Feladó:
Dátum:
Tárgy: -
Címzett: Kutasi József <jozsef@kutasi.eu>
Nemzeti Hírhaló Dátum:
2017. december 4. 11:49Tárgy: -
Havonta 1000 magyar család veszti el a lakását a hitele miattCímzett: Kutasi József <jozsef@kutasi.eu>
2017 december 04. | ||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||
12. hó 13-án 14 éves a Nemzeti Hírháló! "Ne vígy minket a kísértésbe!"?" Az Atya nem kísért! (Dr. Papp Lajos, Bernard Podvin, Becsei Miklós) 2017. december 3-tól advent első vasárnapjától a francia katolikusok másképp imádkozzák a Miatyánkot. A legkomolyabb ellenérv az volt, hogy a fordítás azt a látszatot kelti, mintha maga Isten lenne a kísértő. Holott szerintük már az Ótestamentumból is kiderül, hogy az Atya "nem a bűnös halálát" akarja, hanem azt, hogy "megtérjen és éljen". A kísértő pedig - tették hozzá - nem más, mint Sátán, aki miután elbuktatta az embert, azonnal bevádolja őt Isten előtt. "Jogosan merül fel a kérdés, miért volt szükség a Miatyánk szövegének módosítására? A püspökkari titkár kifejti: az 1966-os francia fordítás során a hatodik kéréssel kapcsolatban felmerült egy teológiai jellegű probléma: a "ne hagyd, hogy engedjünk a kísértésnek" sorból "ne vígy minket kísértésbe" lett. A görög eisphero (Mt 6,13) ige szó szerint valóban azt jelenti: bevisz, bevezet, azaz egy olyan hely felé irányuló mozgást fejez ki, ahová behatol valaki. Az 1966-os változat mégis azt sugallja, hogy Isten visz minket a kísértésbe, és miatta esünk bűnbe. Ez a fordítás így félreérthető volt, és teológiai felülvizsgálatot igényelt. A szakértők azóta számos fordítási javaslatot vizsgáltak meg - "add, hogy ne kerüljünk kísértésbe", "ne vezess minket kísértésbe", "ne engedd, hogy kísértésbe jussunk" - de egyik sem bizonyult kielégítőnek." (Bernard Podvin, a francia püspöki konferencia szóvivője, 2013) Az új változat magyar fordításban így hangzik az eddigi ne vígy minket kísértésbe helyett: "ne engedj kísértésbe lépnünk", vagy "ne engedj kísértésbe kerülnünk". Becsei Miklós mátészalkai lelkipásztor ehhez kapcsolódó 2017. szeptember 17-én írt csodálatos cikkét ajánlom figyelmükbe, de engedjenek meg előtte néhány szót szólnom (írnom) Dr. Papp Lajos küzdelméről ebben a témában.. Papp Lajos professzor úr húsz éve járja a Kárpát-Hazát és tart előadásokat, gyógyításról, életről-halálról, hitről, szeretetről. Kevés olyan előadása volt/van, ahol ne kerülne szóba a Miatyánk ominózus sora. Mindig megkérdezi, hogy van e a teremben pap vagy tiszteletes és már előre bocsánatot kér, de úgy érezi, hogy erről beszélnie kell. 2008. október 16-án a csákvári római katolikus templomban is beszélt róla. (Természetesen ott is jelent volt a pap, akit meg is szólított.) Az előadás írásos változatát bele is tettünk a Ne hagyj kísértésben, de szabadíts meg a gonosztól! című 2008-ban megjelent könyvébe. Itt olvashatóak a Professzor úr akkori eloadásának e témáról szóló gondolatai: "...Van nekünk egy gyönyörű imádságunk, a Miatyánk... ...Bocsásd meg vétkeinket, miképpen mi is megbocsájtunk az ellenünk vétkezőknek, - és hogy folytatódik Atyám? - azt mondja az Atya, hogy úgy szokták imádkozni: és ne vígy minket a kísértésbe! Így szokták imádkozni? Várjunk csak. ...Ne vígy minket a