Kattintani > FELADAT ÉS CÉL - AUFGABE UND ZIEL - MISSION AND GOAL
Kattintani > Az összes bejegyzés tartalomjegyzéke 2007. szeptember 10.-től

2017. március 30., csütörtök

21.976 - ​Az abai megnyitón hirdette ki a Fejér Szövetség az Országos Tudománytörténeti Verseny Fejér megyei fordulóinak versenykiírását

2017. MÁRCIUS 30., CSÜTÖRTÖK

21.976 - ​Országos Tudománytörténeti Verseny alábbi helyszínen és időben rendezett Fejér megyei kétfordulós döntőjén,

Feladó: Fejér Szövetség
Dátum: 2017. március 27. 23:34
Tárgy:
​​
Az abai megnyitón hirdette ki a Fejér Szövetség az Országos Tudománytörténeti Verseny Fejér megyei fordulóinak versenykiírását
Címzett: 

Örömmel tájékoztatom Önöket, hogy a mai napon nyitottuk meg a 2016. novemberben elindított Tudománytörténeti Vándorkiállítás 6. állomását az Abai Atilla Király Gimnáziumban
​.​

Mindenek előtt szeretném kifejezni újra köszönetemet az iskoláknak, amelyek már jelentkeztek a Vándorkiállítás helyszíneként és elismerésemet minden érvényesen nevező diáknak!
Előzetes hírünknek megfelelően ezen a megnyitón hirdettük ki a "Merjünk nagyok lenni! Országos Tudománytörténeti Verseny Fejér megyei kétfordulós döntőjének versenykiírását is.
A nevező diákok adatainak feldolgozása és egyeztetése folyamatosan zajlik. Köszönhetően a kiállításra jelentkező iskolaközösségeknek eddig több, mint 200 érvényes nevezés érkezett a szervezést vállaló Fejér Szövetséghez. 
Hangsúlyozni szeretnénk, hogy azok is jelentkezhetnek a versenyre, akiknek iskolájában még nem járt a Vándorkiállítás, és azok is, akik honlapunk - a kiállítás híreivel is folyamatosan frissülő - Magyarságtudomány oldalán, az érvénytelen nevezők között szerepelnek, csupán helyesen és hiánytalanul kell kitölteniük és leadniuk az iskolájuk titkárságán a nevezési lapjukat.
Alább mellékeltem a Versenykiírást és az eddig feldolgozott nevezések kiértékelt listájának elérési adatait. Kérjük, az iskolai közösségeket, hogy az érvényes nevezést leadottak listájában az esetlegesen félreolvasott, így hibásan írt neveket, erre a levélre válaszban feltétlenül jelezzék nekünk, hogy nehogy néhány nevező diák hibánkból maradjon hírek nélkül.
Bizalommal az ősi erényben:
Dr. Boór Ferenc elnök, társelnök
MVSZ Fejér Megyei Szervezete, Fejér Szövetség

Előzetes - eredményes és eredménytelen - nevezések iskolánként bontásban (2017. március 27.-i állapot szerint) a honlapunk Magyarságtudomány oldalán olvashatók
  1. Hunyadi Mátyás Szakiskola
  2. Cecei Általános Iskola
  3. Tóparti Gimnázium
  4. Vasvári Pál Gimnázium (folyamatban)
  5. Abai Atilla Király Gimnázium (folyamatban)
  6. Vörösmarty Mihály Szakiskola (folyamatban)
A részvételi feltételeket és a Fejér megyei versenykiírást a 2017. május 21.-i első - csapatos - és a 2017. május 29.-i második - egyéni - versenyfordulóra 2017. március 27-én 15 órakor Abán, a hatodik iskolai helyszínen, az Atilla Király Gimnázium kiállításának megnyitóján hirdettük ki az alábbiak szerint.

a "Merjünk nagyok lenni" Országos Tudománytörténeti Verseny Fejér megyei fordulóira
(első körlevél)

S, ha egy hajdani vagy mai tudóst hősnek nevezni, kicsit túlzottnak is tűnhet, kell-e hangsúlyozni, hogy a Kárpát-medence szülötteiként hazánkból hosszú évtizedes útra indult szellemi nagyjaink a saját harcaikat sem éppen „párnák közt" vívták meg. S, ha hajdan tudták, hogy a tudás hatalom, akkor ma még inkább tudnunk kell, hogy a tudás is lehet fegyver. Talán a legjobb fegyver, hogy harcainkat ne vérrel, ne rombolással, hanem a szellem erejével és alkotással, teremtéssel vívjuk meg nemzeti és emberi sorsunk jobbítása érdekében. 

Kedves Diákok, Ifjak! Kedves Tanárok! Tisztelt Iskolai Közösségek! 

A Kárpát-medence Természeti Kincseiért Alapítvány által gondozott és a Magyarok IX. Világkongresszusán felkarolt tudománytörténeti kiállítás a Fejér Szövetség szervezésében, mint vándorkiállítás a megyénkben, itt, Fejérben a hatodik iskolai állomásához érkezett. A sors hozta így, hogy a vándorkiállítás állomásainak szervezési feladatai közepette éppen itt és most, az Atilla nagykirályunkról elnevezett gimnáziumban jött el az idő, hogy a – már a Vándorkiállítás megnyitóján, 2016. novemberében – „Merjünk nagyok lenni!" címmel meghirdetett Országos Tudománytörténeti Szakmai Verseny májusra tervezett Fejér megyei fordulóinak részletes versenykiírását ismertethessük a résztvevőkkel, a nevezni szándékozó diákokkal, tanáraikkal és szüleikkel, családtagjaikkal. 

Kedves Diákok, Nevelők és Tanítók! 

