MENEDÉKKÉRELEM BENYÚJTÁSA MAGYARORSZÁGON
Mi a menedékjog?
A menedékjog feljogosítja a menedékjogot élvező külföldit arra, hogy Magyarország területén tartózkodjon, valamint védelmet biztosít számára a visszaküldés, a kiutasítás és a kiadatás ellen. Magyarország kérelemre menekültkénti vagy oltalmazottkénti ismeri el azt a külföldi állampolgárt, akinek az esetében fennállnak az elismerés jogszabályi feltételei.
Mik a menekültkénti elismerés feltételei?
Menekültként az a személy ismerhető el, aki faji, vallási okok, nemzeti hovatartozás, meghatározott társadalmi csoporthoz tartozás, avagy politikai meggyőződése miatti üldöztetést szenvedett el hazájában vagy ilyen üldöztetéstől megalapozottan fél, és jelenleg Magyarország területén tartózkodik. A menekült státusz feltételeinek fennállását háromévente felülvizsgálja a hatóság.
Mik az oltalmazottkénti elismerés feltételei?
Oltalmazotti státuszt olyan személy kaphat, aki nem felel meg a menekültkénti elismerés feltételeinek, de fennáll annak a veszélye, hogy hazájába visszatérve őt súlyos sérelem érné (tehát halálbüntetés, kínzás, kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés fenyegetné, vagy megkülönböztetés nélküli erőszak eredményeként életének vagy testi épségének súlyos fenyegetettsége állna fenn). Az oltalmazotti státusz feltételeinek fennállását háromévente felülvizsgálja a hatóság.
Hol és hogyan nyújtható be menedékkérelem, mik ennek a költségei?
A menedékkérelmet személyesen kell benyújtani a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatalnál. Nincs lehetőség arra, hogy meghatalmazott útján kérjen valaki menedékjogot. Az első magyarországi menekültügyi eljárást a Hivatal ingyen folytatja le, a tolmácsolás költségeit szintén a Hivatal viseli
Milyen esetben elfogadhatatlan a kérelem?
Elfogadhatatlan a menedékkérelem, ha a kérelmező az Európai Unió valamely tagállamának állampolgára, vagy más tagállam már menekültként elismerte. Abban az esetben is elfogadhatatlan a kérelem, ha egy Unión kívüli állam már elismerte a kérelmezőt menekültként, és ez a védelem ténylegesen fennáll, a kérelmező pedig visszatérhet ebbe az országba. A korábbi menedékkérelem elutasítását követően azonos indokkal benyújtott ismételt kérelem is elfogadhatatlan kérelemnek számít, valamint az az eset is ide tartozik, amikor a kérelmező esetében van olyan ország, ami rá nézve biztonságos harmadik országnak minősül.
Milyen dokumentumokat kell csatolni a menedékkérelem benyújtásakor?
A kérelem benyújtásakor valamint az eljárás során az ügyfélnek együttműködési kötelezettsége keretében minden olyan, a személyével kapcsolatos dokumentumot be kell nyújtania, melyek személyazonosságát, illetve menekülésének okát alátámasztják. A dokumentumok fordítását a Hivatal intézi.
Mennyi ideig tart a menedékkérelem elbírálása?
A menekültügyi eljárást a hatóság 60 nap folytatja le. Azonban a hatóságnak lehetősége van kérelmét ún. gyorsított eljárásban, rövidebb időn belül elbírálni. A szakhatósági eljárás időtartama nem számít bele menekültügyi eljárás lefolytatására rendelkezésre álló 60 napba.
Ha bizonyos európai országok valamelyikén keresztül érkezett a kérelmező Magyarország területére, akkor a menedékkérelme elbírálására feltehetőleg nem Magyarország, hanem az adott ország lesz az illetékes. Ennek eldöntése időt vesz igénybe, mert Magyarországnak kapcsolatba kell lépnie a másik ország menekültügyi hatóságával, erre az időre az eljárás felfüggesztésre kerül.
Mi alapján dönt az eljáró hatóság a menedékkérelem ügyében?
Az eljáró menekültügyi hatóság a kérelmező által a menekültügyi eljárás során tartott meghallgatáson elmondottak, a becsatolt, illetve beszerzett bizonyítékok valamint a kérelmező hazájáról rendelkezésre álló ország-információk alapján hozza meg döntésé
Mi történik, ha a hatóság döntésében menekültként vagy oltalmazottként ismeri el a menedékkérőt?
Ebben az esetben a külföldi menekültként vagy oltalmazottként a jogszabályban meghatározott korlátozásokat kivéve a magyar állampolgárokkal azonos jogokat fog élvezni. A Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal számos támogatást és segítséget nyújt a menekült illetve oltalmazott státuszt megszerző személyeknek, annak érdekében, hogy az elismert személy minél hamarabb beilleszkedhessen a magyar társadalomba.
Mi történik, ha a Hatóság döntésében sem menekültként, sem oltalmazottként nem ismeri el a menedékkérőt?
A Hatóság ilyen esetben megvizsgálja, hogy a kérelmező esetében fennáll-e a visszaküldés tilalma, azaz döntésében kitér arra, hogy a menedékkérő visszaküldhető-e a származási országába. Amennyiben a Hatóság a visszaküldés tilalmát állapítja meg, a kérelmező befogadotti státuszt kap. A befogadotti státusz egy speciális engedély, mely arra jogosítja fel a külföldit, hogy ideiglenesen Magyarországon maradjon.
Amennyiben a visszaküldés tilalma nem áll fenn, a hatóság megvizsgálja, hogy a kérelmező kiutasítható-e, illetve kitoloncolható-e. Amennyiben a kiutasításnak nincs akadálya, a menekültügyi hatóság döntést hoz az ügyfél kiutasításáról.
Hová fordulhat jogorvoslattal a menedékkérő, ha elutasították a kérelmét?
A kérelmét elutasító döntéssel szemben a döntésben ismertetett időn belül bírósághoz fordulhat. A bíróság vagy helybenhagyja, vagy hatályon kívül helyezi a hatóság döntését, és új eljárás lefolytatására kötelezi a Hivatalt.
MILYEN ELLÁTÁSRA ÉS TÁMOGATÁSRA JOGOK A MENEKÜLTEK?
Mi a menedékjog?
A menedékjog feljogosítja a menedékjogot élvező külföldit arra, hogy Magyarország területén tartózkodjon, valamint védelmet biztosít számára a visszaküldés, a kiutasítás és a kiadatás ellen. Magyarország kérelemre menekültkénti vagy oltalmazottkénti ismeri el azt a külföldi állampolgárt, akinek az esetében fennállnak az elismerés jogszabályi feltételei.
Mik a menekültkénti elismerés feltételei?
Menekültként az a személy ismerhető el, aki faji, vallási okok, nemzeti hovatartozás, meghatározott társadalmi csoporthoz tartozás, avagy politikai meggyőződése miatti üldöztetést szenvedett el hazájában vagy ilyen üldöztetéstől megalapozottan fél, és jelenleg Magyarország területén tartózkodik. A menekült státusz feltételeinek fennállását háromévente felülvizsgálja a hatóság.
Mik az oltalmazottkénti elismerés feltételei?
Oltalmazotti státuszt olyan személy kaphat, aki nem felel meg a menekültkénti elismerés feltételeinek, de fennáll annak a veszélye, hogy hazájába visszatérve őt súlyos sérelem érné (tehát halálbüntetés, kínzás, kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés fenyegetné, vagy megkülönböztetés nélküli erőszak eredményeként életének vagy testi épségének súlyos fenyegetettsége állna fenn). Az oltalmazotti státusz feltételeinek fennállását háromévente felülvizsgálja a hatóság.
Hol és hogyan nyújtható be menedékkérelem, mik ennek a költségei?
A menedékkérelmet személyesen kell benyújtani a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatalnál. Nincs lehetőség arra, hogy meghatalmazott útján kérjen valaki menedékjogot. Az első magyarországi menekültügyi eljárást a Hivatal ingyen folytatja le, a tolmácsolás költségeit szintén a Hivatal viseli
Milyen esetben elfogadhatatlan a kérelem?