kísértésbe, bocsásd meg a vétkeinket, miképpen mi is megbocsájtunk az ellenünk vétkezőknek... eddig rendben van, de ki visz bennünket a kísértésbe? Nem a sátán visz bennünket a kísértésbe, az Isten meg megóv bennünket? Vagy Isten kísértésbe visz bennünket? Az ördög, az meg megment bennünket, vagy, hogy van ez? Elgondolkodtam azon, hogy szegény Atyát nehéz helyzetbe hoztam, de mindjárt segítek neki, és megszólítom a főpapokat is, mert gyerekkorom óta állandóan ezt kérdeztem nagymamától, paptól, hogy, hogy van ez? Isten visz kísértésbe, nem a sátán? Olvasom az 1718-ból az erdélyi Kaposi Sámuel főiskolai tanártól származó betűsort, amit Bél Mátyás, felvidéki születésű, evangélikus lelkész, tudós jelentette meg nyomtatásban Lipcsében, 1718-ban. Ennek a rovásírással feljegyzett imának a címe: a Miatyánk, a cikknek a címe:"De vetere litteratura hunno-scythia (e)xercitatoi" Betű azonosan visszafordították a székely magyar rovásírásból, úgy, ahogy 1718-ban előásták. Betű azonos, tehát azzal a nyelvezettel olvasom föl, nem tudom, hogy megértik-e, amit 1718-ban találtak meg és valamikor több száz évvel korábban meg lejegyeztek. Mi Atyányk, ki az mennyekben vagy Szenteltessék az te neved Jőjön el országod. Légyen az te akaratod miképpen mennyben, azonképen az földönis. Az mi kenyerünket, a mindennapiat, adgyad nékünk ma! És enged meg minékünk az mi adósságinkat, miképpen miis megengedünk azoknak, az kik mi nékünk adósok. (Ez kicsi különbség, hogy aki ellenem vétett, az Úristen bocsássa meg a vétkeimet, miképpen én is megbocsájtok az ellenem vétkezőknek, de az adósság az több ám, mert a vétek és az adóság között széles mezsgye van. Én nem vétkezem a barátom ellen. Nem lopom meg, nem csalom meg, de ha a barátságát megtagadom, akkor az adósa vagyok, az adósságomat nem róttam le.) És ne hadgy minket késértésbe jutnunk! - Az Istenhez azért imádkozunk, hogy ne hagyja, hogy bennünket ne hagyjon, hogy az ördög kísértsen, vagy bárki. Ne hagyj minket késértésbe jutnunk, de szabadíczs meg a gonosztu., Mert Tied az Ország és az hatalom és az diczsőség, mindörökn, öröké amen." Papp Lajos Szabadíts meg a gonosztól. Kairosz Kiadó 2008.p. 233-236 Sok százan imádkozunk már több mint tíz éve így: Ne hagyj minket kísértésben!, vagy úgy, hogy Ne hagyj minket kísértésbe jutnunk! Becsei Miklós lelkipásztor írásának olvasása után most azt érzem, hogy Papp Lajos professzor áldozatos munkája, a sok energia nem volt hiábavaló e téren sem... A pici, apró tüzek lassan nagy lángokká érnek össze. Bízom abban, hogy a Francia Püspöki Konferencia után egyszer csak a Magyar Püspöki Konferencia is meghozza a várva várt döntést. Mert, ahogy fogalmaz Becsei Miklós: "Nem kicsi a tét! Ébredj Európa! Ébredj Magyar Nemzet!" Szeretettel ajánlom elolvasásra: Sipos Kata siposkata59@gmail.com 06304546372 Ne vígy minket kísértésbe! "De fölragyog majd az igazság napja számotokra, akik nevemet félitek, és sugarai gyógyulást hoznak." Mal 3, 20 OLVASMÁNY: Jézus mondja: "Ti azért így imádkozzatok: Mi Atyánk, aki a mennyekben vagy, szenteltessék meg a te neved, jöjjön el a te országod, legyen meg a te akaratod, amint a mennyben, úgy a földön is; mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma, és bocsásd meg vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek; és ne vígy minket kísértésbe, de szabadíts meg a gonosztól; mert tied az ország, a hatalom és a dicsőség mindörökké. Ámen" Mt 6, 9-13 ALAPIGE: "...