▼

2016. október 26., szerda

21.541 - Kutasi József Antal - Az élet mestere! > 1956.október 23. - 2016. október 23. > EMLÉKEZZÜNK! > 60 év!


Kutasi József Antal - Az élet mestere!

Kutasi József Antal 1936. július 26-én látta meg a napvilágot, 
idén ünnepelte 80-dik születésnapját!

1956.október 23. - 2016. október 23.
EMLÉKEZZÜNK!
60 év!
A II. világháború után, majd az 1956-os forradalom és szabadságharc után 
a szétlőtt, szétrombolt épületeket helyre kellett állítani. 
És helyre lettek állítva.
FANTASZTIKUS KÉPEK, Budapestről.
Zuletzt geändert am: 13. november 2016 - 08:43 Uhr
Utolsó módosítás: 2016. november 13. - 08:43 órakor
                                  Wittner Mária a börtön után!                         Rozgics Mária                 Kutasi József Antal                                 Lakatos Pál


Wittner Mária
Wittner Mária beszédet mond egy 2007-es szoboravatáson
Wittner Mária beszédet mond egy 2007-es szoboravatáson
Született1937. június 9.(79 éves)
Budapest
ÁllampolgárságaMagyarország
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásapolitikus
DíjakMagyar Érdemrend nagykeresztje

Kutasi József Antal írja: 
Mind politikai menekült 1956 végén Németországba kerültem. Magyarországon (Kiscsévi Állami Gazdaság, Pilisjászfalu) agronómus voltam, és az összes szervezkedési dolgokban részt vettem (Úttörő mind csapatparancsnok, DISZ-titkár [Dolgozó Ifjúsági SZövetség], Kommunista párt jelölt tagja, a fiatalság kultúr- és sport szervezője stb.) 
A forradalom ideje alatt tudtam meg az igazságot, hogy a kommunisták és azok hatalma minket csak hazugsággal és becsapással neveltek az ő módjuk szerint arra az életre, amit ők jónak láttak és vezettek.
Ekkor lettem - máról holnapra - kommunista ellenes forradalmár a szabadságért, a békéért, az igazságért, a jobb életért küzdő harcoló! 
Mikor már baráti köreim megsúgták, hogy politikai okokból le akarnak tartóztatni, és börtönbe akarnak zárni, muszáj volt gyorsan cselekednem és az anyaországot elhagynom.
Kutasi József Antal:
Okleveles állattenyésztő, mezőgazdász, mind agronómus, (Piliscsaba-Jászfalu - Szárazág) 
1953. szeptember 1. - 1956. november 20.

Az ideiglenes forradalmi bizottság tagja, a Kiscsévi Állami Gazdaságban. (Piliscsaba-Jászfalu - Szárazág)
1956. október 20. -1956. november 23.
Mikor már baráti köreim figyelmeztettek, hogy politikai okokból le akarnak tartóztatni, és börtönbe akarnak záratni, kénytelen voltam cselekedni, és az anyaországot elhagyni, szüleim, testvéreim, rokonaim, barátaim, ismerőseim, szomszédaim nélkül.
1956. november 23 - án éjszaka, átléptem a Magyar- Ausztria hatát (elmenekültem, disszidáltam),"hazaáruló" lettem! 
A magyar kommunista vezetése megbüntetett azzal, hogy 1956. november 23. - ka után, 13 év elteltével, jöhettem vissza hazámba Magyarországra, látogatóba.
A magyar állam 1958 - ban  a magyar állampolgárságomat felfüggesztette így, mind német állampolgár, kaphattam csak látogatási beutazó vízumot.

Szüleimet, testvéreimet, rokonaimat, barátaimat Magyarországon, ez idő után látogathattam meg!

