Feladó: mandinka.bt
Dátum: 2016. szeptember 23. 17:07
Tárgy: Folytatódik a törvényalkotási dömping
Címzett: jozsf@kutasi.eu
From: mandinka.bt
Tucatnyi törvényjavaslat a napirenden. Három olyanról is tárgyal a Tisztelt Ház, melyek elfogadását a határozottnál is határozottabban szorgalmaz a Kereszténydemokrata Néppárt.
2016. szeptember 23. 16:26
Napirend előtti felszólalások, majd interpellációk, azonnali kérdések és válaszok élénkítik újra a parlamenti ülés hangulatát. Azonban, ha nem is a leghangosabbnak, de fő eseménynek hétfőn és kedden is változatlanul a törvényjavaslatok általános vitái ígérkeznek.
Összeállításunk különlegessége: rákattintva, eredetiben olvashatóak a tárgyalandó, emlékezésre, emlékeztetésre avagy feledésre méltó javaslatok.
Törvényjavaslatok, módosítások.
Habsburg Ottó Alapítvány.
A törvényjavaslat célja a Habsburg Ottó Alapítvány létrehozásához szükséges jogszabályi keret meghatározása, amely elvi éllel támogatja az alapítvány létrehozását, melyről a kormány, mint alapító köteles gondoskodni..
Előterjesztők: dr. Semjén Zsolt, dr. Vejkey Imre (KDNP), Lázár János (Fidesz).Szövege: PDF.
Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2006. évi LXV. törvény, valamint a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény módosításáról.
Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2006. évi LXV. törvény módosítása lehetőséget teremt a kormány számára, hogy külön törvény rendelkezése alapján alapítványt hozzon létre. A civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefügg ő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény módosítása a kormány által külön törvény által létrehozott alapítványok bejegyzésével kapcsolatos speciális eljárási szabályait határozza meg.
Előterjesztők: dr. Semjén Zsolt, dr. Vejkey Imre (KDNP), Lázár János (Fidesz).Szövege: PDF.
Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény módosításáról.
A ragadványnevek viselése tekintetében engedményt fogalmaz meg a módosítás. Így lehetővé válik, hogy egy, az anyakönyvbe korábban bejegyzett ragadványnév viselhetővé váljon többtagú családi névként, ha a szándékot írásban bejelentik. A felmenő születési anyakönyvi bejegyzésében szereplő ragadványnév viselését írásban lehet kérni.
Előterjesztők: dr. Semjén Zsolt, dr. Vejkey Imre (KDNP) Gyopáros Alpár (Fidesz).Szövege: PDF
Magyarország Kormánya és Türkmenisztán Kormánya között a jövedelem- és a vagyonadók területén a kettős adóztatás elkerüléséről és az adóztatás kijátszásának megakadályozásáról szóló egyezmény kihirdetéséről.
A kétoldalú gazdasági kapcsolatok fejlődését nagymértékben elősegíti a jogilag megfelelően szabályozott gazdasági környezet. Az új adóegyezmény megkötése kedvezőbb, áttekinthetőbb gazdasági és jogi hátteret biztosít mindkét szerződő fél befektetői számára. A Magyarország és Türkmenisztán által 2016. június 1-én, Budapesten aláírt között kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény fő célja az adóztatás szabályozása, kiszámíthatóvá tétele a kétoldalú kapcsolatokban. Az Egyezmény hatálya a jövedelem- és a vagyonadókra terjed ki. Jelentősége, hogy alkalmazásával kizárja a magánszemélyek, illetve vállalkozások jövedelmének kettős adóztatását oly módon, hogy meghatározza, hogy az egyes jövedelemfajták és vagyontípusok tekintetében melyik szerződő félnek milyen körben van adóztatási joga. Az egyezmény tartalmát tekintve megfelel a nemzetközi gyakorlatnak, a szerződő felek illetékes hatóságai számára teljes körű információcserére nyújt lehetőséget, biztosítja továbbá, hogy bármelyik szerződő fél egyeztető eljárást kezdeményezzen, amennyiben úgy látja, hogy annak adóztatása nem felel meg az egyezmény rendelkezéseinek.
