Kattintani > FELADAT ÉS CÉL - AUFGABE UND ZIEL - MISSION AND GOAL
Kattintani > Az összes bejegyzés tartalomjegyzéke 2007. szeptember 10.-től

2018. február 21., szerda

22.828 - ​atv.hu/MTI > ​327 ezer bruttót keres egy átlagos magyar > 2018. február 20.

2018-02-20 10:40:00 

​​
327 ezer bruttót keres egy átlagos magyar

Tavaly decemberben a bruttó átlagkereset 327 700 forint volt, 13,5 százalékkal több mint egy évvel korábban. 2017. január-decemberben a bruttó átlagkereset 297 000 forint, a nettó átlagkereset 197 500 forint volt. A múlt év tizenkét hónapjában a bruttó és a nettó keresetek átlagosan 12,9 százalékkal nőttek az előző évhez viszonyítva - jelentette kedden a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Tavaly január kivételével minden hónapban kétszámjegyű növekedést mutattak a keresetek.
A növekedésre a minimálbér és a garantált bérminimum 15, illetve 25 százalékos emelése, a költségvetési szféra egyes területeit, továbbá az állami közszolgáltató cégek dolgozóit érintő keresetrendezések voltak hatással - tette hozzá a KSH.

Az átlagos nettó kereset családi kedvezmény nélkül 217 900 forint volt a múlt év végén, a kedvezményt is figyelembe véve pedig 225 800 forintra becsülhető - tett hozzá a KSH.

A vállalkozások körében 13,1 százalékkal voltak magasabbak a decemberi keresetek az egy évvel korábbiaknál, a költségvetési szférában 13,6 százalékkal nőttek a bérek. Az év végi jutalmakat, prémiumokat a költségvetési szektorban már novemberben is fizették, mert az egyszeri járandóságok decemberben csak 5,0 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat és átlagosan 29 ezer 600 forintot tettek ki, míg novemberben 49,8 százalékos növekedéssel meghaladták a 36 ezer forintot. A vállalkozásoknál 340 ezer forint volt a decemberi és 309 ezer forint az egész évi átlagkereset, a költségvetésben ez 301 ezer, illetve 275 ezer forint volt.

    
Decemberben a foglalkoztatottak létszáma 57 ezerrel több volt az egy évvel korábbinál, a versenyszférában 66 ezerrel nőtt, a költségvetési szektorban 34 ezerrel csökkent a létszám, míg a köz foglalkoztatottak száma 47 ezerrel kevesebb volt, mint 2016 végén.
Az iparban foglalkoztatottak bruttó átlagkeresete 11,8 százalékkal nőtt éves összevetésben decemberre és megközelítette a 340 ezer forintot, az építőiparban 19,4 százalékos emelkedéssel 271 ezer forintra emelkedtek a bruttó keresetek. Az ingatlanügyletek szolgáltatási területén 18,1 százalékkal emelkedtek a bruttó jövedelmek és átlépték a 347 ezer forintot. Az energia szektorban az 556 ezer forintot is meghaladta a bruttó átlagkereset, viszonylag szerény 7,2 százalékos emelkedéssel. A pénzügyi, biztosítási területen 623 ezer forint volt a bruttó átlagbér 8,8 százalékos éves emelkedéssel. 

A szálláshely szolgáltatás és vendéglátás területén a bruttó átlag keresetek 199 ezer forintot tettek ki, annak ellenére, hogy 14,8 százalékkal emelkedtek, míg a kereskedelemben az átlaghoz közeli, 13,4 százalékos volt a keresetek emelkedése, és elérték a 296 ezer forintot.

    
A költségvetési szektorban 7,7 százalékkal 391 ezer forintra emelkedett a bruttó átlagkereset a közigazgatás és védelem területén, és 9,7 százalékkal 319 ezer forintra az oktatásban. Az egészségügyben 15,3 százalékos béremelkedést regisztrált a statisztika és 321 ezer forint volt az átlagbér, a szociális ellátásban 133 ezer forint maradt az átlagnál alacsonyabb 10,3 százalékos emelkedéssel.

​​
atv.hu/MTI




22.827 - Péter Peti írja > Orbán Viktor megtakarításai: Nem tudom miért sajnálja tőle a sok irigye..


Orbán Viktor megtakartásai:
Nem tudom miért sajnálja tőle a sok irígye..
Vagyona kb 1800-2000 milliárd forint+Svájci és offshore bankszámlák. Milliárdokat loptak el elsősorban az EU-tól kapott közpénzből.. Ezek egy része Felesége, Apja, Tiborc és StrómanjaI, Mészáros L, Garancsi, Flier, Szijj L, Paár A, Barkász S, Kékessy D, Vajna, Habony, Vitézy T. nevén van. Pénzét Svájci és Hongkongi Bankokban tartja. Saját nevén van a XII.Cinege utcában egy háza, amit 2002.V-ban vásárolt 75 millióért, 183 nm, 1300 nm telken. A házat 2004.I-2005.XII. kőzőtt 90 millióért átépitették 420 nm-re. 2001-ben vásárolt Erdélyben Zetelakán egy Kastélyt, tőbbszáz ha főlddel. 2013-ban vásárolt egy házat Felcsúton 18 M-ért, ahol Felesége és Apja házával a 3 házat egybenyitották, 7000 nm-en, és előttűk van Lévainak 6 ha főldje. 1993-ban a Fidesz Székház eladásából /697 M/ vásárolta Apja Bányáit. 1997-ben Felesége nevére vásárolt 8 ha szőlőt Tokajon, melyre Orbán 2001-ben 41 M ft állami támogatást adott 2001.IX. Felcsúton Felesége nevére házat vásárolt, 2677 nm-en. 2008.VIII-ban a XI.Gellérthegyen 91 nm-es lakást vett Ráhelnek, 40 M-ért. 2011-ben a mellette levő 66 nm-es lakást is megvette Fiának, Garancsi nevére Orlay u 3. 2.emelet. 2001.IX-2010.IV. kőzőtt 38 ingatlant vásárolt Felesége nevére. 2011-ben Apja nevére vásárolta meg a Hatvanpusztai József Főherceg Majorságát 13 ha-on, 5 Műemlék épűlettel és Viztoronnyal. A Majorságot 2012-ben felújitották és átépitették Tőbbszáz M-ért Lévai vezetésével. Pintér S-al kőzősen vásároltak egy Horvátországi szigetet, az Adrián. 2013-ban Apja nevére vásárolt az Alcsutdobozi Rézhegyen Őrőkpanorámás nyaralót. 2016.III. Barátja Bőjte Cs, nevére vásárolta meg a Gyergyószárhegyi Lázár Kastélyt. Tiborc nevére vásárolta: a Keszthelyi Jachtkikőtőt, Fűrdőház, Recepció, Bár 515 nm, részben állami Bankhitelből. A Keszthelyi kikőtő és a Via Hotel kőzőtt 2.5 ha terűleten 175 Luxusapartmant épitenek. 165 ha főldet Mányban, 497 M-ért, és 193 ha, 261 M-ért Bicskén.2015.I. Pálinkafőzdét vettek. 2014.XII. Seregélyesi Kastélyt. 2015.IX. A volt Postabank Székházat a József Nádor téren. Informatikai cégeket. 2015.IX. Bodajki Hochburg - Lamberg Kastélyt, 29 M-ért. 2015.XII. Turai Schossberger báró Kastélyát, 10 ha Parkkal, 98 szoba, Pálmaház, 200 M-ért. 2016.II. Városligeti Fasorban Spitz Villát, 40 szobás. 2016.X. Mahart Székház Tropicana épűletét, 2 milliárdos állami hitelből. 2016.XI. Komáromi ipari Parkban ingatlant, 1 milliárdért. 2016.XII. Visegrádi Kastélyszállót. 2017. Dorottya utcában és a Nagymező utcában Luxushotelt. Pollack Mihály téri Mélygarázst."


2018. február 20., kedd

22.826 - Újra a miniszterelnök nélkül ülésezett a parlament,...> 2018. február 19.

Orbán megint kirepült a Parlamentből

Újra a miniszterelnök nélkül ülésezett a parlament, pedig az MSZP, a Jobbik és az LMP is kérdezte volna Orbán Viktort. Három hete, amikor a rendkívüli ülésen arra vártak válaszokat a kormányfőtől, hogy miért fogadtak be titokban 1300 menekültet, miért telepítettek le 20 ezer gazdasági bevándorlót, miért engedtek be orosz bűnözőket az országba és miért üzleteltek tisztázatlan hátterű Naffákkal, Pharaonokkal, akkor Orbán Bécsben tartózkodott.

Most Szófiában tárgyalt. Tóth Bertalan MSZP frakcióvezető – aki a pártjából egyedül jelent meg az ülésen, mivel képviselőtársai ajánlásokat gyűjtöttek – azt mondta: az elmúlt évek legnagyobb korrupciós botránya az Elios-ügy, amelyben a miniszterelnök családja is érintett.

A Jobbik képviselője, Szilágyi György szerint bűnszövetségben elkövetett…

22.825 - Ti ott a határon túli magukat magyarnak valló szavazógépek,...> Adatlistázó > 2018. február 17.

2018. február 19., hétfő

22.824 -​ Íme, a keddi ülésen „főszereplést” kínáló interpellációs szónoklatok tervezett témái. > ​2018. február ​20.



Feladó: mandinka.bt
Dátum: 2018. február 19. 0:56
Tárgy: Unalom száműzve!
Címzett:


2018. február 19. 00:15

 
Fölöttébb mozgalmas programmal köszönti a hét első két napját a Tisztelt Ház.

Híven a hagyományokhoz látványos  napirend előtti ütközetekkel nyit a parlament, majd az azonnali kérdések órája is színesíteni fogja. a programot, ám a benyújtásuk határideje déli 12 óra, így most még csak abban lehetünk biztosak, hogy - tekintettel a választási kampányra -  sem a kérdések sem a válaszok nem lesznek „piskóták". Unalomtól azonban később sem szenved a Tisztelt Ház!   Íme a tervezett folytatás.

Interpellációk

Kedvelt műfaj. Az ellenzék bőszen ostorozza a kormányt, a kabinet, s pártjaik jelesei pedig a múlt sötét árnyaira emlékeztetve a jelen reménykeltő lépéseivel, és az egyre fényesebb távoli jövővel kecsegtetnek. Madárnyelven szólva szabad megítélés kérdése, hogy ki a varjú és ki a fülemüle. Az viszont biztos: énekes madár mindkettő.

​​
Íme, a hétfői ülésen „főszereplést" kínáló interpellációs szónoklatok tervezett témái.

KÉRDEZŐ

TÉMA

CÍMZETT

TÓTH BERTALAN

MSZP

Az ELIOS-ügy, avagy a miniszterelnök veje offshore cégek és milliárdos extraprofit hálójában!

miniszterelnök

STAUDT GÁBOR

Jobbik

Akkor pontosan mi is a különbség Juncker- és az Orbán-migráns között?

belügyminiszter

DEMETER MÁRTA

LMP

Miért nem ér ugyanannyit a kormánynak minden család és minden gyermek?

emberi erőforrások minisztere

SZATMÁRY KRISTÓF,

HALÁSZ JÁNOS

Fidesz

Mit jelent az ENSZ migrációs tervezete Magyarországra nézve?

külgazdasági és külügyminiszter

TÓTH BERTALAN

MSZP

Miért nyerészkedik az állam a földgázt használó családokon?

miniszterelnök

MIRKÓCZKI ÁDÁM

Jobbik

Bocsánatot kérnek-e végre az évszázad legnagyobb és legdrágább átveréséért?

belügyminiszter

VEJKEY IMRE

KDNP

Egységben az erő, - az újabb kvóta-zsarolás elutasítása!

külgazdasági és külügyminiszter

HADHÁZY ÁKOS

LMP

Érdemi segítséget a devizahitelezés károsultjainak!

nemzetgazdasági miniszter

TÓTH BERTALAN

MSZP

Hova lett az emberek nyugdíj megtakarítása? Mikor számolnak végre el a magánnyugdíj-pénztári befizetésekkel?

miniszterelnök

Z. KÁRPÁT DÁNIEL

Jobbik

Mikor kapnak a magyar fiatalok valódi kilátásokat?

nemzetgazdasági miniszter

DEMETER MÁRTA

LMP

Kinek akar örömet szerezni az Orbán kormány, - Vlagyimir Putyinnak, vagy a magyar családoknak?

miniszterelnök

TÓTH BERTALAN 

MSZP

Mindent az MNB nyereségéért, semmit a devizahitelesekért?

miniszterelnök

EGYED ZSOLT

Jobbik

Mikor szándékozik a kormány látszatintézkedések helyett, komolyan foglalkozni az állatvédelem problémáival?

földművelésügyi miniszter

TÓTH BERTALAN

MSZP

Paks2, a gazdaságpolitikai időzített bomba!

miniszterelnök

 

Kérdések

A „mezítlábasnak" becézett egyszerű kérdések elszántsága megkérdőjelezhetetlen. Boksz-nyelven szólva: egy ütés ide, egy ütés oda, s vége lesz menetnek. Mégis, fontos szereplésnek számít: minden párt győztesként ünnepelve hálásan megtapsolja szószólóját.

