▼

2017. július 23., vasárnap

22.373 - ​B.Kiss-Tóth László: ​Bokor Imre hadtörténész ​​Orbán Viktorhoz írt levelét olvasva, egy kis zavart érzek.


Feladó:
​​
B.Kiss-Tóth László
Dátum: 2017. július 22. 22:20
Tárgy: ​22.370 - ​Prof. Dr. Bokor Imre: Történelmi adatok Orbán Viktor úrnak, a ​ Magyar Köztársaság miniszterelnökének!
Címzett: József Kutasi 
​
<jozsef@kutasi.eu>
​


Kedves Jóska Barátom!

Tisztelem, becsülöm
​​
Bokor Imre hadtörténészt, azonban meg kell, hogy jegyezzem
​​
Orbán Viktorhoz írt levelét olvasva egy kis zavart érzek.

Bokor Imre szerint:

2/ Magyarország fogadott be lengyel, román, osztrák, csehszlovák és ukrán (szovjet) menekülteket -köztük jelentős számú zsidókat-  akik  nálunk kerestek (és kaptak ) menedéket a  náci németek terrorja elől, tehát nem csak a magyarországi zsidókat, hanem a külföldről idemenekülteket is védelmezte.

Ezzel szemben a Wikipédiában az olvasható, hogy:
A zsidóság helyzete és a német megszállás
1939 és 1941 között több tízezer menekült érkezett Magyarországra Németországból és a németek által elfoglalt csehszlovák, osztrák, lengyel területekről. Nagy részüknek menedéket nyújtott az ország, nem így jártak el azonban a menekülő zsidókkal. 1941 nyarán a magyar hatóságok közreműködésével 16-18 000 „hontalan", „rendezetlen állampolgárságú" zsidó származású személyt a Németország által megszállt Galíciába toloncoltak ki embertelen körülmények között (marhavagonokban, szinte mindenféle ellátás nélkül szállítva őket). Az állítólagos cél a „hontalanoknak" a részben magyar csapatok által megszállt Ukrajnába való áttelepítése lett volna. A kitoloncoltak nagy részét azonban 1941. augusztus végén a Kamjanec-Pogyilszkij mellett állomásozó SS-alakulatok és ukrán milicisták lemészárolták. 2-3 ezer főnek sikerült csak visszamenekülnie Magyarországra. A német hatóságok ellenzésének és a magyar közvélemény nyomásának hatására a további kitoloncolásokat augusztus 8-án, a mészárlás megkezdése előtt három héttel leállították.[84][85] Ez volt a holokauszt első olyan tömeggyilkossága, amelyben az áldozatok száma öt számjegyű volt.

Bokor Imre szerint:  

5/ A  németek által megszállt európai országokból viszont tömegesen hurcolták ki a zsidókat, cigányokat,  oroszokat és számtalan ellenségeiknek vélt személyeket,   hazánkból csak Horthy  félreállítása után  történt a zsidók kiszállítása.

Ezzel szemben a Wikipédiában az olvasható, hogy:
A magyar hatóságok az első deportálásokat 1941-ben hajtották végre. A kamenyec-podolszkiji mészárlást követően 1944-ig további deportálásokra nem került sor. A zsidónak minősített emberek jogfosztása és munkaszolgálatra hurcolása azonban folyamatosan zajlott. Az NSDAP lapja, a Völkischer Beobachter gyakran fogalmazott meg gúnyos kritikát Magyarországgal szemben, kevesellve az országban a zsidókkal szemben bevezetett korlátozásokat.
(...)
Az átállást tervezgető Magyarországot 1944. március 19-én német csapatok szállták meg. (Előtte Horthyt tárgyalni hívták Klessheimbe, ahol elzárták a külvilágtól, megelőzendő, hogy esetleg ellenállásra utasítson). Kállay Miklós miniszterelnök március 19-én, a már megszállt országba visszatért kormányzót arra kérte, hogy ne mondjon le.

A kiugrási kísérlet és annak körülményei[szerkesztés]

Searchtool right.svg Bővebben: 1944-es kiugrási kísérlet
A kormányzó a román kiugrás keltette káoszban augusztus 29-én lemondatta Sztójayt (helyére Lakatos Géza került). E lépéseknek köszönhetően átmenetileg megmenekült a Budapesten összezsúfolódott közel negyedmillió zsidó állampolgár.

(....) október 15-én pedig megkezdődött a kiugrási kísérlet, a kormányzói hadparancs beolvasásával kezdődött, de a nyilaskeresztes és németbarát tisztek ellenállásán az egész akció elbukott.

A zsidóság helyzete és a német megszállás

A normandiai partraszállás, az erősödő külföldi nyomás, valamint - egyes vélemények szerint - az Auschwitz-jegyzőkönyv hatására Horthy június végén le akarta váltani a deportálásokat szervező Baky László és Endre László belügyi államtitkárokat és a koronatanácson június 26-án javasolta a transzportok leállítását. Ezek azonban folytatódtak, amíg a kormányzó parancsára a hozzá lojális katonai erők – Koszorús Ferenc vezérkari ezredes[104] vezetésével [3] – 1944. július 6-án meg nem akadályozták Baky úgynevezett „csendőrpuccs"-át; Horthy ekkor tiltotta meg a budapesti zsidóság deportálását.

Mindezekből a wikipédiás történetekből mi olvasható ki? 
Az, hogy Bokor Imre "hazánkból csak Horthy  félreállítása után  történt a zsidók kiszállítása" állításával ellentétben 
Horthy kiugrási kísérlete, félreállítása és Szálasiék hatalomátvétele 1944. okt.15-én volt, a zsidók deportálása pedig már hónapokkal előbb, feltehetően augusztus 29-én, Sztójay Horthy általi lemondatásával befejeződött. 
Azért nem július 6-án (Baky László csendőrpuccs-kisérlete után), mert akkor még Horthy csak a budapesti zsidóság deportálását tiltotta meg
​.
​
Na, most akkor kinek higgyek?
Üdvözlettel: B.Kiss-Tóth László


Küldi: Kutasi József Antal
 
​
​​
 
​​
Erre a címre <
jozsef@kutasi.eu> kérem az anyagokat, üzeneteket, megivókat, tájékoztatókat, és a leveleket!


- Időpont: