---------- Továbbított levél ----------
Feladó: Nemzeti Hirhalo <hirhalo@fw.hu>
Dátum: 2014. szeptember 16. 10:59
Tárgy: [Közlemény] Üzenet
Címzett: Kutasi József <jozsef@kutasi.eu>
Üzenet
Nemzetgyűlés, nagygyűlés, népgyűlés. Fogalmak, melyek nem akármilyen vihart kavarnak, és ezeregy kérdést vetnek fel.
Egy másodperc töredékéig sem vitatom a felmerült kérdések jogosságát, szükségességét és értelmét.
Ugyanakkor pont ezek azok a kérdések, amelyek megválaszolására fordított további idő, megölné a cselekvést.
Sokan - kinek-kinek habitusából, jelleméből fakadóan - , jószándékkal figyelmeztettek, vagy éppen fröcsögve ócsároltak a Nemzetegyesítő nemzetgyűlés (ami az egység teremtést hivatott szolgálni, és nem alkotmányozna, ahogyan ezt sokan beállítani próbálják) meghirdetése kapcsán.
A stílus, amellyel megszólítottak, nem érdekel, mert azt befolyásolni nem áll módomban, viszont a tartalmuktól eltekinteni nem lehet, mert véleményeket tükröz.
Feladó: Nemzeti Hirhalo <hirhalo@fw.hu>
Dátum: 2014. szeptember 16. 10:59
Tárgy: [Közlemény] Üzenet
Címzett: Kutasi József <jozsef@kutasi.eu>
  | |||
Vonalban levők száma 
Üzenet
Nemzetgyűlés, nagygyűlés, népgyűlés. Fogalmak, melyek nem akármilyen vihart kavarnak, és ezeregy kérdést vetnek fel.
Kell, nem kell? Milyen formában, hol, mikor van a helye? Ki, kik formálhatnak jogot arra, hogy e célból megszólítsák a Nemzetet? Mi legyen a célja, a módja? Kik mondhatják el véleményüket, és ki dönti azt el, hogy egy kérdésben kinek van igaza? Rejt-e veszélyeket egy ilyen esemény megrendezése, és annak várható mértéke felvállalható-e, vagy sem? Itt van az idő, vagy még nem aktuális? Egy másodperc töredékéig sem vitatom a felmerült kérdések jogosságát, szükségességét és értelmét.
Ugyanakkor pont ezek azok a kérdések, amelyek megválaszolására fordított további idő, megölné a cselekvést.
Sokan - kinek-kinek habitusából, jelleméből fakadóan - , jószándékkal figyelmeztettek, vagy éppen fröcsögve ócsároltak a Nemzetegyesítő nemzetgyűlés (ami az egység teremtést hivatott szolgálni, és nem alkotmányozna, ahogyan ezt sokan beállítani próbálják) meghirdetése kapcsán.
A stílus, amellyel megszólítottak, nem érdekel, mert azt befolyásolni nem áll módomban, viszont a tartalmuktól eltekinteni nem lehet, mert véleményeket tükröz.
Az elmúlt néhány évben sikerült kivívnom a jelenlegi rendszer ellenszenvét, csupán azzal, hogy nem kedvelem. (az okokat itt hosszan sorolhatnám) Ezzel a hozzáállással, akarva-akaratlanul a hasonló gondolkodásúak közé keveredtem, így igyekeztem személyesen is megismerni őket.
A nemzet felemelkedését szolgálók, vagy legalábbis az azt hirdetők véleménye a megoldásra vonatkozóan éppen annyi féle, ahányan vannak. Ebben rend sosem lesz. Ennek oka, hogy mindenki a saját adatbázisára hagyatkozva alkotja meg saját véleményét, értékrendjét, elképzelését. Mit is tehetne mást?
Ebben a kérdésben egyetértés csak és kizárólag akkor lehet, ha az adott téma szakértői valós - nem elferdített, vagy eltitkolt - információk alapján, elemezve a rendelkezésre álló adatokat, állapíthatják meg mi is valójában az igazság.
A jelenlegi helyzetben erre valós lehetőség nincs, mert a hatalom mostani birtokosai ebben ellenérdekeltek. Mindent elkövetnek annak érdekében, hogy az egy egységes álláspont az élet semmilyen területén ne valósulhasson meg.
Mi sem áll távolabb tőlem, minthogy azokkal küzdjek, harcoljak akikkel, váll-vállt vetve kellene haladnunk a közös cél felé. Ennek okán bátorkodtam felvetni azt az ötletet, hogy először változtassunk. A változás eredményeképpen pedig ismerjük meg a tényleges, hiteles, országunkra vonatkozó adatokat, tényeket., tárgyi és szellemi bizonyítékokat és ennek szellemében alakítsuk, immáron valójában együtt, közösen további sorsunkat. Erre kaptam felhatalmazást, az akkor éppen jelenlévő néhány tucat embertől.
Nemzetegyesítő nemzetgyűlés. Ez lett a neve.
A célja pedig a változás.
Kinek, milyen okból óhaja a változás, abban egyeztünk meg, hogy azt nem vizsgáljuk.
Akinek a jelenlegi helyzet nem jó, az nyilvánítsa ki, hogy neki baja van a világgal, és változtatni akar. Ne firtassuk, hogy miért, mi okból. Kinek ez fáj, kinek az. A közös megoldás, egy igazságosabb társadalmi berendezkedés megvalósítása.
Van ilyen?
Van!
Jogunk is van hozzá?
Az is van!
Csakhogy hol kezdjük? Merül fel a kérdés.
Talán ott, hogy jelentsük ki azt, ami nyilvánvaló. Azt, amit tud mindenki, akiben a kérdés egyáltalán felmerül. Ez pedig a következő:
Jelenleg az Országnak nincs Alkotmánya. Ezt alkotmányjogászok is állítják, persze elsősorban azok, akiknek már nem fáj munkahelyük elvesztése. A másik részük is tudja, csak nem mondja.
Mit is állítanak a haza jelenlegi "bölcsei" az általuk eszkábált Alaptörvényben?
Akkor nagyon egyszerű az élet! Ha a hatalmat jelenleg gyakorlóknak is ez a véleményük, ne szálljunk felesleges vitába, se velük, se senkivel. Az út adott, csak egy sziklát görgettek rá, ami elzárta a további lehetőségeinket. Ezt a sziklát kell elgurítani az útból és szabad a "pálya"!
Magyarul, meg kell szüntetni a törvénytelenséget és megnyílik az út.
Mihez is?
Meg kell teremtenünk a lehetőségét annak, hogy a társadalmunk egésze megismerhesse, mit is jelent az a kifejezés "Tiszteletben tartjuk történeti alkotmányunk vívmányait és a Szent Koronát, amely megtestesíti Magyarország alkotmányos állami folytonosságát és a nemzet egységét", ami a jelenlegi Alaptörvényben is szerepel.
Ha ez az Alaptörvény "Hitvallása", felmerül a kérdés, miért nem ez szerint élünk?
Hát azért, mert az idegen megszállók, nem engedik. A függetlennek hitt kormányunk keze meg van kötve. (más kérdés az, hogy önként és dalolva dugták a kezüket bilincsbe)
A nemzet felemelkedését szolgálók, vagy legalábbis az azt hirdetők véleménye a megoldásra vonatkozóan éppen annyi féle, ahányan vannak. Ebben rend sosem lesz. Ennek oka, hogy mindenki a saját adatbázisára hagyatkozva alkotja meg saját véleményét, értékrendjét, elképzelését. Mit is tehetne mást?
Ebben a kérdésben egyetértés csak és kizárólag akkor lehet, ha az adott téma szakértői valós - nem elferdített, vagy eltitkolt - információk alapján, elemezve a rendelkezésre álló adatokat, állapíthatják meg mi is valójában az igazság.
