Dátum:
Tárgy: Kontra - Rekontra!
Címzett:
Párbajhoz hasonlatos az azonnali kérdések órája a T. Házban: csupa szín, csupa legenda! Az elnök - e héten is - csengetett, hosszasan csengetett, a büféből és a folyosóról is beszólítva a képviselőket. A mentelmi jog birtokában szabad volt keserűen igazat mondani, valóságot leleplezni, és szabad volt tévedni, hazudni, sértegetni, vádaskodni. Szenvedélyes mondataikat a hagyományokhoz híven, hangos közbeszólások kísérték. Szerényen stilizálva, egy-egy alkalommal a "szolidabb" zajokat, is jelezve tallóztuk "szózataikat"
Mit tesz a kormány a magyar gazdas.ág digitális versenyképessége érdekében?
SZÁSZFALVI LÁSZLÓ, (KDNP): - Államtitkár Úr! A technológia fejlődése az utóbbi időben hihetetlen méreteket öltött, számos napi használati cikkünkről az elmúlt század végén még csak nem is álmodtunk. A fejlődés nem áll meg, a digitalizáció mindennapjaink részévé válik. A digitális készségek elsajátítása és növelése több kvalifikáltabb munkaerőt biztosít az országnak. Ez hozzájárulhat Magyarország versenyképességének növeléséhez már rövid távon is. Az elmúlt évtizedek informatikai trendjeit ismerve, hosszú távon mindenképpen előnyünkre válik.
- A Kereszténydemokrata Néppárt fontosnak tartja a XXI. századi megoldások alkalmazását minden szinten, így időről időre a kormányzat tájékoztatását kérjük a digitális fejlődéshez kapcsolódó projektek előrehaladásáról. Többek között a digitális készségek fejlesztése, az önkormányzatok informatikai rendszerének fejlesztése, az elektronikus személyi jövedelemadó és az elektronikus egészségügyi szolgáltatási tér bevezetése kapcsán is kérdeztük a kormányzatot, és az eredmények minden területen magukért beszélnek.
- Államtitkár Úr! Természetesen arról sem feledkezhetünk meg, hogy a digitális világhoz való hozzáférést biztosítani szükséges a magyar emberek számára. A Fidesz-KDNP ennek érdekében az internetszolgáltatás forgalmi adóját 2017. január 1-től 18 százalékra, 2018. január 1-től pedig 5 százalékra csökkentette. Ezen túlmenően kiemelt célnak tekintjük, hogy minden újgenerációs fejlesztés élvonalában legyünk, ezáltal biztosítva Magyarország stabil növekedését és külső sebezhetőségünk csökkentését. Éppen ezért kérdezem:
- Mit tesz a kormány annak érdekében, hogy Magyarország versenyképes digitális gazdaság legyen itt, Európa szívében?
***
KARA ÁKOS, (Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára): - Képviselőtársam! A kormány célja, hogy a magyar emberek, a magyar vállalkozások a digitalizáció nyertesei legyenek, és ehhez minden támogatást megad. Erre tekintettel, két évvel az európai uniós határidő előtt, 2018 végére vállaltuk, hogy minden háztartás számára, amelyik igényli, vezetékkel vagy vezeték nélkül elérhetővé, előfizethetővé tesszük a szupergyors internetet. 230 ezer háztartással már elkészültünk, és ütemezetten készülnek a további fejlesztések is.
- Idén márciusban a hazai kis- és középvállalkozások számára digitalizációt támogató pályázatokat indítottunk közel 65 milliárd forint értékben, informatikai eszközökre és szolgáltatásokra lehet pályázni még ezekben a napokban is. Sőt, ennek a pályázatnak a keretében már sikeres informatikai vállalkozások akár a külföldi piacra jutáshoz is kérhetnek támogatást. A „Modern vállalkozások" program keretében a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával közösen digitalizációval összefüggő tanácsadást indítottunk, a sikerét mutatja, hogy az eredetileg tervezett 3 ezer vállalkozás helyett 6 ezer vállalkozáshoz jutottunk eddig el.