Ezúton hívunk és szólítunk Benneteket, várjuk Önöket, hogy vegyetek, vegyenek részt a
„Merjünk nagyok lenni!"
​​
Országos Tudománytörténeti Verseny
alábbi helyszínen és időben rendezett
Fejér megyei kétfordulós döntőjén,

amelynek első 3 helyezettje és az általuk megnevezett résztvevőkkel kibővített csapat tagjai (összesen legfeljebb 15 fő) jogosultságot nyer és meghívást kap az országos verseny következő fordulójára, az országos elődöntőbe. 
Előzetes nevezés: 2017. május 14.-ig hiánytalanul és helyesen kitöltött és az iskolai titkárságokon leadott nevezési lappal (minden egyes résztvevő számára kötelező) 
A megyei verseny első fordulója: Csapatverseny (ajánlottan 3-5, legfeljebb 5 fős csapatokkal)
  • időpontja: 2017. május 21-én (vasárnap) 10 óra (esőnap: 2017. május 28-án 10 óra)
  • helyszíne: Székesfehérvár, Zichy liget (Tudománytörténeti Versenypont)
  • helyszíni nevezés: 2017. május 21-én 8-9 óráig a versenykiírásnak megfelelő alkotás(ok) átadásával a verseny döntőbizottságának és érvényes nevezési lappal rendelkező csapattagok megnevezésével
A megyei verseny második fordulója: Egyéni döntő (csak az első forduló résztvevői számára)
  • időpontja: 2017. május 29-én (hétfő) 10 óra
  • helyszíne: Székesfehérvár, Hunyadi Mátyás Szakgimnázium (Szfvár, Várkörút 35.)
  • helyszíni nevezés: 2017. május 29-én 8-9 óráig érvényes személyi okmánnyal, vagy igazolással a helyszíniregisztrációs ponton
Feladatkiírás a megyei verseny első fordulójára; a csapatversenyre teljesítendő feladat:
  1. kötött csapatfeladat: Talányos zár, avagy közkeletű nevén: ÖRDÖGLAKAT és/vagy (tehát nem kötelező, azonban ajánlott mindkét feladatot teljesíteni; hiszen az összes pontszámra nagyobb esélyt jelent)
  2. szabad csapatfeladat: Egy szabadon választott – a kiállításban szereplő nem Nobel díjas – magyar tudós személyét, vagy alkotását, vagy életét megjelenítő (címmel megnevezett) MŰALKOTÁS
létrehozása és bemutatása a megyei versenyen
Ördöglakat verseny feladattal szemben támasztott műszaki előírások, feltételek:
  • legfeljebb 5 kg súlyú és szabványos futball labda méretű helyen tárolható,
  • (ajánlottan természetes anyagokból, de) bármilyen anyagból készített,
  • a csapat bármely kijelölt tagja által legfeljebb 1 perc alatt kinyitható, megfejthető szerkezet
Műalkotás verseny feladattal szemben támasztott előírások, feltételek:
  • egyetlen személy által is hordozható (ajánlottan természetes anyagokból, de) bármilyen anyagból készítettképzőművészeti műalkotás (grafika, festmény, szobor, építmény, …) vagy
  • a csapat tagjai által előadott, bemutatott irodalmi vagy zenei műalkotás, színjáték (vers, színdarab, próza, képzelt/valós történet, dal, vagy hangszeres zenemű)
  • ám a csapat tagjai által legfeljebb 5 percben bemutatható, ismertethető műalkotás, amely bemutató során az alkotó és alkotása nem hangozhat el, azonban előny, ha a műalkotás szemlélője, hallgatója találja ki a címét (melyből az alkotóra, vagy az alkotásra fény derül).
Az elbírálás fő szempontjai:
  • ötletesség és a kivitelezés minősége (esztétikusság),
  • nemes egyszerűség és könnyedség,
  • a célt megtestesítő kifejező képesség
Helyszíni díjazás és eredményhirdetés:
  1. Az első fordulón résztvevő és az előzetes nevezés feltételeit teljesítő minden csapattag
    a) a részvételt és eredményt hitelesítő oklevelet kap és jutalomban részesül és
    b) a csapat által elért eredménytől függően legfeljebb 50% pontot szerezhet (egységesen és egyénenként) a megyei verseny második, egyéni fordulójára, azaz a megyei döntőbe
  2. Az első három helyezett csapat tagjai különdíjban részesülnek
  3. A legnépszerűbb alkotás(ok) a helyszínen külön közönségdíjban is részesülhetnek
Az első fordulón csapattagként (igazolt) részvétel – az elért pontszámtól és jelenléttől függetlenül – a megyei döntőre, azaz a megyei verseny második fordulójára nevezés alapfeltétele (a csapattagságot a csapat jelenlévő tagjai által maguk közül választott helyi vezető, vagy az iskola képviselője igazolhatja).

További részletek és felkészülési segédletek itt, a fejlécben megjelölt honlap Magyarságtudomány rovatán folyamatosan frissítve olvashatók
Dr. Boór Ferenc sk. elnök, társelnök
MVSZ Fejér megye – Fejér Szövetség

21.976 - ​Országos Tudománytörténeti Verseny alábbi helyszínen és időben rendezett Fejér megyei kétfordulós döntőjén,

Feladó: Fejér Szövetség
Dátum: 2017. március 27. 23:34
Tárgy: Az abai megnyitón hirdette ki a Fejér Szövetség az Országos Tudománytörténeti Verseny Fejér megyei fordulóinak versenykiírását
Címzett: 

Örömmel tájékoztatom Önöket, hogy a mai napon nyitottuk meg a 2016. novemberben elindított Tudománytörténeti Vándorkiállítás 6. állomását az Abai Atilla Király Gimnáziumban
​.​

Mindenek előtt szeretném kifejezni újra köszönetemet az iskoláknak, amelyek már jelentkeztek a Vándorkiállítás helyszíneként és elismerésemet minden érvényesen nevező diáknak!
Előzetes hírünknek megfelelően ezen a megnyitón hirdettük ki a "Merjünk nagyok lenni! Országos Tudománytörténeti Verseny Fejér megyei kétfordulós döntőjének versenykiírását is.
A nevező diákok adatainak feldolgozása és egyeztetése folyamatosan zajlik. Köszönhetően a kiállításra jelentkező iskolaközösségeknek eddig több, mint 200 érvényes nevezés érkezett a szervezést vállaló Fejér Szövetséghez. 
Hangsúlyozni szeretnénk, hogy azok is jelentkezhetnek a versenyre, akiknek iskolájában még nem járt a Vándorkiállítás, és azok is, akik honlapunk - a kiállítás híreivel is folyamatosan frissülő - Magyarságtudomány oldalán, az érvénytelen nevezők között szerepelnek, csupán helyesen és hiánytalanul kell kitölteniük és leadniuk az iskolájuk titkárságán a nevezési lapjukat.
Alább mellékeltem a Versenykiírást és az eddig feldolgozott nevezések kiértékelt listájának elérési adatait. Kérjük, az iskolai közösségeket, hogy az érvényes nevezést leadottak listájában az esetlegesen félreolvasott, így hibásan írt neveket, erre a levélre válaszban feltétlenül jelezzék nekünk, hogy nehogy néhány nevező diák hibánkból maradjon hírek nélkül.
Bizalommal az ősi erényben:
Dr. Boór Ferenc elnök, társelnök
MVSZ Fejér Megyei Szervezete, Fejér Szövetség

Előzetes - eredményes és eredménytelen - nevezések iskolánként bontásban (2017. március 27.-i állapot szerint) a honlapunk Magyarságtudomány oldalán olvashatók
  1. Hunyadi Mátyás Szakiskola
  2. Cecei Általános Iskola
  3. Tóparti Gimnázium
  4. Vasvári Pál Gimnázium (folyamatban)
  5. Abai Atilla Király Gimnázium (folyamatban)
  6. Vörösmarty Mihály Szakiskola (folyamatban)
A részvételi feltételeket és a Fejér megyei versenykiírást a 2017. május 21.-i első - csapatos - és a 2017. május 29.-i második - egyéni - versenyfordulóra 2017. március 27-én 15 órakor Abán, a hatodik iskolai helyszínen, az Atilla Király Gimnázium kiállításának megnyitóján hirdettük ki az alábbiak szerint.

a "Merjünk nagyok lenni" Országos Tudománytörténeti Verseny Fejér megyei fordulóira
(első körlevél)

S, ha egy hajdani vagy mai tudóst hősnek nevezni, kicsit túlzottnak is tűnhet, kell-e hangsúlyozni, hogy a Kárpát-medence szülötteiként hazánkból hosszú évtizedes útra indult szellemi nagyjaink a saját harcaikat sem éppen „párnák közt" vívták meg. S, ha hajdan tudták, hogy a tudás hatalom, akkor ma még inkább tudnunk kell, hogy a tudás is lehet fegyver. Talán a legjobb fegyver, hogy harcainkat ne vérrel, ne rombolással, hanem a szellem erejével és alkotással, teremtéssel vívjuk meg nemzeti és emberi sorsunk jobbítása érdekében. 

Kedves Diákok, Ifjak! Kedves Tanárok! Tisztelt Iskolai Közösségek! 

A Kárpát-medence Természeti Kincseiért Alapítvány által gondozott és a Magyarok IX. Világkongresszusán felkarolt tudománytörténeti kiállítás a Fejér Szövetség szervezésében, mint vándorkiállítás a megyénkben, itt, Fejérben a hatodik iskolai állomásához érkezett. A sors hozta így, hogy a vándorkiállítás állomásainak szervezési feladatai közepette éppen itt és most, az Atilla nagykirályunkról elnevezett gimnáziumban jött el az idő, hogy a – már a Vándorkiállítás megnyitóján, 2016. novemberében – „Merjünk nagyok lenni!" címmel meghirdetett Országos Tudománytörténeti Szakmai Verseny májusra tervezett Fejér megyei fordulóinak részletes versenykiírását ismertethessük a résztvevőkkel, a nevezni szándékozó diákokkal, tanáraikkal és szüleikkel, családtagjaikkal. 

Kedves Diákok, Nevelők és Tanítók! 

Ezúton hívunk és szólítunk Benneteket, várjuk Önöket, hogy vegyetek, vegyenek részt a
„Merjünk nagyok lenni!"
​​
Országos Tudománytörténeti Verseny
alábbi helyszínen és időben rendezett
Fejér megyei kétfordulós döntőjén,

