Tárgy: Győztek az "igenek"!
Címzett:
ZÁRSZAVAZÁS
A Magyarország Kormánya és Mongólia Kormánya közötti kétoldalú nemzetközi szerződések hatályának rendezéséről szóló jegyzőkönyv kihirdetéséről.
A Magyar Köztársaság és egyes volt szocialista országok között a szerződéses kapcsolatok felülvizsgálatáról szóló kormányhatározat alapján a Külgazdasági és Külügyminisztérium feladata a volt szocialista országokkal kötött nemzetközi szerződéseinek áttekintése és a hatályban tartandó megállapodások beazonosítása.A tárgyalások célja volt a két ország nemzetközi szerződéses kapcsolatainak felülvizsgálata tárgyában annak megállapítása, hogy a felek mely megállapodásokat kívánják hatályban tartani, és melyeket nem. Eredményeképp 11 megállapodás hatályban tartásáról döntöttek. Az erről szóló jegyzőkönyvet 2016. január 25-én, Ulánbátorban írták alá. (T/18306 , szövege: PDF.)
Előadó:Szijjártó Péer, külgazdasági és külügyminiszter.
***
Az Országgyűlés a törvényjavaslatot 153 "igennel", 3 "nem" kíséretében elfogadta.
IGEN | NEM | TARTÓZKODÁS |
Fidesz -KDNP-MSZP-Jobbik-Független | LMP: Ikotity István, Schmuck Erzsébet, Szél Bernadett | - |
A Strasbourgban, 1959. április 20-án kelt, a kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló európai egyezmény második kiegészítő jegyzőkönyvének kihirdetéséről.
Az Európa Tanács kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló egyezményének második kiegészítő jegyzőkönyve kiszélesíti a kölcsönös bűnügyi jogsegély eszköztárát. Egyszerűbbé, gyorsabbá, és rugalmasabbá teszi a részes államok közötti jogsegélykérelmek teljesítését. Adatvédelmi rendelkezése szabályozza a kérelmek és az azokra adott válaszok továbbításának rendjét és nyelvhasználatát, - megfelelnek a jogsegélyegyezmények nemzetközileg elfogadott rendelkezéseinek, valamint a hatályos magyar jogszabályoknak is. (T/18301, szövege: PDF.)
Előadó:Trócsányi László, igazságügyi miniszter.
***
Az Országgyűlés a törvényjavaslatot 170 "igennel", ellenszavazatok és tartózkodások nélkül elfogadta.
IGEN | NEM | TARTÓZKODÁS |
Fidesz-KDNP-MSZP-Jobbik-LMP-Független | - 0 - | - 0 - |
Az 1965. évi 4. törvényerejű rendelettel kihirdetett, a New-Yorkban, 1961. március 30-án kelt Egységes Kábítószer Egyezmény módosításának kihirdetéséről.
A törvényjavaslat fő célkitűzése az ENSZ Kábítószer Bizottsága 60/2. és 60/3. számú határozatának a magyar jogrendbe történő átültetése, összhangban a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 2005. évi L. törvényben foglaltakkal. (T/18299, szövege: PDF.)
Előadó: Balog Zoltán, emberi erőforrások minisztere.
***
Az Országgyűlés a törvényjavaslatot 170 "igennel", ellenszavazatok és tartózkodások nélkül elfogadta.
IGEN | NEM | TARTÓZKODÁS |
Fidesz-KDNP-MSZP-Jobbik-LMP-Független | - 0 - | - 0 - |
Az 1979. évi 25. törvényerejű rendelettel kihirdetett, a pszichotróp anyagokról szóló, Bécsben az 1971. évi február hó 21. napján aláírt egyezmény módosításának kihirdetéséről.
Az ENSZ Kábítószer Bizottsága 60/4-60/11. számú határozatainak a magyar jogrendbe történő átültetése történik meg, összhangban a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 2005. évi L. törvényben foglaltakkal. A törvényjavaslat a hatálybalépéséről rendelkezik és a végrehajtáshoz szükséges intézkedéseket tartalmazza. (T/18300, szövege: PDF.)
Előadó: Balog Zoltán, emberi erőforrások minisztere.
