ORBÁN: "NEM HAGYJUK, HOGY BRÜSSZEL DIKTÁLJA NEKÜNK AZT, HOGY KIT KELL BEFOGADNUNK"
BLOGSTAR 2018.01.14.
A Welt am Sonntag német lapnak adott interjújában hangsúlyozta, hogy az EU-nak segítenie kell a menekülteken, de "nem lehet a világnak úgy segíteni, hogy tönkretesszük a saját népünket". Hozzátette, Brüsszel alatt azokat a bürokratákat, politikusokat értik, akik úgy viselkednek, mintha egy birodalom központja lennének.
Izgalmas interjút adott a miniszterelnök a Welt am Sonntag német konzervatív lapnak, ahol a migrációról, az EU-ról, a Németországhoz és Oroszországhoz fűződő viszony mellett a magyar belpolitikáról is szót ejtett. Az interjút az MTI szemlézte.
Hangsúlyozta, egyetért Ferenc pápával abban, hogy az EU-nak "keresztény felebaráti szeretetből" segítenie kell a menekülteken, de kérdés, hogy miként kell segíteni. A szíreknek joguk van az életüket mentve beutazni az első biztonságos államba, de "hagytuk őket bevonulni Európába, és ehhez minden törvényt hatályon kívül helyeztünk" - tette hozzá Orbán Viktor.
A menekültek nem háborús övezetekből jönnek,
"csak jobban akarnak élni nálunk, mint Afrikában vagy Ázsiában", ezért "a segítséget kellene odavinni és nem a migránsokat idehozni"
- húzta alá. Megjegyezte, Magyarországnak "finomabb érzéke van a migráció témájához, mint Németországnak", mert egy "veszélyzónában" fekszik, így "ha embertömegek áramlanak be, nálunk megszólalnak a vészcsengők".
"Szolidárisak vagyunk és ezért kritizálnak bennünket, katonákkal állunk az EU határain, és ez eddig 1 milliárd eurónkba került. Mit tesz azonban Brüsszel és Berlin?
Nem fizetnek nekünk semmit, és szidnak bennünket" - mondta Orbán Viktor. "Nem hagyjuk, hogy Brüsszel diktálja nekünk azt, hogy kit kell befogadnunk", csak Magyarország döntheti el, hogy kinek szabad magyar földön tartózkodnia. Ennek az alapelvnek a tiszteletben tartása esetén "szívesen részt vállalunk egy menekültügyi rendszerben" - mondta.
Hozzátette: Schengen az EU legnagyobb vívmánya, "különösen nekünk, magyaroknak, akik egy diktatúrából jöttünk és éppen ezért különösen nagyra értékeljük ezt a szabadságot, ha azonban nem tudjuk megvédeni a külső határokat, akkor a belső határokat le kell zárni".
Az európaiság a magyar önazonosság része - jelentette ki arra a kérdésre, hogy miben áll európai meggyőződése. A magyar identitást a "keleti jellemvonások", és a keresztény és európai kultúra együttese alkotja.
Azonban Európa "nem Brüsszelben, hanem Berlinben, Budapesten, Varsóban és Párizsban van", de "nem Brüsszelt szidom, hanem a brüsszeli politikusokat és bürokratákat, akik "úgy viselkednek, mintha egy birodalom központja lennének".
Ezzel szemben a magyar kormány korlátozott hatalmú parlamenttel rendelkező EU-t akar, a kormányfők "erős Tanácsával" és egy "Bizottsággal, amely a szerződések őrzője, ahelyett, hogy maga is politizálna" - mondta. Hozzátette: kitartást és türelmet kíván a varsói kormánynak a Brüsszellel folytatott vitákhoz.
A liberális demokrácia és a jogállamiság témájában Kelet és Nyugat között "kölcsönös az értetlenség", a magyarok "hagyományos és közvetlen nyelvet" beszélnek, míg
"Nyugaton posztnemzetiként, posztkeresztényként értelmezik magukat, és ezt liberálisnak és jogállaminak nevezik". "Mi nem akarunk ilyet. Mi nemzeti és keresztény identitásunkat akarjuk"- jelentette ki Orbán Viktor.
Vlagyimir Putyinhoz fűződő viszonyáról kiemelte: az orosz elnököt "ördögnek kell nevezni ahhoz, hogy valaki jó európainak számítson", pedig "ostobaság Putyint démonizálni". Tudomásul kell venni, hogy "ismét erőssé és a világpolitika szereplőjévé tette országát", de az EU nem érti meg, hogy Oroszországgal szemben "egyszerre kell erőt és együttműködési készséget mutatni". Az európai Oroszország-politika "rossz, mert túl egyoldalú".
Németországhoz fűződő viszonyáról kiemelte, hogy mindig is tisztelettel viszonyult a mindenkori kancellárhoz, "akkor is, ha ezt jelenleg nem viszonozzák". Azonban Angela Merkelnek így is "valamennyien sokat köszönhetünk", mert "megakadályozott törekvéseket, amelyek Európát gazdaságilag tönkretették volna", ő kötelezte a "hanyag" EU-országokat "házi feladataik" elvégzésére - mondta a kormányfő.
A civil szervezetekről kiemelte: amerikai mintájú törvénynek tartja a működésükről szóló új jogszabályt, amely ellen csak a Soros György hálózatához tartozó szervezetek panaszkodnak, mert "fel kell tárniuk azt, amit eddig inkább el akartak hallgatni: hogy Soros György finanszírozza őket".
A Soros-hálózat a határkerítés lebontására és a bevándorláspolitika megváltoztatására tör, és ez "olyan határátlépés, amit nem tudtunk eltűrni" - jelentette ki Orbán Viktor.
Hazugságnak nevezte a lap felvetését, miszerint a vitában rájátszanak az antiszemita ellenérzésekre, és kifejtette: az európai baloldali erők taktikájának része, hogy "antiszemitaként hurcoljanak meg" jobboldali politikusokat.
Magyarországon a zéró tolerancia elve érvényesül az antiszemitizmussal szemben. Zsidóként "órákat lehet kipával sétálni Budapesten anélkül, hogy háborgatnák. Hol lehetséges ez még Európában?"- fogalmazott a kormányfő.
A média helyzetével kapcsolatos kérdésre elmondta: semmi nem akadályozza a kormánnyal szemben kritikus újságírók munkáját, és legalább ugyanannyi média van a kormány ellen, mint mellette. A gond az, hogy "gyenge az ellenzék, és ez frusztrálja a baloldali újságírókat".
Az Állami Számvevőszék vizsgálatairól azt mondta: a választási küzdelem finanszírozásában gondatlanul eljáró pártoknak számolniuk kell a jogi következményekkel, és ő a Fidesz elnökeként mindig is ügyelt a törvényes gazdálkodásra.
Az EU-s munkavállalás ügyével kapcsolatban kiemelte: örül annak, hogy a fiatalok tapasztalatot szereznek külföldön. Az a fontos, hogy "valamikor vissza is jöjjenek", és 2017 ebből a szempontból már biztató volt.
Orbán Viktor kiemelte, hogy Európának is érdeke a magyar gazdaság fejlődése, és hangsúlyozta: "ma még sokan megmosolyognak, amikor azt mondom, hogy Németország és a visegrádi államok lesznek Európa döntő gazdasági tengelye", pedig "2030-tól Németországgal közösen finanszírozzuk az EU költségvetését".