- Képviselőtársaim! A digitális gazdaságban csak akkor léphetünk előre, ha ahhoz rendelkezésre áll a szakképzett munkaerő. Ezt a kérdést is kiemelten kezeli a kormány: egyrészt 2020 végéig 260 ezer embernek szeretnénk segítséget nyújtani ahhoz, hogy a munkavállaláshoz szükséges alapvető digitális tudást megszerezze. Tisztelettel jelentem a Háznak, hogy e program során eddig közel 100 ezer embert vontunk be a képzésbe sikerrel. Másrészt elindítottuk a „Programozd a jövőt!" programot, ez egy szűken értelmezett informatikusképzést segítő program. Ennek eredményeként idén ősszel már 10 százalékkal többen kezdték meg egyetemi tanulmányaikat ilyen jellegű szakokon.
- Képviselő Úr! Ezek a konkrét intézkedések konkrét eredményeket hoztak, de számos célunk, számos tervünk van még, amivel tovább szeretnénk dolgozni a kitűzött céljaink megvalósításáért! (Taps a kormánypárti padsorokban.)
***
SZÁSZFALVI LÁSZLÓ: - Államtitkár Úr! Látjuk és tapasztaljuk, hogy a digitális fejlődés rendkívül gyors és megállíthatatlan. Éppen ezért, azt gondolom, alapvető feladatunk az egész társadalom érdekében, hogy két fontos feltételt tudjunk minél előbb és minél hatékonyabban megvalósítani. Az egyik feltétel a hozzáférés biztosítása. Nyilván ennek technikai, technológiai, illetve gazdasági, pénzügyi oldala van. Ezzel a magyar embereket, a magyar családokat, a magyar idős embereket és a magyar fiatalokat is segítjük és támogatjuk. A másik feltétel pedig a készségek hozzáférhetősége és fejlesztése. Támogatjuk a kormány erőfeszítését ebben az irányban. (Taps a kormánypártok soraiban.)
***
KARA ÁKOS: - Képviselő Úr! Az internetszolgáltatás áfáját 2018. január 1-jétől 5 százalékra fogjuk csökkenteni. A digitális gazdaság azonban csak úgy fejlődhet, ha elsők között vezetjük majd be a legújabb technológiákat. A 4G mobil-szélessávban a világ öt legjobbja közt szerepelünk minden havi mérésben, és a kormány célja, hogy a következő generációt, az 5G mobiltechnológiát Magyarország az elsők között vezesse be. Ezt támogatja a piac, a kormányzat, valamint az egyetemek és kutatóintézetek közös koalíciója. (Taps a kormánypártok soraiban.)
Mi lesz a Balatonnal?
HARANGOZÓ GÁBOR ISTVÁN, (MSZP): - Miniszter Úr! Az ősz folyamán a Balatont szerető emberek számára egy nagyon fontos előterjesztést hoztunk ide a Ház elé, amelynek a lényege az volt, hogy a Balaton-parti strandokat és kempingeket csak úgy lehessen fejleszteni, hogy azok az eredeti funkciójuknak megfelelő módon kerüljenek fejlesztésre, magyarul a strand strand maradjon, a kemping pedig kemping maradjon! Tettük ezt azért, merthogy tavaly júliusban elfogadott a Ház egy törvénymódosítást, amelynek a lényege az volt, hogy kikerültek a Balaton-törvényből azok a biztosítékok, amelyek taxatíve felsorolták, hogy milyen korlátozásokat kell betartani annak érdekében, hogy a Balaton elsődleges funkciója, a rekreációs szolgáltatások, illetve a környezeti értékek megóvása fenntartható módon megmaradjanak.
- Miniszter Úr! Rendkívül aggasztó folyamatok indultak el. Lehetett hallani róla, hogy Mészáros Lőrinc felvásárolta a Balaton-parton lévő kempingek nagy részét üzemeltető céget, illetve megkezdődtek kempingbezárások is, és az utóbbi időben pedig, ami már ép ésszel alig felfogható dolog: Siófok szimbólumát, az aranyparti szabadstrandot akarja egy befektető tönkretenni azáltal, hogy az aranyparti szakasz elé egy hatalmas jachtkikötőt akar építeni! Ugyanis a parton felvásárolt területre szépen felhúzta a társasüdülőket, és a társasüdülőkhöz úgy árulta a lakásokat, hogy ő jachtkikötőt is fog hozzá építeni. Ez az aranyparti kikötő az, ami 47 percre van Budapesttől is vonattal, ahová a turisták 70 százaléka megy, akik kevés pénzből szeretnének nyaralni.