KÉRDEZŐ

TÉMA

CÍMZETT

TÓTH BERTALAN

MSZP

Mire lenne elég az Elios-ügyben csalárd módon felhasznált 13 milliárd forint, ha azt a magyar emberek egészségére költötték volna?

miniszterelnök

GYÜRE CSABA

Jobbik

Miért csak a látványberuházásokra koncentrál a kormány Felső-Szabolcsban?

nemzeti fejlesztési miniszter

SCHMUCK ERZSÉBET

LMP

Van-e terve a kormánynak az oktatás problémáinak megoldására?

miniszterelnök

SZATMÁRY KRISTÓF

Fidesz

Milyen ütemben folytathatjuk a közös munkát a közutak fejlesztése, azon belül is a még meglévő fővárosi belterületi földutak felszámolása terén?

Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter

TÓTH BERTALAN

MSZP

Tiltott pártfinanszírozás az Odex-ügyben?

miniszterelnök

VÁGÓ SEBESTYÉN

Jobbik

Mennyire számítanak a törökbálintiak jogos követelései?

nemzeti fejlesztési miniszter

FARKAS GERGELY

Jobbik

Várható-e strandfejlesztés és uszodaépítés Kiskunhalason?

nemzeti fejlesztési miniszter

LUKÁCS LÁSZLÓ GYÖRGY

Jobbik

Lesz-e egyáltalán börtön Kunmadarason?

belügyminiszter

KULCSÁR GERGELY

Jobbik

4,5 milliárd forint kilométerenként, avagy a kormányzati harácsolás miatt autópálya nélkül maradhat a bihari térség?

nemzeti fejlesztési miniszter

 

Viták a javából

Kettő, utolsó pillanatban beterjesztett javaslat érdemi vitája „fényesíti" még a napot.

TÉMA

BENYÚJTÓ

Az Isztambuli Egyezmény elfogadásáról.

szövege

 

 

Szelényi Zsuzsanna, Szabó Timea (független, ) Bangóné Borbély Ildikó, Heringes Anita (MSZP), Demeter Márta, Szél Bernadett, Schmuck Erzsébet (LMP)

Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről.

HTML

Lázár János

Miniszterelnökséget vezető miniszter

 

KEDD

Nem ígérkezik a hétfői napnál csendesebbnek. Íme a napirend előtti felszólalásokat követő menetrend. 

Határozathozatalok

TÉMA

BENYÚJTÓ

Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről.

HTML

Lázár János

Miniszterelnökséget vezető miniszter

Az Isztambuli Egyezmény elfogadásáról.

szövege

 

 

Szelényi Zsuzsanna, Szabó Timea (független, ) Bangóné Borbély Ildikó, Heringes Anita (MSZP), Demeter Márta, Szél Bernadett, Schmuck Erzsébet (LMP)

 

Általános viták a lezárásig

TÉMA

BENYÚJTÓ

A migrációt támogató szervezetek működésének engedélyezéséről.

szövege

Semjén Zsolt

miniszterelnök-helyettes

Az idegenrendészeti távoltartásról.

szövege

A bevándorlási finanszírozási illetékről.

szövege

Magyarország és a Tádzsik Köztársaság között létrejött, a beruházások ösztönzéséről és kölcsönös védelméről szóló megállapodás kihirdetéséről.

szövege

Varga Mihály

nemzetgazdasági miniszter

Az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről a Fülöp-szigeteki Köztársaság közötti partnerségi és együttműködési keretmegállapodáshoz a Horvát Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozásának figyelembe vétele céljából készült jegyzőkönyv kihirdetéséről.

szövege

Lázár János

Miniszterelnökséget vezető miniszter

Az egyrészről az Európai Unió és annak tagállamai, másrészről Ausztrália közötti keretmegállapodás kihirdetéséről.

szövege

A Nemzetközi Vasúti Árufuvarozásról szóló megállapodás (SzMGSz) és mellékletei 2017. évi módosításainak kihirdetéséről.

szövege

 

 

Seszták Miklós

nemzeti fejlesztési miniszter

A Magyarország Kormánya és az Azerbajdzsáni Köztársaság Kormánya között a nemzetközi közúti személyszállításról és árufuvarozásról szóló megállapodás kihirdetéséről.

szövege

Magyarország és a Koszovói Köztársaság között létrejött kiadatási egyezmény kihirdetéséről.

szövege

 

Trócsányi László

igazságügyi miniszter

Magyarország és a Koszovói Köztársaság között létrejött, az elítélt személyek átszállításáról szóló egyezmény kihirdetéséről.

szövege

Bartha Szabó József

22.823 - ​Péteri Attila Árpád​: NE CSÜGGEDJETEK! – VAN MEGOLDÁS!



Feladó: Attila Árpád Péteri
Dátum: 2018. február 19. 3:56
Tárgy: A 38%-HOZ TARTOZÓ LEENDŐ VÁLASZTÓPOLGÁROK! -

Címzett: József Kutasi <kutasi2017@gmail.com>, 

A 38%-HOZ TARTOZÓ LEENDŐ VÁLASZTÓPOLGÁROK! 

- FIGYELEM! -

NE CSÜGGEDJETEK! – VAN MEGOLDÁS!
Mindazokhoz szólunk alant, akik eddig még nem szavaztak az elmúl ciklusok idején, 1990 óta és most sem tudták még eldönteni magukban, kire adják le voksaikat, április 8-án?
Semmi vész, hagyjátok csak nyugodtan marakodni egymással a parlamenti pártokat s mindegyiket, amelyek a pártokrácia nemzetrontó eseményeinek önfeledt harcosai és meggondolatlan,  felelőtlen rombolói közéletünknek.
Mi egészen más, új alapokon álló alternatívát ajánlunk a számotokra.
Egy élhető, fejlődésre képes Haza felépíthetőségét megalapozó, korszakváltó MOZGALOM keretében, röviden a NEMZETEGYESÍTÉS megvalósításával. 

Amelyhez a Ti hozzájárulásaitokat kérjük, a jelen és jövő társadalmának erkölcsi alapokon álló felépítéséhez hozzájárulva.
Túllépve az elavult, pártirányítású hatalmi struktúrák vadhajtásain, amelyek mindmáig akadályát képezték a lakossági jellegűből, az egységre törekvő, a társadalom tagjainak nagyobbik részét magába foglaló,
NEMZETÉPÍTÉS útjára történő lépésünket.  Ezen belül a HAZA elsődleges mivoltát zászlajára tűző program végrehajthatóságát. Az elmúlt 28 évben egyaránt.

Ütött az óra, hogy rádöbbenjünk közösen, ez a mára kialakult közállapot rendszer, nem tartható tovább, törvényes keretek között.

Éppen ezért arra kérünk Benneteket -akik fogékonyak a saját sorsuk jobbítására való mozgékonyságra- tekintsétek át figyelmesen a honlapunkon megtalálható, irányadó útmutatásokat. Mit kell tennetek, annak érdekében, hogy jogos vágyaink, régóta várt fordulattal elérhetőkké váljanak?


Ennek az égvilágon semmi akadálya nincs, csak annyit kell tennetek, hogy saját jól felfogott érdeketekből, átolvassátok a felvilágosító anyagainkat és magatokévá teszitek az ott elérhető instrukciókat.


Belső meggyőződésetek kialakításával, öntudatossá válva, saját akaratotok igénybevételével, a régóta várt, pozitív kicsengésű változásokhoz.

Aki eljutott erre a szintre, nincs más teendője, mint a honlapunkon feltüntetett előírások figyelembevételével, jelentkezik a megadott elérhetőségek bármelyikén, /e-mail vagy mobil telefon útján, a kapcsolatfelvételetek céljából. Igazolva ezzel, hogy készek vagytok úgy önmagatok sorsa javításáért, mint az utódaink létbiztonságáért tenni, cselekedni, bátran kilépni a nagypolitika színpadára.

Ehhez kívánunk sok lelki- és fizikai erőt, minden tettre kész Honfinak és Honleánynak, aki betöltötte a 18. életévét.

S nem támadható semmilyen oldalról, a múltja, életútja bármelyik szakaszát megvizsgálva sem.

Ahogy mondani szokták, erkölcsileg feddhetetlen legyen s minimum érettségivel rendelkezzen.

Mi tehát ezúton nyugtatunk meg minden eddigi parlamenti s egyéb párt vezetőségét, tagságát, szimpatizánsait, hogy nem az ő irántuk elkötelezettekhez szólunk elsődlegesen, hanem e felhívásunk elején említett, eddig nem szavazó, vagy bizonytalan, 38%-ot kitevő, leendő választó polgárhoz.


Éljen a megújulásra kész magyar HAZA józan szemléletű tagsága, akik megértik e segítő szándékú felszólításunk lényegét és azt követően, azonnal elindulnak a közös céljainkat megvalósító nemzetegyesítő úton.

Mindazokért is, akik még nem jutottak el máig, erre a szintre. 

Ám idővel meg van rá az esély, hogy ők is magukra találjanak, a következő választásokon s még inkább megerősödjön a Nemzeti Egység, az eddigieknél jobb sorsra érdemes közös otthonunkban, hőn szeretett szülő Hazánkban.
A komoly történelmi múlttal rendelkező, részünkről jogos büszkeséggel, emelt fővel rátekinthető, a nem is oly távoli jövőben dinamikusan fejlődő, Magyarországon.

NE FELEDJÉTEK, EGYSÉGBEN AZ ERŐ!
/S AZT SEM, HOGY ERKÖLCSI MEGTISZTULÁS NÉLKÜL NINCS NEMZETÁLLAM ÉPÍTÉSRE MÓD!/
Jertek hát közénk! Legyetek Pártoló tagok, Képviselő-jelöltek!

Honlapunk: http://nemzetepito-nepmozgalom.hu/

Jelentkezzetek a megadott elérhetőségeken!

Kézfogással, a felebaráti szeretet jegyében:
/
Péteri Attila Árpád/

nyugdíjas népművelő

koordinátor
NEEM alapító tag


Megj.: Csatolt szórólapjainkat lehetőleg lemásolva, személyesen adjátok át rokonaitoknak, szomszédjaitoknak, ismerőseiteknek!
Kb. 10 db elég! Megkérve valamennyiüket, hogy Ők is hasonlóképpen cselekedjenek.
Ezt a tájékoztató emilt pedig terjesszétek az internetes baráti stb. kör címeitekre!
Ez esetben, rövid időn belül, akár 1 millió emberhez is eljuthatnak a rólunk szóló híranyagok!


22.822 - ​Személyhez fűződő jog megsértése​. > ​2018. február 18.



 14:53 mandinka.bt írta,

 
Indokolási kötelezettség. 
Látogatási célú vízum elutasítása. 
Felülvizsgálati határidő. 
Magánút használata. 
Fizetési meghagyás. 
Társasház képviselete. 
​​
Személyhez fűződő jog megsértése
​.
Gyermek jogellenes visszatartása
 

Az Alkotmánybíróság teljes ülésének legfrissebb végzése

2018. február 18. 12:49

 

Vigalmi negyed, helyi népszavazás

A Fővárosi Törvényszék által alkotott Kpk.670.453/2017/4. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését szorgalmazó alkotmányjogi panasz.
Előzménye: Budapest VII. kerületének önkormányzati képviselői helyi népszavazást kezdeményeztek. A Helyi Választási Bizottság határozatában a következő kérdést hitelesítette: „Egyetért-e Ön azzal, hogy Budapest Főváros VII. Kerület Erzsébetvárosi Önkormányzat Képviselő-testülete Budapest VII. Kerület Károly körút – Király utca – Erzsébet körút – Rákóczi út által határolt területén úgy szabályozza az üzletek nyitvatartási rendjét, hogy a vendéglátást folytató üzletek 24.00 óra és 6.00 óra között nem tarthatnak nyitva?"

A Helyi Választási Bizottság döntését sérelmező gazdasági társaság a határozat bírósági felülvizsgálatát kezdeményezte. A Fővárosi Törvényszék  viszont helybenhagyta a Helyi Választási Bizottság határozatát. Az indítványozó ezt  követően fordult az Alkotmánybírósághoz. Álláspontja szerint a bírói döntéssel hitelesített népszavazásra bocsátandó kérdés tárgyát képező tilalom nyomán megszülető önkormányzati rendelet jogellenesen korlátozná a népszavazási kérdéssel érintett területen dolgozó vállalkozóknak, munkavállalóknak, beszállítóknak, rendezvényszervezőknek, művészeknek a jogait és

ellehetetleníti majd a azt is, hogy a  tulajdonában álló ingatlanokat szándékának és a bérleti szerződésekben meghatározott kötelezettségeinek megfelelően használja és hasznosítsa, ráadásul az ingatlanok értékét is jelentősen csökkenti.  Az önkormányzat tehát túllép feladat- és hatáskörén, ami ellentétes a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény rendelkezéseivel és sérti az Alaptörvény I. cikk (3) bekezdését is.

***

Az Alkotmánybíróság határozata rámutatott: az indítványozó által  alaptörvény-ellenesnek vélt szabályozás jelenleg nem létezik a magyar jogrendszerben, így erre alkotmányjogi panasz sem alapítható. A szabályozás megszületéséhez az szükséges, hogy a helyi választópolgárok több mint fele érvényesen szavazzon, az érvényesen szavazó választópolgárok több mint fele igenlő választ adjon a megfogalmazott kérdésre, majd a képviselő-testület a helyi népszavazás napjától számított száznyolcvan napon belül a korlátozó szabályozást tartalmazó rendeletet megalkossa.

A népszavazási kérdésre vonatkozó alkotmányjogi panaszt az Alkotmánybíróság visszautasította, azonban az indítványozó nincs elzárva attól, hogy amennyiben az önkormányzat a jövőben olyan rendeletet alkot, amelyet az indítványozó alaptörvény-ellenesnek tart alkotmányjogi panaszt nyújtson be az Alkotmánybírósághoz. (Megnyitás PDF-ként.)

A határozathoz Juhász Imre, Pokol Béla, Stumpf István és Szalay Péter párhuzamos indokolást csatolt.

Jogorvoslathoz való jog

A Kúriaáltal alkotott Kfv.III.38.040/2016/2. számú végzés alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését szorgalmazó alkotmányjogi panasz.

A Magyar Állam nevében eljáró indítványozó kérelmére a Heves Megyei Kormányhivatal határozatával a kérelemben szereplő ingatlanrészt kisajátította, és 298 000 forint kártalanítási összeget állapított meg, melynek megfizetésére az indítványozót, mint kérelmezőt kötelezte.

A felperes a közigazgatási határozattal szemben keresetet nyújtott be, amelyben vitatta a kártalanítás összegét. Az Egri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság ítéletével a kormányhivatal határozatát megváltoztatta és a kártalanítás összegét 2 400 000 forintra felemelte. Az indítványozó, mint II. rendű alperes az ítélettel szemben felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a Kúria azonban  a keresetét érdemi vizsgálat nélkül elutasította.
Az indítványozó szerint a Kúria döntése téves jogszabályi értelmezésből ered, így sérti az Alaptörvény 28. cikkében foglaltakat. Azzal pedig, hogy a Kúria indítványát nem vizsgálta érdemben, sérült a jogorvoslathoz fűződő alapjoga is.

***

Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint az alkotmányjogi panasz befogadására nincs lehetőség, mivel az nem felel meg az Abtv. 27. §-ában, valamint az 51. §-ának (1) bekezdésében foglalt feltételeknek, ezért a kérelmet az Abtv. 56. § (1)–(3) bekezdései, valamint az Ügyrend 30. § (2) bekezdés c) pontjának második fordulata alapján visszautasította. (Megnyitás PDF-ként.)

A végzéshez Salamon László párhuzamos indokolást csatolt.

Az Alkotmánybíróság öttagú tanácsainak legfrissebbvégzései

Előkészítő eljárás

Az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény 27. §, 39. § (2) bekezdése, 55. § (1)-(3) és (5) bekezdése, valamint az Alkotmánybíróság Ügyrendjének 25. § (3), (4) és (6) bekezdései és 26. § (4) bekezdése, továbbá az Alkotmánybíróság IV/290-7/2017. számú végzés alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítésétszorgalmazó alkotmányjogi panasz.
Az indítványozók szerint az Alkotmánybíróság megsértette az Alaptörvényben biztosított jogaikat a Kúria Pkk.V.25.023/2016/2. számú, eljáró bíróságot kijelölő végzése ellen előterjesztett alkotmányjogi panaszuk elbírálása során. Állítják: a IV/290-7/2017. számú egyesbírói végzés meghozatala során alkalmazott jogszabályi illetve ügyrendi rendelkezések alaptörvény-ellenesek. Nézetük szerint az Abtv. 55. § (1)-(3) és (5) bekezdése a főtitkárnak nem előkészítési, hanem tényleges döntési jogkört biztosít. Az Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdésébe, XXIV. cikk (1) bekezdésébe és B) cikk (1) bekezdésébe ütközőnek tartják, hogy a hiánypótlás nem teljesítése vagy a hiánypótlási határidő elmulasztása esetén az indítvány érdemi elbírálására nem kerül sor. Az indítványozók szerint az Ügyrend nem állapíthat meg az indítványozókra nézve kötelező magatartási szabályokat, mivel nem jogszabály.

Véleményük szerint az emberi méltósághoz való jogukat sérti, hogy az Alkotmánybíróság egyesbíróként eljárva - a főtitkár javaslatára - visszautasította indítványukat. Az Abtv. 27. §-ában megfogalmazott "bírósági eljárást befejező egyéb döntés" kifejezés bizonytalan tartalommal bír, és azt az Alkotmánybíróság szűkítően értelmezi, ezért alaptörvény-ellenes.

***

Az Alkotmánybíróság – az Abtv. 47. § (1) bekezdése és az 56. § (2)−(3) bekezdései, valamint az Alkotmánybíróság Ügyrendjének 5. § (1)−(2) bekezdései alapján eljárva – az alkotmányjogi panaszt, figyelemmel az Abtv. 26. § (2) bekezdésében és 30. § (4) bekezdésében foglaltakra, visszautasította, az Alkotmánybíróság Ügyrendjének 30. § (2) bekezdés d) pontja, az AB végzés tekintetében pedig az Alkotmánybíróság Ügyrendjének 30. § (2) bekezdés f) pontja alapján. (Megnyitás PDF-ként.)

Személyiségi jogsértés

A Kúria Pfv.IV.21.242/2016/6. számú ítélet, a Szegedi Ítélőtábla Pf.I.21.143/2015/3. számú ítélet, és a Kecskeméti Törvényszék 8.P.20.480/2014/58. számú ítélet alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését szorgalmazó panasz.
Az indítványozók személyiségi jog megsértésének megállapítása iránti pert kezdeményeztek korábbi munkavállalójukkal (alperes) szemben. A keresetben annak megállapítását kérték, hogy az alperes megsértette személyhez fűződő jogaikat, többek között jóhírnevüket, személyes adatok védelméhez, magántitokhoz fűződő jogaikat.
Az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította, álláspontja szerint az alperes nem sértette meg az indítványozók személyiségi jogait. A másodfokú bíróság teljes körűen egyetértett az elsőfokú bíróság ítéletével, a Kúria pedig a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.
Az indítványozók álláspontja szerint a bíróság a kereset elutasításával Alaptörvényt sértő módon a méltósághoz, a hatékony jogorvoslathoz, a törvény előtti egyenlőséghez, a magánélethez, a becsülethez és a jó hírnévhez való alapjogait figyelmen kívül hagyták, azt nem biztosították számukra..

***

Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint  a pervesztes indítványozók a számukra kedvezőtlen bírói döntés tartalmi, törvényességi szempontú kritikáját adják, de az Alaptörvény felsorolt, sérülni vélt rendelkezéseihez nem kapcsoltak relevánsnak tekinthető és érdemi vizsgálatra alkalmas alkotmányjogi érvelést. Ám nem fogadható be az indítvány, ha az a bírói döntés és az eljárások – alaptörvény-ellenességet megalapozó indok nélküli – tartalmi, jogi kritikáját tartalmazza.. A Taláros Testület mindezekre tekintettel – az Abtv. 47. § (1) bekezdése és az 56. § (2)–(3) bekezdései, valamint az Alkotmánybíróság Ügyrendjének 5. § (1)−(2) bekezdései alapján eljárva – az alkotmányjogi panaszt, figyelemmel az Abtv. 52. § (1b) bekezdés e) pontjában foglaltakra, az Alkotmánybíróság Ügyrendjének 30. § (2) bekezdés h) pontja alapján visszautasította. (Megnyitás PDF-ként.)

Indokolási kötelezettség

A Kúria által alkotottKfv.II.38.170/2016/17. számú ítélet alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését szorgalmazó panasz.
Az indítványozó - perbeli felperes gazdasági társaság - illetve jogelődje rendelkezett a per tárgyát képező csapadékvíz-elvezetésére vonatkozó vízjogi üzemeltetési engedéllyel. Az alperesi beavatkozó kérelmében a vízjogi engedély módosítását kezdeményezte, amihez az indítványozó nem járult hozzá. Az elsőfokú hatóság ennek ellenére a vízjogi engedélyt módosította, azt az engedélyes nevére átírta. Az engedéllyel szemben az indítványozó fellebbezett, a másodfokú hatóság azonban az elsőfokú döntést helybenhagyta, keresetét a bíróság is elutasította, a Kúria pedig a bíróság ítéletét hatályában fenntartotta.
Az indítványozó álláspontja szerint a támadott döntés sérti a jogbiztonság követelményét, sérti a tisztességes eljárás követelményét.

***

Az Alkotmánybíróság megállapította: az alkotmányjogi panasz a XXVIII. cikk (1) bekezdésének állított sérelme vonatkozásában nem veti fel a támadott bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség kételyét, és nem alapoz meg alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést sem, ennek megfelelően az alkotmányjogi panasz e vonatkozásban nem felel meg az Abtv. 29. §-ában foglalt befogadhatósági feltételnek.

Mindezekre tekintettel a Taláros Testület az alkotmányjogi panaszt – az Ügyrend 5. §-a alapján eljárva – az Ügyrend 30. § (2) bekezdés a) és h) pontja alapján, figyelemmel az Abtv. 56. § (3) bekezdésében előírtakra is, visszautasította.(Megnyitás PDF-ként.)

Látogatási célú egységes vízum kiállításának elutasítása

A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság által alkotott8.Kpk.45.519/2017/6. számú végzés alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését szorgalmazó panasz.
 Az indítványozó egyiptomi állampolgár előadta: egységes vízumkérelmet adott be Magyarországra való beutazáshoz az illetékes nagykövetségen, hogy meglátogassa Magyarországon élő magyar állampolgár feleségét. Kérelmét a Közösségi Vízumkódex létrehozásáról szóló az Európai Parlament és a Tanács 810/2009/EK Rendelete alapján Magyarország Kairói Nagykövetségének Konzulátusa, majd fellebbezés folytán a Külgazdasági és Külügyminisztérium elutasította, mondván a benyújtott dokumentációk nem voltak biztonságosnak tekinthetők, nem lehetett bizonyossággal megállapítani, hogy a vízum lejárta előtt az indítványozó el szándékozik-e hagyni a tagállamok területét. Az indítványozó felülvizsgálati kérelmét a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság is elutasította. 
Az indítványozó szerint a bírói döntés megsértette az Alaptörvény XV. cikk (1) bekezdése szerinti törvény előtti egyenlőséghez való alapjogát, és a XXVIII. cikk (7) bekezdése szerinti jogorvoslathoz való jogát. 

***

Az Alkotmánybíróság megállapította: tekintettel arra, hogy a vízumkérelmek elbírálása során a jogalkotó kétséget kizáróan biztosította az érdemi jogorvoslat lehetőségét, mely lehetőséggel az indítványozó az alkotmányjogi panasz alapjául szolgáló eljárásban élt is, ekként e vonatkozásban az alkotmányjogi panasszal támadott eljárásban az Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdésének sérelme nem merült fel. A kifogásolt bírói döntés sem alaptörvény-ellenességként, sem pedig alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdésként nem értékelhető, ezért az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt – az Ügyrend 5. §-a alapján eljárva – az Ügyrend 30. § (2) bekezdés a) pontja alapján, figyelemmel az Abtv. 56. § (3) bekezdésében előírtakra is, visszautasította.(Megnyitás PDF-ként.)

Felülvizsgálati határidő

A Kúria által alkotott Mfv.II.10.187/2016/2. számú végzés alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítésétszorgalmazó panasz.
Az indítványozó - perbeli felperes - munkaviszonyban állt a perbeli alperesnél. Az indítványozó keresetében kérte a bíróságot, hogy kötelezze a perbeli alperest elmaradt munkabér megfizetésére.

A bíróság az indítványozó kereseti kérelmének helyt adott, a másodfokon eljárt bíróság azonban az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és az indítványozó keresetét elutasította. Az indítványozó felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő, azonban a Kúria a elkésettség okán a felülvizsgálati kérelmet hivatalból elutasította.
Az indítványozó álláspontja szerint a döntés sérti a jogállamiság elvét, sérti a jogorvoslathoz való jogát, mivel a bíróság nem tájékoztatta döntése meghozatala során arról, hogy milyen jogorvoslati lehetőségek állnak a rendelkezésére.

***

Az Alkotmánybíróság megállapította: az Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdésével összefüggésben a jelen esetben sincs olyan, a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség, sem olyan alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés, amely szükségessé tenné avagy indokolná a panasz érdemi vizsgálatát.

Minderre tekintettel a Taláros Testület az Abtv. 56. § (2) bekezdése alapján, az 56. § (3) bekezdésére figyelemmel, valamint az Ügyrend 30. § (2) bekezdés a) és h) pontjára tekintettel az alkotmányjogi panaszt visszautasította. (Megnyitás PDF-ként.)

Magánút használata

A Kúriaáltal alkotott Pfv.I.21.217/2016/4. számú ítélet alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését szorgalmazó panasz.
Az indítványozók egy közforgalom elől el nem zárt magánút tulajdonosai illetve haszonélvezői, a magánúton 3,5 t feliratú súlykorlátozást elrendelő közlekedési táblát helyezetek el. A felperes  keresetében annak megállapítását kérte, hogy a tulajdonosok (alperesek) a magánútra engedély nélkül kihelyezett súlykorlátozó táblát távolítsák el, és a bíróság tiltson el minden olyan további magatartást, amely a magánút indokolatlan korlátozását vagy elzárását eredményezné.
Az elsőfokú bíróság a súlykorlátozó tábla eltávolítására kötelezte az alpereseket. A másodfokú bíróság a megismételt eljárásban - az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta, és megállapította: a közforgalom elől elzárt magánút használatára bárki jogosult, annak státusza a közútéval azonos, az alperesek tehát joggal való visszaélést tanúsítva rendelkeztek a súlykorlátozó tábla kihelyezéséről. A Kúria az alperesek felülvizsgálati kérelmét elutasította.

Az indítványozók álláspontja szerint a Kúria ítélete sérti a tulajdonhoz való jogot és az egyenlő bánásmód követelményét. Nézetük szerint a bíróságoknak vizsgálniuk kellett volna, hogy felmerült-e olyan közérdek, vagy olyan másik alapjog, amely felvetette volna a tulajdonjog korlátozásának szükségességét..

***

Az Alkotmánybíróság szerint az indítvány nem mutatott rá olyan körülményre, amely az Abtv. 29. §-a alapján indokolná annak befogadását és érdemi vizsgálatát. A Kúria a rendelkezésére álló bizonyítékok alapján állapította meg az ügy tényállását, a tényállás és az alkalmazandó jogszabályok egybevetésével hozta meg döntését, amelyben álláspontját és annak indokolását részletesen kifejtette. Az pedig, hogy az így meghozott ítélet az indítványozók pervesztességét eredményezte, önmagában nem követeli meg az Alkotmánybíróság beavatkozását.

A Taláros Testület mindezek alapján megállapította: az indítvány nem felel meg az Abtv. 29. §-ában foglalt feltételeknek, nem felel meg az Abtv. 52. § (1b) bekezdés e) pontjában foglalt törvényi feltételeknek, ezért azt – az Abtv. 56. § (3) bekezdésére figyelemmel – az Ügyrend 30. § (2) bekezdés a) és h) pontjai alapján visszautasította. (Megnyitás PDF-ként.)

Fizetési meghagyás

A Kaposvári Törvényszék  által alkotott 1.Pkf.21.890/2016/2. számú végzés alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését szorgalmazó panasz.

Az indítványozó előadta: egy részvénytársaság közjegyző előtt fizetési meghagyás kibocsátását kezdeményezte, mely ellentmondás hiányában jogerőre emelkedett. A fizetési meghagyást az indítványozó dementiában szenvedő édesanyja vette át, aki az indítványozónak a levelet nem adta át. Az indítványozó ekkor huzamosabb ideig külföldön tartózkodott munkaszerzés céljából és csak több mint 3 évvel később szerzett tudomást a fizetési meghagyásról, amikor már végrehajtási eljárást is kezdeményeztek ellene.

A végrehajtási eljárás ellen perújítási indítvánnyal élt, melyet a bíróság jogerősen is elutasított. Az indítványozó álláspontja szerint a bíróságok döntései megsértették az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésében foglalt tisztességes bírósági eljáráshoz való alapjogát, mikor nem vették figyelembe, hogy önhibáján kívül nem tudott a fizetési meghagyásról, és a perújítás elutasításával nem hagyták, hogy előadja bizonyítékait. 

***

Az Alkotmánybíróság megállapította: a panasz nem tartalmaz olyan alkotmányjogilag értékelhető érvelést, amely valószínűsítené az Abtv. 29. §-ában foglaltakat. Nem merült fel érdemi indok arra, hogy az Alkotmánybíróság a rendes bíróságok hatáskörébe beavatkozva felülbírálja a Kaposvári Törvényszéknek, illetve a Siófoki Járásbíróságnak az álláspontját. Az eljárt bíróságok számot adtak a kérelem elutasításának indokairól, vagyis arról, hogy miért nem az indítványozó hibáján kívüli ok a fizetési meghagyás átvételének elmulasztása. Az indítványozó a rendes bíróságokra tartozó jogi érveléssel igyekszik megfordítani az eljárás eredményét, ez azonban nem alkotmányjogi szempont, nem vet fel sem alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést, sem a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenességet. 

Az Alkotmánybíróság mindezek alapján az indítványt – az Abtv. 56. § (3) bekezdésére figyelemmel – az Ügyrend 30. § (2) bekezdés a) pontja alapján visszautasította. (Megnyitás PDF-ként.)

Társasház képviselete

A Pesti Központi Kerületi Bíróság alkotta 18.P.50.391/2017/13. számú ítélet, és a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 233. § (3) bekezdés b) pont  alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését szorgalmazó panasz.
A felperesek pert indítottak a társasház ellen, és keresetükben olyan közgyűlési határozatok érvénytelenségének megállapítását kérték, melyek álláspontjuk szerint a kisebbség érdekeivel ellentétes helyzetet tartanak fenn.Az eljáró bíróság a kisebbség (felperesek) által összehívott "részközgyűlésen" hozott határozat alapján pervezető végzéssel kizárta a korábbi közös képviselőt, hogy a társasházat a bíróság előtt képviselje, és a tulajdonostársak 20 %-a által megtartott részközgyűlés által megválasztott közös képviselő képviseleti jogát biztosította.

A bíróság ítéletében a közgyűlési határozatokat megsemmisítette. Az alkotmányjogi panaszt előterjesztő társasház álláspontja szerint az ítélet sérti a tisztességes bírósági eljáráshoz és a jogorvoslathoz való jogot, az annak alapján hozott pervezető végzés is alaptörvény-ellenes, mert a valódi képviseleti joggal rendelkező személy nem élhetett a jogorvoslathoz való jogával. 

***

Az Alkotmánybíróság  szerint az adott ügyben nem az bír relevanciával, hogy kinek van képviseleti joga, hanem az, hogy a perben a társasház a peres fél. Ennek megfelelően nem a közös képviselőt illeti a jogorvoslathoz való jog, hanem a társasházat, aki viszont – törvényes képviselője útján – a fellebbezésről lemondott. Minderre tekintettel a Taláros Testület megállapította: az alkotmányjogi panasz az Abtv. 26. § (1) bekezdés b) pontjában, illetőleg a 27. § b) pontjában foglaltaknak nem felel meg, így az alkotmányjogi panaszt az Ügyrend 30. § (2) bekezdés e) pontja alapján visszautasította.(Megnyitás PDF-ként.) 

Személyhez fűződő jog megsértése

A Fővárosi Ítélőtábla alkotta 1.Pf.20.348/2017/6/II. számú ítéletalaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését szorgalmazó panasz.
Az indítványozó személyhez fűződő jog megsértésének megállapítása iránt indított pert a Fővárosi Törvényszék ellen. Álláspontja szerint a Fővárosi Törvényszék megsértette a tisztességes eljáráshoz fűződő jogát az ellene folyamatban lévő büntetőeljárás során, mikor a bírói kizárására vonatkozó indítványát elutasította.
A keresetet az elsőfokú bíróság elutasította. A Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.
Az indítványozó szerint a jogerős ítélet sérti a tisztességes eljáráshoz való jogát, mivel nem ismerte el, hogy az személyiségi jognak minősül.

***

Az Alkotmánybíróság szerint az indítványozó csupán állítja, de kellő indokolással nem támasztja alá a tisztességes bírósági eljáráshoz való jog sérelmét. Nem jelöli meg e jog sérelmének lényegét és nem tartalmaz alkotmányjogilag értékelhető indokolást arra nézve, hogy a bírói döntés miért ellentétes az Alaptörvény megjelölt rendelkezésével. A hiánypótlásra szóló felhívásra adott válaszában sem adott elő releváns alkotmányjogi érvekkel alátámasztott indokolást arra vonatkozóan, hogy az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdését a bírói döntés miért és mennyiben sérti.

Mindezek alapján a Taláros Testület megállapította: az alkotmányjogi panasz az Abtv. 52. § (1b) bekezdés b) és e) pontjában foglaltaknak nem felel meg, így azt az Ügyrend 30. § (2) bekezdés h) pontja alapján visszautasította. (Megnyitás PDF-ként.)

Gyermek jogellenes visszatartása

A Kúria Pfv.II.22.216/2017/13. számú végzés felfüggesztését szorgalmazó alkotmányjogi panasz.

Az indítványozó  a végrehajtás felfüggesztését kérte az Alkotmánybíróságtól. Előadta: olasz állampolgár férjével két közös gyermekük született, akikkel változó időtartamban Ibizán, illetve Magyarországon tartózkodtak. A felek házassága 2016. szeptemberében teljesen megromlott, amelyet követően az indítványozó a gyermekekkel Magyarországra utazott, és közölte a férjével, hogy nem kíván tovább Ibizán élni, nem hajlandó Spanyolországba visszatérni.
Az indítványozó házastársa - felperes - keresetet nyújtott be a bíróságra és kérte indítványozó kötelezését a gyermekek visszavitelére szokásos tartózkodási helyükre Spanyolországba, illetve a gyermekek és úti okmányaik átadására.
Az elsőfokú bíróság végzésében kötelezte az indítványozót, hogy a kiskorú gyermekeket vigye vissza szokásos tartózkodási helyükre Spanyolországba. Megállapította, hogy az indítványozó általi 2017. január végi visszatartás előtt a gyermekek szokásos tartózkodási helye Spanyolországban volt, a felperes ténylegesen gyakorolta a szülői felügyeleti jogait és az indítványozó a felperes hozzájárulása nélkül költözött a gyermekekkel Magyarországra. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság döntését helybenhagyta. A Kúria a jogerős végzést hatályában fenntartotta azzal, hogy az indítványozó a gyerekeket 2018. február 11. napjáig köteles visszavinni a szokásos tartózkodási helyükre Spanyolországba, ennek elmulasztása esetén 2018. február 17. napján 11 órakor köteles őket átadni a felperesnek vagy jogi képviselőjének.
Az indítványozó álláspontja szerint a bírói döntések sértik az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésében foglalt tisztességes bírósági eljáráshoz való jogát, mivel az elsőfokú eljárás idéző végzése nem szabályszerűen került részére megküldésre, a bizonyítási indítvány előterjesztésére nyitva álló határidő fél munkanap volt, az elsőfokú eljárás során az indítványozó bizonyítási indítványa körében kért igazságügyi pszichológus szakértő kirendelését elutasították, nem vizsgálták, hogy a felperes milyen körülmények közé vinné a gyermekeket, nem vizsgálták továbbá, hogy a gyermekek nem tudnak kommunikálni az édesapjukkal, valamint álláspontja szerint a bíróság a szokásos tartózkodási hely fogalmát helytelenül állapította meg, hiszen a felperes a magyarországi bölcsődébe iratáshoz hozzájárult.

***

Az Alkotmánybíróság felhívta a Pesti Központi Kerületi Bíróságot a 2017. július 13. napján kelt, 14.Pk.500.172/2017/11. számú jogerős végzése végrehajtásának felfüggesztésére. A végrehajtás felfüggesztésére irányuló felhívás a Fővárosi Törvényszék 50. Pkf.636.303/2017/4. számú, valamint a Kúria Pfv.II.22.216/2017/13. sorszámú végzésében foglalt módosított végrehajtási határidőre, továbbá a Pesti Központi Kerületi Bíróság által 0101-15.Vh.9887/2017/4. szám alatt elrendelt végrehajtási eljárásra is irányadó.(Megnyitás PDF-ként.)

I.  Újra szemben az árral!

Bartha Szabó József