és ne vígy minket kísértésbe..." Mt 6, 13a A legszentebb dolog a világon az a pillanat, amikor az ember imádkozik. Amikor az ember alkotójával beszélget. Az istenképűségünknek az egyik, ha nem a legkifejezőbb vonása az imádságnak a képessége. Az imádság magasabb rendű mozzanata az életnek, mint az imádás. Mert az imádásban leborulunk az Isten előtt, megvalljuk hatalmát, bölcsességét és szeretetét. De az imádságban beszélgetünk az Istennel. Ezért a legszentebb dolga az életnek az ima. A lélek lélegzetvétele. Az imában elmondott szavak nem a világűrbe szállnak el, hanem sokkal messzebb jutnak: az Istenig érnek és visszatérnek. Viszik a gondolatainkat és hozzák az Isten gondolatait. De mekkora is ez a távolság, hány fényév az embertől az Istenig? Kimondhatatlanul hosszú és elképesztően rövid egyszerre. Mert ez a távolság ugyanakkora az embertől az Istenig, mint amekkora távolság van az eszünk és a szívünk között. Azt mondják az a leghosszabb út, mire az ember önmagához megérkezik. És a teremtés csodája az, hogy egysz erre érk ezünk meg Istenhez és önmagunkhoz. A középkor egyháza azt tanította: távolodj el önmagadtól, utáld meg önmagadat. Úgy tekints magadra, mint aki mindenestől fogva gyarló, esendő és menthetetlen bűnös vagy! Ha utálod magadat, akkor az élő (benned élő) Istennel soha nem lesz valódi találkozásod. A középkori egyháznak ezen porba sújtó szándéka mögött mindig hatalmi érdek feszült. Mert az élő, a bennünk élő Istennel találkozni azt jelenti, hogy önmagamra, értékes voltomra, küldetésemre, életem értelmére rátalálni, és egy korszakalkotó nagy felismerésre jutni: az Isten szeretet. Abban a pillanatban megdőlne az egyház és a papok hatalma. A véres Isten képét évezredek óta magasba tartó intézmény hatalma dőlne meg lelkek tízmilliói felett. Erre még nincsen készen a világ. Az emberiség még nem érett meg a szabadságra. De teljesen természetes az, hogy a mélyből időnként a felszínre tör a szabadság- és szeretetvágy. Ezek ketten ikertestvérek. Szabadság és szeretetvágy szülte a mai prédikációt. És ebben a szabadság és szeretetvágyban én kérem az imádságomat! Az igazit! Kérem az imádságomat, amelyben a bennem és benned élő, a minket egymáshoz mindig közelebb terelő, és soha szembe nem fordító Istent és Atyámat szólíthatom meg. Kérem az imádságomat! Kértem az imádságomat, imában kértem az imádságomat, közvetlen vonalat az élő és egyetlen Istenhez. Mennyei telefonszámot kértem, a kimondhatatlanul távoli és elképesztően közeli Isten számát kértem, és mondtam sok megtanult, és rutinból és lelketlenül is mondható imát, és válaszként nem jött más, csak ennyi: a hívott számon élő fizető nem kapcsolható... És én még mindig kértem az imádságomat, és ekkor ragyogott fel előttem a Jézus imádsága. Hiszen a Megváltó nem csupán örök érvényű gondolatokat, és szeretettől vezérelt tetteket, hanem imádságot is hagyott hátra. Nem is csak egy imát, hanem többet. Örömben és bánatban, és a kettő között elmondható imádságokat. De mindegyik között van egy, ami az evangéliumi elbeszélés szerint egy különleges környezetben születik. Mester, taníts minket imádkozni! - mondták egykor tanítványai. Jézus pedig így vezeti be a Miatyánkot: Ti azért így imádkozzatok! Vagyis: Gyerekek! Ez a kötelező ima! És mondjuk és mondjuk évezredek óta, és része lett a sejtjeinknek, a genetikai állományunknak, és nem kizárt, hogy abban a génspirálban vannak olyan aminosavak vagy más parányi részek, amelyek a Miatyánkért felelősek. És vannak az életben olyan nehéz helyzetek, olyan halálra nyíló küszöbök, ahol az átlépő a Miatyánkot mondja, mert a jézusi ima az utolsó lélegzetvétel imája. S mivel ez így van, a Miatyánkhoz hozzányúlni nem szabad. Nem is fogunk, csak beszélünk arról az egyetlen bizonytalansági tényezőről, ami azért benne van, és amikor néven nevezzük, akkor talán az az egy bilincs is lehullik a szívünkről, ami lehet, hogy éppen az utat nyitja meg a szívben lakozóhoz. Amíg ezt nem tesszük meg, addig olyan, mintha zörgetnénk egy ajtón, ami felőlünk van zárva. Miközben a Miatyánknak erről az egyetlen bizonytalansági tényezőjéről beszélek, szeretnék olyan óvatos lenni, mint akinek a kertjébe madár repült, és csak akkor lehet ez a madár az o kertjének tartós vendége, ha lelkében megőrzi a csendet. "Vigyázz a madárra, ha kertedbe repül, őrizd meg a csendet el se menekül. Bajban a világ, ha egyszer újra messze száll..." Lássuk hát ezt az egyetlen bizonytalansági tényezőt! NE VÍGY MINKET A KÍSÉRTÉSBE! Miért is mondja ezt Jézus? Egy igazi szeretetkapcsolatban van bátorsága az embernek mindent megkérdezni, mert a megkérdezni és a megkérdőjelezni nem ugyanazt jelenti. Bár én hiszem, hogy Istenünk szeretete még azt is kibírja, sőt időnként elő is segíti, hogy megkérdőjelezzünk dolgokat. Csak úgy tudunk a saját hitünkre rátalálni, ha rákérdezünk mindenre, amit nem értünk, miként a gyermek. Ne vígy minket kísértésbe? Hát olyan istenünk van nekünk, aki kísértésbe visz? Bizonyára nem. Az elmúlt kétezer évben olyan gazdag magyarázata és olyan mély lelki irodalma született annak, hogy miképpen is kell értenünk ezt a félmondatot, hogy aki ezen a ponton szeretne megnyugodni, az bizton talál magának megfelelő választ e magyarázatok között. Én is mondok most egy olyan választ, amit elődeimtől tanultam, és 5 évvel ezelőtt egy igehirdetésben el is mondtam. Ezzel a félmondattal - ne vígy minket a kísértésbe - azt "kérjük az Atyától, hogy minden olyan helyzettől óvjon és mentsen meg minket, amelyekben fokozott kísértésnek, bűnre való csábításnak vagyunk kitéve. Óvjon meg minket minden olyan helyzettől, amire még nem vagyunk eléggé felkészülve, amire még nincs elég lelki erőnk." (Ne vígy minket a kisértésbe 2012.11.03., Mátészalka, Kossuth tér) Ma már nem nyugtat meg ez a válasz. Mert ma már ez a rövid félmondat számomra bizonytalansági tényező. És tudjátok miért? Azért mert, ha kezd felragyogni az Igazság Napja, akkor észrevesz az ember olyan apró kis mozzanatokat is, amiket a vallásos félhomályban nem. Ti azért így imádkozzatok?! Először ez a mondat lett gyanús. Ugyanis az a Jézus, Akiben a szeretet és a szabadság lelke olyan hatalmasan munkálkodott, majd pontosan O fog határt szabni az