- Miniszter Úr! Ugye nem lehet senkinek az a szándéka, hogy a Balaton-partot elvegyük a magyar emberektől?
- Miniszter Úr! Nem lehet ugye, hogy mindenféle befektetői szándékokat akarnak kiszolgálni, és engedélyezik azt, hogy ez a jachtkikötő megépüljön, és elveszik ezáltal ezt a területet a strandolni vágyóktól?
- Miniszter Úr! Ugye megakadályozzák azt is, hogy a kempingek helyén újabb társasüdülők épüljenek?
***
LÁZÁR JÁNOS, (Miniszterelnökséget vezető miniszter): - Képviselőtársam! Köszönöm a kérdését, amely lehetőséget biztosít arra, hogy az országos területrendezési terv változásairól egy nappal korábban röviden tájékoztassam az Országgyűlést azért, mert a kormány terve és szándéka szerint a holnapi nap folyamán az Országgyűléshez benyújtja három törvény összefoglalását. Ez jelenti a budapesti agglomerációra vonatkozó területrendezési elképzelések, a Balaton-törvény, valamint az országos területrendezési terv egy törvénybe foglalását. Arra teszünk az Országgyűlésnek javaslatot a kormány képviseletében, hogy ezt a vitát kezdje meg és majd februárban zárja le. Tehát egyeztetésre, megbeszélésre akár a frakciók között, e törvény vitája között, illetve annak kapcsán lesz lehetőség és mód.
- Képviselőtársam! Ötszáz partnerrel egyeztettünk az elmúlt két esztendőben. Javaslatunk lényegében nemcsak formai, hanem tartalmi jellegű is arra vonatkozóan, hogy nemcsak három törvény egy törvénybe foglalására van szükség az építési szabályok lezárása és pontosítása céljából, hanem a bürokráciacsökkentés érdekében az eljárásokat, az alaptérképekhez való hozzáférést teljes egészében digitalizáljuk. A kérdésére vonatkozóan szeretném aláhúzni: a kormány szándéka és álláspontja szerint a Balaton mindenkié! Minden olyan közcélnak, amely eddig érvényesült az elmúlt évtizedekben, a következőkben is érvényesülni kell! A területrendezési törvénynek az lesz a célja, hogy visszaszorítsa azokat a törekvéseket, ahol a személyes üzleti szempontok felülírják a közösség céljait és a közösség szempontjait!
- Konkrét kérdésére konkrétan válaszolva: a kemping kemping marad! A Balaton-part mindenki számára hozzáférhető Balaton-part marad! Semmiféle negatív változást ezen szempontból sem fog a törvény tartalmazni, sőt az eddigieknél egyértelműbb és világosabb fogalmazás lesz a Balatonnal kapcsolatos szabályozási elképzelésekben! Számos tétel van még persze, ami napirenden szerepel. Ezt holnaptól alkalmunk lesz törvényhozási keretek között megbeszélni. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
***
HARANGOZÓ GÁBOR ISTVÁN: - Miniszter Úr! Eddig is azzal az indokkal nem támogatták a mi javaslatunkat sem, hogy majd bekerül a Ház elé! A korábbi ígéret az volt, hogy még novemberben bekerül a Ház elé. Nagyon örülök neki, ha ez a holnapi nap folyamán megtörténik, és még ebben a ciklusban a parlament ezzel a kérdéssel foglalkozni tud, és döntést is hozhat.
- De! Miniszter Úr! Ez a kérdés most van engedélyezés alatt! A napokban kell eldőlnie a veszprémi kormányhivatal előtt! Nagyon nem szeretném azt látni, hogy majd utólag azt mondja bárki: hogy hát, igen, ha ez a törvény előbb megszületett volna, akkor meg lehetett volna akadályozni, de sajnos kifutottunk az időből. Ezért, miniszter úr, ez az ön felelősségi köre! Kérem, tegyen meg mindent annak érdekében, hogy ez a beruházás, főleg egy ilyen törvény megszületése előtt ne kapjon kedvező elbírálást! Ha a törvény megfelelőképpen születik meg, ahogy önök ezt megígérték, akkor majd ez nem is következhet be ezután sem. Csak félek tőle, mert ez a tapasztalat, hogy az önöknek fontos oligarchák, főleg ha Mészáros Lőrincről van szó, felülírják a közszándékot. Remélem, ezúttal nem így lesz! (Taps az MSZP soraiból.)
