Dátum: 2017. április 13. 14:09
Tárgy: "Mezítláb" az avarban - I.
Címzett:
Legutóbbi szónoklataikból szolidan stilizálva - hangzavarokat, bekiabálásokat udvariasan ritkítva, "szelídítve" – tallóztuk.
A kínai munkások is többet keresnek, mint magyar kollégáik?
GÚR NÁNDOR, (MSZP): - Képviselőtársaim! Hazahozza az Adrilux névre hallgató cég a mintegy 200 fős üzemét. Na de honnan? Kínából! Kínából! Ez egy összeszerelő üzem. Tizenhárom évvel ezelőtt érdemes volt Kínába telepíteni, mert a gyártási költségek és bérköltségek ezt hozták magukkal. Tizenkét év elteltével azt tapasztalták, hogy egyrészt erősödött a jüan, mintegy 50 százalék a dollárhoz képest, másrészt dollárban számítva több mint tízszeresére nőtt a bér. Értik: több mint tízszeresére? Nézzék meg hét év Magyarországát, amely a hátunk mögött van! Odajutottunk, hogy most már a kínai bérek magasabbak, mint a magyar bérek. Nem véletlenül hozzák haza az összeszerelő üzemet. Majd a Kínából ideszállított alkatrészek összeszerelését követően fordulunk Európa felé és visszük a termékeinket.
- Ez az a folyamat, amely a Nyugat-Európához való felzárkózást jelenti ennek a kormánynak? - Ez az a bérpolitika, amellyel eredményt lehet elérni?
- Vagy, ez az a kudarc, amit az elmúlt hét esztendőben produkáltak, amiért több mint 600 ezer szakképzett ember elhagyta ezt az országot?
- Mi a folytatás, hová vezet mindez?
- Mikor fognak végre olyan politikát folytatni, amely nem az összeszerelő üzemek hazájává kívánja tenni Magyarországot, hanem a magas hozzáadott érték-tartalommal bíró folyamatokhoz illesztetté?
***
CSERESNYÉS PÉTER, (Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára): - Képviselő Úr! Az ember nehezen tudja eldönteni egy-egy felszólalása kapcsán, hogy szándékosan mond ilyeneket, mert ez a párt elvárása öntől, vagy pedig egyszerűen ennyire tájékozatlan. (Gúr Nándor: Tedd le a papírt, és próbálj rá önállóan válaszolni!)
- Nagyon szomorú, hogy önök, amikor egy cég elviszi a beruházását Magyarországról, akkor is megtámadják a kormányt, és amikor egy cég munkahelyet teremt Magyarországon akkor is a negatívat próbálják kihozni a munkahelyteremtésből. (Gúr Nándor: Összeszerelő üzem!)
- Egy magyar tulajdonban levő vállalkozásnak a magyar emberek számára kedvező döntését tünteti fel ön rossz színben. Ugyanis miről van szó? Egy nemzetközi piacon mozgó, ambiciózus tervekkel rendelkező vállalkozás ‑ hangsúlyozom, magyar vállalkozás ‑ gazdasági érdekeit követve hozott egy gazdaságilag racionális döntést, amiben talán érzelmi elemek is voltak. Ennek lényege, hogy az európai piacokra szánt termékeit a cég ezután már nem a távoli Kínában, hanem itt, itthon, Magyarországon, a kontinens közepén szereli össze és ezt követően teríti szét Európában. Ugyanis tudja, hogy abban a térségben, ahol ő beruházást eszközöl, van még tartalék a munkaerő területén, és komoly támogatást kap munkahelyteremtés, foglalkoztatás kapcsán a kormányzattól annak érdekében, hogy az eddig inaktív embereket bevonja a munkába. Ez az oka annak, hogy munkahelyet teremtenek Kisbéren, ez az oka annak, hogy kétszáz embernek, olyan embernek, aki esetleg máshogy nem is kapott volna munkát, tudnak munkát biztosítani.
- Egyébként a tájékozatlanságot azért is mondom, mert jó néhány autógyár is visszatelepedett Európába. Úgyhogy nemcsak ez az egy példa van, amit ön felhozott, hanem már más nyugat-európai nagy cégek is telepítették vissza Európába a termelésüket. (Gúr Nándor: Miről beszélsz?) Úgyhogy tájékozódjon, képviselő úr, tájékozódjon, azt javaslom önnek! (Taps a kormánypártok padsoraiból. ‑ Gúr Nándor: Legalább két percen belül el tudnád olvasni, amit leírnak neked!)
Mikor és milyen formában állítanák fel a területvédelmi századokat?
