Dátum: 2017. szeptember 28. 16:09
Tárgy: Célkeresztben a Magyar Nemzeti Bank és az ügyészség
Címzett:
Hová gurulnak a százmilliárdok?
SCHMUCK ERZSÉBET, (LMP): - Alelnök Úr! A nyár elején nyújtotta be az MNB jegybank felügyelőbizottsága az éves jelentését a Nemzeti Bank 2016. júniustól 2017. májusig szóló tevékenységéről. Ebben a jelentésben szerepel, hogy a forint árfolyamának csökkenéséből következő devizaállomány-átértékelésekből a Magyar Nemzeti Bank 2013-2015 között 889 milliárd forint nyereséget realizált. A jelentésben az is benne van, hogy a nyereségből fedezték az elképesztő mértékű kastély-, villa- és más ingatlanvásárlásokat az MNB és az alapítványai számára.
- Hogy a realizált nyereség fennmaradó részével mi történt, azt nem tudjuk, és azt sem, hogy mit terveznek vele, csak sejtjük. Az óriási mértékű közpénzszórás, urizálás folytatódik, és mint ahogy hallottuk: milliókat költ az MNB munkatársainak a külföldi utazásaira, az MNB külföldi irodákat nyit, szakmailag teljesen indokolatlanul, csak hogy jól fizető állásokat kínálhasson a Fidesz-közelieknek. Ezekre az irodákra eddig 1,2 milliárd forintot költöttek el! Az MNB által támogatott doktori iskolákban 300 ezer forintos ösztöndíjat fizetnek olyan MNB-s tisztviselőknek is, akiknek milliós a fizetésük; miközben egy egyetemi docens 10-15 év munka után is csak körülbelül 200 ezer nettó forintot kap.
- Alelnök Úr! Az LMP szerint - mint már korábban többször elmondtuk - a jegybanknak meg kell szüntetni az alapítványait, és a felszabaduló összeget be kell fizetnie az államkasszába az éves nyereség 80 százalékával együtt, mert ez a magyar adófizetők pénze, és nem a Matolcsy család vagyona! Az összegből segíteni lehetne például a devizahiteleseken, akiktől az MNB nyerészkedése több mint 130 milliárd forintot vett el, és akiket már a kilakoltatás és a reménytelenség vezet. Mindezek után azt kérdezem:
- Belátják-e végre, hogy a forintárfolyamon realizált nyereség nem az MNB szűk elitjét, hanem a magyar társadalom egészét illeti meg?
***
NAGY MÁRTON, (Magyar Nemzeti Bank alelnöke): - Képviselő Asszony! Először is hadd mondjam azt, hogy a jegybank eredménye egy elég komplex dolog, tehát nem kezdem el elmondani részletekbe menően, hogy hogyan keletkezik. Én mindig azt szoktam mondani, hogy ha valaki jó monetáris politikát folytat, akkor az egy eredményes jegybankot is tud eredményezni. Ez történt az elmúlt években a jegybank esetén. Jó monetáris politikát folytatott, átváltotta a devizahitelesek devizahitelét, ezzel ezermilliárd forintnyi transzfert adott lényegében a lakosságnak. Megnézhetjük, hogy hol van most a svájci frank (Z. Kárpát Dániel: Megnézhetjük, hol van a lakosság!), megnézhetjük, hol van a többi árfolyam, és megkérdezhetjük, hogy ténylegesen sikeres volt-e az átváltás. Azt gondolom, hogy ebben nincs kérdés közöttünk, hogy ez sikeres volt-e.
- Az is látszik, hogy a jegybank az eredményével hatékonyan és megfelelően gazdálkodik, az eredményét vagy eredménytartalékba helyezheti, vagy osztalékként kifizetheti a tulajdonos számára. Láttunk mindkettőre példát, 2016-ban lényegében 50 milliárdot fizetett be a jegybank a költségvetésbe, ugyanakkor a 2016-os eredményét már eredménytartalékba helyezte, és megfelelően, felelősen gazdálkodott, hogy a jövőbeni, nem várt eseményekre is képezzen megfelelő tartalékot.