imádságunknak? Ti azért így imádkozzatok és csak így imádkozzatok?! De még ezzel sem volna semmi baj. Ha elmondaná Jézus azt az imát, amivel a lélek szabadon szárnyal, és a másodperc töredéke alatt körbe repüli a mindenséget, és megérkezik önmagához, a benne lakozó istenhez. Igen, mondhatná bárki, hogy a Miatyánk egy ilyen ima, és az is lenne, ha az az egy, parányi bizonytalansági tényező nem volna benne: ne vígy minket a kísértésbe! Vihet? Bármelyik pillanatban megtörténhet, hogy az Atya úgy dönt, miként döntött Jób felől: sát án kezéb e adlak!? Vagy miként döntött Izsák felől: apád kezébe adlak?! Dönthet így is a kiszámíthatatlan úr?! Ha így van, akkor megmondom mi történik. Akkor az imádságommal nem fogok felszállni, mert lehet, hogy a magasban szárnyalva lelőnek valami idegen vadászgépek. Ha ez így van, hogy akár kísértésbe is vihet, bár kérem, hogy ne vigyen, de vihet, akkor a lelkemben soha nem fogok felszállni, hanem laposkúszásban járom végig az életem útját, mert az a biztos, és onnan már nem lehet nagyot esni. És laposkúszva imádkozom, és laposkúszva élek és járok, és bocsánat, hogy élek, és kegyelem, hogy élek, és ilyen példát mutatok a gyermekeimnek. Így lehet az európai keresztyénség idegen kultúrák áldozata, ha laposkúszásban éli meg a hitét, mert milliók jönnek, akik sokkal bátrabban élik meg a hitüket! Nem kicsi a tét! Ébredj Európa! Ébredj Magyar Nemzet! Azt érzem, hogy ebbe a legszentebb, kétezer éves imába, a jézusi tiszta hangba talán belevegyül a magyar nyelvre konvertált zsidó ószövetség hangja, hogy az Isten kísérthet. Ne tegye, de kísérthet, mert hatalmában áll. A teljes református énekkincsünk megannyi énekéből visszatükröződik a gondolat, hogy O, az Isten bármikor és bármit megtehet. Ami önmagában lehet igaz, de a Jézusban bemutatkozó Isten nem kiszámíthatatlan. Mert a bizonytalanságnál százszor és ezerszer építőbben hangzik az, hogy a jó és rossz tetteinknek egyformán van következménye, de következmény mindig egyensúlyban van azzal, amit megtettünk, vagy elmulasztottunk. És minden következmény célja a megjobbítás, és soha nem a végső megsemmisítés. Jézus megismertette velünk a kiszámítható Istent, akinek legfeljebb csak az áldásai nem követik az emberi logikát, mert sok gyarlóságunk ellenére ajándékait gazdagon, és szinte tékozló módon adja.  Én nem tudom, hogy miképpen került bele a Miatyánkba a ne vígy minket a kísértésbe kérése, vagy kinek állt szándékában elferdíteni az eredetileg talán másképpen hangzott imát, de egészen bizonyos, hogy tudat alatt lefékezi a léleknek azt az önfeledt szárnyalását, amivel szabad lenne közlekednünk magunk és mennyei Atyánk, illetve magunk és embertársaink között. Hiszen amikor imádkozunk, akkor lenne igazán megélhető a lélek szabadsága. Egyáltalán nem azért, hogy elszálljunk magunktól, hanem hogy egy-egy imádság után úgy fogjunk dolgainkhoz, ahogy azt Jézusunk tette: megújult testtel és erővel. Ennek a bizonytalansági tényezőnek a feloldásában az ősi magyar lelket hívjuk segítségül, amely léleknek egy csodálatos megoldása született a Miatyánk ezen kérésére. Magyar Miatyánk vagy hun Miatyánk néven is ismeretesek azok az imádságok, amelyek kora, eredete homályba vész, de a szándék és a lelkület a fontos, ami közvetítenek. Ezek az egymástól alig eltérő imák az alábbi mondatokkal hidalják át ezt a nehezen elfogadható szövegrészt: a.) ne hagyj minket kísértésben, b.) ne hagyj minket kísértésbe jutnunk, c.) a Te kezed vezet kísértéseken át. A rovásemlékeket győjtő Bél Mátyás, tudós evangélikus püspök 1718-ban publikálta egy olyan régi változatát a Miatyánknak, amelyben a "ne hagyj minket kísértésbe jutnunk" kérést találjuk. A Gyimesekben a 90-es évek végén egy csángó család akkor már nagyapa korú tagja visszaemlékezett a Katona-Miatyánkra, amelyben szintén a ne hagyj minket kísértésben forma szerepel. Miről is szólnak ezek a magyar fordítások, vagy ferdítések? Arról, hogy az igaz és jószándékú magyar lélek mindig is érezte, hogy Jézusnak egészen biztosan nem kellett kérni szerető mennyei Atyjától azt, hogy ne vígy minket kísértésbe, mert az Isten soha senkit nem kísért. (Jak 1, 13!) Helyette próbálták kitalálni eleink, hogy mit is kérhetett és mire is taníthatott minket Jézus ebben a mintaimádságban. Ezért hát szeressük a jóra vezérlő magyar múltat, és szeressük a szándékosan vadpogánynak bélyegzett ősi magyar lelkiséget, mert bizony közelebbi lelki rokonságban van Jézussal, és a jézusi szeretettel, mint a testvérgyilkos káini lelkület. Befejezésül a magyar Miatyánk egyik fennmaradt - talán 5. századi - változatát idézem: MIATYÁNK ISTENÜNK / BENNÜNK VAN ORSZÁGOD / ELŐTTÜNK SZENT NEVED / S TÖRVÉNY AKARATOD / MINDENNAPUNK GONDJÁT MAGADON VISELED / BŰNEINKET, MINT MI MÁSNAK- NEKÜNK ELENGEDED / TE KEZED VEZET KÍSÉRTÉSEKEN ÁT / S LEFEJTÉ RÓLUNK A GONOSZ JÁROMÁT / TIÉD A NAGYVILÁG ÖSSZ-HATALMA ÜDVE / MINDÖRÖKTŐL KEZDVE LEGYEN MINDÖRÖKRE! Ámen. Mátészalka, 2017. szeptember 17. Becsei Miklós lelkipásztor Kapcsolódó:
 * Az iszonyatos malmöi helyzet egy ott élő honfitársunk szemével Lovas István 2017. november 29. lovasistvan.hu E blog olvasója küldte el az alábbi levelet. Kértem, hogy név nélkül nyilvánosságra hozhassam. Hozzájárult. Köszönet érte.  Igen nehéz szavakba önteni az itteni helyzetet! Önök el sem tudják képzelni milyen világ uralkodik itt! Egész egyszeruen tragikus, döbbenetes! Malmö lakossága kb. 350.000 fő. Ebből közel 50% vagy talán már több is a világ minden tájáról való jött-ment! Rengeteg néger, afgán, pakisztáni, török, arab, stb. Ez jellemző Svédország egészére, kisebb-nagyobb eltéréssel. En ha kilépek otthonunk kapuján, akkor már abban a pillanatban nem látok mást, csak ezeket az embereket (akár "hálóingben" is) fejkendős, hosszúruhás vagy esetleg teljes burkás nőket. (többnyire) Kosz, piszok, szemét eldobálva mindenfelé, a svéd parkfenntartó és utcákat tisztántartó munkások véget nem érő munkája ellenére.Mintha nem is Svédországban lennénk, hanem Bagdadban, Kabulban vagy valamilyen afrikai városban! Mindehol őket látni! A busz (ritkán használom) az üzletek.orvosi rendelők, kórházak, kávézok, éttermek, minden tele van velük! Az iskolák nagy részében csupán csak ezekből álló osztályok muködnek, szinte csak néhány "vendégként" ott levő svéd vagy egyéb fehér gyerekkel!. Az iskolaévet nyitó, a karácsonyi szünet kezdetét jelentő félévet záró és az iskolaévet záró Istentiszteletek, amik még az én gyerekeim