A jelenlegi helyzetben erre valós lehetőség nincs, mert a hatalom mostani birtokosai ebben ellenérdekeltek. Mindent elkövetnek annak érdekében, hogy az egy egységes álláspont az élet semmilyen területén ne valósulhasson meg.
Mi sem áll távolabb tőlem, minthogy azokkal küzdjek, harcoljak akikkel, váll-vállt vetve kellene haladnunk a közös cél felé. Ennek okán bátorkodtam felvetni azt az ötletet, hogy először változtassunk. A változás eredményeképpen pedig ismerjük meg a tényleges, hiteles, országunkra vonatkozó adatokat, tényeket., tárgyi és szellemi bizonyítékokat és ennek szellemében alakítsuk, immáron valójában együtt, közösen további sorsunkat. Erre kaptam felhatalmazást, az akkor éppen jelenlévő néhány tucat embertől.
Nemzetegyesítő nemzetgyűlés. Ez lett a neve.
A célja pedig a változás.
Kinek, milyen okból óhaja a változás, abban egyeztünk meg, hogy azt nem vizsgáljuk.
Akinek a jelenlegi helyzet nem jó, az nyilvánítsa ki, hogy neki baja van a világgal, és változtatni akar. Ne firtassuk, hogy miért, mi okból. Kinek ez fáj, kinek az. A közös megoldás, egy igazságosabb társadalmi berendezkedés megvalósítása.
Van ilyen?
Van!
Jogunk is van hozzá?
Az is van!
Csakhogy hol kezdjük? Merül fel a kérdés.
Talán ott, hogy jelentsük ki azt, ami nyilvánvaló. Azt, amit tud mindenki, akiben a kérdés egyáltalán felmerül. Ez pedig a következő:
Jelenleg az Országnak nincs Alkotmánya. Ezt alkotmányjogászok is állítják, persze elsősorban azok, akiknek már nem fáj munkahelyük elvesztése. A másik részük is tudja, csak nem mondja.
Mit is állítanak a haza jelenlegi "bölcsei" az általuk eszkábált Alaptörvényben?
"Tiszteletben tartjuk történeti alkotmányunk vívmányait és a Szent Koronát, amely megtestesíti Magyarország alkotmányos állami folytonosságát és a nemzet egységét.
Nem ismerjük el történeti alkotmányunk idegen megszállások miatt bekövetkezett felfüggesztését. Tagadjuk a magyar nemzet és polgárai ellen a nemzetiszocialista és a kommunista diktatúra uralma alatt elkövetett embertelen bűnök elévülését.
Nem ismerjük el az 1949. évi kommunista alkotmányt, mert egy zsarnoki uralom alapja volt, ezért kinyilvánítjuk érvénytelenségét." (Magyarország Alaptörvénye Nemzeti Hitvallás)
Akkor nagyon egyszerű az élet! Ha a hatalmat jelenleg gyakorlóknak is ez a véleményük, ne szálljunk felesleges vitába, se velük, se senkivel. Az út adott, csak egy sziklát görgettek rá, ami elzárta a további lehetőségeinket. Ezt a sziklát kell elgurítani az útból és szabad a "pálya"!
Magyarul, meg kell szüntetni a törvénytelenséget és megnyílik az út.
Mihez is?
Meg kell teremtenünk a lehetőségét annak, hogy a társadalmunk egésze megismerhesse, mit is jelent az a kifejezés "Tiszteletben tartjuk történeti alkotmányunk vívmányait és a Szent Koronát, amely megtestesíti Magyarország alkotmányos állami folytonosságát és a nemzet egységét", ami a jelenlegi Alaptörvényben is szerepel.
Ha ez az Alaptörvény "Hitvallása", felmerül a kérdés, miért nem ez szerint élünk?
Hát azért, mert az idegen megszállók, nem engedik. A függetlennek hitt kormányunk keze meg van kötve. (más kérdés az, hogy önként és dalolva dugták a kezüket bilincsbe)
Na, ez az igazi kérdés, és egyben hatalmas felkiáltójel a FIDESZ szavazó bázisának!
Remélem, eljut hozzátok ez az írás!
Vegyétek észre Fideszes honfitársaim, hogy az Alaptörvény Hitvallásának fent idézett sorai nektek íródtak! Ez egy segélykérés! Kinyújtott keze felétek a tudatára ébredt, haláltusáját vívó a jelenlegi hatalmat gyakorló fuldoklónak:
Akkor hát kinek is van lehetősége és joga cselekedni? Hát nekünk EMBEREK! Nekünk, az Isten adta Népnek! Ki másnak?
További hivatkozási alap: Emberi Jogok Nemzetközi Törvény 545(VI) határozata. (Minden népnek joga van az önrendelkezésre)
Lehet most azon vitatkozni, hogy kinek van joga, mikor és hova, megszólítani bennünket cselekedetre. Lehet ezen a kérdésen akadékoskodni, vitatkozni. Kérdés az, hogy visz-e bennünket ez előre?
Vettem a bátorságot, és felvetettem ezt az ötletet. Mellé álltak. Először néhányan, majd egyre többen, és most már bátran állíthatom, tömegek.
Óvnak, figyelmeztetnek jószándékkal, (vagy anélkül) a rendezvényt fenyegető veszélyekre. A minden bizonnyal bekövetkező provokációkra, a szervezést kísérő nem kívánatos jelenségekre, a hazugságokra, a félrevezetésekre, az ismert, vagy ismeretlen, vagy a magukat "valakinek" gondolókra, vagy a sikerben nem érdekelt odatolakodó személyekre.
Valós a veszély, jogosak a felvetések. Nincs vita! Érzékelem!
Ennek okán mit tehetek? Mondjam azt, hogy "bocs, hátha problémás az ügy, akkor hagyjuk, rántsak vállat?" vagy azt, hogy "megijedtem, oda sem megyek", vagy azt, hogy "felülök a dombra és végig nézem zsebre vágott kézzel, unott pofával az egészet?"
Ha csak egy ember jön ki azon a napon, aki azért jön, mert én adtam neki hitet, akkor azt sem hagyhatom cserben.
Ismerem azt az utat, amelyet évek óta követek, ismerem és vallom azokat az értékeket, amit EMBERI-nek neveznek. Erről az útról engem csak letaszajtani lehet. Hogy sikerül-e nekik, azon múlik, hányan éreznek hasonló szeretet embertársaik iránt, hányan éreznek a MÁSIK megoldatlan gondja iránt felelősséget. Hányan állunk ki egymásért, ahogyan egy, másért, másokért.
Nincs itt az idő, várjunk még! Mondják többen....
Aki ezt mondja, kérdezze meg a nincstelen, kilátástalan, önhibáján kívül tönkre tett életet élőt. Bírja-e még? És meddig? Ma négy millióan vannak, és minden óra elmúltával ez a szám nő és nem csökken! Gyengülünk, és nem erősödünk! Kérdezze meg az éhező, télen a fűtetlen iskolába reszkető gyermeket, boldog felhőtlen életet él-e?
Mire, vagy kire kell még várni?
Asthar kapitányra, aki majd rendet tesz helyettünk? Vagy a Szíriusziakra? A Plejádok küldötteire? Vagy a NATO-ra, Amerikára? Vagy Putyinra? Vagy várunk Krisztus második eljövetelére, hogy kiűzze a Gonoszt a Földről?
Nyitott vagyok. Sok mindent hajlandó vagyok elhinni.
Viszont van egy dolog, amiben nem hiszek, hanem határozottan TUDOM!
A Teremtő akarata, csakis a cselekedeteinken keresztül tud megnyilvánulni. Segíthet bárki, akár a fent említettek egyike, vagy mindegyike... ha van KINEK!