Időközben - a 13 év alatt, - amíg nem mehettem Magyarországra -, megengedte a Magyar Népköztársaság, hogy szüleim, testvéreim, rokonaim, barátaim, ismerőseim, Németországba engemet  meglátogathassanak

Szerettem volna a szabómester foglalkozást tanulni, de az osztályfőnököm javaslatára mezőgazdasági gimnáziumba kerültem, mert gyors, kitanult, tervező és embereket irányító szakemberekre volt szüksége a magyar kommunista kormánynak.
Így Tatára kerültem a Mezőgazdasági Gimnáziumba, ami később Mezőgazdasági Technikum lett - mert hiányoztak a szakemberek -, így a szükséglet miatt, négy osztály helyett, csak három osztály lett betervezve. 
Ezúttal 1950.09.01.-től 1953.06.08.-ig ott tanultam és a 
technikumi oklevelet, 1953.12.19.-én Keszthelyen kaptam meg. 
Vágyam volt a tovább tanulás, mert külföldön a magyar konzulátusokon, ´Diplomata´ szerettem volna lenni, de édesapám elhagyta Leányváron a családot és így feladatom volt, 17 éves koromtól dolgozni, édesanyámat, testvéreimet és magamat eltartani.
Ezért csak okleveles állattenyésztési és mezőgazdasági vezető gazdász lettem.

1953. szeptember 1. - 1956. november ​19.​ Okleveles állattenyésztő és mezőgazdász (Agronómus)​
MAGYARORSZÁG > Kiscsévi Állami Gazdaság, Piliscsaba - Jászfalu (Szárazág)

1956. november 20. - 1956. november 23. 
Politikai okokból - sajnos - , elhagytam Magyarországot​ szüleim, testvéreim, rokonaim nélkül​.
1956. november 24. - 1956. november 27. 
Ausztriába Németországot választottam, mind az életem második otthonát!
Bécstől Bochumig az erre megszervezett vonatok szállítottak - ingyen -,
mind magyar menekülteket, ami kb. 1.700 km.-ter volt!

1956. november 28. - 1956. december 10.
Magyar menekülteknek átrendezett szovjet laktanyában - ami üres  volt - 
kerültem, Nordhein-Westfalen tartományba Bochumban.

1956. december 11. - 1956. december 21.
Mannesmann vasgyár munkásszálasában laktam.
Kicsivel később Duisburgba, már egyszobás lakást béreltem és mind 20 éves, éltem.  
Mannesmann vasgyár, vasmunkás, mert nem tudtam németül! 
(NÉMETORSZÁG - DUISBURG) 
1956. december 22 - 1960. június 22.
SZUPERMARKET ÜZLETVEZETŐ 
(NÉMETORSZÁG > DUISBURG > EMMERICH > MÜNCHEN) 
1960. július 1. - 1969. december 31.
SZUPERMARKET KÖRZETVEZETŐ 10 ÜZLET Münchenben
(NÉMETORSZÁG > MÜNCHEN) 
1970. január 1. - 1974. június 30.
Önálló áruforgalmazó 
(NÉMETORSZÁG > MÜNCHEN) 
1974. július 1. - 1985. február 28.
SZUPERMARKET ÜZLETVEZETŐ 
(NÉMETORSZÁG > MÜNCHEN) 
1985. március 1 - 1987. június 30.
Önálló áruforgalmazó 
(NÉMETORSZÁG > MÜNCHEN) 
1987. július 1. - 2001. július 31.
Nyugdíjas (NÉMETORSZÁG) 
2001. augusztus 1. -, és továbbra is német 
nyugdíjas Magyarorszgon.

Szellemi szabadfoglalkozású > 
KUTASI JÓZSEF ANTAL - POLITIKAI HÍRFUTÁR,
2001. augusztus 2-től napjainkig, 
ami a világhálón a 15 millió magyar honfitársaim nagy részének, érdekes olvasmány!

A magyar állam 1958 - ban  a magyar állampolgárságomat felfüggesztette.(Mind politikai menekült, nem volt állampolgárságom.)
1971. február 26 - óta, Nyugat-Német állampolgár vagyok.
A rendszerváltás után a Magyar Köztársaság, a magyar állampolgárságomat vissza adta.
Így most két állampolgárságom van!  > Magyar és Német


Kutasi József Antal házassági élete, gyermekei és unokái!
Az összes gyermekeim és unokáim Németországban születtek.

Háromszor házasodtam (kétszer Németországba és egyszer Magyarországon) és háromszor elváltam!

Gyermekeim száma: 8 (nyolc) fiú és 1 (egy) lány!

A harmadik feleségemnek - akivel 27 (huszonhét) évig Münchenbe házas voltam, de elváltam -, az első házasságából 1 (egy) fia és 2 (kettő) lánya van,  és az egy fia és lánya családjukkal, az utolsó évekbe elhagyták Magyarországot és véglegesen Németországba költöztek.
Az akkori egyik 8 éves lányát magamhoz fogadtam és egy háztartásba, velünk élt és lakott Münchenbe.
Közös fiunk Daniel, aki a harmadik feleségem gyermekeinek a fél testvére, Münchenből Daniel fiammal sincs kapcsolat, vagy életjel. 
Miért nincs? Nem tudom! Pedig nagyon szeretem.

Unokák: 4 (négy) fiú és 5 (öt) lány > amit tudok!

Gyermekeimhez és unokáimhoz - már hosszú évek óta -, nincs kapcsolatom!

Miért nincs? Nem tudom! Talán azért mert vissza jöttem szülő hazámba Magyarországra, élni és meghalni? 
Hiszen az egész életembe mindenkihez jó voltam!

Egyedül élek család, gyermekeim, unokáim, rokonaim, barátok, ismerősök, kevés szomszédok nélkül! Nagyon nehéz, így  Piliscsaba - Klotildligeten magányosan 
lenni, ami a lelki fájdalmaimat nehezíti. 
Miért választottam ezt az élet utat? 
Mert Budapesten születtem és Piliscsabán a temetőben kívánnám a temetésemet!
Sajnos a Leányváriaknak és a Piliscsabaiaknak 60 év után idegen lettem!

A további adatok összeírása, folyamatban vannak!

Édesanyám (Kutasi Józsefné), Apósom (idős Rácz József), Sógorom (ifjú Rácz József), a feleségem volt férje (idős Antal Ernő), annak édesanyja (Antal Ernőné, szül. Katona Irén), az apósom húgának volt férje, barátom (Bán József, akinek a fia a pap Bán Zsolt), barátom szülei (Hajnal Géza és felessége) a Piliscsabai temetőben vannak eltemetve.
Öcsém (Kutasi Jenő) sajnos meghalt és Piliscsaba - Klotildligeten a Katolikus Templom kriptájába található.

Öcsém felesége (Kutasi Jenőné), öcsém feleségének húga, Piliscsabán laknak és élnek. Évtizedek óta nincs velük kapcsolatom. Miért? Nem tudom!

Így Leányváron és Münchenen kívül Piliscsabainak is tarthatom magamat és örülök annak, hogy Piliscsabán, Magyarországon, és az egész világon 22.531 (huszonketőezerötszázharmincegy) E-mail és 4.659 (négyezerhatszázötvenkolenc) Facebook ismerőseim vannak. Megjegyzem: Ezek az ismerősök nem mindig, az én szívemhez tartozó személyek! 
Sajnos családi, rokoni, baráti, ismerősi, szomszédsági kapcsolataim nincsenek, mert már évekkel ezelőtt - ismeretlen okok miatt -, megszakították! 
Számuk lehetett úgy 200 - 300, de sokan már nem élnek, akkor is marad, úgy 150 személy. 

 Akik élnek és nem tartsák velem a kapcsolatot, ne felejtsék el - családi, rokoni, baráti, ismerősi -, az anyagi, vendéglátási, szereteti segítséget, amit az életben tőlem kaptak az élet éveinek hosszú során.  
2011. július 7-én egyedül, 
- németországi családjaim nélkül -, először két év próbaidőre, utána meg 
véglegesen vissza költöztem Magyarországra, Piliscsaba - Klotildligetre.

"Talán sokan nem is tudják, hogy egy kis piliscsabai utcában milyen különleges életútú lakos éli nyugdíjas napjait."

Megjelent:
Piliscsabai Polgár 2016. szeptember 01. PILISCSABA VÁROS KÖZÉLETI HAVILAPJA
9 - dik oldal HELYTÖRTÉNET

Felelős kiadó: Piliscsaba Város Önkormányzata XXVI. évfolyam, 9. szám  
Főszerkesztő: Sólyom Ágnes 
Munkatársak: Palkovics Mária, Szűcs Emese 
Elérhetőségeink: piliscsabai.polgar@gmail.com 

Forrás: kutasi.blogspot.hu 

Talán sokan nem is tudják, hogy egy kis piliscsabai utcában milyen különleges életútú lakos éli nyugdíjas napjait. 
Kutasi József Antal '56-ban kényszerült elhagyni Magyarországot, Németországba került, onnan költözött Piliscsabára, ahol a számos mozgalmas év után lelkesen szerkeszti hírblogját. 

Kutasi József Antal 1936. július 26-án látta meg a napvilágot, idén ünnepelte 80. születésnapját. Fiatalkorában úttörő volt, majd a Dolgozó Ifjúsági Szövetség tagja és titkára lett, ezután pedig a Mezőgazdasági és Erdészeti Dolgozók Szakszervezetéhez került. Részt vett a munkásmozgalomban is, fontosnak tartotta a kommunista propaganda továbbítását az emberek felé. 

1956 januárjában a Magyar Dolgozók Pártjának tagjelöltje lett a pilisjászfalusi Kiscsévi Állami Gazdaságban, ahol agronómusként dolgozott. 
A szabadságharc idején fordított hátat a kommunista ideológiának, és lett kommunistaellenes forradalmár. „A forradalom ideje alatt tudtam meg az igazságot, hogy a kommunisták és azok hatalma minket csak hazugsággal és becsapással neveltek az ő módjuk szerint arra az életre, amit ők jónak láttak és vezettek" – írja. Katona nem volt, mivel az októberi forradalomban való részvétele miatt november 20-án elhagyni kényszerült Magyarországot. 

Pilisjászfaluról Leányváron, Dorogon és Győrön keresztül Ausztriába menekült, majd Németországban – némettudás hiányában – vasmunkásnak állt. 1960-tól 65-ig eladóként dolgozott, és szupermarket-vezető lett. Nagyon fontosnak tartja az ebben az időszakban végzett németországi emigráns politikai tevé- kenységeit. Európa több országában járt, hogy felkeresse emigrációban élő magyar honfitársait, és több európai emigráns újságnál jelentek meg írásai. 1987-től önálló áruforgalmazó volt, majd 2001-ben, 65 éves korában vonult nyugdíjba. 

A magyar kommunista vezetés megbüntette azzal, hogy csak 13 év után mehetett látogatóba Magyarországra hozzátartozóihoz. Utána az összes politikai tevékenységét be kellett fejeznie Münchenben, ez volt a kikötése a hazai kormánynak. '65-től élt a német városban, de az utasításnak megfelelve, minden magyar tevékenységétől visszavonult, bár a foglalkozása által találkozott magyar vásárlókkal, akikkel beszélgethetett. 

A kommunista kormány 1957 után felfüggesztette magyar állampolgárságát, melyet 1993-ban adott vissza az új magyar, demokrata kormány. 

Hazatérte után költözött Piliscsabára, ahol több rokona és barátja is el van temetve, így Leányvár és München mellett idevalósinak is tartja magát. 

2009. október 23-án a Független Újságírók Szövetsége nemzetépítő tevékenységéért a „Nemzeti Újságírás bronz" fokozatú kitüntetését adományozta Kutasi Józsefnek. 

Magát politikai hírfutárnak aposztrofálja, és a mai napig nagy aktivitással szerkeszti az oldalát, melynek saját maga által megfogalmazott célja: „Minél előbb egy új, szebb, jobb és szabad Magyarországot alkotni." 
A Magyarországon és a nagyvilágban élő magyaroknak és más nemzetiségűeknek nyújt tájékoztatást arról, ami az Anyaországban történik. 

Véleménye szerint a magyaroknak csak saját erejükből lehet a radikális rendszerváltást tovább folytatni. 

Szűcs Emese

 Küldi: ​Kutasi József Antal
H - 2081 Piliscsaba - Klotildliget, Munkácsy Mihály köz 3,​ Magyarország
Vezetékes telefon:      0036  26  631766  > Üzenet rögzítő > Név megadás!
Mobil telefon:        0036 70 5899883 > SMS küldés > Név 
 megadás
​ Erre a címre <
jozsef@kutasi.eu> Kérem az anyagokat,üzeneteket,megivókat,tájékoztatókat,és a személyes leveleket!
Google keresés < Ide kattintani!
Facebook < Ide kattintani!
Képek:  Ide alulra kattintani, utána a képre és néha a végén Kutasi József Antal névre! ​
________________________________________________________________________

1956.október 23. - 2016. október 23.

EMLÉKEZZÜNK!

60 év!

SCHMIDT MÁRIA: VILÁGTÖRTÉNELMI JELENTŐSÉGŰ AZ 1956-OS FORRADALOM!





HÍREK

Ami hatvan évvel ezelőtt történt, nemcsak a magyar történelem egyik legjelentősebb mérföldköve volt, hanem világtörténelmi jelentőséggel is bír - mondta el a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában Schmidt Mária, az 1956-os emlékév kormánybiztosa.
Világszerte, összesen 116 helyszínen zajlanak az 1956-os Emlékév megemlékezései. Ezek között számos kulturális program lesz, például koncertek, konferenciák, fogadások, filmvetítések – ismertette a műsorban Schmidt Mária. Kifejtette, a helyi diplomáciai képviseletek segítségével fejezik ki köszönetüket és hívják fel a figyelmet arra, hogy a magyarok szabadságszerető emberek, akik mindig készek harcolni a szabadságért és a függetlenségért, ahogy tették ezt hatvan évvel ezelőtt is, amikor „az egész világ figyelme és szeretete Magyarország felé irányult."
Az emlékév kormánybiztosa elmondta, 1956 egyik nagy tanulsága az volt, hogy a szabadságharcosok és a nemzet hiába reménykedtek abban, hogy segítséget kapnak a nagyhatalmaktól, azoktól az országoktól, amelyek szabadon élnek. „Megtanultuk a leckét, hogy csak magunkra számíthatunk. Ugyanakkor az emberek részéről megkaptuk azt a támogatást, együttérzést, segítséget és szolidaritást, amit a politikai elittől nem kaptunk meg. Célunk volt, hogy a 60. évforduló során köszönetet mondjunk azoknak, akik segítették azt a 200 ezer embert, akik kénytelenek voltak elhagyni a hazájukat és azokat is, akik itt maradtak."
Schmidt Mária hangsúlyozta, ami hatvan évvel ezelőtt történt, nemcsak a magyar történelem egyik legjelentősebb mérföldköve volt, hanem világtörténelmi jelentőséggel is bír. Úgy fogalmazott, büszkének kell lennünk erre, tisztelettel és köszönettel kell fordulnunk azok felé, akik ebben részt vettek és még köztünk vannak. „Az egész nemzeti közösség számára ez egy olyan tartalékot és erőt adhat, amely mindannyiunk számára fontos."
_____________________________________________________________________________________________________________
1956 - EMLÉKEZZÜNK! - MIHI - 2016
Mihályfalvi János  - „mihi"
_______________________________________________________________________
Dr. Lipták Béla az Amerikai Egyesült Államokban élő egyetemi tanár, az Amerikai Magyar Lobby szervezője, aki maga is tevőleges részvevője volt az 1956-os Magyar Forradalonm és Szabadságharcnak közzétette emlékiratait. 
Ezekből idézzük fel 1956. október 23-át.

1956 október 23 - 2016. október 23 
"Aki magyar velünk tart!"
 Közzététel: 2016. okt. 20.
Tanács Etelka szövege nyomán. 56 os hősök emlékére. Előre hős budai srácok. Magyar dal, forradalom.
https://www.youtube.com/watch?v=Avf6q2CHSfI&feature=em-share_video_user
Liptakbela via Hungarian-Lobby   
Ide kattintani > http://belaliptakpe.com/blogs/60-evfordulo/ < Ide kattintani
-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Ide kattintani > 1956 Hangjai - Török László összeállítása < Ide kattintani!

A 13 csomagot egyesítette: fiam Kutasi Daniel, München, 1-től 31-ig!
Közzététel: 2013. december 29.
-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Itt az '56-os dal hivatalos klipje (videó) | Mandiner

,,Magyarország halld szavunk, köszönettel tartozunk...! "
Most már a hivatalos videoklippel nézhetik és hallgathatják meg az Egy szabad országért című '56-os emlékdalt.
____________________________________________________________________________________________________________________
Feladó: Németh István Gyula
Dátum: 2016. október 22. 15:03
Tárgy: Kutasi József Antal: 1956. október 23. - EMLÉKEZZÜNK! - 2016. október 23. > 1956 Hangjai > Az 1956-os dal hivatalos klipje...
Címzett: jozsef@kutasi.eu 

Elmondom Neked és mindenkinek kedves Kutasi úr!
Hogy 1956-ban történteket, egy eszében leírtam, pontosan originális csomagolásban! Díjazták az írásomat, de mikor nyomtatva olvastam, mint összegyűjtött írásokat > kötve, szerkesztve, AKKOR nézegettem nagyokat, hogy az írásom meg van hamisítva! 
Nem azt írták le amit én írtam, pontosabban kiszerkesztették belőle a legfontosabb emberi érzelmekre is ható tényeket!
Addig amíg nem teszünk rendet ebben az összemázolt országban és nem zavarjuk el, tisztességes holnapunk nem lesz!!!! 
Mert hazugságra építeni nem lehet - egy országot meg pláne nem!! >> ez pont olyan mintha homokra építkeznél!

Tetszik érteni!!
Németh István Gyula
------------------------------------------------------------------------
0 ÉV UTÁN IS FELEMEL ÉS MEGTISZTÍT






HÍREK

A magyarok sohasem mondanak le a szabadságról, nem törődnek bele az elvesztésébe, és a legreménytelenebb helyzetben is elő tudják varázsolni – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulója alkalmából tartott ünnepségen, vasárnap a Kossuth téren.
15.00
Orbán Viktor beszéde elején külön köszöntötte az ünnepség díszvendégét, Andrzej Duda lengyel államfőt, a magyar és a lengyel nép barátságát pedig két szabadságszerető, bátor nemzet ezeréves barátságaként jellemezte. „Isten óvja Lengyelországot!" – mondta a miniszterelnök.A kormányfő az ünnepi nagygyűlésen október 23-át a büszkeség napjának nevezte, hozzátéve, október 23-a olyan közös örökség, amely 60 év után is felemel és megtisztít. Szavai szerint azt köszönhetjük 1956 hőseinek, hogy még a magyar történelem legsötétebb éveiben is volt mire büszkének lenni.
Orbán Viktor kiemelte: 1956 októberében Budapesten „a történelem menete fordulatot vett", a „megjövendölt kommunista világforradalom helyett kitört a kommunista világ elleni forradalom", és „megüzentük a Nyugatnak", hogy a Szovjetunió sebezhető. A miniszterelnök hangsúlyozta: nekünk, magyaroknak van tehetségünk a szabadsághoz, mindig tudtuk, mit kezdjünk vele. Mindig egyszerű a kérdés: mi döntünk a magunk életéről vagy valaki mások - mutatott rá.
Orbán Viktor szerint, Európa szabadságszerető népeinek ma az a feladatuk, hogy megmentsék Brüsszelt az „elszovjetesedéstől". A kormányfő szerint nem fogadható el, hogy az Európai Uniót egy modern kori birodalommá alakítsák, hogy a szabad európai nemzetek szövetségének helyébe egy európai egyesült államok lépjen.
„Mi, magyarok európai nemzet akarunk maradni, és nem egy nemzetiség akarunk lenni Európában" – hangsúlyozta a miniszterelnök.
A magyarok mindig a barátaink voltak, és a jövőben, a legnehezebb pillanatokban is mindig számíthatnak Lengyelországra - jelentette ki a Kossuth téri ünnepségen Andrzej Duda lengyel elnök, aki egy 1956-os forradalmi röpcédula szövegét idézte magyarul és lengyelül: „Lengyel-magyar barátságot/Jólétet és szabadságot!"
Elmondta, hogy a magyar forradalom előképének tekintett 1956. júniusi poznani munkásfelkelés résztvevői ugyanezt akarták: méltó életet és szabadságot, mindazt, amit a kommunizmus elrabolt tőlük. Hozzátette: a magyarok ennél is továbbmentek, a szovjet csapatok kivonását, függetlenséget, önrendelkezést, többpártrendszert követeltek.
Lengyelország büszke és hálás azért, hogy a magyar forradalmat segélyszállítmányokkal, véradással segíthette – emelte ki Andrzej Duda.
9.00 – Ünnepi zászlófelvonással megkezdődtek az október 23-i megemlékezések
Katonai tiszteletadás mellett, a Kossuth Lajos téren felvonták az ország nemzeti lobogóját az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulóján.
Az ünnepi ceremónián jelen volt Áder János köztársasági elnök, Orbán Viktor miniszterelnök, Kövér László, az Országgyűlés elnöke, továbbá – mások mellett – Benkő Tibor, a Magyar Honvédség vezérkari főnöke, valamint a diplomáciai testület képviselői.
Magyarországon hatvan éve, 1956. október 23-án tört ki a forradalom és szabadságharc. A kormány az évforduló alkalmából emlékbizottságot hozott létre, s az idei évet a Magyar Szabadság Évének nyilvánították. Az emlékév fővédnöke Kövér László, az Országgyűlés elnöke, védnöke Wittner Mária 1956-os halálraítélt, volt fideszes parlamenti képviselő. Az 1956-os Emlékbizottság elnöke Balog Zoltán, miniszter, társelnöke Schmidt Mária, az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékéve koordinálásáért felelős kormánybiztos.
(Fotó: MTI)
------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
1956. október 25-én a Kossuth tér körüli házak tetejéről gyilkos gépfegyvertüzet nyitottak a téren összegyűlt békés, himnuszt éneklő tömegre, kioltva ezer magyar ember életét. A gyilkosokat, máig nem vonták felelősségre a népirtásért. A Magyarok Világszövetsége, mint annak a könyvnek a kiadója, amely közli 195 feltételezett gyilkos nevét, közülük 113-nak rövid életrajzi adatait és 56-nak fényképét is, az 55. évfordulón feljelentést tett a Legfőbb Ügyészségen. A nyomozás elkezdődött, de pár hónap után leállították…. Nem vérlázító?!
Az 1956-os Magyar Forradalom és Szabadságharc 60. évfordulóján a Magyarok Világszövetsége emlékeztet arra, hogy a népirtás soha el nem évülő bűncselekmény, és ismételten feljelentést tesz.
Az eredeti feljelentés szövege itt olvasható: Feljelentés a "Véres csütörtök" ügyében
Az ügyészség reagálása pedig itt: Nyomozás a „Véres csütörtöki" népirtás ügyében - a Fővárosi Főügyészség határozatának szövege
__________________________________________________________________________________
Kontra Marika Szvita:
(Schleicher Mária leánya)
                   1956
Bár még meg sem születtem akkor,
Mégis bennem él a múlt.
Nem a távol ködébe veszve,
Nem homályos és megfakult.

Most is lobogó fénnyel világít,
Szikrázik, tündöklőn felragyog
Bennem, és tudom, hogy benned is!
Emlékezzünk hát, magyarok!

Hogy őseink '56-os üzenete másoknak
mit jelent, nem tudhatom. Nekem anyám képét,
amint diáklányként hittel verset szaval.
S e hitet én is vállalom!

Másoknak emlék talán, történelem,
Vagy csak kötelező ünnep,
De nekem '56 októberéből
Az a diáklány üzenget.

Hogy: „Állj ki bátran, ha kiállni kell!
Harcolj a szabadságodért!
Hangozzon szavad a magas égig,
Kiálts az emberi jogokért!"

Anyám volt az az akkori diáklány,
Ki verésért Nemzeti dalt szavalt.
Aki beállt a tettre készeik közé,
Aki bátor volt, és szabadságot akart.

Dicsőség néktek, '56-os hősök,
Dicsőség néktek és kegyelet!
Most helyet adunk az emlékezésnek,
S a szívünkben hordozunk titeket.
                                              
Pásztó, 2016.10.23.
----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
- Időpont: