22.784 - ​ Dr. Békefy Lajos: A LEGENDÁS MAGYAR UDVARIASSÁG ÉBRESZTÉSE....

Feladó: Békefy Lajos

​​

Dátum: 2018. január 14. 17:01
Tárgy: MIT MEG NEM ÉLÜNK! A LEGENDÁS MAGYAR UDVARIASSÁG ÉBRESZTÉSE - KÍNAI ÖSZTÖNZÉSSEL 
Címzett: 

​jozsef@kutasi.eu​

MIT MEG NEM ÉLÜNK MÉG!

​​

A LEGENDÁS MAGYAR UDVARIASSÁG ÉBRESZTÉSE  - KÍNAI ÖSZTÖNZÉSSEL

A LEGENDÁS KÍNAI TISZTELETADÁS ÉS A KÁLVINIZMUS TALÁLKOZÁSA

Intenzíven jó két év óta kutatom Kálvin teológiájának, gondolkodásának, biblikusságának, rendszerességének távol-keleti, elsősorban kínai növekvő befolyását. Csodálkozva tapasztalom, ahogyan a külföldi egyetemeken iskolázott, alaposan felkészült, a kálvini tanokat a Nagy Fal mögött is terjesztő teológusok szorgoskodnak.  Akik a több tíz milliós példányban kiadott Biblia mellett százezres példányban kiadott Insititutio, a Keresztyén vallás rendszere magyarázásában, a kínai keresztyén gondolkodásra fordításában, átültetésében, sinaizálásában is fáradoznak. És főként az egyetemi ifjúság körében jelentős missziót fejtenek ki, a kínai Kálvin-csoda, a sinokálvinizmus és a sinokeresztyénség misszionáriusaiként szereztek ismertséget és testvéri megbecsülést maguknak nem csak hazájukban. Ami őket az ősi kínai konfuciánus tanokkal  összekapcsolja: az embertisztelet, a munka szeretete, a puritánság és a szorgalom. Egyáltalán a tisztelet mint magatartásforma, ami megolajozza a családi és közösségi viszonyokat és jó közérzetet teremt, sajnos manapság egyre ritkább fehér holló az egykor Európa-szerte legendásan vendégszerető magyarságnál is. Népünkben, főként a fiatalabb generációkban, de az idősebbeknél is a nyers, durva, törtető, tapintatlan tolakodás, neveletlenség, kivagyiság, másokat lenéző rátartiság már-már legendás. Negatív legendákat írnánk? Természetesen tisztelet a kivételnek. De a közbeszéd durvasága a közösségi magatartásformák, illemszabályok, udvariassági gesztusok erózióját, leromlását vonta magával. Roppantul nincs ez jól. Az otthonosságot a lakásban és a hazában leginkább a tisztelet és a tiszteletadás teremtheti meg. A jó politika mellé oda kellene tenni a közösségi kapcsolatápolás olajozását, a tiszteletet gondolkodásunkban, szóban és gesztusokban egyaránt. A konfucianizmus évezredes kínai hagyományai ezt a mai napig éltetik a hatalmas birodalomban. És Kálvin tanaival ezt ők sok ponton összhangban állónak látják. De jó lenne ebből valamit nekünk is átvenni és újraéleszteni vele, illetve a bibliai szemlélettel a híres magyar vendégszeretetet, és a magyarság helyes önszeretetét!

Írja

​​

Dr. Békefy Lajos

(Forrrás: Chinese Church Voices)

Öregedő vagy az időseket is tisztelettel hordozó társadalom?

Az idősek tisztelete a mai kínai társadalomnak is egyik sarokköve. A konfuciánus tanítások szerint a szülők tisztelete az ember egyik legfontosabb erkölcsi kötelessége és felelőssége. Így jó érzés szülőnek és gyermeknek lenni a mai modern társadalomban. Mi a közös és az eltérő a kínai és a bibliai értelemben vett keresztyén, kálvini tiszteletadás szemlélete és gyakorlata között?

Egy kis statisztika. 

