Dátum: 2017. április 21. 14:36
Tárgy: Újra csatasorban! - II.
Címzett:
Látványos napirend előtti ütközetek köszöntötték a húsvéti pihenőnapok utána Tisztelt Házat. A mentelmi jog birtokában szabad volt keserűen igazat mondani, valóságot leleplezni, és szabad volt hazudni, sértegetni, vádaskodni. Szenvedélyes mondataikat a hagyományokhoz híven, hangos közbeszólások és tapsok kísérték. Szerényen stilizálva, csak a "szolidabb" zajokat, bekiabálásokat jelezve "közvetítjük" ösztönző szónoklataikat.
Április a magyar történelemben!
Dr. ARADSZKI ANDRÁS, (KDNP): - Képviselőtársaim! Érdekes hónap az április: változékony és szeszélyes, mint a fiatalság. A fiatalságról pedig sokan azt állítják, hogy kezdetben mindig liberális. Most mégis különös fintora van annak, hogy a megint divatba hozott kormányellenes, sőt nem kis ambícióval kormányváltónak nevezett tüntetések egyik molinóján az „áprilisi ifjak" megnevezés állt. Ez ott és akkor markáns és sokatmondó arculcsapása volt a magyar történelemnek! Magyarországon ugyanis ma nem az a helyzet, sőt merőben más, mint 1848-ban volt. Akkor ugyanis a forradalom és a szabadságjogok kivívása egy nagy társadalmi bázissal rendelkező, magyar lelkű és bölcsen, előre meghatározott célokért indított többéves reformmozgalom, a reformkor folyamatába illeszkedett, aminek következtében a szakszerűen kidolgozott áprilisi törvényeket fogadtattak el az Országgyűléssel és a királlyal. A szabadságharc leverése után 18 évig tartó és az osztrák közigazgatást megbénító passzív rezisztencia pedig elérte a célját, 150 évvel ezelőtt létrejött a kiegyezés. Soha azelőtt és azóta sem volt még olyan kitartó és következetes a magyar, mint akkor. Ennek a gyümölcsét élvezhette a boldog békeidőkig, 1914-ig.
- Ma nem ez a helyzet. A ma hőzöngők óhajainak nincs látható társadalmi, jogi bázisa. A magyar lelkület is hiányzik. Bölcsen, előre kidolgozott célokat az úgynevezett kormánybuktatók hézagos soraiban nem találunk. Maguk fölött nem fogadnak el más tekintélyt vagy hatalmat. Jelenlegi utcai megnyilvánulásaik a köztulajdon rongálása, üres szlogenjeik skandálása és magyar történelmünk nagyjainak emlékét megcsúfoló gyerekes viselkedésük nem mutat fel semmilyen értéket. A történelem fogalmát talán még ismerik, de a magyar szót nemigen tudják értelmezni, még kevésbé a kereszténységet. Ugyanis, amint 2014 adventjén, úgy most a nagyhét napjaiban zavarták meg magyar keresztények ünnepi készületének szent idejét. Ugyanis nekik nem szent az, ami a magyaroknak ezer esztendeje az, a Krisztus-hívőknek pedig 2 ezer éve a legnagyobb ünnepük a világon. Igen, nekik nem szent a húsvét sem. Abban a kultúrkörben, ahol szocializálódtak, nincs értelme az értékekről, a hitről, a családról és a nemzetről beszélni, mert gazdájuk egyedül az anarchiában érdekelt, a teljes európai anarchiában, amit országról országra haladva akar elérni, hogy illegális migránsok millióinak betelepítésével megsemmisíthesse az európai kultúrát!
- A budapesti utcák eseményei is ebbe a tervbe illeszkednek. Száz éve, az első bolsevik diktatúra óta nincs új a magyar nap alatt, csak mindig más ürüggyel, más eszközzel akarják elérni ugyanazt a célt. 2010 óta eddig többször próbálkoztak ezzel, de sikertelenül. Most a külföldi egyetemekre vonatkozó értelmező szabályozás okán látták elérkezettnek az időt, hogy megdöntsék a törvényes magyar demokratikus kormányt! A kormány azonban a helyén van, és marad is a következő demokratikus választásokig, reményeink szerint pedig tovább is, mert Magyarországon demokrácia van! Ám az is igaz, hogy aki hozzászokott a tisztességtelen előnyökhöz és a kiemelt bánásmódhoz, annak a jogegyenlőség diszkriminációnak tűnik. Nekik a kettős mérce természetes. A toleranciát egyirányúként értelmezik, csak őket kell tolerálni, nekik más felé ilyen kötelezettségük nincsen. (Gőgös Zoltán közbeszól.) Keresztény ihletettségű Alaptörvényünk pedig olyan nekik, mint só a sebben! Az ilyen diktatúrát kiált, noha fogalma sincs annak mibenlétéről!
- Képviselőtársaim! Mi lenne, ha diktatúra lenne? Nem lennének négyévente demokratikus választások! Betiltatnák az ellenzéki pártokat! Nem lenne ellenzéki sajtó, szabad sajtó! (Kunhalmi Ágnes: Most sincsen szabad sajtó!) Egyáltalán, ha három főnél többen gyűlnének össze az utcán, a tüntetni merőket a rendőrség azonnal összeverné és bekasznizná, a családtagjaikat megzsarolná, a hőzöngőket pedig éjszakánként likvidálná!
- Tisztelt kormánybuktatók! Ugye, ismerős ez a módszer a szellemi elődjeiktől? A valóban áprilisi ifjú, a kommunista diktatúra szellemi áldozata, az április 11-én született Márai Sándor így ír: „Minden részletet ismerni kell, mert nem tudhatjuk, melyik fontos, mikor világít egy szó a dolgok mögé." Április tehát ide vagy oda, sajnálatos, hogy nincs Magyarországon életképes ellenzéki potenciális kormányváltó erő, de erről nem mi, kormánypártok tehetünk. A baloldal a jellegénél fogva magától ilyen. Demokratikus úton még nem tudtak győzni, csak csalással, puccsal… (Kunhalmi Ágnes: Csalással? A választójogi törvényt ki változtatta meg?)…uszítással, pusztítással és fegyverrel. Fegyverük nincs. Isten óvja meg tőlük Magyarországot! (Közbeszólások: Úgy van! Taps a kormányzó pártok padsoraiban. –Közjáték: Szél Bernadett és Ikotity István egy-egy fekete színű kis kártyát helyez minden kormánypárti képviselő és miniszter asztalára, a következő felirattal: „Külföldről finanszírozott politikus vagyok." Elnök: Frakcióvezető asszony, ne tegye! Frakcióvezető asszony előre be nem jelentett szemléltetést alkalmaz, amikor kiosztja ezeket a kártyákat. Erről a házelnök urat levélben fogom tájékoztatni. Folyamatos zaj. Az elnök csenget, újra csenget.)