***
LÁZÁR JÁNOS: - Képviselőtársam! Szeretném először is aláhúzni, hogy a kormány szándéka és terve szerint a kempingből nem lesz sem szálloda, sem lakópark! Erre teszünk világos és egyértelmű szabályozási javaslatot! Úgy gondolom, hogy ha valaki ismeri a 2000 óta hatályban lévő Balaton-törvényt, illetve a 2008-as módosítását, akkor a jelenlegi hatályos jogszabályok ezeket a területátminősítéseket teljes egészében nem zárják ki! Mi ezért egyeztettünk a Balaton Szövetséggel, és bírjuk a Balaton-parti önkormányzatok teljes támogatását annak érdekében, hogy a kemping kemping maradjon, a mindenki számára hozzáférhető és használható part part maradjon, és a strand strand maradjon! A konkrét ügyben Siófok vonatkozásában pedig meg fogom keresni a Veszprém Megyei Kormányhivatal vezetőjét, és intézkedni fogok annak érdekében, hogy a közcél érvényesüljön, - bár a konkrét ügyet nyilván miniszterként nem befolyásolhatom, hiszen a törvénynek megfelelően kell hogy a kormány eljárjon. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
Önök miért nem akarják, hogy a bűnösök bűnhődjenek?
EGYED ZSOLT, (Jobbik): - Államtitkár Úr! 2017. november 29-én tárgyalta a Nyíregyházi Törvényszék a Fülöp kutya ügyeként elhíresült nagyon súlyos állatkínzásos esetet. Úgy gondolták az állatvédők, itt végre lesz egy példa statuálva olyan szempontból, hogy ilyen esetek többet ne történjenek meg! Sajnos nem ez történt, ugyanis az elkövetők nem jogerősen 4-4 hónap fogházbüntetést kaptak, amin az egész közvélemény felháborodott.
- De menjünk tovább! Most szombaton, december 2-án, Kazincbarcikán egy üdülőházas övezetben egy láncra kötött kutyát nemes egyszerűséggel agyonvertek! Ezzel is tele van az internet, és gyakorlatilag semmi foganatja nincs. A megfelelő lépést megtettem, mivel kiderült az elkövető személye, a feljelentést megtettem a rendőrségen. Kíváncsian várjuk, hogy ebben az ügyben mi fog történni.
- Államtitkár Úr! Mindezek az ügyek nem történtek volna meg eddig sem, és ezután sem történnének, ha önökben meg lett volna az a minimális jó szándék, hogy ha már maguknak nem jut eszükbe, elfogadják a Jobbik törvénymódosító javaslatait, amelyekben szigorítani szerettük volna az ilyen esetek elkövetőire kiszabható büntetést. Ez nem történt meg! Önök ezeket a javaslatainkat folyamatosan és konzekvensen elutasítják. Ebből két következtetést tudok sajnos mára levonni, így a ciklus végére: a Fidesz nyíltan odaáll az állatkínzók mellé, ezáltal számít a szavazatukra; a másik konzekvencia meg az, hogy a Fidesz kimondottan ellenségének tekinti a magyar állatvédő szervezeteket!
- Államtitkár Úr! Úgy gondolom, és annyiszor felszólaltam már a parlamentben ebben az ügyben, hogy végre mondjanak már valami olyat, ami megnyugtató lehet mindenki számára! Mondjanak, hiszen önök ebben az ügyben folyamatosan mellébeszélnek, folyamatosan terelik a valóságról a szót! Igazságot szeretnének az emberek, és hogy ilyen gyalázatos esetek a jövőben ne történhessenek! (Taps a Jobbik padsoraiban.)
***
VÖLNER PÁL, (Igazságügyi Minisztérium államtitkára): - Képviselő Úr! A minisztérium és az állatvédő szervezetek között viszont jó a kapcsolat. Le kell szögeznünk, hogy a jogos az állatvédők és a jó érzésű állampolgároknak az az igénye, hogy az állatok megfelelő védelemben részesüljenek. A problémák azonban sokkal összetettebbek annál, mint ahogy ön itt egy huszárvágással a büntető törvénykönyv szigorításával megoldaná, hiszen ön is tudja, hogy az alapesete két év az állatkínzásnak, és minősített esetben három év szabadságvesztést lehet kiszabni. Éppenséggel a büntető törvénykönyvnek az a szigorítása tette ezt lehetővé, amit az előző kormányzati ciklusban vittünk át. Külön törvényi tényállásban szabályozza az állatkínzást, a korábbi szabályozáshoz képest jelentősen megemelte a kiszabható szabadságvesztés mértékét, minősített esetén pedig háromévnyi szabadságvesztést tesz lehetővé. Ha összevetjük azzal, hogy az emberölésnek is vannak olyan alakzatai, amikor öt év a kiszabható szabadságvesztés, akkor szerintem el kell ismernünk, hogy valóban szigorú szabályozás az, ami Magyarországon van!
- Képviselő Úr! Nagyon nem szerencsés politikai üggyé emelni egy ilyen kérdést! Maguk az állatvédő szervezetek is elfogadták, hogy nem a büntető törvénykönyv tartalmával van a baj, vagy éppen a büntetés kiszabható mértékével, hanem lassabban alkalmazkodik hozzá a bírói gyakorlat, és még számtalan olyan ága van ennek a területnek ‑ oktatás, nevelés, hatósági gyakorlatok kialakulása ‑, amiben valóban előre kell lépni! Az elmúlt évek is ezt igazolták, hiszen korábban ilyen mértékű szabadságvesztések kiszabására nem került sor, látszik a szigorodó bírói gyakorlat is! (Taps a kormánypárti padsorokban.)
***
EGYED ZSOLT: - Államtitkár Úr! Az, hogy lassabban alkalmazkodik a bírói gyakorlat, az nem vigasz sem ezeknek az állatoknak, amelyeket így elpusztítanak, sem az állatvédőknek! Pontosan nekünk lenne rá egyébként lehetőségünk, hogy a bírói gyakorlat rendszerébe egy kicsit belesegítsünk, azáltal például, amit én javaslok, folyamatosan és benyújtok, hogy ne legyen lehetőség a bizonyított súlyos állatkínzásos eseteknél a felfüggesztett börtönbüntetés kiszabására, tehát letöltendő börtönbüntetést kapjanak az elkövetők!
- Államtitkár Úr! Ön hivatkozott rá, hogy szabtak ki letöltendő börtönbüntetést. Akkor mondjon el nekem egy statisztikát! Engem az érdekelne, hány letöltendő börtönbüntetést szabott ki a bíróság ilyen ügyekben, és ez hogyan arányosítható az ilyen ügyekben megtett feljelentések számához. Szerintem olyan minimális lesz a szám, hogy ki sem tudja mondani! És ez itt a probléma! Önök ezeket a kérdéseket nem veszik komolyan, pedig ez csak akarat kérdése lenne, és itt a Magyar Országgyűlésben ezen lehetne változtatni! (Taps a Jobbik padsoraiban.)
***
VÖLNER PÁL: - Képviselő Úr! Nem először vitatkozunk itt a parlamentben olyan alapvető dolgokon, hogy a bíróság önálló hatalmi ág, és magának a törvényhozásnak sincs olyan jogköre, hogy átvegye a szerepét, és gyakorlatilag bírói mérlegelés nélkül kényszerítse a bírókat arra, hogy ítéleteket hozzanak. De ez az Alaptörvényben és egyéb helyeken is rögzített elvek, amelyek évszázadok óta élnek, és a polgári demokráciákban vannak ilyen velejárói, még ha ez az önök számára nehezen is elfogadható.
- Ígértem néhány precedenst, amit a bíróságok hoztak. Ön is említette, hogy 4-4 hónapnyi fogházat szabtak ki a bíróságok a nyíregyházi esetben, letöltendő fogházbüntetésről beszélünk, tehát nem felfüggesztettről. Van olyan ítélet Hajdúszoboszlón, ahol 6 hónap börtönbüntetésről van szó, a Pécsi Törvényszéknél félévnyi, egy újabb pécsi törvényszéki ítélet szintén félévnyi büntetést szabott ki, a Pápai Járásbíróság pedig kétévnyi szabadságvesztést is már kiszabott. Tehát a bírói gyakorlat iránya szerintem az állatvédők elvárásaival találkozik. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
Helyi demokrácia intézmények nélkül? Milyen önkormányzatiság ez?
