Dátum: 2017. május 1. 16:03
Tárgy: Erőltetett menet! III. II. I. - Végszóra várva!
Címzett:
A törvényjavaslat célja a vagyonarányos közteherviselés elvének érvényesítése mellett a víziközmű társaságok eltérő teherviselő képességének fokozott figyelembevétele. A törvény a víziközmű ágazatban – a hírközlési ágazatra vonatkozó szabályokhoz hasonlóan – összehangolja az adózók vagyoni-jövedelmi egyenlőtlenségeit az adózás általánosságának és egyenlőségének elveivel. (Előterjesztő: Lázár János, - Fidesz, Seszták Miklós, - KDNP. Szövege: PDF.)
A bírósági peres és nemperes eljárásokra adott általános meghatalmazások közhiteles nyilvántartásáról.
A javaslat indoklása szerint a szabályok megreformálása már régóta időszerű, tekintettel arra, hogy az általános meghatalmazások nyilvántartása jelenleg nem egységes és nem is közhiteles, azok nyilvántartása bíróságonként elkülönül. A közhiteles, elektronikus és az eljáró bíróságok által közvetlen hozzáféréssel elérhető általános meghatalmazások országos nyilvántartásával ugyanakkor hatékonyabban biztosítható az általános meghatalmazáson alapuló képviseleti jog fennállásának és terjedelmének azonnali és hiteles igazolása a bírósági peres és nemperes eljárásokban.
E nyilvántartási rendszer lehetőséget teremt akár több bíróság előtti eljárásra is jogosító általános meghatalmazás nyilvántartásba vételére. Mindez adminisztrációs tehertől mentesíti a bíróságokat, mert nem kell több bíróságon is bejegyeztetni az általános meghatalmazást és lefolytatni az ezzel kapcsolatos nyilvántartási eljárást, ha a fél több bíróság előtti eljárásra kívánja feljogosítani képviselőjét. Adminisztrációs tehertől mentesülnek ugyanakkor az eljárásban részt vevő felek is, mert szükségtelenné válik a fennálló képviseleti jog különböző eljárásokban történő ismétlődő igazolása, ha a fél több bíróság előtt folyamatban lévő különböző eljárásokkal összefüggő képviseletre hatalmazza meg ugyanazt a képviselőjét.
A törvénymódosítás tehát szabályozási koncepciójában célként kitűzött perhatékonyság kiteljesedését szolgálja, egyben a modern kor kihívásaihoz és technológiai lehetőségeihez illeszkedő nyilvántartási rendszer megvalósítását célozza.(Előadó: Trócsányi László, igazságügyi miniszter. Szövege: PDF).
A választottbíráskodásról.
A javaslat indoklása szerint a magyarországi választottbíráskodás a gazdasági élet szereplői számára elsősorban akkor jelentheti az állami igazságszolgáltatás, illetve a külföldi választottbíróságok valódi alternatíváját, ha a szabályozási környezet lehetővé teszi, hogy a jogvitát a felek bizalmát élvező, pártatlan és független személyek az állami igazságszolgáltatási szervekhez képest gyorsabban, magas színvonalon eldöntsék. A magyar vállalkozások számára azért is előnyös lehet, ha a külföldi partnereikkel kötött szerződéseikben nagyobb arányban tudják elérni belföldi állandó választottbíróság eljárásának kikötését, mert így a szerződésből eredő jogvitáikat számukra költségkímélőbb módon belföldön bírálják el. A javaslat új alapokra helyezi a magyarországi állandó választottbíráskodás szervezeti kereteit, másrészt pótolja az alkalmazása során felmerült szabályozási hiányokat. (Előadó: Trócsányi László, igazságügyi miniszter. Szövege: PDF.)
Az ügyvédi tevékenységről.
A javaslat indoklása szerint az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény az alapvető jogelveknek megfelelő, többségében a gyakorlatban is jól használható joganyag, ugyanakkor a hatálybalépése óta eltelt közel két évtizedben lezajlott társadalmi, gazdasági, informatikai és jogszabályi változások, és az ezekből következő gyakori módosítások felvetették annak szükségességét, hogy az ügyvédi tevékenységet gyakorlók működésének rendezése érdekében az új kihívásoknak megfelelő, egységes szemléletű új kódex készüljön.
Száz oldalt jóval meghaladó seregnyi paragrafusa között tallózva többek között az ügyvédi tevékenységre vonatkozó szabályozás megújítása kapcsán és annak keretében az igazságszolgáltatás megfelelő minőségéért fennálló felelőssége körében a jogtanácsosoknak kizárólag azon tevékenységét kívánja a jövőben szabályozni, amely az igazságszolgáltatással közvetlenül kapcsolatos, vagyis a jogi képviselet ellátásával és az okiratok ellenjegyzésével függ össze. Az új szabályozás célja, hogy az ügyvédi tevékenységet ellátók vonatkozásában egységes és megfelelő garanciák jussanak érvényre. Rendelkezései között továbbra is főszabályként fennmarad, hogy az ügyfél és az ügyvéd szabadon állapodik meg a megbízás díjában.
Főszabály szerint az eljáró kirendelt védő kijelölése a területi ügyvédi kamara feladata lesz. A korábbi „egyfokozatú" kirendelést felváltó kirendelés-kijelölés duális rendszerben az ügyvédi kamara többletfeladataira tekintettel módosulnak – és a kijelölés tekintetében kiegészülnek – a kirendelésre vonatkozó rendelkezések is, melyek közül a kirendelt védő kijelölésére vonatkozó rendelkezések az új büntetőeljárásról szóló törvényjavaslat hatályba lépéséhez igazodóan lépnek majd hatályba.
A javaslat az ügyvédi együttműködés keretein belül törvényi szinten szabályozza az ügyvédi társulást, valamint létrehozza a bejegyzett irodaközösséget, továbbá meghatározza működésük alapvető szabályait. Újdonságként nevesíti az ügyvédasszisztenst, akinek feladata az ügyvéd, az európai közösségi jogász, illetve az ügyvédi tevékenységet gyakorló szervezetek munkájának segítése.
A javaslat az ügyvédi irodára vonatkozó szabályokat is módosítja. A fegyelmi eljárás szabályai több vonatkozásban is jelentősen megújulnak.
A javaslat új jogintézményként vezeti be a területi kamara elnökének és a Magyar Ügyvédi Kamara elnökének az eljárás egyes szakaszaiban érdemi beavatkozást jelentő pozitív utasítás-adási jogát is, amely a fegyelmi eljárások lefolytatásával kapcsolatos felelősség kérdését hivatott új megközelítésbe helyezni.
Törvényi szintre kerülnek egyes, korábban szabályzatban rendezett, garanciális jellegű rendelkezések is. Olyan strukturális változásokat vezet be, amelyek anélkül orvosolják a felmerült nehézségeket, hogy csorbítanák a jól működő gyakorlatokat. Módosul az országos kamara és a területi kamarák közötti feladatmegosztás. Így kizárólag a Magyar Ügyvédi Kamara hatáskörébe fog tartozni az ügyvédi tevékenységgel kapcsolatos kérdésekben való véleménynyilvánítás, az ügyvédi tevékenységre vonatkozó szakmai szabályok megalkotása, az ügyvédi kamarai nyilvántartás vezetése illetve az ehhez kapcsolódó műszaki-informatikai háttér feltételeinek biztosítása, a képzési helyek akkreditációja továbbá a szakmai képzések és továbbképzések tematikájának összeállítása, a fegyelmi bizottságok pedig nem területi, hanem regionális és országos szinten szerveződnek, és ennek megfelelő illetékességi területtel alakulnak meg a fegyelmi tanácsok is.
A javaslat alapján csökken az állami kontroll mértéke az ügyvédi kamarák működése felett. A törvényességi felügyelet szubszidiárius jellegét átfogóan deklarálva kimondja, hogy az akkor gyakorolható, ha sem bírósági hatáskörbe, sem hatósági felügyeleti hatáskörbe sem tartozik a vizsgált döntés, tevékenység. Több más mellett újraszabályozza a törvényességi felügyelet tárgyát, ezen belül a törvényességi felügyeleti eljárás alól kivett ügyek körét, valamint a törvényességi felügyelet eszközeit is. (Előadó: Trócsányi László, igazságügyi miniszter. Szövege: PDF.)
Egyes törvényeknek az üzleti környezet jogi versenyképességének növelése érdekében szükséges módosításáról.
A javaslat szerint Magyarország versenyképességének növelése az erre irányuló gazdaságpolitikai intézkedések mellett a jogi szabályozó környezet módosításával is elősegíthető. A felesleges adminisztratív terhek leépítése, az előremutató, a gazdasági igényeket felismerő, és azt kielégítő jogi szabályozás olyan keretet tud biztosítani, mely hozzájárul hazánk versenyképességének növeléséhez.