***
Dr. RÉTVÁRI BENCE, (Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára): Megpróbálom elkezdeni, bár amíg a frakcióvezető asszony a beismerő nyilatkozatát osztogatja a képviselőtársaimnak, lehet, hogy félig elvonja a figyelmüket, de engedjék meg, hogy a tüntetések kapcsán idézzek önöknek egy pártelnököt. Azt mondta ez a pártelnök egy utcafóruma után a fiatalok tüntetéséről, hogy az öncélú dühnek, az öncélú utcai dolgoknak semmi, de semmi értelme nincsen. Ezt mondta Molnár Gyula, a Magyar Szocialista Párt elnöke arról a tüntetéssorozatról, ami kialakult. Úgy látszik, Molnár Gyula számára csak a pártérdek a fontos; bárkit lenéz, bárkit megvet, bárkire mondhatja, hogy így semmi, de semmi értelme ennek a tüntetéssorozatnak. Ezt mondta Molnár Gyula. De a Magyar Szocialista Párt korábbi elnöke, Lendvai Ildikó is eléggé egyértelműen fogalmazott, amikor azt mondta, hogy a Magyar Szocialista Párt teljes mértékben Soros György mögött áll. (Közjáték: Kunhalmi Ágnes: A tüntetők sem öncélúak! Az öncélúság célja a kormányváltás! - Közbeszólás az MSZP padsoraiból: Hazudsz! Bence, ülj le! Harangozó Gábor István: Keresztény ember nem hazudik! Az elnök csenget. Harangozó Gábor István: Ki kellene vezetni a Fideszt az Országgyűlésből, mert elárulja az országot! Az elnök csenget, újra csenget: képviselő úr, miért akarja kitiltatni magát? Úgyhogy arra kérem, maradjon csöndben! - Vadai Ágnes: Nyugodtan, bárki szabadon, azt csinál, amit akar! - Szél Bernadett: Putyin emberei vagytok, ügynökök vagytok egytől egyig!)
Dr. RÉTVÁRI BENCE: - Úgy látszik,nem szereti hallgatni a saját pártelnökeinek a mondatait a Magyar Szocialista Párt. Ez félig-meddig érthető. (Harangozó Gábor István: Téged nem szeretünk, mert hazudsz! Hazudtok, azt nem szeretjük!) Amúgy is elég sűrűn fogynak a szocialista pártelnökök az MSZP-ben. Tehát Lendvai Ildikó azt mondta, hogy a szocialisták teljes mértékben Soros György mögött állnak, és jól láthatóan ez a legfontosabb ügyük ebben a ciklusban! Mindenki eldöntheti, hogy önmaga kiket képvisel és mi a legfontosabb kérdés.
- A Magyar Szocialista Pártnak sokfajta fókuszpontja lehetett volna az elmúlt időszakban, beszélhetett volna ápolókról, iskolákról, szociális helyzetről, de a legfontosabb ügy az MSZP-nek Soros György személye volt. Úgy látszik, ez az egy milliárdos személy sokkal fontosabb nekik, mint a magyar választók, és sokkal fontosabb nekik Soros György mögött felsorakozni, mint bármilyen más érték, cél mögött. Soros György lett a legfontosabb a Magyar Szocialista Párt politikájában. Ez az a helyzet, amikor egy baloldali pártnak egy dollármilliárdos a legfontosabb. Nem csoda, hiszen bármikor… (Közbeszólás az MSZP padsoraiból: Bence, ki volt Soros-pénzen tanulni? Harangozó Tamás: Nem süllyedsz el? Ki volt Soros-pénzen tanulni? Az elnök csenget: Harangozó Tamás képviselő úr, figyelmeztetem! És a másik Harangozó képviselő urat is figyelmeztetem! - Szakács László: Gábor a neve. - Közbeszólás az MSZP soraiban: Komplett családi figyelmeztetés! Elnök: Úgy látszik, ez családi hagyomány, hogy így bekiabálnak. Legyenek szívesek egy kicsit csöndben maradni! (Folyamatos közbekiáltások az MSZP soraiból. . - Budai Gyula: Küldjük ki őket, elnök úr!)
Dr. RÉTVÁRI BENCE: - Én türelmes vagyok, tisztelt képviselő hölgyek és urak. Tehát nem csoda, hogy egy dollármilliárdos mögé tud a legjobban beállni a Szocialista Párt, hiszen akkor, amikor lehetősége volt Magyarországnak miniszterelnököt adni, akkor ebben az évszázadban csak milliárdos miniszterelnököt adott az országnak, gondolhatunk Medgyessy Péterre, Gyurcsány Ferencre, gondolhatunk Bajnai Gordonra. (Szakács László: Jó, hogy most ilyen puritán vagy!) És amikor egy politikai ügyet kellett választani, akkor sem választottak más ügyet, mint egy nemzetközi milliárdos, dollármilliárdos ügyének a képviseletét, és álltak bele a Soros-forgatókönyvbe, jelentkeztek önként sakkbábunak Soros György sakktáblájára, és asszisztálnak ahhoz, hogy egy kampányfőpróbát bonyolítsanak itt le. (Szakács László: Lesz öregdiák-találkozó Soroséknál?) Egy olyan főpróbát, amit sok más országban már kipróbáltak. Mondhatják, hogy ez kitalálás, csakhogy erről éppen az amerikai képviselőháznak és szenátusnak az ülésén is beszéltek. Chris Smith és más képviselők kongresszusi vizsgálóbizottság elé idézték azokat a személyeket, elsősorban nagyköveteket, akikről azt feltételezték, hogy nem az Amerikai Egyesült Államok érdeke mentén, hanem Soros György érdekei mentén amerikai közpénzből szerveztek meg tüntetéseket, szerveztek meg demonstrációkat és szítottak föl indulatot választások előtt bizonyos országokban, nem azért, hogy annak az országnak a hasznára legyenek, hanem hogy Soros György különböző tőkespekulációihoz kedvező és bizonytalan politikai környezetet teremtsenek…. (Szakács László: Egy dollár hány rubel?)
