Dátum: 2017. április 13. 20:41
Tárgy: "Mezítláb" az avarban - II.
Címzett:
MSZP: A tankerületi vezető személye miatt költöztették el a Klebelsberg Központot Berettyóújfaluból Püspökladányba?
BANGÓNÉ BORBÉLY ILDIKÓ, (MSZP): - Államtitkár Úr! A püspökladányi tankerületi központot tavaly júliusban hozták létre, ebbe olvadt bele a hajdúszoboszlói, a püspökladányi, a derecskei és a berettyóújfalui járási tankerület. Már akkor meglepetést okozott számunkra, amikor megjelent a Közlönyben, hogy a központ Püspökladányban fog megvalósulni, és nem Hajdúszoboszlón. Már akkor arról beszéltek a szakemberek, hogy ezzel akarják Hajdúszoboszló vezetését büntetni, mivel köztudottan nem kormánypárti Hajdúszoboszló vezetése.
- Majd ünnepélyes keretek között decemberben megnyitották az új KLIK-központot Berettyóújfaluban, és akkor senkinek nem tűnt fel, hogy amelyik épületben megnyitották ezt a központot, az nem lesz alkalmas a központ működtetésére. Majd februárban döbbenten vettük tudomásul, hogy nagy hirtelen elköltöztették a központot Berettyóújfaluba. Arról beszéltek a dolgozók ‑ igaz, hogy névvel senki nem merte vállalni ‑, hogy egyetlenegy oka van, hogy ilyen hirtelen átköltöztek Berettyóújfaluba, hogy berettyóújfalusi lakos a központ vezetője, és neki kényelmetlen volt nap mint nap kijárni Püspökladányba.
- Államtitkár Úr! Írásban fordultam önhöz, és azt írta nekem: „A korábbi szabályozás szerint a püspökladányi székhely épülete nem volt alkalmas arra, hogy az engedélyezett létszám szerint minden kormánytisztviselő helyet kapjon." Látta ön ezt az épületet? Én láttam! Hát, legalább hazugságot ne írjanak már le!
- Miért vették észre, hogy az épület alkalmatlan önök szerint?
- És hány ember kényszerült felmondani amiatt, mert nem tud a munkába eljárni?
***
RÉTVÁRI BENCE, (Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára): - Képviselő Asszony! Hadd olvassam föl a kérdése címét: „A tankerületi vezető személye miatt költöztették el a Klebelsberg Központot Berettyóújfaluból Püspökladányba… (Józsa István: Kérdőjel!) Kérdőjel! A valóság az, hogy Püspökladányból költözött Berettyóújfaluba a tankerület. Tehát már a címének a tényadatai is pont fordítva igazak! (Csendes kacaj, taps a Fidesz soraiban.) Ez mutatja az MSZP pillanatnyi hozzáállását: teljesen mindegy, hogy honnan hova költözik, az MSZP tiltakozni fog, és ezt még vastag betűvel címbe is szedi!
- Ugye, nem mindegy, képviselő asszony, hogy Botka László Szegedről tart Budapestre vagy Budapestről Szegedre. (Bangóné Borbély Ildikó: A választ várom!) Ugye, ott nem keverné össze, ám ha Fidesz-KDNP intézkedéséről van szó, akkor teljesen mindegy, hogy ki honnan hova költözik, önök tiltakozni fognak! (Heringes Anita: Szánalmas vagy! ‑ Józsa István: Cinikus, amit csinál!)
- Nos, ha a Berettyóújfaluban működő tankerületi központ munkatársainak a lakhelyét végignézzük: öten laknak Püspökladányban, tizenketten Berettyóújfaluban és hatan Hajdúszoboszlón. (Bangóné Borbély Ildikó: Előtte meg felmondtak, államtitkár úr!) Ha ön nem tartja logikus lépésnek, hogyha két és félszer annyi dolgozó igényeit veszik figyelembe, akkor nem tudom, hogy önöknek mi a logikus. Ráadásul Berettyóújfalu Debrecenhez is közelebb is van. (Bangóné Borbély Ildikó: Hányan mondtak fel előtte? ‑ Az elnök csenget.)
- Fölmondások, nem fölmondások. Egyetlenegy dolgozó van, aki egy másik köznevelési intézménybe ment át, és nem a fenntartónál dolgozik, hanem a köznevelési intézményben folytatja a munkáját. Az új helyen térítésmentes irodát kaptak, amely alkalmas a használatra. Ezért az irodahelyiségért fizetni nem kell. A korábbi, Püspökladányban, nem volt alkalmas arra, hogy ott hosszú távon folytassa a központi tevékenységet. Egyébként Püspökladányban jelenleg is kihelyezett iroda működik, nyilvánvalóan, akinek ott vannak ügyei, az helyben tudja intézni.
- Képviselő Asszony! Nem találtam olyan mondatot a felszólalásában, amelynek valóságalapja lett volna! Köszönöm szépen! (Közbeszólások és taps a kormánypártok soraiból.)
LUKÁCS LÁSZLÓ GYÖRGY, (Jobbik): - Államtitkár Úr! „Csak a betegek szerencséjén múlik, hogy megfelelő ellátást kapnak-e a kórházak sürgősségi osztályain!" ‑ nyilatkozta az elmúlt hetekben a Magyar Orvosi Kamara elnöke. Szavait az alapozta meg, hogy egy általuk végzett, friss kutatás szerint az egyébként szükséges 600 dolgozó helyett mindösszesen 140 szakvizsgázott sürgősségi orvos áll rendelkezésre a sürgősségi osztályokon. Így sok osztályon a betegek nem is szakorvossal, hanem inkább a rezidensekkel találkoznak, úgy, hogy a legmagasabb végzettségű orvos is legfeljebb szakorvosjelölt. Ez az állapot nemcsak teljesen törvénytelen, hanem a betegek biztonságát, a dolgozók biztonságát és a dolgozók jogi helyzetét is folyamatosan veszélyezteti. A sürgősségi osztályok a beléjük vetett közbizalmat ássák alá!
- Mindeközben a kormány ahelyett, hogy ezt a problémát megvizsgálta volna, adatgyűjtést végzett volna és felmérte volna, hogy ténylegesen ezek az állapotok vannak, azzal kente el, hogy a erről a problémáról senki semmilyen jelzést nem juttatott el az államtitkárság részére. A valóság persze talán az, hogy a kormány képtelen volt a számokkal és tényekkel hitelesen megcáfolni azt, hogy valóban ennyi személy hiányzik egy biztonságosan működő sürgősségi ellátórendszerből. A kamara felvetésével egyébként maguk a betegek is mindennapi tapasztalatuk során egyetértenek, ők is nagyon leterhelt orvosokkal, túlhajszolt szakdolgozókkal találkoznak országszerte az ellátóhelyeken, és még kutatást sem kell talán végezni ahhoz, hogy lássuk, hogy probléma van ezen a téren! Mindezekre tekintettel a kialakult helyzettel kapcsolatban kérdezem államtitkár urat:
- Vizsgálta-e egyáltalán a kormány az Orvosi Kamara felvetéseit?
- Ha igen, akkor mit tesznek annak érdekében, hogy megfelelő emberekkel legyen ellátva a biztonságos betegellátás érdekében a sürgősségi osztályok sora az országban?
- Biztonságban vannak-e a betegek és az ott dolgozók a sürgősségi osztályokon? (Taps a Jobbik soraiban.)
***
RÉTVÁRI BENCE, (Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára): - Képviselő Úr! Ahogy itt hallgattam önt ékesszólóan beszélni arról, hogy mennyivel több orvosra lenne szükség a sürgősségi betegellátó osztályokon, elgondolkoztam: elmondta ezeket a szavakat akkor is, amikor önmaga működött közre abban, hogy orvosokat juttassanak külföldre? Ön hány orvost juttatott külföldre sürgősségi betegellátó osztályokról? (Lukács László György: Egyet sem! ‑ Szilágyi György: Te hányat?)Ön Doctors Abroad és hasonló cégén keresztül, azzal büszkélkedett, hogy 62 orvost juttat fél év alatt Írországba. Milyen orvosok voltak? (Közbeszólások a Jobbik soraiban.)Vajon hány volt az, aki akár ezeken a sürgősségiken is vagy máshol is működhetne? (Dr. Lukács László György: Fogorvos nem dolgozik sürgősségin.)
- Képviselő Úr! Kíváncsi vagyok, mert ön itt rendszeresen fölszólal és beszél arról, hogy milyen humánerőforrás-hiány van a magyar egészségügyben, csak azt nem értem, hogy ezt miért teszi akkor, ha önnek az volt a korábbi tevékenysége, ami volt, hogy abból törekedett anyagi nyereségre, anyagi haszonszerzésre a cégén keresztül, hogy külföldre juttasson orvosokat. Ön akkor azt tartotta indikátornak, fontos célnak, hogy minél több orvost juttasson külföldre, most pedig azt tartja a kormány hibájának, hogy miért van ilyen kevés orvos Magyarországon.