Ma Kínában 23,5 millió a 65 éven felülieknek a száma. A nagy, sok milliós városokban, mint Peking, Sanghaj, Tienjin, a lakosság több, mint 30%-a üres fészeklakó, azaz idős. A 80 év fölöttieknek a száma 12 millió. Az idős özvegyek aránya 38% a 65 fölöttiek között. Mintegy 14 millióan élnek valamilyen idősotthonban. A tiszteletnek vannak Kínában is egyre erősebb akadályai, mint például az időtényező és a munkavállalás. A fiatalabb generációban egyre gyakoribb, hogy a túlhajszoltság miatt egyszerűen nem érnek rá az idősödő szülőkkel törődni. De új trendi: a mai kínai aktív kenyérkereső nemzedékek egy része visszatér a konfuciánus tanokban megkövetelt szülő-, és embertárs tiszetelethez, vagy éppen a keresztyénségben keresi ennek a motivációját. Vannak, akik mindkettőben felismerik ezt az ösztönzést. Mire figyelnek a mai kínai keresztyének?

A tiszteletadás bibliai ösztönzései

Az Ószövetségből elsősorban a Tízparancsolatra, annak is kiváltképpen az 5. Igéjére: "Tiszteld atyádat és anyádat, hogy hosszú ideig élj azon a földön, amelyet az Úr, a te Istened ad tenéked" (2Móz 20,12). Ehhez a kínai teológiai kommentár: Isten szemében érték a szülőtisztelet. Minthogy a család kis társadalom, ha ott szabályozottak, harmonikusak, de legalább is erre törekvőek a viszonyok, akkor a társadalomban is ilyenek lesznek. Legalábbis az igények erre tartanak majd, nem a rombolás felé. Tanításaikban gyakran idézik 5Mózes 21,18kk-t, ahol az engedetlen és konok fiúval szembeni szigorú fellépést írja elő Isten Igéje. Nagy hangsúlyt helyeznek a mai generációkban is a személyes erkölcsösségre, a vallási kegyességre és tiszteletre, és a társadalmi viszonyok rendezettségére. Az Újszövetségből is kiemelnek ilyen irányba mutató tanításokat. Az, aki csak az áldozati ajándékból juttat tisztelete jeleként a szülőknek, annak Jézus szerint ily módon nem kell tisztelnie a szüleit. Mert nem Istentől kell elvonni a tiszteletet a szülők, idősek javára! Az élő, cselekvő "gyermeki" gondoskodás példáját adta Jézus a keresztről azzal, hogy édesanyját János gondjaira bízta, illetve korábban elmondta a tékozló fiú példázatát. A bocsánatkérésről és a megbocsátásról. A felhánytorgatás nélküli szeretetről. Előszeretettel idézik a páli etikai elvek közül ezt: „A tiszteletadásban egymást megelőzőek" legyetek (Róma 12,10).

A tiszteletadás konfuciánus tanokban található ösztönzése – egyezések, különbségek

A Biblia és az ősi kínai tanok – melyek korábbiak a jézusi tanításoknál – magasra értékelik az ősök, s a szülői és a felebaráti tiszteletet. Hiszen a szülőknek fontos szerepük van a nevelésben, az erkölcsiség formálásában, a gyermekek saját karakterének, jellemének a kialakulásában. Konfucius tanításaiban a tiszteletadásnak központi jelentősége, szerepe van. Ennek lényege a respekt, a tiszteletben tartás, az elfogadás. A kínai kultúra lelke a kedvesség és a respekt évezredek óta. A kedvesség nem számító, nem haszonelvű, hanem tiszta szándékból és szívből jön – így a konfuciánus tanítás.

Ami különbség mutatkozik a keresztyén és konfuciánus tiszteletadás között, az ugyanakkor a forrásokat illetően meglehetősen nagy.