- Arra is felhívnám képviselő asszony figyelmét, hogy a jegybank eredménye nemcsak az átértékelésből alakult, ami a devizatartalékon keletkezik, hanem van kamateredménye is, annak következtében, hogy a jegybanki alapkamat hisztorikus mélypontra süllyedt, és a hosszú hozamok is az elmúlt hetekben történelmi alacsony szinten vannak. És ezt persze önök nem említik meg sosem, hogy az országban sosem voltak ilyen alacsonyak a hozamok. Az éven belüli hozamok negatív kategóriában vannak, ami azt jelenti, hogy az államnak fizetnek a megtakarítók azért, hogy kölcsönadjanak, a külföld lényegében a magyar államnak fizet, hogy kölcsönadhasson. Azt is elfelejtik, hogy a hosszú hozamok ténylegesen nagyon alacsony szinten vannak. Mindez egy nagyon-nagyon pozitív kamateredményt jelent a jegybanknak, amit megtakarítunk.
- Összességében azt kell mondani, hogy ez egy felelős gazdálkodás. A bank megfelelő társadalmi felelősségvállalás mellett költött az alapítványokra, amely az oktatási tevékenységben értékteremtést tud végrehajtani, és vagyonmegőrzésben érdekelt. (Taps a kormánypártok soraiból.)
***
SCHMUCK ERZSÉBET:- Alelnök Úr! Az LMP a Magyar Nemzeti Bank monetáris politikáját nem kérdőjelezte meg. De azt folyamatosan megkérdőjelezzük, hogy az a nyereség, ami önöknél képződött, azt önök hogyan használják fel. Ez egyszerűen elfogadhatatlan! Ön mintegy eredményként említette most, hogy amikor a devizahiteleseknek átváltották a devizát, akkor ezen több mint 130 milliárd forintot nyertek. Ez is teljesen elfogadhatatlan! Elfogadhatatlan az, hogy a devizahiteleseken, akik jó néhányan öngyilkosok lettek, akik külföldre mennek, akik 3-4-szeresét fizetik vissza annak az összegnek, mint amit felvettek, akik adósság-rabszolgaságba kerültek, önök rajtuk nyerészkednek! Ez egyszerűen elfogadhatatlan!
- Alelnök Úr! Igenis újra be fogjuk nyújtani azt a törvényjavaslatot, amiben azt javasoltuk, hogy a Magyar Nemzeti Bank a nyeresége 80 százalékát fizesse be az államkasszába. Ennek az államkasszában van a helye, mert ha önök veszteségesek lesznek, akkor azt a magyar költségvetésnek kell fizetnie, és úgy fair, ha a veszteséget a költségvetés fedezi, akkor a nyereséget is önök igenis fizessék be az államkasszába! (Taps az LMP soraiból.)
***
NAGY MÁRTON: - Képviselő Asszony! Azért annyit engedjen meg, hogy megjegyezzem: az, hogy a Magyar Nemzeti Bank mit kezd az eredményével, a profitjával, azt a Nemzeti Bankról szóló törvény szabályozza. (Közbeszólás a Jobbik-frakcióból.) Így van, a parlament hagyja jóvá! Most jelen pillanatban ez az érvényes törvény, ugyanakkor azt is megjegyzem, hogy az Európai Központi Bank véleményét is ki kell kérni hozzá, hiszen ez a függetlenségét érintő törvény.
- Azt is megjegyzem, hogy a Magyar Nemzeti Banknál, ha veszteséget termel a Nemzeti Bank, azt a költségvetésnek állnia kell, ha pedig nyereséget termel, a jegybank eldönti, hogy hogyan gazdálkodik vele. De még egyszer: az, hogy ön azt mondja, hogy elkölti ezt, azt visszautasítom! (Z. Kárpát Dániel: Nem leszel jegybankelnök soha!).
- Képviselő Asszony! Meg kell nézni, hogy mennyi pénz van a Nemzeti Bank eredménytartalékában, és utána mondja azt, hogy elköltötte. Az a 130 milliárd forint, amit ön említ, ott van az eredménytartalékában. Ott van, pontosan ez az összeg az eredménytartalékában, de ezt nem költheti a jegybank a devizaadósok számlájára, ezt a költségvetés vagy a kormány teheti meg. Az egy költségvetést érintő tétel! (Z. Kárpát Dániel: Akkor a festmények másból vannak!)
- S még egyszer: ne feledkezzünk meg arról, hogy amit ön hiányol, annak a nagy része megtörtént már! Ezermilliárdot adott ez a kormány és a jegybank a devizaadósoknak! (Taps a kormánypártok soraiban.)
Mit kerestek a jegybank munkatársai Jamaicában?
BURÁNY SÁNDOR, (MSZP): - Alelnök Úr! Az önök munkatársai előszeretettel utazgatnak - mint tudjuk - a napfényes Jamaicába. Idén csaknem három alkalommal jártak a karibi országban, és ezeknek az utaknak az összköltsége meghaladta a 10 millió forintot. Áprilisban ráadásul - sajtóhírek szerint - úgy töltött a jegybank egyik alkalmazottja 16 napot a Montego-öbölben, hogy ebben az időszakban nem volt olyan nagyobb szabású gazdasági konferencia a környéken, ami szükségessé tette volna az utazást. Természetesen megfelelő szállás is dukál a dolgozóknak: az ügyvezető igazgatóknak ötcsillagos szoba dukál, más munkavállalóknak be kell érniük három- vagy négycsillagos szállodával.
- Sajnos, ez az urizálás egyáltalán nem szokatlan az önök gyakorlatában, hiszen a munkatársak idehaza csak kevesek által elérhető kastélyokban pihenhetik ki a külföldi utak fáradalmait. A Magyar Nemzeti Bank munkatársai pedig jó fizetésük mellé kivételesen kedvező hitelekhez juthatnak, olyan feltételű hitelekhez, amelyekhez más magyar polgár nem férhet hozzá, amiről legfeljebb csak álmodni tudna.
- Alelnök Úr! Azt már tudjuk, hogy mennyit keresnek a jegybanki alkalmazottak, a kérdésem viszont az:
- Mit keresnek Jamaicában?
***
NAGY MÁRTON, (Magyar Nemzeti Bank alelnöke): - Tisztelt Országgyűlés! A következő dolgot tudom elmondani az utazással kapcsolatosan: a Magyar Nemzeti Bank nemzetközi szerepvállalása elég széles körű, és ez abból adódik, hogy a Nemzeti Bank számos nemzetközi szervezetnek a tagja. Nem kell emlékeztetnem senkit, hogy részt veszünk az Európai Bizottság, az EKB, a Központi Bankok Európai Rendszere keretén belüli fórumok és szakbizottságok (Közbeszólás az MSZP soraiból: Jamaica nem Európában van!), a BIS, IMF, az OECD és egyéb európai felügyeleti hatóságok ülésein.
- Az MNB számára nemcsak a társintézményekhez fűződő kapcsolat szorosabbra fűzése képez prioritást az ilyen utazásokkor, de igyekszik minél jobban bekapcsolni tevékenységét a nemzetközi pénzügyi vérkeringésbe. A jegybanki munkavállalók az intézmény külföldi kiküldetésére vonatkozó szigorú irányelvek alapján az MNB etikai kódexét, az MNB gazdálkodási kézikönyvének vonatkozó előírásait tiszteletben tartva vehetnek részt a külföldi rendezvényeken. (Közbeszólás az MSZP soraiból: Kajmán-szigetek, Virgin-szigetek.)
- Szeretném hangsúlyozni: az egyes programokra való delegálás elbírálása szempontjából a rendezvény szakmai nívója, a részt vevő intézmények jelentősége és a megszerzendő tudás szerepel elsődleges prioritásként, nem pedig a rendezvény helyszíne. Ebből adódóan én és a Nemzeti Bank is visszautasítunk minden ezzel ellentétes, az MNB-t rossz színben feltüntetni próbáló rosszinduló spekulációt!
- Ami a konkrét utat illeti: ez az út az 1983-ban alapított IOSCO, az Értékpapír-felügyeletek Nemzetközi Szervezetének éves konferenciája, amely 110 országból 200 tag körében került megrendezésre 2017-ben Jamaicában. Ennek a következő ülése 2018-ban Budapesten lesz, és Budapest fogja remélhetőleg egyre szélesebb körben a nemzetközi képviselőket vendégül látni.
- A jamaicai úton egyrészt a kollégák tagként előadást tartottak, illetve részt vettek magas színvonalú egyezetéseken. Másrészt a jövő évi konferencia házigazdájaként standot üzemeltettek, és bemutatták a jövő évi konferencia programját. Harmadrészt a rendezéssel összefüggő nagyon szigorú előírások, határidők teljesítése érdekében az IOSCO titkársága által elvártnak megfelelően a szervezéssel kapcsolatos tapasztalatcsere, egyeztetés, helyzet- és helyszínbejárás volt a célja.
- Összességében szeretném hangsúlyozni még egyszer: az egyes nemzetközi eseményeken való részvétel szempontjából nem a helyszín a lényeges, hanem az, hogy milyen tudást tudunk szerezni és milyen nemzetközi kapcsolatokat tudunk építeni!
Az ügyészség vajon fedezi a dunaújvárosi korrupciót is?
PINTÉR TAMÁS, (Jobbik): - Elnök Úr! Amíg a Jobbik a nép pártjára, addig - úgy látszik - a fideszes hatóságok a korrupció pártjára álltak! Két éve feljelentést tettem költségvetési csalás gyanúja miatt a Dunaújvárost sötétségbe borító korrupciós mutyi miatt. Ebben a feljelentésemben bizonyító erejű dokumentumokat adtam le, részletesen fel voltak sorolva, hogy kik voltak azok a fideszes politikusok, akik vélhetően szerepet játszottak a balesetveszélyes helyzetet teremtő korrupciós botrányban.
- A tolvajok aztán menekülőre fogták, és úgy látszik, a hatóságok minden segítséget megadnak nekik ehhez. A nyomozók nem hallgattak ki egyetlen szakembert sem, nem vizsgálták azokat a tényeket, amelyek bizonyítják a költségvetési csalást. Hiába sodorhattak veszélybe fideszes politikusok több száz embert, akik sötétedés után az utcára akarnak menni, a nyomozó hatóságok nem tettek semmit. (Szilágyi György: Szégyen!)
- Hiába állhatott rendelkezésre elegendő bizonyíték, hogy kinek hány millió forint üthette a markát a fideszesek közül, úgy tűnik, a hatóságok mind e felett szemet hunytak. Végül pedig aztán ötezer forintos nyomozati költséget számoltak ki, amivel aztán azt is aláhúzták, hogy két éven keresztül az ujjukat sem mozdították, és ezzel is szabad utat engednek a korrupt városi fideszeseknek, hogy tovább garázdálkodhassanak Dunaújvárosban, és a dunaújvárosi embereket továbbra is balesetveszélyes helyzetbe sodorhassák. Kérdezem tehát a legfőbb ügyész urat:
- A hatóságok a bizonyítékok ellenére miért hagyták futni a korrupt dunaújvárosi városi fideszes politikusokat?
***
POLT PÉTER, (legfőbb ügyész): - Képviselő Úr! A képviselő úr kérdésében következetesen korrupciós bűncselekményeket említ, holott ebben az eljárásban nyoma sincs korrupció elleni feljelentésnek, illetve erre vonatkozó bizonyítékoknak. (Közbeszólás az MSZP soraiból: Hogy lenne?) Önök sem állították magában a feljelentésben sem, úgyhogy önmagában ez is egy furcsasága az ügynek.
- Az eljárás költségvetési csalás miatt indult, ennek gyanúját megállapították a hatóságok. Egyebek iránt a NAV illetékes bűnügyi igazgatósága folytatta le ezt a nyomozást. Ennek során beszerzett minden lehetséges bizonyítékot, meghallgatta azokat, akiket meg kellett hallgatni, és így jutott arra a következtetésre, hogy a bűncselekmény - tehát nem korrupciós bűncselekmény, hanem költségvetési csalás bűncselekménye - bizonyítása nem lehetséges, bizonyítottság hiánya miatt ezért az eljárást megszüntette. Erre törvényesen került sor, mivel a büntetőeljárásról szóló törvény szerint vádemelésre csak abban az esetben kerülhet sor, ha a bizonyítékok ezt teljeskörűen alátámasztják.
- Amennyiben a képviselő úrnak bármilyen, az üggyel összefüggő korrupciós cselekményre bizonyítéka van, akkor arra kérem, hogy ezt juttassa el hozzánk. Egyebek iránt pedig a kérdésében, már a címében is elhangozó feltételezés megalapozatlan, valótlan és sértő! Maga az OLAF, tehát az Európai Unió uniós költségvetéssel foglalkozó szakosított szerve, illetve az Európai Unió Parlamentjének szakbizottsága is, amely éppen most járt Magyarországon, megnyugtatónak találta az ügyészség uniós pénzekkel kapcsolatos eljárását. Ez a közvilágítási projekt is részben a kohéziós alapból volt fedezve. Tehát azok az állítások, amelyeket ön megfogalmazott, légből kapottak!