Havas Szófia MSZP-s Képviselõ Asszonyhoz
Képviselõ Asszony!
Személyesen nem ismerjük egymást, pedig szerettem volna Önnel találkozni 2006 novemberében, mint a Szt. János Kórház orvos-igazgatójával. Megkeresésem célja közérdekû volt, mivel én és a férjem dr. Kávássy Pál orvos-jogász készítettük a 2006. október 23-án, a tömeges rendõri brutalitás következtében keletkezett sérülésekrõl a baleseti statisztikát a Civil Jogász Bizottság Jelentéséhez. Minden budapesti kórház igazgatója politikai hovatartozásától függetlenül készséggel állt a rendelkezésemre. Ön volt az egyetlen, aki megtagadta tõlem, - a nem nevekre, hanem a sérülések típusaira vonatkozó, szakmai vonatkozású válaszadást. Ennek következtében én tizenhat, a Szt. János Kórházban ellátott, rendõri brutalitás elszenvedõjérõl nem tudtam részletesen beszámolni a tanulmányomban. Mivel az Ön akadályozása miatt nem akartam hamis statisztikát készíteni, e sajnálatos körülményt Igazgató asszony nevének megemlítésével részleteznem kellett a Civil Jogász Bizottság Jelentés c. könyvében.
Késõbb tudtam meg, hogy e furcsa vezetõi magatartásnak nyomós oka volt. Nevezetesen az, hogy bár az orvosi eskü kötelez, Igazgató asszonyt személyes jellegû politikai indulatai vezérelték abban, hogy úgy döntött, mégis elmulasztja a nekem való segítségnyújtást. Amikor ugyanis a Magyar Országgyûlés Önt képviselõjének fogadta el, - szándékosan nem írom a választás szót -, elsõ megnyilvánulásai egyikében súlyos szavakkal gyalázta meg az 1956-os Forradalom és Szabadságharc emlékét. Ahogy Gyurcsány Ferenc, - mint az 1956. október 25-i Kossuth téri sortûzre parancsot adó Apró Antal unokaveje- tömeges rendõri brutalitás elõidézésével büntette az ötvenedik évforduló békés ünneplõit, úgy Ön -Horn Gyula unokahúgaként- nyilvános szóbeli agresszióval fordult a magyar nemzet szent ünnepe és ezen keresztül az összmagyarság ellen.
Senki nem tehet arról, hogy milyen családban látja meg a napvilágot, - kommunista gyilkosok és árulók rokonságában élni súlyos kereszt lehet. Ön az élettõl két lehetõséget kapott ahhoz, hogy megtisztult lélekkel elszakadjon a családi gyökerektõl. Az egyik, hogy orvos, a másik, hogy parlamenti képviselõ lett.
Az orvosi diploma átvételekor felesküdött az emberek szolgálatára, képviselõként pedig a magyar emberek szolgálatára és a Magyar Alkotmányra. A Szt. János kórház igazgatójaként 2006 novemberében a sebesültek ellen tett azáltal, hogy falazott a politikai utasításra történt rendõri brutalitás elkövetõinek. Honanyaként pedig, amikor az 1956-os Forradalom és Szabadságharc emlékét meggyalázta, az Alkotmány ellen vétett.
Képviselõ Asszony!
Bár a gyakorló egészségügyi tevékenységét nem ismerem, de az emberi hozzáállása alapján kijelentem, hogy Ön orvosnak alkalmatlan. És amíg Ön politikusként személyes indulatoktól vezérelve ellenforradalomnak nevezi nemzetünk elvitathatatlan dicsõségét, addig Önnek nincs helye a Magyar Országgyûlésben.
Minden jóérzésû magyar ember nevében kérem, hogy ne hangosítsa fel az ÁVH-s, kommunista retorikát, ne rombolja ezzel tovább a már amúgy is csak csírájában fellelhetõ politikai erkölcsöt! Gyakoroljon önkritikát, kérjen bocsánatot az 1956-os Forradalom és Szabadságharc még élõ hõseitõl és a magyar nemzettõl! Tegye félre hatalmi, valamint anyagi ambícióit és végleg távozzon a közéletbõl!
Mint orvos, számoljon el a saját lelkiismeretével! Ön ellen, mint országgyûlési képviselõ ellen azonban a magam és az alapítványom nevében, lehetõségeim szerint, határozottan fellépek és ehhez kérem a magyarországi, az elszakított területeken élõ, valamint az emigráció civil szervezeteinek a segítségét.
Alapítványunk célja annak elérése, hogy Magyarországon, amennyire csak lehet sorvadjanak el a kommunista utódpártok, hogy ezzel végre megvalósuljon az igazi rendszerváltás. Ismerve a baloldal pártfegyelmét, Képviselõ Asszony nem tehetett ilyen súlyú kijelentéséket az MSZP-s pártvezetõkkel való szigorú egyeztetés nélkül. Ön tehát lehetõséget kapott a pártjától, hogy felvállalta az ÁVH-s retorika újraélesztését. Legyen az Ön elhalkulása a politikai megtisztulás jelképe, távozása a valósággal elkezdõdõ rendszerváltás elsõ eredménye.
Üdvözlettel:
dr. Szöõr Anna
Október 23. Bizottság Alapítvány
elnök
2008. december 15.
*** www.nemzetihirhalo.hu *************
2010-ben csak helytartó csere lesz?
Az Országgyûlés õszi ülésszakának utolsó szavazási napján újabb kétség merülhetett föl azokban, akik 2010-tõl valódi változást, határozott nemzetstratégiai fordulatot várnak. Természetesen nem a költségvetés elfogadásáról van szó, hiszen a szabad demokratákról tudhattuk - szánalmas színjátékaik ellenére is -, hogy az MSZP-vel a gyakorlatban koalícióként mûködve meg fogják azt szavazni. Nem, nem errõl, hanem az un. bankmentõ csomag FIDESZ általi támogatásáról van szó.
A "pénzügyi közvetítõ rendszer stabilitásának erõsítését" célzó törvény meghozatalával az Országgyûlés félreérthetetlenül elfogadta az IMF általi rövid pórázon tartásunkat. Az IMF nem rajtunk segít, a pénzügyi csõdtõl azért menti meg az országot, hogy a hitelek törlesztését tovább tudjuk folytatni. Az általa biztosított pénz a hitelt nyújtó bankokhoz kerül, belsõ felhasználás legfeljebb annyi lesz, amennyi a szemfényvesztéshez szükséges. Nagy árat kell fizetnünk ezért a "segítségért". Az IMF újabb és újabb konvergencia programok elõírásával akar minél többet kisajtolni a magyar társadalomból.
A törvény elfogadásához az MSZP-nek megvolt a kényelmes többsége, ennek ellenére a FIDESZ egyetlen képviselõje (álljon itt a neve: Dr. Ángyán József) kivételével áldását adta a bankokat támogató pénzügyi csomagra. Ezzel újólag biztosította a globális fõhatalmat megbízhatóságáról. Mint ahogyan tette azt a Lisszaboni szerzõdés érdemi tanulmányozás nélküli elfogadásakor, vagy Románia EU-csatlakozásának feltétel nélküli támogatásakor.
A 2010-ben minden bizonnyal bekövetkezõ kormányváltás rossz esetben csupán helytartó csere lesz, így nem jelent megoldást. Az országnak olyan vezetésre van szüksége, amelyik vállalja végiggondolt, megtervezett, de elszánt, radikális lépések megtételét.
Balczó Zoltán,
a Jobbik alelnöke
*** www.nemzetihirhalo.hu *************
Romániából Temesváron át vezet az út Európába
TÕKÉS LÁSZLÓ EP-KÉPVISELÕ SAJTÓIRODÁJA AZ ALÁBBI KÖZLEMÉNYT JELENTETTE MEG 2008. DECEMBER 15-ÉN STRASBOURGBAN: - AZ EURÓPAI PARLAMENT STRASBOURGI PLENÁRISAINAK ÉS BRÜSSZELI RÖVID ÜLÉSEINEK (MINIPLENÁRISAINAK) KÜLÖNLEGESEN ÉRDEKES RÉSZÉT KÉPEZIK A NAPIREND ELÕTTI, ÚN. EGYPERCES FELSZÓLALÁSOK. A MÛFAJI TÖMÖRSÉG EZ ESETBEN TÖBBNYIRE JAVÁRA SZOLGÁL A KÉPVISELÕK ÁLTAL FELVETETT, ÁLTALUK FONTOSNAK TARTOTT TÉMÁKNAK, ILLETVE "ÜZENETEKNEK".