A javaslat biztosítani kívánja, hogy a nyilvánosan működő részvénytársaságok tőkeemelése a lehető leggyorsabban átvezethető legyen a cégnyilvántartáson.
A tőkeegyesítő társaságok határokon átnyúló egyesüléséről szóló 2007. évi CXL. törvény módosításával a javaslat megteremti annak lehetőségét, hogy az Európai Unióban honos tőkeegyesítő társaság egyszerűsített, gyorsított eljárással, az áttelepülés céljára alapított magyar társasággal való egyesülés útján székhelyét Magyarországra tegye át. új megoldásként biztosítja az áttelepülés céljából történő cégalapítást, és erre az esetre a határokon átnyúló egyesülési eljáráson belül egy gyorsított, könnyített formát kínál fel.
A javaslat életszerűbbé teszi korlátolt felelősségű társaság és zártkörűen működő részvénytársaság esetén a tőkeemelés bejegyzéséhez szükséges igazolások kérdését, továbbá megteremti a jogszabályi lehetőségét a zálogjogosulti bizományos bejegyzésére a korlátolt felelősségű társaság üzletrészének elzálogosítása esetében.
A javaslat a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosításával rendezi a jogalkalmazás során felmerülő problémákat és egyértelművé teszi a szabályozást mind a szervezeti kérdések, mind pedig az új, 2017. január 1-jén hatályba lépett ügyelosztási rend alkalmazása tekintetében.
A javaslat a bizalmi vagyonkezelésre vonatkozó átfogó felülvizsgálat keretében rendezi a jogalkalmazás során felmerülő bizonytalanságokat, leépíti a felesleges bürokratikus terheket, és egyértelműbb szabályozással segíti a jogintézmény megfelelő működését.
Cél volt egyrészt egy átlátható, rugalmas szabályozás kialakítása, a bizalmi vagyonkezelési jogviszonyok ésszerű mértékű átláthatóvá tétele, az üzletszerű bizalmi vagyonkezelő vállalkozások törvényes és megbízható működésének biztosítása, az ezt szolgáló nyilvántartás jogszabályi garanciáinak megteremtése. További cél volt az engedélyezést végző és a nyilvántartás vezetését ellátó Magyar Nemzeti Bank szerepének egyértelmű meghatározása.
A módosítás következő fontos eleme a felesleges bürokratikus előírások megszüntetése, az indokolatlan adminisztratív terhek leépítése.
Az elmúlt évek tapasztalatai alapján világossá vált az is, hogy bizonyos, jellemzően magánjogi kérdések esetén a jogi szabályozás nem ad egyértelmű választ, megoldást, mely jogbizonytalanságot okoz. Ennek elkerülése érdekében szükségessé vált a felmerülő szabályozási hiányok pótlása. (Előadó: Trócsányi László, igazságügyi miniszter. Szövege: PDF.)
Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény módosításáról.
A törvényjavaslat célja, hogy az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény és a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény szabályait pontosítsa és kiegészítse a vallási vagy más világnézeti meggyőződésen alapuló és a nemzetiségi oktatásra vonatkozóan, összhangban az egyenlő bánásmód alkotmányossági követelményével és a személyek közötti, faji- vagy etnikai származásra való tekintet nélküli egyenlő bánásmód elvének alkalmazásáról szóló, 2000. június 29-i 2000/43/EK tanácsi irányelvvel. A javaslat a joggyakorlat megfelelő orientálása és egységesítése érdekében a hatályos jogban is meglévő garanciális rendelkezések részletesebb kibontását, az uniós joggal összhangban álló értelmezésük kifejtését tűzte ki célul. (Előadó: Trócsányi László, igazságügyi miniszter. Szövege: PDF.)
Bartha Szabó József
A javaslat a következő törvények módosítására irányul: - a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény, - az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény, - a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény, - a hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. Törvény, - a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény, - a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. Törvény, - a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló 2011. évi CXXXII. Törvény, - a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. Törvény, a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról szóló 2011. évi CLXVII. Törvény, - a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. Törvény, - a honvédségi adatkezelésről, az egyes honvédelmi kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos katonai igazgatási feladatokról szóló 2013. évi XCVII. törvény, - a külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény hatálybalépésével összefüggő, a személyi jövedelemadóra vonatkozó módosítás.
A javaslat a következő főbb témaköröket öleli fel:
- munkaviszonyban nem álló önkéntes tartalékos katonák tényleges szolgálatteljesítésének időtartama is jogosultági időnek minősüljön az álláskeresési járadékra való jogosulttá válás szempontjából.
- a katonai járványügyi hatóság kijelölése és hatásköre törvényi alapjainak pontosítása, figyelemmel a katonai közegészségügyi-járványügyi hatósági tevékenység szervezeti felülvizsgálatára.
- az önkéntes tartalékos szolgálatvállalást elismerő szabályok beiktatása és a közalkalmazottak egyes feladatellátása során elkövetett vétkes kötelességszegésére vonatkozó honvédelmi ágazatai szabályok megalkotására vonatkozó felhatalmazás megteremtése.
- a jogalkalmazási tapasztalatok alapján annak egyértelművé tétele, hogy a hadieredetű egészségkárosodás vizsgálata a – mely a járadékosztályba sorolás alapja – nem járhat a már megállapított járadékok csökkentésével, továbbá a tervezet pontosítja a közalapítványnak az életvitel- vagy munkaképességet helyreállító javító eszközökkel kapcsolatos feladatait.
- a környezetvédelmi megbízottal kapcsolatos rendelkezés és a honvédelmi ágazat sajátos, környezetvédelmi megbízott alkalmazásához kötött környezethasználatára vonatkozó rendeleti felhatalmazás közötti összhang megteremtése.
- egyszerűsíti az önkéntes tartalékos katonák behívásának szabályait, megteremti a külföldi szolgálatot teljesítők házastársának munkaviszonyban történő foglalkoztatásának jogalapját és rendezi azon esetkörre nézve a munkáltatói jogutódlás rendjét, amikor a honvédelemért felelős miniszter tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó gazdasági társaság szervezeti egysége által ellátott állami feladat – és az azt ellátó munkavállalói állomány – átadásra kerül valamely honvédségi szervezet részére.
- a véleményezési jogkörének megteremtése, valamint a honvéd tisztjelölt alkalmatlanságára vonatkozó jogkövetkezmények pontosítása.
- az önkéntes tartalékos szolgálatvállalást elismerő szabályok beiktatása és az alapilletmény magasabb összegben történő megállapítására vonatkozó szabályokkal összefüggésben a közszolgálati életpályák közti átjárhatóság elősegítése.
- a tényleges szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katonák katasztrófa-elhárítási, illetve tömeges bevándorlás okozta veszélyhelyzettel összefüggő feladatokra figyelemmel kapott juttatásai ne számítsanak bele a minimálbér 18- szorosának megfelelő jövedelembe, amelynek elérése esetén a szolgálati járandóságot szüneteltetni kell.
- az önkéntes tartalékos szolgálatvállalás ösztönzése, - a Magyar Honvédség tevékenységét segítő egyesülethez történő vezénylés speciális szabályainak megteremtése, - az állomány a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium szakmai vezetőjévé kinevezett tagjára vonatkozó jogviszony-szünetelési szabályok megalkotása a jelenlegi áthelyezési kötelezettség helyett, - a honvédségi ösztöndíjas hallgatók jogállásával összefüggő egyes kérdések törvényi szintre emelése, - az előmenetel szabályainak pontosítása a más szervhez vezényeltekre nézve, - a jogalkalmazás során felmerült gyakorlati problémák kezelése, különös tekintettel az egészségkárosodási ellátás szabályrendszerére - a jogalkalmazási gyakorlat során felmerült adatvédelmi igények kezelésének megerősítése, - a személyi jövedelemadóról szóló törvény módosításának szükségessége, a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény módosítása, - a 90 napot meghaladó külföldi kiküldetést teljesítő vagy külföldi tanulmányokat folytató közalkalmazotti jogviszonyban álló személyek más jogállású kiküldöttekkel azonos adójogi kezelése. (Előadó: Simicskó István, Honvédelmi miniszter. Szövege: PDF.)
A Magyar Honvédségnek az Iszlám Állam elnevezésű terrorszervezet elleni nemzetközi fellépésben való további részvételéről.
