Feloszlatták a Magyar Gárda Egyesületet
Index | 2008. 12. 16., 21:40
Fel kell oszlatni a Magyar Gárda Egyesületet, mivel az az egyesületi törvénybe ütközõen gyakorolja tevékenységét, félelmet kelt a cigányságban, illetve a romákon kívül más kisebbségek, például a zsidók emberi méltóságát is sérti. Egyéves procedúra után most a Fõvárosi Bíróság is erre jutott, és beszüntette a társaságot elsõ fokon. A Gárda fellebbez.
Maratoni tárgyalás után feloszlatta a Magyar Gárda Egyesületet a Fõvárosi Bíróság. Szóbeli indoklásában Pataki Árpád bíró kiemelte: a Magyar Gárda azzal, hogy létrehozott egy mozgalmat, olyan tevékenységnek adott keretet, amely Tatárszentgyörgyön jogszabályba ütközõ rendezvénybe torkollott. Az ott elhangzott beszédek többek között a "cigánybûnözést" állították a középpontba és ezzel sértették a cigány kisebbség méltóságát.
Közjogi méltóságok, köztük Sólyom László államfõ, továbbá a parlamenti pártok egybehangzóan ítélték el a tavaly decemberi felvonulást, emlékeztetett a bíró.
A bíróság nem azt állítja, hogy nincsenek roma származású elkövetõk, azonban ennek középpontba állítása és ezzel indulatok keltése jogállami keretek között elfogadhatatlan. A közvéleményben olyan képzet keletkezhetett, hogy "Jön a gárda és majd rendet csinál!" Ez a cél pedig alkotmányosan nem elfogadható, mondta a bíró. Hangsúlyozta, a hazafiságot nem mások ellenében kell képviselni.
Arra az érvre, hogy még "egyetlen pofon sem csattant el", a bíró azzal válaszolt: önmagában a félelemkeltés mechanizmusa alkalmas lehet mások jogainak megsértésére, csakúgy mint a külsõ megnyilvánulások. Ma Magyarországon a Magyar Gárda ruházata alkalmas lehet arra, hogy egy kisebbség reális érzékenységét megsértse, attól függetlenül, hogy volt ilyen cél, vélekedett Pataki.
Morvai Krisztina és Vona Gábor a per szünetében. A háttérben Száva Vince és Gaudi-Nagy Tamás
A Magyar Gárda mozgalom és a Magyar Gárda egyesület szorosan együtt tevékenykedett, de az ítélet a Magyar Gárda mozgalomra közvetlenül nem terjed ki. A bíróság az egyesület nyilvántartásból történõ törlésérõl, továbbá a szervezet számláján lévõ vagyon állami tulajdonba kerülésérõl rendelkezett. (Az egyesület bankszámláját vezetõ OTP Bank Rt, az ítélet jogerõre emelkedésekor a bankszámlán lévõ pénzt átutalja a Magyar Államkincstár betéti számlájára.)
Vona Gábor, az egyesület elnöke a több mint tizenkét órás tárgyalás utáni ítélethirdetés után újságíróknak azt hangsúlyozta: nyilvánvalóvá kell tenni, hogy amit a közvélemény gárdaként ismer, az nem volt tárgya a pernek. Az egyesületet oszlatta fel a bíróság, amit nem fogadnak el, és minden hazai, illetve nemzetközi bírói fórumot igénybe vesznek, ha szükséges. A szervezet pedig mindenképpen folytatni akarja tevékenységét.
"A Magyar Gárda feloszlathatatlan, a Magyar Gárda folytatni fogja nemzetmentõ és társadalommentõ tevékenységét a jövõben is" - hangoztatta a szervezet elnöke, aki hozzátette azt is, hogy fellebbeznek az elsõfokú döntés ellen. Így az ügyészség által a Magyar Gárda feloszlatása érdekében indított polgári per Fõvárosi Ítélõtáblán folytatódik majd másodfokon.
A délelõtt zárt ajtók mögött tartott tárgyaláson a bíróság megnézte a Magyar Gárda országos vezetõi értekezletén szeptemberben készült videofelvételt, amelyen Vona Gábor az egyesületnek a mozgalomban betöltött szerepérõl, illetve az egyesület és a mozgalom viszonyáról beszél. Ezután délután, már nyilvánosság elõtt a perbeszédekkel folytatódó tárgyaláson a Magyar Gárda feloszlatását kérõ ügyész úgy fogalmazott: a szervezet célja a megfélemlítés, tevékenysége, romák lakta településeken tartott rendezvényei, tagjainak "masírozása", vezetõinek beszéde mások jogainak sérelmével jár. Így az egyesület megkérdõjelezi a cigányság egyenlõségét, cigányellenes hangulatot kelt, és konkrétan sérti más csoportok emberi méltóságát is. Ez a cigányság mellett a zsidóságot is érinti, hiszen a Magyar Gárda egyik vezetõje nyilvános beszédében "cionista patkányokról, sáskákról, nemzetvesztõkrõl" szónokolt.
Az ügyész az alperesi védekezést vitatva azt is hangsúlyozta, hogy a Magyar Gárda egyesület elválaszthatatlan a mozgalomtól és az egyesületet felelõsség terheli a mozgalom tevékenységéért, illetve a bíróság határozata kihat a mozgalomra is.
Gaudi-Nagy Tamás, az egyesületet képviselõ ügyvéd szerint az ügyészség nem tudta bizonyítani, hogy az egyesület tevékenysége mások jogainak szabadságának olyan fokú sérelmével járt volna, ami indokolja feloszlatását.
Gaudi szerint a feloszlatás olyan megállíthatatlan folyamatot indít el, melyben ízlésterror, vélt vagy valós sérelmek alapján iktatnának ki civil szervezeteket a társadalmi szereplõk közül. Épp ezért a Magyar Gárda Egyesület ügyvédje szerint elfogadhatatlan, hogy az ügyészség radikális vélemények és egyfajta öltözet miatt oszlatná fel az egyesületet. Ebben a megközelítésben a Magyar Gárdának a romló közbiztonság problémájának felvetése miatt kellene bûnhõdnie.
Vona Gábor hallgatja az ítéletet
A társaság beszüntetését 2007. december 17-én kezdeményezte a Fõvárosi Fõügyészség, mert álláspontjuk szerint a Magyar Gárda az egyesületi törvénybe ütközõen gyakorolja tevékenységét. Az ügyészség a Gárda 2007. december 9-i tatárszentgyörgyi vonulása miatt kezdeményezte a szervezet feloszlatását.
Az ügyészség szerint a szónokok megszegték a faji megkülönböztetés tilalmát, megsértették az emberi méltóságot és félelmet keltettek Magyarország cigány lakosságában. A Magyar Gárda Kulturális és Hagyományõrzõ Egyesület tényleges tevékenységét az egyesületi joggal visszaélve, az alapszabálytól eltérve, de az egyesületi keretet felhasználva végzi. A tatárszentgyörgyi rendezvényt hosszasan elemezve az ügyész hangsúlyozta, hogy az egyesület nem hagyományõrzõ, mûködése a cigány népcsoport szabadságának és jogainak olyan fokú sérelmével jár, amely indokolja a feloszlatást.
A Magyar Gárda vezetõi és jogi képviselõi erre jogi csûrés-csavarással válaszoltak. Szerintük ugyanis a felvonulásokat nem a Magyar Gárda Egyesület, hanem a Magyar Gárda Mozgalom szervezte, a két csoport közötti kapcsolatot pedig a "felnõtt gyermekek és szülõjük" közöttihez hasonlították. Egyben tagadták azt is, hogy a Gárda felvonulásain erõszakos cselekmények történnének, vagy bárki erõszakkal fenyegetne.
Az ügyész banki átutalásokkal bizonyította, hogy a két szervezet között kapcsolat van. Az Egyesület vezetõi erre azzal reagáltak, hogy a Mozgalom tagjai tévedésbõl küldtek pénzt az Egyesületnek.
A perhez az alperes és a felperes oldalán is többen csatlakozni akartak, az ügyben eljáró elsõ bíró Öcsödi Ágnes ezek közül többet is befogadott. Öcsödit azonban 2008. augusztus végén elfogultság miatt visszalépett, miután telefonon többször is megfenyegették. Az új bíró, Pataki Árpád a hétfõn újraindult pert a csatlakozók kizárásával kezdte, ezzel is felgyorsítva az eljárást.
----------------------------------------------------------------------------------------------