amelynek első 3 helyezettje és az általuk megnevezett résztvevőkkel kibővített csapat tagjai (összesen legfeljebb 15 fő) jogosultságot nyer és meghívást kap az országos verseny következő fordulójára, az országos elődöntőbe. 
Előzetes nevezés: 2017. május 14.-ig hiánytalanul és helyesen kitöltött és az iskolai titkárságokon leadott nevezési lappal (minden egyes résztvevő számára kötelező) 
A megyei verseny első fordulója: Csapatverseny (ajánlottan 3-5, legfeljebb 5 fős csapatokkal)
  • időpontja: 2017. május 21-én (vasárnap) 10 óra (esőnap: 2017. május 28-án 10 óra)
  • helyszíne: Székesfehérvár, Zichy liget (Tudománytörténeti Versenypont)
  • helyszíni nevezés: 2017. május 21-én 8-9 óráig a versenykiírásnak megfelelő alkotás(ok) átadásával a verseny döntőbizottságának és érvényes nevezési lappal rendelkező csapattagok megnevezésével
A megyei verseny második fordulója: Egyéni döntő (csak az első forduló résztvevői számára)
  • időpontja: 2017. május 29-én (hétfő) 10 óra
  • helyszíne: Székesfehérvár, Hunyadi Mátyás Szakgimnázium (Szfvár, Várkörút 35.)
  • helyszíni nevezés: 2017. május 29-én 8-9 óráig érvényes személyi okmánnyal, vagy igazolással a helyszíniregisztrációs ponton
Feladatkiírás a megyei verseny első fordulójára; a csapatversenyre teljesítendő feladat:
  1. kötött csapatfeladat: Talányos zár, avagy közkeletű nevén: ÖRDÖGLAKAT és/vagy (tehát nem kötelező, azonban ajánlott mindkét feladatot teljesíteni; hiszen az összes pontszámra nagyobb esélyt jelent)
  2. szabad csapatfeladat: Egy szabadon választott – a kiállításban szereplő nem Nobel díjas – magyar tudós személyét, vagy alkotását, vagy életét megjelenítő (címmel megnevezett) MŰALKOTÁS
létrehozása és bemutatása a megyei versenyen
Ördöglakat verseny feladattal szemben támasztott műszaki előírások, feltételek:
  • legfeljebb 5 kg súlyú és szabványos futball labda méretű helyen tárolható,
  • (ajánlottan természetes anyagokból, de) bármilyen anyagból készített,
  • a csapat bármely kijelölt tagja által legfeljebb 1 perc alatt kinyitható, megfejthető szerkezet
Műalkotás verseny feladattal szemben támasztott előírások, feltételek:
  • egyetlen személy által is hordozható (ajánlottan természetes anyagokból, de) bármilyen anyagból készítettképzőművészeti műalkotás (grafika, festmény, szobor, építmény, …) vagy
  • a csapat tagjai által előadott, bemutatott irodalmi vagy zenei műalkotás, színjáték (vers, színdarab, próza, képzelt/valós történet, dal, vagy hangszeres zenemű)
  • ám a csapat tagjai által legfeljebb 5 percben bemutatható, ismertethető műalkotás, amely bemutató során az alkotó és alkotása nem hangozhat el, azonban előny, ha a műalkotás szemlélője, hallgatója találja ki a címét (melyből az alkotóra, vagy az alkotásra fény derül).
Az elbírálás fő szempontjai:
  • ötletesség és a kivitelezés minősége (esztétikusság),
  • nemes egyszerűség és könnyedség,
  • a célt megtestesítő kifejező képesség
Helyszíni díjazás és eredményhirdetés:
  1. Az első fordulón résztvevő és az előzetes nevezés feltételeit teljesítő minden csapattag
    a) a részvételt és eredményt hitelesítő oklevelet kap és jutalomban részesül és
    b) a csapat által elért eredménytől függően legfeljebb 50% pontot szerezhet (egységesen és egyénenként) a megyei verseny második, egyéni fordulójára, azaz a megyei döntőbe
  2. Az első három helyezett csapat tagjai különdíjban részesülnek
  3. A legnépszerűbb alkotás(ok) a helyszínen külön közönségdíjban is részesülhetnek
Az első fordulón csapattagként (igazolt) részvétel – az elért pontszámtól és jelenléttől függetlenül – a megyei döntőre, azaz a megyei verseny második fordulójára nevezés alapfeltétele (a csapattagságot a csapat jelenlévő tagjai által maguk közül választott helyi vezető, vagy az iskola képviselője igazolhatja).

További részletek és felkészülési segédletek itt, a fejlécben megjelölt honlap Magyarságtudomány rovatán folyamatosan frissítve olvashatók
Dr. Boór Ferenc sk. elnök, társelnök
MVSZ Fejér megye – Fejér Szövetség

21.975 - ​Bartha Szabó József: Alkotmánybíróság: legfrissebb döntések!


Feladó: mandinka.bt <
Dátum: 2017. március 28. 16:26
Tárgy: Alkotmánybíróság: legfrissebb döntések!
Címzett: 

 
Dübörögnek a vélt vagy valós felháborodást ecsetelő alkotmányjogi panaszok, hengerelnek a bírósági döntések ellen lázadó indítványok.
2017. március 28. 10:00

Személyes adatok védelméhez való jog.

A Kúria Pfv.IV.20.703/2016/8. számú ítélete, a Pécsi Ítélőtábla Pf.III.20.116/2015/7. számú ítélete, valamint a Kaposvári Törvényszék 19.P.21.212/2014/52. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata.

Az indítványozó büntetőügyében született vádiratot az alperes úgy továbbította elektronikusan az Amerikai Egyesült Államokba, hogy az indítványozó személyes adatait nem törölte belőle, így az bárki számára megismerhetővé vált. Az indítványozó adatkezeléssel összefüggő jogszabálysértés megszüntetése iránt keresetet indított. Az első fokon eljárt bíróság elutasította, melyet a másodfokú bíróság jogerősen helybenhagyott, a Kúria pedig hatályában fenntartott.

A Kúriai ítélet szerint a felperes személyes adatait tartalmazó vádirathoz az adott büntetőeljárás sértettjeként jogszerűen jutott hozzá az alperes, és az Európai Bíróság döntései alapján közvetlenül alkalmazható 75/46/EK Irányelv 7. cikk f) pontja rendelkezésének figyelembe vételével a személyes adatokat részlegesen tartalmazó vádirat harmadik személy részére való továbbítása nem volt jogsértő.
Az indítványozó állítja: a döntések megsértették az Alaptörvény VI. cikk (1) bekezdésében foglalt magánélet védelméhez való jogát, valamint a (2) bekezdés szerinti személyes adatok védelméhez való jogát, mert a bírósági határozatok nem a maguk egészében esnek nyilvánosság vagy titkosság alá, hanem a bennük lévő egyes adatok nyilvánosak vagy titkosak, ezért a jogszerűen nyilvánosságra kerülő adat is élvezi a személyes adatokra vonatkozó szabályok védelmét.

***

Az Alkotmánybíróság nem találta megalapozottnak az indítványt. A határozat indokolása szerint az indítványozók adatai és maga a vádirat sem került nyilvánosságra, az abban szereplő adatokat pedig csak az eljárás szereplői ismerték meg, akik azokat az eljárási szerepük okán már amúgy is ismerték, így az indítvány által támadott Kúria Pfv.IV.20.703/2016/8. számú ítélete nem sértette meg az indítványozóknak az Alaptörvény VI. cikk (1) és (2) bekezdésében biztosított jogait.(AB határozat alkotmányjogi panasz elutasításáról: IV/1821/2016.)