- Képviselő Hölgyek és Urak! Egyértelmű, hogy ennek a mostani tüntetéssorozatnak a Soros-egyetem csak egy mellékhadszíntere, a fő hadszíntér igenis a bevándorlás kérdése. Számunkra a nemzeti ügyek a fontosak. A magyar emberek érdeke, a magyar emberek érdekképviselete. (Szakács László: Meg a rubel! Közbeszólások az MSZP soraiból. - Az elnök csenget.) Ezzel szemben van a globalizációnak az az eszmerendszere, amely igyekszik a bevándorlást is felhasználni a céljaihoz. Mi a nemzeti érdeket tartjuk fontosnak, nem a globalizáció szolgálatát, ki-ki maga pedig eldöntheti politikai erőként, hogy melyik oldalra áll! (Taps a kormánypártok soraiban.)
Aktuális ügyekről!
BÁRÁNDY GERGELY, (MSZP): - Képviselőtársaim! Amikor több tízezer ember kimegy az utcára tüntetni, érdemes a kormánynak megállni kicsit és elgondolkodni azon, hogy vajon mit rontott el. Ha pedig ez a tüntetés permanenssé válik, különösen indokolt ugyanez. Rendkívül kellemetlen, én ezt pontosan tudom: ha 2006-ban ezt tettük volna, ma nem itt tartanánk! Ha egy politikai párttól elkezdenek elpártolni az addigi vezető értelmiségi támogatói, akkor bizony közeleg az összeomlás. Sajnos ezt is tapasztalatból tudom mondani. Önöktől, úgy tűnik, elpártolt az idők folyamán - hogy csak egy pár nevet említsek - Sólyom László, Stumpf István, Mellár Tamás, legutóbb Király Miklós s a többi, és biztosra vehetik, ha ilyen hozzáállást tanúsítanak, akkor a sornak még messze nincs vége! Ha egy párt komisszárjai útján próbálja meg elhallgattatni a kritikát megfogalmazó egyetemi tanárokat és megfenyegetni a diákokat e gondolatok meghallgatása esetére, annak a vége a bukás vagy a nyílt diktatúra! Melyikre vágynak, tisztelt kormánypárti képviselőtársaim?
- Azt értjük, hogy az olyan rezsimeknek, amelyeket önök működtetnek, mindig útjában van minden gondolkodó ember. A PISA-felmérések drasztikusan romló teljesítményt mutatnak a magyar diákoknál, az oktatási rendszerük kudarcát jelzik. Az elmúlt időszak ismeretében azonban már nem vagyok én olyan biztos abban, hogy ez maguknak kudarc - lehet, hogy az önök sikere. Az rajzolódik ki ugyanis az elmúlt néhány hét után, hogy a kormány egy elbutított, megvezethető, nyáj módjára terelhető társadalmat akar kialakítani, amelybe jól beleégették a saját ideológiájukat. (Mesterházy Attila: Szégyen!) Ki látott már demokratikus államban olyat, hogy egy iskolás történelemtankönyv egy hivatalban lévő miniszterelnök aktuálpolitikai törekvéseit dicséri? A tanárok minden jó szándékú igyekezete dacára ez az oktatási rendszer kódolja a kudarcos eredményeket!
- Vajon hogy jön a CEU-hoz meg a civilekhez mindez? Ha az alapfokot kipipáltuk, jöhet a felsőfok. Kinek kell olyan egyetem, amelynek a szellemisége eltér a kormányétól? Eddig csak a nyílt, leplezetlen és vérlázító diszkriminációt láttuk! Más egyetemek elsorvasztása árán stafírungozták ki a sajátjukat, az NKE-t pénzzel, monopóliumokkal, lehetőségekkel, jogalkotási eszközökkel! (Mesterházy Attila: Gyalázat!) Most fokozatot váltottak: elkezdik tönkretenni a maguk szerint deviáns szellemi műhelyeket. Ennek a folyamatnak természetes része az, hogy letörik, üldözik, tönkreteszik a másként gondolkodókat, a propagandájuk gyilkosait, őket bűnbaknak, ellenségnek állítják be! (Mesterházy Attila: Szégyen és gyalázat!) No pláne, ha elkövetik azt a gaztettet is, hogy nem egyedül teszik ezt, hanem csoportosan, esetleg a célok elérése érdekében szerveződnek. Az ilyen megveszekedett szerveződéseket hívják, tudják, kormánykritikus civileknek.
- Vajon melyik kis-, nagy- vagy zseb-Putyinnak kell a rezsimet nem szolgáló kritikus embertömeg? Kinek kellenek a kritikus civilek? Hát, jó putyini mintára már alapított is a kormányzat saját NER-konformokat, amelyek még kritikai megjegyzést sem engednek meg maguknak a rendszerrel szemben. Ott van például a CÖF, a Nézőpont vagy az Alapjogokért Központ tele rendes, keresztény-konzervatív, vezértisztelő emberrel. Sosem olvastam még tőlük még csak enyhe kormánykritikát sem. Minek kell ide a Helsinki Bizottság, a Transparency International vagy a TASZ, de lassan még akár egy Századvég is?! A civil kontroll alapja a demokráciának. A putyini típusú civilek viszont legfeljebb a demokratikus díszletek fenntartására alkalmas, ámde semmire nem jó, felesleges közpénznyelők, az állami propagandagépezet részei, nem többek annál!
- Államtitkár Úr! Ember nincs ebben az országban, aki elhiszi önöknek, hogy a ma napirenden lévő törvényjavaslat a civil szervezetek átláthatóságának megteremtéséről szól. Legfeljebb az elvbarátaik örülnek a valódi szándéknak, a többség pedig felháborodva tiltakozik ellene. Hát, vállalják fel akkor, amit tesznek! Nevezzék nevén! Tudom, vannak, akik a diktatúrákban, a keleti típusú autokráciákban hisznek, csak akkor tessék ezt felvállalni! Legyenek tökösek, tisztelt képviselőtársaim! Álljanak ki azzal, hogy igen, mi valóban ezt szeretnénk! Putyin emberei legalább felvállalják ezt. Tegyék önök is! Nem sunyi, lappangó módon kell az ilyet létrehozni. Ja, hogy ez nem tetszik a társadalomnak? Akkor kérdezem, miért tesznek olyat, ami nem tetszik a társadalomnak? Ha meg tesznek, akkor vállalják föl az ódiumát!
- Meddig megyünk még tovább ezen a putyini úton? (Taps az MSZP soraiban.)
***
DÖMÖTÖR CSABA, (Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára): - Képviselő Úr! A felszólalását hallgatva egy dologban talán egyetértünk, s ez pedig az, hogy a kormányt egyre intenzívebb támadások érik, de ennek a kiváltó okaiban már egyáltalán nem értünk egyet. Nem, mert a vak is látja, hogy ami ma zajlik Magyarországon, az egy jól eltervezett kampányfőpróba, és ennek keretében valóban sokféle területen támadják a kormányt, ki a családtámogatási rendszert, ki az adópolitikát, ki az energetikai beruházásokat, de végső soron a legnagyobb, a legélesebb vita mégiscsak a bevándorlás ügyében mutatkozik meg. A kormányt támadó szereplők körében - legyenek azok akár hazaiak, akár külföldről támogatott hazaiak vagy külföldiek - egy dolog mindenképpen közös, mégpedig az, hogy bevándorláspárti álláspontot képviselnek!
- Képviselő Úr! Azt, amiről beszélek, jól jelképezi az a pár nappal ezelőtti röszkei tüntetés, amit olyan aktivisták szerveztek, akik maguk sem titkolják azt, hogy mindenekelőtt a bevándorlás kérdésében akarják térdre kényszeríteni Magyarországot és a kormányt. Ha az ember meghallgatta a beszámolókat, akkor hosszasan vakarhatta a fejét: volt, aki bocsánatot kért az illegális bevándorlóktól a magyarok tetteiért, volt, aki olyan elítélt bevándorló kiszabadítását követelte, aki kővel rontott rendőrökre, nem mellékesen a tüntetők a jogi határzár lebontását is követelték, s mindezt a „Refugees Welcome" tábla alatt!
- Mondhatná ön azt, képviselő úr, hogy mi köze van az MSZP-nek, mi köze van önnek mindehhez. (Dr. Bárándy Gergely: És a felszólalásomnak mi köze van hozzá?) Hát az, hogy a pártelnökük, a volt pártelnökük az angolra kísértetiesen hasonló nyelven azt mondta, hogy az ellenzéki pártok természetesen Soros György mellett állnak. Tehát azzal az emberrel szimpatizálnak, aki a bevándorlást bátorító megmozdulásokat, szervezeteket nagy összeggel támogatta. (Kunhalmi Ágnes: Pénzt adott nektek! Soha nem jött volna létre a Fidesz Soros támogatása nélkül!) Nos, ez még egy ok arra, hogy még nagyobb legyen az átláthatóság a külföldről pénzelt szervezetek ügyében! Ezt a kérdést is napirendre tűzi majd ma a tisztelt Ház. Ez a törekvés egyébként már csak azért is indokolt, mert ugyanezek a szervezetek azok, amelyek beperlik a magyar államot, mondván, hogy nem bánik eléggé humánusan az illegális bevándorlókkal. A megítélt kártérítést az adófizetők állják, miközben az aktivista csoportok perköltség címen milliókat zsebelhetnek be. Furmányosan ki van ez találva, de többek között az a baj vele, hogy a magyar családoknak kell előteremteniük az ehhez szükséges pénzt!
- Képviselő Úr! Mindezek mellett a külföldi nyomásgyakorlás is egyre komolyabb! Ennek jele az az európai parlamenti jelentés, amely továbbra is erőlteti a betelepítési programokat, amely könnyítené a családegyesítéseket, és amely bővítené a menekültek kategóriáját. (Dr. Bárándy Gergely: Észrevetted, hogy egy szót sem beszéltem a migrációról?) Ha ön kiabál, akkor mindenekelőtt azt javaslom önnek, ellenőrizze, hogy melyik ez az állásfoglalás, mert az önök képviselői is megszavazták ezt az Európai Parlamentben. (Zaj az MSZP soraiban.) Ugyanaz felvetődik, mint tegnap az LMP esetében: két eset lehetséges, vagy nem tudják, hogy az MSZP-s képviselők mit művelnek az Európai Parlamentben, vagy nagyon is jól tudják, és a magyar állampolgárok elől el akarják titkolni azt, hogy mit művelnek!
- Képviselő Úr! Bármilyen nyomás is legyen a kormányon, a kabinet fokozott erővel fog kiállni a nemzeti függetlenségért! Joggal teszi fel azt a kérdést egy olyan állampolgár, aki az illegális bevándorlást szeretné megállítani, aki hazai kézben szeretné tartani az adókat, vagy hazai kézben szeretné tartani az áramárakat, hogy mit is tehet. (Dr. Bárándy Gergely: Mikor fogsz válaszolni?) Erre a mi válaszunk az, hogy vegyen részt a nemzeti konzultációban, és bizonyítsuk be közösen, hogy a józan ész talaján álló magyarok hangja messzebbre elhallatszik, mint a külföldről pénzelt csoportoké és a milliárdosok által dróton rángatott pártoké!
- Képviselő Úr! Olvasom reggel az egyik internetes portálon, hogy a baloldali pártok tartottak egy terápiás beszélgetést a baloldal állapotáról. Ott az is elhangzott, hogy a választókat nem érdekli a politika, és ez az oka annak, hogy a baloldal nem népszerű. Önök tévednek, a választók ugyanis azért nem kértek önökből az elmúlt időszakban, mert a meghatározó ügyekben rendre szembementek az ő akaratukkal!
- Képviselő Úr! A választások végeredményéről minden esetben a választók döntenek majd. De ha továbbra is ezen a vágányon maradnak, akkor a mostani politikájuk 2018-ban sem marad következmények nélkül. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban. - Dr. Bárándy Gergely: Kár, hogy nem válaszoltál!)
Háború az út szélén!
Z. KÁRPÁT DÁNIEL, (Jobbik): - Tisztelt Ház! A mögöttünk álló devizahitelesek tíz- és százezrei nyilvánvaló módon még mindig kell hogy reménykedjenek abban, hogy valamifajta érdemi reakciót tudunk kicsikarni az ő problémájukat illetően. Hiszen látjuk, hogy 140 ezer fölött jár a törlesztőképtelen családok száma, ennyi szerződésről tudunk, jó részük önhibáján kívül nem képes törleszteni. Azt is látnunk kell, hogy az MNB összesítése, amely az utóbbi hetekben látott napvilágot, riasztó a tekintetben, hogy amikor egy bank leült egy károsulttal, adott esetben átstrukturálni azt az úgynevezett hitelt, vagy vállalhatóvá, törleszthetővé tenni azt, akkor a devizások mindössze 6, azaz hat százalékával tudott megegyezni ebben. Nyilvánvaló módon nem a nagyon nagy bajban lévő családok megegyezésre való képtelensége az az ok, ami miatt ezek a szerződések nem lehetnek újratárgyalva. De azt látnunk kell, hogy jelen pillanatban is mintegy 60 ezer jelzáloghiteles család otthona kerülhet veszélybe, és pusztán azért nincs több végrehajtás, kilakoltatás, mert a végrehajtók egész egyszerűen a piacra nem zúdítanak jelen pillanatban több ingatlant, és nem kezdeményeznek több hasonló eljárást.
