Dátum:
Tárgy: „REFORMÁTUS CSERESZNYEVIRÁG" - KÍNA MÁR MA A KERESZTYÉNSÉG EGYIK VILÁGELSŐ FELLEGVÁRA
Címzett:
„REFORMÁTUS CSERESZNYEVIRÁG" -
KÍNA MÁR MA A KERESZTYÉNSÉG EGYIK VILÁGELSŐ
FELLEGVÁRA
A SINOKÁLVINIZMUS ÉS SINOKERESZTYÉNSÉG FELVIRÁGZÁSA KÍNÁBAN A 21. SZÁZADBAN
Semmiféle képzavar nincs abban, amit leírtam, hanem inkább a történelem minden képzeletet felülmúló fordulatát adja vissza ez a fogalmazás: „református cseresznyevirágzás" - "világelső fellegvár". A cseresznyevirág Kínának is esztétikai szimbóluma, mint ahogyan Japánnak is. A tavaszt hozza. Miként az utóbbi évtizedek a református teológiának a kínai térhódítását is. Akárhány nagy falon túli vagy amerikai kínai elektromos újságot kinyitunk, szembesülhetünk azzal a fantasztikus ténnyel, hogy a hatalmas birodalomban ma már 14-15-ször annyi keresztyén él, mit hazánk összlakossága. Igaz, a 140-150 milliós keresztyén lélekszám a föld alatti keresztyének becsült számát is magában foglalja, a regisztrált, hivatalos egyházak egyháztagságával együtt. Akárhogy vélekedünk, a tények cáfolhatatlanok. Legfrissebb, 2018. év eleji adatok szerint így néz ki a legtöbb keresztyént számláló országok világrangsor listája: első helyen áll az USA csaknem 227 millió, a lakosságnak 70,6%-át kitevő keresztyén népességgel, többségük protestáns. Második helyen áll Brazília, közel 184 millió keresztyénnel, többségük római katolikus. Harmadik helyen áll becslésem, s a rendelkezésemre álló adatok alapján Kína, ahol mintegy 140-150 millió keresztyénnel számolhatunk, ebben benne vannak a hivatalos, regisztrált egyházak, illetve a nem regisztrált ún. házi gyülekezetek, közösségek is. Az összlakosságnak közel 10%-át teszik ki, többségük protestáns. Majd Mexikó és Nigéria következik, nyomukban szorosan Oroszország ortodox nagyhatalomként. Várható, hogy a 21. század végére Kínában megduplázódik a keresztyének száma, s átveszi a világelsőséget ebben is azt USA-tól.
1. United States | 226,886,418 | 70.6% | Protestantism | |
2 | Brazil | 183,833,831 | 90.0% | Roman Catholicism |
3 | KÍNA Mexico | 140-150 mill. 111,997,864 | 10% 92.0% | Protestáns Roman Catholicism |
4 | Nigeria | 88,965,407 | 49.0% |
Forrás: /www.worldatlas.com/articles/
A chinasource.org webújság három részes sorozatát vesszük alapul immáron közel 25 cikkünk folytatásaként, melyekben a "sinaizálódó" keresztyénségről és protestantizmusról írtam. Vallásszociológiai tekintetben joggal merül fel a kérdés, mint a dél-koreai hatalmas ugrást mutató, egy évszázada még csak pár száz protestánst számláló egyházak vonatkozásában, melyek ma már közel 20 millió lélekkel számolnak: a modernizáció és a keresztyénség terjedése egymást erősítő jelenségek Kínában is? Vagy: nem éppen a mind nagyobb mértékben megüresedő nyugat-európai keresztyénség eleven, kortársi bírálataként növekszik robbanásszerűen a Jangce-folyó, a Sárga-tenger és a nagy hegyek mentén a hitvalló, tényleges, nem nominális, nem csak nevükben keresztyének száma? Kína lenne ebben a tekintetben Európa ítélete?! Isten történelmi példázata? Súlyos kérdések. Ahogyan az USA protestantizmusával kapcsolatosan fogalmaz a tudomány: Európa kontrasztja és kontrája lenne mindaz, amit Dél-Koreában, s egyre inkább Kínában látunk? De hogyan látják ezt a folyamatot ők? (Források: /mp.weixin.qq.com; www.chinasource.org/)
Írja:
Evangelizáció, református teológia, egyházi élet a Nagy Fal mögött
Ez a címe annak a háromrészes elemzésnek, ami jó fél éve zárult le az említett honlapon. Eredetileg a ChurchChina mandarin nyelvű honlapon jelent meg a sorozat, amit egy munkaközösség neve alatt jegyeztek. Bár a református egyházi mozgalom még csak most terjed, valóságos tavaszi frissességet árasztva, de megállapítható: Kína szerte az egyik legnagyobb érdeklődést és figyelmet ébreszti napnyugati Kálvin tanítása, mit egykoron Hungáriában. Anhui Tartományban egy gyülekezet teljes egészében átadta magát a Biblia, a református teológia, Kálvin, az evangelizáció tanulmányozására és munkálására. És aztán más közösségek is követték őket. Sokan teszik fel manapság a kérdést: mivel tudta így megragadni a református teológia az Y Egyházat, azaz a fiatalok házi gyülekezeteit, s magukat az egyetemistákat? Sorozatunk első részében, e mostaniban az Y Egyház (Y Church) mai helyzetével foglalkozunk. A második részben a református teológia befogadásának, feldolgozásának a módjairól, módszereiről írunk. A harmadik részben ajánlásokat olvashatunk majd a „Hogyan tovább?" kérdésre válaszként.
Táblázat a református hit befolyásáról Vuhuban/Anghui Tartomány
A szerkesztők három kategóriára tagolták a táblázatot, melyben 179 személy válaszát osztályoztak. A három témakör: a sötétkékkel körbehatárolt területen a kérdés az evangelizáció állapotára irányult az egész egyháztestben; a lila területen azok a válaszok jelennek meg, melyek az egyéni evangéliumi misszió sürgősségével függenek össze; a drapp terület az egyénileg gyakorolt evangelizáció gyakoriságára mutat rá.
A sötétkék szekcióban feltűnően magas azoknak a száma, akik nagyon szegényesnek találták az evangelizációt, nyilván nem tartalmát, hanem hatásfokát illetően (a 179-ből 76-an nyilatkoztak így, 42,5%), szegényesnek 27,4%-uk (49 megkérdezett). Nagyon jónak senki nem találta, jónak nyolcan (4,5%).
A lila szekcióban (egyéni evangéliumi misszió sürgőssége) átlagosnak találták ezt 95-en (53,1%), nagyon sürgetőnek 9-en (5%), nem sürgősnek 20-an (11,2%).
A drapp területen az egyéni evangelizáció gyakoriságáról szóltak a válaszok. A legmagasabb mutatószámot itt az inkább nem sürgős kategória kapta (86 fő, 48%).
Fontos ez a táblázat, mert kendőzetlenül, de még nem a nagy számok ismeretében mutatja meg a valóságot, miszerint 2016 tavaszán nem valami fényesen nézett ki a református közösségek evangelizációs helyzete. Ez a kép azt mutatta, hogy a kínai református egyház inkább gyenge az evangelizációban. Ez a kép azonban nem hogy elkeserítette vagy lefegyverezte volna őket, hanem éppen ellenkezőleg: tettekre sarkallta az egyháztagokat és a lelkészeket, sőt még a presbitereket is. Az idősebb kínai református generáció nagyon buzgón válaszolt erre a kihívásra, ami felülmúlta még a fiatalok lendületét is.
Milyen hatással van az Y Egyház helyzete az evangelizációra? A hátra tétel pozitív erőket mozgósít…
A egyetemi ifjúsági testvéri társaságok sokszor tapasztalnak hátrányos megkülönböztetést. A csoportok fele egyetemi kollégiumokban alakult, másik fele hagyományosan családi, házi gyülekezet. Az egyetemi kollégiumok jó terepül szolgálnak az evangelizációhoz. Ám mind az egyetemi, mind a tartományi kormányzat nyomást gyakorolt a keresztyén csoportokra. Csak kis csoportokban tudtak összejönni a kollégiumokban, de nem engedték meg nekik az iskolai evangelizációt. A tartományi egyetem vezetője körlevélben adott tájékoztatást más egyetemeknek arról, hogy „az ilyen illegális vallási tevékenység káros az államra". (Mi még ismerjük az ilyen "hatalmi" érvelést!)
Modernisták és a racionális gondolkodás kedvez a református teológiának
A mai gyülekezetek derékhada a 70-80-as években született. Gondolkodásukat a modernizáció befolyásolta, a racionalitás, az objektivitás és a rendszeresség jellemzi. A református teológia rendszeres, racionális jellege ezért nem idegen tőlük. Kálvin Keresztyén vallás rendszere (közismerten az Institutio) c. fő műve, vagy Wilhelmus á Brakel munkája a keresztyén és megalapozott szolgálatról, vagy a szintén holland Herman Bavinck megalapozott hitről szóló műve népszerűvé vált Kínában. Főként a rövid, magvas tanításokra nagyon fogékonyak a kínaiak.
A Kínán belüli mozgások között sok konfliktussal járt a vidéki farmerek, parasztok egyre nagyobb mértékű beáramlása a városokba. Égig érő számokat mutatott a városi reformátusság és a keresztyének száma. Sok egyházközségnek elsőrendű feladata lett ezeknek a „bevándorlóknak" a lelkigondozása és képzése. A helyzet azonban nem egyszerű, hiszen hatalmas népvándorlás indul meg akkor, amikor az egyetemisták befejezik tanulmányaikat, vagy amikor eljön a kínai újév, és a nyári szezonmunka ideje, ilyenkor tízmilliók mozognak szülőfalujuk, a vidéki helységek felé. Számunkra elképzelhetetlen mobilitás ez, amit kezelni, fegyelmezni, szervezni, irányítani kell. Ez óriási logisztikát és apparátust igényel. És igen gyakori lelkigondozást igényelnek a mozgásban lévők. Gyülekezeti oktatást, képzést rendszeresen tartanak az evangelizációs módszerekről, bibliaismeretből. Ezek általában rövidebb kurzusok.
Elrejteni a tényleges keresztyénséget – majd megmutatni nagyobb közösségekben
paradox siker
A hátra tételek egyik negatív következménye, hogy az egyházak kiscsoportosan fejlődnek. Különösen a 2008. évi olimpia előtt volt az a kormányzat követelése, hogy a gyülekezeti egyházmodell helyett inkább a kis csoportok modellje terjedjen el, így jobban elrejthető a tényleges keresztyénség. De ez a periódus is elmúlt, s most a nagyobb egyházak, láthatóbb gyülekezeti közösségek építése került előtérbe. (Talán azért is, mert a kiscsoportos modell nagyon sikeres volt, de kivonta a keresztyéneket az állami áttekinthetőség, így a kontroll alól - "paradox siker" volt, mert közben hatalmas számbeli növekedés indult meg a mélyben). Sajnálatosan ezek a trendek, módszerek azt is mutatják, milyen erővel lehet még mindig külső eszközökkel manipulálni, befolyásolni, mozgatni az egyházakat.
Valóságos akadályverseny a keresztyén közösségi életben
Amit az állam akadálynak szánt, az valójában átformálódott Isten akaratából az egyházépítés javára, mint annyiszor a történelemben és olyan sok helyen még napjainkban is. Gary McIntosh missziós modellje szerint, ami ismertté vált Kínában is, a kis egyházaknak nagy előnye a gazdagabb és elevenebb kapcsolatrendszer tagjaik között, a megélt testvériség. Erősebb a csoportszolidaritás, a szeretet és a gondoskodás is egymásról. És ez már kellően erős alap a nagyobb gyülekezetté növekedéshez. Az ilyen kisebb, motiváltabb, mozgékonyabb közösségek valójában az evangelizálásban is sokszor hatékonyabbak a nagyobb gyülekezeti közösségélekn.
Sok helyen az evangelizációt felváltotta a lelkigondozás – a gondoskodó család gyülekezeti modellje
Amint elkezdődik az egyházi növekedés, megszaporodik az olyan esetek száma, melyek lelkészi és lelkigodozói beavatkozást, segítséget, támogatást, pásztorolást, beszélgetést igényelnek. Értékes kapcsolatok épülnek így fel, épülnek újjá és újra. Tehát egyre inkább megjelent a gondoskodó család gyülekezeti modellje. Ennek egyik hátulütője, hogy idegenek nehezen integrálódnak ebbe a zárt csoportba.
Az egyre inkább differenciálódó, jól tagolt, feladatát új, biblikus modellel (a gyülekezet mint család, a család mint gyülekezet!) ellátó egyház épülésének, terjedésének vagyunk tanúi Kínában. Ez képes a családi, közösségi értékek megőrzésére (összetartás, melegség, szeretet, hit, megértés, hosszútávú támogatás, egymás segítése) és továbbítására tagjai, s a következő nemzedékek felé is. És erre nagy szükség van, mert a hatalmas, másfél milliárdos tömegben csak így őrizhető meg az egyéni karakter, a személyes élet integritása, méltósága és értéke.
(Következik: a keresztyén, református teológia befogadásának módjai Kínában)