Feladó: mandinka.bt
Dátum: 2016. szeptember 23. 21:52
Tárgy: Alkotmánybíróság: unalom száműzve!
Címzett: jozsef@kutasi.eu
Változatlanul hengerelnek a bírósági döntések ellen lázadó indítványok. Íme a böngészőknek is kavalkádot ígérő legfrissebb, legközelebb, hétfőn-kedden, tárgyalandók serege.
2016. szeptember 23. 20:01
Alkotmánybíróság teljes ülésének döntésre váró témái
Rendvédelmi tárgyú köztestület tagja.
A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 305. § (3) bekezdés d) pontja alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz tárgyában vizsgálata.Az indítványozó állítja: a Magyar Rendvédelmi Kar tisztségviselőire és ügyintéző testületei nem tisztségviselői tagjaira vonatkozó összeférhetetlenségi szabályok új esetkörrel egészítették ki. Ez alapján a Magyar Rendvédelmi Kar tisztségviselője, az ügyintézői testületek nem tisztségviselő tagja nem lehet olyan személy, akit szakszervezeti tisztségviselőnek megválasztottak.
Az indítványozó szerint ez a sérelmezett rendelkezés diszkriminatív, az Alaptörvény XV. cikk (2) bekezdésébe ütközik. Ésszerű indokok nélkül zárja ki a szakszervezeti tisztségviselőket a rendvédelmi kari köztestületi tevékenységből, ellehetetleníti a megválasztásukat.Indítvány.pdf.
Fogyasztóvédelmi határozat bírósági felülvizsgálata.
A Kúria Kfv.III.37.633/2015/5. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata.
Az indítványozó erdővel borított ingatlanon gázkutakhoz létesített bekötővezetéket, ezt megelőzően a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 38. § (3) bekezdése alapján szolgalmi jog alapítását kezdeményezte az ingatlanok igénybevétele érdekében.
A közigazgatási hatóság az erdő helyreállításának (és a létesített vezetékek elbontásának) kötelezettségét írta elő, mert erdőhasználati engedélye lejárt. Az elsőfokú hatóság határozatát a másodfokon eljárt hatóság helybenhagyta, a bírósági felülvizsgálat során eljáró Kecskeméti Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság az indítványozó kereseti kérelmét elutasította, a Kúria pedig felülvizsgálati eljárása során a bíróság ítéletét hatályában fenntartotta.
Az indítványozó szerint mind a hatósági, mind a bírósági eljárásban sérült az Alaptörvény XIII. cikkében biztosított, tulajdonhoz való joga, mert a döntések bányaszolgálati jogát korlátozták. A gázkutak vonatkozásában hozott határozatok súlyosan sértik a jogalkalmazás egységének és a törvény előtti egyenlőség követelményét is. Indítvány: anonim.pdf.
Állatkínzás vétsége, bűnügyi költség.
A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 338. § (1) bekezdés alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló bírói kezdeményezés vizsgálata.
A folyamatban lévő büntetőügy vádlottja engedély nélkül tartható pisztolyával rálőtt a sértett tulajdonát képező vemhes birkára, amely a lövés következtében elpusztult. A vádlott a sértettnek ezzel kárt okozott. A bíróság által beszerzett szakértői vélemény szerint a vádlott által okozott kár az 50.000 forintot nem haladta meg, ezért az ügyész indítványozta, hogy a rongálás vétségének vádja alól a bíróság mentse fel a vádlottat és állapítsa meg felelősségét tulajdon elleni szabálysértés miatt. A bíróság észlelte, hogy a Be. 338. § (1) bekezdésének azon fordulata, amely a bűnügyi költség viseléséről rendelkezik szabálysértésért felelősségre vont vádlott esetében, alaptörvény-ellenes, így a büntetőeljárást felfüggesztette és az Alkotmánybírósághoz fordult.
Az indítványozó bíró álláspontja szerint mindez sérti a törvény előtti egyenlőség elvét, a diszkrimináció tilalmát, a tisztességes hatósági eljáráshoz és a tisztességes bírósági eljáráshoz való jogot. Indítvány: anonimizált.pdf.
I. Rendőr képmásának nyilvánossága.
A Fővárosi Törvényszék 56.Pf.632.194/2015/3. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata.