Az Iszlám Állam nevű szélsőséges szunnita terrorszervezet 2014-ben jelentős nagyságú területeket hódított meg Szíria keleti és Irak észak-nyugati, szunniták által lakott részén. A szervezet a keresztény közösség és más kisebbségek teljes megsemmisítésére vagy elűzésére törekedett. A konfliktus miatt mintegy hárommillió fő vált belső menekültté, továbbá legalább 220 000 fő hagyta el az országot. Az Európai Uniót is elérő migrációs hullám beindítása mellett a terrorszervezet jelentős számú nyugat-európai állampolgárt toborzott, és terrorcselekményeket hajtott végre a térségben, az Európai Unió területén és az Amerikai Egyesült Államokban. Az Amerikai Egyesült Államok vezetésével az Iszlám Állam megsemmisítése céljából 2014-ben létrejött, több mint 60 országot számláló, széleskörű nemzetközi koalíció három fő területen fejt ki erőfeszítéseket: légicsapásokat mér az Iszlám Állam bázisaira, kiképzi, illetve felfegyverzi az iraki biztonsági erőket.
A magyar Országgyűlés 2015-ben a Magyar Honvédségnek az Iszlám Állam elnevezésű terrorszervezet elleni nemzetközi fellépésben való részvételéről szóló határozatával adta meg a közjogi engedélyt a Magyar Honvédség részére a nemzetközi koalíció működéséhez való hozzájáruláshoz, maximum 150 fővel 2017. december 31-ig. A határozatnak megfelelően 2015 augusztusában Magyarország katonai kontingenst küldött Észak-Irakba, az erbili kiképző központ illetékességi területére. A jelenleg 142 fős MH Iraki Kiképzés-biztosító Kontingens eredményesen végzi képességépítési és biztosítási feladatait.
A mostani javaslat szerint biztonság- és védelempolitikai érdekeink, valamint az illegális migráció megfékezése miatt hazánk kiemelt érdeke az iraki helyzet javítása, a további hozzájárulás az Iraki Köztársaság stabilizációjához. Ennek figyelembevételével javasolt nagyobb létszámú, az Iraki Köztársaság teljes területére kiterjesztett és 2019. december 31-ig meghosszabbított hozzájárulással folytatni részvételünket az iraki stabilizációban. (A határozati javaslat egésze sarkalatosnak minősül, ezért elfogadásához a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának „igen" szavazata szükséges. Előadó: Simicskó István, Honvédelmi miniszter. Szövege: PDF.)
Az 1965. évi 4. törvényerejű rendelettel kihirdetett, a New-Yorkban, 1961. március 30-án kelt Egységes Kábítószer Egyezmény módosításának kihirdetéséről.
A törvényjavaslat megvalósításával az ENSZ Kábítószer Bizottsága 59/1 . sz . határozatának a magyar jogrendbe történ ő átültetése történik meg, összhangban a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 2005 . évi L . törvényben foglaltakkal. (Előadó: Balog Zoltán,emberi erőforrások minisztere. Szövege: PDF.)
A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvénynek a gyermekvédelem rendszerének megerősítése érdekében történő, valamint egyéb törvények módosításáról.
A módosítás elsősorban a jogalkalmazásban felmerülő problémák feloldását célozza, így megerősíti a bentlakásos gyermekvédelmi intézményekben és a javítóintézetekben elhelyezett gyermekek, növendékek biztonságát. A gyermekek bántalmazása jobb hatásfokkal válik megelőzhetővé, illetve feltárhatóvá és megszüntethetővé. Szervezeti, fenntartói és ágazati irányítói szinten is szabályozott, ezzel hatékonyabb, célzottabb és gyorsabb lesz a családjukból kiemelt gyermekek bántalmazási ügyének kivizsgálása és kezelése. A gyermekvédelmi szakellátásban élő gyermek és gyermekvédelmi gyámja, gyermekjogi képviselője között megfelelő gyakoriságú, rendszeres, zavartalan személyes találkozások valósulhatnak meg.
A nevelőszülői hálózat működtetője további információkhoz jut a nevelőszülő kiválasztásához, valamint a gyermekvédelmi szakellátási intézmények és javítóintézetek vezetői kinevezéséhez, megbízásához az érintett szakemberek alkalmasságának alaposabb vizsgálatára kell, hogy sor kerüljön.
A felsőoktatási tanulmányokat folytató, utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőtt tanulmányait nagyobb biztonsággal fejezheti be az ellátásának meghosszabbításával.
A Büntető Törvénykönyvről szóló módosítás a gyermekbarát igazságszolgáltatás egy újabb lépcsőfokát jelenti, ennek érdekében kötelező mérlegelés tárgyává teszi a gyermekek sérelmére elkövetett nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmény, valamint a kiskorú veszélyeztetés bűncselekmény elkövetőjének olyan foglalkozástól történő eltiltását, amely keretében tizennyolcadik életévét be nem töltött személy nevelését, felügyeletét, gondozását, gyógykezelését végezné, illetve ilyen személlyel egyéb hatalmi vagy befolyási viszonyban állna.
A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvényjavaslat a finanszírozási rendszerbe történő befogadás egyes kérdéseit módosítja, a hajléktalanellátás hatékonyabbá tétele érdekében új intézkedésként bevezeti a vörös kód riasztást, valamint megteremti a vezetőképzés alapjait. Az anyasági támogatás tekintetében pedig kiterjeszti a törvény hatályát a külföldön született magyar állampolgárságú gyermekekre is. (Előadó: Balog Zoltán,emberi erőforrások minisztere. Szövege: PDF.)
Egyes egészségügyi és egészségbiztosítási tárgyú törvények módosításáról.
Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény módosítása az elektronikus vény használatához kapcsolódó, még hiányzó szabályok megjelenítése, illetve pontosító jellegű kiegészítések, amelyek az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térben a biztonságosabb személyazonosítást és a hatékonyabb működést szolgálják.
A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény módosításának célja a transzplantációs várólistára vétel jelenleg hosszú folyamatának lerövidítése.
Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény módosításaszabályozza az Integrált Jogvédelmi Szolgálat vezetőjének javadalmazását; valamint pontosítja a betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselőkre irányadó kormányrendeleti szintű felhatalmazását. A módosítás továbbá az állami fenntartásban működő országos gyógyintézetek körének meghatározásához és az országos gyógyintézetek működésére vonatkozó speciális szabályok megalkotásához szükséges felhatalmazást és pontosításokat is tartalmazza.
Az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény módosítása pontosítja a közforgalmú gyógyszertárak vonatkozásában a törvény hatályára vonatkozó rendelkezéseket. A technikai módosítások a jogalkalmazást segítik elő a jogszabályon belüli és a jogszabályok közötti koherencia megteremtésével.
Az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény módosításatechnikai jellegű pontosítás az egyértelmű jogalkalmazás érdekében, ugyanis a nem emberen végzett kutatásokhoz szükséges gyógyszerek beszerzéséhez nem csak gyógyszergyártási engedély, de más egyéb engedély sem szükséges. A fejlett (újszerű) terápiás készítmények kórházi kivétel keretében történő eseti gyártásával kapcsolatban kiegészül a törvény néhány alapvető szabállyal is. A kormány a gyógyszeripart kiemelt ágazatként kezeli, ezen belül fokozott figyelmet fordít a gyógyszergyártási engedéllyel rendelkező magyarországi székhelyű kis- és középvállalkozásnak minősülő gazdasági társaságok helyzetére. Fejlődésük biztosítása érdekében ezek a vállalatok kedvezményt kapnak a hatósági igazgatási díjtételekből.
A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-
Az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. törvény kiegészítésea járóbeteg-szakellátók ellátási területéhez kapcsolódó derogációs szabály alkalmazhatóságáról és az ellátási területekhez kapcsolódó kapacitások felülvizsgálatának határidejének módosításáról rendelkezik.
Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény módosítása az alapítói jogkört gyakorló – egészségügyért felelős – miniszter számára biztosítja annak lehetőségét, hogy rendeletben meghatározza az országos gyógyintézetek körét. (Előadó: Balog Zoltán,emberi erőforrások minisztere. Szövege: PDF.)
Az oktatás szabályozására vonatkozó és egyes kapcsolódó törvények módosításáról.
A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosítása a felsőoktatási intézményben tanár munkakörben foglalkoztatottak fizetési fokozatba sorolására irányadó rendelkezéssel egészül ki.
A Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló 2011. évi CXXXII. törvény módosítása a közszolgálati ösztöndíjas hallgatók és a magyar állami ösztöndíjas hallgatók egységes nyilvántartási rendszerét hozza létre. Az egységes rendszerben mind a magyar állami ösztöndíj, mind a közszolgálati ösztöndíj tekintetében az ösztöndíj feltételei teljesítésének nyilvántartó szerveként – a tanulmányi és a foglalkoztatási nyomonkövetés tekintetében is – az Oktatási Hivatal fog eljárni.
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosításának célja többek között az oktatási jogok biztosa jogállásának törvényi szintű megállapítása, valamint rendeleti szintű szabályozására vonatkozó felhatalmazó rendelkezés elhelyezése. A hatályos szabályozás értelmében az értelmi fogyatékos tanulók oktatásában teljes „gyógypedagógus-kényszer" van, melynek feloldása bizonyos esetekben, tantárgyak körében indokolt, hogy a megfelelő oktatás részükre is biztosítva legyen.
A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény módosítása kodifikációs pontosítás.
A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény javasolt módosítása a felsőoktatási intézmény legfőbb testületi döntéshozó szerve, a szenátus négy évenként történő megújítására, a pedagógusképzést folytató felsőoktatási intézmények esetén a tanárképzés intézményi koordinációja intézményi felelősségének egyértelmű telepítésére, az intézményi foglalkoztatásnak az oktatói munkakörben foglalkoztatottak előmenetelét biztosító szabályozására irányul. A módosítás a jogalkalmazói tapasztalatok alapján tesz javaslatot a törvényi fogalomhasználat pontosítására, a végrehajtási szabályozásának a megváltozott jogszabályi környezetre figyelemmel történő megújítására. Az oktatási jogok miniszteri biztosára vonatkozó törvényi, illetve rendeleti szabályozás felülvizsgálatának egyeztetett eredményét is tartalmazza.
A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény módosításának célja, hogy a felnőttoktatásban megszervezett osztályozó vizsgák vonatkozásában külön jogszabályban meghatározott vizsgabiztos kirendelése megkérésének elmaradásához megfelelő szankciót biztosítson.
Az egyes szociális, gyermekvédelmi, családtámogatási tárgyú és egyéb kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2015. évi CCXXIII. törvény módosításának célja, hogy az egységes óvoda-bölcsőde 2018. augusztus 31-éig működhessen tovább, hogy a fenntartóknak legyen kellő idejük a fejlesztések megvalósítására. (Előadó: Balo
A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról.
A törvény módosítása több célkitűzést is megfogalmaz: így a kulturális alapellátás kiterjesztését célzó kormányzati törekvés törvényi rögzítését, valamint a közművelődési alapszolgáltatások bevezetését, továbbá a közösségi művelődési intézményrendszer differenciált meghatározását. Emellett kisebb volumenű módosítások érintik a muzeális és a könyvtári területre vonatkozó szabályozást is.
A javaslat a muzeális intézmények és a könyvtárak vonatkozásában rögzíti azok részvételét a kulturális alapellátás kiterjesztésében, ezáltal mozgósítva az intézményrendszer erőit annak érdekében, hogy minél több ember számára nyújtson hozzáférési lehetőséget a művelődés, a tudás és a műveltség megszerzéséhez a helyben igénybe vehető és a távolról elérhető szolgáltatások fejlesztésével. A könyvtári területet érintő jelentősebb módosítás, hogy a javaslat – a feladatkör kettőségét kifejezve – a megyei könyvtár elnevezését megyei hatókörű városi könyvtárra módosítja, amivel egyrészről megteremti a koherenciát a megyei hatókörű városi múzeumok elnevezésével, másrészről hangsúlyozza, hogy ezen könyvtártípus feladatköre a városi könyvtári feladatokat és a megyei hatókörű feladatokat is tartalmazza.
A közösségi művelődést érintő tartalmak módosításának eredményeként a közösségi művelődés szabályozásának fókuszába a szakpolitika célkitűzései, a közművelődési alapszolgáltatások kerülnek, jogszabályi garanciái lesznek a közművelődési alapszolgáltatások minőségi biztosításának és differenciált megszervezésének, a helyi szükségletekhez és igényekhez jobban illeszkedő módon működnek majd a közösségi művelődés intézményei.
A közösségi művelődési szakpolitika elsődlegesen feladatokban gondolkodik. A célkitűzések megvalósulását az alapszolgáltatások biztosítása garantálja, melynek eszközrendszere a differenciált intézményi hálózat. A javaslat meghatározza a közfeladatként nyújtandó közművelődési alapszolgáltatásokat, célokat és újraszabályozza a közművelődési tevékenységek körét. A javaslat a közművelődési alapszolgáltatásokat biztosító intézmény- és szervezetrendszer újradefiniálását is tartalmazza. Ezt a különböző feladat-ellátási formák (intézménytípusok) és az azokhoz kapcsolódó szakmai minimumok, standardok kidolgozásával és bevezetésével éri el.
A közművelődési tanácsok száma az eltelt időszakban lecsökkent, és formálissá vált a szerepük a helyi közösségi művelődés befolyásolásában. A javaslatban szereplő módosításokkal hangsúlyosabbá válik a szerepük.
A módosítás meghatározza a hagyományőrzéssel és a néphagyomány gondozásával kapcsolatos állami feladatokat. A néphagyománnyal és hagyományőrzéssel összefüggő állami feladatokat jogszabály nem határozta meg korábban, amely szabályozás hiánya a közművelődés népművészettel kapcsolatos területén a szakmai szervezetek tevékenysége során problémákat okozott. A módosítás e hiány megszüntetését célozza. (Előadó: Balog Zoltán,emberi erőforrások minisztere. Szövege: PDF.)
Az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény módosításáról.
Az állami és önkormányzati fenntartású előadó-művészeti szervezet első számú vezetőjének kinevezése kiemelkedően fontos döntés, hatása túlmutat magán az intézkedésen, hiszen középtávra meghatározza a szervezet arculatát, működésének legfőbb jellemzőit, az ország művészeti palettáján, a székhely és a régió kulturális életében betöltött szerepét. Az elmúlt évek gyakorlati tapasztalata alapján az érintett önkormányzati és állami fenntartók, valamint a szakmai társadalmi szervezetek részéről számos szabályozási értelmezési kérdés és pontosítási igény merült fel, így szükségessé vált a vezetőválasztásra vonatkozó rendelkezések felülvizsgálata. Indoklása szerint jelen módosítással a szabályozás átláthatóbbá válik, világosan megfogalmazva az előadó-művészeti szervezetek vezetőválasztási eljárása során elvárt eszköz-és feltételrendszert.
Jelen módosítás az Emtv. részleges deregulációjával és alacsonyabb jogszabályú szintű felhatalmazó rendelkezések megalkotásával kétszintű szabályozást vezet be;. A nyilvántartásba vett, állami vagy önkormányzati fenntartású előadó-művészeti szervezet vezetőjére vonatkozó, általános foglalkoztatási szabályoktól eltérő, sajátos rendelkezések törvényi, míg a részletszabályok - a munkakör betöltésének feltételeire vonatkozó a pályáztatás során alkalmazandó, elsősorban eljárási szabályokat meghatározó rendelkezések - pedig kormányrendeleti szinten kapnak helyet, a törvény hatálybalépésével egyidejűleg. A részletszabályok kormányrendeleti szintre kerülésével a mindennapi kihívások szabályozási szükségletére gyorsabb és hatékonyabb a reagálás. Ezen túlmenően a jogszabály koherenciás és pontosító rendelkezéseket is tartalmaz. (Előadó: Balog Zoltán,emberi erőforrások minisztere. Szövege: PDF.)
Bartha Szabó József
A törvényjavaslatban szereplő egyes ingatlanok tekintetében a térítésmentes átadásra az érintett egyházak (egyházi jogi személyek) igénylése, valamint az ingatlanok más közfeladat ellátásához való szükségességének vizsgálata alapján kerül sor. Mivel a törvényjavaslat szerinti ingatlanok köztulajdonban tartása az állam által ellátandó egyéb közfeladatok ellátásához nem szükséges, továbbá azok állami feladatok finanszírozási forrásának biztosításához, illetve költségvetési bevételi előirányzat teljesítéséhez nem szükségesek, így átadhatók a kedvezményezett egyházaknak (egyházi jogi személyeknek). A Budapest VIII. kerület, Múzeum utca 11. szám alatti, kivett iroda megnevezésű ingatlan, azaz a Károlyi-palota a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősülő műemlékek és műemlék-együttesek körébe tartozik. Erre tekintettel az ingatlan elidegenítése minősített többséget igénylő törvénymódosítással lehetséges, ezért erről külön §-ban rendelkezik a törvényjavaslat.
(A törvényjavaslat egyes szakaszai sarkalatosnak minősülnek, ezért elfogadásukhoz a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának „igen" szavazata szükséges. Előadó: Seszták Miklós, nemzeti fejlesztési miniszter. Szövege: PDF.)
A burkolt pártfinanszírozás megakadályozásáról és az átlátható kampányfinanszírozás biztosításáról.
Számos esetben felmerül annak a gyanúja, hogy milliárdosok és hozzájuk kapcsolódó pénzügyi csoportok befolyásolni akarják a demokratikus választási versenyt és torzítani akarják a választáson indulók esélyeit. Ez a gyakorlat amellett, hogy veszélyeztetheti a választás tisztaságát, felveti a burkolt pártfinanszírozás és a korrupció kockázatát is. A javaslat célja, hogy megakadályozza a milliárdosok leplezett befolyásszerzési kísérleteit és növelje az átláthatóságot továbbá, hogy egyes pártok ne váljanak a választási kampányaikat korrupt módon finanszírozott üzleti vállalkozások lekötelezettjeivé. Ez azért fontos, mert a lekötelezett pártok a közpénzek csalárd, részrehajló juttatásával viszonozhatják a korrupt finanszírozást.
A javaslat e célkitűzést szem előtt tartva – a hatályos szabályozási környezethez igazodva – különbséget tesz a választási eljárásról szóló törvény szerinti kampányidőszakban és kampányidőszakon kívüli plakátok közzététele között. Egyrészt rögzíti, hogy a választási eljárásról szóló törvény szerinti kampányidőszakon kívül tiltott pártfinanszírozásnak minősül a választói akarat befolyásolására vagy annak megkísérlésére alkalmas politikai üzenetet közvetítő falragasz vagy felirat a piaci áron alkalmazott ún. listaárnál alacsonyabb áru vagy ingyenes közzététele. Másrészt kampányidőszakban – a választási eljárásról szóló törvénnyel összhangban – az egyenlőség elvét szem előtt tartva a politikai hirdetésre vonatkozó szabályozási analógiát ülteti át.
(A törvényjavaslat egy szakasza az Alaptörvény vonatkozó rendelkezése alapján sarkalatosnak minősül, ezért elfogadásához a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának „igen" szavazata szükséges. Előterjesztő: Halász János, Kósa Lajos, Répássy Róbert, - Fidesz. Szövege: PDF.)
Az Ázsiai Infrastrukturális Beruházási Bank (AIIB) létrehozásáról és működéséről szóló, Pekingben, 2015. június 29-én kelt Alapokmány és az AIIB Kormányzótanácsának a tagfelvétel feltételeit rögzítő határozata kihirdetéséről.
A tagfelvételi kérelmet Magyarország nevében és képviseletében a nemzetgazdasági miniszter nyújtotta be 2017 februárjában. A tagfelvételéről az AIIB Kormányzótanácsa 2017. március 21-én elfogadott, határozatával döntött és meghatározta a tagság feltételeit. A tagfelvételi kérelemmel összhangban a Kormányzótanács határozata tartalmazza Magyarországnak az AIIB-ban való tulajdonosi részarányát meghatározó jegyzett tőke-részét, valamint a befizetendő tőkerész folyósításának szabályait. A tagfelvételi kérelemben Magyarország vállalta továbbá, hogy a Bank Alapokmányát és a tagfelvétel feltételeit rögzítő Kormányzótanácsi határozatot elfogadja, amennyiben Magyarország tagfelvételéről határoz a Bank Kormányzótanácsa. A tagfelvételi kérelemben foglalt vállalások magyar jogrend szerinti hatálybalépéséhez az Országgyűlés döntése, a nemzetközi szerződést kihirdető törvény elfogadása szükséges. (Előadó: Varga Mihály, nemzetgazdasági miniszter. Szövege: PDF.)
A pénzügyi piacok működését és a pénzügyi eszközök kereskedését szabályozó törvények jogharmonizációs célú módosításáról.
Az új rendelkezések érintik a befektetési szolgáltatásnyújtás egyes elemeit, a befektetési vállalkozások és a kereskedési helyszínek szervezeti és üzletviteli követelményeit. Megerősítésre kerülnek a befektetési vállalkozások és a piacműködtetők vezető testületére vonatkozó rendelkezések.
A jövőben kibővül a pénzügyi eszközök listája az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységeivel, s így az ezen egységekkel folytatott kereskedésre is a befektetési szolgáltatásnyújtást érintő szabályok lesznek irányadóak.
A kereskedés kapcsán központi cél, hogy minden szervezett kereskedés szabályozott kereskedési helyszíneken – egyenlő feltételek mellett – történjen.
A technológiai fejlődés jelentős változásokat generált a pénzügyi piacok területén az elmúlt pár évben. Az új kereskedési technológiák előnyöket kínálnak a piaci résztvevők számára többek között a szélesebb piaci részvétel, a megnövekedett likviditás és az ügyfélmegbízások jobb végrehajtása révén.
Új rendelkezések jelennek meg az adatszolgáltatást végzők engedélyezésére és folyamatos megfelelési követelményeire vonatkozóan is. (Előadó: Varga Mihály, nemzetgazdasági miniszter. Szövege: PDF.)
A reklámadóról szóló 2014. évi XXII. törvény módosításáról.
Az Európai Bizottság 2016. november 4-én meghozott határozatában megállapította, hogy a reklámadó több ponton sérti az uniós állami támogatási szabályokat. A kormány e határozat tartalmával nem ért egyet, azzal szemben az Európai Unió Bírósága előtt jogorvoslattal élt. Mindazonáltal a jogvita az Európai Bizottság határozatának végrehajtását illetően nem bír halasztó hatállyal. Ezért a reklámadóról szóló 2014. évi XXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat benyújtásának oka az Európai Bizottság határozatának végrehajtása.
A törvényjavaslat ennek érdekében elrendeli a már megfizetett reklámadó visszatérítését az adó-visszatérítés szabályai szerint, továbbá rendelkezik arról is, hogy a korábbi adóévekre bevallott, de meg nem fizetett adót nem kell megfizetni. A törvényjavaslat célja, hogy az alacsony (100 millió forintnál nem magasabb) reklámadóalappal rendelkező vállalkozásoknak lehetőség szerint a továbbiakban se kelljen reklámadót fizetni. Ezért a törvényjavaslat szerint 100 millió forint mentes lenne az adó alól. E mentesség az uniós állami támogatási szabályokkal összhangban támogatásként vehető igénybe. A törvényjavaslat markáns változtatása, hogy a saját célú reklám közzététele nem lesz adóköteles, annak közvetlen költsége nem képez adóalapot, ugyanakkor az adó mértéke emelkedik.(Előadó: Varga Mihály, nemzetgazdasági miniszter. Szövege: PDF)
Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény módosításáról.
A törvényjavaslat egyrészt a tudományos célokra felhasznált állatok védelméről szóló, 2010. szeptember 22-i európai parlamenti és tanácsi irányelv, másrészt a jogszabály-szerkesztési követelményeknek való megfelelést szolgálja. A települési önkormányzat jegyzőjének az állatok védelmével, valamint az állatok nyilvántartásával kapcsolatos egyes feladat-és hatásköreiről szóló Korm. rendeletben megállapított intézkedéseket beemeli az állatok védelméről és kíméletéről szóló törvény rendelkezései közé. Néhány, a jogalkalmazásban felmerülő probléma jogalkotással történő feloldását is célozza, emellett tartalmazza az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény és a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény hatályba lépésével kapcsolatban szükségessé vált módosításokat is. (Előadó: Fazekas Sándor, Földművelésügyi miniszter. Szövege: PDF.)
Az élelmiszerlánccal kapcsolatos egyes törvények módosításáról.
Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló törvény módosítására a gyakorlatban felmerült problémák rendezése érdekében kerül sor. Ennek keretében a törvényjavaslat pontosítja az élelmiszerlánc hatósági felügyelet alá tartozó tevékenységeket, törvényi szintre emeli az ökológiai gazdálkodás területén a szabad tanúsító szervezet váltás jogát, felhatalmazza a főállatorvost állatjárvány kitörése vagy annak gyanúja esetén az Országos és a Helyi Járványvédelmi Központ felállításának elrendelésére, válságstáb felállítására.
Szabályozza a Járványügyi Felügyeleti Rendszer elemeit, kiegészíti az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv általános, szervezési, irányítási, felügyeleti feladatkörére vonatkozó rendelkezéseket.
Megállapítja a növényvédelmi gépek típusminősítésére és időszakos műszaki felülvizsgálatra vonatkozó legalapvetőbb, törvényi szintet igénylő rendelkezéseket és írásbeli szerződéshez köti a szaktanácsadást is magába foglaló növényvédelmi szolgáltatási tevékenység végzését. Kötelező teszi a közétkeztetést végző létesítmények élelmiszer-higiéniai, élelmiszer-biztonsági és élelmiszer-minőségi szempontok szerinti, valamint táplálkozásegészségügyi minősítését, és lehetővé teszi a közétkeztetést nem végző létesítmények kérelemre történő minősítését is.
A módosítási javaslatok hozzájárulnak az állategészségügyi szolgáltató tevékenységet, továbbá a praxisengedély nélkül végezhető tevékenységeket végző állatorvosok egységes nyilvántartásának kialakításához. Alkalmazása révén elérhető a párhuzamos nyilvántartások felszámolása, hatékonyan és gyorsan ellenőrizhető, jól nyomonkövethető az állatorvosok működése.
A törvényjavaslat az élelmiszer-rendész átfogó és összehangolt szabályozásának megteremtése érdekében módosítási, illetve kiegészítési javaslatokat is tartalmaz. Az EU európai parlamenti és tanácsi rendelet által biztosított lehetőséggel élve a tej és a cukor mellett a meggy ágazat tekintetében is kötelezővé válik a termelők, illetve a felvásárlók vagy feldolgozók közötti értékesítési szerződések írásba foglalása, valamint a szerződéses ajánlattétel. (Előadó: Fazekas Sándor, Földművelésügyi miniszter.Szövege: PDF.)
Egyes földügyi tárgyú törvények módosításáról.
A törvényjavaslat a földrendező és a földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvényt a részarány-földtulajdon helyének meghatározása során kialakítható területnagyságok egyértelművé tétele érdekében módosítja. A szabályozás célja, hogy csak a tényleges, a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti megosztási szándék alapján lehessen vázrajzot záradékolásra benyújtani az eljárás megindulását követően.
Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény módosítása a jogalkalmazói tevékenység során az egységes értelmezést és joggyakorlatot segíti.
A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény szerint a földvédelmi járulék a központi költségvetést illeti meg. Tekintettel arra, hogy 2017. január 1-jét követően a földvédelmi járulék csak az e célra létrehozott központosított beszedési számlára fizethető meg, a törvény ennek megfelelő módosítása szükséges. További módosításának indoka, hogy a kisteljesítményű erőmű megvalósításához sem termelői működési engedély, sem kiserőművi összevont engedély nem szükséges. A létesítmény egyszerű építési engedélyezési eljárás keretei között valósul meg. Emiatt indokolt a teljes engedélyezési eljárási környezetet egyszerűsíteni.
A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvény módosítását a törvény hatálybalépését követően a gyakorlatban észlelt problémák megoldása, az előírások egyértelművé tétele teszi szükségessé, továbbá átemelésre kerülnek a törvénybe egyes, jelenleg végrehajtási rendeleti szinten szabályozott előírások is. (Előadó: Fazekas Sándor, Földművelésügyi miniszter.Szövege: PDF.)
A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény módosításáról.
A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási rendszer átalakításának következő lépése, valamint a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. és a közszolgáltatói visszajelzések alapján a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény további módosítása indokolt az alvállalkozók nonprofittá válása és a fizetési felszólítás egységesítésének a vonatkozásában. A módosítás indoka a közszolgáltatók által jelzett ellátásbiztonság, a közszolgáltatás folyamatosságának biztosítása a rezsicsökkentés vívmányainak megtartása mellett. A törvénymódosítás célja továbbá a jogalkalmazás során szerzett gyakorlati tapasztalatokhoz igazodó szabályok kialakítása a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás területén. (Előadó: Fazekas Sándor, Földművelésügyi miniszter.Szövege: PDF.)
A szövetkezeti hitelintézetek integrációjával összefüggő egyes törvények módosításáról.
A szövetkezeti hitelintézetek integrációjával összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat célja, más kapcsolódó gazdasági tárgyú jogszabályok módosításával karöltve, a szövetkezeti hitelintézeti szektor hosszú távú, jövedelmező és prudens működésének megerősítése, valamint a szektor érdekeinek védelme egy szorosabb szövetkezeti hitelintézeti integráció megvalósítása érdekében. Ennek keretében átalakítja a szövetkezeti hitelintézetek és a Központi Bank jogszabályoknak és az integrációs céloknak megfelelő működésének biztosítására hivatott szabályrendszert.
A hatékonyabb üzleti működést lehetővé tevő mérethatékony intézményi rendszer elérése érdekében olyan változtatásokat tartalmaz, amely a szövetkezeti hitelintézeti egyesülési folyamatok elősegítését és támogatását szolgálja. Részletes rendelkezéseket tartalmaz a szövetkezeti hitelintézeti szektor igényeihez illeszkedő, korszerű, gazdaságosan üzemeltethető, a prudenciális megfelelést is biztosító, valamint az ügyfelek közös kiszolgálását támogató egységes informatikai rendszer kialakítására és működésére vonatkozóan, amelyet az Integrációs Szervezet egyetemleges felelősség mellett működő tagjai vesznek igénybe. Az egységes informatikai rendszer elősegíti az Integrációra is irányadó törvényi követelmények teljesítését, másrészt a közös adatbázis lehetővé teszi az irányító intézmények számára a szektor működésének átfogó ellenőrzését és a kockázatok hatékony felmérését, kezelését. (Előadó: Seszták Miklós, nemzeti fejlesztési miniszter.Szövege: PDF.)
Energetikai tárgyú törvények módosításáról.
Az elmúlt időszak jogalkalmazási tapasztalataira tekintettel a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény, az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény, a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény, a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény, a behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezéséről szóló 2013. évi XXIII. törvény, valamint a közigazgatási bürokráciacsökkentést érintő egyes törvények módosításáról szóló 2016. évi CXXVII. törvény vonatkozásában több különböző tárgyú és kisebb terjedelmű módosítás szükségessége jelentkezett. A javaslat e hézagokat kívánja betömni. (Előadó: Seszták Miklós, nemzeti fejlesztési miniszter. Szövege: PDF.)
Az egyes közlekedési tárgyú törvények módosításáról.
A jelen törvényjavaslat a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény, a Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló 2003. évi CXXVIII. törvény, a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény, a személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény, az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díjról szóló 2013. évi LXVII. törvény Nemzeti Tengelysúlymérő Rendszer felállításával, az ÚME-k megalkotásával, illetve egyes új szankciók megállapításával kapcsolatos módosító rendelkezéseket és jogtechnikai pontosításokat tartalmaz. (Előadó: Seszták Miklós, nemzeti fejlesztési miniszter. Szövege: PDF.)
Bartha Szabó József
- Végszóra várva!
- 34 törvényjavaslat és 4 határozati javaslat szerepel a május elsejét követő héten az Országgyűlés napirendjén.
- Ezer oldalnál is a több a terjedelmük, kalap le előtte ki elolvassa mindet.
- Bajba nem jutnak persze, minden frakcióban zárószavazás előtt kihirdetik, hogy az "igen", "nem", vagy a "tartózkodom" gombra kell megnyomni.Döntések, határozathozatalok
A villamos energia belső piacáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelettervezet, valamint a villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvtervezet vonatkozásában az indokolt vélemény elfogadása feltételeinek fennállásáról szóló jelentés elfogadásáról.
A határozati javaslat megállapítja: az Európai Bizottság a villamos energia belső piacáról szóló rendelettervezettel olyan új szabályok bevezetésére tesz javaslatot, amelyek a szubszidiaritás és az arányosság elvét figyelmen kívül hagyva indokolatlanul túllépnek az Európai Unióra ruházott hatáskörökön. Magyarország nemzeti függetlenségét és a magyar családok szociális biztonságát veszélyezteti az Európai Bizottság törekvése , miszerint a nemzeti hatáskör csökkentését és a villamos energia belső piacár és az áram árának uniós szintű szabályozását célozza. Az Európai Bizottság a tagállamok és a nemzeti hatáskörök kárára saját hatáskörébe utalná a döntés jogát. Brüsszel törekvései veszélyeztetik a magyar kormány által végrehajtott rezsicsökkentés eredményeit és akár annak eltörléséhez is vezethetnek.
Ez a brüsszeli irányelvtervezet ellentétes az Európai Unió egyik alapértékével, a szubszidiaritás elvével és sérti a tagállamok szuverenitását. Ez pedig a tagállami ármeghatározási jog szükségtelen és aránytalan korlátozását jelentené. Mindemellett ellentétes Magyarország kormányának céljaival, miszerint az energiaárakat az energiaellátás biztonságát és a lakosság szociális biztonságát is garantáló, megfizethető szinten kell tartani. Félő, hogy a villamos energia árának uniós szintű szabályozása áremelésekhez vezethet. A szabályozott árak kivezetése korábban sem fokozta a versenyt, hanem jelent ős áremelkedéshez vezetett. Mindez semmissé tenné a rezsicsökkentés eredményeit és a magyar emberek ismét ki lennének szolgáltatva a külföldi szolgáltatóknak, ahogy az 2010 előtt is volt. A kormány 25 százalékkal csökkentette a távhő, a gáz és az áram árát. Ennek eredményeként több pénz maradt a ,családoknál, a rezsitartozások több tízmilliárd forinttal csökkentek , csökkent a hátralékos fogyasztók száma és emellett jelentős fogyasztóvédelmi reformokat hajtottunk végre. A tagállami hatósági árszabályozás tehát megfelelő eszközt jelent a fogyasztók védelméhez.
A Magyar Országgyűlés már 2013 júliusában is határozatot hozott a rezsicsökkentés megvédésére. Az Európai Parlament akkori jogalkotásából is egyértelmű volt, hogy gazdasági érdekek húzódnak meg a brüsszeli törekvések mögött. A Magyar Országgyűlés már akkor egyértelműen visszautasította az ezzel kapcsolatos gazdasági lobbiérdekeket, és felszólította a kormányt arra, hogy minden nyomás ellenére tartson ki a rezsicsökkentés politikája mellett. A mostani lopakodó brüsszeli jogalkotás miatt a nemzeti szuverenitásunk melletti ismételt kiállására van szükség. Az Országgyűlésnek kötelessége szem előtt tartani a magyar emberek érdekét, Brüsszelnek pedig kötelessége tiszteletben tartani a tagállamok szuverenitását. (Uniós napirendi pont! Előterjesztő: Európai ügyek bizottsága. Jelentés: szövege: PDF. Határozati javaslat: szövege: PDF.)
Magyarország Kormánya és Japán Kormánya között az ideiglenesen munkát vállaló turisták programjáról szóló megállapodás kihirdetéséről.
A megállapodás által előirányzott „Working Holiday Scheme" program keretében a két ország 18-30 év közötti állampolgárai (a felek által évente meghatározott számban) egy évet meg nem haladóan tartózkodhatnak a másik fél területén. Továbbá, amellett, hogy tartózkodásuk célja elsődlegesen nem keresőtevékenység folytatása, hanem turizmus, a megállapodásban meghatározott feltételek teljesítése esetén ideiglenesen munkát is vállalhatnak.
A megállapodás jól illeszkedik a magyar-japán kapcsolatok rendszerébe, amely a humán- és ifjúsági kapcsolatok további fejlesztését szolgálja. Létrehozása a magyar-japán kapcsolatok egészére pozitív hatással lehet, gazdasági, turisztikai, kulturális és oktatási területen egyértelműen kedvezően hathat. (Előadó: Pintér Sándor, belügyminiszter. Szövege: PDF.)
A Magyarország Kormánya és a Kínai Népköztársaság Kormánya között a Budapest-Belgrád vasútvonal újjáépítési beruházás magyarországi szakaszának fejlesztése, kivitelezése és finanszírozása kapcsán született Egyezmény 2. mellékletének kihirdetéséről.
A törvényjavaslat célja a 2016. évi XXIV. törvénnyel kihirdetett, a Magyarország Kormánya és a Kínai Népköztársaság Kormánya között a Budapest–Belgrád vasútvonal újjáépítési beruházás magyarországi szakaszának fejlesztése, kivitelezése és finanszírozása kapcsán született egyezmény 2. mellékletének törvénnyel történő kihirdetése. (Előadó: Seszták Miklós, nemzeti fejlesztési miniszter. Szövege: PDF.)
A Magyarország és a Vietnami Szocialista Köztársaság között létrejött, az elítélt személyek átszállításáról szóló egyezmény kihirdetéséről.
Az egyre bővülő magyar és vietnami gazdasági és jogi kapcsolatok indokolják az elítélt személyek átszállításáról szóló egyezmény megkötését Magyarország és a Vietnami Szocialista Köztársaság között. Az egyezmény alkalmazása - a korábbi kétoldalú szerződés vonatkozó rendelkezéseit felváltva - egyszerűbbé és hatékonyabbá teszi a két ország között az elítéltek átszállítására irányuló eljárást, annak érdekében, hogy az elítéltek társadalomba történő visszailleszkedésének elősegítése céljából saját államukban tölthessék le végrehajtandó büntetésüket. Az egyezmény egyes cikkei megfelelnek a modern átszállítási egyezmények nemzetközileg elfogadott rendelkezéseinek, valamint a hatályos magyar jogszabályoknak. (Előadó: Trócsányi László, Igazságügyi miniszter. Szövege: PDF.)
A Magyarország és a Vietnami Szocialista Köztársaság között létrejött kiadatási egyezmény kihirdetéséről.
Az egyre bővülő magyar és vietnami gazdasági és jogi kapcsolatok indokolják a kiadatási egyezmény megkötését Magyarország és a Vietnami Szocialista Köztársaság között. Az egyezmény alkalmazása - a korábbi kétoldalú szerződés vonatkozó rendelkezéseit felváltva - egyszerűbbé és hatékonyabbá teszi a két ország között a kiadatási eljárást és elősegíti a nemzetközi bűnözés elleni hatékonyabb fellépést. Az egyezmény egyes cikkei megfelelnek a modern kiadatási egyezmények nemzetközileg elfogadott rendelkezéseinek, valamint a hatályos magyar jogszabályoknak. (Előadó: Trócsányi László, Igazságügyi miniszter. Szövege: PDF.)
A Magyarország és a Vietnami Szocialista Köztársaság között létrejött, a kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló egyezmény kihirdetéséről.
Az egyre bővülő magyar és vietnami gazdasági és jogi kapcsolatok indokolják a korábbi szerződés felváltásaként a bűnügyi jogsegély egyezmény megkötését. Az egyezmény alkalmazása egyszerűbbé és hatékonyabbá teszi a két ország között a bűnügyi eljárási jogsegélyek teljesítését és elősegíti a nemzetközi bűnözés elleni hatékonyabb fellépést. Az egyezmény egyes cikkei megfelelnek a modern bűnügyi jogsegély egyezmények nemzetközileg elfogadott rendelkezéseinek, valamint a hatályos magyar 0jogszabályoknak. (Előadó: Trócsányi László, igazságügyi miniszter. Szövege: PDF.)
Az európai uniós és a nemzetközi bűnügyi együttműködést szabályozó törvények, és ehhez kapcsolódóan más törvények jogharmonizációs célú módosításáról.
A büntetőügyekben kibocsátott európai nyomozási határozatról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelv átültetési határideje 2017. május 22-én jár le. Eddig az időpontig a tagállamoknak meg kell hozniuk azokat az intézkedéseket, amelyek biztosítják az irányelv valamennyi rendelkezésének tagállami megfelelését.
Az általános szabályok között az EU irányelv azon rendelkezései kaptak helyet, amelyek az európai nyomozási határozat hatályára, annak tartalmára, formájára, kibocsátásának és továbbításának feltételeire, az európai nyomozási határozat elismerésére és végrehajtására, az európai nyomozási határozattal kapcsolatos megtagadási okokra, a határidőkre, a jogorvoslati szabályokra, az együttműködésben résztvevő tagállamok által viselt költségekre, stb. vonatkozóan állapítanak meg előírásokat. A javaslat rögzíti az egyes eljárási cselekményekre vonatkozó különleges rendelkezéseket. Külön fejezetben rendelkezik az európai nyomozási határozatot nem alkalmazó tagállamokkal folytatandó eljárási jogsegélyre irányadó szabályokról.
A javaslat szabályozza az európai nyomozási határozat magyarországi végrehajtását, illetve kibocsátását. Az egyes eljárási cselekményekre vonatkozó különleges rendelkezések között speciális együttműködési formákra vonatkozóan állapít meg szabályokat: a) ideiglenes intézkedések, b) adatszolgáltatás pénzügyi intézmény által vezetett számláról és számlaforgalmi adatokról, c) fogvatartott személy ideiglenes átadása az európai nyomozási határozatot kibocsátó tagállamba, d) fogvatartott személy ideiglenes átadása az európai nyomozási határozatot végrehajtó tagállamba, e) kihallgatás zártcélú távközlő hálózat útján, f) kihallgatás távbeszélő-készülék útján, g) a titkos adatszerzés és a titkos információgyűjtés egyes intézményei.
Az európai uniós és nemzetközi jogfejlődésre tekintettel szükségessé vált továbbá a Btk. 178 terrorizmussal, illetve a terrorizmus finanszírozásával összefüggő büntető rendelkezéseinek módosítása, valamint ezzel összefüggésben számos egyéb jogszabály technikai korrekciója is.