IKOTITY ISTVÁN, (LMP): - Államtitkár Úr! A Fidesz-KDNP demokráciafelfogásába ma már nem fér bele az önkormányzatiság gondolata! Az elmúlt években fokozatosan üresítették ki az önkormányzatokat, vették el a jogokat, lehetőségeket, forrásokat és az intézményeket a településektől. Az önkormányzatok mozgástere radikálisan szűkült! Az őket érintő oktatási, kulturális, egészségügyi ügyekbe most már alig szólhatnak bele. Az önkormányzatokat a központi hatalom akaratának helyi képviselőivé alacsonyították le! Ezt tették az oktatásban is: elvették a településektől az iskolákat! A helyi közösségeknek, települési vezetőknek, szülőknek, pedagógusoknak, diákoknak most már semmilyen befolyásuk nincsen arra, hogy mi folyik az ő iskolájukban! Az igazgatókat is felülről erőltetik rá a tantestületekre, akkor is, ha ők ellenkeznek az EMMI döntése ellen. Az egyetemek nem működhetnek szabadon, kancellárokat, konzisztóriumokat ültettek a nyakukba, és sorra bukkannak elő hasonló, ezt bizonyító tények is!
- Államtitkár Úr! A Fidesz-KDNP saját magát meghazudtolva szembemegy a kereszténydemokrácia egyik legfontosabb alapelvével, a szubszidiaritással. Valódi kereszténydemokraták szerint minden döntést azon a legalacsonyabb szinten kell meghozni, ahol a megfelelő szakértelem rendelkezésre áll. Mi ezzel az elvvel messzemenőkig egyetértünk, ezért az LMP és az Új Kezdet programja kimondja, hogy a valóságos önrendelkezési jog jogi és anyagi eszközeit meg kell adni végre az önkormányzatoknak! Az LMP és az Új Kezdet szerint sehogy! Ha a településeken, kerületekben élők nem szólhatnak bele abba, hogy mi folyik az intézményeikben, akkor ott nincs demokrácia!
- Milyen önkormányzatiság az, amit a Fidesz-KDNP csinál?
- Hogy lesz demokrácia intézmények nélkül?
- Hogy gondolják önök a demokráciát?
***
POGÁCSÁS TIBOR, (belügyminiszteri államtitkár) : - Képviselő Úr! A Fidesz-KDNP, a kormány elkötelezett híve az önkormányzati rendszer működtetésének, az önkormányzatiságnak. Elkötelezett hívei vagyunk annak, hogy a településeken élők a település fejlődésében, a településen nyújtott szolgáltatásokban a legmesszebbmenőkig képesek legyenek a saját érdekeiket érvényesíteni.
Az elfogadott önkormányzatokról szóló törvény, de akár az Alaptörvény is ezt a szándékot erősíti és biztosítja! Minden magyar település önkormányzatot választ, minden magyar település polgármestert választ, és ezeknek a településeknek, ezeknek az önkormányzatoknak, az önkormányzati rendszernek a parlament a költségvetésen keresztül a működéshez szükséges forrásokat biztosítja.
- A feladatmegosztás megváltoztatásával az önkormányzatok jelentős része egyetértett, sőt a köznevelési intézmények fenntartásával kapcsolatban számos kérés volt az önkormányzatok részéről az elmúlt években, évtizedekben, hogy amennyiben az állam azt a finanszírozási rendszert tartja fenn, amelyben az önkormányzatok számára az iskolák fenntartásához szükséges forrásoknak még csak az 50 százalékát sem biztosította a kormányzat, abban az esetben az iskolai oktatást a települések nem képesek fenntartani! A szakmai felügyeletet a települések nyilvánvalóan nem voltak képesek fenntartani, ezért nagyon sok kistelepülés kénytelen volt arra, hogy az iskoláitól megszabaduljon, iskolákat zártak be. Éppen ezért az iskolai esélyegyenlőség megteremtése, az oktatás színvonalának biztosítása érdekében volt szükség arra, hogy az oktatás állami fenntartás alá kerüljön!