- De nem a kormányzat akár kvótaszerű megoldásának köszönhető az, hogy „csak" ennyi lakost tesznek utcára. Hozzá kell tennem, felháborítóan sok ember ingatlanát ürítik ki, felháborítóan sok a kilakoltatás, főleg egy olyan kormány regnálása alatt, amely óriásplakátokra rakta, hogy elszámoltatta a bankokat, és amely egész egyszerűen nem hajlandó egy ilyen problémáról beszélni, érdemi megoldásokat felvázolni! Önökkel szemben Lengyelországban már körvonalazódik egy devizás mentőcsomag. Beszédes, hogy ott nemcsak a kampány részét képezte mindez, hanem valódi, kézzelfogható, érdemi eredményeket tudnak felmutatni. Nemes egyszerűséggel arról szól az elképzelésük, hogy az árfolyamrés és a sokak szerint indokolatlanul felszámított kamatköltségek egészét az érintett bankoknak kell megfizetniük. Ehhez természetesen a felügyeleti szervektől is kapnak segítséget, jegybanki segítséget is kapnak, ami Magyarországon elképzelhetetlen. Hiszen kormányunk nemcsak az EBRD-vel paktált le azt illetően, hogy további terheket nem rak az érintett bankokra a károsultak megsegítése érdekében, de bizony a Bankszövetséggel is lepaktált.
- De hogy ne mondhassa államtitkár úr azt, hogy itt csak vádaskodásról van szó, nézzük azt, hogy mi történik most. Az úgynevezett árfolyamgát konstrukciója, bár én végleges megoldásnak soha nem tekintettem, egyfajta levegőt, könnyítést, haladékot jelentett egyébként több mint 100 ezer család számára. Tehát ami adott esetben átmeneti segítséget jelent, azt ne vitassuk el, mi nem vitattuk el akkor sem. Ugyanakkor lejárnak azok az ötéves terminusok, amelyek eredményeképpen a gyűjtőszámlákon gyűlő különbözetek most egyszerre fognak a károsult családok nyakába szakadni, és ha az előzetes piaci becslések szerinti, akár csak 15 százalékos törlesztőrészletbeli emelkedés következik is be, a végeredmény az, hogy további tízezrekben mérhető azon családok száma, akik nem képesek törleszteni.
- Államtitkár Úr! Ön is, önök is hozzájárulnak a magyar gazdaság további kiszáradásához, hiszen tevékeny adófizető családokból szociális transzferekre szoruló családokat generálnak. Hiszen ezek az emberek önhibájukon kívül olyan piaci praktikák által kerültek ilyen helyzetbe, amit nem lett volna szabad megengedni egy tisztességes nemzetgazdaságban, legyen szó a szociálliberális éra kormányzásáról vagy az önökéről. Tehát a felelősség most már közös, lassan duplán elmúlt nyolc évről beszélhetünk, de a megoldásról még mindig nem.
- Azt is látjuk, hogy amikor a Jobbik előáll egy javaslattal, miszerint a gyűjtőszámlán gyűlő összegeket nyeljék le a károkozó bankok, tehát a saját törvényüket írják újra, ha tetszik, érdemi reakciót önökből kicsikarni nem sikerült. Tehát, kérdezem most is, elfogadják-e a Jobbik azon javaslatát, miszerint ezen 170 ezer érintett családot segítsük meg annyiban, hogy ha nem is ismerjük el ezen állítólagos tartozások jogosságát, de legalább ezen gyűjtőszámlákon gyűlő újabb teher ne zúduljon a nyakukba? Tehát ne okozzanak önök olyan helyzetet, hogy újra több tízezernyi család kerül vállalhatatlan helyzetbe és adott esetben kilakoltatás elé!
- Nyilvánvaló módon hosszú távú megoldást csak egy új elszámolási törvény, a hitelek felvételkori árfolyamon történő forintosítása érhet el. De látszik, hogy önök erre nem hajlandóak, látszik, hogy a választásokig ilyen megoldásban a Jobbikkal szemben nem gondolkodnak. Legalább ezt az átmeneti könnyítést érjék el, hiszen vállalhatatlan az, hogy végrehajtókon és egyébként pénzügyi hiénákon, tisztelet a kivételnek, de nagyon sok esetben ilyeneken múljon az, hogy Magyarországon „csak" ennyi családot lakoltassanak ki. Nem én fogalmaztam így, hanem idéztem. Számomra az is felháborítóan sok, ami most történik ezen a piacon, hiszen itt nem klasszikus piacról, hanem emberekről van szó. Egyetlen magyar család helyzete sem válhatna olyan rendezetlenné, mint amilyenné önök hagyják, hogy váljon! Várom érdemi válaszát! (Taps a Jobbik soraiban.)
***
TÁLLAI ANDRÁS, (Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára): - Képviselő Úr! 2010-ben, a kormányváltáskor szembesült a Fidesz-KDNP-kormány azzal, hogy micsoda társadalmi tragédia, problémák sorozata, családok tragédiája várja a kormány megoldását. Ugyanis az azt megelőző ciklusban az MSZP-kormány belehajtotta a magyar családokat abba, hogy figyelmetlenül, felelőtlenül vegyék föl a hiteleket, devizahiteleket, nem figyelmeztetve annak veszélyeire. A kormány ezt fölismerve több lépésben elindult a probléma megoldása érdekében. Először is megszüntette a deviza-jelzáloghitelezést, aztán azt a megoldást kereste, ami mind jogilag, mind költségvetésileg, pénzügyileg, mind pedig társadalmi igazságosság szempontjából megfelelő. Jogilag ez azt jelentette, hogy olyan megoldást kellett találni, ami nem jelentette később perek tízezreit, százezreit, nem hajtottuk bele a családokat abba, hogy bíróságra járjanak az igazukért. Ebben a megoldásban a Kúria döntése segített 2014-ben. Azonban meg kellett várni az Európai Unió Bíróságának állásfoglalását is.
- A pénzügyi, költségvetési megoldás azt jelentette, hogy aránytalanul nem lehetett a költségvetést megterhelni, hiszen Magyarországnak 10 millió állampolgára van. Azok miatt, akik ilyen helyzetbe kerültek, velük szemben az aránytalan állami költségvetési, közpénzátvállalás mindenképpen igazságtalan lett volna. Az igazságosság pedig azt jelentette, hogy elsősorban azoknak kellett a terheket állni, és az ön állításával szemben a magyar bankok ezt állták is, akik valójában ennek a devizahitelezésnek a haszonhúzói voltak. Mintegy 750 milliárd forintot írtak jóvá bírósági döntés alapján, 2,1 millió levelet küldtek ki az embereknek a tisztességtelen kamat- és árfolyam-elszámolások miatt. Tehát a bankoknak kellett állni a számla jelentős részét.