Ha van, aki tesz a változás érdekében, és kiáll magáért. Na, annak jár, vagy járhat a segítség! Egyébként meg nem, mert úgy hívják, hogy beavatkozás, ami nem megengedett sem égen, sem földön a szabad akarat megsértésének elve végett.
A kiálláshoz tudom, bátorság kell. Ezért csak a bátraknak szólok!
Csak azokat hívom, akinek van elég bátorsága a rendhez, a nyugalomhoz, a békéhez. Amelyik kutya ugat, az nem harap. Mondja a közmondás. Az a kutya ugat, amelyik fél, mert a saját hangjából meríti bátorságát. Az az ember, aki fél, az kiabál, ordít, jelszavakat skándál, gyűlölködik, fenyegetődzik. Ezt a hatalom érti. Ez ellen tenni is tud. Azokat le lehet fogni, azokat rabszállítóba lehet zsuppolni, azokat fogva lehet tartani, azokat meg lehet bélyegezni.
Ezek az egyedek ne jöjjenek, mert ártanak! Ártanak az ügynek, ártanak a nemzetnek, ártanak a jövőnek, ártanak mindenkinek. Gyávaságuk pedig ragályos lehet. Ha mégis jönnek, tudni fogjuk, minek jöttek. A gyengeség lesz az ismertető jelük.
Erről ismerszik, meg, hogy ki kivel van. Ki a provokátor és ki az, aki valami érdekében, és nem valami ellen tesz. Ennek tudatában viszont senkinek, semmitől nincs félni valója. A rendet ezen törésvonal mellett közösen, könnyedén fenntarthatjuk.
Azok jöjjenek, akiknek van bátorságuk a jobb világ eljövetele ÉRDEKÉBEN cselekvő csendben, cselekvő nyugalomban, cselekvő békében lenni, és tenni. Hogy mit? Na, majd azt élőszóban...
A hatalom a csendet, nyugalmat, békét nem tudja értelmezni. Nem lételeme, nem tudja megfogni, nem képes ellenére tenni.
Mindig lesznek gyáva emberek, akik saját gyávaságukat akarják kivetíteni másokra, hogy ne érezze magát egyedül. Az ilyen ember szerint soha nem lesz alkalmas az idő. Az ilyen ember mindig elő fogja húzni a kabát ujjába rejtett "ügynök" kártyát, a cselekvő erők lejáratására. Az ilyen ember azt hiszi az megoldás, ha az "ördögöt feljelenti az anyjánál", és olyan elmegyógyintézetbe való naivitással bír, hogy elhiszi, majd egyszer ott neki adnak igazat.
Gyere hát JÓEMBER, ha változást akarsz, nincs mitől aggódnod! Az igazságon kívül - ami egyébként is több mint elegendő -, a jogszerűség is melletted áll! Kövesd a szíved, benne a Zászlót! Neked repül! Érted! Érted? Ne törődj a károgókkal, nekik soha nem lesz alkalmas az időpont, nekik mindig lesz valami, amibe beleköthetnek.
Ha nem boldogulsz velük, de mégis megpróbálnád, tegyél fel néhány kérdést nekik. Ettől a jobb sorsra érdemes professzor is megsértődik, és nem kapsz rá választ. Ime:
- Ki az? aki cselekvésre hívhatja a Nemzetet
- Hívhatja-e bárki? vagy marad az örök reménytelenség
- Milyen felhatalmazás alapján? teheti, ha megteheti
- Mikor? lehet az időpont ami a legjobb lehet
- Milyen helyszínre? lehet szerveznie
- Milyen céllal? szólíthatja meg a Nemzetet
Magamra vállaltam, támogatókra találtam. Remélem Barátom, benned is! Szeretettel várlak!
Nemzetegyesítő nemzetgyűlés. 2014.Szeptember 21. 14 órától a budapesti Tabán területe.