- Képviselő Úr! Amit ön az egyetemekről mondott, az az önkormányzati szinten nyilvánvalóan értelmezhetetlen, hiszen az egyetemeket az önkormányzatok soha nem működtették, soha nem tartották fenn! Az önkormányzatiság feladatait az önkormányzati törvény, illetve az Alaptörvény egészen pontosan szabályozza, és még egyszer hangsúlyozom: az önkormányzatoknak az ehhez szükséges forrásokat mind a működéshez, mind a fejlesztéshez a költségvetés biztosítja is! (Taps a kormánypártok padsoraiból.)
***
IKOTITY ISTVÁN: - Államtitkár Úr! Elkötelezettek vagyunk, elkötelezettek vagyunk, elkötelezettek vagyunk! Ezeket mondta, de ezek a szavak teljes egészében ellentétben állnak a valósággal és a tényekkel!
- Nézzék csak meg! 1990 óta az önkormányzatokra fordított kiadások folyamatosan csökkentek! Kezdetben a költségvetés 17 százaléka volt az a rész, amelyről az önkormányzatok döntötték el, hogy mire fordítják. Mára már 3 százalék alá csökkent ez az összeg! Tehát önök elveszik a forrásokat az önkormányzatoktól, ugyanúgy, ahogy elveszik az intézményeket is az önkormányzatoktól, ugyanúgy, ahogy elveszik a jogi lehetőségeket az önkormányzatoktól!
- Államtitkár Úr! Ezek a tények azt mutatják, hogy önök nem a helyi döntéshozatal és az önkormányzatok elkötelezett támogatói, hanem éppen az ellenkezője valósul meg. A tények ezt mutatják! (Taps az LMP padsorából.)
***
POGÁCSÁS TIBOR: - Képviselő Úr! Az ön felszólalása és a költségvetési összehasonlítás azt mutatja, amit a mai napon az önkormányzatok működésével kapcsolatos felszólalásai egészében tükröztek: önök nem értik, nem is értették, hogyan működik az önkormányzati rendszer, és mi is az önkormányzati finanszírozás! Ha ön azt a finanszírozást keresi, amely átfolyó finanszírozás volt, például a tűzoltóságok esetében, amikor egy önkormányzat feladatul kapta, hogy egy állami feladatot lásson el, saját maga könyvelje le, és aztán ezt a feladatot teljes egészében az állam irányítja, ha ön ezt gondolja önkormányzati szabadságnak, én azt gondolom, hogy ön nagyon nagyot téved!
- Képviselő Úr! Az önkormányzati döntés szabadsága az hogy a helyben szükséges programokat, a fejlesztéseket, a helyben működő intézményeket működtetni, fejleszteni tudják. Az ehhez szükséges forrásokat biztosítjuk. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)
Hogyan alakul a mentőszolgálat jövője?
KOVÁCS JÓZSEF, (Fidesz): - Államtitkár Úr! A Fidesz-KDNP politikája jól tükrözi, hogy elkötelezettek vagyunk mind a betegellátás színvonalának emelésében, mind az egészségügyi dolgozók munkakörülményeinek és anyagi megbecsülésének javításában. Sajnálatosan azt is el kell mondanunk, hogy a szocialisták a kormányzásuk alatt az egészségügyből kivontak 400 milliárd forintot. Azt is el kell mondani, hogy volt olyan időszak Magyarországon, amikor az összeomlás fenyegette magát a mentésellátást is. 2008 és 2010 között nem került sor új mentőautó megrendelésére, sőt gyakorlatilag érdemi előkészület sem történt erre vonatkozóan! Mindezeknek "köszönhetően" a mentőgépkocsipark elöregedett, a gépjárművek nagy része rossz állapotban volt, veszélybe sodorta a biztonságos működést.
- 2010-ben e helyzettel kellett szembesülnünk, a Fidesz-KDNP politikájának köszönhetően azonban a rendszerváltás óta a legnagyobb, mintegy 500 milliárd forintos fejlesztés indulhatott el! Elmondhatjuk, hogy az elmúlt években minden idők egyik legnagyobb fejlesztése valósult meg: sor került új gépek, műszerek beszerzésére, mentésirányítás átszervezésére, új mentőállomások kiépítésére, új mentőautók vásárlására. Az intézkedéseknek köszönhetően a magyar mentőszolgálat végre egyre korszerűbb és méltóbb körülmények között láthatja el munkáját, a fejlesztésekkel elérhető, hogy a mentők kiérkezéséig rövidebb legyen az idő.
