Csak az ember nem számít?!
GÚR NÁNDOR, (MSZP): - Önöknek tényleg csak az ember nem fontos, miniszter úr? 2011-ben egy munkatörvénykönyvi változást eszközöltek, emlékszik rá biztos: a délutános pótlékot megszüntették, az éjszakai pótlékot csökkentették! Most el akarják venni a pihenőidőt, növelik a baleseti kockázatot, idézőjelbe tett ingyenmunkára is késztetik az embereket, kizsákmányolják őket, évekig kell várni a megdolgozott pénzükért, hogy azokhoz hozzá is tudjanak jutni!
- Munkaidőkeret: 2496 órát akarnak dolgoztatni ezekkel az emberekkel, ‑ nem két hónap, nem négy hónap időszakában, nem egy év, hanem három év viszonylatában! Egyeztetés nélkül teszik mindezt! Szakszervezetekkel, VKF-fel, senkivel, semmilyen konföderációval, ágazattal nem egyeztettek, miközben agyon akarják hajszolni a munkavállalókat, ami ‑ köztudott ‑ nem a hosszú élet titka. Nem véletlen, hogy 600 ezer ember elhagyta ezt az országot! 6 napos munkahetet akarnak bevezetni náluk? A munkavállalók kizsigerelését akarják megtenni? Nem véletlen tiltakoznak a szakszervezetek, a MASZ elnökétől kezdve sokan mások is. A munkások meg várhatnak a megdolgozott bérükre, a pénzükre. Szégyen, hogy egyeztetés nélkül ide merték hozni a Parlament falai közé ezt a törvénytervezetet, és még nagyobb szégyen az, hogy belehazudták a szemünkbe, hogy persze voltak egyeztetések.
- Miniszter Úr! Önök azt az alapelvet nem teljesítik, ami arról szól, hogy a munka világában a rugalmasságnak és a biztonságnak is helye van. Csak a rugalmasság érdekli önöket, olyan érdekeket szolgálnak ki, amelyek a multinacionális cégek érdekei! Önök nem tehetnek mást, csak egyet: visszavonják ezt a törvénytervezetet haladéktalanul, és Varga Mihály 2015-ös ígéreteit veszik alapul, ami arról szól, hogy a munkatörvénykönyv generális áttekintését fogják megtenni. Eddig nem ezt tették, eddig lesöpörtek mindent, amit a szakszervezetek bevittek a VKF elé. Vonják vissza!
- Megteszik, avagy csak az ember nem számít? (Taps az MSZP soraiban.)
***
LÁZÁR JÁNOS, (Miniszterelnökséget vezető miniszter): - Képviselő Úr! Mindenekelőtt azzal kezdeném, hogy az a néhány másodperc, amit arra használt föl a képviselőtársam, hogy a szükséges ellenzéki szidalmakat elmondja a kormány munkáját illetően… (Közbeszólás az MSZP soraiból: Kritika! Építő! ‑ Építő kritika!)… ami szidalommal vegyes kritika, az nem teljesen fedi a valóságot. Tekintettel arra, hogy ha nekem jók az emlékeim, akkor ha valaki 2009 végén bruttó 140 ezer forintot keresett, és dolgozott, mondjuk, Hódmezővásárhelyen vagy az ön városában egy gyárban, akkor 36 százalék személyi jövedelemadót kellett fizetnie. Akkor ki van a munkavállalók pártján? Az, aki… (Bárándy Gergely: Nem így van! ‑ Józsa István és Burány Sándor közbeszól. ‑ Az elnök csenget.)
- Én nagy tisztelettel végighallgattam önöket; ha megengedik, akkor megpróbálom befejezni azt, amit mondtam. Amikor önök kormányoztak, akkor bruttó 140-150 ezer forintért 36 százalék személyi jövedelemadót kellett fizetni. (Közbeszólások az MSZP soraiból: Nem! ‑ Bárándy Gergely: Nem így volt!) Amikor mi kormányzunk, 15 százalék személyi jövedelemadót kell fizetni! Ezek után fölteszem a kérdést: akkor ki áll a munkából élő emberek, a magyar munkavállalók oldalán?
