytatható. A büntetőeljárásról szóló új törvényben kialakított szabályozás révén egyértelművé válik, hogy a bűnüldözési célú titkos információgyűjtés olyan különleges, leplezett tevékenység, amely a büntetőeljárásnak képezi szerves részét, azaz információk mellett eredendően bizonyítékok megszerzésére is irányul. Az új büntetőeljárási kódex olyan rendszer kialakítását célozza, amely e különleges nyomozási tevékenységet egyszerűen, átláthatóan és a többi büntetőeljárási rendelkezéssel koherensen szabályozza.
Ennek részeként az új törvény a hatályos szabályozásnál részletesebben rendelkezik a büntetőeljárásban alkalmazható leplezett eszközökről és módszerekről, új eljárási szakaszt vezet be, meghatározza a büntetőeljárás és az egyéb célokból folytatott titkos információgyűjtés viszonyát, továbbá a rendőrség titkos információgyűjtésre feljogosított olyan szervei számára is biztosítja büntetőeljárási cselekmények végrehajtását, amelyek nyomozó hatósági jogkörrel egyébként nem rendelkeznek.
A bűnüldözési célú titkos információgyűjtés büntetőeljárási törvénybe történő integrálása miatt vált szükségessé a nyomozást megelőző új eljárási szakasz, az ún. előkészítő eljárás kialakítása is. A büntetőeljárás főszabály szerint továbbra is bűncselekmény gyanúja alapján indul, azonban a büntetőeljárás proaktív képességének elősegítése érdekében az új büntetőeljárási kódex az előkészítő eljárással lehetőséget biztosít egyfajta előzetes felderítésre, amelynek célja a bűncselekmény gyanújának megállapítása, illetve kizárása.
(A törvényjavaslat egyes szakaszai az Alaptörvény vonatkozó szakaszai alapján sarkalatosnak minősülnek, ezért elfogadásukhoz a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának „igen" szavazata szükséges. Előterjesztő:Trócsányi László, igazságügyi miniszter. Szövege: PDF.)
A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény, valamint az azzal összefüggő egyes törvények módosításáról.
A törvénymódosítás az eljárási szabályok pontosítását tartalmazza, és a jogalkalmazó szervek által jelzett joghézagok megszüntetésére és egyszerűsítésekre tesz javaslatot, a joggyakorlat egységesítését és ezzel az eljárások hatékonyabb és gyorsabb lefolytatását szolgálja.
Egyértelművé teszi a fizetésképtelenségi eljárásokban a zálogjogi bizományos, továbbá a hitelbiztosítéki nyilvántartásba bejegyzett biztosítéki célú vételi jog és biztosítéki célú jogátruházás jogosultjának helyzetét.
A törvénymódosítás a felszámolókra vonatkozó hatósági nyilvántartás szabályait is érinti, a felszámolók névjegyzékének adattartalmát pontosítja és egészíti ki, ezen túlmenően összehangolja a felszámolási ügyekben eljáró bíróság, valamint a felszámoló szervezeteket nyilvántartó hatóság feladatait, elősegíti a felszámolói szakma hatékonyabb állami felügyeletét és a felszámoló szervezetek hatósági ellenőrzését.
A törvénymódosítás – az adminisztrációs terhek csökkentése érdekében –lényegesen egyszerűsíti a hitelbiztosítéki nyilvántartásba bejegyzett jogosult vagy kötelezett jogutódlásának nyilvántartásban történő átvezetését az átalakulás és az egyesülés esetében.
Ezzel összefüggésben módosul a hitelbiztosítéki nyilvántartásról szóló törvény is, amelyben új jogintézményként a jogutódi hozzáférési jogosultság igénylésének szabályai is megalkotásra kerülnek. A jogutódi hozzáférési jogosultság biztosítása tárgyában a közjegyző végzést hoz, amely ellen kizárólag a jogutódlás által közvetlenül érintett személyek fellebbezhetnek. Az új jogintézmény bevezetésével lehetővé válik, hogy maguk a felek végezhessék el az átalakulás és egyesülés folytán bekövetkező változások hitelbiztosítéki nyilvántartási átvezetését, és ezáltal lényegesen egyszerűbbé, gördülékenyebbé és költséghatékonyabbá váljon az átvezetés menete.
Az újonnan bevezetésre eljárás gyorsaságát és költséghatékonyságát kívánja fokozni az a rendelkezés, amely a jogutódi hozzáférési jogosultság biztosítása tárgyában hozott végzést elektronikus úton rendeli kézbesíteni a közjegyző által. Ennek érdekében a módosítás meghatározott körben lehetővé teszi az iratok hitelbiztosítéki rendszerben történő elektronikus kézbesítését és rögzíti ennek garanciáit.(Előterjesztő:Trócsányi László, igazságügyi miniszter. Szövege: PDF.)
A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvénynek és a tőkeegyesítő társaságok határokon átnyúló egyesüléséről szóló 2007. évi CXL. törvénynek az európai cégnyilvántartások összekapcsolására szolgáló rendszerrel összefüggő módosításáról.
Az Európai Unióban letelepedett vállalkozások versenyképességének növelése, a gazdaság élénkítése, valamint egy vállalkozásbarát jogi és pénzügyi környezet kialakítása érdekében uniós intézkedéscsomag került elfogadásra, amelynek célja a tagállamok cégnyilvántartásainak összekapcsolása. Az európai parlamenti és tanácsi irányelv a jogharmonizációs feladatok végrehajtásának határidejét 2017. június 8-ában határozza meg. Az irányelv meghatározza azokat a társaságjogi eseményeket (vállalkozás fizetésképtelensége, megszűnése, továbbá a határokon átnyúló egyesülés), amelyek esetében a tagállami nyilvántartás a tájékoztatja a másik (érintett) tagállami nyilvántartást a változásról, társasági jogi esemény bekövetkeztéről. (Uniós napirendi pont! Előterjesztő: Trócsányi László, igazságügyi miniszter. Szövege: PDF.)