Elfogadhatatlan a menedékkérelem, ha a kérelmező az Európai Unió valamely tagállamának állampolgára, vagy más tagállam már menekültként elismerte. Abban az esetben is elfogadhatatlan a kérelem, ha egy Unión kívüli állam már elismerte a kérelmezőt menekültként, és ez a védelem ténylegesen fennáll, a kérelmező pedig visszatérhet ebbe az országba. A korábbi menedékkérelem elutasítását követően azonos indokkal benyújtott ismételt kérelem is elfogadhatatlan kérelemnek számít, valamint az az eset is ide tartozik, amikor a kérelmező esetében van olyan ország, ami rá nézve biztonságos harmadik országnak minősül.
Milyen dokumentumokat kell csatolni a menedékkérelem benyújtásakor?
A kérelem benyújtásakor valamint az eljárás során az ügyfélnek együttműködési kötelezettsége keretében minden olyan, a személyével kapcsolatos dokumentumot be kell nyújtania, melyek személyazonosságát, illetve menekülésének okát alátámasztják. A dokumentumok fordítását a Hivatal intézi.
Mennyi ideig tart a menedékkérelem elbírálása?
A menekültügyi eljárást a hatóság 60 nap folytatja le. Azonban a hatóságnak lehetősége van kérelmét ún. gyorsított eljárásban, rövidebb időn belül elbírálni. A szakhatósági eljárás időtartama nem számít bele menekültügyi eljárás lefolytatására rendelkezésre álló 60 napba.
Ha bizonyos európai országok valamelyikén keresztül érkezett a kérelmező Magyarország területére, akkor a menedékkérelme elbírálására feltehetőleg nem Magyarország, hanem az adott ország lesz az illetékes. Ennek eldöntése időt vesz igénybe, mert Magyarországnak kapcsolatba kell lépnie a másik ország menekültügyi hatóságával, erre az időre az eljárás felfüggesztésre kerül.
Mi alapján dönt az eljáró hatóság a menedékkérelem ügyében?
Az eljáró menekültügyi hatóság a kérelmező által a menekültügyi eljárás során tartott meghallgatáson elmondottak, a becsatolt, illetve beszerzett bizonyítékok valamint a kérelmező hazájáról rendelkezésre álló ország-információk alapján hozza meg döntésé
Mi történik, ha a hatóság döntésében menekültként vagy oltalmazottként ismeri el a menedékkérőt?
Ebben az esetben a külföldi menekültként vagy oltalmazottként a jogszabályban meghatározott korlátozásokat kivéve a magyar állampolgárokkal azonos jogokat fog élvezni. A Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal számos támogatást és segítséget nyújt a menekült illetve oltalmazott státuszt megszerző személyeknek, annak érdekében, hogy az elismert személy minél hamarabb beilleszkedhessen a magyar társadalomba.
Mi történik, ha a Hatóság döntésében sem menekültként, sem oltalmazottként nem ismeri el a menedékkérőt?
A Hatóság ilyen esetben megvizsgálja, hogy a kérelmező esetében fennáll-e a visszaküldés tilalma, azaz döntésében kitér arra, hogy a menedékkérő visszaküldhető-e a származási országába. Amennyiben a Hatóság a visszaküldés tilalmát állapítja meg, a kérelmező befogadotti státuszt kap. A befogadotti státusz egy speciális engedély, mely arra jogosítja fel a külföldit, hogy ideiglenesen Magyarországon maradjon.
Amennyiben a visszaküldés tilalma nem áll fenn, a hatóság megvizsgálja, hogy a kérelmező kiutasítható-e, illetve kitoloncolható-e. Amennyiben a kiutasításnak nincs akadálya, a menekültügyi hatóság döntést hoz az ügyfél kiutasításáról.
Hová fordulhat jogorvoslattal a menedékkérő, ha elutasították a kérelmét?
A kérelmét elutasító döntéssel szemben a döntésben ismertetett időn belül bírósághoz fordulhat. A bíróság vagy helybenhagyja, vagy hatályon kívül helyezi a hatóság döntését, és új eljárás lefolytatására kötelezi a Hivatalt.
A menekültek és oltalmazottak a magyar állampolgárokkal megegyező feltételekkel jogosultak valamennyi jogszabály és helyi rendelet alapján nyújtott szociális támogatásra és ellátásra. Státuszuk a magyar állampolgárokéhoz hasonló jogokat biztosít számukra, illetve kötelezettségekkel terheli őket. Ezen túl, a menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény végrehajtásáról rendelkező 301/2007. (XI. 9.) Kormányrendelet (a továbbiakban: Kormányrendelet) alapján különböző támogatásokra és ellátásokra is jogosultak, melyek célja, hogy elismerésüket követő első időszakban nyújtson segítséget az alapvető létfenntartási feltételek megteremtésében .
A támogatásokra és ellátásokra való jogosultság tekintetében van-e különbség a menekültek és oltalmazottak között?
A menedékjogi törvény és végrehajtási rendelete az ellátásokra és támogatásokra való jogosultság tekintetében nem tesz különbséget a menekült és oltalmazott jogállású külföldiek között.
Melyek a támogatásra és ellátásra való jogosultság általános feltételei?
A Kormányrendelet szerinti ellátásokra és támogatásokra főszabály szerint a menekültek és oltalmazottak akkor jogosultak, ha szociálisan rászorultak.
A különböző támogatásokra és ellátásokra való jogosultság vagyon- és jövedelemfüggő, melynek meghatározása a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény alapján történik. A menekült és az oltalmazott az ellátásokra és támogatásokra akkor tekinthető rászorultnak, ha az ügyfél vagy a vele közös háztartásban élő házastársa és egyenes ági rokona nem rendelkezik Magyarországon rendelkezésre álló, megélhetését biztosító vagyonnal, továbbá a saját és vele közös háztartásban élő házastársa és egyenes ági rokona összes jövedelmének figyelembevételével számított egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg
a) egyedülálló személy esetében az öregségi teljes nyugdíj legkisebb összegének 150%-át;
b) családos személy esetében az öregségi teljes nyugdíj legkisebb összegét.
Menekültként vagy oltalmazottként történő elismerés után meddig tartózkodhatnak a befogadó állomáson a külföldiek?
A befogadó állomáson nyújtott elhelyezést és ellátást a menekült és az oltalmazott az elismerésről szóló határozat közlésétől számított legfeljebb további harminc napig veheti igénybe térítésmentesen, ha lakhatása más módon nem biztosított.
Milyen ellátásokra és támogatásokra jogosultak a befogadó állomáson elhelyezett menekültek és oltalmazottak?
· Szociális rászorultság esetén elismerésük közlésétől számított legfeljebb harminc napig jogosultak a befogadás anyagi feltételeinek további biztosítására (ennek keretében a befogadó állomáson nyújtott elhelyezésre és ellátásra, valamint utazási kedvezmények igénybevételére);
· Egészségügyi ellátásra;
· oktatási, nevelési költségek megtérítésére; továbbá
· az ország végleges elhagyásának támogatására.
Milyen ellátásokra és támogatásokra jogosultak a magánszálláson lakó menekültek és oltalmazottak?
· Egészségügyi ellátásra;
· Az ország végleges elhagyásának támogatására;
· Integrációs szerződés alapján nyújtott támogató szolgáltatásokra, valamint integrációs támogatásra, amennyiben integrációs szerződés megkötése és az alapján integrációs támogatás folyósítása iránti kérelmüket 2016. május 31-ig benyújtották és a jogosultsági feltételeknek megfelelnek.
Mikor jogosult a menekült vagy az oltalmazott ingyenes egészségügyi ellátásra?
Amennyiben társadalombiztosítási jogviszonnyal nem rendelkezik, a menekült és oltalmazott a kérelmezőknek nyújtott egészségügyi ellátással megegyező körben jogosult külön jogszabály szerinti egészségügyi alapellátásra, a háziorvosi ellátás körébe tartozó vizsgálatokra és gyógykezelésre és sürgős szükség esetén igénybe vehető egészségügyi ellátásra. Ezen jogosultság az elismerésről szóló határozat jogerőre emelkedésétől számított hat hónapig áll fenn.
Mikor jogosult a menekült vagy az oltalmazott az ország végleges elhagyásának támogatására?
Hazatelepülése vagy harmadik országba történő végleges távozása esetén, kérelmére, az érintett ország külképviselete által kiállított igazolás alapján, az igazolásban megjelölt célállomásig a menekültügyi hatóság egy alkalommal érvényes menetjegyet (repülőjegyet) biztosít, továbbá az utazással összefüggő igazolt költséget egy alkalommal részben vagy egészben megtérítheti.
Mi az integrációs szerződés lényege?
Figyelemmel a 2016. június 1-jétől hatályba lépett jogszabály módosításokra a támogatási forma 2016. június 1-től megszűnt. Ugyanakkor a jogszabály módosítás arról is rendelkezett, hogy a korábban a jogszabály alapján biztosított támogatásokat a támogatás megítélése idején hatályos jogszabályok szerint kell továbbfolyósítani, így a már megkötött integrációs szerződések alapján folyósított integrációs támogatásokat a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal a jogosultsági feltételek fennállta esetén tovább folyósítja.
Az integrációs szerződés az ügyfél és családja, valamint a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal között létrejött szerződés, melynek alapvető célja, hogy szabályozza a menekült magyar társadalomba való beilleszkedésének alapvető kereteit.
Mi az integrációs szerződés időbeni hatálya?
Az integrációs szerződés időbeli hatálya az elismeréstől számított két évig terjedhet. Az integrációs szerződés az aláírás napján lép hatályba.
Mit tartalmaz az integrációs szerződés?
Az integrációs szerződés – az általános tartalmi és formai elemeken túl – tartalmazza az azt megkötő felek jogait és kötelezettségeit, melynek lényegesebb elemei az alábbiak:
A menekült és az oltalmazott az integrációs szerződés időbeli hatálya alatt köteles lakóhelyét a menekültügyi hatóság és a családsegítő szolgálat számára bejelenteni; közreműködni az integrációs szerződésben foglaltak, továbbá a gondozási tervben kitűzött célok megvalósításában; ha munkaviszonnyal nem rendelkezik, álláskeresőként regisztrálni a gondozási tervben meghatározott időtartamon belül; az állami foglalkoztatási szervvel folyamatosan kapcsolatot tartani, részt venni az aktív álláskeresésben; amennyiben munkaviszonyt létesít azt köteles bejelenteni; a családsegítő szolgálat által biztosított kapcsolattartási alkalmakon megjelenni, illetve a környezettanulmány elkészítése során közreműködni. Jogosult továbbá a neki nyújtott szolgáltatással kapcsolatosan a menekültügyi hatóság felé észrevételt tenni.
A menekültügyi hatóság köteles az integrációs szerződéssel kapcsolatban alapos és közérthető tájékoztatást nyújtani a menekült és az oltalmazott részére; a családsegítő szolgálat vagy a közreműködő civil szervezet integrációs szerződés alapján teljesítendő feladatainak ellátását rendszeresen ellenőrizni; valamint a menekül, oltalmazott esetleges észrevételeit kivizsgálni.
Mikor jogosult az ügyfél integrációs támogatásra és mennyi annak az összege?
Az integrációs szerződés időtartama alatt a menekült vagy az oltalmazott integrációs támogatásra jogosult, amelyet a menekültügyi hatóság az integrációs szerződés megkötésére irányuló kérelem alapján határozatban állapít meg.
A támogatás mértéke egyedülálló személy esetén az integrációs szerződés első hat hónapja alatt 90 000 Ft/fő/hó; második hat hónapja alatt 67 500 Ft/fő/hó; harmadik hat hónapja alatt 45 000 Ft/fő/hó; negyedik hat hónapja alatt 22 500 Ft/fő/hó.