idejében még voltak, ma már rég nem léteznek! A körülöttünk levő emeletes házakban (lakótelep) és a belváros nagy részében is csupán csak ezek laknak egy-két kivétellel, sőt most már a villanegyedekbe is kezdenek behúzodni! A svédeknek és az évtizedek óta itt lakó európaiak gyerekeinek 10-15 évet kell várniuk egy lakássorban, hogy bérlakáshoz jussanak, ezek azonnal kapnak lakásokat. A lopások, a nemierőszak az egekbe szállt. Nincs olyan hét, hogy ne legyen fegyveres (géppuska, pisztoly, kés, gránát) vagy egyéb módszeres gyilkosság, akár több is a város különböző pontján! Az utcákon felgyújtott autók tömegéről nem is beszélve. Na és természetesen ott vannak a "gettók" ahová még a rendőrök sem mernek bemenni,vagy csak félve! A legtragikusabb azonban az, hogy a hivatalos Svédország elhallgatja, letagadja, kicsvarja, hazugságokkal elfedi és tömi a népet az aktuális médiákon keresztül! A sok évtizedes szocialista uralom kitunöen muködik, az agymosás tökéletes! Dúl a véleményterror! Több évtizede élek ebben az országban. Amikor idejöttem, bár akkor még teljesen más arculata volt ennek az országnak, de már akkor megérintette a szele a mai helyzetnek, az első év végén megígértem magamnak, hogy engem nem fognak ebben az országban eltemetni. Sohasem éreztem magam itt jól, sohasem éreztem magam otthon. Teljesen más gondolkodású, más habitussal rendelkező és nyugodt lélekkel merem kijelenteni,hogy elég alacsony színvonalú tudással, kúlturáltsággal rendelkező társadalom (finoman fogalmaztam) - természetesen egzisztáló kivételekkel. Mintahogy egy azóta otthon élő erdélyi honfitársunk mondta másfél évtizede "a svédek nem egy önállóan gondolkodó emberek közössége" - amivel teljesen fején találta a szöget! Sajnos ez az igazság és ez vissza tükröződik maximálisan a mai Svédországi helyzetben. Kedves István, remélem nem untattam nagyon, de ez is pont egy olyan aktuális téma, amiről órákat tudnék beszélni és pont ezek miatt a dolgok miatt szeretném és kell, hogy mi magyarok elkerüljük ezt és ne jussunk a svédek sorsára, mert 15-20 év múlva nem lesz Svédország! Kiírtják saját magukat! Itt életről - halálról van szó. Arról, hogy megmarad Magyarország Magyarországnak és hogy mi, meg a gyerekeink és a jővö nemzedék megmarad-e magyarnak!! Kapcsolódó:
2017 december 2. Hírt TV / Sztárklikk Elözönlötték az ukrán határ menti magyar településeket a kettős állampolgárok. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyének például az elmúlt két évben 23 ezerrel több lakója lett. Ennyivel többen szavazhatnak a következő országgyűlési választásokon - írja a HírTv.  A térségben virágzik a nyugdíjasbiznisz. A papíron Magyarországra költözött idősek közül van, aki havi 300 ezer forintos nyugdíjat kap. Az ukrán átlagnyugdíj átszámítva 20 ezer forint. Egy kis ügyeskedés és kellő papírok után viszont itthon 150, de a 300 ezer forintot meghaladó nyugdíjat is megkaphatják, amit aztán ráadásul nem is itt költenek el, hanem Ukrajnában. Nyugdíjprémiumot terveznek a nyugdíjasoknak, mondták néhány hónappal ezelőtt az országló politikusok. Ez megjelent az újságokban, elmondták a rádiókban és a televíziókban. A terv után következett a parlamenti elfogadás. Ezt is elmondták a rádiókban és a televíziókban, olvasható volt az újságokban. Elfogadta a Parlament a nyugdíjasoknak szánt nyugdíjprémiummal kapcsolatos előterjesztést. Aztán eljött a nagy nap. Az újságok, a rádiók és a televíziók közölték, hogy holnap kapják meg a nyugdíjprémiumot a nyugdíjasok. Megkapták. Másnap aztán az újságok, a rádiók és a televíziók közölték, hogy megkapták a nyugdíjprémiumot a nyugdíjasok. Magasabb lett az infláció. Éppen ezért, a korábban meg nem adott százalékok pótlására nyugdíj kompenzációt kapnak a nyugdíjasok. Nem részletezem, a nyilvánosságban ugyanúgy és ugyanaz zajlott le, mint amit már korábban leírtam. 2018. január 1-jével 3 százalékos nyugdíjemelést kapnak a nyugdíjasok. Ezt szintén minden helyen és számtalanszor közölték a hírközlők. Ugyanarról beszélnek hát hónapokon át. Azt sejtetvén, mintha minden egyes hír mögött újabb és újabb nyugdíj prémium, nyugdíj kompenzáció és nyugdíj emelés lenne. Így lehet egy rókáról több bőrt lehúzni, kormányzó erő módra. (Lakatos Pál) Kapcsolódó:
2017. november 30. portfolio.hu A harmadik negyedévben 2922 lakást kényszerértékesítették Magyarországon a jelzáloghitel nem teljesítése miatt - mutatják az MNB ma közzétett adatai. 2013 eleje óta már 44 ezer család veszítette el ily módon a lakástulajdonát. Az MNB friss adatai szerint csaknem 1,7 millió (!) nem törlesztő lakossági hitelszerződés van Magyarországon. A lakhatási helyzet azonban nem olyan drámaian rossz, mint a fenti mondatok sugallják, ugyanis ebből a 44 ezer lakásból - 31 ezret a Nemzeti Eszközkezelő vásárolt meg, amelytől visszabérelhetik lakásukat a nem fizető adósok, - 10 ezer lakást az adós saját maga értékesített, és kevesebb mint - 4 ezer lakás volt, amelyet a pénzügyi intézmény adott el a korábban létező kényszerértékesítési kvótán belül vagy azon kívül.  Az idei harmadik negyedévben ezek a számok úgy néztek ki, hogy a hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások összesen 592 lakást adtak el az ügyfél feje fölül, 567-et az adós maga értékesített, 1763-at pedig a Nemzeti Eszközkezelő vásárolt meg, bent hagyva az adóst a lakásában. A legtöbben egyébként Pest megyében (342), Budapesten (266) és Hajdú-Bihar megyében (233) veszítették el lakásuk tulajdonjogát június és szeptember vége között. Az Országgyűlés november elején meghosszabbította a kilakoltatási moratóriumot, így november 15-étől április 30-éig nem lakoltathatnak ki senkit sem, ám ez az árveréseket ez nem akadályozza meg (legfeljebb késlelteti). Az MNB tegnap közzétett Pénzügyi stabilitási jelentéséből az is kiderült, hogy a júniusi adatok szerint - 122 ezer nem teljesítő jelzáloghitel, - 588 ezer nem teljesítő személyi hitel, - 119 ezer nem teljesítő autóhitel és - 831 ezer egyéb hitel van a pénzügyi rendszerben, ami összesen csaknem 1,7 millió (!) 90 napon nem teljesítő háztartási hitelt jelent. Az állomány 57%-a nem banki követelés volt már, hanem pénzügyi vállalkozásoknak, döntően követeléskezelőknek tartoztak a háztartások.  A bankoknál lévő nem teljesítő hitelek aránya (a teljes lakossági állomány arányában) eközben 8,5%-ra csökkent, a probléma nagyobbik része már kikerült a bankrendszerből, a szociális probléma viszont fennmaradt. Kapcsolódó:
|
