Dátum: 2017. május 15. 16:03
Tárgy: Várhatóan szentesítve!
Címzett:
Számos fontos és terjedelmes jogszabály dicsérete, szapulása várható, lévén mély elmélkedésre késztető indítványok is szerepelnek a napirenden. Ezer oldalnál is a több a terjedelmük, kalapmegemelve előtte, 'ki elolvassa mindet! Megelőzendő a bajt, a frakciók előrelátóan kijelölik karmesterüket, akinek intése nyomán gondolkozás nélkül eldönthető, hogy szavazáskoraz "igen", "nem", vagy a "tartózkodom" gombot kell megnyomni.
Összeállításunk különlegessége: rákattintva, eredetiben olvashatóak a zárószavazásra váró indítványok.
Az Ázsiai Infrastrukturális Beruházási Bank (AIIB) létrehozásáról és működéséről szóló, Pekingben, 2015. június 29-én kelt Alapokmány és az AIIB Kormányzótanácsának a tagfelvétel feltételeit rögzítő határozata kihirdetéséről.
Az AIIB 2016 júliusában hirdette meg az alapítást követő első tagfelvételi kört. Magyarország csatlakozásához szükséges nemzetközi szerződés létrehozására, az AIIB által közzétett eljárásrendnek megfelelően került sor. A nemzetgazdasági miniszter által 2016. augusztus 17-én benyújtott csatlakozási szándéknyilatkozatot az AIIB 2016. október 28-án igazolta vissza.
Ezt követően az AIIB 2016. december 21-i levelében nyújtott tájékoztatást a tagfelvétel eljárásrendjét meghatározó csatlakozási kézikönyvről, továbbá a tagság előzetes pénzügyi feltételeiről, amelyek az AIIB ún. nem allokált tőkerészéből Magyarország számára jelenleg elérhető legmagasabb, 100 millió USD összegű tőke jegyzését teszik lehetővé. A jegyzett tőke 20%-át kitevő ún. befizetendő tőkerész folyósítását a kapott tájékoztatás szerint öt év alatt, egyenlő részletekben kell teljesíteni.
Az említett pénzügyi feltételekkel való egyetértést megerősítő tagfelvételi kérelmet Magyarország nevében és képviseletében a nemzetgazdasági miniszter nyújtotta be 2017 februárjában. A tagfelvételéről az AIIB Kormányzótanácsa 2017. március 21-én elfogadott, 29. sz. határozatával döntött és meghatározta a tagság feltételeit. A tagfelvételi kérelemmel összhangban a Kormányzótanács határozata tartalmazza Magyarországnak az AIIB-ban való tulajdonosi részarányát meghatározó jegyzett tőke-részét, valamint a befizetendő tőkerész folyósításának szabályait. A tagfelvételi kérelemben Magyarország vállalta továbbá, hogy a Bank Alapokmányát és a tagfelvétel feltételeit rögzítő Kormányzótanácsi határozatot elfogadja, amennyiben Magyarország tagfelvételéről határoz a Bank Kormányzótanácsa. A tagfelvételi kérelemben foglalt vállalások magyar jogrend szerinti hatálybalépéséhez az Országgyűlés döntése, a nemzetközi szerződést kihirdető törvény elfogadása szükséges. (Előadó: Varga Mihály, nemzetgazdasági miniszter. Szövege: PDF.)
Az egyes külügyi igazgatási tárgyú törvények, valamint a tartós külszolgálat ellátásához kapcsolódó egyéb törvények módosításáról.
A törvény jelen módosítása az elmúlt időszakban felmerült, a mindennapi működésből fakadó problémákat kívánja kezelni, másrészt technikai pontosításokat tartalmaz, amely módosítások azonban nem változtatnak a törvény koncepcióján és eredeti szabályozási céljain. A törvénymódosítás változtatásokat eszközöl továbbá egyes, külügyi igazgatási kérdéseket is érintő egyéb, kapcsolódó törvényekben is, mely módosítások a külügyi igazgatás gördülékenyebb működését, valamint a jogszabályi keretek megteremtését, illetve finomítását hivatottak célozni. (Előadó: Szijjártó Péter, külgazdasági és külügyminiszter. Szövege: PDF.)