A támogatás mértéke család esetén az integrációs szerződés első hat hónapja alatt nagykorú személy számára 85 000 Ft/fő/hó,
kiskorú személy számára 25 000 Ft/fő/hó; második hat hónapja alatt nagykorú személy számára 63 750 Ft/fő/hó,
kiskorú személy számára 18 750 Ft/fő/hó; harmadik hat hónapja alatt nagykorú személy számára 42 500 Ft/fő/hó,
kiskorú személy számára 12 500 Ft/fő/hó; negyedik hat hónapja alatt nagykorú személy számára 21 250 Ft/fő/hó,
kiskorú személy számára 6250 Ft/fő/hó.
A családok számára nyújtott támogatás havi összege nem haladhatja meg összességében a 215 000 Ft-ot.
Mikor függeszthető fel az integrációs támogatás folyósítása?
Az integrációs szerződés alapján nyújtott támogatás folyósítása, illetve szolgáltatások biztosítása felfüggeszthető, ha a menekült vagy az oltalmazott legalább 30 napig folyamatosan és önhibájából eredően nem teljesíti az integrációs szerződésből rá háruló kötelezettségeket; ha vagyonára és jövedelmére vonatkozóan valótlan nyilatkozatot tesz; 30 napot meghaladó fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátása szükséges; vagy ellene három év vagy azt meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény elkövetése miatt büntetőeljárás indult.
Mikor szüntethető meg az integrációs támogatás folyósítása?
Az integrációs szerződés alapján nyújtott támogatás folyósítása, illetve szolgáltatások biztosítása megszüntethető, ha a felfüggesztésre okot adó körülmények a meghatározott határidőt követően is fennállnak, ha az ügyfelet szándékosan elkövetett bűncselekmény miatt jogerősen elítélik, ha státuszáról lemondott vagy azt a menekültügyi hatóság visszavonta. Az integrációs szerződés alapján nyújtott támogatás folyósítása, illetve szolgáltatások biztosítása felfüggesztésénél, illetve megszüntetésénél figyelemmel kell lenni arra, hogy az nem veszélyeztetheti a nemzetközi védelemben részesített személy családtagjainak helyzetét.
Utoljára frissítve:
http://www.bmbah.hu/index.php?option=com_k2&view=item&layout=item&id=487&Itemid=1244&lang=hu < Ide kattintani!
A menekültek és oltalmazottak a magyar állampolgárokkal megegyező feltételekkel jogosultak valamennyi jogszabály és helyi rendelet alapján nyújtott szociális támogatásra és ellátásra. Státuszuk a magyar állampolgárokéhoz hasonló jogokat biztosít számukra, illetve kötelezettségekkel terheli őket. Ezen túl, a menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény végrehajtásáról rendelkező 301/2007. (XI. 9.) Kormányrendelet (a továbbiakban: Kormányrendelet) alapján különböző támogatásokra és ellátásokra is jogosultak, melyek célja, hogy elismerésüket követő első időszakban nyújtson segítséget az alapvető létfenntartási feltételek megteremtésében .
A támogatásokra és ellátásokra való jogosultság tekintetében van-e különbség a menekültek és oltalmazottak között?
A menedékjogi törvény és végrehajtási rendelete az ellátásokra és támogatásokra való jogosultság tekintetében nem tesz különbséget a menekült és oltalmazott jogállású külföldiek között.
Melyek a támogatásra és ellátásra való jogosultság általános feltételei?
A Kormányrendelet szerinti ellátásokra és támogatásokra főszabály szerint a menekültek és oltalmazottak akkor jogosultak, ha szociálisan rászorultak.
A különböző támogatásokra és ellátásokra való jogosultság vagyon- és jövedelemfüggő, melynek meghatározása a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény alapján történik. A menekült és az oltalmazott az ellátásokra és támogatásokra akkor tekinthető rászorultnak, ha az ügyfél vagy a vele közös háztartásban élő házastársa és egyenes ági rokona nem rendelkezik Magyarországon rendelkezésre álló, megélhetését biztosító vagyonnal, továbbá a saját és vele közös háztartásban élő házastársa és egyenes ági rokona összes jövedelmének figyelembevételével számított egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg
a) egyedülálló személy esetében az öregségi teljes nyugdíj legkisebb összegének 150%-át;
b) családos személy esetében az öregségi teljes nyugdíj legkisebb összegét.
Menekültként vagy oltalmazottként történő elismerés után meddig tartózkodhatnak a befogadó állomáson a külföldiek?
A befogadó állomáson nyújtott elhelyezést és ellátást a menekült és az oltalmazott az elismerésről szóló határozat közlésétől számított legfeljebb további harminc napig veheti igénybe térítésmentesen, ha lakhatása más módon nem biztosított.
Milyen ellátásokra és támogatásokra jogosultak a befogadó állomáson elhelyezett menekültek és oltalmazottak?
· Szociális rászorultság esetén elismerésük közlésétől számított legfeljebb harminc napig jogosultak a befogadás anyagi feltételeinek további biztosítására (ennek keretében a befogadó állomáson nyújtott elhelyezésre és ellátásra, valamint utazási kedvezmények igénybevételére);
· Egészségügyi ellátásra;
· oktatási, nevelési költségek megtérítésére; továbbá
· az ország végleges elhagyásának támogatására.
Milyen ellátásokra és támogatásokra jogosultak a magánszálláson lakó menekültek és oltalmazottak?
· Egészségügyi ellátásra;
· Az ország végleges elhagyásának támogatására;
· Integrációs szerződés alapján nyújtott támogató szolgáltatásokra, valamint integrációs támogatásra, amennyiben integrációs szerződés megkötése és az alapján integrációs támogatás folyósítása iránti kérelmüket 2016. május 31-ig benyújtották és a jogosultsági feltételeknek megfelelnek.
Mikor jogosult a menekült vagy az oltalmazott ingyenes egészségügyi ellátásra?
Amennyiben társadalombiztosítási jogviszonnyal nem rendelkezik, a menekült és oltalmazott a kérelmezőknek nyújtott egészségügyi ellátással megegyező körben jogosult külön jogszabály szerinti egészségügyi alapellátásra, a háziorvosi ellátás körébe tartozó vizsgálatokra és gyógykezelésre és sürgős szükség esetén igénybe vehető egészségügyi ellátásra. Ezen jogosultság az elismerésről szóló határozat jogerőre emelkedésétől számított hat hónapig áll fenn.
Mikor jogosult a menekült vagy az oltalmazott az ország végleges elhagyásának támogatására?
Hazatelepülése vagy harmadik országba történő végleges távozása esetén, kérelmére, az érintett ország külképviselete által kiállított igazolás alapján, az igazolásban megjelölt célállomásig a menekültügyi hatóság egy alkalommal érvényes menetjegyet (repülőjegyet) biztosít, továbbá az utazással összefüggő igazolt költséget egy alkalommal részben vagy egészben megtérítheti.
Mi az integrációs szerződés lényege?
Figyelemmel a 2016. június 1-jétől hatályba lépett jogszabály módosításokra a támogatási forma 2016. június 1-től megszűnt. Ugyanakkor a jogszabály módosítás arról is rendelkezett, hogy a korábban a jogszabály alapján biztosított támogatásokat a támogatás megítélése idején hatályos jogszabályok szerint kell továbbfolyósítani, így a már megkötött integrációs szerződések alapján folyósított integrációs támogatásokat a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal a jogosultsági feltételek fennállta esetén tovább folyósítja.
Az integrációs szerződés az ügyfél és családja, valamint a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal között létrejött szerződés, melynek alapvető célja, hogy szabályozza a menekült magyar társadalomba való beilleszkedésének alapvető kereteit.
Mi az integrációs szerződés időbeni hatálya?
Az integrációs szerződés időbeli hatálya az elismeréstől számított két évig terjedhet. Az integrációs szerződés az aláírás napján lép hatályba.
Mit tartalmaz az integrációs szerződés?
Az integrációs szerződés – az általános tartalmi és formai elemeken túl – tartalmazza az azt megkötő felek jogait és kötelezettségeit, melynek lényegesebb elemei az alábbiak:
A menekült és az oltalmazott az integrációs szerződés időbeli hatálya alatt köteles lakóhelyét a menekültügyi hatóság és a családsegítő szolgálat számára bejelenteni; közreműködni az integrációs szerződésben foglaltak, továbbá a gondozási tervben kitűzött célok megvalósításában; ha munkaviszonnyal nem rendelkezik, álláskeresőként regisztrálni a gondozási tervben meghatározott időtartamon belül; az állami foglalkoztatási szervvel folyamatosan kapcsolatot tartani, részt venni az aktív álláskeresésben; amennyiben munkaviszonyt létesít azt köteles bejelenteni; a családsegítő szolgálat által biztosított kapcsolattartási alkalmakon megjelenni, illetve a környezettanulmány elkészítése során közreműködni. Jogosult továbbá a neki nyújtott szolgáltatással kapcsolatosan a menekültügyi hatóság felé észrevételt tenni.
A menekültügyi hatóság köteles az integrációs szerződéssel kapcsolatban alapos és közérthető tájékoztatást nyújtani a menekült és az oltalmazott részére; a családsegítő szolgálat vagy a közreműködő civil szervezet integrációs szerződés alapján teljesítendő feladatainak ellátását rendszeresen ellenőrizni; valamint a menekül, oltalmazott esetleges észrevételeit kivizsgálni.
Mikor jogosult az ügyfél integrációs támogatásra és mennyi annak az összege?
Az integrációs szerződés időtartama alatt a menekült vagy az oltalmazott integrációs támogatásra jogosult, amelyet a menekültügyi hatóság az integrációs szerződés megkötésére irányuló kérelem alapján határozatban állapít meg.
A támogatás mértéke egyedülálló személy esetén az integrációs szerződés első hat hónapja alatt 90 000 Ft/fő/hó; második hat hónapja alatt 67 500 Ft/fő/hó; harmadik hat hónapja alatt 45 000 Ft/fő/hó; negyedik hat hónapja alatt 22 500 Ft/fő/hó.
A támogatás mértéke család esetén az integrációs szerződés első hat hónapja alatt nagykorú személy számára 85 000 Ft/fő/hó,
kiskorú személy számára 25 000 Ft/fő/hó; második hat hónapja alatt nagykorú személy számára 63 750 Ft/fő/hó,
kiskorú személy számára 18 750 Ft/fő/hó; harmadik hat hónapja alatt nagykorú személy számára 42 500 Ft/fő/hó,
kiskorú személy számára 12 500 Ft/fő/hó; negyedik hat hónapja alatt nagykorú személy számára 21 250 Ft/fő/hó,
kiskorú személy számára 6250 Ft/fő/hó.
A családok számára nyújtott támogatás havi összege nem haladhatja meg összességében a 215 000 Ft-ot.
Mikor függeszthető fel az integrációs támogatás folyósítása?
Az integrációs szerződés alapján nyújtott támogatás folyósítása, illetve szolgáltatások biztosítása felfüggeszthető, ha a menekült vagy az oltalmazott legalább 30 napig folyamatosan és önhibájából eredően nem teljesíti az integrációs szerződésből rá háruló kötelezettségeket; ha vagyonára és jövedelmére vonatkozóan valótlan nyilatkozatot tesz; 30 napot meghaladó fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátása szükséges; vagy ellene három év vagy azt meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény elkövetése miatt büntetőeljárás indult.
Mikor szüntethető meg az integrációs támogatás folyósítása?
Az integrációs szerződés alapján nyújtott támogatás folyósítása, illetve szolgáltatások biztosítása megszüntethető, ha a felfüggesztésre okot adó körülmények a meghatározott határidőt követően is fennállnak, ha az ügyfelet szándékosan elkövetett bűncselekmény miatt jogerősen elítélik, ha státuszáról lemondott vagy azt a menekültügyi hatóság visszavonta. Az integrációs szerződés alapján nyújtott támogatás folyósítása, illetve szolgáltatások biztosítása felfüggesztésénél, illetve megszüntetésénél figyelemmel kell lenni arra, hogy az nem veszélyeztetheti a nemzetközi védelemben részesített személy családtagjainak helyzetét.
Utoljára frissítve: