3.536 - Magyarok Szövetsége > Az Egészségügyi és a Társadalmi Jólléti Tagozat sajtótájékoztatója

A videó megnyításához kattintson a képre,
majd a megjelenő ablakban kattintson duplán a képre.

sajto1.jpg

3.533 - Horváth Ferenc > Az összes film linkje a youtube-n: http://www.youtube.com/view_play_list?p=94FD6D9E71D5C8C3

From: Horváth Ferenc
Date: szerda, 2009. szeptember 31.
Subject: A videók a youtube-n is nézhetők.
To: Kutasi József
 
Felvidéki barátunk, Köböl Zoli, elhelyezte a youtube-n is az összes videót megfelelő minőségben.
 Most már a vimeo mellett itt is megnézhetők.
 Itt lehetőség van egy kicsivel nagyobb méretben is élesen nézni, ha elég gyors a net kapcsolat.
A filmnézők jobb alsó sarkaiban a HQ –ra kattintva vált át nagyobbra.
Az összes film linkje a youtube-n:
Egyébként Zoli barátom honlapját is érdemes megnézni: http://www.kobolzoltan.extra.hu/
Egészséget ! Feri nagyapó.
------------------------------------------------

3.532 - SZÜRETI BÁL > Miskolc > 2009. október 17.

SZÜRETI BÁL

2009. október 17. 19ºº

PROGRAM:

19°°- 20°°: Gyülekező, Welcome Drink - Cuba libre

20°°- 20³°: Operett-gála: A Pódium Színház előadásában

20³° - 21³°: Vacsora

Menü: Magyaros csirkemájjal töltött pulykamell,

Gombás sertésszelet,

Rizi-bizi, Pirított burgonya, Savanyúság.

Francia túrós szelet. 

21ºº-tól: Élőzene : Tánc kivilágos  - kivirradtig  

Büfét biztosítunk!                Belépő ára 3.000 Ft

A belépők megvásárolhatók

2009. 10. 01-től minden nap 16 - 20 óráig

a Gárdonyi Géza Művelődési Ház Büféjében.

3508 Miskolc-Hejőcsaba, Sütő János u. 42.

Tel: 46/555301, Honlap: www.hejocsabaife.ini.hu

www.gardonyimuvhaz.hu , E-mail: hfe@chello.hu

-------------------------------------------------------------

 

3.531 - Ballán Mária: Mária







 
 
 

3.530 - c) Pester Lloyd / 40 - 2009 POLITIK 29.09.2009 > Bürgermeister und "Garde" hetzen weiter gegen Roma in Ungarn

Von: Google Alerts

An: anantal@jozsef-kutasi.de

Datum 29. September 2009 17:20

Betreff: Hassrede im Amt

http://www.pesterlloyd.net/2009_40/0940garde/0940garde.html

Pester Lloyd

Bürgermeister und “Garde” hetzen weiter gegen Roma in Ungarn

Er kündigte an, dass "nach der politischen Wende" Jobbik dafür eintreten wird, dass alle politischen Führer ausgetauscht werden und die "Polizei ...

Alle Beiträge zu diesem Thema anzeigen

c) Pester Lloyd / 40 - 2009  POLITIK 29.09.2009

Hassrede im Amt

Bürgermeister und “Garde” hetzen weiter gegen Roma in Ungarn

Der neuerliche Aufmarsch der verbotenen "Ungarischen Garde" in einem Dorf mit Romaghetto hatte eine neue Qualität. Nicht nur, dass die Polizei nicht einschritt, ein Bürgermeister hielt auch noch eine amtliche rassistische Hetzrede gegen die Zigeuner und wetterte gegen die Regierung, - vor versammelten Kollegen aus der Lokalverwaltung. Jobbik-Chef Vona ortet eine Geheimdienstverschwörung hinter den Morden an Roma und kündigte nach den Wahlen Säuberungsaktionen in der Polizei an.

Mitglieder der verbotenen "Ungarischen Garde" marschierten am Wochenende unbehelligt durch den Ort Kiskunlacháza, ca 35 km südlich von Budapest. Die Kundgebung hatte aber eine neue Qualität, denn auch etliche Vertreter kommunaler Verwaltungen, darunter viele Bürgermeister wurden geladen. Der "Gastgeber" verfiel in eine üble Hassrede und lieferte sozusagen Rassismus im Amt, was in Ungarn nicht strafabar ist. Diese Aufmärsche in martialischen Uniformen im Stile der ungarischen Faschisten (Pfeilkreuzler) hält der militante Arm der rechtsextremen Partei Jobbik immer wieder ab, um gegen "Zigeunerkriminalität" zu protestieren und die "Ungarn" im Ort zu schützen. > http://www.pesterlloyd.net/2009_40/0940garde/0940garde.html

-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

 

 

3.528 - 2009.09.28 Jobbik.hu >Morvai Krisztina nyílt levele Gráf József miniszternek > Budapest, 2009. szeptember. 24.

Morvai Krisztina nyílt levele Gráf József miniszternek

2009.09.28 Jobbik.hu

 

Gráf József Földművelésügyi és Vidékfejlesztési

Miniszter úr részére

Budapest, 2009. szeptember. 24.

 

Tisztelt Miniszter Úr!

 

Az Európai Parlament magyarországi képviselőinek jogállásáról szóló 2004. évi LVII. törvény 17.§-a a következőképpen rendelkezik:

 

"Az állami szervek kötelesek az Európai Parlament képviselői részére a munkájukhoz szükséges felvilágosítást megadni."

 

E jogszabályra figyelemmel az Európai Parlament magyarországi képviselőjeként és az EP Mezőgazdasági és vidékfejlesztési bizottságának tagjaként az alábbi körben kérek felvilágosítást Öntől. (Tekintettel arra, hogy a magyar gazdák drámai helyzetbe kerültek, s a helyzet minden nappal rosszabb lesz, kérem, hogy a kért felvilágosítást soron kívül, a lehető legrövidebb időn belül szíveskedjék megadni.)

 

1. A tejtermelők helyzetének javítására irányuló kormányzati intézkedésekkel kapcsolatos felvilágosítás kérése

 

Az Európai Bizottság a Tanácsnak írott közleményében ("A tejpiac helyzete 2009-ben") - a továbbiakban Dokumentum - számos intézkedést tett lehetővé és javasolt a tagállamoknak a tejtermelők helyzetének javítása érdekében. Ezek közül szeretnék kiemelni néhányat, érdeklődve Miniszter Úrtól arról, hogy a Magyar Kormány élt-e ezekkel a lehetőségekkel, ha nem, miért nem, ha igen, akkor milyen formá(k)ban.

 

A Dokumentum a 4.3. pontban A tejtermékek értékesítésének előmozdítására irányuló egyéb intézkedések címszó alatt a következő (tej) piac védelmi felhívást intézi a tagállamokhoz.

 

"a) Forgalmazási előírások

 

A közösségi szabályozásban szereplő meghatározások szerint a tejtermékeknek (beleértve a tejet, vajat, tejszínt, savót, joghurtot és sajtot is) 100%-ig tejből kell készülniük. Az olyan helyettesítő termékek, mint például a látszólagos megegyezést mutató, úgynevezett "analóg" sajt vagy fagylalt - amelyek tejzsír helyett növényi olajokat tartalmaznak - piaci megjelenése tovább rontja a tejtermékek értékesítési esélyeit.

 

A tejtermékek használatban lévő elnevezéseit illetően a tagállamoknak proaktív intézkedésekkel el kell érniük, hogy a tejtermék meghatározása valóban érvényesüljön és ezáltal megelőzhető legyen, hogy a tejpiacot további károk érjék."

 

- Történt-e Magyarországon ilyen proaktiv intézkedés, megvédjük-e ma Magyarországon a piacot (az EU elvárásoknak megfelelően) a "mű-tejtermékektől"? Megtörtént -e a forgalomban lévő minden egyes tejtermék minőségi szűrése az idézett EU rendelkezés értelmében? A hajtógázos "tejszín" nevű szójás cukros "valami" az egyik legnyilvánvalóbb példa arra, hogy nem.

 

b) Egyéb intézkedések

 

"Nemrég valósult meg az iskolatejprogram kiigazítása, amelynek eredményeképpen a program leegyszerűsödött és immár kiterjed a középiskolákra is, valamint megnövekedett az érintett termékek száma is."

 

* Hogyan hasznosította a Magyar Kormány a tejtermelők megmentése érdekében az EU által támogatott iskolatej-programot?

 

A Dokumentum 5. pontja a következőként rendelkezik:

 

c) Előrehozott közvetlen kifizetések

 

"A Bizottság engedélyezni fogja, hogy a tagállamok a közvetlen kifizetések legfeljebb 70 százalékát december 1-je helyett már október 16-tól kezdődően folyósíthassák. A tagállamok ezen kívül a likviditási gondokkal küzdő tejtermelőknek úgynevezett csekély összegű ("de minimis") állami támogatásokat nyújthatnak, és piaci feltételekkel kölcsönöket is folyósíthatnak számukra."

 

* Kérdésem: Magyarországon számíthatnak-e a gazdák a közvetlen kifizetések jelentős részének október 16-án kezdődő folyósítására? Nyújtott-e a magyar kormány (magyar állam) a likviditási gondokkal kűzdő tejtermelőknek állami támogatást, amennyiben igen hány gazdának, milyen mértékben ? Milyen állami kölcsön felvételi lehetőségeket kaptak a magyar gazdák?

 

Az intervenciós felvásárlásokról így ír a Dokumentum:

 

"A Bizottság július 13-án javaslatot tett arra, hogy a vaj és a sovány tejpor intervenciós felvásárlása augusztus után is folytatódjon, átmeneti jelleggel a 2009-2010-es idényben és esetleg a 2010-2011-es időszakban is.

 

Az intervenciós készletek mindaddig raktáron maradnak, ameddig értékesítésük zavart okozhat a belső piacon vagy a világpiacon."

 

* Kérem, tájékoztasson arról, hogy állnak a magyarországi intervenciós felvásárlások?

 

A további lehetőségek között a Dokumentum kitér a magántárolásra és az export visszatérítésekre is, a következők szerint:

 

d) Magántárolás

 

"A magántárolási támogatás augusztus 15. után is folytatódik."

 

e) Visszatérítés

 

"A Bizottság a jelenleg folyó nemzetközi tárgyalások figyelembe vétele mellett - ameddig csak szükséges - objektív szempontok alapján továbbra is lehetővé teszi export-visszatérítés igénybe vételét."

 

* Kérem Miniszterurat, tájékoztasson a magántárolási támogatások és az export visszatérítések helyzetéről, a számok tükrében! (Hány gazda kapott ilyen támogatást, milyen mértékben, összegben?)

 

A dokumentum 8.2 pontja a következőkre mutat rá:

 

8.2. A közvetlen támogatások átcsoportosítása - különleges támogatás

 

"A 73/2009/EK rendelet 68. cikke rendelkezéseinek értelmében egy tagállamon belül a közvetlen kifizetések bizonyos mértékig átcsoportosíthatók lesznek a termelők, az ágazatok és a régiók között. A tagállamok programokat hozhatnak létre a mezőgazdasági termékek minőségének és forgalmazásának javítására, illetve a környezet védelmének vagy az állatok jóllétének a fokozására.

 

(...)A tagállamok programokat hozhatnak létre a mezőgazdasági termékek minőségének és forgalmazásának javítására, illetve a környezet védelmének vagy az állatok jóllétének a fokozására. A tejkvóták fokozatos felszámolásával járó következmények enyhítésére a tagállamok a tejágazaton belül külön támogatás formájában segíthetik az érzékeny területeket vagy a kiszolgáltatott helyzetbe került tejtermelőket.

 

A tagállamoknak a szerkezetátalakítási vagy fejlesztési programok hatálya alatt álló területeken lehetőségük van a termeléstől függetlenített intézkedések alkalmazására (az egységes támogatási rendszer keretében újabb jogosultak megállapítására vagy a támogatási értékhatár megemelésére) az egységes támogatási rendszer (SPS) és az egységes területalapú támogatási rendszer (SAPS) pénzügyi keretének legfeljebb 10%-áig, azaz mintegy 4000 millió EUR erejéig.

 

A 10%-ból 3,5% (mintegy 1400 EUR) kötődhet a termeléshez.

 

A tagállamoknak 2009. augusztus 1-éig kell dönteniük a különleges támogatás szükségességéről a 2010. évet illetően. Azok a tagállamok, amelyek 2011-től kívánnak különleges támogatást alkalmazni, 2010. augusztus 1-jéig hozhatják meg ezt a döntést. A tanácsi rendelet lehetőséget ad a tagállamoknak arra, hogy döntésüket 2011. augusztus 1-jéig megváltoztassák. Ha ez problémát okozna, megfontolható e rendelkezés rugalmasabbá tétele.

 

A KAP állapotfelmérése megnövelte a tejtermelőknek nyújtható állami támogatások alkalmazási körét. Hogy a termelőknek kifizetendő támogatás ne csökkenjen a szükségesnél nagyobb mértékben, a tagállamok - a 3,5%-os felső határon belül - finanszírozhatják e támogatás legfeljebb 55%-át a tejtermelőknek szánt különleges támogatás formájában."

 

* Döntött-e a magyar kormány az augusztus 1-i határidőig, s sor kerül -e Magyarországon a fent körülírt ún. "különleges támogatásra"? Mit jelent ez konkrétan a magyar gazdák számára? A 73/2009/EK rendelet 68. cikke lehetőséget adna (adott volna?) arra is, hogy az almatermelők válsághelyzetét a kormány hatékony intézkedésekkel enyhítse.

 

(Az almatermelőknek a léalma botrányosan leszorított felvásárlási ára miatt kialakult válsághelyzetével kapcsolatban e levél későbbi részében kérek felvilágosítást.)

 

A Dokumentum 9. pontja a következő felsorolást tartalmazza:

 

"A vidékfejlesztés keretében a tejtermelők támogatásának az alábbi lehetőségei vannak:

 

* beruházási támogatás, például a tejtermelés hatékonyságának vagy az állatjóllét fokozásának az érdekében,

* kifizetések a kedvezőtlen helyzetű térségekben gazdálkodó tejtermelők részére,

* a környezetbarát tejtermelési formák támogatása, például a biotermelés, csökkentett trágyázású legelőgazdálkodás vagy a hegyi legelőgazdálkodás,

* egyes olyan állattartási formák támogatása, amelyek hozzájárulnak az állatok jóllétének előmozdításához, például legeltetési támogatás formájában,

* a tevékenységek diverzifikációjára irányuló támogatás, például a termelőhelyen történő értékesítés vagy a megújuló energia-termelés elősegítése,

* Azon tejtermelők támogatása, akik el kívánják hagyni az ágazatot, beleértve a korkedvezményes nyugdíjazás lehetőségét is.

 

A tejágazat szerkezetátalakításához kapcsolódóan egy további lehetőség, hogy a tagállamok ösztönözhetik erős termelői szervezetek kialakulását a tejágazatban."

 

* Kérem Miniszter Urat, szíveskedjen részletes tájékoztatást adni arról, hogy a fent felsorolt támogatási lehetőségek közül melyikkel milyen mértékben élt a magyar kormány. Hány gazdának nyújtottak s milyen mértékben a felsorolt támogatási formákból? Milyen intézkedéseket tett a kormány a termelőhelyen történő értékesítés elősegítésére? (A gazdák hozzám érkező panaszaiból úgy tudom, hogy számos helyen az illetékes hatóságok mindent megtesznek a termelőhelyen történő értékesítés akadályozására, teljességgel szembemenve ezzel az EU javaslatának és a helyi értékesítést következetesen bátorító, támogató politikájának.) Hogyan ösztönzi a kormány erős termelői szervezetek kialakulását a tejágazatban? (A Dokumentum későbbi részéből tudjuk, hogy az EU arra is biztatja a tagállamokat, hogy a termelői szervezetek/szövetkezetek működési költségeihez járuljanak hozzá, ily módon is lehetőséget adva kialakitásukra és fennmaradásukra. Van-e erre példa Magyarországon? Milyen példák vannak a termelői szövetkezetek kialakulásának egyéb formában történő ösztönzésére?)

 

2. A versenyhatósági intézkedésekkel kapcsolatos információ kérés (nem kizárólag a tejtermelőkkel kapcsolatosan)

 

A Dokumentum fontosnak tartja a versenyjogi szabályok betartatását a tagállamokban, nyilvánvalóan utalva például a hipermarketláncok árleszorító gyakorlatára, illetve egyéb a tisztességes versenyt sértő megnyilvánulásaira. A versenyellenes - például a termelői/felvásárlási árakat mesterségesen leszorító - tevékenység elleni fellépésre nézve a Dokumentum a következő javaslatokat teszi:

 

10.2. Verseny

 

"A Bizottság - a Versenypolitikai Főigazgatósággal az élen - vizsgálja az esetleg előforduló versenyellenes gyakorlat eseteit az élelmiszer-ellátási láncban, különös tekintettel a tejágazatra. A versenypolitika az egyenlő versenyfeltételek biztosításában és a versenytorzulás megakadályozásában kulcsszerepet játszik az ágazat szempontjából. Ha a Bizottság megállapítja, hogy nincs igazi verseny, akkor habozás nélkül élni fog a Szerződésben biztosított hatásköreivel. Ugyanolyan fontos szerep hárul a hasonló hatáskörrel rendelkező nemzeti versenyhatóságokra is, akik a versenyjogot a nemzeti piac sajátosságainak megfelelően tudják alkalmazni. Ezért e szervek között az Európai Versenyhatóságok Hálózatán belüli párbeszéd javításával és további informális egyeztetések által hivatalosan is erősíteni kell az együttműködést és a bevált módszerek megosztását."

 

Kérem Miniszter Urat, tájékoztasson arról, milyen versenyhatósági intézkedések történtek a termelők (gazdák) védelmében, különösen az árakat leszorító, a versenyt látványosan tisztességtelenül korlátozó szupermarket/hipermarket láncok esetében? Ezt a kérdésemet nem csupán a tejtermelőkkel kapcsolatosan teszem fel, hanem általában a mezőgazdasági termékekkel kapcsolatos versenyhatósági szerepvállalás vonatkozásában, azaz arra vagyok kiváncsi, mit tesznek a magyar versenyhatóságok azért, hogy a gazdákat/termelőket a teljes kiszolgáltatottságtól megvédjék, a versenyt sértő tevékenységet -különösen az említett láncok vonatkozásában - megtiltsák? Megszervezte-e a kormány azt, hogy a magyar versenyhatóságok -az EU javaslatának megfelelően - megismerhessék és alkalmazzák a más uniós országokban bevált versenyhatósági módszereket? Van-e ilyen terve a tárcának?

 

3. Tájékoztatás kérése az almatermelők (és az almatermelés) válsághelyzete kapcsán

 

Utolsó kérdéseim a léalma felvásárlással kapcsolatban - illetve az alma-ágazat teljes szervezetlenségének eredményeként - kialakult válsághelyzettel kapcsolatosak. A válsághelyzet ma már az egész ország számára ismert. A fő kérdés, hogy mit tesz az állam, mit tesz a kormány a drámai helyzet orvoslására. Az alma ültetvényeket az elmúlt lo évben sok milliárdos támogatással létesítették az adófizetők pénzéből és most sorsukra hagyja őket -és a gazdákat, az almatermelőket - az állam. Más megfogalmazásban: a nagyrészt közpénzből megvalósított beruházás most - a válság és a kormányzati tehetetlenség miatt- nem hoz hasznot az országnak, de tönkremennek az almatermelők is, vagy kivágják, vagy sorsukra hagyják az almafákat.

Mindez történik abban a Szabolcsban, ahol így is nagyobb a munkanélküliség az átlagnál és jelentősebbek a megélhetési gondok.

 

* Milyen intézkedéseket tervez a minisztérium az ágazat rendbetételére? Hogyan kívánja a kormány az EU és a magyar jogszabályok elvárásainak megfelelően - biztosítani a verseny tisztaságát, a termelők védelmét és a nemzeti vagyon herdálásának megakadályozását általában a magyar mezőgazdaságban és specifikusan az alma ágazatban?

* Kérem Miniszter Urat, tájékoztasson arról, lát-e a tárca lehetőséget az iskola-alma program beindítására? Az EU a 2010. évre - a költségvetés részévé téve- iskola-alma programot indít. Javaslom, hogy a magyar kormány -az ágazat és a gazdák válsághelyzetére tekintettel - legyen proaktiv és már az idei évben indítsa el a programot, összhangban az Unió elképzeléseivel. Hajlandó-e erre a kormány? (Mint köztudott, a léalma felvásárlásakor mintegy 40 százalékban étkezésre alkalmas almát vesznek át a felvásárlók -s adnak tovább magas áron. Ennek a gyakorlatnak a tisztességességéről és jogszerűségéről most nem szeretnék vitát kezdeményezni. Mindazonáltal ezen összefüggés alapján világos, hogy a mesterségesen és tisztességtelenül leszorított léalma felvásárlási ár helyett az iskola -alma program beindításával tisztességes ár realizálható.)

* A drámai mértékű jégkár kompenzálására, enyhítésére a ténylegesen elszenvedett kár töredékének erejéig került csak sor, az almatermelők -és más gazdák - vonatkozásában. Helyesnek tartja-e ezt Miniszter Úr, illetve van -e lehetőség további kárenyhítésre?

 

Kérem Miniszter Urat, hogy a fenti kérdéseimre a lehetőség szerinti legrövidebb időn belül válaszolni szíveskedjék. Ezúton is kérem arra, hogy az ismertetett Dokumentumban felsorolt intézkedéseket a legnagyobb számban és a lehető legnagyobb mértékben alkalmazzák a válsághelyzetbe jutott magyar gazdák érdekében.

 

Sajnálatos módon ezen intézkedések - teljeskörű kihasználásuk esetén is - csupán "tűzoltó" jellegűek. A valódi megoldást az alapproblémák megoldása jelentené. Magyarország úgy csatlakozott az Európai Unióhoz, hogy piacaink száz százalékát kellett felajánlanunk, "cserébe" pedig a régi tagállamok mezőgazdasági támogatásának 25%-át kaptuk. Ezt az igazságtalan és egyben jogszerűtlen "cserét" ideje lenne orvosolni. Vagy haladéktalanul meg kellene szereznünk a 100%-nyi mezőgazdasági támogatást vagy piacainkat védelmére kellene lehetőséget követelnünk, hiszen enélkül a magyar mezőgazdaság teljesen tönkremegy. A túlhajszolt liberalizáció eredményeként Magyarországra áramlik a külföldi élelmiszer, leszorítva az árakat, eltorzítva a piacot, tönkretéve a gazdákat és az országot is. (Az almaágazat válságának is egyik fő oka a kinai almasüritmény beengedése az országba. A tejágazat válságának egyik fő oka szintén a Magyarországra áramló hatalmas mennyiségű külföldi tej, tejtermék illetve "mű-tejtermék". ) Valódi orvoslást az jelent majd, amikor a teljes liberalizáció helyett átgondolt szervezésre kerül sor, s a WTO által diktált szabadkereskedelmi logikának a mezőgazdaságra erőltetését felváltja az élelmiszer önrendelkezés jogának gyakorlása. Ennek keretében az államok illetve a helyi közösségek maguk dönthetik el mit és hogyan kívánnak megtermelni s az embereknek joguk lesz helyben megtermelt, egészséges élelmiszert fogyasztani. Itt az ideje -a gazdaság és a politika egészében, s így a mezőgazdaságban is - egy új paradigma bevezetésének. Nem lehet tovább kozmetikázni azt a globalizált világuralmi rendet, amely látványosan megbukott. A globalizáció helyett lokalizációra, a kizárólag profit és pénzközpontú szabadkereskedelmi logika helyett ember és közösségközpontú döntéshozatalra van szükség.

 

Nem úgy kell feltenni a kérdést, hogy mi hoz több profitot, hanem úgy, hogy mi a jó döntés az emberek szempontjából s a közösség (így a falu, a vidék megmaradása és fejlődése) szempontjából.

 

Tájékoztatom, hogy levelemet megküldöm az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottsága tagjainak, s a sajtó útján a magyar nyilvánosságot is tájékoztatom, mind levelemről, mind az Ön szíves válaszáról.

 

Tisztelettel

 

Morvai Krisztina,

EP képviselő

(Független/a Jobbik Delegáció tagja)

----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

3.527 - Frigyesy Ágnes: Szemben a globalogazdi és a magyar nemzet érdeke

From: Nemzeti Hirhalo
Date:  hétfő, 2009. szeptember 29.

Subject: http://mail.google.com/mail/?hl=de&shva=1#label/Nemzeti+H%C3%ADrh%C3%A1l%C3%B3/12405d081c4350eb

To: Kutasi József <antal@jozsef-kutasi.de>

 

Szemben a globalogazdi és a magyar nemzet érdeke

Bogár László: Az elmúlt évezred legsúlyosabb válságát éljük

 

2009.09.29, 11:34 Nemzeti Hírháló

Frigyesy Ágnes

 

A hazugság állandó félelmet gerjeszt, a félelem pedig az ország pusztulásához vezet. Ha ez így megy tovább, tíz éven belül szétroncsolódhat a társadalom szerkezete - mondta Bogár László közgazdász 2009. szeptember 28-án Budapesten egy zártkörű rendezvényen. A neves professzor hangsúlyozta: - A "pusztító világerő" évszázadok óta rombolja Hazánkat, s nehéz felvenni vele a gyilkos harcot, mert álruhában jelentkezik.

 

Egy nép kifosztásához két fontos tényezőt kell megszüntetni, az ész és erény kettősségét. Azok a közösségek, ahol felszámolják az észt és az erényt, elpusztulnak. Ha egy népnek nincs megfelelő tudása, kifosztható, majd elpusztítható lesz.

 

Bogár László szerint államiságunk 1000 éve alatt, az első ötszáz évben a Szent Korona magyarsága képes volt arra, hogy elhárítsa a belső és külső támadásokat. Vezetői nem tartottak alávetésben senkit, mert mindenki a Szent Korona alattvalója volt.

 

A XV. század óta viszont lejtőn vagyunk: kifosztott bennünket tatár, török, Habsburg és orosz. A jelenlegi globális világhatalom nem fizikai térben épült, hanem szimbolikus térben. A globális hatalmi-, egyben a minket kifosztó rendszer nem látható, ezért sokkal veszélyesebb. Bogár szerint két részre oszthatók a magyarok: szuper kurucokra, akik nem hajlanak semmiféle kiegyezésre, kompromisszumra, ha elpusztulnak, akkor sem, a szuper labanc pedig akkor is teljesíti a birodalom minden akaratát, kívánságát, ha saját életét veszti el. Mindkét magatartásforma a semmibe vezet, és nemzethalállal végződik.

 

Bogár professzor szerint, Trianon óta a teljes behódolás jellemzi a nemzet vezető erőit. Az 1988-89-es "rendszerváltozás" csak birodalom-cserét jelentett, sőt a nemzet javainak kifosztása felgyorsult. A rendszerváltás már a 70-es években megkezdődött, méghozzá hatalmi alkukkal. A kapitalizmust Kádárék vezették be. Bogár professzor szerint a globaloma, mint valami rák liberalizál, deregulál, és privatizál, s az elmúlt 30 évben nem létezett nemzetstratégia.

 

Bogár László hangsúlyozta: - Az elmúlt évezred legsúlyosabb válságát éljük, hisz ez a szellemi, lelki, gazdasági válság és fizikai fogyás csak a háborús időkben pusztított ily mértékben, mint most, békeidőben. Magyar gazdaság pedig nem létezik, mert a nemzeti vagyon hasznának 92 %-át a multinacionális cégek kapják. Mintegy 8000 milliárd forintnyi összeget visznek ki hazánkból évente. Megdöbbentő adatokra is felhívta hallgatósága figyelmét: 2008-ban a bérek közötti különbség tízezerszeres nagyságra nőtt, vagyis a statisztikai adatok kimutatása szerint, volt aki 320 millió forintos fizetést vitt haza havonta, ezzel ellentétben a minimál nyugdíj 30 ezer forint volt. A bérek, reál-keresetek történelmi mélységbe süllyedtek. Eltűnt 200 milliárd dollárnyi állami vagyon, a teljes veszteség mintegy 500 milliárdnyi dollár. A neves közgazdász szerint ez nem mehet így tovább. Az új kormánynak mindenképp tárgyaló asztalhoz kell ülnie a globalo-gazdival, és újra kell tárgyalni a hatalomgazdasági alkut. Történelmünk legsúlyosabb helyzetét éljük, a következő kormánynak döntenie kell a globalo-gazdi és a magyar nép érdeke között. Amelyik erősebb lesz, az dönti el az ország sorsát - mondta Bogár László.

 

Újságírói kérdésre, mely szerint Bogár László, Drábik János és Varga István a Torgyán-féle kisgazda erőket támogatná, cáfolta és hangsúlyozta: ők a következő, feltehetően jobboldali kormány munkáját kívánják erősíteni szakmai tudásukkal.

 

Frigyesy Ágnes

-----------------------------------------------------------

 

2009. szeptember 29., kedd

3.526 - Magyarok Szövetsége Egyesület hivatalos adatai

Magyarok Szövetsége Egyesület hivatalos adatai

Székhely: 2000 Szentendre, Kossuth Lajos u 32.
Képviseli: Vukics Ferenc elnök
Nyilvántartási száma: 13. PK.60.022/2009
Adószáma: 18724927-1-13
Bankszámlaszáma: 64700076-30100385-00000000 Dunakanyar Takarékszövetkezet

                                                                                                                 

 

3.525 - Dr. Répás József polgármester nyílt levele Bajnai Gordon Úrhoz a Magyar Köztársaság miniszterelnökéhez.

Nyílt levél Bajnai Gordon Úrhoz, a Magyar Köztársaság miniszterelnökéhez!

 

2009. szeptember 28.

Dr. Répás József polgármester nyílt levele Bajnai Gordon Úrhoz a Magyar Köztársaság miniszterelnökéhez.

 

Tisztelt Miniszterelnök Úr!

 

Kiskunlacháza polgármestereként és magyar nemzetiségű magyar állampolgárként fordulok Önhöz levelemmel. Levelem megírásához a düh, a végső kétségbeesés és a tehetetlenség érzése vezetett. Az érzés, hogy magyar emberként egyre inkább másodrendű állampolgárként kell élnem saját Hazámban, és a tudat, hogy mivel nem vagyok roma származású, és nem tartozom egyetlen meleg jogvédőszervezethez, vagy egyesülethez sem, nem kapok meghallgatást és védelmet. Magyarként én és honfitársaim csak megbélyegzést kapunk. Magyarként nem hallok mást csak azt, hogy rasszisták, idegengyűlölők és kirekesztők vagyunk. Ezt hirdetik külföldön és Hazánkban is. Ma Magyarországon intézményesült a magyarellenesség, s ennek élén az Ön Kormánya áll. Sokmilliónyi magyar honfitársam nevében teszem fel Önnek a kérdést: miniszterelnökként kiket képvisel Ön?

 

Kiskunlacháza az elmúlt évben számtalanszor szerepelt különféle médiumokban, s a község lakossága nem először emeli fel a szavát az egyre durvuló erőszakhullám ellen. Cserébe mit is kaptunk? Segítség helyett megbélyegzést.

 

Itt Kiskunlacházán ebben az esztendőben a nehéz gazdasági helyzet ellenére 30 millió forintot költöttünk a közbiztonság javítására. Felújítottunk és átadtunk egy új, nyolc fős KMB-s csoport elhelyezésére szolgáló épületet, ennek egész éves rezsiköltségét finanszírozzuk. Megkezdtük a térfigyelő kamerák kiépítését, éjszaka a polgárőreink mellett szolgálatot teljesítő rendőrök fizetését biztosítjuk, megkezdtük a romos ingatlanok felvásárlását, lehetőségeink szerint közmunkát biztosítunk az itt élő romáknak. Megerősítettük a mezőőrséget. Felvettük a kapcsolatot és megállapodást kötöttünk helyi cigány szervezetekkel. Az erőszak mégis folytatódik Kiskunlacházán. Az elmúlt hetekben egy kisgyermeket vertek meg úgy hogy kórházba került. Egy élelmiszerüzlet tulajdonosát - aki rendszeresen hitelt ad cigány családoknak- vertek meg azért, mert kérte a tartozást, és erőszakkal fenyegették meg, ha feljelentést tesz. Fiatalkorú cigány gyerekek fizetés nélkül távoztak a benzinkútról, majd a rendőrség hosszas üldözés után kapta csak el Őket. Nem rég egy cigány ember kaszát szúrt egy magyar hátába, mert Ő számon merte kérni rajta erőszakos viselkedését, majd egy hölgyet vertek félholtra, mert nem adott gyógyszert nekik. Hány Olaszliszka kell még?

A rendőröket arra kötelezik, hogy a cigányok által lakott településrészeken rendszeresen járőrözzenek. Mi ránk akkor ki fog vigyázni? Egy magyar ember élete Önöknek nem ér annyit, mint egy cigány emberé? Mi is emberek vagyunk!

Kérdezem Öntől: Mit kell még tennem, hogy Községem polgárai ne félelemben, hanem biztonságban élhessenek? Ezek már nem „gyerekcsínyek”!

 

Bennünket agyonverhetnek, gyalázhatnak és mocskolhatnak büntetlenül, értünk sem Ön, sem Kormányának egyetlen tagja nem emeli fel a szavát. Ön egyetlen cigány által meggyilkolt, vagy agyonvert magyar temetésére nem megy el, miközben a cigány áldozatok temetésén minden liberális jogvédő szervezet és Kormányának tagjai is ott vannak. Kérdezem Öntől: ott lesz-e a Pesterzsébeten, a cigányok által halálra rugdosott magyar polgártársa temetésén? Ön miért nem állt ki a nagy nyilvánosság elé és ítélte el ezt az embertelen gaztettet?

 

Tudja-e, hogy mi a valóság a mai Magyarországon, melynek Ön a miniszterelnöke? Cigányok rugdosnak halálra embereket, láncfűrésszel fenyegetik a magyar gazdákat, mert azok meg akarják védeni a tolvajoktól a terményeiket. Magyar embereket tartanak egyes cigányok rabszolgasorban, gyerekeket vernek meg a mobiltelefonjukért, és hogy elvegyék a kis zsebpénzüket. Idős, munkában megőszült emberek rettegnek cigány tizenévesektől, akik kaszákkal támadnak azokra, akik szót emelnek az erőszak ellen, és akik orvosokat fenyegetnek meg, hogy kábító hatású gyógyszereket írjanak fel részükre.

 

Az Ön Kormánya mindent megtett, hogy a Magyar Gárdát betiltsa, mondván, hogy félelmet kelt és gyűlöletet szít, de miért nem tiltja be a cigány szabadcsapatokat, akik felfegyverezve egész megyéket tartanak rettegésben, akik még a rendőrökre is rátámadhatnak büntetlenül? Ami ma Hazánkban folyik, arról az emberek már nem annak függvényében foglalnak állást, hogy jobb- vagy baloldalinak vallják magukat, mert az erőszak nem válogat. Minden becsületes magyar és cigány ember azt akarja, hogy végre rend legyen Magyarországon! Magyarországon erős rendőrségre és szigorúbb büntető jogszabályokra és hatékony jogszolgáltatásra van szükség, hogy a nyugalom és társadalmi béke helyre álljon. Ahol az igazságos törvénykezés és a többségi társadalom érdekei találkoznak. Ez az Ön felelőssége.

 

Ön felesküdött a Magyar Köztársaság Alkotmányára. Arra a törvényre, melynek 35. § (1) bekezdés a) pontja kimondja: „A Kormány védi az alkotmányos rendet, védi és biztosítja a természetes személyek, a jogi személyek és a jogi személyiséggel nem rendelkező személyek jogait”

 

Tisztelt Miniszterelnök Úr!

 

Az Ön Kormánya történelmet írt egy esetben. Precedenst teremtettek, melynek Önök nem örülnek. A Kiskunlacházi gyermekgyilkosság esetében az Igazságügyi és Rendészeti miniszter, valamint az Országos Rendőrfőkapitány együttes sajtótájékoztatóján etnikai alapon azonosították az elkövetőt. Ott kijelentették - Kormányának jelenlévő minisztere előtt és nevében-, hogy az elkövető nem cigány, hanem magyar származású volt. Ez azt jelenti, hogy a későbbiekben minden egyes bűncselekmény esetében az igazságszolgáltatás köteles az elkövető etnikumát megjelölni.

 

Engem és egyre több polgármester társamat, kik felemeljük a szavunkat az ártatlan emberek védelme érdekében, a sok igazságtalanság és a többségi társadalommal szembeni kirekesztő magatartás miatt, folyamatosan lerasszistáznak és véresszájúznak. Önök megbélyegzik azt, aki az igazságról beszél, és tenni akar azért, hogy egy-egy településen végre rend legyen. De mi akkor sem adjuk fel! Egy európai társadalomban az őszinte beszéd a jövő építésének alapja. Gyökeresen át kell alakítani a szociális ellátórendszert, és érvényt kell szerezni az alapvető társadalmi normáknak. Ennek elvégzése az Ön feladata. Most már nem kérünk, hanem követelünk! Erősíteni kell a rendőrséget, nem szembefordítani a társadalommal. Mi felesküdtünk arra, hogy megteszünk mindent községeink, városaink biztonsága érdekében. S ez az eskü kötelez bennünket, s kötelez a lelkiismeretünk is, még ha meghurcolnak is érte. Emberek milliói rettegnek a cigányság egy része általi állandó erőszaktól. Az elmúlt hét esztendőben százmilliárdok mentek el különböző, a cigányság integrációját és felzárkóztatását elősegítő programokra. Hol van ez a pénz, és hol van ennek az eredménye? Miért nem az Önkormányzatok kapták meg, akik ésszerűen és hatékonyan tudták volna felhasználni? Ehelyett ellopták azok, akik feleltek ezek elosztásáért. Véleményem szerint a cigányság felzárkóztatását nem az segíti elő, ha kettőszáz cigány diplomás embert felvesz a közigazgatásba, hanem ha érvényt szerez annak, hogy a cigány családok a gyermekeiket rendszeresen járassák iskolába.

 

Mi polgármesterek tesszük a dolgunkat. Kérem Önt, Ön is tegye a magáét, értünk és ne ellenünk, esküjéhez híven, hogy Magyarországon végre béke legyen!

 

Kiskunlacháza, 2009. szeptember 26.

Tisztelettel:

  

Dr. Répás József

Kiskunlacháza polgármestere

------------------------------------------------------------------------------------------

 

3.524 - news aktuell > Isabel Milojevic PR ManagerMünchen (ots) - Deloitte-Report zur Lage in Mittel- und Osteuropa zeigt Probleme und Perspektiven einer einstigen Boomregion

 

http://www.presseportal.de/pm/60247/1483915/deloitte

29.09.2009 | 09:05 Uhr

Im Osten nichts Neues?

news aktuell (Pressemitteilung)

"Obwohl der weltweite Konjunktureinbruch Länder wie Ungarn und die baltischen Staaten hart getroffen hat, ist die Frage heute nicht mehr, ob und wann eine ...

München (ots) - Deloitte-Report zur Lage in Mittel- und Osteuropa zeigt Probleme und Perspektiven einer einstigen Boomregion

Der aktuelle Deloitte-Report "Central Europe Top 500" zeigt: Die Wirtschaftskrise hat mit Ausnahme Polens auch die Länder Mittel- und Osteuropas nicht verschont. Die Auswirkungen auf die Realwirtschaft machen der vormaligen Boomregion zu schaffen. Betroffen sind insbesondere die Automobil- und die Baubranche - die Banken leiden unter ihrer Abhängigkeit von westeuropäischen Muttergesellschaften. Expertenschätzungen zufolge ist ab kommendem Jahr mit einer allgemeinen Erholung zu rechnen. Der Deloitte-Report beleuchtet die 500 wichtigsten Unternehmen der mittel- und osteuropäischen Staaten und darüber hinaus deren branchenübergreifende Lage und Perspektiven. Größtes Unternehmen des Wirtschaftsraums Central Europe ist das polnische Energieunternehmen PKN Orlen, gefolgt von dem ungarischen Energieversorger MOL sowie der ukrainischen Metinvest Holding.

"Obwohl der weltweite Konjunktureinbruch Länder wie Ungarn und die baltischen Staaten hart getroffen hat, ist die Frage heute nicht mehr, ob und wann eine Erholung kommt, sondern wie schnell und nachhaltig sie sein wird. Aktuell stellen jedoch hohe Verschuldung, steigende Arbeitslosigkeit und nachlassende Kaufkraft die Unternehmen und Volkswirtschaften vor erhebliche Probleme", erklärt Dr. Elisabeth Denison, Leiterin Research von Deloitte Deutschland.

Rang Unternehmen   Land    Branche       Ertrag 08  Ertragsdifferenz 
(Mio. EUR) Q1/08-Q1/09(%) 
 1   PKN Orlen    Polen    Energ./Rohst.   22.645,7       -34,8
 2   MOL          Ungarn   Energ./Rohst.   14.069,6       -29,2
 3   Metinvest    Ukraine  Prozessind.      9.136,1         N/A
 4   Skoda      Tsch. Rep. Automotive       8.379         -33,3
 5   CEZ        Tsch. Rep. Energ./Rohst.    7.281,7        +1,6
 6   Naftogaz     Ukraine  Energ./Rohst.    6.609,9         N/A
 7   Grupa Metro  Polen    Einzelhandel     5.924           N/A
 8   Audi         Ungarn   Automotive       5.908,4         N/A
 9   PGE          Polen    Energ./Rohst.    5.864,7         N/A
10   PGNiG        Polen    Energ./Rohst.    5.248,1        -4,9 

Automotive und Bauindustrie unter Druck

Die Automobilindustrie, die in den mittel- und osteuropäischen Ländern eine zentrale Rolle spielt, ist besonders von den Auswirkungen der Krise betroffen. In der Tschechischen Republik sank die PKW-Produktion im ersten Quartal 2009 um 23, in Polen um 16 Prozent. Der LKW-Absatz brach sogar um über 50 Prozent ein. Die Unternehmen reagierten vornehmlich mit Produktionsunterbrechungen und verstärktem Druck auf Zulieferer. Die Bauindustrie ist besonders in Litauen (-48 Prozent), Rumänien (-15,5 Prozent) und Bulgarien (-10,8 Prozent) betroffen. Hier sind in den nächsten Jahren starke Konsolidierungsentwicklungen zu erwarten.

Banken anfällig für externe Krisen

Obwohl die Banken Mittel- und Osteuropas in die Spekulationsblasen kaum involviert waren, sind sie der globalen Finanzkrise gegenüber anfällig: Die teilweise exzessive Kreditvergabe der Boomjahre wurde oft von westeuropäischen Muttergesellschaften finanziert und in Fremdwährung durchgeführt - eine Belastung, wenn die eigene Währung unter Druck gerät. In der Krise wurde die Kreditvergabe teilweise völlig gestoppt. Unternehmen, Kommunen und Privathaushalte besorgten im Ausland Geld und trieben so die Auslandsverschuldung in die Höhe.

Positivbeispiel Polen

Polen bildet eine klare (positive) Ausnahme. Dafür sorgten u. a. ein auf Nachhaltigkeit ausgelegtes Wachstum in der Boomzeit, eine konservative Politik polnischer Unternehmen sowie eine stabile Binnennachfrage. Auch die Slowakei und die Tschechische Republik waren in geringerem Maß betroffen als Ungarn, die baltischen Staaten und die Balkanstaaten einschließlich Rumänien und Bulgarien.

"Schwere Zeiten bieten den betroffenen Staaten und Regionen oft auch neue Perspektiven und Möglichkeiten. Dazu gehört zum einen die Gelegenheit, überfällige Reformen anzuschieben. Zum anderen finden Investoren gerade jetzt interessante Optionen: Im Kern gesunde Unternehmen mit finanziellen Schwierigkeiten sowie Chancen, die sich aus Branchenkonsolidierungen wie im Energiesektor ergeben, sind nur einige davon", kommentiert Dr. Elisabeth Denison.

Den kompletten Report finden Sie unter http://www.deloitte.com/view/en_GX/global/insights/deloitte-research/strategy-cross-industry -research/article/af9c388a90ffd110VgnVCM100000ba42f00aRCRD.htm zum Download.

Ende

Über Deloitte

Deloitte erbringt Dienstleistungen aus den Bereichen Wirtschaftsprüfung, Steuerberatung, Consulting und Corporate Finance für Unternehmen und Institutionen aus allen Wirtschaftszweigen. Mit einem Netzwerk von Mitgliedsgesellschaften in 140 Ländern verbindet Deloitte erstklassige Leistungen mit umfassender regionaler Marktkompetenz und verhilft so Kunden in aller Welt zum Erfolg. "To be the Standard of Excellence" - für die 165.000 Mitarbeiter von Deloitte ist dies gemeinsame Vision und individueller Anspruch zugleich.

Die Mitarbeiter von Deloitte haben sich einer Unternehmenskultur verpflichtet, die auf vier Grundwerten basiert: erstklassige Leistung, gegenseitige Unterstützung, absolute Integrität und kreatives Zusammenwirken. Sie arbeiten in einem Umfeld, das herausfordernde Aufgaben und umfassende Entwicklungsmöglichkeiten bietet und in dem jeder Mitarbeiter aktiv und verantwortungsvoll dazu beiträgt, dem Vertrauen von Kunden und Öffentlichkeit gerecht zu werden.

Deloitte bezieht sich auf Deloitte Touche Tohmatsu, einen Verein schweizerischen Rechts, und/oder sein Netzwerk von Mitgliedsunternehmen. Jedes dieser Mitgliedsunternehmen ist rechtlich selbstständig und unabhängig. Eine detaillierte Beschreibung der rechtlichen Struktur von Deloitte Touche Tohmatsu und seiner Mitgliedsunternehmen finden Sie auf www.deloitte.com/de/UeberUns.

© 2009 Deloitte & Touche GmbH Wirtschaftsprüfungsgesellschaft. Member of Deloitte Touche Tohmatsu

Pressekontakt:

Isabel Milojevic

PR Manager
Tel: +49 (0)89 29036 8825
imilojevic@deloitte.de 

 

 

2009. szeptember 28., hétfő

3.523 - Torgyán-Kisgazda-Koalíció: Akinek pedig ez nem tetszik, az szélsőséges, fasiszta, rasszista, demokrácia- és EU-ellenes.

A Liberális Csapda II.

 

Azért nem egyszerűen csapda, mert már 2001. májusában megjelentettem a Kis Újságban a „Liberális Csabda” című cikkemet, amelyben évekkel előre prognosztizáltam, hogy miként fogják az SzDSz–ben Kuncze Gábort visszavonni, hogy a helyébe felépíthessék Fodor Gábort, akivel viszont szerették volna elérni, hogy az SzDSz és a Fidesz ismét összeboruljon. Csakhogy ma már nincs se Fodor Gábor, se SzDSz, ezért új praktikára van szüksége e nemzetrontó erőnek ahhoz, hogy változatlanul hatalomban maradhasson és a kezében tarthassa a vissza nem térítendő állami– és EU támogatások ügyét, valamint továbbra is teletömhesse irdatlan hasát a magyar nép munkájának gyümölcsével. Ahhoz azonban, hogy az SZDSZ–es erők irányítsák továbbra is a magyarországi eseményeket, olyan módon kell becsapniuk a társadalmat, hogy az ne vegye észre azt. Ugyanis ma már nincs az a pénz és média, amivel ezt a nép által gyűlölt pártot be lehetne vinni az Országgyűlésbe. Ezért a választópolgárok becsapásának teljesen új módszerét kellett kitalálniuk, hogy ismét országgyűlési párt lehessenek.

 

Persze a tisztelt olvasóim joggal észrevételezhetnék, hogy miért lenne szüksége az SzDSz–nek új erőre ahhoz, hogy az akaratát rákényszeríthesse a társadalomra, hiszen a képviselői (több pártban is), ott ülnek a Magyar Köztársaság Országgyűlésében. Noha jómagam aligha tudnék e józan érvekkel vitába szállni, mégis úgy gondolom, hogy az SzDSz országgyűlési párt nélkül nem tudná kellő hatékonysággal irányítani a nemzetrabló folyamatokat. Ezért az SzDSz–nek országgyűlési pártra van szüksége. Mégpedig olyanra, amely SzDSz–es ugyan, de a nevéből az mégse legyen megállapítható. Aligha kell bizonygatnom, hogy egy ilyen megoldást találni nehéz, de a világot eluraló neo–ultraliberális blokk megoldotta ezt a kérdést.

 

Betelepítette az MDF–be Bokros Lajost, aki már csak a nevében létező ezen politikai párt liberálisaival, élükön Dávid Ibolyával elfoglalta e jobb sorsra érdemes pártot. Ekként az SzDSz a 2010. áprilisában esedékes általános országgyűlési képviselő–választáson már mint MDF fog színre lépni. És senkinek ne legyen kétsége, ezért leírom, hogy be is fog kerülni a Házba. A Hit Gyülekezete fogja gyűjteni a kopogtatócédulákat, és az MDF még létező, de megtéveszthető maradványa, valamint az SzDSz–es tábor ortodox része, továbbá a melegek és deviánsok rájuk fognak szavazni. A jobb– és baloldal médiája pedig mindent el fog követni azért, hogy e neo-ultraliberális  erő megkerülhetetlenül ott legyen a Házban. A liberálisok (pontosabban: a neo-ultraliberálisok) tehát már mint „nyugodt erő” fog megjelenni a politikai palettán.

 

Ne higgyék tehát, hogy az SzDSz–től meg tudnak szabadulni akként, hogy nem szavaznak rá. Mert az SzDSz más néven, mégpedig az MDF nevén fog indulni az országgyűlési mandátumokért. Ezért ha nem akarják e nemzetrontó erőt az Országgyűlésben pártként látni, úgy végleg nyugdíjba kell küldeniük nem csak a dicstelen SzDSz–t, hanem a kiérdemesült veterán–kaméleonokat, az MDF–et is. E párt törekvéseit ugyanis már vitathatatlanul a világ neo–ultraliberális erői, tehát a világ pénzügyeinek irányítói határozzák meg.

 

Lényege: az a „demokrácia”, ahol az SzDSz bankárainak 4 millió forint a nyugdíja, míg a magyar parasztnak bőven elegendő a 20.000.- forint, néhány száz forinttal megtoldva. Akinek pedig ez nem tetszik, az szélsőséges, fasiszta, rasszista, demokrácia– és EU–ellenes.

 

A fentiek nem vizionált képek, hanem a magyar tény. Ennek megváltoztatása csak a valóságos nemzeti erők összefogásával lehetséges. Ezért lépjünk közösen, mert egységben az erő. A kiút tehát nem liberális, nem szadeszos–fideszes, hanem magyar–magyar összefogás.

 

2009. Szent István napján

 

Dr. Torgyán József

mint a

Torgyán–Kisgazda–Koalíció

Elnöke

 

 

3.522 - A pályázat kiírója és lebonyolítója: Civil Dobogó Szív Egyesület H-2099 Pilisszentkereszt-Dobogókő, Fény u.5.


Von: Deli Árpád
Gesendet: péntek, 2009. szeptember 25. 14:20
An: Kutasi József
Betreff: Dobogókő

Wichtigkeit: Hoch


35221.png

35222.png
35223.png
35224.png