   A határozathoz Stumpf István különvéleményt csatolt.

Közbeszerzés utólagos ellenőrzésének elévülési határideje.

A közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény 181. § (11) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére, valamint a Székesfehérvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság előtt folyamatban lévő 13.K.27.286/2016/20. számú ügyben való alkalmazási tilalmának kimondására irányuló bírói indítvány vizsgálata.

A támadott, 2015. január 1-től hatályos rendelkezés szerint a közbeszerzés mellőzésével történt beszerzéseknél a 2015. január 1-e után feltárt jogsértések esetén a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárásának kezdeményezésére nyitva álló határidő a tudomásszerzéstől számított öt év. A módosítást megelőzően, a perbeli esetben az alperesek közötti szerződés megkötésének időpontjában hatályos rendelkezés szerint az objektív elévülési határidő három év volt.

Az indítványozó bíró álláspontja szerint a sérelmezett rendelkezés sérti az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésében foglalt jogbiztonság elvét, mivel a jogszabályi rendelkezés hatályba lépése előtt megkötött szerződésekre vonatkozóan ír elő a felek számára hátrányosabb rendelkezést, - visszaható hatályú jogalkotás.

Az indítványozó szerint a sérelmezett rendelkezés alaptörvény-ellenes, mert a hatályba lépése előtt megkötött szerződésekre a felek számára hátrányosabb rendelkezést ír elő.

***

Alkotmánybíróság nem találta megalapozottnak az indítványt, mert a vizsgált rendelkezés nem állapít meg visszamenőlegesen kötelezettséget a feleknek, nem is teszi a meglévő kötelezettséget terhesebbé, és a felek korábban biztosított jogát sem vonja el. (AB határozat bírói kezdeményezés elutasításáról: III/55/2017.)

A határozathoz Pokol Béla párhuzamos indokolást csatolt.

Becsületsértés.

A Szombathelyi Törvényszék 8.Bf.111/2015/7. számú ítélet, valamint a Szombathelyi Járásbíróság 1.B.832/2012/50. számú ítélet alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata.

Az indítványozó Felsőcsatáron, a fakitermelés helyszínen két tanú jelenlétében, a helyszínen tartózkodó polgármesterre a „maga meg egy fasiszta" kifejezést használta, majd mind a polgármesterre, mind pedig a jegyzőre a „rohadt kommunisták" kifejezést tette. Mindezek miatt az indítványozó ellen rágalmazás és becsületsértés miatt eljárás indult.

Az elsőfokon eljárt Szombathelyi Járásbíróság ítéletében megállapította, hogy a vizsgált időszakban az indítványozó különböző hatósági eljárások okán haragosi viszonyban állt a polgármesterrel és a jegyzővel. Az indítványozó a településen történt fakivágásokkal nem értett egyet, azokat helytelennek tartotta – e véleményének a fakivágások helyszínén hangot is adott. A bíróság ítéletében csak a „fasisztázó" kifejezést vizsgálta, ugyanis csak annak tekintetében volt igazolható, hogy az kifejezetten a polgármesterre irányult. A  „kommunistázás" vonatkozásában azonban a bíróság azt rögzítette, hogy az a mai felfogás szerint olyan „köznapi" kifejezés, ami nem alkalmas a becsület csorbítására. Az elsőfokú bíróság szerint a véleménynyilvánítás szabadsága ugyan a rendkívül éles kritikákat is magában foglalja, de az az Alkotmánybíróság 13/2014 (IV.18.) AB határozata szerint az emberi becsület védelmének határát, azaz a magánszférát nem lépheti át. A bíróság szerint az indítványozó nem közéleti véleménynyilvánítást tett a kijelentésekkel, hanem a polgármestert emberi mivoltában alázta meg.. A „maga egy fasiszta" kijelentés dehonesztáló és becsületsértő. Emiatt a bíróság – hivatkozva az AB határozatra – úgy ítélte meg, hogy az indítványozó büntetőjogi felelősségre vonása nem mellőzhető.

Az elsőfokú ítélet ellen az indítványozó védője jelentett be fellebbezést az indítványozó felmentését kérve. A fellebbezés szerint a polgármester a fakivágás napján többször jelezte az indítványozónak, hogy semmi keresnivalója nincs a helyszínen, mert ő csak egy betelepülő, bevándorló. Erre válaszul mondta az indítványozó – a fellebbezés szerint – hogy ha neki, mint bevándorlónak nem lehet szava, akkor „maga egy fasiszta". A fellebbezés szerint az alkotmánybírósági gyakorlatra való hivatkozás sem helyes, ugyanis a közszereplők nagyobb tűrési kötelezettségét előíró gyakorlatból indul ki, azonban azt a következtetést vonja le, hogy a fasisztázás nem áll összefüggésben a nevezett intézkedéssel, azaz a fakivágással. A fellebbezés szerint azonban az ítéleti tényállás szerint is az indítványozó közlése erős politikai kontextusban hangzott el, így azt nem lehet a közszereplői jellegtől elvonatkoztatni.

A másodfokú bíróság ítéletében helyben hagyta az elsőfokú döntést. A Törvényszék az Emberi Jogok Európai Bíróságának gyakorlatát is alapul véve azt állapította meg, hogy bár az erős, túlzó kritika is a véleményszabadság oltalma alatt áll, de nem oltalmazza azon közléseket, amelyek célja önmagában másik személy megalázása, bántása, vagy a közügyekkel össze nem függő célú támadása. A másodfokú bíróság szerint nem a közéleti véleménynyilvánítás szabadságával él, aki a másik személy emberi mivoltában való megalázása érdekében használ súlyosan bántó vagy sértő kifejezéseket. A bíróság szerint az indítványozó által használt kifejezés kontextusából egyértelműen az következik, hogy az indítványozót a rosszhiszeműség vezette, célja a megalázás, gyalázkodás, becsmérlés volt.