Az indítványozó médiaszolgáltató állítja: a támadott másodfokú döntés sérti a szabad véleménynyilvánításhoz és a sajtószabadsághoz fűződő alapjogait, figyelemmel a tárgyi rendőri intézkedésről készült képfelvétel indítványozó általi közzétételére.Álláspontja szerint a bíróság határozatában foglaltakkal ellentétben, nem terhelte őt olyan kötelezettség, hogy az intézkedő rendőr hozzájárulását kérje a képmása közzétételéhez. Indítvány.pdf.
II. Rendőr képmásának nyilvánossága.
A Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.186/2014/4. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata.
Az indítványozó hírportálján nyilvánosságra hozta egy közfeladatot ellátó rendőr képmását, aki polgári jogi pert indított a hírportál ellen.A bíróság az ítéletben megállapította, hogy a hírportál megsértette a rendőr képmása védelméhez fűződő személyiségi jogát azzal, hogy a képgalériájában a hozzájárulása nélkül közölte a képmását tartalmazó fényképet.
Az indítványozó állítja: a Fővárosi Ítélőtábla alaptörvény-ellenes módon állapította meg a panaszos által elkövetett jogsértés tényét, mert a per tárgyává tett felvételen a rendőr önként vállalt hivatása gyakorlása közben, egy közérdeklődésre számot tartó demonstráció alatt látható, annak közzététele nem öncélú módon történt, a rendőrről a felvétel nem közvetít negatív benyomást, a felvételen több személy is látható, és véleménye szerint azonosításra alkalmatlan módon került megjelenítésre.
Az indítványozó álláspontja szerint megállapítható, hogy a Fővárosi Ítélőtábla jogerős ítélete az Alaptörvény IX. cikk (1) bekezdése szerinti sérti a véleménynyilvánítás szabadságát, és a IX. cikk (2) bekezdése szerinti sajtó szabadságát. Indítvány_anonim.pdf.
Az indítványozó állítja: a Fővárosi Ítélőtábla alaptörvény-ellenes módon állapította meg a panaszos által elkövetett jogsértés tényét, mert a per tárgyává tett felvételen a rendőr önként vállalt hivatása gyakorlása közben, egy közérdeklődésre számot tartó demonstráció alatt látható, annak közzététele nem öncélú módon történt, a rendőrről a felvétel nem közvetít negatív benyomást, a felvételen több személy is látható, és véleménye szerint azonosításra alkalmatlan módon került megjelenítésre.
Az indítványozó álláspontja szerint megállapítható, hogy a Fővárosi Ítélőtábla jogerős ítélete az Alaptörvény IX. cikk (1) bekezdése szerinti sérti a véleménynyilvánítás szabadságát, és a IX. cikk (2) bekezdése szerinti sajtó szabadságát. Indítvány_anonim.pdf.
Társadalombiztosítási nyugellátás.
A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. LXXXI. törvény 83/C. §-a, valamint 102/I-102/K. §-ai alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére előterjesztett utólagos normakontroll indítvány vizsgálata.
Dr. Szabó Máté az alapvető jogok biztosa előadja: a jogosultsági feltételeket teljesítve megszerzett és ténylegesen folyósított nyugdíjra való jogosultság vagyoni értékű jog, melyet az Alaptörvény XIII. cikke véd. E jogosultság feltételhez kötése az Alaptörvény XIII. cikkének korlátozást jelenti, amelyre csak közérdekből és azzal arányosan van lehetőség.
A biztos álláspontja szerint azonban aránytalan a megszerzett tulajdon védelmét rövid időn belül és teljes mértékben megvonni olyan körülmény alapján (öregségi nyugdíj folyósítása és egyidejűleg munkaviszony fennállta), amely a tulajdonvédelem szempontjából nem értékelhető. Ind.pdf.
Földbizottság állásfoglalása, képviselő-testület döntésének közlése.
A mező-és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény 103/A. § (2) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló bírói kezdeményezés vizsgálata.
A helyi földbizottság állásfoglalása ellen kifogás benyújtására került sor, amelyet az illetékes képviselő-testület határozatával elbírált. A képviselő-testület határozatát a helyi földbizottsággal, a kifogást benyújtóval és a mezőgazdasági igazgatási szervvel közölték, míg az elővásárlásra jogosult felperes részére nem kézbesítették.
Az indítványozó álláspontja szerint a tisztességes eljáráshoz és a jogorvoslathoz való jogot sérti az a rendelkezés, amely nem biztosítja a jogos érdekét közvetlenül érintő döntés megismerésének lehetőségét. Indítvány.pdf
Az indítványozó álláspontja szerint a tisztességes eljáráshoz és a jogorvoslathoz való jogot sérti az a rendelkezés, amely nem biztosítja a jogos érdekét közvetlenül érintő döntés megismerésének lehetőségét. Indítvány.pdf
Kártérítés.
A Kúria Gfv.VII.30.164/2014/3. számú ítélete, a Fővárosi Ítélőtábla 9.Pf.22.082/2012/8. számú ítélete és a Fővárosi Törvényszék 2.P.26.457/2009/24. számú ítélet alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.
Az indítványozó felpereseket jelentős vagyoni kár, 14,9 % árfolyamveszteség érte, a Kezelési Szabályzat módosításai miatt, melynek nyomán a befektetési jegyek visszaváltására vonatkozó szabályok módosultak.
Az indítványozók keresetükben kérték a bíróságot, hogy kötelezze az alpereseket a szerződés teljesítésére és kártérítés megfizetésére, a keresetet azonban a bíróság elutasította. Az Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének fellebbezett rendelkezéseit helybenhagyta. Az indítványozók felülvizsgálati kérelmet terjesztettek elő, azonban a Kúria is a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.
Az indítványozók álláspontja szerint a támadott ítéletek sértik a jogbiztonság követelményét, a tulajdonhoz való jogot, a tisztességes eljáráshoz való jogot, valamint a pártatlan bírói eljáráshoz és a jogorvoslathoz való jogot is.Indítvány:_anonimozált.pdf.
Az indítványozók álláspontja szerint a támadott ítéletek sértik a jogbiztonság követelményét, a tulajdonhoz való jogot, a tisztességes eljáráshoz való jogot, valamint a pártatlan bírói eljáráshoz és a jogorvoslathoz való jogot is.Indítvány:_anonimozált.pdf.
Az Alkotmánybíróság 1. öttagú tanácsának döntésre váró témái.
Végrehajtási kifogás, behajtási jutalék.
Az 1991. évi XLIX. tv. (Cstv.) 11. § (2) bek. c) pontja és a 21/C. §-a, a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. tv. 52. § g) pontja, 54. § (1) bek. g) pontja és a 254. § (3) bek., valamint a bírósági végrehajtói díjszabásról szóló 14/1994. (IX. 8.) IM r. 3. § 7. § (1) bek., 8. § (1) bek., a Váci Járásbíróság 1412-12 Vh.256/2010/95. számú határozata és a Budapest Környéki Törvényszék 3.Pkf.51.905/2014/3. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.
Az indítványozó - adós - csődeljárást kezdeményezett maga ellen és a hitelezőivel csődegyezséget kötött, amelyben vállalta, hogy egy összegben megfizeti a fizetési moratórium hatálya alá eső követelést. Az adós a fizetési moratórium hatálya alá nem eső tartozására fizetési könnyítést kapott, amelyet azonban nem teljesített előírásszerűen, ezért végrehajtási eljárás lefolytatását kezdeményeztek ellene. Az indítványozó végrehajtási kifogást terjesztett elő, amelyben kérte az elsőfokú bíróságot, hogy semmisítse meg a végrehajtási díjjegyzék behajtási jutalékra vonatkozó rendelkezéseit. Az elsőfokú bíróság a végrehajtási kifogásnak csak részben adott helyt, amely végzést a másodfokú bíróság is helybenhagyott.
Az indítványozó szerint a kifogásolt jogszabályi rendelkezések és a támadott ítéletek sértik a jogállamiság elvét, a tisztességes eljáráshoz és a jogorvoslathoz való jogot.Indítvány: anonimizált.pdf.
Az indítványozó szerint a kifogásolt jogszabályi rendelkezések és a támadott ítéletek sértik a jogállamiság elvét, a tisztességes eljáráshoz és a jogorvoslathoz való jogot.Indítvány: anonimizált.pdf.
Bírói szolgálati jogviszony megszüntetése.
A Székesfehérvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 2.M.189/2014/32. számú részítélete és a Székesfehérvári Törvényszék 2.Mf.20.664/2015/4. számú részítélete elleni alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.
Az indítványozó előadja: bírói tisztségéből felmentették. Felmentése jogellenességének megállapítása iránt pert kezdeményezett. A bíróság a keresetét elutasította. A munkaügyi perben a Székesfehérvári Törvényszéket, mint alperest az OBH Jogi Képviseleti Osztálya képviselte. Ez az indítványozó álláspontja szerint alapvető alkotmányossági és pártatlansági problémákat vet fel.
Az indítványozó véleménye szerint az, hogy a bíróságok ellen a tisztességes eljárás megsértése miatt, a bírák és más bírósági alkalmazottak munkaügyi pereiben, vagy egyéb kártérítés iránt indított perekben az OBH képviselheti az alperesi pozícióban levő bíróságokat alapvetően sérti az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdése szerinti pártatlan ítélkezéshez való jogot. Indítvány.pdf
Az indítványozó véleménye szerint az, hogy a bíróságok ellen a tisztességes eljárás megsértése miatt, a bírák és más bírósági alkalmazottak munkaügyi pereiben, vagy egyéb kártérítés iránt indított perekben az OBH képviselheti az alperesi pozícióban levő bíróságokat alapvetően sérti az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdése szerinti pártatlan ítélkezéshez való jogot. Indítvány.pdf
Ingatlan-nyilvántartás, használati jog.
A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 12.K.31.917/2014/15. számú és 12.K.31.916/2014/15. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.
Az indítványozó - perbeli felperes - használati jog átadási szerződést kötött, amelynek az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzését kérte. A bejegyzésre vonatkozó kérelmet az elsőfokú hatóság elutasította. A fellebbezést követően a másodfokú hatóság határozatával helybenhagyta az elsőfokú végzést. Az indítványozó ezután keresetében kérte a bíróságtól a határozat megváltoztatását és a bejegyzési kérelem teljesítését, azonban a bíróság az indítványozó keresetét elutasította.
Az indítványozó szerint a támadott döntések - amelyek tényállásukat és tartalmukat tekintve azonosak - sértik a tulajdonhoz és a tisztességes hatósági eljáráshoz való jogát. Indítvány.pdf.
Az indítványozó szerint a támadott döntések - amelyek tényállásukat és tartalmukat tekintve azonosak - sértik a tulajdonhoz és a tisztességes hatósági eljáráshoz való jogát. Indítvány.pdf.
Taggyűlési meghívó kötelező mellékletei.
A Kúria Gfv.VII.30.343/2014/6. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.
Az indítványozó álláspontja szerint a támadott bírói döntés sérti a jogállamiság, a jogbiztonság és a tisztességes eljárás követelményét, mivel az eljárt bíróság a taggyűlési határozat hatályon kívül helyezése tárgyában folyamatban volt perében - figyelemmel a taggyűlési meghívó kötelező mellékleteire - nem tett eleget tényállás tisztázási és indokolási kötelezettségének, valamint a döntés sérti a közérthetőség követelményét is..Indítvány.pdf.
Közszolgálati dolgozó lakhatási támogatása.
A Kúria Kfv.IV.35.080/2015/4. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.
Az indítványozó előadja: az illetékes közigazgatási hatóság a lakhatási támogatás iránti kérelmét elutasította, mivel közszolgálati tisztviselői jogviszonya alapján arra nem volt jogosult. A bíróság a keresetét elutasította. A Kúria a döntést hatályában fenntartotta.
Az indítványozó álláspontja szerint a sérelmezett jogszabályi rendelkezés, valamint a bírói döntések sértik az Alaptörvény XV. cikk (2) bekezdése szerinti diszkrimináció tilalmának elvét, valamint közvetve sérti a XII. cikk (2) bekezdését is. Indítvány.pdf.
Az Alkotmánybíróság 2. öttagú tanácsának döntésre váró témái.
Közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata, adóbírság.
A Kúria Kfv.VI.35.267/2013/5. számú ítélete, a Kúria Kfv.III.35.201/2015/6. számú végzése, a Fővárosi Törvényszék 6.K.30.611/2012/8. számú ítélete és a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 16.K.32.234/2014/6. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.
Az indítványozó gazdasági társasággal - perbeli felperessel - szemben az illetékes adóhivatal ellenőrzést végzett, amelynek során megállapította, hogy bevallásában az energiaadót nem tüntette fel. Az illetékes hatóság végül első- és másodfokú határozatával adóbírságot és késedelmi pótlékot állapított meg, azonban az indítványozó bírósághoz fordult és keresetében kérte a határozatok bírósági felülvizsgálatát. A Kúria ítéletében az adóhatóság határozatát oly módon megváltoztatta, hogy az adóbírságot eltörölte, ezt meghaladóan pedig a keresetet elutasította.Az indítványozó álláspontja szerint a támadott döntések sértik a tulajdonhoz való jogot, a diszkrimináció tilalmát és a tisztességes eljáráshoz való jogot. Indítvány: anonimizált.pdf.
Adóügy.
A Kúria Kfv.III.35.145/2015/12. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.
Az adóhatóság az indítványozó terhére adókülönbözet, adóbírság és késedelmi pótlék fizetési kötelezettséget állapított meg. A bíróság - a közigazgatási határozat felülvizsgálata iránti perben - a közigazgatási határozatot hatályon kívül helyezte és az I. fokú hatóságot új eljárás lefolytatására kötelezte. A Kúria a döntést hatályában fenntartotta.
Az indítványozó álláspontja szerint a bíróság eljárása során korlátozta az iratbetekintési jogát, figyelmen kívül hagyta az általa becsatolt bizonyítékokat, valamint nem bírálta el a kérelmét. Mindezzel megsértette az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésében foglalt tisztességes bírósági eljáráshoz való jogát. Ind.kieg.pdf.
Környezetvédelmi ügy, közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata.
A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 39.Kpk.46.340/2015/10. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.
Az indítványozónak - perbeli gazdasági társaság - környezetvédelmi termékdíj visszatérítési igénye keletkezett, amelyre kérelmet terjesztett elő. A megismételt eljárásban az indítványozó kérelmeit az illetékes hatóság elutasította, mivel a kérelmet az indítványozó a törvényi határidőn túl nyújtotta be. A döntés ellen az indítványozó keresetet nyújtott be és kérte a bíróságtól a támadott döntés megváltoztatását, hatályon kívül helyezését, illetve az illetékes hatóság új eljárásra utasítását. A bíróság az indítványozó felülvizsgálati kérelmét elutasította.
Az indítványozó álláspontja szerint a támadott döntés sérti a jogbiztonság elvét, valamint a tisztességes eljáráshoz és a jogorvoslathoz való jogot is. Ind.kieg.pdf.
Kártérítés.
A Szegedi Törvényszék 2.Pf.21.785/2015/4. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.
Az indítványozó a személygépkocsijával balesetezett, a balesetben a másik gépjármű tulajdonosa azonban nem ismerte el a felelősségét. Az indítványozó által indított fizetési meghagyásos eljárás perré alakult. A másodfokon eljárt bíróság kötelezte indítványozót az eljárási illeték és fellebbezési díj megfizetésére.
Az indítványozó állítja: a Szegedi Törvényszék határozata megsértette az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdése szerinti jogállamiság elvét, a tisztességes eljáráshoz való jogát, mert, nem pártatlan hanem részlehajló, indokolása nem megalapozott, több helyen ellentmondásos. Sérült a XXVIII. cikk (1) bekezdésébe foglalt tisztességes bírósági eljáráshoz való joga, mert a bíróság a rendelkezésre álló eljárási lehetőségek közül az indítványozóra nézve a leghátrányosabb megoldást választotta. Továbbá sérült a XXVIII. cikk (7) bekezdésébe foglalt jogorvoslathoz való joga is, ugyanis a pertárgy értéke miatt felülvizsgálattal nem élhetett, valamint a XIII. cikk (1) - (2) bekezdésébe foglalt tulajdonhoz való joga is, mert a tényleges kára helyett annak 30%-ra tarthat csak igényt. Indítvány. anonim.pdf.
Az indítványozó állítja: a Szegedi Törvényszék határozata megsértette az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdése szerinti jogállamiság elvét, a tisztességes eljáráshoz való jogát, mert, nem pártatlan hanem részlehajló, indokolása nem megalapozott, több helyen ellentmondásos. Sérült a XXVIII. cikk (1) bekezdésébe foglalt tisztességes bírósági eljáráshoz való joga, mert a bíróság a rendelkezésre álló eljárási lehetőségek közül az indítványozóra nézve a leghátrányosabb megoldást választotta. Továbbá sérült a XXVIII. cikk (7) bekezdésébe foglalt jogorvoslathoz való joga is, ugyanis a pertárgy értéke miatt felülvizsgálattal nem élhetett, valamint a XIII. cikk (1) - (2) bekezdésébe foglalt tulajdonhoz való joga is, mert a tényleges kára helyett annak 30%-ra tarthat csak igényt. Indítvány. anonim.pdf.
Kártérítés megfizetése.
A Székesfehérvári Törvényszék 1.Pf.198/2015/4. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.
Az indítványozó vadásztársaság a panasz alapjául szolgáló, kártérítés megfizetése iránti eljárás III. rendű alperese volt. Az elsőfokú bíróság az I., II. és III. rendű alperest egyetemlegesen kötelezte kártérítés megfizetésére. Az ítélet ellen a II. fokú alperes fellebbezett, a másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet a fellebbezett részében megváltoztatta, így a fellebbezés sikerre vezetett, a II. fokú alperes teljes egészében pernyertes lett.
Az indítványozó előadja: számára a fellebbezés folytán folyamatban lévő másodfokú eljárásról az eljárást jogerősen lezáró, a sérelmezett bírói döntés kézhezvételekor szerzett először tudomást. Álláspontja szerint azzal, hogy a másodfokú bíróság nem kézbesítette számára a másodfokú eljárás iratait, olyan súlyos eljárásjogi hibát vétett, ami következtében a III. rendű alperesként a perrel érintett felekhez képest hátrányos helyzetbe került, ezért sérült az Alaptörvény XV. cikke (1) bekezdése szerinti alapjoga. Ezen kívül, az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdése szerinti tisztességes eljáráshoz való joga is sérült, mert a másodfokú eljárásból teljesen ki lett zárva, így a fegyverek egyenlőségének elve sem érvényesülhetett. Végül, mivel csatlakozó fellebbezés előterjesztésére sem volt lehetősége, az Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdése szerinti jogorvoslathoz való joga is sérült. Indítvány_anonim.pdf.
Közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata, területalapú támogatások.
Az Egri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 9.K.27.223/2015/7. számú ítélete, valamint a 2007. évi XVII. törvény 12. § (4) bekezdése elleni alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.
Az indítványozó egységes területalapú támogatási kérelmet nyújtott be a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalhoz. Az elsőfokú hatóság elutasította a kérelmét, a másodfokú hatóság az elsőfokú hatóság határozatát helybenhagyta. Az Egri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság az indítványozó keresetét szintén elutasította.
Az indítványozó álláspontja szerint a támadott bírói döntés sérti az Alaptörvény XXIV. cikk (1) bekezdésébe foglalt tisztességes eljáráshoz való jogát, mert a hatóság és a bíróság olyan határozat alkalmazásával állapított meg szankciót, mely jogsértő jegyzőkönyvön alapul, és az ügyintézési határidőt nem tartalmazza. Sérült továbbá a XXVIII. cikk (1) bekezdésébe foglalt tisztességes bírósági eljáráshoz való joga is, mert az ítélet nem tartalmazza a jogszabály által előírt kötelező tartalmi elemeket. Továbbá a határozat nem egyeztethető össze a B) cikk (1) bekezdésébe foglalt jogállamiság követelményével sem. A megsemmisíteni kért jogszabályt azért nem alkalmazta a bíróság az ítéletében, mert a hatóságok és a bíróságok részéről jogvita folyik arról, hogy a hatóságnak a jogsértés észlelését követően meg kell-e indítania a határozatok visszavonására, megsemmisítésére irányuló eljárásokat, és kell-e ebben a tárgyban döntést hoznia. Indítvány. anonim.pdf.
Az Alkotmánybíróság 3. öttagú tanácsának döntésre váró témái.
Felmondás jogellenessége miatti kártérítés.