A nagyszámú felszólalások másfelõl érdekes és változatos összképét rajzolják ki mindannak, ami az EP-képviselõket foglalkoztatja, illetve Európa és a nagyvilág éppen idõszerû, fontosabb problémáinak. A növényvédõszerek használatától a görögországi zavargásokig, a panel-lakásokban alkalmazott távfûtéstõl a szeretet civilizációjának az európai igényléséig vagy az egyes tagországokban tapasztalható fonákságoktól az Európai Parlament munkájának bírálatáig számtalan fontos, érdekes vagy sajátos kérdés fogalmazódik meg ezekben a felszólalásokban.
A 2008. december 15-i plenáris ülésen saját "házunktájáról" - többek között - Petre Mária, Hegyi Gyula, Tabajdi Csaba, Adriana Ticau, Nicodim Bulzesc és Surján László európai parlamenti képviselõk kaptak szót.
Az utóbbi idõben szinte mindennaposak a szlovákiai képviselõk magyarellenes élû felszólalásai, melyek a legjobb indulattal sem nevezhetõk építõ jellegûeknek és európai szellemûeknek.
Az Európai Parlamentben december 15-én elhangzott felszólalások egyik uralkodó témája volt az ENSZ Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának 60. évfordulója. Ennek összefüggésében külön is figyelmet érdemelnek a világban még fennálló diktatúrákkal (Burma, Venezuela, Fehéroroszország stb.), valamint a kisebbségi jogok sérelmével (olaszországi szlovének, szerbiai kisebbségek, franciaországi bretonok és katalánok stb.) kapcsolatos felvetések.
Tõkés László európai parlamenti képviselõ az 1989-es kelet-közép európai rendszerváltozás közelgõ 20. évfordulója alkalmából meghirdetett emlékév keretében mai felszólalásában arra emlékeztetett, hogy 1989 decemberében, a temesvári református templomnál éppen ezen a napon vette kezdetét a Ceausescu-diktatúra bukásához vezetõ felkelés.
Ennek kapcsán említésre méltó, hogy 2008. december 20-án, szombaton délelõtt, Temesváron, a helybéli EP-iroda szervezésében, egy rendkívüli sajtófogadás keretében kerül sor a temesvári felkelés 19. évfordulójáról való megemlékezésre - Temesvártól Európáig címen.
Tõkés László f e l s z ó l a l á s a temesvári felkelés kezdete évfordulóján Strasbourgban
1989 decemberében éppen ezen a napon (december 15) vette kezdetét Temesváron az a megmozdulás, mely tüneményes gyorsasággal, egy hét leforgása alatt a Ceauºescu-féle, hírhedt nacionalista-kommunista-ateista diktatúra bukásához vezetett.
December 15-én reggel az egyházuk és annak lelkipásztora védelmében kiálló magyar református hívek meglepõ bátorsággal kergették el a Szekuritáté és a Milícia pribékjeit, majd élõláncot alkottak a templom körül. Órák alatt románok, magyarok, németek, szerbek - katolikusok, baptisták, evangélikusok, ortodoxok és zsidók - százai csatlakoztak az ellenállókhoz. A békés megmozdulás estére rendszer- és kommunistaellenes tüntetéssé alakult át. 1989-ben az erdélyi Temesvár lett Románia elsõ szabad városa.
Isten kegyelmébõl a cselekvõ hit kivívta a szabadságot. Áldott legyen a hõsök, a mártírok és az áldozatok emléke! A demokratikus rendszerváltozást tovább kell folytatnunk! Romániából Temesváron át vezet az út - Európába.
Továbbította:
Frigyesy Ágnes
--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------