Az indítványozó a másodfokú ítéletet követően fordult az Alkotmánybírósághoz, mivel azokat ellentétesnek tartotta az Alaptörvény IX. cikk (1) bekezdésével (véleménynyilvánítás szabadsága). Állította: a  polgármesterrel szemben megfogalmazott éles bírálat a szólásszabadság által védelmezett életviszonyok körébe.

***

Időközben az indítványozó az alkotmányjogi panasz benyújtásával egyidejűleg a jogerős ítélettel szemben felülvizsgálati kérelmet is előterjesztett a Kúriához.

A Kúria mint felülvizsgálati bíróság az indítványozó felülvizsgálati kérelmét megalapozottnak találta. A 2017. január 31-én kihirdetett ítéletével a Szombathelyi Törvényszék, valamint a Szombathelyi Járásbíróság ítéletét megváltoztatta, és az indítványozót az ellene becsületsértés vétsége miatt emelt vád alól felmentette.

***

Az Alkotmánybíróság  megállapította: az Ügyrend 67. § (2) bekezdés e) pontja kimondja, hogy okafogyottá válik az indítvány különösen, ha az eljárás folytatására okot adó körülmény már nem áll fenn. Tekintettel arra, hogy a Kúria ítélete az alkotmányjogi panasszal támadott jogerős ítéletet az indítványozó javára megváltoztatta, megállapítható, hogy az alkotmányjogi panasz alapján indult eljárás folytatására okot adó körülmény már nem áll fenn.

Mindezekre figyelemmel az Alkotmánybíróság az Ügyrend 67. § (2) bekezdés e) pontja alapján, tekintettel az Abtv. 59. §-ára az alkotmányjogi panasz alapján indult eljárást megszüntette. (AB végzés alkotmányjogi panasz eljárás megszüntetéséről: IV/1068/2016.)

Kártérítés, tisztességes eljáráshoz való jog.

A Kúria Mfv.II.10.033/2016/5. számú ítélet alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata.

Az indítványozó kártérítési igénnyel lépett fel korábbi ügyvezetőjével szemben, aki az igény érvényesítése érdekében kibocsátott fizetési meghagyással szemben ellentmondással élt. Az így perré alakult eljárás tárgya két olyan megbízási szerződés miatti kártérítés volt, amelyeket az ügyvezető (a per alperese) kötött az indítványozó (a per felperese) nevében.

Az egyik megbízási szerződést az alperes egy ügyvéddel kötötte, tárgya volt, hogy az ügyvéd az indítványozónak a vele szerződéses viszonyban álló cég felszámolója elleni perében jogi szakértőként vegyen részt 2.000.000 forint megbízási díj ellenében.  Az alperes a teljesítést igazolta, majd a megbízási díjat az indítványozó az ügyvéd részére kifizette.

Az alperes az indítványozó képviseletében megbízási szerződést kötött egy igazságügyi szakértői irodával is.  A szerződés tárgya szakértői vélemény adása volt. A szakértői iroda vállalta, hogy az eljárással kapcsolatosan szaktanácsot ad, és a tanácsait a szakértői véleményben is rögzíti. A megbízás díját 4 000 000 forint+Áfa összegben állapították meg. Az alperes igazolta a szakértői iroda teljesítését, majd intézkedett részére 5 080 000 forint három részletben történő átutalásáról. 

Az indítványozó az alperes tevékenységét nem tartotta megfelelőnek. Többször felhívta az alperest, hogy az iratokba való betekintést tegye lehetővé. Az alperes a szerződéseket többszöri kérés ellenére sem bocsátotta rendelkezésére.

Az indítványozó úgy ítélte meg, hogy a megbízási szerződések megkötése nem volt indokolt, az ügyvéddel kötött megbízási szerződés idején a gazdasági társaság nem állt perben; a szakértői iroda által adott szakvélemény nem nyújtott valóságos segítséget a perben, valamint nem szakkérdésben foglalt állást, hanem jogkérdésben, továbbá a megbízások az indítványozóval érdekellentétben álló cég érdekeit szolgálták. Az indítványozó mindezekre alapítva lépett fel kártérítési igényével. Álláspontja szerint az alperes a két megbízási szerződés megkötésével és a megbízási díjak kifizetésével kárt okozott, ezért a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény  209. § (5) bekezdése, valamint a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény  339. §-a alapján a teljes kár megfizetésére köteles.

A perben első fokon a Veszprémi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság járt el. Az indítványozó keresetében kérte, hogy a bíróság az alperest összesen 7 080 000 Ft kár és kamata megfizetésére kötelezze a perköltségek viselésével együtt. Az alperes a kereset elutasítását és az indítványozó perköltségben marasztalását kérte. Hivatkozott arra, hogy az indítványozó nem jelölt meg olyan kötelezettségszegő magatartást, amellyel összefüggésben kárt okozott. Vitatta azt az állítást is, hogy adott időszakban a megbízásokhoz az indítványozónak nem fűződött érdeke.

Az elsőfokú bíróság arra a következtetésre jutott – a szerződéskötés körülményei és a megbízott ügyvezetőjének tanúvallomása alapján –, hogy az alperes nem az elvárható gondossággal járt el, és az elvégzendő feladat számon kérhető módon történő meghatározása nem történt meg, így a díj kifizetése indokolatlan kiadás volt, ezért határozatában az alperest, 4 000 000 Ft kártérítés megfizetésére kötelezte.

A másodfokon eljárt Veszprémi Törvényszék az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett rendelkezéseit nem érintette, fellebbezett rendelkezéseit viszont részben megváltoztatta és kötelezte az alperest további 2 000 000 forint és kamatai megfizetésére. Utalt arra, hogy az alperes munkaszerződése 5. pontjában tudomásul vette, hogy a vezetői tevékenységében okozott károkért a polgári jogi szabályok szerint felel.

Az alperes felülvizsgálati kérelmében kérte a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és elsődlegesen a jogszabályoknak megfelelő új határozat meghozatalával az indítványozó keresetének elutasítását; másodlagosan az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat meghozatalára való utasítását. Az indítványozó pedig a felülvizsgálati  ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában történő fenntartását és az alperes felülvizsgálati kérelmének elutasítását kérte.

A Kúria a Veszprémi Törvényszék ítéletét hatályon kívül helyezte, a Veszprémi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság ítéletét pedig megváltoztatta. Elfogadta azt az alperesi érvet, hogy a törvényszék a Pp. 3. § (3) bekezdése rendelkezéseinek megsértésével a bizonyítási teherről helytelenül tájékoztatta a feleket, és a bizonyítási terhet helytelenül hárította az alperesre. Ezért a törvényszék ítéletét a Pp. 164. § (1) bekezdésére tekintettel jogszabálysértőnek minősítette. A Kúria megítélése szerint a törvényszék a Pp. 206. § (1) bekezdés megsértésével, iratellenesen értékelte a rendelkezésre álló bizonyítékokat; a levont következtetésekkel sem értett egyet. Úgy ítélte meg – ellentétben mindkét eljárt bírósággal –, hogy mindkét szerződésben foglalt tanácsadás ténylegesen megvalósult.

Hivatkozott az Mt. 179. § (1) és (2) bekezdéseire, amely szerint a munkáltatót terheli a bizonyítás a munkavállaló vétkes kötelezettségszegése, a kár, valamint az okozati összefüggés körében. Hangsúlyozta, hogy a jogszabály fokozott gondosságot előíró rendelkezése nem jelenti a bizonyítási teher átfordulását, mindösszesen az elvárhatóság mércéjét állapítja meg Az indítványozó állítja: a Kúria határozata megsértette az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdése szerinti tisztességes eljáráshoz való alapjogát, mert nem adott lehetőséget az indítványozónak további bizonyításra. A Kúria indokolása továbbá iratellenes is, mert az alsóbb fokú bíróságok érvelését figyelmen kívül hagyta, az alperes által megjelölt bizonyítékok tartalmát vizsgálta, és felülírta a már megállapított tényállást. Ezzel megsértette a kiszámíthatóság, az előreláthatóság, és a jogbiztonság követelményét. Sérült továbbá a XXVIII. cikk (7) bekezdése szerinti jogorvoslathoz való alapjoga is, mert a Kúria ítélete ellen nincsen helye jogorvoslatnak.

***

Az Alkotmánybíróság megállapította: az indítványozó hivatkozásai a jelen ügyben nem vetnek fel bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenességet. Önmagában nem tekinthető a tisztességes bírósági tárgyaláshoz való jog kérdésének az, ha a Kúria a különböző álláspontú első- és másodfokú ítéletekben megállapított tényállástól részben eltérve a másodfokú ítéletben foglaltakkal ellentétes döntést hoz. Az alkotmányjogi panasz nem jelenti továbbá a rendes bíróságok jogalkalmazási gyakorlatának felülvizsgálatát, aminek következtében az Alkotmánybíróság burkoltan negyedfokú bírósággá válna.

Mindezeket figyelembe véve az Alkotmánybíróság – az Abtv. 47. § (1) bekezdése és az 56. § (1)–(2) bekezdései, 63. §-a, valamint az Ügyrend 5. § (1) és (2) bekezdései, 31. § (6) bekezdése alapján eljárva – az indítványt elutasította. (AB határozat alkotmányjogi panasz elutasításáról: IV/1690/2016.)

Hallgatói jogviszony megszüntetése tárgyában készült határozattervezet.

A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 112. § (1) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására, valamint a jogszabály alkalmazásának kizárására irányuló bírói kezdeményezés.

A támadott rendelkezés a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény alapján megkezdett képzések befejezését 2016. szeptember 1-jéig teszi lehetővé, és elrendeli azon hallgatók jogviszonyának megszüntetését, akik e határidőig nem szerzik meg a végbizonyítványt. Az indítványozó bíró szerint a támadott rendelkezés a visszaható hatály tilalmába ütközik, ugyanis a hatálybalépése előtt létrejött jogviszonyokra is alkalmazni kell. Álláspontja szerint a jogbiztonság elve megköveteli, hogy az a hallgató, akinek hallgatói jogviszonya olyan jogi szabályozás mellett jött létre, amely az egyetemi tanulmányok elvégzésének időtartamát nem szabályozta, utóbb se határozzon meg ezzel kapcsolatos követelményeket.

***

Az Alkotmánybíróság szerint a jogalkotó által egyszer kialakított feltételrendszer nem jelenti azt, hogy az soha többet nem módosítható, ilyen jellegű korlátozás sem az Alaptörvényből, sem a felsőoktatási hallgatói jogviszony jellegéből nem fakad. A visszaható hatályú jogalkalmazás tilalma nem értelmezhető akként, hogy a fennálló határozatlan időtartamú jogviszonyok a jövőre nézve semmilyen esetben sem változtathatók meg. Ha a jogviszonyok tartalmának megváltoztatása következtében az Alaptörvény valamely más rendelkezése, vagy valamely alapvető jog nem szenved sérelmet, az alkotmányellenesség nem állapítható meg. A hallgatói jogviszony a képzést nyújtó felsőoktatási intézmény és a hallgató között jön létre, célja az, hogy a hallgató meghatározott végzettséget szerezzen, ehhez a tanulmányok folytatása csupán eszköz. A jogviszony a hallgatónak nem biztosít jogot ahhoz, hogy a felsőoktatási intézményben korlátlan időtartamban folytasson tanulmányokat. A hallgatónak nemcsak jogosultságai vannak a képzésben való részvételre, hanem azzal kötelezettségek is együtt járnak. Az Alkotmánybíróság figyelemmel volt arra is, hogy a jogviszony megszűnése nem akadályozza meg azt, hogy a hallgató ismételten beiratkozzon, illetve a törvény meghatározott feltételek mellett lehetőséget nyújt a korábban teljesített tárgyak elismertetésére is.