Kiskunlacháza, 2014. szeptember 14.
a Zászlós
Remélem, eljut hozzátok ez az írás!
Vegyétek észre Fideszes honfitársaim, hogy az Alaptörvény Hitvallásának fent idézett sorai nektek íródtak! Ez egy segélykérés! Kinyújtott keze felétek a tudatára ébredt, haláltusáját vívó a jelenlegi hatalmat gyakorló fuldoklónak:
"Bennünket beszorítottak, tegyétek hát Ti a dolgotokat!"Akkor hát kinek is van lehetősége és joga cselekedni? Hát nekünk EMBEREK! Nekünk, az Isten adta Népnek! Ki másnak?
További hivatkozási alap: Emberi Jogok Nemzetközi Törvény 545(VI) határozata. (Minden népnek joga van az önrendelkezésre)
Lehet most azon vitatkozni, hogy kinek van joga, mikor és hova, megszólítani bennünket cselekedetre. Lehet ezen a kérdésen akadékoskodni, vitatkozni. Kérdés az, hogy visz-e bennünket ez előre?
Vettem a bátorságot, és felvetettem ezt az ötletet. Mellé álltak. Először néhányan, majd egyre többen, és most már bátran állíthatom, tömegek.
Óvnak, figyelmeztetnek jószándékkal, (vagy anélkül) a rendezvényt fenyegető veszélyekre. A minden bizonnyal bekövetkező provokációkra, a szervezést kísérő nem kívánatos jelenségekre, a hazugságokra, a félrevezetésekre, az ismert, vagy ismeretlen, vagy a magukat "valakinek" gondolókra, vagy a sikerben nem érdekelt odatolakodó személyekre.
Valós a veszély, jogosak a felvetések. Nincs vita! Érzékelem!
Ennek okán mit tehetek? Mondjam azt, hogy "bocs, hátha problémás az ügy, akkor hagyjuk, rántsak vállat?" vagy azt, hogy "megijedtem, oda sem megyek", vagy azt, hogy "felülök a dombra és végig nézem zsebre vágott kézzel, unott pofával az egészet?"
Ha csak egy ember jön ki azon a napon, aki azért jön, mert én adtam neki hitet, akkor azt sem hagyhatom cserben.
Ismerem azt az utat, amelyet évek óta követek, ismerem és vallom azokat az értékeket, amit EMBERI-nek neveznek. Erről az útról engem csak letaszajtani lehet. Hogy sikerül-e nekik, azon múlik, hányan éreznek hasonló szeretet embertársaik iránt, hányan éreznek a MÁSIK megoldatlan gondja iránt felelősséget. Hányan állunk ki egymásért, ahogyan egy, másért, másokért.
Nincs itt az idő, várjunk még! Mondják többen....
Aki ezt mondja, kérdezze meg a nincstelen, kilátástalan, önhibáján kívül tönkre tett életet élőt. Bírja-e még? És meddig? Ma négy millióan vannak, és minden óra elmúltával ez a szám nő és nem csökken! Gyengülünk, és nem erősödünk! Kérdezze meg az éhező, télen a fűtetlen iskolába reszkető gyermeket, boldog felhőtlen életet él-e?
Mire, vagy kire kell még várni?
Asthar kapitányra, aki majd rendet tesz helyettünk? Vagy a Szíriusziakra? A Plejádok küldötteire? Vagy a NATO-ra, Amerikára? Vagy Putyinra? Vagy várunk Krisztus második eljövetelére, hogy kiűzze a Gonoszt a Földről?
Nyitott vagyok. Sok mindent hajlandó vagyok elhinni.
Viszont van egy dolog, amiben nem hiszek, hanem határozottan TUDOM!
A Teremtő akarata, csakis a cselekedeteinken keresztül tud megnyilvánulni. Segíthet bárki, akár a fent említettek egyike, vagy mindegyike... ha van KINEK!
Ha van, aki tesz a változás érdekében, és kiáll magáért. Na, annak jár, vagy járhat a segítség! Egyébként meg nem, mert úgy hívják, hogy beavatkozás, ami nem megengedett sem égen, sem földön a szabad akarat megsértésének elve végett.
A kiálláshoz tudom, bátorság kell. Ezért csak a bátraknak szólok!
Csak azokat hívom, akinek van elég bátorsága a rendhez, a nyugalomhoz, a békéhez. Amelyik kutya ugat, az nem harap. Mondja a közmondás. Az a kutya ugat, amelyik fél, mert a saját hangjából meríti bátorságát. Az az ember, aki fél, az kiabál, ordít, jelszavakat skándál, gyűlölködik, fenyegetődzik. Ezt a hatalom érti. Ez ellen tenni is tud. Azokat le lehet fogni, azokat rabszállítóba lehet zsuppolni, azokat fogva lehet tartani, azokat meg lehet bélyegezni.
Ezek az egyedek ne jöjjenek, mert ártanak! Ártanak az ügynek, ártanak a nemzetnek, ártanak a jövőnek, ártanak mindenkinek. Gyávaságuk pedig ragályos lehet. Ha mégis jönnek, tudni fogjuk, minek jöttek. A gyengeség lesz az ismertető jelük.
Erről ismerszik, meg, hogy ki kivel van. Ki a provokátor és ki az, aki valami érdekében, és nem valami ellen tesz. Ennek tudatában viszont senkinek, semmitől nincs félni valója. A rendet ezen törésvonal mellett közösen, könnyedén fenntarthatjuk.
Azok jöjjenek, akiknek van bátorságuk a jobb világ eljövetele ÉRDEKÉBEN cselekvő csendben, cselekvő nyugalomban, cselekvő békében lenni, és tenni. Hogy mit? Na, majd azt élőszóban...
A hatalom a csendet, nyugalmat, békét nem tudja értelmezni. Nem lételeme, nem tudja megfogni, nem képes ellenére tenni.
Mindig lesznek gyáva emberek, akik saját gyávaságukat akarják kivetíteni másokra, hogy ne érezze magát egyedül. Az ilyen ember szerint soha nem lesz alkalmas az idő. Az ilyen ember mindig elő fogja húzni a kabát ujjába rejtett "ügynök" kártyát, a cselekvő erők lejáratására. Az ilyen ember azt hiszi az megoldás, ha az "ördögöt feljelenti az anyjánál", és olyan elmegyógyintézetbe való naivitással bír, hogy elhiszi, majd egyszer ott neki adnak igazat.
Gyere hát JÓEMBER, ha változást akarsz, nincs mitől aggódnod! Az igazságon kívül - ami egyébként is több mint elegendő -, a jogszerűség is melletted áll! Kövesd a szíved, benne a Zászlót! Neked repül! Érted! Érted? Ne törődj a károgókkal, nekik soha nem lesz alkalmas az időpont, nekik mindig lesz valami, amibe beleköthetnek.
Ha nem boldogulsz velük, de mégis megpróbálnád, tegyél fel néhány kérdést nekik. Ettől a jobb sorsra érdemes professzor is megsértődik, és nem kapsz rá választ. Ime:
- Ki az? aki cselekvésre hívhatja a Nemzetet
- Hívhatja-e bárki? vagy marad az örök reménytelenség
- Milyen felhatalmazás alapján? teheti, ha megteheti
- Mikor? lehet az időpont ami a legjobb lehet
- Milyen helyszínre? lehet szerveznie
- Milyen céllal? szólíthatja meg a Nemzetet
Magamra vállaltam, támogatókra találtam. Remélem Barátom, benned is! Szeretettel várlak!
Nemzetegyesítő nemzetgyűlés. 2014.Szeptember 21. 14 órától a budapesti Tabán területe.
Kiskunlacháza, 2014. szeptember 14.
Orosházi Ferenc a Zászlós