- A másik észrevétele, képviselő úr, indokolttá teszi, hogy felhívjam arra a figyelmét, hogy 2010-ben mi úgy vettük át a kormányzást, hogy a minimálbér összege nem érte el a 80 ezer forintot. Magyarországon csak a Fidesz alatt volt érdemi minimálbér-emelés, és a minimálbér most 127 ezer forint, jövőre 138 ezer forint, a garantált bérminimum pedig 180 ezer forint lesz. Ismét csak azt a kérdést tudom feltenni: ki áll a munkavállalók oldalán? Aki csökkenti a személyi jövedelemadót, illetve aki növeli a fizetéseket?
- Képviselő Úr! Ami a munkaidővel kapcsolatos: én komolyan veszem az ön észrevételeit és az ön kritikáját. A kormány ebben a végső álláspontját még nem alakította ki, zajlanak egyeztetések a frakciók és a kormány között. Az ön által felvetettekben sok igazság van. Ugyanakkor ön is pontosan tudja, hogy 2010 után komoly lépéseket kellett tennünk az ország versenyképességének erősítése és a gazdaság stabilizálása érdekében, amiben a munkavállalók is hoztak áldozatot, amikor igen sokat dolgoztak annak érdekében, hogy a cégek profitábilisak és adófizető-képesek legyenek. (Taps a kormánypártok soraiban.)
***
GÚR NÁNDOR: - Miniszter Úr! Még egyszer kell hogy mondjam. önöknek, úgy látom, tényleg nem az ember a fontos! A multi érdekei fontosak, azt látjuk!
- Miniszter Úr! Minimálbérről beszél? Minimálbér tekintetében a bruttót az egekig emelték, persze, de a járulékterheit növelték meg, amit a munkaadók és a munkavállalók fizetnek meg. Több mint dupláját: 2010-ben 32 ezer forint volt, most 73 ezer forint. A vásárlóerő-értéke meg annyi, mint amennyi 2010-ben volt, de öt éven keresztül meglopták ezeket az embereket, mert kevesebb vásárlóerő-értékű pénzzel bírtak a kezükben, mint 2010-et megelőzően. És azt is hozzá kell tennem: a minimálbér vonatkozásában az, amit csinálnak, torzítja az egész rendszert, mert több bevételre tesznek ezen keresztül szert, mint amit az emberek kezébe adnak!
- Miniszter Úr Vegyék vissza ezt a törvénytervezetet! Tárgyaljanak a szakszervezetekkel! Vegyék tudomásul azt, hogy az emberek érdekét kell szolgálniuk, eszerint kell cselekedniük, nem másképpen! (Taps az MSZP soraiban. ‑ Közbeszólás az MSZP soraiból: Úgy van!)
***
LÁZÁR JÁNOS: - Képviselő Úr! A kritikáját és a javaslatait természetesen a kormány megfontolja. A személyes megjegyzését, mármint hogy én a multik érdekeit képviselném, azonban vissza kell utasítanom, tekintettel arra, hogy sok mindenkivel kapcsolatban el tudnám képzelni, hogy a multik érdekeit képviseli, de velem kapcsolatban ez még egyszer sem volt érdemben föltételezhető!
- Képviselő Úr! Két érdek versenyez egymással. Abban egyetértünk, hogy Magyarországon a munkavállalóknak a munkához való jogot, a munkából való megélhetési jogot, a tisztességes munkafeltételeket biztosítani kell, és minden kormánynak az a kötelessége, hogy ehhez hozzájáruljon. A másik nagyon fontos érdekünk, hogy az ország versenyképessége növekedjen. Lehetőség szerint eséllyel szálljunk küzdelembe nagyon fontos beruházásokért, és olyan technológiai fejlesztések legyenek Magyarországon, amelyek adót jelentenek, munkahelyeket teremtenek. Ez azt feltételezi természetesen, hogy aki idejön befektetni vagy egy magyar vállalkozó, nem mindegy, hogy milyen feltételek mellett foglalkoztat. A kettő között kell egyensúlyt találni!
- Képviselő Úr! Semmilyen végső döntés nem született. A kormány kész tárgyalni azokkal is, akiket ön szóba hozott! (Taps a kormánypárti padsorokból.)