Egyes törvényeknek a hivatalos statisztikáról szóló 2016. évi CLV. törvény végrehajtásával összefüggő módosításáról.
A hivatalos statisztika feladata az állami, kormányzati, helyi (nemzetiségi) önkormányzati, gazdálkodó és civil szervezetek, a pénzügyi piacok, valamint a széles közvélemény, az ország ügyei iránt érdeklődő polgárok tájékoztatása az ország helyzetéről, állapotáról, a gazdasági és társadalmi folyamatok alakulásáról, a környezet állapotáról. A hivatalos statisztika a demokrácia fontos eszköze, mivel lehetővé teszi az adatok minden felhasználója számára, hogy független forrásból származó, megbízható, tényszerű, nyilvános és tudományosan megalapozott módszertan alkalmazásával készült, ellenőrzött minőségű adatokra, információkra alapozza politikai, szakpolitikai, gazdasági, üzleti vagy személyes döntéseit.
A hivatalos statisztikának ebből a feladatából következik, hogy a nemzeti statisztikai hivatalnak az állami szervezetrendszerben elfoglalt helyét a fejlett statisztikai rendszert működtető országokban úgy határozzák meg, hogy pártatlansága, objektivitása, semlegessége, és működésének hatékonysága, eredményessége megfelelően garantált legyen. E célok megvalósítása érdekében született e törvénymódosítási javaslat.
Az adatok kezelésére a szigorú rendelkezéseket tartalmaz. Ennek alapján a személyazonosító adatokat a statisztikai feldolgozás befejezésekor vagy törölni kell vagy a személyes adatokat tartalmazó adatállományok esetében a statisztikai egység statisztikai adatgyűjtéshez használt közvetlen azonosító adatait különválasztva kell tárolni a statisztikai egységre vonatkozó egyéb adatoktól. Az adatgyűjtéshez használt közvetlen azonosító helyett az egyes statisztikai egységeket technikai azonosítóval kell ellátni, amelynek segítségével a kapcsolat a gyűjtött adatok és a statisztikai egység adatgyűjtéshez használt közvetlen azonosító adatai között helyreállítható. Az adatállomány és a statisztikai egység statisztikai adatfelvételhez használt közvetlen azonosító adatai közötti kapcsolatot hivatalos statisztikai célból, az adott cél eléréséig, ideiglenesen lehet helyreállítani. A cél teljesülése esetén, illetve ha a célhoz kötöttség nem áll fenn, az adatok teljesség-ellenőrzését követően az azonosító adatokat le kell választani vagy törölni kell.
Mindezek mellett a statisztikai adatokhoz való hozzáférés feltételeit is részletesen meghatározza. Biztosítja, hogy azokat kizárólag statisztikai célra használják fel, egyedi statisztikai adat pedig – a törvényben foglalt kivételektől eltekintve – ne legyen hozzáférhető, megismerhető. A jogalkotó – összhangban az európai uniós szabályozással – valamennyi adminisztratív adatforrásból lehetővé kívánja tenni az adatátvételt a KSH számára. Ennek során az egyedi azonosításra alkalmas módon történő hozzáférésnek csupán a statisztikai cél igazolása a feltétele. Számos törvény tartalmaz ugyanakkor olyan hatályos rendelkezést, amely kizárja vagy korlátozza ezt az adatátvételi jogosultságot. Annak érdekében, hogy ezek a jogszabályok összhangban és a KSH hivatalos statisztikai célú adatátvételi jogosultsága is megfelelően teljes körű és akadálymentes legyen, szükséges a törvényi korlátozások feloldása, a megfelelő jogszabály módosítása. (Nemzetiségi napirendi pont! Előadó: Lázár János, Miniszterelnökséget vezető miniszter. Szövege: PDF.)
A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról.
Az Európa Tanács Pénzmosás és Terrorizmus Finanszírozás Elleni Szakértői Bizottsága (Moneyval) 2015-2016 során végezte Magyarország pénzmosás és terrorizmus finanszírozás elleni jogszabályi- és intézményrendszerének vizsgálatát. Lezárására 2016 szeptemberében történt, és az elfogadott országjelentésben megfogalmazott minősítések alapján Magyarország a Moneyval 2017. decemberi plenáris ülésén köteles lesz beszámolni az előrehaladásokról.
