Dátum:
Tárgy: Módosítani kell a reklámadót
Címzett:
Az Európai Bizottság 2016. november 4-én meghozott határozatában megállapította, hogy a reklámadó több ponton sérti az uniós állami támogatási szabályokat. A kormány e határozat tartalmával nem ért egyet, azzal szemben az Európai Unió Bírósága előtt jogorvoslattal élt. Mindazonáltal a jogvita az Európai Bizottság határozatának végrehajtását illetően nem bír halasztó hatállyal. Ezért a reklámadóról szóló 2014. évi XXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat benyújtásának oka az Európai Bizottság határozatának végrehajtása.
A törvényjavaslat ennek érdekében elrendeli a már megfizetett reklámadó visszatérítését az adó-visszatérítés szabályai szerint, továbbá rendelkezik arról is, hogy a korábbi adóévekre bevallott, de meg nem fizetett adót nem kell megfizetni. A törvényjavaslat célja, hogy az alacsony (100 millió forintnál nem magasabb) reklámadóalappal rendelkező vállalkozásoknak lehetőség szerint a továbbiakban se kelljen reklámadót fizetni. Ezért a törvényjavaslat szerint 100 millió forint mentes lenne az adó alól. E mentesség az uniós állami támogatási szabályokkal összhangban támogatásként vehető igénybe. A törvényjavaslat markáns változtatása, hogy a saját célú reklám közzététele nem lesz adóköteles, annak közvetlen költsége nem képez adóalapot, ugyanakkor az adó mértéke emelkedik. (Előadó: Varga Mihály, nemzetgazdasági miniszter. Szövege: PDF)
***
A KDNP álláspontját vezérszónoka, Hollik István ismertette.
- Tisztelt Ház! (Közbeszólás az MSZP soraiból: Ajjajjajj! Az elnök csenget.) Köszönöm az ilyen szintű szocialista érdeklődést is! (Közbeszólás az MSZP soraiból: Az lesz!) Azért azt szeretném kihangsúlyozni képviselőtársamnak, hogy az Európai Uniónak, illetve a Bizottságnak önmagával a reklámadóval nincs problémája, annak egyes részelemeit vitatja… (Józsa István: Nekünk van!) Azt tudom! Ez a különbség a kettőnk gazdaságpolitikája között! Mi a vállalatokat adóztatjuk meg, hogy utána tudjuk az állampolgároknak az adóját csökkenteni. (Józsa István: Egyes! Egyes vállalatokat!) Egyébként oda tudjuk adni ezt a pénzt a magyar családoknak és a magyar dolgozó embereknek! Éppen ezért, azt gondolom, önmagában a reklámadó mint eszköz egy jó eszköz! Egy olyan új, innovatív eszköz, mint annak idején volt a bankadó, amit nagyon sokan támadtak, önök is támadtak annak idején, ma pedig majdnem minden európai uniós országban van már ilyen. Tehát önmagában a reklámadóval nincs probléma, ezt a Bizottság, illetve az Európai Unió, még a brüsszeli bürokraták sem támadják. Egyes részelemeit valóban vitatják, ezzel kapcsolatban viszont a magyar kormánynak és az Európai Uniónak vitája áll fenn.
- Mi nem szándékozunk kilépni az Európai Unióból - ahogy bekiabáló úr azt állítja -, éppen ezért van előttünk ez a törvényjavaslat. Hiszen ha ki szeretnénk lépni az Európai Unióból, akkor nem teljesítenénk azokat a kötelezettségeinket, amelyek a tagságunkból fakadnak. Egyébként ha a törvényjavaslatot is nézi láthatja: az uniós kötelezettségeinknek teszünk eleget, amikor jogharmonizációs törvényjavaslatot nyújtunk be. Tehát legyenek szívesek ezeket a hazug állításokat a jövőben mellőzni!
- Megismétlem: nem szeretnénk kilépni az Európai Unióból, ezért még ha vitatjuk is az állításukat, a kötelezettségeinknek akkor is eleget teszünk, így tehát az Európai Bizottság határozatának a végrehajtásáról is szól tulajdonképpen ez a törvényjavaslat. Ennek érdekében elrendeli a már megfizetett reklámadó visszatérítését a jogszabály az adó-visszatérítés szabályai szerint. A végrehajtás módja az, hogy a reklámadót fizető adóalanyok által a 2017. május 31-éig lezárt adóévekre bevallott és megfizetett adó az adózás rendjéről szóló törvény szerint túlfizetésnek minősül, amelynek visszatérítését az arra jogosultak kérhetik az állami adóhatóságtól. Tehát a korábbi adóévekre bevallott, de meg nem fizetett adót nem kell megfizetni!
- A törvényjavaslat az állami adóhatóság számára írja elő, hogy a visszatérítésre jogosult reklámközzétevő adóalanyokat értesítse arról, hogy a megfizetett reklámadó visszajár. Én azt gondolom, hogy ez egy korrekt javaslat. Az adó mértéke január 1. és május 31. között annak érdekében, hogy egyetlen adózó esetén se következzék be visszamenőleges hatályú tehernövekedés, egységesen, a reklámközzétételi tevékenységből eredő nettó árbevétel mint adóalap után 0 százalék, június 1-jétől pedig 9 százalék, azonban itt is hangsúlyozni kell, hogy a saját célú reklám közzététele nem lesz adóköteles.
- Nem tudom, hogy Józsa képviselőtársam miért lepődik meg azon, hogy a Reklámszövetség nem akar ilyen adót. A Bankszövetség sem akart bankadót. Teljesen természetes, hogy ők annak örülnének a legjobban, ha 0 százalékos reklámadó lenne, de mi ezt nem így gondoljuk! Úgyhogy azt tudom mondani: a KDNP ezt a törvényjavaslatot támogatja, és megkérem önöket, hogy önök is támogassák! (Taps a kormánypártok soraiban.)