- Képviselő Úr! Mindig, amikor ezekről beszél, én csak nézek, ámulok és bámulok: mi fér még bele a Jobbik folyamatos irányváltásaiba? Ezzel szemben a kormányzat természetesen, miután megkapta az Orvosi Kamara levelét, elkészítette a választ, és ezt el is küldte az Orvosi Kamarának. Mindemellett mind a rezidensek, mind mások esetében ‑ szakorvosok esetében is ‑ fizetésemelési vagy ösztöndíjprogramot indított. Természetesen a sürgősségi betegellátó osztályokon a szakorvosjelöltek csak akkor tevékenykednek, ha szakorvosok támogatják az ő munkájukat. S ha pár héttel ezelőtt olvasta volna a híradásokat, akkor azt is olvasta volna, hogy duplájára emelkedik a sürgősségi ellátás finanszírozása március 1-jétől, 1-es progresszivitási szinten 5,6 millió forintról 11,3-ra, 2-es szinten 11,7-ről 23,5-re, és még sorolhatnám, hogy hol milyen duplázásokra kerül sor a következőkben. (Taps a kormánypártok soraiban.)
Miért mindig a „Mészárosok és Garancsik" magánvagyonának hízlalása és nem a közérdek vezérli önöket, még akkor sem ha nemzetstratégiai kérdésekről van szó?
SCHMUCK ERZSÉBET, (LMP): - Államtitkár Úr! Vizek általi veszélyeztetettsége miatt Hollandiában a vízkármegelőzés és az integrált vízgazdálkodás ugyanúgy kiemelt stratégiai kérdés, mint amilyen kellene hogy legyen Magyarországon! De nem úgy, ahogyan a magyar köztársasági elnök e téren a világot kívánja megmenteni, hanem úgy, hogy a magyar kormány megtesz e téren minden, a fenntartható vízgazdálkodás irányába mutató intézkedést. A hollandok ezt úgy csinálják, hogy szakmailag megalapozott koncepciót és terveket dolgoznak ki, és ezt minden érintettel egyeztetik a társadalmi konszenzus eléréséig, majd cselekednek. Hát ez az, amit még véletlenül sem csinálnak önök!
- Vegyük például Budapestet! A fővárost számos esetben veszélyeztette katasztrofális mértékű árvíz, legutóbb 2002-ben, 2006-ban és 2013-ban. Azt is tudjuk, hogy a jövőben egyre veszélyesebb árvízszintekkel kell szembenézni. Ennek kivédésére növelték az árvízszinthez igazodó védelem követelményét. Ez a főváros több part menti szakaszát érinti, de ezek közül önök mintha csak a Római-parttal foglalkoznának, de azzal is rosszul! Önök csak ezt a projektet nyilvánították kiemelt beruházássá még 2012-ben. De erre is csak felemás készültségű tervek, hiányos környezeti és társadalmi vizsgálatok születtek. Figyelembe se vették, hogy az utóbbi években itt épült lakóparkok ingatlanmutyis építésügyi engedélyezése jogszabályellenes! És azt sem, hogy az új tervek mélyen sértik mind a természetvédelem, mind az EU-s előírás irányelveit. Ilyen és egyéb érdemi vizsgálatokkal önök nem is fárasztják magukat.
- Ennyire felelőtlenek és mohók, hogy csak ilyen tervekre futja?
- Miért közpénzből akarják legalizálni a jogsértő és magánvagyon-gyarapító beruházásokat?
***
POGÁCSÁS TIBOR, (Belügyminisztérium államtitkára): - Képviselő Asszony! Először is, én azt gondolom, hogy a köztársasági elnök úr tevékenysége, akár a Föld egyik legfontosabb természeti kincsével, a vízzel, az egészséges ivóvízzel kapcsolatosan inkább elismerést érdemel, mintsem az ön által megfogalmazott, fenemód kétértelmű megjegyzései.
- A kormányzat egyébként a magyar vízkészlettel, az ivóvízkészlettel megfelelő módon gondolkodik. Megfelelő módon gondoskodik azokról a tervekről, amelyek ahhoz szükségesek, hogy Magyarországon az ivóvízkincset megvédjük. Az elmúlt években folytatott, vízgazdálkodást érintő stratégiai munka következtében elkészülhettek azok az anyagok, azok a tervek, azok a programok, amelyek hosszú távon is biztosítják a magyar vízkészlet védelmét, illetve az árvízvédelmet.
- Elfogadásra került Magyarország második országos vízgyűjtő-gazdálkodási terve, amely a vizek jó állapotának elérése érdekében tartalmazza a terhelésre vonatkozó legújabb vizsgálatokat. Figyelembe veszi a klímaváltozás okozta új paramétereket; és tartalmazza azokat az elemzéseket is, amelyek elérése érdekében 2021-ig és 2022-ig beruházásokat kell megvalósítanunk. Elkészült az árvízkockázat-kezelési terv is, amely az Európai Unió irányelveit is figyelembe vette. Lényeges célként tűztük ki az árvízveszély kockázatának a csökkentését. Ezen beruházások révén Magyarország lakosságának gazdasági és kulturális öröksége, természetvédelmi területei egyre nagyobb biztonságban lehetnek.
- Végezetül, de nem utolsósorban: elfogadtuk a hazai vízgazdálkodás 2030-ig terjedő főbb célkitűzéseit összegző nemzeti víz keretstratégiát, a Kvassay-tervet. Ez egy középtávú vízgazdálkodási terv, amely a társadalom és a víz viszonyának feltárására támaszkodva fogalmazza meg az intézkedéseket. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)
Kik viszik a hírünket?
PÓCS JÁNOS, (Fidesz): - Államtitkár Úr! Az év elején több jelentős mezőgazdasági kiállításon adódott lehetőség hazánk képviseletére. A legjelentősebb szereplési lehetőséget talán a berlini Grüne Woche biztosította, amelynek idén az egyik kiemelt partnere Magyarország volt. A vásárban a hírek szerint idén 400 ezren fordultak meg egy hét alatt, akik valószínűleg mindannyian találkoztak a kitüntetett helyen felállított magyar standokkal. Néhány héttel a berlini vásár után a nürnbergi Biofach volt a figyelem központjában, amely az ökológiai gazdálkodásban előállított termékek egyik legnagyobb seregszemléje. Úgy tudom, a kiállítás az idén látogatói rekordot döntött. A párizsi nemzetközi mezőgazdasági és élelmiszeripari szakkiállítás kiemelt témája a kutatás-fejlesztés volt. Érdekesség, hogy a rendezvény ideje alatt az agrárszakma fiatal tehetségei két versenyen is összemérhették tudásukat. Hazánkat a gyomaendrődi Bethlen Gábor Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakközépiskola és Kollégium tanulója képviselte.
- Örömteli, hogy ennyire sűrű volt az évkezdés, és további pozitívum, hogy az Agrármarketing Centrum, amely korábban hatékonyan támogatta az ilyen rendezvényeken történő magyar részvételt, végre újra az FM irányítása alatt működik. Az AMC az elmúlt években működési nehézségekkel küzdött, amit legfőképpen a kormányzati struktúrában elfoglalt helyére lehetett visszavezetni. Bürokratikus akadályok álltak a hatékony működés útjában. Ezért is kérdezem államtitkár urat:
- Hogyan támogatja a magyar gazdálkodókat az újból az FM irányítása alatt működő Agrármarketing Centrum?
- Hogyan képviselte magát Magyarország a legutóbbi nemzetközi mezőgazdasági kiállításon? - Hány kiállítónk volt, mennyire volt sikeres a részvételünk?
- Milyen jelentős kiállítások várnak még ránk az idén?
***
NAGY ISTVÁN, (Földművelésügyi Minisztérium államtitkára): - Képviselőtársam! Valóban úgy van, hogy 2016. június 15-től az Agrármarketing Centrum Nonprofit Kft. az FM irányítása alá került. Azt kell hogy mondjam, mindaz, amit a felszólalásában érintett, egy nagyon régi bölcsességgel indokolható: azzal, hogy a jó bornak is kell a cégér! Kell bizony, hiszen annak a számos kiváló magyar élelmiszernek, amely mint mezőgazdasági termék hazánkban megterem és előállítódik, hírét kell vigyük a világba!
- Akkor tudunk eredményesek lenni, ha a kiváló mezőgazdasági termelés, a kiváló élelmiszeripari feldolgozással együtt, megfelelő piacot is talál ezen termelőknek. Akkor tudunk a termelőknek leginkább segíteni, ha nemcsak a termelési oldalát, hanem a kereskedelmi, értékesítési oldalát is tudjuk támogatni. Ebben kiváló partnere a Földművelésügyi Minisztériumnak az Agrármarketing Centrum.
- Való igaz, amit felsorolt: nagyon erős tavasza volt a magyar gazdáknak a külföldi jelenlétben, hiszen a Grüne Wochén kiemelt partnerként szerepelhettünk. Soha nem látott mennyiségű kiállító nézte meg, és nagyon számos kiváló partneri kapcsolat és üzlet született ezen a kiállításon Berlinben. Azt hiszem, minden magyar gazda büszke lehet arra, hogy a magyar mezőgazdaságnak hogyan vitték, hogyan vittük a hírét a világban!
- Szerencsére nagyon erős lesz a folytatás is: hiszen a sűrű évkezdést követően még számos, összesen 14 külföldi agrárkiállításon lesz jelen Magyarország! Néhányat kiemelve: májusban Hongkongban, Amszterdamban és Sanghajban, szeptemberben Aradon, októberben Kölnben, majd novemberben a kazahsztáni Almatiban leszünk jelen. Hazai szempontból természetesen a legjelentősebb kiállításunk az OMÉK lesz, szeptember 20-24. között. Ez a 78. OMÉK, „A Kárpát-medence kincsei!" lesz a címe, és Japán lesz a vendégünk. (Taps a kormánypártok soraiban.)