A javaslat olyan rendszert vezet be, amely szabályozási szinten képes biztosítani azt, hogy minden olyan esetben, amikor hazai hatóságok eljárásában valóban szükség van a tagállami ítélet figyelembevételére, azt az adott eljárásban ellenőrizzék a hatóságok és kellően rugalmas eljárásban megfeleltessék. A javaslat ezért eddig nem jelentkező feladatokat telepít a bűnügyi nyilvántartó szervre, amely révén azonban elérhető, hogy az eddig nem kellően hatékony rendszer helyett egy szabályozási szinten zárt rezsim jöjjön létre, és ne fordulhasson elő, hogy valaki úgy kap hatósági erkölcsi bizonyítványt, hogy egyébként ezt kizáró tagállami ítéletet hoztak vele szemben.
(A törvényjavaslat egyes szakaszai sarkalatosnak minősülnek, ezért elfogadásához a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának „igen" szavazata szükséges.Uniós napirendi pont!(Előadó:Trócsányi László, igazságügyi miniszter.Szövege: PDF.)
Az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény módosításáról.
Az előterjesztés szerint a szabályozás eredményeként várhatóan megvalósuló nagyobb fokú adóügyi átláthatóság arra ösztönözheti a multinacionális vállalatcsoportokat, hogy a jogszabályok által előírt mértékben eleget tegyenek adófizetési kötelezettségüknek abban az országban, ahol nyereségre tesznek szert. A multinacionális vállalatcsoportok átláthatóságának növelése tehát lényegi részét képezi az adóalap-erózió és a nyereségátcsoportosítás elleni küzdelemnek.
Az irányelv alapján a multinacionális vállalatcsoportoknak minden évben országonkénti jelentést kell benyújtaniuk, amelyben meg kell adniuk a bevétel összegét, az adózás előtti eredményt, valamint a megfizetett és a fizetendő nyereségadót minden egyes olyan adójogrendszer (állam, illetve terület) tekintetében, amelyben üzleti tevékenységet folytatnak. A multinacionális vállalatcsoportoknak a foglalkoztatotti létszámukról, jegyzett tőkéjükről, felhalmozott nyereségükről és tárgyi eszközeikről is adatot kell szolgáltatniuk minden egyes adójogrendszer (állam, illetve terület) vonatkozásában. Végül az ilyen vállalatcsoportoknak fel kell tüntetniük a csoporthoz tartozó minden olyan gazdálkodó egységet, amely az adott adójogrendszerben (államban, illetve területen) üzleti tevékenységet folytat, továbbá fel kell tüntetniük minden egyes gazdálkodó egység üzleti tevékenységeit.
Adóharmonizációs kötelezettségünkből fakadóan ez a tervezet az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény módosításával az uniós DAC4 szabályozás magyar átvételét végzi el. Ugyanakkor a törvényjavaslat egyéb nemzetközi kötelezettségek végrehajtására is irányul, mivel Magyarország 2016 decemberében írta alá az országonkénti jelentések cseréjéről szóló illetékes hatóságok közötti multilaterális megállapodást, amelyben az EU irányelvvel azonos tartalmú kötelezettségeket vállalt a megállapodást aláíró államok viszonylatában. (Uniós napirendi pont! Előadó: Varga Mihály, nemzetgazdasági miniszter.Szövege: PDF)
A halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény módosításáról.
A törvényjavaslat a halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény hatálybalépését követően szerzett tapasztalatok alapján módosul. Ennek keretében technikai jellegű pontosító módosításokat, a gyakorlatban történő működéshez elengedhetetlen érdemi kiegészítéseket, továbbá az érintett szabályozásra vonatkozó, az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 2018. január 1-jével történő hatálybalépésével szükségessé vált módosításokat tartalmazza.(A benyújtott törvényjavaslat egyes szakaszai sarkalatosnak minősülnek, azonban az összegző módosító javaslat elfogadása esetén a törvényjavaslat elfogadásához a határozatképes számban jelen lévő országgyűlési képviselők több, mint felének „igen" szavazata szükséges. Előadó: Fazekas Sándor, Földművelésügyi miniszter. Szövege: PDF.)
A Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI. törvény módosításáról.
A javaslatban foglaltak alapvetően két kérdéskört ölelnek át: egyrészt a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara a megvalósított informatikai fejlesztéseknek köszönhetően – a kötelező tagság keretei között – egyre naprakészebb tagi nyilvántartással rendelkezik, ami szükségessé teszi a rendszer finomhangolását, másrészt szükséges a kamara ügyféli jogállásával, valamint perképességével kapcsolatos még rendezetlen jogi helyzetre megoldási javaslat kidolgozása. A javaslat többi rendelkezése a földbizottsági feladatok ellátásához, valamint a kamara működéséhez szükséges rendelkezéseket is megállapít. (Előterjesztő: Jakab István, Győrffy Balázs, - Fidesz. Szövege: PDF.)
Döntés tárgysorozatba-vételi kérelmekről.
Az állambiztonsági múlt nyilvánosságáról.
Az előterjesztés indoklása szerint Magyarországon, példátlan módon, huszonhét évvel a rendszerváltozás után még mindig nem biztosított az a lehetőség, hogy az állambiztonsági múlt bárki számára hozzáférhető, kutatható legyen. jelen törvényjavaslat célja, hogy annak a morális minimumnak és igénynek eleget tegyen, amely az állambiztonsági múlt dokumentumainak nyilvánossá tételével befejezi a rendszerváltást és megteremti a valódi szembenézés lehetőségét. Tekintettel arra, hogy Magyarország 1944 és 1990 között nem volt jogállam, a múlt feltárása és az „információs kárpótlás" minden magyar állampolgár számára egy minimum igény, egy jogos követelmény.
Az elmúlt negyedszázadban e tárgykörben, csak „félmegoldások", látszatintézkedések történtek, amelyek súlyosan csorbítják a bárki általi hozzáférés lehetőségét, a tényleges kutathatóságot, a múlt megismerésének jogos igényét. A Jobbik Magyarországért Mozgalom számára elfogadhatatlan az a szemlélet, amely rendre azon az elven siklatja ki az állambiztonsági múlt átláthatóságának megteremtését, amely lényegében előbbre helyezi a tettesek szenzitív adatait, személyiségi jogait, mint az áldozatok és az egész magyar társadalom jogos igényét a sötét múlt ; a diktatúrák átláthatóvá tétele iránt. Amíg hazánkban az állambiztonsági múlt különböző dokumentumai csak egy szűk réteg számára hozzáférhetők, s amíg csak erősen szelektált módon juthatnak kutatásaik során különböző aktákhoz, addig sem a múlttal való szembenézésről, sem annak lezárásáról, sem valódi rendszerváltásról nem beszélhetünk. A megismerhetőség, a szembenézés, a múlt lezárása csak a legszélesebb nyilvánosság bevonásával, aktív közreműködésével lehetséges, amit távolról sem biztosítanak a korábbi és a jelenleg hatályban lévő jogszabályok.
Jelen törvényjavaslat egy már hosszú évek óta a gyakorlatban is kiválóan működő modellt, a vonatkozó lengyel szabályozást veszi alapul, azt ülteti át a magyar jogrendbe. A törvényjavaslat biztosítja az állambiztonsági múlt átláthatóságát, a bárki általi hozzáférést , valamint lehetőséget biztosít az eddig ki nem derült, de el nem évült bűncselekmények kapcsán hatósági eljárások megindítására. A javaslat egyúttal megteremti a tényleges lusztráció minimum feltételeit. Ezen új törvény elfogadása esetén megnyílik a lehetőség a további lépések megtételére, jelesül először is egy Alaptörvény-módosítás elfogadására annak érdekében, hogy az előző rendszer aktív résztvevői ne viselhessenek semmilyen közhivatalt hazánkban. (Előterjesztő: Mirkóczki Ádám, Szilágyi György, Szávay István. A Jobbik képviselőcsoportjának kezdeményezése. Szövege: PDF.)
Az élelmiszer-biztonság és az élelmiszerek minősége javítása érdekében szükséges intézkedésekről.
Az előterjesztés szerint a magyar fogyasztóvédelemről szóló törvény is egyértelműen leszögezi, hogy a fogyasztók életének, egészségének és biztonságának védelme érdekében csak biztonságos termék forgalmazható, amiről a gyártó köteles gondoskodni. A termék akkor biztonságos, ha a fogyasztó életét, egészségét, testi épségét a rendeltetésszerű használat nem veszélyezteti. Orbán Viktor miniszterelnök több alkalommal hangsúlyozta, hogy kitiltaná az országból az Európából ideküldött rossz minőségű élelmiszereket. A határozati javaslat részben ennek a célnak az elérése érdekében íródott. (Előterjesztő: Sallai R. Benedek. Az LMP képviselőcsoportjának kezdeményezése! Szövege: PDF.)
Bartha Szabó József