- A probléma megoldásra került. Természetes azonban, hogy a végső felszámolása, végső rendezése hosszú időt vesz igénybe, hiszen ez 2 millió szerződést, több millió családot érint. Az első lépés, amikor még nem tudhattuk, hogy milyen jogi megoldás születik, az árfolyamgát intézménye volt. Ebbe mintegy 170 ezren léptek be akkor. Lényege az volt, hogy egy fix áron, 180 forintos svájci frankos áron kezdték el ezek az emberek törleszteni a hitelüket. Tudták előre, hogy 5 évig mennyit fognak törleszteni, de azt is tudták, hogy 5 év után a különbség, a devizaárfolyam-különbség egy gyűjtőszámlán gyűlik, és azt majd egyszer rendezniük kell. Azonban nem igaz az ön állítása, hogy a gyűjtőszámlán jelentős összegek gyülemlettek föl, hiszen a 170 ezer adós 85 százalékának már nincs gyűjtőszámlája, az egyenlege nulla.
- Azért történt mindez, mert a 2014-ben elfogadott törvény alapján a bankok visszatérítették a már említett tisztességtelen elszámolásból adódó hasznukat, és a gyűjtőszámlán lévő összegek ezáltal leírásra kerültek, az nulla lett. Valóban maradt 15 százalék, azonban ez a 15 százalék az alaptörlesztését sem, a 180 forintos árfolyamú törlesztését sem tudta fizetni. De ez nem 170 ezer ember, összesen 15 ezer emberről van szó. Az is igaz, hogy az árfolyamgátasok mintegy 50 milliárd forint kamatkedvezményt kaptak az államtól és a bankoktól, és ez átlagosan, ügyfelenként 294 ezer forintos kedvezményt jelentett. Tehát először is, akik most olyan helyzetbe kerülnek, hogy törleszteniük kell, azok 180 forinton törlesztették öt év alatt a devizahitelüket. Levegőhöz jutottak, át tudták gondolni. Az öt év alatt semmilyen döntést nem hoztak meg arra vonatkozóan, hogy majd hogyan fogják rendezni az ezután meglévő tartozásukat. Valóban valós probléma az említett 15 ezer családnak ez a nehézség, azonban ez az össztársadalmi problémához képest már csekély mértékű. Ez nem azt jelenti, hogy az ő problémájukkal nem kell foglalkozni. Azt gondolom, hogy a kormány az össztársadalmi problémára megfelelő választ adott, benne az árfolyamgátasok problémájára is. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)
A Fidesz-KDNP tíz tudásellenes lépése!
IKOTITY ISTVÁN, (LMP): - Tisztelt Ház! A CEU botrányos ellehetetlenítése tökéletesen beleillik a Fidesz-KDNP-kormány tudásellenes intézkedéseinek a sorába. Érdemes folyamatosan feleleveníteni a legsúlyosabb lépéseket, amellyel Orbán Viktor hátat fordít a tudásalapú társadalomnak, hátat fordít a sikeres nyugat- és észak-európai skandináv országok gyakorlatának, hátat fordít az ország fenntartható fejlődési pályára állásának és a valódi hosszú távú versenyképességnek. Tíz pontban szedtük össze ezeket most.
- Az első tudásellenes intézkedés a 2010 utáni nagyarányú forráskivonás az oktatás területéről. Való igaz, hogy az utóbbi években korrigálták némileg ezeket a több száz milliárdos elvonásokat, csakhogy ez nagyrészt a pedagógusbér-emeléseknek köszönhető. Az iskolák stabil működéséhez továbbra is hiányzik évente 200 milliárd forint, az egyetemek, főiskolák fenntartásához pedig évente 50 milliárd forint. Az LMP ennél lényegesen többet szánna oktatásra, mi minden költségvetési 100 forintból 15-20 forintot ennek a területnek adnánk.
- A második tudásellenes intézkedés az iskolák erőszakos államosítása és központosítása volt. Az önkormányzati fenntartási modell egy szélsőséges megoldás volt, ahol minden felelősséget és terhet áthárítottak a településekre korábban, csakhogy ez a jelenlegi túlállamosított rendszer is egy szélsőség, átestünk a ló másik oldalára. Mi egy köztes modellt képviselünk, amely település kéri a fenntartást, annak visszaadnánk az iskoláit, a szükséges forrásokkal együtt.
- A harmadik tudásellenes lépés a rendszer erőszakos, mindenféle egyeztetést vagy konszenzuskeresést negligáló átalakítása. A Fidesz-KDNP-kormány a teljes oktatási szakmával, az összes szereplővel szembemenve hozta meg döntéseit, hajtotta végre intézkedéseit. Ha létre is hoz kerekasztalt, az nem a közös pontokat keresi, hanem a szereplők megosztására vagy elhallgattatására irányuló kezdeményezés. Az LMP szerint az oktatásban különösen fontos lenne a közös nevezők megtalálása.
- A negyedik tudásellenes intézkedés a kistelepülési iskolák bezárásának jelenlegi terve, amelyről Palkovics László beszélt nemrég. A Fidesz-KDNP folytatni akarja az MSZP-SZDSZ-kormányok iskolabezárási politikáját, nem akarják, hogy a falvaknak, a községeknek legyenek iskoláik, egyelőre ugyan még csak a felső tagozatok bezárásáról beszélnek. Az LMP szerint egy település halálos ítéletét jelenti, ha leépítik az oktatást.
- Az ötödik tudásellenes intézkedés a szakképzés átszabása volt. A szakiskolákból már évekkel ezelőtt kivonták a közismereti tárgyak jelentős részét, a képzési időt négyről három évre csökkentették. A szakközépiskoláknak tavaly mentek neki, lecsökkentve a fizika-, kémia-, biológia-, földrajzórák számát. Mi a szakképzésben is biztosítanánk a magas szintű általános műveltség megszerzésének a lehetőségét.
- A hatodik tudásellenes intézkedés szintén a szakképzéshez kapcsolódik, a tudáselvonás mellett kiszolgáltatták a teljes szakképzést az oligarchák érdekeinek. Ma néhány nagyvállalkozó diktál és rendeli meg a leendő szakembereket. Meggyőződésünk szerint az egész társadalom és az egész munkaerőpiac hosszú távú érdekeit kellene nézni.
- A hetedik tudásellenes intézkedés a gimnáziumi férőhelyek megvágása. Ez szintén Palkovics László legutóbbi bejelentése. Központi felvételivel és központi keretszámokkal csökkentenék a gimnazisták számát. Meggyőződésünk szerint ezek nem működnek, el kell állni ezektől a tervektől. Jelenleg sincsen baj a gimnazisták számával, illetve ezt növelni lehetne még. Tíz gyerekből három-négy fő gimnáziumba megy tovább.
- A nyolcadik tudásellenes intézkedés a felsőoktatási keretszámok átszabása és a tandíjas képzések kiterjesztése. Nem csoda, hogy újra csökkent a felsőoktatásba jelentkezők száma idén. Korábban ez a 140 ezret is elérte, jelenleg alig több mint százezer fő jelentkezett egyetemre, főiskolára. Nem bezárni kellene a felsőoktatás kapuit, hanem éppen kinyitni.
- A kilencedik tudásellenes intézkedés az egyetemek és főiskolák szisztematikus befoglalása volt. Kancellárok és konzisztóriumok minden fontos kérdésben vétót gyakorolhatnak, és képzési-kutatási kérdésekre mondhatnak nemet. Meggyőződésünk, hogy nem felülről beültetett emberekre, hanem kölcsönös támogatással, partnerséggel kellene segíteni az egyetemeket.
- Végül a tizedik tudásellenes intézkedés pedig a tarthatatlan bérhelyzet. Ezen mindenképpen változtatni kell, hiszen ez a rendszer így működésképtelen, ez idővel ki fog derülni!
***
RÉTVÁRI BENCE, (Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára): - Képviselő Úr! Azt hiszem, jellemző az ön felszólalása is az utóbbi idők ellenzéki kommunikációjára: ahol lehet, rémhírt kelteni, még akkor is, ha teljesen ellentétes a rémhír iránya a kormányzati döntésekkel, mind az idei évivel, mind a jövő évre vonatkozókkal, mind az előző évek tapasztalataival, önök akkor is ezeket elmondják. Abban bíznak, hogy ha a választóik ezt elég sokszor hallják, talán el is hiszik, hiszen úgy tudnak oktatásiforrás-kivonásról beszélni, hogy az idei évben 105 milliárd forinttal van több a köznevelés intézményrendszerére, mint amennyi volt tavaly, de ezzel nem vagyunk rekordév, hiszen a 2014-es évben 120 milliárd forinttal volt több, mint az azt megelőző évben, és nincs olyan év, amikor ne lenne sok tíz milliárd forinttal magasabb a köznevelés költségvetési kerete, mint az azt megelőző évben.
- Valóban volt egy olyan időszak, a szocialista kormányzás időszaka, főleg 2008-2010 táján, Gyurcsány Ferenc, Bajnai Gordon idejében, amikor úgy sikerült GDP-arányosan 10 százalék fölötti esést produkálni az oktatásra fordított kiadásokban, hogy mindeközben a GDP is visszaesett. Az a kormányzat volt az, ami a GDP-t is csökkentette, és még a GDP-arányos oktatási ráfordításokat is, de a Fidesz-KDNP korszakában ez egy felemelkedő tendenciát mutat most már az utóbbi években. Azt hiszem, ez jó hír mindenkinek!
- Képviselő Úr! Úgy tud ön forráskivonásról beszélni, hogy az idei évben például 105 milliárd forinttal több szerepel. Úgy tud ön az egyetemek kiszolgáltatott anyagi helyzetéről beszélni, hogy az egyetemek adósságállománya töredékére csökkent, felére, harmadára csökkent, a készpénztartaléka pedig sok-sok tíz milliárd forinttal emelkedett az elmúlt években, köszönhetően az új, kancellártípusú gazdálkodási rendszernek. Úgy tud arról beszélni, hogy egyre nehezebb a fiatalok hozzáférése a felsőoktatáshoz, hogy létrejöttek a közösségi felsőoktatási képzési központok, vagy akár hívhatjuk közösségi főiskoláknak is ezeket. Olyan új településeken jelenik meg a felsőoktatás, olyan új településeken lehet diplomát szerezni, ahol korábban nem lehetett, és ez nem új intézmények létrehozatalával, hanem ilyen közösségi felsőoktatási képzési központok adott településre telepítésével. Így, egy környékbeli nagyobb település egyetemének a kihelyezett képzései révén sokkal több fiatal tud hozzáférni a felsőoktatáshoz.
- Képviselő Úr! Önök hónapokon keresztül arra panaszkodtak itt a parlamentben, hogy mennyire túlterheltek a diákok, és amikor a szakképzésben egyes tárgyakat egy komplex szemléletmódú természettudományi vagy science tantárgyba vonnak össze, akkor rögtön amiatt kiabálnak, hogy miért csökken a tananyag mennyisége, miért oktatnak kevesebbet a diákoknak. Csak, tisztelt képviselő úr, nem lehet egyszerre azt is mondani, hogy a diákok túlterheltek, és a terheléscsökkenéskor pedig azt mondani, hogy direkt csökkenti a kormány a tananyagot, hogy ne szerezzék meg azt a műveltséget a diákok, amire az LMP szerint szükség van. Egyszer már döntsék el, hogy melyik kritikával élnek, és akkor legalább tudunk valamihez viszonyítani.
- Azt is kifelejtette a felsorolásából, hogy a duális képzések révén most már a fiatalok használható tudást tudnak szerezni, nemcsak elméleti, hanem gyakorlati tudást is, hiszen most már 24 felsőoktatási intézményben, 6 képzési területen - agrár-, műszaki, gazdaságtudományi, informatikai, társadalomtudományi, természettudományi területen -, 49 különböző szakon több mint ezer hallgató végez már duális képzési műfajban. Azt hiszem, ez mindenkinek előnyös, mind a leendő munkáltatóknak, mind a diákoknak, hiszen sokkal előnyösebb az elhelyezkedési lehetőségük a fiataloknak.
- Képviselő Úr! Ön ismételten elővette a kistelepülési iskolákat. Ismételten elmondom: ez a kormányzat 2010 óta kistelepülési iskolákat újranyitott, korábban bezárt iskolákat újranyitott. (Ander Balázs: Vízvár!) Ön mindig elmondja, és újra elmondja az LMP valószínűleg évről évre, amit az előző években is, hogy igen-igen, eddig újranyitott a kormány, na de majd jövőre biztosan be fog zárni. (Ander Balázs: Vízvár!) 2010 óta ezt halljuk, hogy na, majd jövőre be fog zárni a kormányzat iskolát. Ezt még egyik évben sem sikerült jelen időben mondani, nem is fog sikerülni, amíg Fidesz-KDNP-kormányzat van! Önök erről mindig jövő időben beszélnek, csak ezek azok a jóslatok, amik sosem válnak be!
- Ugyanilyen az egyeztetés hiányával kapcsolatos felvetése is, hiszen azt mondja, hogy a kormány nem egyeztet elég széleskörűen a köznevelés kérdéseiben. Ön is nagyon jól tudja, a köznevelési kerekasztalra minden szereplőt meghívtunk, aki a köznevelésben érdekelt, csak vannak olyanok, akik nem jönnek el. Azért nem jönnek el, mert nem szakmai szándékaik, hanem politikai szándékaik vannak, többek között azért, hogy önnek is hivatkozási alapot nyújtsanak.
- Képviselő Úr! Ha mi minden egyeztetésre kiküldünk bizonyos szervezeteknek meghívót, és ők egyik egyeztetésre sem jönnek el, ez nem a kormányzat hibája, hanem az ő szándékuk, direkt szándékuk, hogy ne szakmai téren, hanem politikai téren zajlódjék az oktatás kérdésében a vita sok területen! (Taps a Fidesz-KDNP soraiból.)
Brüsszel a rezsicsökkentés eltörlésére készül!
HÖRCSIK RICHÁRD, (Fidesz): - Képviselőtársaim! A napokban kapják kézhez honfitársaim a nemzeti konzultáció kérdőívét, aminek az első kérdése arról szól: ragaszkodjunk-e ahhoz, hogy a magyar energiaárakat Magyarországon határozzuk meg, vagy ellenkezőleg: fogadjuk el Brüsszel tervét, és bízzuk a nagyvállalatokra a rezsidíjak megállapítását? (Közbeszólások az MSZP soraibol.) Tudom azt, hogy talán vannak még bizonytalanok a válaszadás fontosságában, és kérdezik, hogy van-e súlya ennek, különösen, ha Molnár Zsolt szocialista képviselőt hallgatják, aki szerint a konzultáció álkérdésekről szól. Ujhelyi István európai szocialista képviselő pedig egyenesen azt állítja, hogy ezeknek semmi köze sincs a valósághoz.
- Képviselőtársaim! Úgy vélem, hogy ezeket az állításokat a leghatározottabban megcáfolja, azt is mondhatnám, hogy még a kétkedőket is kijózanítja az Európai Bizottság azon irányelvtervezete, ami az árampiacra vonatkozó elképzeléseket tárja elénk, ugyanis az Országgyűlés Európai ügyek bizottsága tegnapi ülésén megvizsgálta Brüsszelnek ezt az intézkedéscsomagját, aminek egy igen hangzatos, tetszetős címe van: „Tiszta energia minden európainak!" Első hallásra ki ne értene ezzel egyet? De amikor közelebbről megvizsgáljuk a javaslatokat, csakhamar kiderül, hogy ezek a szépen csengő címek sajnos rendkívül megtévesztőek. Kiderült ugyanis, hogy ezek a brüsszeli javaslatok éppen a hazai fogyasztókat, a családokat hoznák nehéz helyzetbe, amikor betiltanák a villamos energia terén az állami ármeghatározás lehetőségét.
- Egyelőre csak a villamos energia van napirenden. Tehát nem másról van tehát szó, mint arról, hogy a villamos energia terén Brüsszel csak és kizárólagosan a piaci szempontokat érvényesítené. Hát nem mindegy ez? - kérdezhetné bárki, hiszen piacgazdaságban élünk az Európai Unióban. Úgy hiszem, hogy nagyon nem mindegy! Nem, mert ha valaki veszi a fáradságot és utánanéz, láthatja, hogy a piaci alapú ármeghatározás mindenkor az energiaár emelkedéséhez vezetett. Azon tagállamokban, ahol viszont állami ármeghatározás érvényesül - mint például Magyarországon -, ott igenis csökkennek az energiaárak és a lakosság terhei! Tehát, ha Brüsszelnek engedünk, akkor bizony ez azt jelentené, hogy a rezsicsökkentést el kellene törölnünk legkésőbb öt év múlva.
- Képviselőtársaim! Úgy vélem, nem engedhetjük meg, hogy a brüsszeli Európai Bizottság jól csengő címek mögött megbújó tervezetekkel a magyar családok terheit növelje! A villamos energia árának meghatározása terén nincs szükség uniós szintű szabályozásra, mert a hazai fogyasztók érdekeit nem a nagy energiacégek és Brüsszel alkotta duó fogja megvédeni, hanem ez nekünk, a Magyar Országgyűlésnek és a kormánynak az elsőrendű feladata. Nem engedhetjük meg, hogy Brüsszel megfossza a tagállamokat azon meglévő joguktól, hogy a saját fogyasztóinak az érdekeit érvényre juttassák! Mindezt ráadásul lehetővé teszik az alapszerződések. Az Európai Bizottság újabb lopakodó jogalkotásait nem nézhetjük tétlenül sem az Országgyűlésben, sem pedig otthon. Brüsszel törekvései ugyanis igenis veszélyeztetik a magyar kormány által végrehajtott eddigi rezsicsökkentés eredményeit!
- Képviselőtársaim! Bizottságunk tegnap megállapította, hogy ez az irányelvtervezet sérti a a nemzeti önrendelkezés elvét, ahogy tette ezt például a német parlament két háza is. Ezért mutassunk együtt velük mi is sárga lapot, az Európai Bizottságnak! (Felmutat egy sárga színű papírlapot. - Közbeszólások az MSZP soraiban, köztük: Demonstráció! - Szemléltetőeszköz! - 50 ezer! - Bejelentette?) Kiderült, hogy az Európai Bizottság a tagállamok és a nemzeti hatáskörök kárára saját hatáskörébe szeretné utalni a döntés jogát. Mindez pedig egyértelműen azt eredményezné, hogy a magyar emberek ismét ki lennének szolgáltatva a külföldi energiaszolgáltatóknak, ahogy ez igenis 2010 előtt volt. A tegnapi bizottsági ülésünkön egyébként a baloldal ismét Brüsszel és a multik pártjára állt, hiszen csak ők nem szavazták meg a javaslatunkat.
- Képviselőtársaim! Hát ezért fontos a nemzeti konzultáció kitöltése, hogy együtt, közösen állítsuk meg Brüsszelt, és mutassunk sárga lapot a Bizottságnak! (Ismét felmutat egy sárga színű papírlapot. Taps a kormánypártok soraiban. - Staudt Gábor: 50 ezer!