2017. május 25., csütörtök

22.226 - ​​PhS Bakk Isván és PhS Bakk Erzsébet tart előadást: ​2017. június 2-án, pénteken


Feladó: István Bakk 
Dátum: 2017. május 25. 17:34
Tárgy: Fwd: meghívás
Címzett: 
 

A Keresztény/Keresztyén Akadémia tisztelettel meghívja 2016/17 tanévének 10., záró alkalmára, amelyet

​​
2017. június 2-án, pénteken rendez az isaszegi Falumúzeumban (Madách u. 15.).
 

16 órakor

​​
​​
PhS Bakk Isván és PhS Bakk Erzsébet tart előadást

Miért apostoli királyság Magyarország?

címmel. 

​​
Kb. 17.30 órakor

Kereszténydemokrata pikniket 

rendezünk,

​(
Természetesen piknik-kosárkával a karjukon
​)​

amelynek keretében az Akadémia előadásait rendszeresen látogató hallgatóinknak emléklapot nyújtunk át, valamint fellép 

a Boquilla Negra klarinétzenekar, Bakos Ferenc zenetanár vezetésével. 

A pikniken résztvenni kívánó vendégeinket kérjük, a terített asztalra tegyenek le a lehetőségeik szerinti hideg enni-innivalót, valamint jövetelüket szíveskedjenek e-mailben megerősíteni az

isaszegkdnp2016@gmail.com címen május 31-éig.

(Részletek Bakk István „Miért apostoli királyság Magyarország?" c. tanulmányából)​ 

„Egy 1356-os oklevél szerint a pápa Nagy Lajos királyt Krisztus

védőpajzsának nevezte, nem véletlenül, hiszen

Mária országának Jézus székében ülő uralkodója

volt. Az apostoli uralkodókat, a királyt választó

primorok, a főkegyúri joggal rendelkező fehérnökök

a fehéregyháza bíbornokai nemcsak királyt,

hanem apostolt is választó zászlósurak voltak.

Ezen zászlósurak nemcsak comes várispánok, hanem

a családjuk adták az egyházi vármegyék püspökeit

és érsekeit is. Az Isten Mária országába helyezte

egyházát, a Fehéregyházát. A latin nyugat

(római katolikusok) és a görög kelet (pravoszláv)

között helyezkedtek el a magyar (fehér) katolikusok.

Így a királyi trón Jézus széke, a magyar uralkodó

viseli Jézus koronáját, a Szentkoronát. A magyar

fehéregyház hívei, a fehérkatolikusok Szentkoronájának

primátussága érvényesült a jeruzsálemi

királyságában is. A korinthusiakhoz írt első

levelében olvasható, „…az egyházban, pedig Isten

némelyet apostolokká, másokat profétákká, ismét

másokat tanítótokká tett" (1 Kor 12.27).

 

A latin Nyugat és a görög Kelet között helyezkedett

a fehér magyar egyház. Királya nem Isten

apostola, hanem Mária országának Jézus székében

viseli Jézus koronáját.

Míg a latin hitvallásban a Szentlélek az Atyától

és a fiútól (filioque) származik, addig a keleti

vallásban az Atyától a Fiú által. A Szentkorona

nem tesz különbséget apostoli feladataiban, mindegy,

hogy keleti vagy nyugati rítusban van az uralkodó.

Az egyházszakadás hátterében a latin Nyugat

és a görög Kelet közötti, évszázadok során kialakult

dogmatikai és szertartásbeli különbségek voltak.

E kettő között helyezkedett el sajátos egyházi

és hatalmi múltjával a Kárpát-medencében állandósult

az apostoli királyság. Az Ariánus kereszténység is egyfajta

keresztény irányzat. Pannoniában

már a II. századtól erősödik a kereszténység,

sőt a III. században itt már bazilikákat építettek.

Keresve sem találhatunk a nagyvilágon még egy

olyan népet, amelynél nem a király viselte a koronát,

hanem a korona a királyt. A magyar történelem

számos eseménye mutatja, hogy a korona által

megjelenített szellemi valóság magasabb rend  a

koronát viselő király személyénél. Az a meggyőződés,

amely a magyarságnak a koronához való viszonyát így

formálja meg, sajátosan tükröződik

Szent István ország felajánlásának természetfeletti

csodálatos kegyelmi eseményében. A Szentkorona

felajánlása a Szűzanyának ezzel a ténnyel, hogy

első királyunk magát a Szent Koronát ajánlja föl a

Szűzanyának, a magyar közjognak ez a kegyelmet

hordozó és sugárzó kozmikus, csodálatos anyaga,

nyilvánvalóan több a királyi hatalom egyszer

jelképénél: a magyarság egészét, testét és lelkét,

földjét és vagyonát, minden evilági és túlvilági

értékét a teremtő Isten és a teremtett ember, az Ég

és a föld kultúráját is jelenti egyidejűleg. „Ezekért

a királyokért pedig legyen dicséret meg tisztelet

az Örökkévaló Királynak és Anyjának, Szent

Máriának, s az ő kegyelméből Magyarország királyai

és nemesei bírják az országot boldog véggel,

most és mindörökké. Ámen."