A Balaton pénztárosa!
KEPLI LAJOS, (Jobbik): - Közeleg a nyári strandszezon, és mit tesz ilyenkor az átlag magyar ember? Ha van pénze, leutazik a Balatonhoz, megveszi a strandbelépőt, eszik egy lángost, esetleg még egy sört is iszik hozzá, és utána hazautazik. Mit tesz ehhez képest a nemzet egyszeri gázszerelője? Mészáros Lőrinc nem aprózza el, fogja és megveszi magának az egész Balatont úgy, ahogy van, hiszen a szállodák, a Balaton-felvidéki szőlészetek és borászatok után most úgy tűnik, hogy a már Zuckerbergnél is tehetségesebb magyar gázszerelő a Balatonra vetette ki a szemét, és a Balatontouriston keresztül 100 hektárnyi Balaton-parti terület tulajdonjogát és üzemeltetését szerezte meg.
- Annál is érdekesebb ez, mivel decemberben került napvilágra az a hír, hogy 5 milliárd forintot szán a kormány, egyébként nagyon helyesen, a Balaton-parti kempingek felújítására, és érdekes módon hirtelen átvándorolnak Mészáros Lőrinc tulajdonába ezek a kempingek! Ugyanolyan érdekes, mint ahogy korábban az is kiderült, hogy mintegy 100 milliárd forintért építheti a dél-balatoni vasútvonalat a szintén Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó cég, vagy ahogy kiderült még sok más balatoni ingatlan esetében is, hogy valahogy Mészáros Lőrinc és érdekeltségei tulajdonába kerül. Azt szeretném kérdezni: miniszter úr:
- Nem tartják-e furcsának, illetve a kormánynak mi a véleménye arról, hogy egy szinte tisztán közbeszerzésekből milliárdossá vált, Orbán Viktor miniszterelnök jó barátjaként aposztrofált gázszerelő és polgármester egyszerre csak egy egész tavat szerez meg magának, szinte a Balaton környékének urává válik, és szinte saját és a miniszterelnök környezetének kerti tavává teszi a Balatont, és mit gondol a kormány arról, hogy lassan már az egész ország strómanján keresztül a miniszterelnök és családi körének tulajdonába kerül?
- Mi a véleménye miniszter úrnak erről a tényről, és kívánnak-e ez ügyben tenni valamit?
***
LÁZÁR JÁNOS, (Miniszterelnökséget vezető miniszter): - Képviselő Úr! A kormánynak ezzel kapcsolatban akkor volna gondolata, ha az ön által megfogalmazott állítások igazak lennének. Tekintettel arra, hogy az ön által megfogalmazott állítások nem fedik a valóságot, így a kormánynak ezzel kapcsolatban gondolata nincs! De ha már megkérdezett, akkor hadd hozzak szóba inkább egy hozzáállásbeli dolgot. Én a választók döntése alapján itt ülhettem már akkor is, amikor mindenki simicskázott ebben a Házban, sőt volt módom arra is, hogy Simicska Lajossal kapcsolatos kérdésekre válaszoljak. (Józsa István: Még, nem már!)
- Akkor és most is azt gondolom: nem helyes ‑ és ezt talán majd a Jobbik is meg fogja tanulni ‑, ha parlamenti képviselők szájukra vesznek egy konkrét magyar vállalkozót. Természetesen vannak jelenségek, amelyeket szóvá kell tenni, természetesen vannak jelenségek Magyarországon és mindenhol, amely jelenségeket a vállalkozás világából szabályozni kell, számon kell kérni, el kell számoltatni. De hogy konkrét vállalkozókat, vállalkozásokat, konkrét embereket, a nevüket, a hátterüket, a családjukat, a munkájukat, akik nem közszereplők, nem részesei a magyar politikai életnek, azokat idecitáljunk, és vállalkozói minőségében ítéljünk meg, én ezt nem tartom általában helyes dolognak. Akkor sem tartottam annak, amikor Simicska Lajossal kapcsolatos volt, és most sem tartom annak. Feltételezem, hogy ön mint a Jobbik képviselője, akit Simicska Lajos nagyra értékel, megérti, hogy ezt a választ minek okán mondtam el.
