Levél az Alkotmánybíróság részére - új változat
Az Alkotmánybíróság
elnöke és tagjai részére
1015 Budapest, Donáti u. 35-45.
Postacím:1535 Budapest, Pf. 773
Tárgy: állásfoglalás kérése
Tisztelt Alkotmánybíróság!
Azzal a kéréssel fordulok az Alkotmánybírósághoz, hogy szíveskedjen tüzetesen áttekinteni levelem tartalmát, majd feltett kérdéseimre részletes, mindenre kiterjedő állásfoglalását postai úton küldje meg számomra.
1) Jelenlegi politikai rendszerünk demokratikusnak tekinthető-e akkor, amikor a 2012. január 1-jével hatályba léptetett, ám az a politikai pártok által létrehozott alaptörvényen nyugszik, miközben az 1989-es ideiglenes Alkotmányunk kimondja: a hatalom a néptől származik?
Mi az Alkotmánybíróság álláspontja erről az állampolgárokra mint a hatalom tulajdonosaira és azok jogaira vonatkozóan?
2) Volt-e joga a politikai pártoknak 2012. január 1-jén úgy az alaptörvényt érvénybe léptetni - amit az akkori, az országgyűlésben döntéshozó politikai pártok oly módon alkottak meg, hogy ezzel megszegték a népszuverenitás elvét, a hatalom tulajdonosait: a népet megfosztották önrendelkezési és alkotmányozó jogától -, hogy szándékuk, többek között, az Alkotmány hatályon kívül helyezésére irányult?
2a) Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint mind az állampolgárokra mint a társadalom alkotóira nézve, mind a társadalomra mint közösségre ennek a körülménynek milyen jogi következményei vannak-lehetnek rövid és hosszú távon?
3) Sérül-e a magyar állampolgárok joga akkor, amikor Magyarországon 800 éve hagyomány, hogy országgyűlési képviselő új Alkotmányt nem alkothat, hiszen ehhez a népnek van kizárólagos jogosultsága, amit az 1989-es ideiglenes Alkotmányban rögzítettek is az akkori képviselők azzal a céllal, hogy önmagukat korlátozzák a jogosultságok tekintetében?
A tényekről:
Ezeréves hagyomány alapján országunk neve: Magyarország.
Államunk neve: 1945-ig Magyar Királyság,
ezt követően Magyar Köztársaság,
ezután 1949-1989-ig Magyar Népköztársaság,
1989-2011-ig Magyar Köztársaság.
Ezek az államok jogfolytonosnak tekintették önmagukat az előző állammal.
2012. január 1-jén a politikai pártok (amelyhez joguk nem volt!!!) az alaptörvény megfogalmazásával deklaráltan létrehoztak egy új államot, amelyet Magyarországnak neveztek el.
Mindennek bizonyítékául álljon itt Magyarország alaptörvényének átmeneti rendelkezése 5. pontja:
„5. A kommunista diktatúra alatt elkövetett, a rendszer kiépítését és fenntartását célzó bűncselekmények üldözése nem volt lehetséges, mely lehetőség — a jogfolytonosságot megszakító alkotmányos fordulat híján — az első szabad választás után sem nyílt meg. Elmaradt a diktatúra vezetőinek felelősségre vonása, nemcsak jogi, de erkölcsi értelemben is. Az Alaptörvény hatályba lépésével lehetőség nyílik az igazság érvényesítésére."
4) Kérem az Alkotmánybíróság tájékoztatását arra vonatkozóan, hogy én mint állampolgár – megkérdezésem és beleegyezésem nélkül – hogyan találhatom magam egy új állam területén, valamint ebben az összefüggésben mint jogsérelmet szenvedett állampolgár kérem az Alkotmánybíróságot, fejtse ki fentiek vonatkozásában álláspontját.Milyen jogorvoslati lehetőségem van ebben a helyzetben?
4a) Fentiekkel szoros összefüggésben kérem az Alkotmánybíróság iránymutató álláspontját az állampolgári jogok sérülése tekintetében alábbiakat összevetve:
"A Magyar Köztársaság Alkotmánya, 1989-2011
I. Fejezet – Általános rendelkezések
2. § (2) A Magyar Köztársaságban minden hatalom a népé, amely a népszuverenitástválasztott képviselői útján, valamint közvetlenül gyakorolhatja.
(3) Senkinek a tevékenysége sem irányulhat a hatalom erőszakos megszerzésére vagy gyakorlására, illetőleg kizárólagos birtoklására. Az ilyen törekvésekkel szemben törvényes úton mindenki jogosult és egyben köteles fellépni."
"Magyarország alaptörvénye 2011-től
Alapvetés
A) cikk
Hazánk neve Magyarország.
B) cikk
(3) A közhatalom forrása a nép.
(4) A nép a hatalmát választott képviselői útján, kivételesen közvetlenül gyakorolhatja.
C) cikk
(3) Az Alaptörvény és a jogszabályok érvényre juttatása érdekében kényszer alkalmazására az állam jogosult."
5) Tekintettel a Magyarország nevű állam létrejöttére és annak körülményeire, az állampolgárok számára ebből körvonalazódik a jelenlegi közjogi helyzet, amely szerint az alaptörvény közjogilag érvénytelen. Ezen tény figyelembevételével kérem, az Alkotmánybíróság adjon választ arra, hogy 2012. január 1-jétől a magyar állampolgárok érdekeit kik képviselték az országgyűlésben?
Akik 2012-től törvénykezés címén iránymutatást adtak, azok jogosan tették-e, tehették-e ezt?
(Az alaptörvény életbe lépése, 2012. január 1-je előtt 2010-ben tartottak utoljára országgyűlési választásokat a Magyar Köztársaság területén!)
6) Mi a hivatalos álláspontja az Alkotmánybíróságnak arról, amelyet az alaptörvény C) cikkelyének (3) pontjában rögzítettek a politikusok:
„Az Alaptörvény és a jogszabályok érvényre juttatása érdekében kényszer alkalmazására az állam jogosult."
Ezt hogyan kell értelmeznie az állampolgárnak, mi ennek az üzenete, célja, mennyire áll ez összhangban emberi jogi alapvetésekkel?
6a) Lehet-e ezen kitétel után kijelenteni, hogy Magyarország demokratikus berendezkedésű ország, amely az állam túlhatalmát korlátozza az állampolgárok jogbiztonsága és jogainak gyakorlása érdekében?
7) A 2014-ben megtartott választásokat is a 2012-2014. közötti időszakban meghozott választási „törvény" alapján tartották meg. Ez az állampolgárok jogbiztonsága tekintetében milyen következményeket, esetleges hátrányokat hordozhat magában jelenüket és jövőjüket tekintve összevetve fenti körülményekkel, ami az alaptörvény életbe lépését jelenti?
8) A 2014. évben megtartott választások - ebben a tekintetben és a körülmények részletes figyelembevételével – érvényesnek tekinthetők-e? Válaszukban kérem az indok(ok) felsorolását is.
9) A magyar társadalom tekintetében állampolgárokat érintő jog- és érdeksérelem bekövetkezett-e a 2012. január 1-je utáni időszakot tekintve napjainkig?
10) Fenti tények ismeretében kijelenthető-e az Alkotmánybíróság álláspontja szerint, hogyalkotmányos válságot él meg az ország, azaz a társadalom, az állampolgárok?
11) Ebben az esetben melyek azok a körülmények és lehetőségek, amelyek az állampolgárok jog- és érdeksérelmeit megszüntetik, az Alkotmánybíróság szerint mik lehetnek az ezt célzó szükséges intézkedések?
Ennek érdekében - álláspontjuk szerint - az állampolgárok mit tehetnek helyzetük megváltoztatása és jogaik érvényesítése érdekében, mely jogi passzusok alapján járhatnak el?
Ezek a jogi passzusok érvényesek-e a Magyarország nevű, a politika által érvénytelenül létrehozott államban?
12) Kérem az Alkotmánybíróság tájékoztatását arról, hogy az állampolgárok miként tekinthetnek arra a helyzetre, amely 2012. január 1-je óta áll fenn, azaz aMagyarország nevű állam, amelyben élnek, az Európai Unió tagja-e jelenleg, mint ahogy azt teljes bizonyossággal tudhatták a Magyar Köztársaság területén élve.
13) Ugyanez a kérdés vonatkozik arra is, hogy a Magyarország nevű állam vajon a NATO tagja-e a jelenlegi közjogi helyzetet tekintve? Kérem, válaszukat indoklással alátámasztani szíveskedjenek.
14) Kérem tájékoztatásukat arról a nem elhanyagolható kérdésről is, hogy miként gondolkodhat jelen közjogi helyzetben az állampolgár az államadósság kérdéséről,előzőekhez hasonlóan, amely ugyanezen elv mentén vetődik fel: a Magyarország nevű, 2012-ben létrehozott új államnak van-e és ha van, mekkora az államadóssága, a magyar állampolgároknak ezzel kapcsolatban milyen jövőképpel, jogokkal és kötelezettségekkel kell számolniuk a továbbiakban?
15) Kérdezem az Alkotmánybíróságot, mi az álláspontja arról, hogy Magyarországon érvényesülnek-e 2012. január 1-je óta az ENSZ Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya I. rész. 1. cikkelyében rögzítettek, miszerint:
„Minden népnek joga van az önrendelkezésre. E jog értelmében a népek szabadon határozzák meg politikai rendszerüket és szabadon biztosítják gazdasági, társadalmi és kulturális fejlődésüket."
Kérem válaszuk megindoklását és amennyiben szükséges, tájékoztatást jogaim gyakorlásának lehetőségeiről és módjáról.
16) Kérem az Alkotmánybíróság állásfoglalását abban a vonatkozásban is, hogy az alábbiakban az állampolgári jogok gyakorlásának korlátozása fennáll-e, illetve a népszuverenitás elve sérült-e:
"Magyarország alaptörvénye
S) cikk
(1) Alaptörvény elfogadására vagy Alaptörvény módosítására irányuló javaslatot a köztársasági elnök, a Kormány, az országgyűlési bizottság, vagy országgyűlési képviselő terjeszthet elő.
8. Cikk
(3) Nem lehet országos népszavazást tartani
a) az Alaptörvény módosítására irányuló kérdésről; …"
17) Kérem, fejtse ki az Alkotmánybíróság álláspontját arra vonatkozóan, hogy az állampolgárok biztonságát, jogait sérti-e és ha igen, mekkora mértékben az alaptörvényben az alábbiakban megfogalmazott tétel, valamint jogosult-e az állampolgár az állam szavatolta biztonságra:
"XIX. cikk
(1) Magyarország arra törekszik, hogy minden állampolgárának szociális biztonságot nyújtson. Anyaság, betegség, rokkantság, özvegység, árvaság és önhibáján kívül bekövetkezett munkanélküliség esetén minden magyar állampolgár törvényben meghatározott támogatásra jogosult.
(3) Törvény a szociális intézkedések jellegét és mértékét a szociális intézkedést igénybe vevő személynek a közösség számára hasznos tevékenységéhez igazodóan is megállapíthatja."
18) Az alaptörvény 2011. április 25-én jelent meg a Magyar Közlönyben jól láthatóan Kövér László, az Országgyűlés elnöke, valamint Dr. Schmitt Pál köztársasági elnök aláírásával.
Mint tudjuk: 2012. március 29-én Tulassay Tivadar, a Semmelweis Egyetem rektora bejelentette, hogy a doktori tanács kezdeményezte Schmitt Pál doktori címének visszavonását, és még aznapra összehívta az egyetemi szenátust. Az egyetem szenátusa ugyanaznap 33:4 arányban elvette Schmitt Páltól a doktori címet.
Az alaptörvény azóta is dr. Schmitt Pál kézjegyével van ellátva. Ebben az esetben kérem az Alkotmánybíróság állásfoglalását arról, hogy ismert helyzet után a dr. Schmitt Pál aláírás hivatalosnak tekinthető-e 2012. március 29-től napjainkig?
Az eset napvilágra kerülése után ez a helyzet milyen jogi következményeket kellett volna maga után vonjon mind politikailag, mind jogilag, mind morálisan, mind etikailag az alaptörvény, a politikusi réteg tekintetében és a társadalomra vonatkozóan?
Álláspontjuk részletes kifejtését várom ebben a vonatkozásban is.
19) Jogi állásfoglalásukat várom abban a vonatkozásban is, miszerint a közintézményekben kötelező jelleggel kellett kihelyezni a Nemzeti Hitvallást mint az alaptörvény preambulumát. Melyik törvényi passzus adott erre iránymutatástanélkül, hogy az a szervezeti önrendelkezést ne sértené meg?
20) Kérem az Alkotmánybíróságot, adjon tájékoztatást arról is, hogy az Alapvető Jogok Biztosa hasonló kérdések felvetésével jogosult-e, illetve kötelessége-e megkeresni az Alkotmánybíróságot és állásfoglalását kérni ezen témakörben, ha ennek hátterét állampolgári megkeresés adja, és ha ő maga ebben a témakörben nem kompetens?
21) Fentieket összegezve: az Alkotmánybíróság véleménye alapján vajon elvárhatja-e joggal az állampolgár, hogy alkotmányos alapjoga legyen az élethez, az egészséghez, a jogbiztonsághoz való jog, valamint a nyugdíj, a társadalombiztosítás és a nép önrendelkezési joga?
Amennyiben az állampolgárok alkotmányos joga mindez, ezeket az alaptörvény mely passzusai szavatolják?
Amennyiben teljes körűen nem tudja az alaptörvény biztosítani ezeket a társadalom számára, úgy milyen alkotmányos jogi következményekkel kell számolnia mind a politikának, mind a társadalomnak?
22) Tekintettel arra, hogy az 1989-es ideiglenes Alkotmányunkat hatályon kívül helyezte a politika azáltal, hogy megalkotta az alaptörvényt, ebben a helyzetben az Alkotmánybíróságnak - elnevezését megdöbbentő módon változatlanul hagyva - milyen funkciója lehet?
Szerepét milyen vonatkozásban képes betölteni akkor, amikor Alkotmányunkat félretolva egy alaptörvényt hozott létre a politika - ezzel megszegve a népszuverenitás elvét?
Erről a helyzetről az Alkotmánybíróság sem akkor, sem azóta nem fejtette ki álláspontját, amelyet a társadalom úgy értelmez, hogy ezt a helyzetet az Alkotmánybíróság alkotmányjogilag elfogadhatónak tartotta és tartja napjainkban is.
Ebben a tekintetben is várom részletes okfejtésüket.
Várom az Alkotmánybíróság megtisztelő, minden kérdésemre kiterjedő részletes válaszát és azok indoklását.
Apponyi-Nagy Marianna
a Magyar Köztársaság
állampolgára