Előterjesztő: nemzetgazdasági miniszter. Szövege: PDF.
Magyarország Kormánya és Kuvait Állam Kormánya közötti légiközlekedési megállapodás kihirdetéséről.
A megállapodás hatályba lépésével felváltja a jelenleg a két ország között hatályos, 1979. március 19-én aláírt kétoldalú légiközlekedési megállapodást. Az új megállapodás egyrészről megfelel az európai uniós előírásoknak, másrészről modern keretek között teszi lehetővé a két ország bármely nemzetközi kereskedelmi repülőtere között menetrend szerinti, személyszállító és árufuvarozó légijáratok indítását. Tartalmazza a tagállamok és az Európai Bizottság által - a tagállamok és harmadik országok közötti kétoldalú légiközlekedési megállapodásokra vonatkozó - közösen kidolgozott és megállapított, többek között a légitársaságok kijelölésére, azok visszavonására vonatkozó záradékokat is.
Előterjesztő: nemzeti fejlesztési miniszter. Szövege: PDF.
A megyei könyvtárak és a megyei hatókörű városi múzeumok feladatának ellátását szolgáló egyes állami tulajdonú vagyontárgyak ingyenes önkormányzati tulajdonba adásáról szóló 2015. évi LXXV. törvény módosításáról.
Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzat tájékoztatást adott arról, hogy a Zalaegerszeg 217/6 hrsz.-ú ingatlan tulajdonjogának átadása nem egyezik az eredeti jogalkotói szándékkal, mivel az nem kapcsolódik közvetlenül a megyei könyvtárak és a megyei hatókörű városi múzeumok feladatának ellátását szolgáló egyes állami tulajdonú vagyontárgyak ingyenes önkormányzati tulajdonba adásáról szóló 2015. évi LXXV.törvényben meghatározott közfeladat ellátásához, ennek alapján a törvény módosítása szükséges az önkormányzati tulajdonba kerülő ingatlan tekintetében.
Előterjesztők: Cseresnyés Péter, Vigh László (Fidesz). Szövege: PDF.
A Nemzetközi Vasúti Árufuvarozásról szóló megállapodás (SzMGSz) és mellékletei 2015. és 2016. évi módosításaival egységes szerkezetben történő kihirdetéséről.
A megállapodás a közvetlen nemzetközi vasúti forgalomban és a közvetlen
nemzetközi vasúti-komp forgalomban megkötött árufuvarozási szerződések egységes jogi normáit határozza meg.
Előterjesztő: nemzeti fejlesztési miniszter. Szövege: PDF.
Az egységes elektronikus ügyintézési rendszer kialakításához szükséges egyes törvények módosításáról.
A törvényjavaslat figyelemmel van arra, hogy egyes esetekben a személyes megjelenés előírása mindenképpen indokolt, valamint hogy bizonyos ügyekben az eredeti okiratok benyújtása sem kerülhető meg. Erre figyelemmel: - az eljárási törvények szerinti személyes meghallgatás főszabály szerint továbbra is személyesen, nem elektronikusan történik: - a személyállapot változásával járó eljárásokban (házasságkötés stb.) az akarategység bizonyíthatósága céljából a személyes jelenlét továbbra is előírás; - a valamely speciális, elektronikusan nem leképezhető okmánytípust megkövetelő eljárásokban szintén megmaradt az eredeti példány benyújtásának kötelezettsége; - azokban az ügyekben, amelyekben az eredeti okirat annak valamely jellemzője miatt (pl.: hamisítás beazonosítása) szükséges, e követelményt meg kell tartani.
2018. január 1. napjától az ügyek elektronikus intézhetőségének biztosítása kötelező, 2017. január 1. napjától pedig – az érintett szerv saját vállalása alapján, az Elektronikus Ügyintézési Felügyeletnek történt bejelentést követően – opcionális, ezért átmeneti rendelkezésekkel kell biztosítani, hogy jogi akadálya ne legyen. Ennek a szabályozási megoldásnak a lényege, hogy a jelen törvényjavaslattal végrehajtott módosítást csak akkor kell alkalmazni 2017. január 1-től, ha az eljáró szerv az elektronikus ügyintézés bevezetését egyébként ettől az időponttól vállalta.
Előterjesztő: belügyminiszter. Szövege: PDF. A törvényjavaslat egyes szakaszai az Alaptörvény vonatkozó szakaszai alapján sarkalatosnak minősülnek, ezért elfogadásukhoz a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának „igen" szavazata szükséges.
Egyes belügyi tárgyú törvények módosításáról.
A törvényjavaslat indoka a különböző jogszabályokban foglalt rendelkezések pontosítása, kiegészítése. Az utas-nyilvántartási adatállománynak a terrorista bűncselekmények és súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése, nyomozása és a vádeljárás lefolytatása érdekében történő felhasználásáról szóló 2016. április 27-i EU irányelv és a személyek határátlépésére irányadó szabályok uniós kódexéről szóló, 2016. március 9-i európai parlamenti és tanácsi rendelet hatálybalépése miatt szükséges jogharmonizációs kötelezettségek teljesítésével összefüggésben az egyes rendészeti és az államhatárral összefüggő tárgyú törvények módosítása is szükséges. Miután az Unió bűnüldöző hatóságai közötti együttműködés elősegítése céljából létrehozta a Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynökséget, szükségessé vált az Europol-lal kapcsolatos szabályozást tartalmazó számos hazai jogszabály módosítása, pontosítása is.
Előterjesztő: belügyminiszter. Szövege: PDF. A törvényjavaslat egyes szakaszai az Alaptörvény alapján sarkalatosnak minősülnek, ezért elfogadásukhoz a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának „igen" szavazata szükséges.
A polgári perrendtartásról.
Az új polgári perrendtartásról szóló törvényjavaslat főbb szabályozási céljaiként határozza meg a perhatékonyság rendszerszintű megvalósítását, a perelterelést, a felek közötti egyeztetést előmozdító eljárási szabályok kiépítését, az osztott perszerkezet bevezetését, a perkoncentrációt biztosító eljárási szabályok megteremtését, a törvényszéken induló perekben a professzionális pervitel garanciájaként a kötelező jogi képviselet előírását, a csoportper hazai szabályainak megalkotását és az ésszerű elektronizáció szerepének erősítését.
Előterjesztő: igazságügyi miniszter. Szövege: PDF
A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény és ehhez kapcsolódóan más törvények módosításáról.
Az Emberi Jogok Európai Bírósága az elmúlt időszakban több olyan ítéletet hozott, amely elmarasztalta Magyarországot az Emberi Jogok Európai Egyezménye 3. cikkének megsértése miatt, elsősorban a büntetés-végrehajtási intézetek zsúfoltsága miatt nem megfelelő elhelyezési körülményekre hivatkozva. Azóta a meghatározott követelményeknek való megfelelés érdekében többirányú megoldási terv készült, amelynek célja, hogy a börtönzsúfoltság felszámolását szolgáló férőhely-bővítési programot kiegészítve a jogalkotás eszközeivel is segítse a probléma felszámolását és a hatékony jogorvoslati rendszer kiépítését.
Ez egyrészt abból eredne, hogy az elítéltek korábbinál szélesebb köre lesz e kedvezménybe bevonható, másrészt egyes esetekben a hatályosnál hosszabb lesz a reintegrációs őrizetben tölthető idő. E változtatások révén csökkenthető az érintett elítéltek esetében a büntetés-végrehajtási intézetben töltött időtartam, ami hozzájárul a telítettség részbeni enyhítéséhez.
A javaslat preventív eszközként vezeti be a zsúfolt elhelyezési körülmények miatti, speciális jogcímen alapuló panasz lehetőségét. Az alapvető jogokat sértő elhelyezési körülmények fennállása esetén a parancsnok a panasz alapján az elhelyezési körülmények javítása vagy ellensúlyozása érdekében a lehetőségekhez mérten megteszi a szükséges intézkedéseket, más zárkába helyezheti át az elítéltet, vagy számára több szabad levegőn tartózkodást engedélyezhet, illetve a kapcsolattartási formák tekintetében megnövelheti azok gyakoriságát vagy hosszát. Adott esetben kezdeményezi az elítélt átszállítását olyan intézetbe, amelyben a jogszabályban előírt élettér biztosítható.
Fontos elemként kiemelendő a javaslat által újonnan bevezetendő, a zsúfolt elhelyezési körülmények miatti jogsérelemmel arányban álló, hatékony kompenzációt biztosító kártalanítási eljárás. Az eljárás során a pénzbeli kártalanítás mértékét – annak napi tétele alsó és felső határának törvényi rögzítése mellett – a büntetés-végrehajtási bíró határozza meg az Egyezmény 3. cikkébe ütköző fogvatartási körülmények között töltött fogvatartási napok és a napi tétel szorzataként
A javaslat további pontosításokat is végez, amelyek az egyes jogintézmények esetében, kiemelten a társadalmi kötődés program és a szabadításra felkészítéssel összefüggésben segítik a jogalkalmazást, és amelyek révén egyszerűbbé és átláthatóbbá tehető a szabályozás, illetve az egyes jogintézmények működtetése. Felszámolja a gyermek anya általi gondozáshoz való jogát érintő diszkriminatív megkülönböztetést.. Erre az esetköre azonban speciális eljárás bevezetése szükséges, amely a többféle szempont közül a gyermek érdekét állítja központi helyre, ugyanakkor a gyermekvédelmi szempontok mellett figyelemmel van a büntetés-végrehajtás sajátságos rendjére is. A technikai módosítások a törvény kihirdetését követő nyolcadik napon lépnek hatályba. Az alapvető jogokat sértő elhelyezési körülmények miatti hatékony jogorvoslat megteremtését célzó új jogintézmények bevezetésének, a joggyakorlati problémák feloldását célzó módosítások hatálybalépésének napja 2017. január 1., az anya és gyermeke együttes elhelyezés alanyi körének a fogvatartás előtt megszületett gyermekre történő kiterjesztését célzó módosítások pedig elfogadásuk esetén 2018. január 1-jével lépnek hatályba.
Előterjesztő: igazságügyi miniszter. Szövege: PDF.
Határozati javaslatok
Magyar-Bolgár Barátság Napjáról.
A két ország közötti baráti kapcsolat elmélyítését, a bolgár-magyar keresztény
kapcsolatok építését, a gyökereinkre való emlékezést és hitünk megőrzését ösztönzi a határozati javaslat.
Előterjesztők: Varga Szimeon (bolgár nemzetiségi szószóló), Dunai Mónika, Pánczél Károly, Gyopáros Alpár, Kucsák László (Fidesz), Vágó Sebestyén, Ander Balázs(Jobbik), Szabó Sándor (MSZP). Szövege: PDF.
Az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről Kanada között az Átfogó Gazdasági és Kereskedelmi megállapodás (Comprehensive Economic and Trade Agreement - CETA) aláírásával kapcsolatos álláspontról.
A CETA hatálya kiterjedne az áruk és szolgáltatások kereskedelmére, a kormányzati beszerzésekre, a beruházások terén a piacnyitásra és a befektetések védelmére, a versenyszabályokra, a szellemi tulajdonjogok oltalmára – beleértve a földrajzi árujelzők védelmét is – az állami vállalatokra, a fenntartható fejlődésre, a szabályozási együttműködésre és a megállapodásban foglaltakkal kapcsolatos, a szerződő felek közötti vitarendezésre. A lefedett területek és kialakított rendelkezések alapján az EU jövőbeli szabadkereskedelmi megállapodásai mintájául is szolgálna.
A megállapodás megkötésének, valamint az ideiglenes alkalmazhatóságának kérdését a kormány továbbra is kiemelt jelentőségű nemzeti ügynek tekinti, ezen megfontolásra figyelemmel nyújtotta be jelen határozati javaslatát.
Előterjesztő: külgazdasági és külügyminiszter. Szövege: PDF.
Bartha Szabó József