Mindezek alapján megállapította: az Nftv. 112. § (1) bekezdése nem ütközik a visszamenőleges hatály tilalmába, ezért a rendelkező részben foglaltak szerint a bírói kezdeményezés elutasításáról döntött.  (AB határozat bírói kezdeményezés elutasításáról: III/200/2017.)

Szabálysértő közbeszerzési eljárás, büntetőügy.

A Kúria Bf.II.980/2016/6. sorszámú végzése, a Fővárosi Törvényszék 23.Bf.7690/2015/30. sorszámú ítélete, valamint a Pesti Központi Kerületi Bíróság 105.B.10.001/2013/44. sorszámú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata.

A tényállás szerint az indítványozó ügyvédként egy állami szervvel tartós megbízási jogviszonyban állt, amely ingatlanokat szerzett be szabálysértő közbeszerzési eljárás lefolytatásával. Egy várható kormányzati ellenőrzés hírére utólag készítettek iratokat valós közbeszerzés látszatának keltésére és visszadátumozott bonyolítói ajánlatokat szereztek be - többek között - az indítványozótól is. Az indítványozót az elsőfokú bíróság bűnösnek mondta ki bűnpártolás vétségében, magánokirat-hamisítás vétségében és pénzbüntetésre ítélte. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletében foglalt minősítést megváltoztatta és az indítványozót megrovásban részesítette. A döntés ellen az indítványozó felülvizsgálati kérelmet terjesztette elő, azonban a jogerős ítéletet a Kúria hatályában fenntartotta.
Az indítványozó állítja: a támadott döntések sértik a jogállamiság elvét, a törvény előtti egyenlőség elvét, mivel az egyszemélyi vezetőt az eljárásból kihagyták, a felelősségre vonása elmaradt, így indokolatlanul tettek különbséget a döntési hierarchia csúcsán lévő személy és a döntéseket végrehajtók között. Sérült továbbá a tisztességes bírói indokoláshoz való jog is, mert figyelmen kívül hagyták az irányadó jogszabályok rendelkezéseit, valamint a jogorvoslathoz való jog is. 

***

Az Alkotmánybíróság megállapította: az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésében foglalt tisztességes bírósági eljáráshoz való jog részét képező indokolási kötelezettség minimális elvárásként megfogalmazza, hogy a bíróság az eljárásban szereplő feleknek az ügy lényegi részeire vonatkozó észrevételeit kellő alapossággal megvizsgálja, és ennek értékeléséről határozatában számot adjon. Az indítványozó által előadott érvek alapján azonban az indokolási kötelezettség megsértése nem merül fel, mivel a bíróságok az indítványozóknak az ügy lényegi részeire vonatkozó észrevételeit megvizsgálták és ennek értékeléséről számot adtak. Önmagában az a körülmény, hogy az indítványozó nem ért egyet a bíróságok döntésével és annak indokolásával, nem elégséges érv a támadott döntés alaptörvény-ellenességének alátámasztására. Ezért az indítvány e vonatkozásban sem veti fel a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség kételyét.

Mindezekre tekintettel az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt az Ügyrend 30. § (2) bekezdés a) és h) pontja alapján, figyelemmel az Abtv. 56. § (2) és (3) bekezdésére is, visszautasította.(AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról: IV/81/2017.)

​​
Bartha Szabó József

21.974 - Kedden kísérik utolsó útjára Hüvelyes Lajos terézvárosi kilakoltatottat


Feladó: Endre Simó
Dátum: 2017. március 29. 14:28
Tárgy: Kedden kísérik utolsó útjára Hüvelyes Lajos terézvárosi kilakoltatottat
Címzett:

Kedden kísérik utolsó útjára Hüvelyes Lajos terézvárosi kilakoltatottat

Budapest, 2017. március 29. szerda (MSZF)

 

     Április 4-én, kedden kísérik utolsó útjára a terézvárosi önkormányzat által tavaly júliusban kilakoltatott Hüvelyes Lajost – tudatta a Magyar Szociális Fórum szerdán.

    A 72 éves korában elhunyt rokkant férfi hamvait a XI. kerületi Szent Angyalok Plébánia templomában helyezik örök nyugalomba 10.45 órakor. A templom a XI. ker. Gazdagréti út 14. sz. alatt található.

    A Magyar Szociális Fórum részéről Simó Endre vesz búcsút a társadalmi igazságtalanság áldozatától.

    A félig béna Hüvelyes Lajost tavaly júliusban bilincsbe verték, mert „ellenállt" a kilakoltatásának, és a pomázi Gálfi Béla kórház pszichiátriájára zárták, pedig – orvosai szerint – nem volt pszichiátriai eset, sem kezelésre, sem gyógyszerezésre nem szorult. A pszichiátriáról augusztusban Tatárszentgyörgyre vitték, de mivel nem biztosították neki az állapotának megfelelő ellátást és gondozást, ájultan találtak rá, a padlóról kaparták össze, és mentők vitték kórházból-kórházba. A csepeli kórház elfekvőjében kötött ki, hónapokra rá a Szent István kórház elfekvőjébe került, ahol 2017. február 4-én meghalt. A Magyar Szociális Fórumon kívül senki sem törődött vele. Gondnok-gyámja még a nyugdíját sem folyósította neki.

    Az egyedülálló rokkanttal szemben tanúsított bánásmódot a Magyar Szociális Fórum az emberi jogok kirívó megsértéseként elítélte, és végig kiállt a kilakoltatás áldozata mellett, hogy élete egyenesbe jöjjön, és lakhatása megoldódjék. Az emberjogi mozgalom kórházi ágyánál is rendszeresen felkereste a sorsára hagyott Hüvelyes Lajost.+++

 

Kiadta: MSZF SZK

+36 30 5927371

www.mszfszk.hu