- A másik része a dolognak a Balaton fejlesztése. Ön, képviselő úr, azt remélem, hogy támogatja a Balaton fejlesztését, amire a kormány hazai és Európai Unióból visszaszármaztatott források tízmilliárdjait mozgósítja. A közlekedés korszerűsítésével szeretnénk a turizmust növelni, szeretnénk, ha a Balaton vonzóképessége azok számára is, akik ott élnek, és azok számára is, akik odamennek, még jobb és jelentősebb legyen. Ez óriási lehetőség! Budapest mellett a Balaton a jövő magyar turizmusa, a magyar gazdaság munkahelyteremtése és az ország fejlesztése szempontjából, amellett, hogy az ország egyik legszebb pontja. (Taps a kormánypártok soraiban.)
***
KEPLI LAJOS: - Miniszter Úr! Először is: Mészáros Lőrinc nem egy konkrét vállalkozó, hanem lassan a vállalkozója Magyarországnak, ha ez így folytatódik, ahogy ezek a tendenciák is mutatják. A másik pedig az, hogy érdekes módon milyen üzleti körök állnak a hátterében. Ugyanaz a személy, aki 2007-ben, tíz évvel ezelőtt vagy néhány évvel ezelőtt már egyszer a balatoni kempingeket tulajdonolta vagy csődbe vitte, de felszámoló útján visszakerült ugyanahhoz a vállalkozói körhöz. Akkor önök a szocialistákkal karöltve, amikor a SCD Group Jászai Gellért tulajdonába került, önök úgy szavazták meg, úgy változtatták meg a Balaton-törvényt, hogy rögtön utána többszörösére növekedett ezeknek az ingatlanoknak az értéke.
- Tehát még véletlenül sem azért, mert bármilyen politikai kötődése lett volna az adott vállalkozónak, hanem ez egy teljesen véletlen törvénymódosítás volt akkor, 2007-ben. És az is véletlen, hogy most a 365 milliárd forintos forrás jó része már garantáltan a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó vállalkozásokhoz vándorol, és a további ingatlanszerzései révén valószínűleg a többi része is ennek az összegnek. Tehát nyilván mindezek csak véletlen dolgok, és teljesen véletlen az is, hogy polgármesterként, egyébként közszereplőként nyilvánosan bírálható, hogy éppen a miniszterelnök érdekeltségi körébe tartozik Mészáros Lőrinc! (Taps a Jobbik soraiban.)
***
LÁZÁR JÁNOS: - Képviselő Úr! A kormány nem kufárok gyülekezete, és nem foglalkozik üzleti kérdésekkel! (Moraj az ellenzéki pártok soraiban. ‑ Mesterházy Attila közbeszól. ‑ Az elnök csenget.) A szocialistákról nem tudok nyilatkozni, csak a saját kormányunkról. A mi kormányunk nem kufárok gyülekezete, és nem foglalkozik üzleti kérdésekkel!
- Ami pedig a polgármester urat illeti: Felcsút megválasztott polgármesterét, ha a polgármesteri munkájával kapcsolatban van problémájuk, akkor forduljanak az egyébként széles és nagy felcsúti nyilvánossághoz, ahol meg tudják ezt vitatni.
- A harmadik észrevételem pedig az lenne: a kormánnyal szemben álló egyik civil szervezet megvizsgálta, hogy egy bizonyos érdekcsoport, amiben még benne volt a Közgép, Simicska Lajos és már benne volt az ön által is idecitált felcsúti polgármester, vajon a kiírt közbeszerzésekből mennyiben részesedik. Ez a cégcsoport, ami 50-60 céget jelent, a teljes magyar közbeszerzés mintegy 4-5 százalékát kapja meg, 95 százalékát nem ők kapják. Van olyan törvény, ami azt írja, hogy Mészáros Lőrinc nem nyerhet Magyarországon közbeszerzést? (Taps a kormánypártok soraiban.)
A kormány hazudik, vagy az Európai Bizottság?
SCHMUCK ERZSÉBET, (LMP): - Miniszter Úr! 2016 novemberében zárta le az Európai Bizottság a magyar kormánnyal szemben a paksi beruházási tender elmaradása miatt indított jogsértési eljárást. Az uniós testület elfogadta a kormány álláspontját a technikai kizárólagosságról, vagyis arról, hogy csak a Roszatom képes a Paksi Atomerőműhöz illeszthető új reaktorokat szállítani. Ugyanakkor máig sem derült ki, hogy melyek az objektív jogszabályi feltételei a technikai kizárólagosságnak, és az sem, hogy tényleg csak az orosz VVR-1200-as reaktor felel meg ezeknek a feltételeknek. Az elmúlt hónapokban mind a Paksi Atomerőmű, mind az Országos Atomenergia Hivatal írásba adta, nincsenek olyan biztonsági vagy műszaki előírások, amelyeket csak az orosz beszállító képes teljesíteni, és sem az erőmű, sem az OAH nem adott olyan szakértői véleményt, amely igazolná a technikai kizárólagosságot. Nem is adhattak, hiszen korábban mindketten nemzetközi tender kiírására készültek, tudva, hogy a bővítésre többféle technológia is megfelelő.
- Valaki tehát nem mond igazat! Vagy a kormány csapta be a Bizottságot, hiszen sem Pakstól, sem az OAH-tól nem kapott, mástól pedig nem kaphatott bizonyítékokat a Roszatom-reaktorok egyedüli alkalmazhatóságára, vagy pedig a Bizottság fordított hátat a valóságnak, amikor a technikai kizárólagosságra hivatkozva fogadta el, hogy az Orbán-kormány, az uniós versenyjogot megsértve, tender nélkül ítélte oda a magyar történelem legdrágább beruházását. Kérem tehát miniszter urat:
- Mondja el, hogy tulajdonképpen ki nem mondott ebben a kérdésben igazat: önök vagy pedig az Európai Bizottság?
***
LÁZÁR JÁNOS, (Miniszterelnökséget vezető miniszter): - Képviselő Asszony! Először is azzal kezdeném, hogy a kormány megítélése és az európai gazdaság megítélése szerint Magyarország az elmúlt 26-27 év legnagyobb gazdasági sikerét érte el akkor, amikor az Európai Bizottság jóváhagyását és támogatását ennek a 12 milliárd eurós beruházásnak a megvalósításához megszerezte. Ön pontosan tudja, hiszen nagyon sokszor beszéltünk már erről itt a parlamentben, hogy 2013 ősze óta zajlanak a tárgyalások az Európai Bizottság és Magyarország között, közel 3,5 évnyi közös és korrekt együttműködés után, közös és korrekt munka után tudtunk 2017. március 6-án öt pontban megállapodni és öt nehéz kérdést végigtárgyalni. Ebben ugyanúgy benne volt a szerződések titkosítása, mint az a kérdés, hogy Magyarországnak joga volt-e Oroszországgal mint Európai Unión kívüli országgal szerződést kötni, ugyanígy benne voltak a műszaki-technikai biztonsági feltételek, benne volt a technikai determináció, a közbeszerzés kérdése. És természetesen benne volt a tiltott állami támogatás tilalmának európai uniós kérdése is, hiszen megvizsgálta az Európai Bizottság azt, hogy vajon Magyarország számára ez a beruházás megéri vagy sem.
- Az Európai Bizottság álláspontja szerint ‑ és azt gondolom, ez megnyugtató kell legyen minden parlamenti képviselőtársam számára ‑ ez a beruházás a beruházó magyar államnak 7-8 százaléknyi megtérülést garantál, a piaci megtérülés pedig 9-10 százalék körül van. Ezért csak 1 százalék a különbség a piaci feltételek mellett és az állami feltételek között megvalósuló beruházásban. A másik nagyon fontos szempont volt, amit pozitívan értékelt az Európai Bizottság, hogy ez egy állami beruházás, a magyar állam valósítja meg, működteti majd az atomerőművet, és tartja saját nemzeti tulajdonban is.
