Dátum:
Tárgy: Parlamenti vitanap - húsvét előtti ütközetek
Címzett:
Az elfogadott napirend szerint a vitára a kabinet 40 perces nyitóbeszédét követően a képviselők szónokolhatnak. Lesz idejük rá bőségesen. A rendelkezésre álló időkeretük: 470 perc! ( Fidesz: 164, KDNP: 76, MSZP: 90, Jobbik: 82, LMP: 48, független: 10.)
Előterjesztők: Jobbik: Vona Gábor, Gyöngyösi Márton, Szilágyi György, Volner János, Farkas Gergely, Rig Lajos, Gyüre Csaba, Hegedűs Lorántné, Lukács László György, Egyed Zsolt, Apáti István, Kepli Lajos, Kulcsár Gergely, Vágó Sebestyén, Magyar Zoltán, Bana Tibor, Ander Balázs, Staudt Gábor, Szávay István, Dúró Dóra, Mirkóczki Ádám, Sneider Tamás, Pintér Tamás, Z. Kárpát Dániel. MSZP: Bangóné Borbély Ildikó, Bárándy Gergely, Tóth Csaba, Korózs Lajos, Hiller István, Varga László, Szakács László, Kunhalmi Ágnes, Szabó Sándor, Teleki László, Horváth Imre, Kiss László, Tukacs István, Józsa István. LMP: Sallai R. Benedek, Szél Bernadett.
Az előterjesztés indoklása hangsúlyozza:
- A szocializmus összeomlását és az 1989-es politikai változásokat követően a közép- és keleteurópai térség államai mind politikai, mind gazdasági és társadalmi téren a nyugathoz való felzárkózást és integrációt célozták meg. Az akkori elképzelések a teljes integrációt minél rövidebb idő alatt kívánták elérni, az átmeneti időszak nehézségeit illetően pedig úgy gondolták, hogy azok a rendszer által maguktól megoldódnak. Gazdaságpolitikai téren a régió államainak kiemelt céljává vált, hogy minél több külföldi tőkét és befektetést vonzzanak.
- Törekvésüket a külföldieknek nyújtott adókedvezményekkel, állami támogatásokkal, valamint egy olcsó munkaerőre épülő rendszer fenntartásával kívánták támogatni. A közös piacra való minél gyorsabb belépés érdekében rekordsebességgel bontották le a tőke szabad áramlását gátló jogi akadályokat, vámszabályokat. Mindemellett a külföldi beruházások minél hatékonyabb vonzása érdekében verseny bontakozott ki a közép-európai országok között, mely még jobban felerősítette a folyamatok negatív hatását. Mindez mára oda vezetett, hogy a térség országai, beleértve hazánkat is, 10 év uniós tagság után egyenrangú partner és a közös piac haszonélvezője helyett külföldi nagyvállalatok olcsó munkaerővel működtetett telephelyévé váltak.
- Sajnos, Magyarország gazdasági stratégiája a mai napig az alacsony bérekre és a munkavállalókat a munkaadóval szemben hátrányba hozó, a kiszolgáltatottságot erősítő munkajogi szabályozásra épül. A képzett munkaerő ma csak a lecsúszás és a teljes elszegényedés, vagy a külföldre való elvándorlás között dönthet. Noha, az Európai Unió, mely magát közös piacként határozza meg, e közös tér egyik f ő célját eredetileg a társadalmi igazságosság, valamint a regionális kohézió előmozdításában fogalmazta meg, a 2000-es évek bővítésével látványosan eltávolodott e célkitűzésektől.
- Az EU különböző térségei között óriási, szinte áthidalhatatlan fejlettség- és életszínvonalbeli különbségek alakultak ki, az olló pedig egyre tágabbra nyílik. Meggyőződésünk, hogy a valódi európai gazdasági és pénzügyi unió elengedhetetlen feltétele a mai, jelentős különbségek mérséklése, hosszabb távon pedig megszüntetése. Éppen ezért fontosnak tartjuk, hogy Közép-Kelet-Európa országai és köztük Magyarország stratégiát dolgozzon ki a bérfelzárkóztatás elősegítésére és kikényszerítésére. Az igazságtalan és káros életszínvonalbeli különbségek megszüntetése a kulcsa egy igazságos és sikeres Európa megteremtésének!