|
LEVÉL EGY IGAZI ÖNKÉNTES MAGYAR MÉDIASZOLGÁLATOSHOZ,KUTASI JÓZSEF ANTALHOZ
PILISCSABA-KLOTILDLIGETRE
Kedves Kutasi József Úr!
Teljesen megértem felháborodását. Ebből két dolog feltétlenül tisztán érzékelhető: igényessége és jogos önvédelme. Egy-két korábbi levelemben ki is fejeztem Önnek nagyrabecsülésemet értékes és pótolhatatlan információs hírszolgálatáért. Ezt most is fenntartom és megismétlem. Fiatalos indulatai és sistergő felháborodása azt jelzik, van Önben elég tartalék értékes, gratis végzett munkája folytatásához.
Tisztelt Kutasi Úr!
Ami a konkrétumokat illeti:
egyik korábbi levelében kérdezte, hogy miért nem használom a "megosztás-ismerős címe" opciót Facebook küldeményeimhez. Ezt tettem/teszem egy ideje, eddig semmi negatív visszajelzés nem jött. Megígérem Önnek, a továbbiakban nem teszem.
Azt engedje meg, hogy visszautasítsam, mint fogalmazza, hogy primitív módon és visszataszító formában szerkesztem anyagaimat. Forma dat esse rei! - ez volt mindig is az elvem, a forma fejezze ki, érzékeltesse a tartalmat. Hogy mi lesz a küldés során a formából, esetleg a tartalomból, azért nem vagyok, nem lehetek felelős. Olyan témákkal foglalkozom írásaimban, melyekkel a magyar sajtóban szinte senki. És olyan igényes illusztrációkkal és képi tördeléssel, amennyi csak a nemzetközi repertoárbol kitelik. Közel 45 éve írok, szerkesztek, újságíró szakdiplomam is van másik kettő mellett, éppen Frankfurtban továbbfejlesztett szakmai médiaismeretekkel az ottani Evang. Medienakademie jóvoltából. Közel kétezer publicisztikám, esszém, sok tudományos publikációm jelent meg, tíznél több könyvem, egyikre sem fogható rá még rosszindulattal sem, hogy visszataszítóan primitív lenne - akár formailag, akár tartalmilag. Kérem, nézze meg közel 800 írásomat kolozsvári blogomon, az agnusradio.ro jóvoltából, ahonnan az anyagokat Facebookra és e-mailre átteszem. Cím: bekefy.agnusradio.ro
Ott is ingyen, gratis végzem publicisztikai közszolgálatomat, mint több más helyen is, péládul a nagyváradi Harangszó-nál, a Királyhágó-melléki Egyházkerület gyülekezeti lapjában, az Egyház a világban rovatvezetőjeként és szerzőjeként. Mint említettem, jó 45 éve publicistaként, 27 éve felelős szerkesztőként a Magyar Református Presbiteri Szövetség lapjánál, a Presbiternél. Azt csak mellékesen említem meg, hogy a rendszerváltás körül több lapot is alapítottam, a Hit és Jövőt, a Reformpresst. Hat éven át szerkesztettem a Kossuth Rádióban a Református Félórát, a Tebenned bíztunk eleitől fogva... című műsort. Ennyit a médiakompetenciáról.
Tisztelt Uram! Közös kettőnkben a köz szolgálatának szenvedélye, belső elkötelezettségünk az igaz szó és információ iránt, annyiszor és oly rafináltan becsapott, megvezetett népünk közösségében. És a minőség igénye - gratis, mert így teremtett meg a Mennyei Atya mindkettőnket.
Nem kutatom, milyen háttérhatalom vagy technikai haramia okozza, hogy a szép, nemes és hiánypótló cikkek olykor széttrancsírozva jutnak el a címzettekhez. Ami mások dolga, arról ők adnak számot, ami az enyém, arról én - a Legfőbb Hatalomnak, a Szentháromság Örök Istennek tartozok számadással. Ahogyan Ön is. Ebben is hasonlóképpen gondolkodunk. Napont 65-70 német, angol és holland nyelvű hírügynökséget tallózok át, Szöultól Pekingen át New Yorkig, Ammantól Londonig, Dél-Afrikától Dél-Amerikáig, Genftől Vatikánig és az orosz pátriárkátus moszkvai honlapjáig. És gyűjtöm, összesítem, magyarra szinkronizálom a legérdekesebb tartalmakat. Próbáltam egyházi MTI-t létrehozni, Kárpát-medencei Igaz Szó egyházi hírügynökséget, paxnewst, ahogyan elneveztem. Mindhiába, mert az Isten-függő függetlenség magas szellemi, lelki és erkölcsi igénye, s az igazság iránti elkötelezettség nem értékvaluta manapság sem sokak szemében! Így maradt a Lélek vezette egyszemélyes magánhírügynökség lehetősége, amivel éltem és élek - s ma már gratisnews-nak nevezem ezt az önkéntes média közszolgálatot. Nem azzal foglalkozom, kik és hogyan próbálnak pillanatonként munkámban gátolni-gáncsolni technikai tökéllyel és alulfejlett erkölcsi érzékkel, vagy enélkül, hanem azzal, hogy legjobb tudásom, lelkiismeretem szerint végezzem el naponta igényes hírszolgáltatásomat! Én erre kaptam felhatalmazást a mi Urunk Istenünktől, nem emberektől, nem elöljáróktól, nem utasításra, nem magas statuszban, jól fizető pozícióban, hanem lenn a porban, ahol a költővel ellentétben mégis csak lehet, sőt kötelező énekelni - mint annyi tiszteletes lelkésztársam tette ezt az Úristen és a nemzet napszámosaként a reformáció kora óta! Miként ők, én is csak - solus! - Őneki tartozom elszámolással és felelősséggel, ahogy szoktam volt fogalmazni: coram Deo írok, élek! És az Őt magasztalók sorában egy hangocskaként, a Lélek tollával.
Hasonló igényt és igényességet éreztem Önben is, tisztelt Kutasi Úr, csak ezért küldtem meg Önnek írásaimat.
Egyszer már tettem tiszteletemet Önnél Piliscsabán. Most arra kérem, hogy további közös és eltökélt gratis médiaközszolgálatunk megerősítésének jeleként és pecsétjeként tisztelje meg előadásomat, amit a Keresztény Értelmiségi Fórumon tartok február 26-án, hétfőn este nagyon izgalmas témáról, a reformáció jövőjéről. Tematikát részletezve és meghívót másik levelemben, illetve ide mellékelve küldök meg Önnek.
Nagyrabecsüléssel,
Dr. Békefy Lajos Ph.D.
református lelkipásztor
szociáletikus
világvallás-kutató
közíró
felelős szerkesztő
dipl. börtönpasztorológus
50 éve az Úristen
elhívott magyar közszolgája
a Kárpát-medencében