2018. január 31., szerda

22.802 - Orbán Viktor Bécsben: Mostoha múltunk századai keserűvé, gyanakvóvá tettek bennünket, magyarokat. > 2018. január 31.

Európa jövőjének záloga

czyla
​ ​
2018. január 31.

Mostoha múltunk századai keserűvé, gyanakvóvá tettek bennünket, magyarokat.
​ 
 
Tulajdonképpen századok teltek el, és nem volt igazi sikerélményünk. Csalódás csalódás hátán. Igaz, akadt elég magyarázat a magyar komorságra, mert olyat tettek velünk, amit senkivel. Nemcsak területileg csonkítottak meg, hanem lelkileg is. Magyar és magyar között elvágták a közlekedő utakat. Valóságosan és képletesen. 

Mi nem tudtunk se igazán örülni, se igazán bízni senkiben. A megalvadt struktúrákba magunk is belesüppedtünk, annyit mondták nekünk, hogy tanuljunk meg kicsik lenni, hogy csak az idegen szép, ami magyar az eleve kudarc. És akkor jött valaki, aki fiatal kora ellenére természetes módon, ugyanakkor egyszerűen, de magabiztosan mozgott a politika hepehupás fennsíkján. S mikor szerepet kapott, felhatalmazást a magyaroktól, a megalvadt struktúrákat egyszerűen szétrúgta. Nemcsak itthon, nemcsak a Kárpát-medencében, hanem Európa-szerte. Lett is belőle iszonyatos zenebona. A lenézett magyarok kezdték felemelni a fejüket, tetszett nekik a dolog. 

A térdre kényszerített, szétszabdalt haza terjeszkedni kezdett. Megint csak lelkileg, s a fiatal ember hódító kedve magával ragadott sok millió magyart a Kárpát-medencében, ma már egymillió határon túli testvérünk kapta meg a jogot a magyar ügyekbe való beleszólásra. Elképzelhetetlenül nagy dolog ez. Orbán a magyarság lelkének birtokbavétele nélkül nem ismerhette volna fel az évszázadok óta mélyben tartottak óhaját a magyar Magyarország megteremtésére úgy, hogy közben békében lehessünk szomszédainkkal. Az ún. európai magaspolitika berkeinek keresztény köreiben Orbán nagyfokú szakavatottsága, sokoldalú felkészültsége, tehetsége vitathatatlan. 

Tevékenységének méltó és tárgyszerű elismerése a bajor miniszterelnök minapi bejelentése arról, hogy szövetséget hoz létre Bajorország a közép-európai államokkal és személyesen vezeti a Bajorország és a közép-európai országok együttműködésének további erősítését célzó kezdeményezést. Bajorország nagyobb kereskedelmi forgalmat bonyolít le a visegrádi országokkal, mint Franciaországgal és Nagy-Britanniával. Bajorországot és Magyarországot barátság és tisztelet köti össze, a magyar kormányfő „bátor szabadságharcos volt a kommunista diktatúra alatt", országa lakosságának támogatását többször is elnyerte demokratikus választáson, méghozzá „meggyőző módon", és „nagyon sikeresen" mozdítja elő Magyarország fejlődését.

Akik legtöbbet tették azért, hogy lehorgasztott fejjel járjunk, most fokozottan őrjöngnek. Szó szerint. Ugyanis a kormányfő a Sebastian Kurz osztrák kancellárral folytatott megbeszélést követően elmondta: van egy keresztény kultúra, az a mód, ahogy élünk, és ezt az életformát szeretnénk megvédeni, ez az identitás fontos, meg kell őrizni a keresztény alapokat. Meg kell védeni Európa jövőjét, amelyre a legnagyobb fenyegetést a népvándorlás, a migráció jelenti. 

Ausztriában eddig magyarellenes kormány volt, az osztrák kormány ellenséges volt Magyarországgal szemben, ebben változás állt be, mert most olyan kormány van, amely fair, tisztességes és baráti viszonyban akar állni Magyarországgal. Orbán Heinz-Christian Strachéval is találkozott, aki kijelentette, a Magyarország és Ausztria közötti baráti viszonyt tovább kell építeni, mélyíteni.

A miniszterelnök emlékeztetett: Sebastian Kurz már külügyminiszterként is jó partnere volt Magyarországnak a migrációs kérdésekben, egyetértett a nyugat-balkáni útvonal lezárásával. Ausztria a nehéz napokban küldött rendőröket és határőröket, hogy segítsen megvédeni a déli határt. Akkor nemcsak Magyarországot, hanem Ausztriát is védték. 

Osztrák kollégájával egyetértettek abban, hogy a kvóta nem megoldás. Akik törvénytelenül érkeztek Európába, azok nem maradhatnak, „törvénytelenségre jogot nem lehet alapítani".