Subject: A hitvány független magyar értelmiségnek szánva
To: Kutasi József Antal
Ennek a hozzájárulásnak - kérésnek - azért teszek örömmel eleget, mert a bennünket körülvevő hazug világot a levelek megismerése után hátha Önök is ugyanúgy tisztábban látják, mint én. Gondolatban pedig a magyar független értelmiséghez küldöm a leveleket azzal az alapos feltevéssel, hogy ha csak minden századik így gondolkozna és gondolataiért ugy kiállna, mint a levélíró, nem lenne most hazánkban sem devizaalapu kölcsön probléma, sem egyéb gazemberség.
Bizonyítom azt ily módon, hogy az általam hitványnak tartott független magyar értelmiség felelős elsősorban hazánk jelenlegi állapotáért.
Tisztelt Ügyvéd Úr!
Elismeréssel tudom csak illetni eddigi munkáját, amiről leveleiből értesültem.
Az Ön tiszta logikájú érvelése nagyon hiányzott.
Amit Gaudi Nagy Tamás leveléből idéz, az sajnos általános, állandó kísérője mind a rendszerváltásnak, mind az azt megelőző korszaknak.
Nem mintha nem valós problémát emlegettek volna.
Korábbi változatban ezek úgy nézhettek volna ki, hogy legyünk labancok, mert mit kezdünk a németek nélkül.
Ugyanilyen félelmek vannak a kisantanttól, a globalizmustól, az oroszoktól és önmagunk gyengeségeitől.
Sarkosan fogalmazva: a magyar bankrendszert összeomlás nem veszélyeztetheti, mert az nincsen, üres fikció. Nem kellett volna elfelejteni felépíteni – nem kellett volna helyette egy csaláson, trükközésen alapuló, az ország irán közömbös sőt ellenérdekelt placebóval.
Az idegenlégiós bankok a magyar bankrendszert nem pótolják, mert a magyar gazdasági struktúra koncepciója hiányzik, nincs mihez igazodjanak, nincs megépítve az a közeg, amiben részt kellene vegyenek. Ezért vakrepülésben próbálnak profitot maximálni és kárt okozni. Nem a szerződések semmisek, hanem a rendszer maga. Így aztán mint ama székely mester pénznyomdája, amely minden lépésre nyomott egy aranypénzt, itt minden mozgolódás vagy éppen passzivitás csak az adósságunkat növeli. Mert a bankok esetleges semmis szerződéseit még Gaudi meg a Jobbikja sem meri néven nevezni.
Nem a bankok szerződéseinek semmissége a probléma tehát, hanem hogy semmi elképzelés sincsen helyette. A kiölt vágyak, a vágytalan révedezés és örök panasz amolyan jobbikos tirádákat eredményez, és mint kiderült Gaudinak titkon sincsen álma arról, hogy semmis szerződések helyett egyszer majd reális, értelmes hitelmegállapodásokra legyen képes a magyar bankrendszer, hátában a PSZÁF-el és ügyfelei közt a legszélesebb lakossággal. Mert végső soron nem a bankoknak vannak ügyfelei, hanem az ügyfeleknek van szüksége bankokra. Nem az ügyfeleket átverő, hanem őket, az ügyfeleket kiszolgáló, és alapvetően ebből megélő bankokra. Tehát nem a bankoknak kell az ügyfeleket csődbe szorítani, hanem az ügyfeleknek kellene eldönteni, hogy az adott bankot elfogadják-e. Őrültségnek hat, amit mondok? Nem. Alkotmányos szinten ez az alapállás.
Szerintem ezek a szerződések semmisek, de nincsen bátorságunk a semmis dolgok kimondásához. Amint az alkotmányosság terén sem.
A semmisség kimondása egy új helyzet felépítését igényli. Amig a semmis szerződéseket, hatalmi pozíciókat nem nevezzük néven, addig a diktatúra nyúlós árnyékából nem léptünk ki.
üdvözlettel
...................................
===============================
Következzen a második levél:
Tisztelt Ügyvéd Úr!
Az alábbi levélváltástt jóleső érzéssel olvastam.
Megnyugvás, hogy ebben az ügyben a félelmeim (amelyeket osztottam Önnel) erősebbek voltak legalábbis Gaudi Nagy Tamás személyes szándékainak valóságánál. Tehát hogy Tamás a személyes törekvéseivel nem adott alapot ügyvédjelöltje eszerint egyéni meggondolatlan (de egyébként általánosan ismerős) állásfoglalására.
Másrészt megjegyzem, hogy Tamás és Morvai Krisztina részéről azt tapasztalom, hogy általában alkotmányos kérdésben üdvözlendők az állásfoglalásaik. Viszont Morvai Krisztina megjelenésének első heteiben írtam neki levelet, hogy a magyar alkotmány elfojtása szerintem alapvető emberjogi kérdésnek is tekinthető, egészen a genocidiális minősítésig terjedően. Már nem írok neki, mert azóta 3 vagy négy megkereső levelemre legfeljebb udvarias félmondat érkezett, én viszont az érdemi eszmecserére tettem javaslatot. Gaudi Nagy Tamással ugyanaz a helyzet. Szépeket mond, de amikor jeleztem neki, hogy talán hasznosak lennének az eszmecserék, akkor erre semmiféle válasz nem érkezett. Pedig ha valaki megnézi a http://www.alkotmanyossagi-muhely.hu/ honlapot, akkor ott nem csak fecsegés olvasható. Ebben a körben, az alkotmányossági műhelyben ha nem is kimerítően, de sok lényegi kérdés került érthetően megtárgyalásra, például az alkotmány és alaptörvény fogalmának óvatos külön választandósága itt született meg (az íratlan alkotmány és írott törvények logikája szerint, vagy azon definícióval összhangban, hogy az alkotmány a nemzet államalkotó akarata). Tamástól nem emlékezem válaszra.
Fogalmam sincsen, hogy miért az elzárkózásuk (ami egyébként jól megfelel az egyetemi-tudományos-politikai elzárkózásnak általában azzal szemben, hogy felkészítő viták, elméleti tevékenység folyhasson alkotmány elmélet terén). Lehet, hogy bennem is van hiba, hiszen a küszöböt nehezen, mondhatni ritkán tudom átlépni. Mindenesetre ezt az alkalmat felhasználom arra, hogy megpendítsem, kérdezze már meg tőlük, hogy ha láthatóan markáns véleményük van alkotmányosság és törvényesség ügyében, ami törekvéseinkkel nem ütközik, akkor mint egy pártoktól független, de érdemi munkát végzett és végezni szándékozó társasággal miért nem tartanak kapcsolatot? Bárki gazdálkodótól nem irigylem a brüsszeli utat (Morvai Krisztina kezdeményezése volt), de mi (az alkotmányossági műhely) változatlanul csak az ellen-szervezetekben tudjuk lemérni súlyunkat (2006-ban szervezett Magyarországért egyesület, amelynek a mi nyilvánosságunk szűkítése volt a bevallott létesítési oka akkor ellenzéki, mára kormányzativá vált parlamenti oldali segédlettel) vagy a hatásunkra született felemás megoldásokban (lásd alaptörvény nem egyenlő alkotmány meghatározást el nem utasító, de igen felemás alaptörvényt és sarkalatos folyományait).
Nem panaszkodni akarok, hanem jelezni, hogy azért annak az ügyvédbojtárnak az elszólása valamit jelez. Legalábbis azt, hogy ritka a levegő, ott megférnek ilyen vélemények is a tőlünk való teljes távolságtartás mellett.
És véletlenül sem mondanám, hogy mi kifogástalanok vagyunk, miránk feltétlenül szüksége van a magyar valóságnak. De a kép így kerek, és ráadásul aktuális az ügy.
Tisztelettel