A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény hatálybalépése óta eltelt időszak gyakorlati tapasztalatai alapján is szükségessé vált a törvény és a kapcsolódó jogszabályok felülvizsgálata és módosítása a hatékonyabb végrehajtás elősegítése és a gyakorlati problémák kiküszöbölése érdekében. Jelen törvényjavaslat a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megelőzése és megakadályozása érdekében szükséges rendelkezéseket tartalmazza. (Uniós napirendi pont! Előadó: Varga Mihály, nemzetgazdasági miniszter. Szövege: PDF.)
Az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról.
Az Egyesült Nemzetek Szervezete Alapokmánya alapján a Biztonsági Tanács a nemzetközi béke és biztonság fenntartása vagy helyreállítása érdekében bizonyos, fegyveres erők felhasználásával nem járó rendszabályok, azaz korlátozó intézkedések (szankciók) foganatosításáról határozhat, melyeket az ENSZ tagállamoknak végre kell hajtaniuk.
A nemzetközi jog és a belső jog összhangjának megteremtése érdekében szükségesnek látszik egy, az ENSZ BT határozat hazai végrehajtásának, végrehajthatóságának biztosítására szolgáló, eljárási- és végrehajtási rendelkezéseket tartalmazó jogszabály megalkotása. A törvényjavaslat, megtartva a 2007-ben kiépített rendszert, az ENSZ BT pénzügyi és vagyoni korlátozásokat elrendelő határozatai, az Európa Tanács Pénzmosás és Terrorizmus Finanszírozás Elleni Szakértői Bizottság (Moneyval) ajánlásai alapján pontosítja a bíróságok szerepét a zárlat elrendelése vonatkozásában, egységesíti az adatvédelmi rendelkezéseket és a mentesítés szabályait. Pótolja a pénzeszköz és gazdasági erőforrás rendelkezésre bocsátásának tilalmával és a jogorvoslattal kapcsolatos szabályokat. Továbbá - a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló új törvényhez (új Pmt.) fűződő kapcsolat továbbfejlesztésével - egyértelműsíti és megerősíti a korlátozó intézkedések végrehajtásáért felelős központi hatóságnak, a szolgáltatóknak valamint a szolgáltatók felügyeletét ellátó szerveknek e törvény szerinti kötelezettségeit.
Változatlanul előírja a „vagyoni nyilvántartásnak" minősülő nyilvántartást vezető szervekre nézve a korlátozó intézkedések folyamatos figyelemmel kísérésének kötelezettségét és a meghatározott hatóság felé történő bejelentési kötelezettséget.
A törvényjavaslat szorosan és közvetlenül kapcsolódik a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényhez, (új Pmt.) Ugyanis az érintett alanyi kör és intézményi struktúra azonosságára tekintettel több esetben, így többek között a személyi hatály, a felügyeleti eljárás és intézkedések, a belső szabályzat készítési kötelezettség és a bejelentéstételi kötelezettség vonatkozásában visszautal az új Pmt. meghatározott rendelkezéseire és felhasználja az általa biztosított eszközrendszert és intézményi struktúrát. (Uniós napirendi pont! Előadó: Varga Mihály, nemzetgazdasági miniszter. Szövege: PDF.)
A reklámadóról szóló 2014. évi XXII. törvény módosításáról.
Az Európai Bizottság 2016. november 4-én meghozott határozatában megállapította, hogy Magyarországon a reklámadó több ponton sérti az uniós állami támogatási szabályokat. A kormány e határozat tartalmával nem ért egyet, ezért az Európai Unió Bírósága előtt jogorvoslattal élt. Mindazonáltal a jogvita az Európai Bizottság határozatának végrehajtását illetően nem bír halasztó hatállyal. Ezért a reklámadóról szóló 2014. évi XXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat benyújtásának oka az Európai Bizottság határozatának végrehajtása.
A törvényjavaslat ennek érdekében elrendeli a már megfizetett reklámadó visszatérítését az adó-visszatérítés szabályai szerint, továbbá rendelkezik arról is, hogy a korábbi adóévekre bevallott, de meg nem fizetett adót nem kell megfizetni. A törvényjavaslat célja, hogy az alacsony (100 millió forintnál nem magasabb) reklámadóalappal rendelkező vállalkozásoknak lehetőség szerint a továbbiakban se kelljen reklámadót fizetni. E mentesség az uniós állami támogatási szabályokkal összhangban támogatásként vehető igénybe. A törvényjavaslat markáns változtatása, hogy a saját célú reklám közzététele nem lesz adóköteles, annak közvetlen költsége nem képez adóalapot, ugyanakkor az adó mértéke emelkedik. (Előadó: Varga Mihály, nemzetgazdasági miniszter. Szövege: PDF)
A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény módosításáról.
A törvényjavaslat a kormány rezsicsökkentési politikájának fenntartása mellett a víziközmű-szektor működőképességének biztosítását teszi lehetővé, az erre a célra elkülönített pénzeszközök segítségével, a szolgáltatás folyamatos és biztonságos megfelelő minőségben történő nyújtása érdekében. (Előadó: Seszták Miklós, nemzeti fejlesztési miniszter. Szövege: PDF.)
A megújuló energia közlekedési célú felhasználásának előmozdításáról és a közlekedésben felhasznált energia üvegházhatású gázkibocsátásának csökkentéséről szóló 2010. évi CXVII. törvény módosításáról.
A törvénymódosítás meghatározza a folyékony bio-energiahordozók, valamint a közlekedési célú megújuló üzemanyagok felhasználásának növelésének és a közlekedésben felhasznált energia üvegházhatású gázkibocsátás csökkentésének mértékét. A kapcsolódó végrehajtási rendeletek rögzítik a folyékony bio-energiahordozók, valamint a közlekedési célú megújuló üzemanyagok fenntartható módon történő előállításával kapcsolatos követelményeket, s ezen, követelményeknek megfelelően történő dokumentálását. (Előadó: Seszták Miklós, nemzeti fejlesztési miniszter. Szövege: PDF.)
Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény módosításáról.
„Az európai digitális menetrend" című bizottsági közleményben foglalt egyik alapvető uniós célkitűzés az egységes digitális piac létrehozása, azon belül pedig az elektronikus hírközlési szolgáltatások egységes piacának megerősítése, amelynek egyik legfontosabb pillére a belföldi és a barangolási kiskereskedelmi díjak közötti különbség csökkentése. Az unión belüli országhatárokat átlépő „barangolásos" mobilhasználat különdíja lépcsőzetesen kerül felszámolásra.
Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény módosítását szorgalmazó javaslat célja az Európai Unióról szóló Szerződés 4. cikk (3) bekezdésében foglalt lojális együttműködés elvével összhangban, törvényben teremtse meg a európai parlamenti és tanácsi rendeletet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket.
Az előterjesztés továbbá a Szupergyors Internet Projekt kapcsán korábban hatályba lépett, az elektronikus hírközlési építmények elhelyezésére vonatkozó szabályoknak a gyakorlatban felmerült jogalkalmazási, jogértelmezési kérdéseinek, szövegének kiegészítését, pontosítását is szükségessé tették. (Előadó: Seszták Miklós, nemzeti fejlesztési miniszter. Szövege: PDF.)
A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvénynek és a tőkeegyesítő társaságok határokon átnyúló egyesüléséről szóló 2007. évi CXL. törvénynek az európai cégnyilvántartások összekapcsolására szolgáló rendszerrel összefüggő módosításáról.
Az Európai Unióban letelepedett vállalkozások versenyképességének növelése, a gazdaság élénkítése, valamint egy vállalkozásbarát jogi és pénzügyi környezet kialakítása érdekében uniós intézkedéscsomag került elfogadásra, amelynek célja a tagállamok cégnyilvántartásainak összekapcsolása. Az európai parlamenti és tanácsi irányelv a jogharmonizációs feladatok végrehajtásának határidejét 2017. június 8-ában határozta meg. Az irányelv meghatározza azokat a társaságjogi eseményeket (vállalkozás fizetésképtelensége, megszűnése, továbbá a határokon átnyúló egyesülés), amelyek esetében a tagállami nyilvántartás tájékoztatja a másik (érintett) tagállami nyilvántartást a változásról, társasági jogi esemény bekövetkeztéről. (Uniós napirendi pont! Előterjesztő: Trócsányi László, igazságügyi miniszter. Szövege: PDF.)
A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény, valamint az azzal összefüggő egyes törvények módosításáról.
A törvénymódosítás az eljárási szabályok pontosítását tartalmazza, és a jogalkalmazó szervek által jelzett joghézagok megszüntetésére és egyszerűsítésekre tesz javaslatot, a joggyakorlat egységesítését és ezzel az eljárások hatékonyabb és gyorsabb lefolytatását szolgálja.
Egyértelművé teszi a fizetésképtelenségi eljárásokban a zálogjogi bizományos, továbbá a hitelbiztosítéki nyilvántartásba bejegyzett biztosítéki célú vételi jog és biztosítéki célú jogátruházás jogosultjának helyzetét.
A törvénymódosítás a felszámolókra vonatkozó hatósági nyilvántartás szabályait is érinti, a felszámolók névjegyzékének adattartalmát pontosítja és egészíti ki, ezen túlmenően összehangolja a felszámolási ügyekben eljáró bíróság, valamint a felszámoló szervezeteket nyilvántartó hatóság feladatait, elősegíti a felszámolói szakma hatékonyabb állami felügyeletét és a felszámoló szervezetek hatósági ellenőrzését.
A törvénymódosítás – az adminisztrációs terhek csökkentése érdekében –lényegesen egyszerűsíti a hitelbiztosítéki nyilvántartásba bejegyzett jogosult vagy kötelezett jogutódlásának nyilvántartásban történő átvezetését az átalakulás és az egyesülés esetében.
Ezzel összefüggésben módosul a hitelbiztosítéki nyilvántartásról szóló törvény is, amelyben új jogintézményként a jogutódi hozzáférési jogosultság igénylésének szabályai is megalkotásra kerülnek. A jogutódi hozzáférési jogosultság biztosítása tárgyában a közjegyző végzést hoz, amely ellen kizárólag a jogutódlás által közvetlenül érintett személyek fellebbezhetnek. Az új jogintézmény bevezetésével lehetővé válik, hogy maguk a felek végezhessék el az átalakulás és egyesülés folytán bekövetkező változások hitelbiztosítéki nyilvántartási átvezetését, és ezáltal lényegesen egyszerűbbé, gördülékenyebbé és költséghatékonyabbá váljon az átvezetés menete.
Az újonnan bevezetésre eljárás gyorsaságát és költséghatékonyságát kívánja fokozni az a rendelkezés, amely a jogutódi hozzáférési jogosultság biztosítása tárgyában hozott végzést elektronikus úton rendeli kézbesíteni a közjegyző által. Ennek érdekében a módosítás meghatározott körben lehetővé teszi az iratok hitelbiztosítéki rendszerben történő elektronikus kézbesítését és rögzíti ennek garanciáit. (Előadó: Trócsányi László, igazságügyi miniszter. Szövege: PDF.)
Az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény és a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról.
Az Országgyűlés 2016. december 6-án fogadta el az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvényt, s tölti majd be a hatósági eljárásokra vonatkozó általános eljárásjogi kódex szerepét. Hatálybalépésének időpontja 2018. január 1-je. Az új eljárási kódex, - a szintén 2018. január 1-jével hatálybalépő, a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvénnyel együttesen - rendszerszerűen megújítva, paradigmatikus váltásokkal biztosítja a közigazgatás törvényes működését, és az ügyfelek tisztességes eljáráshoz való jogának érvényesülését. Számos helyen a törvények felhatalmazó rendelkezéseinek módosítására kell, hogy sor kerüljön, a jelenleg miniszteri rendeleti szinten lévő eljárásjogi rendelkezések magasabb jogszabályi szintre történő helyezése érdekében. Fontos kiemelni: a hatósági eljárásjog egész szabályozási struktúrája változáson megy keresztül, például miniszteri rendelet már nem állapíthat meg kiegészítő eljárásjogi rendelkezést (anyagi jogi szabályok megállapítására természetesen továbbra is lehetőség lesz miniszteri rendeletben is). Mindezekre tekintettel 2018. január 1-jéig minden hatósági eljárásjogi és közigazgatási perjogi tárgyú, illetve ilyen jellegű rendelkezést is tartalmazó jogszabályt hozzá szükséges igazítani a hatósági eljárásjog és közigazgatási perjog új szabályozási rendszeréhez. Jelen tervezet a törvényi szintet igénylő módosítási javaslatokat tartalmazza. (Nemzetiségi napirendi pont! Előadó: Trócsányi László, igazságügyi miniszter. Szövege: PDF.)
A bírósági peres és nemperes eljárásokra adott általános meghatalmazások közhiteles nyilvántartásáról.
A javaslat indoklása szerint a szabályok megreformálása már régóta időszerű, tekintettel arra, hogy az általános meghatalmazások nyilvántartása jelenleg nem egységes és nem is közhiteles, azok nyilvántartása bíróságonként elkülönül. A közhiteles, elektronikus és az eljáró bíróságok által közvetlen hozzáféréssel elérhető általános meghatalmazások országos nyilvántartásával ugyanakkor hatékonyabban biztosítható az általános meghatalmazáson alapuló képviseleti jog fennállásának és terjedelmének azonnali és hiteles igazolása a bírósági peres és nemperes eljárásokban.
E nyilvántartási rendszer lehetőséget teremt akár több bíróság előtti eljárásra is jogosító általános meghatalmazás nyilvántartásba vételére. Mindez adminisztrációs tehertől mentesíti a bíróságokat, mert nem kell több bíróságon is bejegyeztetni az általános meghatalmazást és lefolytatni az ezzel kapcsolatos nyilvántartási eljárást, ha a fél több bíróság előtti eljárásra kívánja feljogosítani képviselőjét. Adminisztrációs tehertől mentesülnek ugyanakkor az eljárásban részt vevő felek is, mert szükségtelenné válik a fennálló képviseleti jog különböző eljárásokban történő ismétlődő igazolása, ha a fél több bíróság előtt folyamatban lévő különböző eljárásokkal összefüggő képviseletre hatalmazza meg ugyanazt a képviselőjét.
A törvénymódosítás tehát szabályozási koncepciójában célként kitűzött perhatékonyság kiteljesedését szolgálja, egyben a modern kor kihívásaihoz és technológiai lehetőségeihez illeszkedő nyilvántartási rendszer megvalósítását célozza. (Előadó: Trócsányi László, igazságügyi miniszter. Szövege: PDF).
Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény és egyéb kapcsolódó törvények módosításáról.
Hazánk területét 2 millió hektár erdő borítja, amely az ország területének egyötödét jelenti. Az erdő a legösszetettebb szárazföldi életközösség és környezeti elem, amely számtalan élőlény élőhelyéül szolgál, és egészséges környezetet biztosít az ember számára. Emellett a klímaváltozás elleni fellépés terén is kiemelkedő a jelentősége.
A magyar erdők több mint fele őshonos fafajokból áll és magas természeti értéket képvisel. 20 százaléka a hazai szabályozás szerinti természetvédelmi oltalom alatt áll, 40 százaléka pedig a védett területekkel nagyrészt átfedésben a Natura 2000 hálózat része. Az erdő ugyanakkor nehezen nélkülözhető természeti erőforrás is, amely egyebek mellett évente 7 millió köbméter megújuló ipari, illetve energetikai alapanyagot biztosít.A hazai erdők 40 százaléka magántulajdonban áll, emiatt az erdő kapcsán ma már félmillió, jellemzően vidéken élő erdőtulajdonossal és 50 ezer erdőgazdálkodóval is számolnunk kell. Ehhez lehet még hozzászámolni azt a több ezer vállalkozót és több tízezer dolgozót, akik az erdei kétkezi munkákat végzik. Látható tehát, hogy az erdő a vidéki élet szerves része, az erdőgazdálkodás pedig az egyik meghatározó vidéki foglalkoztató. De nemcsak a munka terepe, hanem az aktív pihenés helyszíne is az erdő. Az emberek többsége évente legalább egyszer eljut a zöldbe, hogy kikapcsolódjon, sportoljon, szórakozzon vagy éppen közösségi élményre leljen. Az erdő közjóléti szolgáltatásai tehát, ez nem túlzás, felbecsülhetetlen értéket jelentenek a társadalom számára.
A szabályozás legfontosabb célja továbbra is az erdők, az erdei élőhelyek, és ez által az erdei életközösségek védelme, az erdők szakszerű kezelése, károsító hatásoktól, túlzott használattól és igénybevételtől való megóvása, természetességi állapotának fenntartása, valamint az erdő rendeltetésének, a termőhelyi viszonyainak és a természetességi állapotának megfelelő fafajokkal történő felújítása marad. A törvénymódosítás főbb általános célkitűzései:
1. A feltárt szabályozási ellentmondások, illetve hiányosságok megszűntetése, (technikai jellegű módosítások).
2. A törvény egyes szabályozási területeinek az erdőket, erdőgazdálkodást érintően újonnan felmerülő, vagy korábban is ismert, de a törvényben nem megfelelően kezelt változásokkal, elvárásokkal összhangban történő érdemi módosítása, (tartalmi módosítások).
3. Az erdőgazdálkodáshoz kapcsolódó szakmai adminisztráció egyszerűsítése egyes eljárások megszűntetésével, átalakításával, illetve egy korszerű és teljes körű erdészeti informatikai szakmai adatbázis, és elektronikus ügyintézési rendszer megvalósításával, (a vállalkozások és az igazgatás adminisztratív terheinek csökkentése).
A javasolt módosítások elsősorban a szabályozottság növelését, a jogalkalmazás átláthatóbbá, megalapozottabbá tételét, az erdőkkel szorosabb kapcsolatban álló személyek, gazdálkodó szervezetek, hatóságok, illetve szakterületek közötti viszonyrendszer megfelelő rendezését, illetve az általuk képviselt szempontok megfelelő összehangolását szolgálja. Célja továbbá az erdőgazdálkodó anyagi és adminisztrációs terheinek csökkentése. Az erdőgazdálkodáshoz kapcsolódó sokrétű hatósági eljárások, illetve szakmai adminisztrációs feladatok kifejezetten közérdeket szolgálnak, így indokolt az érintettek számára ezekre az eljárásokra vonatkozóan teljes díjmentességet megállapítani. Az új földforgalmi szabályozás értelmében a földhasználati nyilvántartásba vétel mentes az igazgatási szolgáltatási díjfizetési kötelezettség alól, a javasolt törvénymódosítással elérhető, hogy az erdőgazdálkodó nyilvántartásba vétele és nyilvántartásból történő törlése is díjmentes legyen. (Előadó: Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter.Szövege: PDF.)
Egyes törvények honvédelmi kérdésekkel összefüggő módosításáról.
A javaslat a következő törvények módosítására irányul: - a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény, - az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény, - a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény, - a hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. Törvény, - a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény, - a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. Törvény, - a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló 2011. évi CXXXII. Törvény, - a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. Törvény, a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról szóló 2011. évi CLXVII. Törvény, - a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. Törvény, - a honvédségi adatkezelésről, az egyes honvédelmi kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos katonai igazgatási feladatokról szóló 2013. évi XCVII. törvény, - a külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény hatálybalépésével összefüggő, a személyi jövedelemadóra vonatkozó módosítás.
A javaslat a következő főbb témaköröket öleli fel:
- munkaviszonyban nem álló önkéntes tartalékos katonák tényleges szolgálatteljesítésének időtartama is jogosultági időnek minősüljön az álláskeresési járadékra való jogosulttá válás szempontjából.
- a katonai járványügyi hatóság kijelölése és hatásköre törvényi alapjainak pontosítása, figyelemmel a katonai közegészségügyi-járványügyi hatósági tevékenység szervezeti felülvizsgálatára.
- az önkéntes tartalékos szolgálatvállalást elismerő szabályok beiktatása és a közalkalmazottak egyes feladatellátása során elkövetett vétkes kötelességszegésére vonatkozó honvédelmi ágazatai szabályok megalkotására vonatkozó felhatalmazás megteremtése.
- a jogalkalmazási tapasztalatok alapján annak egyértelművé tétele, hogy a hadieredetű egészségkárosodás vizsgálata a – mely a járadékosztályba sorolás alapja – nem járhat a már megállapított járadékok csökkentésével, továbbá a tervezet pontosítja a közalapítványnak az életvitel- vagy munkaképességet helyreállító javító eszközökkel kapcsolatos feladatait.
- a környezetvédelmi megbízottal kapcsolatos rendelkezés és a honvédelmi ágazat sajátos, környezetvédelmi megbízott alkalmazásához kötött környezethasználatára vonatkozó rendeleti felhatalmazás közötti összhang megteremtése.
- egyszerűsíti az önkéntes tartalékos katonák behívásának szabályait, megteremti a külföldi szolgálatot teljesítők házastársának munkaviszonyban történő foglalkoztatásának jogalapját és rendezi azon esetkörre nézve a munkáltatói jogutódlás rendjét, amikor a honvédelemért felelős miniszter tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó gazdasági társaság szervezeti egysége által ellátott állami feladat – és az azt ellátó munkavállalói állomány – átadásra kerül valamely honvédségi szervezet részére.
- a véleményezési jogkörének megteremtése, valamint a honvéd tisztjelölt alkalmatlanságára vonatkozó jogkövetkezmények pontosítása.
- az önkéntes tartalékos szolgálatvállalást elismerő szabályok beiktatása és az alapilletmény magasabb összegben történő megállapítására vonatkozó szabályokkal összefüggésben a közszolgálati életpályák közti átjárhatóság elősegítése.
- a tényleges szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katonák katasztrófa-elhárítási, illetve tömeges bevándorlás okozta veszélyhelyzettel összefüggő feladatokra figyelemmel kapott juttatásai ne számítsanak bele a minimálbér 18- szorosának megfelelő jövedelembe, amelynek elérése esetén a szolgálati járandóságot szüneteltetni kell.
- az önkéntes tartalékos szolgálatvállalás ösztönzése, - a Magyar Honvédség tevékenységét segítő egyesülethez történő vezénylés speciális szabályainak megteremtése, - az állomány a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium szakmai vezetőjévé kinevezett tagjára vonatkozó jogviszony-szünetelési szabályok megalkotása a jelenlegi áthelyezési kötelezettség helyett, - a honvédségi ösztöndíjas hallgatók jogállásával összefüggő egyes kérdések törvényi szintre emelése, - az előmenetel szabályainak pontosítása a más szervhez vezényeltekre nézve, - a jogalkalmazás során felmerült gyakorlati problémák kezelése, különös tekintettel az egészségkárosodási ellátás szabályrendszerére - a jogalkalmazási gyakorlat során felmerült adatvédelmi igények kezelésének megerősítése, - a személyi jövedelemadóról szóló törvény módosításának szükségessége, a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény módosítása, - a 90 napot meghaladó külföldi kiküldetést teljesítő vagy külföldi tanulmányokat folytató közalkalmazotti jogviszonyban álló személyek más jogállású kiküldöttekkel azonos adójogi kezelése. (Előadó: Simicskó István, Honvédelmi miniszter. Szövege: PDF.)
Döntés tárgysorozatba-vételi kérelemről.
Magyarország Alaptörvényének hetedik módosítása.
Az előterjesztés indoklása szerint az Alaptörvény csorbította a népszuverenitást azzal, hogy a közvetlen állampolgári részvétel alkotmányos eszközrendszerét durván visszametszette . A népszuverenitás megmaradt hajtásait pedig a Nemzeti Választási Bizottság nyesi a kormánytöbbség szája íze szerint, gondosan ügyelve arra, hogy a közügyek vitelében való közvetlen részvétel csak akkor valósulhasson meg, ha azt a kormányzat akarja. 27 évvel a rendszerváltás után az állampolgárok egyetlen lehetősége a közvetlen részvételre a nemzeti konzultációnak csúfolt kormányzati propagandakampány maradt.
A javaslat - az LMP következetesen képviselt álláspontjával összhangban, ugyanakkor a népszavazási kezdeményezésekkel kapcsolatos, a választói bizalom megrendülésével fenyegető választási bizottsági gyakorlatra is reagálva - megerősíti a közvetlen demokrácia szerepét: bevezeti az ún. kötelező népszavazási tárgykör jogintézményét, és az Alaptörvényben nyitja meg a népszavazás lehetőségét legalább a hazánk sorsát emberöltőkre meghatározó gigaberuházásokkal kapcsolatban. (Az LMP képviselőcsoportjának kezdeményezése! Benyújtó: Szél Bernadett, Hadházy Ákos. Szövege: PDF.)