- Ami a kérdését illeti: mi minden kérdésre 3,5 éven keresztül megválaszoltunk az Európai Bizottságnak. Én nem hiszek az ön feltételezésében, hogy az Európai Bizottság tévedett volna vagy félrevezette volna a nyilvánosságot, vagy hátat fordított volna a valóságnak. Az Európai Bizottság szerintem nagyon körültekintően és nagyon szenzitíven kezelte ezt az ügyet, és egy alapos döntést hozott, amelyért kész bíróságon is felelősséget vállalni, hiszen többen bíróságra mennek majd vélhetően. (Taps a kormánypártok soraiból.)
***
SCHMUCK ERZSÉBET: - Miniszter Úr! Az ön válasza szerint akkor ezek szerint fennáll a technikai kizárólagosság! Ugyanakkor viszont akkor ott lóg a levegőben, hogy 13 milliárd forintot elköltöttek egy többszereplős nemzetközi tender előkészítésére, és akkor ugye az a kérdés, hogy miért beszéltek a kormány tagjai 2013 őszén is a nemzetközi tender kiírásáról!
- Mi változott meg tulajdonképpen 2013 novembere és 2014 januárja között a paksi technológiában úgy, hogy onnantól már csak egy kísérleti, még sehol a világon ki nem próbált Roszatom-reaktor illeszkedik hozzá? Tehát itt valami nem stimmel! Most akkor kiírtunk egy nemzetközi tendert, ugye azt csak akkor írjuk ki, ha nincs technikai kizárólagosság, ugyanakkor mégis az Európai Bizottságnak meg el kellett fogadni azt, hogy van technikai kizárólagosság. Most melyik áll? Tehát itt azért, gondolom, hogy itt alapos ellentmondás feszül!
***
LÁZÁR JÁNOS: - Képviselőtársam! Azzal kezdeném vagy azzal folytatnám, amit már az előbb is szóba hoztam: az Európai Bizottságnak 3,5 évre volt ahhoz szüksége, ahhoz hogy ezt az ügyet megvizsgálja, alaposan áttekintse, és lezáró határozatokat hozott, abban a tudatban, hogy a döntései az Európai Bíróságon megtámadhatóak. Én biztos vagyok abban, ismerve a magyar és az európai uniós politikai viszonyokat, ismerve az Európai Unió és Oroszország viszonyát, különös tekintettel volt a zöldszempontokra az Európai Bizottság és a nemzetközi politikai kihívásokra is. Tehát nem gondolom azt, hogy az Európai Bizottság megkockáztatna egy megalapozatlan döntést egy ilyen fontos, kínos és nagy jelentőségű beruházás esetében.
- Ami a másik kérdését illeti: a koncepcióváltás abban áll, hogy az eredeti terv az volt, hogy ez egy magánerőmű lesz, részben állami és részben magántulajdonban. És végül a magyar állam úgy döntött, hogy magánerőmű helyett egy állami tulajdonban lévő atomerőmű épül Magyarországon. Ez a koncepcióbeli különbség! (Taps a kormánypártok soraiból.)
Ki fizeti a tüntetőket?
PÁNCZÉL KÁROLY, (Fidesz): - Államtitkár Úr! Egy hosszú, másfél éves kampány ért véget tavaly november 8-án az Egyesült Államokban, amikor is Donald Trumpot megválasztották az államok 45. elnökévé. Nem mindenki tudja azonban elfogadni a választók döntését, és ahogy látjuk, illetve olvassuk az amerikai híreket, az lehet a benyomásunk, hogy a kampány még mindig tart.
- Már az új elnök beiktatásának másnapján is nagyszabású Trump-ellenes tüntetésre került sor. A liberális média úgy reklámozta a demonstrációt, mint egy spontán, alulról jövő kezdeményezést, amit független civil szervezetek hívtak életre. A valóság azonban, mint kiderült, egészen más. Az amerikai médiakutató központ adatai szerint Soros György és az ő Nyílt Társadalom Alapítványa az elmúlt évtizedben nem kevesebb, mint 247 millió dollárral támogatta a tüntetés mögött álló szervezeteket. Az április 15-én tartott újabb demonstrációról is kiderült, hogy a mögötte álló nyolc szervezetből négyet a Nyílt Társadalom Alapítvány pénzel.
- A Soros Györgyhöz köthető szervezetek nemcsak az Egyesült Államokban, de világszerte finanszíroznak politikai megmozdulásokat, és avatkoznak be szuverén államok belügyeibe úgy, hogy arra semmilyen választói felhatalmazásuk sincs. A múlt héten itt a parlamentben is szóba került, hogy a Soros-birodalom Macedóniában legkevesebb 5 millió dollárt költött 61 úgynevezett civil szervezetre, amelyek erőszakos tüntetéseket szerveztek a konzervatív kormány destabilizálása érdekében. Ezeken a tüntetéseken bevett gyakorlat volt, hogy festékkel töltött palackokkal dobáltak meg középületeket. Úgy látszik, ugyanezt a módszert igyekeznek hazánkban, Magyarországon is megvalósítani. Költői a kérdés:
- Ki fizeti a tüntetéseket szervező szervezeteket? (Taps a Fidesz soraiban.)
***
Dr. MIKOLA ISTVÁN, (Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára): - Képviselő Úr! Mielőtt a hazai helyzetre rátérünk, érdemes a macedóniai történéseket megvizsgálnunk. Macedónia a nyugat-balkáni migrációs útvonal kulcsfontosságú országa, amely Magyarországhoz hasonlóan védi a határát az illegális bevándorlással szemben. Azonban Macedóniában a külső beavatkozás miatt instabil helyzet jött létre, amely hátráltatja azt, hogy az országnak döntésképes kormánya legyen.
- Magyarországon is látható, hogy úgynevezett civil szervezetek befolyásolni akarják az ország belpolitikáját. Világos, hogy ezek valójában nem civil szervezetek, hanem Soros Györgyhöz köthető nemzetközi hálózatok budapesti irodái! Ezeknek a külföldről finanszírozott szervezeteknek se tagságuk, se semmilyen felhatalmazásuk nincs arra, hogy beleszóljanak a magyar politikába, soha senki nem választotta meg őket. Nem ezek a szervezetek, hanem a demokratikusan megválasztott magyar parlament és kormány képviseli a magyar embereket. Ezek a szervezetek azért támadják Magyarországot, mert a magyar kormány ellenáll az illegális bevándorlásnak! A magyar emberek és az őket képviselő magyar kormány nem akar illegális bevándorlást és kényszer-betelepítést, a külföldi pénzzel működő szervezetek viszont bevándorláspártiak, s nyíltan a magyar törvények megsértésére buzdítják az illegális bevándorlókat! (Taps a Fidesz soraiban.)
***
PÁNCZÉL KÁROLY: - Államtitkár Úr! Valóban, ha csak a 2015-ös évet megvizsgáljuk, azt látjuk, hogy a Soros-hálózat által finanszírozott szervezetek mintegy 1,2 milliárd forintot kaptak! Ez volt az a pénz, amelyből folyamatosan támadták Magyarországot, Magyarország bevándorláspolitikáját, s nemcsak itthon, hanem Brüsszelben, illetve az Európai Unió más fórumain vagy Európa más országaiban a sajtóban igyekeztek Magyarországot befeketíteni.
- Két héttel ezelőtt azon a napon, amikor ügynökszervezetek Magyarországon tüntetést szerveztek, az egyik honlap tizennyolcszor tudósított erről az eseményről, kvázi mozgósított ezekre az eseményekre, úgyhogy jól látszik, hogy ezen spontánnak és civilnek hazudott demonstrációk mögött Soros úr birodalma áll. Ezzel egyébként kárt okoz, hiszen a normális civil szervezeteket is befeketíti, - ez a tény! (Taps a Fidesz soraiban.)
***
Dr. MIKOLA ISTVÁN: - Képviselő Úr! A magyar kormány a magyar emberek érdekeit, biztonságát tartja szem előtt, továbbra is így fog eljárni, és fel fog lépni az illegális bevándorlással szemben. A bevándorláspárti szervezetektől pedig elvárjuk, hogy működjenek átláthatóan, és tegyék világossá, hogy kinek a pénzét használják és kinek az érdekeit képviselik. (Taps a Fidesz soraiban.)