A Magyarország és a Vietnami Szocialista Köztársaság között létrejött, a kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló egyezmény kihirdetéséről.
Az egyre bővülő magyar és vietnami gazdasági és jogi kapcsolatok indokolják a korábbi szerződés felváltásaként a bűnügyi jogsegély egyezmény megkötését. Az egyezmény alkalmazása egyszerűbbé és hatékonyabbá teszi a két ország között a bűnügyi eljárási jogsegélyek teljesítését és elősegíti a nemzetközi bűnözés elleni hatékonyabb fellépést. Az egyezmény egyes cikkei megfelelnek a modern bűnügyi jogsegély egyezmények nemzetközileg elfogadott rendelkezéseinek, valamint a hatályos magyar jogszabályoknak. (Előterjesztő:Trócsányi László, igazságügyi miniszter Szövege: PDF.)
A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról.
Az Európa Tanács Pénzmosás és Terrorizmus Finanszírozás Elleni Szakértői Bizottsága (Moneyval) 2015-2016 során végezte Magyarország pénzmosás és terrorizmus finanszírozás elleni jogszabályi- és intézményrendszerének vizsgálatát. Lezárására 2016 szeptemberében került sor, és az elfogadott országjelentésben megfogalmazott minősítések alapján Magyarország a Moneyval 2017. decemberi plenáris ülésén köteles lesz beszámolni az előrehaladásokról.
A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény hatálybalépése óta eltelt időszak gyakorlati tapasztalatai alapján is szükségessé vált a törvény és a kapcsolódó jogszabályok felülvizsgálata és módosítása a hatékonyabb végrehajtás elősegítése és a gyakorlati problémák kiküszöbölése érdekében. Jelen törvényjavaslat a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megelőzése és megakadályozása érdekében szükséges rendelkezéseket tartalmazza.
(Uniós napirendi pont! Előterjesztő: Varga Mihály, nemzetgazdasági miniszter.Szövege: PDF.)
Az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról.
Az Egyesült Nemzetek Szervezete Alapokmánya alapján a Biztonsági Tanács a nemzetközi béke és biztonság fenntartása vagy helyreállítása érdekében bizonyos, fegyveres erők felhasználásával nem járó rendszabályok, azaz korlátozó intézkedések (szankciók) foganatosításáról határozhat, melyeket az ENSZ tagállamoknak végre kell hajtaniuk.
A nemzetközi jog és a belső jog összhangjának megteremtése érdekében szükségesnek látszik egy, az ENSZ BT határozat hazai végrehajtásának, végrehajthatóságának biztosítására szolgáló, eljárási- és végrehajtási rendelkezéseket tartalmazó jogszabály megalkotása. A törvényjavaslat, megtartva a 2007-ben kiépített rendszert, az ENSZ BT pénzügyi és vagyoni korlátozásokat elrendelő határozatai, az Európa Tanács Pénzmosás és Terrorizmus Finanszírozás Elleni Szakértői Bizottság (Moneyval) ajánlásai alapján pontosítja a bíróságok szerepét a zárlat elrendelése vonatkozásában, egységesíti az adatvédelmi rendelkezéseket és a mentesítés szabályait. Pótolja a pénzeszköz és gazdasági erőforrás rendelkezésre bocsátásának tilalmával és a jogorvoslattal kapcsolatos szabályokat. Továbbá - a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló új törvényhez (új Pmt.) fűződő kapcsolat továbbfejlesztésével - egyértelműsíti és megerősíti a korlátozó intézkedések végrehajtásáért felelős központi hatóságnak, a szolgáltatóknak valamint a szolgáltatók felügyeletét ellátó szerveknek e törvény szerinti kötelezettségeit.
Változatlanul előírja a „vagyoni nyilvántartásnak" minősülő nyilvántartást vezető szervekre nézve a korlátozó intézkedések folyamatos figyelemmel kísérésének kötelezettségét és a meghatározott hatóság felé történő bejelentési kötelezettséget.
A törvényjavaslat szorosan és közvetlenül kapcsolódik a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényhez, (új Pmt.) Ugyanis az érintett alanyi kör és intézményi struktúra azonosságára tekintettel több esetben, így többek között a személyi hatály, a felügyeleti eljárás és intézkedések, a belső szabályzat készítési kötelezettség és a bejelentéstételi kötelezettség vonatkozásában visszautal az új Pmt. meghatározott rendelkezéseire és felhasználja az általa biztosított eszközrendszert és intézményi struktúrát. (Uniós napirendi pont! Előterjesztő: Varga Mihály, nemzetgazdasági miniszter. Szövege: PDF.)
A hagyományokhoz híven látványos napirend előtti ütközetekkel „köszöntik" a héten is egymást az Országgyűlés padsoraiban. Zengzetes napirend előtti ütközetekkel, interpellációkkal, kérdésekkel "űzik" el a békességet. Ám a folytatás, a fő-fő napirendként szereplő végszavazásra váró törvényjavaslatok sem ígérnek csendet. Sőt! Meglepetés lenne, ha az ellenzék és a kormánypártok soraiban ugyanazt nem egészen másként látnák.