Új minisztérium létrehozásáról határoztak. Csoda is történt: ötpárti javaslatra módosították az ügyvédi törvényt, és egyhangúlag törvénybe iktatták az Európai Unióhoz igazodó nemzetközi szerződéseket.
Új minisztérium
Magyarország minisztériumainak felsorolásáról szóló 2014. évi XX. törvény és a központi államigazgatási szervekről, valamint a kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény módosításáról.
A kormány élve szervezetalakítási szabadságával úgy határozott, hogy a Miniszterelnöki Kabinetirodát önálló minisztériummá alakítja át. Egyértelművé teszi, hogy az általános politikai koordinációt ellátó Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető személy, vagyis a miniszterelnök kabinetfőnöke miniszteri rangban lássa el feladatát. Az új minisztert, - Rogán Antalt - a miniszterelnök javaslatára, a köztársasági elnök fogja kinevezni.Fő feladata, Orbán Viktor kormányfő munkájának segítése mellett kapcsolattartás a kormánypárti frakciókkal, valamint a kormányzati kommunikáció szervezése lesz.
A Miniszterelnöki Kabinetiroda, elsősorban általános politikai koordinációt ellátó, szakpolitikai feladatokat ellátó minisztérium lesz. Feladatairól rendeletben dönt a kormány. Szervezeti és működési szabályzatában meghatározottak szerint, főosztályokra és osztályokra tagozódik. A Nemzeti Kommunikációs Hivatal is a Miniszterelnöki Kabinetirodához fog tartozni. (Előterjesztő: kormány, - Miniszterelnökséget vezető miniszter. Szövege: PDF.)
***
Az előterjesztés összegző vitájában Hegedűs Lorántné, (Jobbik) hiányolta annak megjelölését, hogy mennyiből működik majd az új tárca.
Bárándy Gergely, (MSZP), drágállta a Miniszterelnöki Kabinetiroda felállítását. Megerősítette: a szocialisták nem támogatják a javaslatot, azt alapvetően elhibázottnak tartják, mert szerintük nem struktúraátalakításról van szó, hanem arról, hogy a kormánypártok "egy hű emberüknek" miniszteri széket adjanak.
A szintén szocialista Gúr Nándor szerint is arcpirító és arrogáns a javaslat.
A független Szabó Szabolcs szerint, ha két ember nem képes egymással együtt dolgozni, nem az adófizetők pénzéből kellene rendezni.
Kovács Zoltán, a Miniszterelnökség államtitkára reagálásában visszautasította azokat az állításokat, amelyek szerint Rogán Antal és Lázár János ne beszélne egymással. Hangsúlyozta: a kabinet célja a hatékony kormányzás, ennek jegyében hozza létre a Miniszterelnöki Kabinetirodát.
***
A törvénymódosítást az Országgyűlés 110 igen szavazattal, 30 nem ellenében, 1 tartózkodás kíséretében elfogadta.
Költségvetés módosítása
Magyarország 2015. évi központi költségvetéséről szóló 2014. évi C. törvény módosításáról.
A Miniszterelnöki Kabinetiroda minisztériummá történő átalakítása teszi szükségessé a 2015. évi központi költségvetéséről szóló 2014. évi C. törvény módosítását. Az új fejezet létrehozásával felmerülő források biztosítását - a hatályos jogszabályoknak megfelelően - a kormány saját hatáskörben fogja rendezni. A státuszokat, az irodákat és a költségvetést a Miniszterelnökség anyagi keretéből vonja el.(Előterjesztő: kormány, - Miniszterelnökséget vezető miniszter. Szövege: PDF.)
***
A költségvetés-módosításának vitájában Witzmann Mihály, (Fidesz), közölte: az előterjesztést a kormányzati munka belső működésének átalakítása teszi szükségessé.
Hegedűs Lorántné (Jobbik), arra hívta fel a figyelmet, hogy a kabinetiroda felállítása miatt a jövő évi költségvetést is módosítani kell.
Gúr Nándor, (MSZP), szerint a kabinetiroda létrehozásához szükséges költségvetési forrás konkrét összegéről kellene vitázni a parlamentben, ennek mostani meghatározásának hiánya ugyanis biankó csekket jelent a kormánynak.
Az ugyancsak szocialista Bangóné Borbély Ildikó azt kérdezte: hogyan tudja majd vezetni Rogán Antal az új minisztériumot, ha egy vagyonnyilatkozatot sem tud kitölteni?
A DK színeiben politizáló Varju László arra szólította fel a kormányt, hogy "hagyjon fel az agymosással" és nem hozzon létre külön minisztériumot azon ügyekre, amelyeket el akar fedni.