***
Az Országgyűlés a törvényjavaslatot 169 "igennel", ellenszavazatok és tartózkodások nélkül elfogadta.
IGEN | NEM | TARTÓZKODÁS |
Fidesz-KDNP-MSZP-Jobbik-LMP-Független | - 0 - | - 0 - |
A Magyar Népköztársaság Kormánya és a Kubai Köztársaság Kormánya között az egészségügyi együttműködés tárgyában Budapesten 1966. június 15. napján aláírt egyezmény kihirdetéséről szóló 1969. évi 16. törvényerejű rendelet hatályon kívül helyezéséről.
A magyar fél 2012. szeptember 21-én tett javaslatot a kubai fél részére az "Egyezmény" közös megállapodás útján történő megszüntetésére. Ennek nemzetközi jogi indoka az volt, hogy az alapvető célját képező egészségügyi együttműködés hosszú időn keresztül nem valósult meg. A kubai fél – a tényleges magyar szándékoktól eltérően – a magyar fél szóbeli jegyzékét az „Egyezmény" egyoldalú felmondására irányuló jognyilatkozatként értelmezve, .
rögzítette, hogy az Egyezmény VI. cikke alapján az "Egyezmény" megszűnése napjának 2014. március 18-át tekinti. Figyelemmel arra, hogy a felek között az „Egyezmény" megszűntetésére vonatkozó szándékegyezőség létrejött, és az „Egyezmény" hatálya a nemzetközi jog szabályai szerint megszűnt, az „Egyezményt" kihirdető törvény hatályon kívül helyezése szükséges. (T/18303, szövege: PDF.)
Előadó: Balog Zoltán, emberi erőforrások minisztere.
***
Az Országgyűlés a törvényjavaslatot 169 "igennel", ellenszavazatok és tartózkodások nélkül elfogadta.
IGEN | NEM | TARTÓZKODÁS |
Fidesz-KDNP-MSZP-Jobbik-LMP-Független | - 0 - | - 0 - |
A Magyarország és a Kínai Népköztársaság (Heilongjiang Tartomány Oktatási Minisztériuma) között a Heilongjiang Kínai Orvostudományi Egyetem oktatási tevékenységének Magyarországon való támogatásáról szóló „Megállapodás" kihirdetéséről.
A 2017. évi XXV. törvénnyel módosított a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 76. § (1) bekezdés a) pontja alapján az Európai Unión, illetve az Európai Gazdasági Térségen kívül székhellyel rendelkező, és Magyarországon oktatási tevékenységet folytató külföldi felsőoktatási intézmények esetében Magyarország Kormánya és a székhely szerinti állam kormánya között nemzetközi szerződés megkötése szükséges a magyarországi működés elvi támogatásáról. A törvény rendelkezése három állam összesen öt felsőoktatási intézményét érinti. Kína, és Thaiföld esetében egy-egy, az Egyesült Államok esetében pedig három egyetemről van szó (Boston University, Central European University, McDaniel College). A Heilongjiang Kínai Orvostudományi Egyetem tárgyában a nemzetközi egyetemekkel kapcsolatos tárgyalásokért felelős miniszterelnöki megbízott a Kínai Népköztársaság Heilongjiang Tartomány Oktatási Minisztériumával sikerrel lefolytatta a szükséges tárgyalásokat, a megállapodás szövegtervezetét a kínai partner 2017. október 6-án jóváhagyta. (T/18304, szövege: PDF.)
Előadó: Balog Zoltán, emberi erőforrások minisztere.
***
Az Országgyűlés a törvényjavaslatot 145 "igennel", 24"nem" ellenében , tartózkodások nélkül elfogadta.
IGEN | NEM | TARTÓZKODÁS |
Fidesz-KDNP-Jobbik-LMP-Független, MSZP: 1, Tukacs István | MSZP, Jobbik:1, Hegedűs Lórántné, Független: Kónya Péter | - 0 - |
A közlekedéssel összefüggő törvények módosításáról.
Igazi salátatörvény, több, mint félszáz oldalon, összesen 19 törvény módosítását tartalmazza. Határozottan cáfolni kívánja, hogy saláta csak zöldség formájában egészséges.
Rendelkezései a közlekedés tárgykörébe tartozó, a közlekedési infrastruktúra-beruházásokkal érintett törvények módosítására irányulnak. A módosítások egyrészről a közlekedési infrastruktúra-beruházások hatékonyabb megvalósítása, a meglévő szabályozási környezet korszerűsítése és a közlekedési hatósági ügyekhez kapcsolódó rendelkezések pontosítása miatt váltak szükségessé, másrészről jogharmonizációs okok indokolják az ágazati és egyéb jogszabályokkal való összhang megteremtése érdekében.
Számos, bürokráciacsökkentő és eljárást egyszerűsítő módosítást tartalmaz, így gyorsabb és hatékonyabb beruházásokat is lehetővé tesz. Lényegében a közlekedési infrastruktúra valamennyi ágára kiterjed: tehát a közútra, a vasútra és minden más ágazatra, amelyek tradicionálisan egymástól külön törvényben szabályozottak, ugyanakkor a szabályozásuk mind időbeli, mind tartalmi összhangja alapvetően kívánatos dolog volt korábban is és az ma is. Ezek mellett az eddig már létező elektronikus közszolgáltatási rendszerek és az elektronikus jegyrendszer bevezetéséhez szükséges módosításokkal, az informatikai rendszer segítségével olyan fejlesztést tesz lehetővé, amely a környezetet kímélve, az átalakuló közlekedést gyorsabbá, kényelmesebbé teszi, teheti. (T/18308, szövege: PDF.)
Előadó: Seszták Miklós, Nemzeti fejlesztési miniszter.
***
Az Országgyűlés a törvényjavaslatot 116 "igennel", 2"nem" és 52 "tartózkodás" kíséretében elfogadta.
IGEN | NEM | TARTÓZKODÁS |
Fidesz-KDNP | Független: 2, Késsz Zoltán, Szelényi Zsuzsanna | MSZP-Jobbik-LMP-Független |
Magyarország 2016. évi központi költségvetéséről szóló 2015. évi C. törvény végrehajtásáról.
A 2016. évi költségvetés végrehajtása, előirányzatainak teljesítése, a hiány és az államadósság alakulása megfelelt a törvényi előírásoknak és az európai uniós feltételeknek.
Az államháztartás 2016. évi bevételei 18 229,9 Mrd Ft1-ra, kiadásai 19 054,9 Mrd Ft-ra teljesültek, amelynek eredményeként a pénzforgalmi hiány 825,0 Mrd Ft összegben alakult, ami a GDP 2,3%-ának felel meg. A Stabilitási törvény3 szerinti államadósság teljes hazai össztermékhez viszonyított aránya a 2015. évi 72,7%-ról a 2016. évre 72,3%-ra csökkent. A Stabilitási törvény szerinti 2016. évi államadósság 25 620,7 Mrd Ft volt. Az államháztartás központi alrendszere 2016. évi törvényi előirányzatainak teljesítése, a hiány alakulása megfelelt az Államháztartásról szóló törvény és a Költségvetésről szóló törvény5, az államadósság alakulása megfelelt az Alaptörvény és a Stabilitási törvény előírásainak. A kormányzati szektor uniós módszertan szerinti hiánya 656,5 Mrd Ft, a GDP 1,9%-a volt. A hiány alakulása megfelelt az uniós feltételeknek. A kormányzati szektor uniós módszertan szerinti adóssága 2016 végén a GDP 73,9%-a volt (26 164,4 Mrd Ft) a 2015. évi 74,7%-hoz (25 654,0 Mrd Ft) képest. Az uniós kritériumok szerinti adósságcsökkentési követelményt Magyarország teljesítette. Valósághűen mutatja be a költségvetés végrehajtására vonatkozó pénzügyi adatokat, információkat. A zárszámadási törvényjavaslatban a központi alrendszer részét képező központi költségvetés, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai és az elkülönített állami pénzalapok bevétel- és kiadás-teljesítési adatai megbízhatóak.
Jelentés Magyarország 2016. évi központi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről,(Állami Számvevőszék). Beszámoló Magyarország 2016. évi központi költségvetéséről szóló 2015. évi C. törvény végrehajtásáról,(HTML). Uniós napirendi pont! Nemzetiségi napirendi pont! (T/17578: szövege: PDF.)
Előadó: Varga Mihály, nemzetgazdasági miniszter.
***
Az Országgyűlés a törvényjavaslatot 116 "igennel", 54"nem" ellenében , tartózkodások nélkül elfogadta.
IGEN | NEM | TARTÓZKODÁS |
Fidesz-KDNP | MSZP-Jobbik-LMP-Független: | - 0 - |
A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról.
A módosítás elsősorban az egyszerűsítésre, bürokrácia-csökkentésre irányul, hiányzó szabályozásokat pótol. Céljai között szerepel az állami költségvetési források hatékonyabb és ésszerűbb felhasználása. A védett kulturális javak állami elővásárlási joggyakorlásának kiszélesítésével, az állami közgyűjtemények és a Nemzeti Kastély és Várprogram megvalósító intézménye részére is lehetővé válik a szerzeményezés ezen módja.
Az elmúlt évek során a kiviteli engedélyezési, valamint a védési eljárások során szerzett
tapasztalatok alapján egyértelműen megállapítható, hogy a 2014-ben bevezetett rendszer is
korrekcióra szorul. Az akkor meghatározott, kiviteli engedélykötelesség küszöbét
jelentő forgalmi értékek mára már nem felelnek meg az örökségvédelmi érdekeknek, a műkereskedelmi árakat sem tükrözik. Az időközben megélénkült műtárgyforgalom és kereslet az árak jelentős emelkedését idézte elő, így az örökségvédelmi szempontból is jelentősebb tárgyak már a magasabb forgalmi értékűek között keresendők.
A magasabb forgalmi értékküszöbök meghatározásánál a javaslat figyelembe veszi az elmúlt évek során védetté nyilvánított kulturális javak értékesítési árait, a kiviteli engedélyezésen felbukkant tárgyak árnyilatkozatait, az elmúlt évek piaci, aukciós áremelkedését, valamint a nemzetközi összehasonlítást. Ez utóbbi összehasonlítás alapján is megállapítható, hogy a korábbi forint-értékek európai összehasonlításban is a legalacsonyabbak közé számítanak, amit ma már az élénk műkereskedelem és hazai gyűjtői kereslet sem indokol. A módosítás a koherens és egyértelmű szabályozás megtételét, és jogszabályalkotásra irányuló felhatalmazó rendelkezések pontosítását szolgálja. (T/18002, szövege: PDF .)
Előadó:Lázár János, Miniszterelnökséget vezető miniszter.
***
Az Országgyűlés a törvényjavaslatot 118 "igennel", 28"nem" és 25 "tartózkodás" kíséretében elfogadta.
IGEN | NEM | TARTÓZKODÁS |
Fidesz: KDNP, Független: 2, Késsz Zoltán, Szelényi Zsuzsanna | MSZP, Független | Jobbik, LMP |
A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat.
A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 41. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „Az ajánlatkérő előírhatja valamely kapcsolattartási forma alkalmazását, amely azonban nem sértheti a gazdasági szereplők esélyegyenlőségét. A kizárólag elektronikus úton történő nyilatkozattétel - központi beszerző szerv eljárása, valamint a Miniszterelnökség által üzemeltetett elektronikus közbeszerzési rendszeren keresztül lebonyolított közbeszerzési eljárás, továbbá a dinamikus beszerzési rendszer, elektronikus katalógus vagy elektronikus árlejtés alkalmazása esetének kivételével - nem követelhető meg az ajánlattevőktől."
Jelen törvényjavaslat fő célja, hogy az e-közbeszerzés bevezetésére minél „zökkenőmentesebben" kerüljön sor: a megfelelő felkészülési idő biztosítása érdekében így a korábbi, 2017. december 31-i céldátum helyett 2018. április 15-étől váljon kötelezővé az EKR használata. Ezzel együtt azonban a korábbi jogalkotói szándékkal egyezően lehetőség nyílna már 2018. január 1-jétől a Miniszterelnökség által üzemeltetett elektronikus közbeszerzési rendszer alkalmazása során is a teljes körű elektronikus kommunikáció ajánlatkérők általi előírására. (T/18307, szövege: PDF)
Benyújtó: Lázár János, Kósa Lajos, Dunai Mónika, Hadházy Sándor , (Fidesz)
***
Az Országgyűlés a törvényjavaslatot 139 "igennel", 25"nem" és 7 "tartózkodás" kíséretében elfogadta.
IGEN | NEM | TARTÓZKODÁS |
Fidesz-KDNP-Jobbik, Független: 1, Késsz Zoltán | MSZP, Független: 2 | LMP:4, Független: 3 |
Az agrárium versenyképességének javítása érdekében egyes törvények módosításáról.
A javaslat a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény, a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény, a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény, az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény, valamint a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI.
Törvény, valamint a mezőgazdasági termékpiacok szervezésének egyes kérdéseiről, a termelői és a szakmaközi szervezetekről szóló 2015. évi XCVII. törvény módosítását tartalmazza.
Az egymástól különböző törvényeket érintő módosítások közös célja, hogy az
adminisztrációs terhek csökkentésével, vagy más kedvezmények biztosításával, továbbá a rendezett piaci kapcsolatok ösztönzésével a gazdálkodók versenyképességét segítse. A javaslat ezen túlmenően a szakmailag indokolt technikai jellegű módosításokat, valamint a közösségi támogatások igénybevételéhez szükséges egyes adatszolgáltatási rendelkezéseket is tartalmaz.(T/18099, szövege: PDF.)
Benyújtó: Győrffy Balázs, Font Sándor, Jakab István, Vécsey László, (Fidesz).
***
Az Országgyűlés a törvényjavaslatot 117 "igennel", ellenszavazatok nélkül, 56 "tartózkodás" kíséretében elfogadta.
IGEN | NEM | TARTÓZKODÁS |
Fidesz-KDNP | - 0 - | MSZP-Jobbik-LMP-Független |
A fiatalok életkezdési támogatásának kiterjesztésével kapcsolatos törvénymódosításokról.
A kormány a Gyermekvállalást Ösztönző Akcióterv részeként az életkezdési támogatást és a Start-számla nyitás lehetőségét a nem Magyarországon élő magyar gyermekekre is ki kívánja terjeszteni. Ennek megfelelően a törvénytervezet elsősorban a fiatalok életkezdési támogatásáról szóló 2005. évi CLXXIV. törvény egyes rendelkezéseit módosítja.
Jelen tervezet a jogosultak körének bővítésén túl tartalmaz egyéb, többségében adatszolgáltatási eljáráshoz kapcsolódó egyértelműsítő és egyszerűsítő módosításokat is. Ehhez kapcsolódóan a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény egyes rendelkezéseit is kiigazítja. (T/17997, szövege: PDF.)
Előadó: Varga Mihály, nemzetgazdasági miniszter.
***
Az Országgyűlés a törvényjavaslatot 119 "igennel", 29"nem" és 23 "tartózkodás" kíséretében elfogadta.
IGEN | NEM | TARTÓZKODÁS |
Fidesz-KDNP-LMP | MSZP-Független | Jobbik, LMP:1, Független:1, Fodor Gábor, Ikotity István |
A közigazgatási szabályszegések szankcióinak átmeneti szabályairól, valamint a közigazgatási eljárásjog reformjával összefüggésben egyes törvények módosításáról és egyes jogszabályok hatályon kívül helyezéséről szóló törvényjavaslat.
Jelen törvényjavaslat a hatályos eljárási kódex rendszerére épülve tervez aktuális változtatásokat. A szankcionálásra vonatkozó szabályanyag struktúrája alapvetően nem fog változni, jelentős különbség lesz ugyanakkor, hogy a figyelmeztetés – ellentétben a jelenlegi szabályokkal – érdemi döntésben kiszabható szankcióvá válik.
A figyelmeztetést kizáró szabályokat részletező miniszteri rendeletek 2019. január 1-jéig alkalmazandóak, hiszen e nélkül az ágazati szankcionálásban megszűnne a figyelmeztetés jogintézményének kizárása. A közérdekű munkával történő megváltás lehetősége – hasonlóan a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló törvényjavaslat szabályzásához – megszűnik.
A törvényjavaslat átmeneti jellegére tekintettel tartalmazza az önmaga hatályon kívül helyezésére vonatkozó rendelkezést, ezzel egyidejűleg a szükségtelenné váló miniszteri rendeletek hatályon kívül helyezését is elvégzi.
A törvényjavaslat mindezeken túl a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény hatálybalépésével összefüggő módosításokat is tartalmaz, melynek alapvető célja, hogy a szükséges eljárási szabályokat miniszteri rendeletnél magasabb szintű jogforrásban tudják elhelyezni.
A törvényjavaslat a jogrendszeri felülvizsgálat során azonosított, kiüresedett törvények és törvényerejű rendeletek technikai deregulálását, az elmúlt évtizedek jogfejlődését nem követő törvényi szintű rendelkezések technikai módosítását is elvégzi. (T/18298, szöveges PDF.)
Előadó: Trócsányi László, igazságügyi miniszter.
***
Az Országgyűlés a törvényjavaslatot 119 "igennel", 26"nem" és 28 "tartózkodás" kíséretében elfogadta.
IGEN | NEM | TARTÓZKODÁS |
Fidesz-KDNP-LMP | MSZP-Független | Jobbik, LMP:1, Független:1, Fodor Gábor, Ikotity István |
A tizenkettedik életévüket be nem töltött gyermekek sérelmére elkövetett szexuális erőszakkal szembeni fokozottabb büntetőjogi védelemről szóló törvényjavaslat.
A törvényjavaslat gyermekek sérelmére elkövetett szexuális erőszak esetén szigorúbb büntetési tétel kiszabását teszi lehetővé, és emellett kifejezi azt is, hogy a Fidesz-KDNP részéről bármilyen gyermekek sérelmére elkövetett bántalmazás elfogadhatatlan. A gyermekek sérelmére elkövetett szexuális bűncselekmények ugyanis morális és erkölcsi értelemben is a legsúlyosabbak. Ezek közül is kiemelkedően büntetendőek azon cselekmények, amikor a tettes olyan személy, akinek épphogy gondoskodnia kellene a gyermekről.
Az ilyen elkövetőkkel szemben, akik visszaélnek egy gyermek bizalmával,
kizárólag a legszigorúbb fellépésnek lehet helye.
A törvényjavaslat úgy módosítja a Btk. 197. § (4) bekezdésének a) pontját, hogy az megfeleljen a Büntető jogegységi határozatban kifejtett jogalkalmazói szempontoknak, lehetővé téve, hogy a 12 év alatti sérelmére elkövetett szexuális cselekmény – ha az elkövető a sértett hozzátartozója vagy a sértett a nevelése, felügyelete, gondozása, gyógykezelése, vagy egyéb módon a hatalma vagy befolyása alatt áll – függetlenül attól, hogy a cselekményt kényszerítéssel vagy a sértett beleegyezésével követték el, öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel legyen fenyegetett. (T/18275, szövege: PDF.)
Benyújtó: Selmeczi Gabriella, Répássy Róbert, Horváth László, (Fidesz).
***
Az Országgyűlés a törvényjavaslatot 173 "igennel", ellenszavazatok és tartózkodások nélkül elfogadta.
IGEN | NEM | TARTÓZKODÁS |
Fidesz-KDNP-MSZP-Jobbik-LMP-Független | - 0 - | - 0 - |
Az egyes családtámogatási tárgyú, valamint egyéb törvények módosításáról.
A törvényjavaslat általános célja, hogy a 2018-tól bevezetésre kerülő új szociális támogatással, valamint az egészségbiztosítási pénzbeli ellátásokkal és családtámogatásokkal kapcsolatos változásokat a jogrendszerbe ültesse, a végrehajtó és jogalkalmazó szervek részéről megfogalmazott pontosító jellegű és technikai módosításokkal együtt.
A javaslat tartalmazza a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III.
törvénynek a tartós ápolást végzők időskori támogatásának bevezetésével összefüggő módosítását, továbbá ehhez kapcsolódóan az új ellátás jogrendszerbe illesztését szolgáló egyéb törvénymódosításokat. A családtagjaikat ápoló hozzátartozók megbecsülésre méltó feladatot teljesítenek és komoly terhet vesznek le a szociális intézményrendszerről. Mivel
a gyermeküket tartósan ápoló szülők keresőtevékenységet nem – vagy csak korlátozott
mértékben – tudnak végezni, a számukra megállapítható nyugellátás mértéke alacsonyabb lehet. Indokolt ezért a gyermeküket tartósan ápoló személyek nyugdíjba vonulását követően
biztosítható új ellátási forma, a „tartós ápolást végzők időskori támogatása" bevezetése.
A javaslat magában foglalja a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény módosítását is a korai fejlesztésre és gondozásra jogosult gyermek fogalmának megjelenítése kapcsán, másrészt a bölcsődei ellátást érintően. A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény módosítása bővíti a törvény személyi hatályát az anyasági támogatás tekintetében, a tartós külföldi szolgálatot teljesítő személyek vonatkozásában pedig pontosítja a szabályozást. A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. Törvény módosítása révén bővül bővül a vér szerinti apák csecsemőgondozási díjra való jogosultsága, valamint egy évvel meghosszabbodik a „diplomás gyed" folyósítási időtartama. További módosításai a baleseti táppénz és az utazási költségtérítés központi folyósításának megvalósítását célozzák. (T/18312, szövege: PDF.)
Előadó: Balog Zoltán, emberi erőforrások minisztere.
***
Az Országgyűlés a törvényjavaslatot 173 "igennel", ellenszavazatok és tartózkodások nélkül elfogadta.
IGEN | NEM | TARTÓZKODÁS |
Fidesz-KDNP-MSZP-Jobbik-LMP-Független | - 0 - | - 0 - |
Egyes kulturális és sporttárgyú törvények, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról.
A javaslat többsége jogszabályi változásokból fakadó jogalkotási kötelezettség végrehajtására vagy jogalkalmazási problémák kiküszöbölésére irányul. Fontos része a Magyar Művészeti Akadémia köztestületi működésében, szervezeti életében az eltelt öt évben felmerült gyakorlati tapasztalatokra és igényekre reagálva tesz javaslatot a Magyar Művészeti Akadémiáról szóló 2011. évi CIX. törvény módosítása. Indoklása szerint fölöttébb szükségessé vált a tagi elnevezések átláthatóbbá és egyértelművé tétele, a tagválasztásra vonatkozó eljárási szabályok kiegészítése, a levelező taggá válás feltételrendszerének megújítása, a Magyar Művészeti Akadémia közfeladatait meghatározó rendelkezések pontosítása, a tisztségviselőivel szemben támasztott új követelmények bevezetése, a főtitkár mandátumának − időtartama és a megválasztás időpontja tekintetében – az elnök mandátumához való igazítása, továbbá az elnököt segítő, az Alapszabály rendelkezései alapján létrejött Társadalmi Tanácsadó Testület törvénybe emelése. Emellett jogtechnikai pontosítások, korrekciók átvezetésére is sor kerül.
A javaslat további fontos elemét képezi egy új rendszeres pénzellátás: a művészjáradék bevezetése egyes művészeti díjakban részesült, 65. életévüket betöltött személyek részére. A magyar állam ezen járadék bevezetésével is kifejezi a kimagasló teljesítményű alkotók, előadók iránti megbecsülését, a teljesítményük előtti tiszteletadást. Összhangban a törvény módosításával szükségessé vált a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény és a Kossuth-díjról és a Széchenyi-díjról szóló 1990. évi XII. törvény módosítása is.
A közgyűjteményi terület esetében a módosítás pontosítja a nyilvános könyvtárak alapkövetelményeit és alapfeladatait, a minőségelvű működés jegyében előírja a nyilvános könyvtárak számára az éves szakmai munkaterv és beszámoló elkészítését. Közművelődési területen a javaslat rögzíti a közművelődési alapszolgáltatások kapcsán a települési önkormányzatok feladatait, valamint egyes közművelődési intézményekben és az országos hatókörű szakmai szervezetben foglalkoztatottak kapcsán további képesítési előírásokat is meghatároz. (T/18314, szöveges PDF .)
Előadó: Balog Zoltán, emberi erőforrások minisztere.
***
Az Országgyűlés a törvényjavaslatot 137 "igennel", 27"nem" és 7 "tartózkodás" kíséretében elfogadta.
IGEN | NEM | TARTÓZKODÁS |
Fidesz-KDNP-Jobbik | MSZP-Független:4 | LMP, Független:2 |