Például a kínai tanítás szerint minden ember  belső ártatlansággal és jósággal születik. Velük született lelkiismeretükből ered a szülők tisztelete. Akkor honnan a bűn, a bűnözés - vethetnénk rögvest fel a kérdést?  A keresztyén tiszteletadásnak a forrása és iránya alapvetően eltér a konfuciánus-kínai értelmezéstől. A Szeresd az Urat, a te Istenedet és felebarátodat, mint önmagadat jézusi elv azt fejezi ki, hogy Isten tiszteletének a következménye, mintegy láthatóvá tétele, megjelenítése az embertárs és önmagunk helyes szeretete és tisztelete. Az isteni dimenzió a kínai tanításban nem kap elsőséget. A kínai tanítás antropocentrikus, eszerint az emberben ott van a jó. A keresztyén jóságszemlélet teocentrikus,  semmi jó nics bennünk, ami ne Isten ajándéka lenne. A konfucianizmusban az embertisztelet lép az istentisztelet helyére, teljességgel immanens etikát, jóságot tanítanak. A keresztyén hitben az emberi jóság nem helyettesíti Istent, hiszen minden jó forrása Ő. 

Még az erkölcsi jó és a jóság is az Ő ajándéka. 

A tiszteletadás a keresztyéneknél nem etikettszabály, amiben gyorsan kifáradunk, hanem kegyelmeből megvalósuló magatartás, életforma, folyamatosság. Ahogyan a hit is.  Pál szerint a szeretet tökéletesen összefog mindent, ez a tökéletesség köteléke (Kol 3,14/b). Ez a tisztelet keresztyén formája. Ez az összefogás, egy közös kötelékbe kötés a sajátossága. Ebbe beletartozik egymás elviselése, a megbocsátás, a másikra irányuló, végső soron a másikban is Istennek szolgáló tisztelet, szeretetet, tiszteletadás. Az evangélium szellemében élni azt jelenti, hogy örömben élünk, örömvonzásban töltjük napjainkat és ebbe a vonzásba vonunk bele másokat is – szülőket, gyermekeket, kívülállókat. Rajtunk keresztül valójában Isten vonzhat magához másokat. A nagy kérdés: alkalmasak, képesek vagyunk-e erre a vonzásra, "kötelék-repülésre"? Isten tiszteletének őszinte, szív szerinti megkóstoltatására másokkal?

Megélt tiszteletadás – a napi viselkedés családi és társadalmi szintjén - a tiszteletadás kultúrájával

Ez a megélt tiszteletadás. Amikor a közös EGYETLEN felé fordulunk, közösen az Ő jótetszésére, tiszteletére törekszünk. Hogy az istentisztelet ne templomi ügy legyen, templomajtók mögé zárt világ, régmúltak mára érvénytelen zárványkegyessége, hanem bennünk lépjen az országutakra, járja a maga útját. Istentisztelet a hétköznapokban, az emberi kapcsolataim szintjén – a tiszteletadásban, amiben egymást megelőzőknek kellene lennünk – nem csak Kínában, hanem Magyarországon is. Nagyon időszerű ennek is utána gondolni: hol működik és hol nem ez, s miért igen, s miért nem, kedves honfitársaim?! Ne hogy formális etikettel, műmosollyal, "mosolydiplomáciával" és egyéb talmiságokkal próbáljuk helyettesíteni a helyettesíthetetlent: a szív tiszteletadását, és az őszinte örömet, a belső derűt. A tiszteletadás reformációjára van szükség hazánkban is – a reformáció 501. évében és minden napon a világ végezetéig! Kínában sokan találkoztak ezredéveken át a legendás tiszteletadás megvalósított erkölcsi alapkövetelményével. A milliárdnyi embert hordozó hatalmas országban egyszerűen nem is lehet másként elviselhetővé, élhetővé tenni a mindennapi életet, csak a tiszteletadás kultúrájával. Ők Kálvint is ezért kedvelik. S mi hogyan élünk, állunk mindezzel? Hadilábon?Aki ismeri kicsit is a Bibliát, tudja az elgondolkodtató jézusi figyelmeztetést, ami ma is szinte a körmünkre-lelkünkre ég: „a vámszedők és a parázna nők megelőznek titeket az Isten országában" (Máté 21,31). Könnyen lehet, hogy még a kínaiak is!