L. Simon László, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára zárszavában méltatlannak nevezte a vitát. Értékelése szerint Bangóné Borbély Ildikó személyében sértette meg Rogán Antalt, Varju Lászlót pedig arra szólította fel, hogy kövesse meg a kormányt kijelentéseiért.
***
Az Országgyűlés a költségvetés módosítását 111 igen szavazattal, 52 nem ellenében, 1 tartózkodás kíséretében elfogadta.
Ügyvédekről
Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény módosítása.
A Fővárosi Ítélőtábla nemrég jogerős ítéletében megsemmisítette a szervezet tavalyi tisztújításáról szóló határozatait. A bíró a döntés kihirdetésekor közölte, súlyos jogsértések történtek, ezért szükségszerűen meg kell ismételni a választásokat. A törvénymódosítás célja, hogy az ügyvédi kamara autonómiájának tiszteletben tartásával legyenek rendezhetőek az olyan jogbizonytalanságot eredményező helyzetek, amelyek az átmenetileg működésképtelenné vált területi kamara közfeladatainak ellátását veszélyeztetik. A módosítás a Magyar Ügyvédi Kamara hatáskörébe helyezi azon testület kijelölésének jogát, amely az új vezetés hivatalba lépéséig elláthatja a szükséges feladatokat.(Előterjesztő: dr. Bárándy Gergely, MSZP, dr. Lukács László, Jobbik, dr. Schmuck Erzsébet, LMP), dr. Völner Pál, Fidesz, dr. Vejkey Imre KDNP. Szövege: PDF.)
***
Bárándy Gergely, (MSZP), az ötpárti előterjesztést ismertetve felidézte: ex lex állapot van, s nem tudni, ki jogosult a hatáskörök gyakorlására. Kérdéses az azóta hozott határozatok sorsa, a napi ügyek - például az ügyvédek felvétele, fegyelmik lefolytatása, pénzügyek - nem várhatnak egy több hónap múlva megválasztandó legitim tisztségviselői karra.
Vízkelety Mariann, igazságügyi kapcsolatokért felelős államtitkár értékelése szerint a javaslat a kialakult helyzet rendezése az igazságszolgáltatás érdeke és megőrzi a köztestület autonómiáját. A hatályos jog nem ad egyértelmű eligazítást, így a tárca támogatja a törvénymódosítást.
Vejkey Imre, (KDNP), hangoztatta: az ügyvédi kamara feladatellátása kiemelkedő társadalmi és igazságszolgáltatási érdek és szükséges egy olyan eljárásrend, ami az átmeneti időszak alatt is biztosítja a zökkenőmentes működést, mindemellett pedig nem csorbítja a 140 éves autonómiát.
Lukács László György, (Jobbik), üdvözölte, hogy a pártok a szakmai kérdésben a politikai szempontokat félretéve egyet tudtak érteni: az átmeneti helyzetre helyes eljárásrend készült.
Völner Pál, (Fidesz), kiemelte: a jogszabálymódosítás jó választ ad a szervezet napi problémáinak megoldására a kamarai választások lezárultáig.
***
A törvénymódosítást az Országgyűlés 161 igen szavazattal, 2 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett elfogadta.
Szentesített nemzetközi szerződések
Az Európai Űrügynökséget létrehozó Alapokmány kihirdetéséről.
Az Alapokmány az Európai Űrügynökség létrehozásáról a korábbi Európai Űrkutatási Szervezet és az Európai Hordozórakéta Fejlesztési Szervezet összeolvadásával életre hívott Európai Űrügynökség (ESA) 10 alapító tagállama között megkötött nemzetközi szerződés, 1980. október 30-án lépett hatályba. Alapvető céljaiként határozza meg, hogy elősegítse az európai államok közötti békés célú együttműködést az űrkutatás, az űrtechnológia fejlesztés és az űralkalmazások kidolgozása, hasznosítása területén. E célok elérése érdekében kialakítja a szervezet működését meghatározó intézményi struktúrát, valamint meghatározza az ESA tevékenységeit szabályozó elveket és rendelkezésére bocsátott erőforrások felhasználásának módjait.
A pénzügyi irányítást és az iparpolitikát érintő rendelkezések teljes jogú magyar tagság esetén kiemelt jelentőséggel bírnak majd a tevékenységekben történő magyar részvétellel járó nemzetgazdasági előnyök hatékony kihasználásának szempontjából. (Előterjesztő: kormány, – nemzeti fejlesztési miniszter. Szövege: PDF.)
A törvényjavaslatot az Országgyűlés 162 igennel, ellenszavazatok és tartózkodások nélkül elfogadta.
***
Az Európai Űrügynökséget létrehozó Alapokmány részes államai és az Európai Űrügynökség között, a minősített információk védelméről és cseréjéről szóló megállapodás kihirdetéséről.
Tekintettel arra, hogy az Európai Űrügynökség („ESA") keretein belül folyó munka csúcstechnológiát és kiterjedt tudományos kutatások eredményeit magukban foglaló információkat is érinthet, elengedhetetlen, hogy a számukra érzékeny információk, dokumentumok és anyagok integritása kölcsönösen biztosítva legyen. Ezt a védelmet hivatott biztosítani a közösen meghatározott biztonsági elvek és minimum követelmények betartását előíró az Európai Űrügynökség megalapításáról szóló egyezményt aláíró államok és az Európai Űrügynökség között minősített információ védelméről és cseréjéről szóló biztonsági megállapodás, mely 2003. június 20. napja óta hatályos.
A megállapodás rögzíti, hogy az ESA által minősített információkat avagy a magyar jog fogalomhasználatában minősített adatokat az érintett felek közös megegyezés szerint kialakított biztonsági elveknek és minimum követelményeknek megfelelően megőrzik, kizárólag az ESA Alapokmánya által meghatározott célok érdekében használják fel, és az eredeztető előzetes beleegyezése nélkül nem bocsátják más tagállam vagy tagállamok, azok szervezetei, illetve bármely harmadik fél rendelkezésére.
Magyarország és a hazai űrkutatással kapcsolatos tevékenységet végző szereplők számára egyaránt alapvető érdek, hogy elért eredményeik külföldi partnereikkel való közös munkájuk során is nemzetközi jogi alapokon nyugvó védelmet élvezzenek.(Előterjesztő: kormány, – nemzeti fejlesztési miniszter. Szövege: PDF.)
A törvényjavaslatot az Országgyűlés 163 igennel, ellenszavazatok és tartózkodások nélkül elfogadta.
***
Egyes európai kormányok az Ariane, a Vega és a Szojuz hordozórakétáknak a Guyana Űrközpontból történő hasznosításáról szóló nyilatkozatának kihirdetéséről.
A Hordozórakéta Nyilatkozat meghatározza a felek, az ESA és a rakétafelbocsátó feladat- és hatásköreit, valamint tisztázza, hogy a rakétafelbocsátó által esetlegesen okozott károkért mely szereplők milyen mértékben viselnek felelősséget. (Előterjesztő: kormány, – nemzeti fejlesztési miniszter. Szövege: PDF.)
A törvényjavaslatot az Országgyűlés 162 igennel, ellenszavazatok és tartózkodások nélkül elfogadta.
***
Az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló, Rómában, 1950. november 4-én kelt Egyezményt módosító 15. Jegyzőkönyv kihirdetéséről.
Az Egyezményben részes államok kötelesek a joghatóságuk alá eső minden személy számára biztosítani az Egyezményben meghatározott jogokat és szabadságokat, és nemzeti hatóság előtti hatékony jogorvoslatot kötelesek biztosítani minden olyan személy számára, akinek jogát vagy szabadságát megsértették. Az Egyezmény tekintetében a bíróság értelmezése az irányadó. Joggyakorlata egyértelművé teszi, hogy – az adott ügy körülményeitől, illetve a szóban forgó jogoktól és szabadságoktól függően – a részes államok bizonyos terjedelmű mérlegelési jogkörrel rendelkeznek az Egyezmény alkalmazása és végrehajtása terén.
E jogkör azt tükrözi, hogy az Egyezmény az emberi jogok nemzeti szinten történő biztosításához képest kisegítő (szubszidiárius) jellegű, és hogy a nemzeti hatóságok elvileg jobb helyzetben vannak a helyi szükségletek és feltételek megítélésére, mint a nemzetközi bíróság.
A mérlegelési jogkör az egyezményrendszer alapján történő ellenőrzéssel jár együtt. Ebben a vonatkozásban a bíróságra az a szerep hárul, hogy az állam mérlegelési jogkörének kellő figyelembevételével. felülvizsgálja a nemzeti hatóságok által meghozott határozatok Egyezménynek való megfelelését. (Előterjesztő: kormány,– igazságügyi miniszter. Szövege: PDF.)
A törvényjavaslatot az Országgyűlés 162 igennel, ellenszavazatok és tartózkodások nélkül elfogadta.