A Győri Ítélőtábla Gf.V.20.236/2014/8/I. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.
Az indítványozó jogellenesnek tekintett felmondással összefüggésben vagyoni és nem vagyoni kára megtérítése érdekében pert indított. Álláspontja szerint az elsőfokú és a másodfokú bíróság döntéseisértik az Alaptörvény XIII. cikk (1) bekezdése szerinti tulajdonhoz való jogát, mivel elutasították a kártérítési igényét. Indítvány.pdf.
Személyiségi jog megsértése.
A Debreceni Ítélőtábla Pkf.II.20.608/2015/2. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.
Az indítványozó gazdasági társasága közös képviselői tevékenységet folytatott társasházak részére. Személyiségi jogai megsértése, és kártérítés miatt keresetet indított egy lakó ellen, melyet az alapügyben eljárt bíróságok elutasítottak.
Az indítványozó szerint a bíróság döntése megsértette Alaptörvény II. cikke szerinti emberi méltósághoz való jogát, valamint a VI. cikk (1) bekezdésébe foglalt jóhírnév tiszteletben tartásához való jogát, a IX. cikk (4) bekezdésébe foglalt véleménynyilvánítás szabadságához való jogát, a XII. cikk (1) bekezdésébe foglalt munka és foglalkozás szabad megválasztásához való jogát. Sérült a XV. cikk (1) bekezdése szerinti törvény előtti egyenlőséghez való joga, mert a bíróság több bizonyítási indítványát is elutasította. Sérült továbbá a XVII. cikk (3) bekezdésébe foglalt munkavállaló egészséghez, méltósághoz való joga, és a XX. cikk (1) bekezdésébe foglalt testi és lelki egészséghez való joga, mert a per hatására az egészsége is jelentősen megromlott. Sérült a XXIV. cikk (2) bekezdése alapján a kára megtérítéséhez való joga, valamint a XXVIII. cikk (1) bekezdésébe foglalt tisztességes bírósági eljáráshoz való joga, mert a bíróság nem megfelelően tárta fel a tényeket, és nem megfelelő jogi minősítést vont le azokból, és sérült a (7) bekezdés szerinti jogorvoslathoz való joga is, amikor a perújítási kérelmét elutasította. Indítvány.pdf.
Az indítványozó szerint a bíróság döntése megsértette Alaptörvény II. cikke szerinti emberi méltósághoz való jogát, valamint a VI. cikk (1) bekezdésébe foglalt jóhírnév tiszteletben tartásához való jogát, a IX. cikk (4) bekezdésébe foglalt véleménynyilvánítás szabadságához való jogát, a XII. cikk (1) bekezdésébe foglalt munka és foglalkozás szabad megválasztásához való jogát. Sérült a XV. cikk (1) bekezdése szerinti törvény előtti egyenlőséghez való joga, mert a bíróság több bizonyítási indítványát is elutasította. Sérült továbbá a XVII. cikk (3) bekezdésébe foglalt munkavállaló egészséghez, méltósághoz való joga, és a XX. cikk (1) bekezdésébe foglalt testi és lelki egészséghez való joga, mert a per hatására az egészsége is jelentősen megromlott. Sérült a XXIV. cikk (2) bekezdése alapján a kára megtérítéséhez való joga, valamint a XXVIII. cikk (1) bekezdésébe foglalt tisztességes bírósági eljáráshoz való joga, mert a bíróság nem megfelelően tárta fel a tényeket, és nem megfelelő jogi minősítést vont le azokból, és sérült a (7) bekezdés szerinti jogorvoslathoz való joga is, amikor a perújítási kérelmét elutasította. Indítvány.pdf.
Aktív korúak ellátása.
A Székesfehérvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 10.K.27.134/2013/53. számú ítélete, valamint a Kúria Kfv.III.35.3666/2014/14. számú ítélete elleni alkotmányjogi befogadhatóságának vizsgálata.
Az idegen anyanyelvű indítványozók az aktív korúak ellátása tárgyában hozott közigazgatási határozat bírói felülvizsgálatát kérték, majd fordultak a Kúriához. Indítványukban elsődlegesen az anyanyelv használathoz való jog sérülésére hivatkoznak.
Állításuk szerint már a közigazgatási szakaszban is megfosztották őket az anyanyelv használatának jogától, amennyiben a hatósági döntéseket nem fordították le számukra. A bírói szakaszban is nekik kellett gondoskodniuk a fordításról, viselni annak költségeit. A magyar nyelv nem értése miatt méltánytalan hátrány érte őket, a bíróság a tényeket eltorzította, az eljárást szándékosan elhúzta. Mindezek alapján sérült az Alaptörvény II. cikke szerinti emberi méltósághoz, a XXIX. cikk (1) bekezdésben foglalt anyanyelv használathoz, a XXIV. cikk (1) bekezdése szerinti tisztességes hatósági eljáráshoz, valamint a XV. cikk (2) bekezdése szerinti hátrányos megkülönböztetés tilalmához fűződő alapjoguk. Sérelmezik a Kúria azon állítását is, miszerint a magyar nyelvet jól ismerik. Hivatkoznak arra is, hogy a jogszabályokat nem ismerik, ezért nem tudták saját élethelyzetükre megfelelően alkalmazni azokat, mindezt, valamint életkörülményeiket sem vették azonban figyelembe az eljáró szervek. Indítvány.pdf.
Építményadó.
A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 9.K.30.081/2015/14. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.
Felperes indítványozót a Budapest Főváros XIV. Kerület Zuglói Polgármesteri Hivatal építményadó fizetésére kötelezte, amelyet fellebbezése folytán Budapest Főváros Kormányhivatala helybenhagyott. A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a felülvizsgálati eljárásában pedig megállapította, hogy a másodfokú döntés megalapozott és jogszerű, így az indítványozó felperes keresetét elutasította, az ítélete elleni fellebbezést kizárta.
Az indítványozó álláspontja szerint ,mindez sérti az Alaptörvény XV. cikk (1) bekezdése szerinti, törvény előtti egyenlőség szabályát. A párhuzamos jogalkotás tilalmának alkotmányos követelményével pedig ellentétes az, hogy azonos adótárgyakat (lakásokat) eltérő adónemmel adóztatnak. Esetében a kommunális adó helyett a jóval magasabb építményadót róttak ki rá, ami az egyenlő bánásmód elvét is sérti. Indítvány:_anonim.pdf.
Az indítványozó álláspontja szerint ,mindez sérti az Alaptörvény XV. cikk (1) bekezdése szerinti, törvény előtti egyenlőség szabályát. A párhuzamos jogalkotás tilalmának alkotmányos követelményével pedig ellentétes az, hogy azonos adótárgyakat (lakásokat) eltérő adónemmel adóztatnak. Esetében a kommunális adó helyett a jóval magasabb építményadót róttak ki rá, ami az egyenlő bánásmód elvét is sérti. Indítvány:_anonim.pdf.
Bíró pártatlansága.
A Debreceni Ítélőtábla Gf.III.30.372/2015/4. számú ítélete, a Nyíregyházi Törvényszék Gazdasági Kollégiuma 8.G.15-14-040178/7. számú ítélete, valamint a Nyíregyházi Törvényszék 4.Gpk.15-14-050173/2. számú végzése, és egyes jogszabályi rendelkezések elleni alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.
Az indítványozó állítja: a Nyíregyházi Törvényszék nem biztosította számára az Alaptörvény XXVIII. cikkének (1) bekezdésébe foglalt tisztességes eljáráshoz való jogát, mert egy közel százmillió forint értékű kártérítési per elsőfokú eljárásában ugyanaz a bíró döntött a felelősség és kártérítés mértékéről, aki a polgári per alapjául szolgáló felszámolási eljárásokban határozatokat hozott, eljárási cselekményeket hagyott jóvá.
Az indítványozó szerint a jelenlegi jogi szabályozás nem biztosítja a pártatlan bírósághoz való jogot, mert felhatalmazást ad arra a bíróságoknak, hogy a „mindent szabad ami nem tilos" elvet követve a felszámolási eljárás bírájának személye megegyezzen a felszámolási eljárásból eredő kártérítési per bírájával. A bíróság elfogult határozata ellen pedig miután jogorvoslattal nem élhetett sérült a jogorvoslathoz való joga, továbbá a jogállamiság elve is. Indítvány.anonimpdf.pdf.
Bartha Szabó József