- A Fidesz-KDNP mindig kiemelten kezelte az egészségügyi dolgozók humánerőforrás-kérdését is. Az elmúlt öt évben az ország gazdasági teljesítőképességének figyelembevételével mindent megtettünk, hogy javítsuk az egészségügyi dolgozók, így a mentőszolgálatnál dolgozók bérét is. Államtitkár Úr! A kérdésem:
- Hogyan alakul a mentőszolgálat jövője?
***
RÉTVÁRI BENCE, (Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára): - Képviselő Úr! Ahogy ön is felidézte: 2010-ben egy olyan állapotot örökölt az akkori kormány, hogy a mentőszolgálat már évek óta nem szerzett be mentőautókat. Ennek két oka volt. Az egyik a folyamatos megszorítások a szocialista egészségügyben, a másik pedig az, hogy egy tudatos privatizációra is készültek, hiszen az egészségügyben mindent magánosítani akartak. Így azt remélték, hogy ha rontják a mentés, a betegszállítás színvonalát, privatizálhatják ezt a területet is.
- A Fidesz-KDNP radikális lépéseket tett. Egyrészről a mentőszolgálat teljes költségvetését tekintve, másrészről a mentődolgozók bérét tekintve, harmadrészről pedig a mentőautók, illetve a mentőállomások állapotát tekintve történtek kedvező változások. A mentőszolgálat teljes költségvetése a 2010-es 22 milliárd forintról jövőre már 39,7 milliárd forintra nő, azaz 76 százalékos növekedés volt a mentőszolgálat költségvetésében az elmúlt években évről évre. Harmincegy új mentőállomást építettünk, és 104 mentőállomás felújítása is megtörtént. Sikerült megállítanunk a mentőautók évről évre történő öregedését is. 500 új, nulla kilométeres mentőautó állt szolgálatba és további 193 beszerzése várható, abból a célból, hogy Magyarországon minden polgárhoz, minden beteghez 15 percen belül ki tudjon érni a mentőautó. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)
***
KOVÁCS JÓZSEF: - Államtitkár Úr! Szeretném kiemelni, hogy a mentőszolgálat munkatársai igen magas szakmai színvonalon végzik munkájukat, mind az alapellátásban, mind a kórházi rendszerben dolgozó kollegákkal szorosan együttműködve. Örömteli, hogy áldozatos munkájukat a kormány részéről is tisztelet és megbecsülés övezi. Azt kérem államtitkár úrtól ‑ reméljük, hogy a kormány tudja folytatni munkáját ‑, hogy a megkezdett útról ne térjünk el, folytatódjanak a felújítások, az új mentőállomások építése, és próbáljuk napról napra javítani mind a földi, mind a légi betegmentést, betegszállítást! (Taps a kormánypártok padsoraiból.)
***
RÉTVÁRI BENCE: - Képviselő Úr! Ahogy említettem, igyekeztünk bérben is javítani a mentésben dolgozók helyzetén. Rájuk is kiterjedt tavaly a 26 és fél százalékos, idén a 12 százalékos béremelés. Sőt, további 10 százalékra kerül sor jövő év januárjában. Így összességében 2016 szeptembere és 2018 novembere között 67 százalékkal fog emelkedni a mentőszolgálatnál dolgozók bére. A béremelési programnak köszönhetően egy mentőápoló alapilletménye 91 ezer forintról 183 ezer forintra, a bruttó átlagbére pedig 173 ezerről 263 ezer forintra emelkedett, egy mentőorvos alapilletménye 156 ezerről 469 ezerre, bruttó átlagbére pedig 314 ezer forintról 569 700 forintra emelkedik. Mindemellett folyamatban van az az 1,1 milliárd forint értékű közbeszerzés, amely új, jó minőségű munkaruhákat is biztosít. A jövő év elején ezt megkaphatják a mentésben dolgozók, hiszen nagyon régóta várják, és megérdemlik, hogy ezzel is a munkakörülményeiket tudjuk javítani. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)