BUDAY MÁRIA MINDENNAPJAINK, RÉGIÓ0 KOMMENT
A Duna jobb- és baloldalán elterülő Komárom két félvárosa már évek óta együtt szervezi június 4-én, a gyászos trianoni emléknapon a Nemzeti Összetartozás Napját.
Az ünnepi megemlékezés istentisztelettel kezdődött az észak-komáromi református templomban,igét hirdetett Fazekas László püspök. Beszédét Pál apostol 13. levelére építette, melyben különös hangsúlyt kap a szeretet. A lelkész az igéből kiindulva a gyermekvállalásra ösztönözte a magyar családokat, miáltal nemzetünk is erősödne. Következő gondolatsorában Kölcseyt idézte, Hass, alkoss, gyarapíts és a haza fényre derül! – az idézet a magyarság békés felemelkedésének reményét vetítette elő. A templomi szertartás nemzeti imádságunk, a Himnusz eléneklésével vált teljessé.
Trianon emlékoszlop
Elindul a tömeg.
Az istentiszteleten jelen volt mindkét városfél polgármestere is, Molnár Attila és Stubendek László, akik aztán együtt követték végig az ünnepség-sorozatot, mely a templommal szemben, a református egyházközösség kertjében, a trianoni emlékműnél folytatódott.
A Szent-András bazilika előtt
A bazilika előtt a cserkészek.
Itt Feszty Zsolt, az ünnepség főszervezője köszöntötte az egybegyűlt tömeget. Elsőként egy különlegesen szép hangú, tehetséges, ám mozgássérült kisfiú, Kóti János énekét hallgathattuk meg felvételről, Magyarország az én hazám címmel, majd ugyanígy felvételről Reményik Sándor: Gyűrűt készítettetek című versét Dörner György előadásában.
Egy gyűrűt készíttetek, feketét,
Acélból, – dísztelent, keményet,
És a dátumot belevésetem…
Az észak-komáromi megemlékezés fő szónoka a kárpátaljai származású Vidnyánszky Attila Kossuth- és Jászai Mari-díjas rendező, a Nemzeti Színház igazgatója volt. Beszédében saját, és családjának sorsán keresztül láttatta nemzetünk tragédiáját:
Ellopták az apám sírját, haza menni nem szabad.
Nem szabad a könnyeimmel öntözni a hantokat.
" A magyarság felvállalását adta nekem Trianon" – mondta Vidnyánszky Attila – "mi még olyan nemzet vagyunk, akik tudjuk, mit jelent a HAZA." A művész szintén hangsúlyozta a magyar családok szerepét, lévén saját maga is hat gyermekes édesapa. Szónoklata végén elhelyezett egy Nemzeti Színházfeliratos követ az emlékműnél. A műsort Korpás Réka kobozkísérettel előadott hazafias népdalai színesítették.
Korpás Éva népdalénekes és Oláh Kálmán tanár szereplés előtt
Ezután került sor a Kárpát-medencében egyedülálló megemlékezésre, amikor is a két ország egy városa a 98 évet jelképezve, 98 égő fáklyával vonult végig a városrészeken, át a trianoni határon, át a Duna hídján, Dél-Komáromba. A fáklyás menetben részt vett a komáromi Jókai Mór Cserkészcsapat is, a tizenéves gyerekekből álló sereg mindvégig rendületlenül vitte az égő fáklyákat, bizonyságául kitartásuknak és elszántságuknak.
Dél-Komáromban a koszorúzás a városrészek összetartozását jelképező Turul emlékműnél történt, ünnepi beszédet mondott Tóth Tibor Jászai Mari-díjas színművész, a Komárom-i Jókai Színház igazgatója.
A Turul emlékműnél
Ezután a menet visszakanyarodott a Duna-híd irányába. A rendezvény-sorozat a hídfőhöz közel eső új lélekharang felavatásával zárult. E helyszínen ünnepi beszédet mondott Oláh Kálmán gimnáziumi tanár, valamint Koltay Gábor, Magyar Örökség-díjas, érdemes művész, filmrendező. Emellett egy szép és tartalmas kultúrműsor gazdagította az emlékezést, és ismét fölhangzottak a Himnusz hangjai, Korpás Éva népdalénekes közreműködésével.
A lélekharangot a két félváros egyházi méltóságai áldották meg, és a két polgármester tisztsége volt annak megszólaltatása, mely ugyan múltat idéz, de a jövő reményét sugallja. Az avatás után az éppen idelátogató székesfehérvári diáksereg a helyi diákokkal együtt piros és fehér rózsaszálakat helyeztek el a trianoni lélekharang előtt.
A harangláb avatás előtt
A méltó megemlékezés szervezői Az Egy Jobb Komáromért Polgári Társulás (Észak-Komárom) és az Endresz Csoport Egyesület (Dél-Komárom) voltak.
Buday Mária
Képek: A szerző felvételei