A Keresztény/Keresztyén Akadémia tisztelettel meghívja 2016/17 tanévének 10., záró alkalmára, amelyet
16 órakor
Miért apostoli királyság Magyarország?
címmel.
Kereszténydemokrata pikniket
rendezünk,
amelynek keretében az Akadémia előadásait rendszeresen látogató hallgatóinknak emléklapot nyújtunk át, valamint fellép
a Boquilla Negra klarinétzenekar, Bakos Ferenc zenetanár vezetésével.
A pikniken résztvenni kívánó vendégeinket kérjük, a terített asztalra tegyenek le a lehetőségeik szerinti hideg enni-innivalót, valamint jövetelüket szíveskedjenek e-mailben megerősíteni az
isaszegkdnp2016@gmail.com címen május 31-éig.(Részletek Bakk István „Miért apostoli királyság Magyarország?" c. tanulmányából)
„Egy 1356-os oklevél szerint a pápa Nagy Lajos királyt Krisztus
védőpajzsának nevezte, nem véletlenül, hiszen
Mária országának Jézus székében ülő uralkodója
volt. Az apostoli uralkodókat, a királyt választó
primorok, a főkegyúri joggal rendelkező fehérnökök
a fehéregyháza bíbornokai nemcsak királyt,
hanem apostolt is választó zászlósurak voltak.
Ezen zászlósurak nemcsak comes várispánok, hanem
a családjuk adták az egyházi vármegyék püspökeit
és érsekeit is. Az Isten Mária országába helyezte
egyházát, a Fehéregyházát. A latin nyugat
(római katolikusok) és a görög kelet (pravoszláv)
között helyezkedtek el a magyar (fehér) katolikusok.
Így a királyi trón Jézus széke, a magyar uralkodó
viseli Jézus koronáját, a Szentkoronát. A magyar
fehéregyház hívei, a fehérkatolikusok Szentkoronájának
primátussága érvényesült a jeruzsálemi
királyságában is. A korinthusiakhoz írt első
levelében olvasható, „…az egyházban, pedig Isten
némelyet apostolokká, másokat profétákká, ismét
másokat tanítótokká tett" (1 Kor 12.27).
A latin Nyugat és a görög Kelet között helyezkedett
a fehér magyar egyház. Királya nem Isten
apostola, hanem Mária országának Jézus székében
viseli Jézus koronáját.
Míg a latin hitvallásban a Szentlélek az Atyától
és a fiútól (filioque) származik, addig a keleti
vallásban az Atyától a Fiú által. A Szentkorona
nem tesz különbséget apostoli feladataiban, mindegy,
hogy keleti vagy nyugati rítusban van az uralkodó.
Az egyházszakadás hátterében a latin Nyugat
és a görög Kelet közötti, évszázadok során kialakult
dogmatikai és szertartásbeli különbségek voltak.
E kettő között helyezkedett el sajátos egyházi
és hatalmi múltjával a Kárpát-medencében állandósult
az apostoli királyság. Az Ariánus kereszténység is egyfajta
keresztény irányzat. Pannoniában
már a II. századtól erősödik a kereszténység,
sőt a III. században itt már bazilikákat építettek.
Keresve sem találhatunk a nagyvilágon még egy
olyan népet, amelynél nem a király viselte a koronát,
hanem a korona a királyt. A magyar történelem
számos eseménye mutatja, hogy a korona által
megjelenített szellemi valóság magasabb rend a
koronát viselő király személyénél. Az a meggyőződés,
amely a magyarságnak a koronához való viszonyát így
formálja meg, sajátosan tükröződik
Szent István ország felajánlásának természetfeletti
csodálatos kegyelmi eseményében. A Szentkorona
felajánlása a Szűzanyának ezzel a ténnyel, hogy
első királyunk magát a Szent Koronát ajánlja föl a
Szűzanyának, a magyar közjognak ez a kegyelmet
hordozó és sugárzó kozmikus, csodálatos anyaga,
nyilvánvalóan több a királyi hatalom egyszer
jelképénél: a magyarság egészét, testét és lelkét,
földjét és vagyonát, minden evilági és túlvilági
értékét a teremtő Isten és a teremtett ember, az Ég
és a föld kultúráját is jelenti egyidejűleg. „Ezekért
a királyokért pedig legyen dicséret meg tisztelet
az Örökkévaló Királynak és Anyjának, Szent
Máriának, s az ő kegyelméből Magyarország királyai
és nemesei bírják az országot boldog véggel,
most és mindörökké. Ámen."