KULCSÁR GERGELY, (Jobbik): - Államtitkár Úr! Ahogy már korábban is tapasztaltuk, a Honvédelmi Minisztérium élén bekövetkezett 2015 őszi minisztercsere hozott pozitív változásokat. Simicskó miniszter úr sokszor szónokolt olyan dolgokról, amelyek támogathatóak lennének a Jobbik részéről, de több esetben nem követte cselekvés a szép szavakat. Egy ilyen témára szeretném felhívni a honvédelem ügye iránt elkötelezett magyar emberek és a Tisztelt Ház figyelmét.
- A tavalyi évben többször beszélt a miniszter úr a felállítandó területvédelmi egységekről. A Jobbik Magyarországért Mozgalom egyetért a területvédelmi elv bevezetésével, de számos olyan dolog van, ami nem világos ezen a téren. Az év végén jelentette be a honvédelmi kormányzat, hogy februárban toborzókampányt indítanak, amellyel elsősorban a fiatalok figyelmét akarják felkelteni. A cél a miniszter elmondása szerint az lenne, hogy ezer fővel növeljék a tartalékos állomány létszámát, és járásonként területvédelmi egységeket is létre akarnak hozni.
- Államtitkár Úr! Immár április közepe van lassan, de elég nagy a csend ezzel a témával kapcsolatban. Ezért kérem, hogy válaszoljon a témában felmerülő kérdéseinkre.
- Mikor állhatnak fel az ígért területvédelmi egységek?
- Mi lesz a pontos feladatuk, és ki hangolja össze a tevékenységüket?
- Ki felügyeli őket, és ki ad majd feladatot a felállítandó századoknak?
- Mi lesz a jogállásuk?
- Hol fognak állomásozni, és hol tárolják majd a felszerelésüket?
- Megvannak‑e mindehhez a szükséges tárgyi és infrastrukturális feltételek?
- Készült‑e valamilyen terv arról, hogy kívánják motiválni a századok tagjait? (Taps a Jobbik soraiban.)
***
VARGHA TAMÁS, (Honvédelmi Minisztérium államtitkára): - Képviselő Úr! Kérdése alkalmat ad arra, hogy az önkéntes tartalékos rendszer megújításáról, újraszervezéséről és a területi elven szerveződött tartalékos erő létrehozásáról beszéljünk. Mint ön is tudja, Magyarország biztonsági környezetének változása, valamint a honvédelem és a társadalom kapcsolatrendszerének fejlesztése érdekében szükségessé válik, hogy a Zrínyi 2026 honvédelmi és haderőfejlesztési program keretén belül új alapokra helyezzük az önkéntes tartalékos rendszert és annak kiépítsük társadalmi bázisát.
- Az önkéntes területvédelmi tartalék rendszere területi alapon a 174 járásban és a 23 fővárosi kerületben megszervezett erő lesz, aminek fő feladata az ország általános védelmi és ellenálló képességének erősítése. Kitűzött célunk, hogy a tízéves időszak végére az ország mind a 197 járásában rendelkezésre álljanak olyan önkéntesekből álló, kiképzett és felkészített kötelékek, amelyekre az országot érő baj esetén támaszkodni lehet.
- A járási egységek tevékenységét a Magyar Honvédség Hadkiegészítő, Felkészítő és Kiképző Parancsnokság hangolja össze, és annak parancsnoka fogja felügyelni. Tevékenységét közvetlenül a megyei szinten létrehozandó előkészítő részlegek irányítják. Az önkéntes területvédelmi tartalékos katonákra az önkéntes tartalékos katonákra vonatkozó szabályok vonatkoznak, jogállásukat a honvédek jogállásáról szóló törvény szabályozza.
- Tartalék, tartalékos erő nélkül nincsen haderő, ezért az önkéntes tartalékos rendszer fejlesztése, az abba való befektetés a Magyarország biztonságába történő befektetés, a biztonság fejlesztése is egyben. Bízom benne, hogy a jelen lévő frakciók mindegyike támogatja majd törekvéseinket! (Taps a kormánypártok soraiban.)
Mennyibe került eddig az országnak a bizonytalan kimenetelű paksi bővítés?
IKOTITY ISTVÁN, (LMP): - Államtitkár Úr! Még egyetlen kapavágás sem történt a Paksi Atomerőmű tervezett bővítése ügyében, de a kormány máris két kézzel szórja a pénzt a bizonytalan kimenetelű beruházásra. Ugyanis az önök állításaival szemben az Európai Bizottságnál nem zárult le az összes vizsgálat. Az Európai Bíróság előtti jogérvényesítési ügyek csak most kezdődnek, és csak a bíróság döntheti el végérvényesen, hogy megfelel‑e az uniós jognak a tender nélküli bővítési konstrukció. Vagyis jelenleg az egész projekt kimenetele kétséges, ennek ellenére a közpénzszórás már elkezdődött.
- Az egész vagy legalábbis jelentős része a Fidesz gazdasági holdudvarának már bizony ott nyüzsög a beruházás körül, Tiborczcal, Garancsival, Mészárossal, költőivé téve azt a kérdést, hogy mi szükség van értelmetlen és pazarló bővítésre. Az egész üzletnek az ad értelmet, hogy az uniós források 2018-ra tervezett eltapsolása után is legyen mivel etetni a feneketlen bendejű oligarchákat.
- Önök fizetnek, csak az a baj, hogy a mi pénzünket szórják! Fizetnek az oroszoknak a hitel rendelkezésre tartásáért. Fizetnek a pártsajtónak a talán meg sem épülő és a magyar lakosság többsége által elutasított orosz erőmű népszerűsítéséért. Fizetnek a lobbistáknak, hogy valahogyan el tudják fogadtatni Brüsszellel az európai joggal ellentétes orosz érdekű beruházást. És fizetnek a haverok cégeinek, akik egyre látványosabban épülnek be a bővítési projekt köré szerveződő üzletláncba. Holott a szintén Roszatom-érdekeltségű bolgár erőműprojekt sorsa arra utal, hogy a végén esetleg csak egy drága, százmilliárdos építési telek marad üresen. Ezért kérem, válaszoljon pontosan:
- Mennyi pénzt költöttek máig a paksi bővítés előkészítésére?
- Mire mentek el a milliárdok?
- Nem tart‑e a kormány attól, hogy a féktelen pénzszórás értelmetlennek bizonyul?
***
CSEPREGHY NÁNDOR, (Miniszterelnökség államtitkára): - Képviselő Úr! Jó, hogy hétről hétre tiszta vizet lehet önteni a pohárba, és ez azt jelenti, hogy az LMP azt szeretné, hogyha növekednének Magyarországon a rezsiköltségek, azt szeretné, hogyha a németekhez hasonlóan a magyar háztartások háromszor annyit fizetnének az elektromos áramért, mint a magyar háztartások a rezsicsökkentést követően. Ez egy legitim politika lehet az önök részéről, azonban semmiképpen sem szabad elfelejteni, hogy a kormányzati döntések 2010-et megelőzően folyamatosak voltak, hiszen 2010 előtt az akkori Országgyűlés döntött arról, a paksi kapacitásfenntartást mindenképpen szükséges támogatni. 2010-14 között megismételte ezt a döntést a kormányzat, a magyar parlament pedig megerősítette, és 2017 márciusáig, a bizottsági zöld lámpa felvillanásáig lényegében a beruházás előkészítésén kívül más tevékenység nem történt. (Ikotity István elhagyja az üléstermet.)
- Tisztelt Országgyűlés! Szeretném önöket tájékoztatni arról, hogy valóban van egy vita az Európai Bizottság és különböző zöldszervezetek között, azonban ez a vita nem a magyar kormány és az Európai Bizottság vitája, ez semmilyen módon nem fogja késleltetni a beruházás megvalósulását, semmilyen akadályát nem jelenti annak, hogy az olcsó elektromos áram Magyarországon a paksi bővítést követően is fenntartható legyen.
- Szeretném jelezni képviselő úrnak ‑ amennyiben itt lenne az ülésteremben, és végighallgatná azt a választ, amit a kérdésére adok - ,hogy illene szólni a lobbistáknak, akik ezt a szöveget a kezébe adták, hogy azokat a vitákat, amelyeket az Európai Bizottság folytat különböző zöldszervezetekkel, a jogi értelmezés szerint is egy olyan kategóriába kell sorolni, ami semmilyen befolyással nem rendelkezik a magyar paksi kapacitásfenntartásra vonatkozóan. (Rétvári Bence: Hol van, tényleg? A saját témája nem érdekli, ez milyen ciki! Nincs is LMP! Megszűnt!)
- Egyértelműen látható, hogy az LMP-nek nincs más célja, mint egy olyan zöldpolitikát ráerőltetni Magyarországra, amely sokkal többe kerülne a magyar embereknek, mint amennyit most a kiszámítható áramár keretében egy kilowattóra elektromos áramért fizetniük kell. Az LMP drága áramot szeretne! Az LMP a széllobbit szeretné támogatni! Az LMP mindent szeretne, ami rossz az embereknek! (Rétvári Bence: De hol van? - Taps a kormánypártok soraiban.)
Mennyiben válnak kedvezőbbé a mezőgazdasági kárenyhítés feltételei a legutóbbi törvényi változások után?
PÓCS JÁNOS, (Fidesz): - Államtitkár Úr! 2012 óta a növénytermesztés időjárási kockázatainak kezelésére kétpilléres mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer működik hazánkban, melynek egy pillérét a kárenyhítési rendszer, a második pillérét pedig a mezőgazdasági biztosítások díjtámogatása jelenti. A rendszer bevezetése jelentős előrelépést hozott a korábbi gyakorlathoz képest, hiszen bővült a lefedett kockázatok köre, olyannyira, hogy a rendszer ma már minden lényeges időjárással összefüggő mezőgazdasági kockázat ellen védelmet nyújt. Ezen kívül nőtt a Kárenyhítési Alap forrása, és bizonyos mérethatár felett gazdaságtípustól függetlenül kötelezővé vált a csatlakozás.
- Az elmúlt öt évben a kárenyhítési rendszert szabályozó jogszabályok számos alkalommal módosultak. Bevezetésre került az elektronikus mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer, a gazdálkodók számára több alkalommal is kedvező módon változott a hozamérték-csökkenés számításának módszere. Azt gondolom, a rendszer hitelessége szempontjából a termelőknek fontos látniuk, hogy az egyes változtatásoknak mi a hatása, miért kerültek bevezetésre és milyen előnyökkel járnak. A kárenyhítő juttatás igényléséhez sok adatot kell megadni, összetett számításokat kell végezni, melyeket szerencsére a már jól működő informatikai rendszer támogat. Azok a termelők, akik segítségre szorulnak, a falugazdászok közreműködését is kérhetik a kárbejelentési kérelem benyújtásának elkészítéséhez. A kárenyhítés feltételeinek rendszere indulásakor kissé szigorú lett, ami talán érthető. 2012 előtt nagyon sok szabálytalan forrás folyt ki a rendszerből. Például a 30 százalékos üzemi szintű hozamértékcsökkenés-limit túl magasnak bizonyult. Tavaly lecsökkentettük 15 százalékra.
- Államtitkár Úr! A kárenyhítési törvény 2017-ben ismét módosításra került.
- Mit vár a minisztérium a jelenlegi változásoktól?
- Hogyan kezeli a módosításban meglévő problémákat?
- Mennyiben válik kedvezőbbé a termelők számára a kárenyhítési rendszer? (Taps a kormánypártok padsoraiból.)
***
NAGY ISTVÁN, (Földművelésügyi Minisztérium államtitkára): - Képviselőtársam! A mezőgazdaság az időjárásnak nagyon kitett ágazat. Megtervezni, biztos bevételre számítani mindig kockázatot jelent. Pontosan ezért alkotta meg a minisztérium, a szaktárca azt, hogy megfelelő garanciális elemek, megfelelő kártérítési elemek kerülhessenek a gazdálkodók repertoárjába. Nyilván az élet hozza mindig azokat a lehetőségeket, hogy hogyan lehet egyszerűsíteni, hogyan lehet még jobban kiterjeszteni, hogyan tudjuk megismertetni a gazdákkal, mert végül is az a célunk, hogy ne maradjon ki egyetlen gazda sem ebből az ernyőből, amely az ő védelmét jelenti. Azért csökkentettük 15 százalékra a hozzáférhetőségi határt, hogy minél többen, minél nagyobb bizalommal tudjanak hozzáférni. Ez a 15 százalékos csökkenés azt eredményezi, hogy a termelő már egyetlen növény jelentősebb károsodásával is jogosulttá válhat a kárenyhítő juttatásra, függetlenül attól, hogy egyéb növényei egyébként megfelelő jövedelmet termeltek-e.
- További fontos változás az aszály meghatározásának kiszélesítése. Az elmúlt években gyakran előfordult, hogy megfelelő csapadékmennyiség esett a statisztikák szerint, ugyanakkor olyan magas hőmérséklettel társult, hogy rögtön el is párolgott. Bevezettük a légköri aszály fogalmát a kártérítések igénybevételi területeire, amely egy újabb lehetőség a gazdáknak, amit már az idei évtől tudunk tenni. 24 milliárd forint áll rendelkezésre most is ebben a kártérítési alapban.
- Minden gazdát ért kárral szembe tudunk nézni és ki tudjuk elégíteni. Akinek nagyon sürgős és nem bírja végigvárni a folyamatokat, annak pedig teljesen kamat- és kezelésmentes hitelt tudunk biztosítani. Amikor megállapítják, hogy kára származott, azzal a bankhoz elmegy, az a megállapított kárigény szolgál fedezetül. Kamatmentes kölcsönnel előre felveheti azt az összeget, hogy a gazdálkodását folytatni tudja, majd amikor a kártérítést megkapja, visszafizeti a banknak. Ezzel is a gazdálkodásának kiszámíthatóságát tudjuk garantálni.(Taps a kormánypártok padsoraiból.)