Date: 2017-04-01 12:52 GMT+02:00
Subject: ÍRJUK ALÁ!
To: Kutasi József <jozsef@kutasi.eu>
A PETÍCIÓ CÍMZETTJE: MINDEN MAGYAR ÁLLAMPOLGÁRNAK!
Nemzeti ünnep legyen június 16. a Rákóczi-szabadságharc kezdete!
Illesse bocsánatkérés II. Rákóczi Ferenc fejedelmet a magyar nemzet részéről, amiért szégyenteljes módon mindmáig meg nem emlékezett történelme leghosszabb szabadságharcáról! - F E L H Í V Á S ! - Nyilvános állásfoglalásom minden magyar honfitársamhoz, azokhoz a nemzettestvérekhez, akik szerint a nemzeti önazonosság tudat nem párthovatartozás kérdése, sokkal inkább összetartozásunk kötelességszerű megnyilvánulásának bizonyítéka. Nemzetünk egyik időszerű problémájának felkarolásáért foglaljuk össze nemes eszménk iránti törekvéseinket, mert hiszem, hogy Magyarország törvényhozói, az országgyűlési képviselőink Isten és ember előtti felelősségük tudatában, élve alkotmányozói hatalmukkal büszkék országuk megmaradásáért, szabadságáért és függetlenségéért küzdő őseikre. Mindazon magyar állampolgárok, akik tisztelettel emlékeznek nemzetünknek az idegen elnyomás keserves évszázadai alatt sínylődő fáradhatatlan harcosaira, azok meggyőződéssel vallják, hogy kötelességük méltósággal emlékezniük a magyar állam közös célját szolgáló, a jó élet, a biztonság, a rend, az igazság, a szabadság eszméinek kiteljesítőire. A Magyarország Alaptörvényének bevezetőjében foglaltak tükrében múlhatatlanul szükségét érezzük annak, hogy a magyar történelem eltorzított eseményeit derítsük végérvényesen tiszta fényre, hiszen a hosszú évszázadok erkölcsi megrendüléshez vezették a minduntalan új reménybe kapaszkodó generációkat, ám mindmáig méltánytalanul félresöpörték annak a történelmi ténynek az igazságát, mely minden eddigieknél tökéletesebb megoldással szolgálna egy közösen kialakítandó magyar jövő lehetőségeiért. Rendhagyó kezdeményezésem kapcsán tudatos feladatvállalásommal szeretném feleleveníteni az általunk képviselt célkitűzéseinket, tudniillik ,- a történelem ismétli önmagát, s nemzetünk fiai ugyanúgy idegen járom alatt sínylődnek – s számunkra e jelenleg súlyosbodó helyzet már tarthatatlan. Buzgó törekvéseink által egy össznemzeti akarattal kívánjuk ezt a helyzetet megtorlaszolni, oly módon, hogy a széles tömegekkel is megismertetjük törekvéseinket. Tudatos feladatvállalásunkhoz hűen ragaszkodva úgy kell végeznünk naponkénti nemzetszolgálatunkat, hogy az méltó legyen a minket felhatalmazó állampolgárok megbízásához. Szükségét véljük annak a mozgalomnak megismertetését, melyet mi magunk hoztunk létre, s mely a méltóságos fejedelem eszmeiségét tűzi ki céljául. Küldetéstudatunk teljében, s mindennapos nemzetszolgálatunkban ott él a II. Rákóczi Ferenc vezérlő fejedelem által kibontakoztatott feladat, a nemzetek feletti szabadságeszme iránti legnemesebb törekvés . Nemzeti érzelmű közösségeink berkeiben kívánjuk terjeszteni példaképünknek, II. Rákóczi Ferenc méltóságos fejedelemnek a kuruc szabadságharc idején vallott nézeteit. Elérkezettnek érezzük idejét annak a zászlóbontásnak, mely az egykori szabadságharc kibontakoztatásának mintájára történne. Hajdanán Esze Tamás kuruc dandárparancsnok toborzásával indult a felkelők felzárkóztatása, összegyűjtése, ahová megfelelő, akár rossz teljesítményű fegyverekkel jelentkezett a negyedszázadról egy nap leforgása alatt kétezerre gyarapodó legénység. Azt gondoljuk, földi halandónak nem áll jogában megtiltani magyar hazafiaknak, hogy cselekedeteinkben is követői lehessünk fénylő vezérlő csillagunknak! Ne feledjétek, hogy e nemes lelkű fejedelem és tisztes hadvezére gróf Bercsényi Miklós kapitány két követendő példa számunkra, melyek emlékéért nekünk kötelességünk feladatokat vállalnunk, mert helyettünk ezt a nemzetszolgálatot senki el nem végezheti e világon! Szabadságharcos nagyjainkra kell emlékeznünk , amikor valójában, a magyar csillagok emléknapját köszöntjük. Szükségünk van ezekre a tiszteletre méltó, fényt árasztó, becsületbeli ügyre, mert ez által sikerül majd önmagunkba fordulnunk, hogy a tiszta forráshoz megérkezve önnön megtisztulásunkat gyakorolhassuk. A keresztúton való járás egyik alapfeltétele az önmegtisztítás gyakorlása, az Isten szerinti életmóddal való azonosulás, mely mielőbb elhozza a hőn áhított feltámadást. Az égiekkel való kapcsolattartást pedig nem nehéz megtanulnunk, mint ahogyan a mélységes hazaszeretetünket is az édes anyatejjel szívjuk magunkba. Tiszta lelkiismerettel azonosulhatnánk a 314 évvel ezelőtti fejedelmi sereggel, mert kicsiny csapatunk tagjai ugyanúgy szent magyar elhatározással és nemes szándékkal felvértezve indulna a világhódító zsarnokság ellen, csak méltó vezért látna már törekvéseink élére állni! Ismert tény, hogy a fejedelem korán meglátta, az elnyomó hatalmat nem a megalkuvó, gyáva nemességgel - sokkal inkább az önmagukat az Igaz ügyért feláldozni kész -, egyszerű, földművelő legények képviseletével lehet legyőzni. Él bennünk e szent elhatározás, mely a tehetetlenségünkből szélviharként képes újraindítani a nagy közösséget, s elindulva Esze Tamás seregének útján révbe juttatná eszményképünk valódi álmát? A szabadságharc bukása után II. Rákóczi Ferenc Erdély és Magyarország vezérlő fejedelme egy ideig még reménykedett abban, hogy harcolhat a Habsburg-házzal szembeni függetlenségi harcát, és a Napkirály katonai és politikai támogatásával visszatérhet hazájába, ám minden törekvései hiú próbálkozásnak bizonyultak, mert földi életének végső állomásaként Törökországban lelt menedéket, Rodostóban ott, ahol a szultán kegyelméből a magyar bujdosók havi apanázsban és ellátásban részesültek. Itthon, az országra maradt Rákóczi-birtokot, a hatalmas földterületeket a Habsburg-császár felosztotta a hozzá hű vagy hozzá csatlakozott magyar főurak között. Ilyen körülmények között, Rákóczi hívének mutatkozni, Rákóczira hivatkozni, őt vagy híveit dicsérni, a Rákóczi-indulót eljátszani, énekelni stb. a bécsi udvarral és adminisztrációval szembeni nyílt lázadásnak számított, és – a politikai rendszer éppen aktuális keménységétől függően – többé-kevésbé súlyos retorziókat vonhatott maga után. 1873-ban, azaz hat évvel a kiegyezés után, hogy Zemplén vármegye közgyűlése elhatározta, hogy II. Rákóczi Ferenc és bujdosótársai hamvainak hazahozatala érdekében föliratot intéz az országgyűléshez – s ennek pártolására egyszersmind a hazai összes törvényhatóságot köriratilag felszólítja. A vármegyék és szabad királyi városok egymás után csatlakoztak Zemplén vármegye hazafias indítványához. Ehhez kapcsolódott a korabeli mértékadó értelmiség egy része, s kezdeményezték, hogy Rákóczi valamint Bercsényi Miklós és más bujdosók tiszteletére rendezzenek országos emlékünnepet. A követeléseknek természetesen részét képezte az is, hogy az 1715-ös 49. törvénycikket, amely nemzetárulókként bélyegezte meg a számkivetésben élő kurucokat, helyezze az udvar hatályon kívül, sőt, Rákóczi, Bercsényi és követőik honfiúi érdemeit iktassák törvénybe. A magyar történelem viharos múltjának igazságot földbetipró szomorú valóságának fényében ezennel ismételten kérjük, hogy a nemzetünk érdekeit szolgáló legigazabb törekvéseket, melyeket példaképünk, s eszményképünk II. Rákóczi Ferenc vezérlő fejedelem hagyatékából tűztünk zászlainkra , ezennel méltó helyre juttatva képviselhessünk végső célú megvalósításunk kapcsán, tudniillik leghosszabb ideig tartó szabadságharcunkat / 2918 nap / a 8 évig tartó Rákóczi - szabadságharc / 1703 – 1711 / eszmeiségét kívánjuk visszahozni a magyar köztudatba. A magyar nemzet öntudatos állampolgáraiként törvényesen kérjük a Magyar Országgyűlést, mint törvényhozó szervet, hogy a Magyarország Alaptörvényének J. cikkelyébe – Június 16. legyen nemzeti ünnep Magyarországon. Hadd éljen hazánk vezérlő csillagának emléke a köztudatban, s elnyerve rég elfelejtett nemzeti önazonosságunkat - ezennel visszahozhatnánk dicsőséges történelmünket a magyar köztudatba. Hisszük, hogy megmaradásunk kulcsa a magyar nemzet összetartó ereje. Úgy érezzük, hogy példaképeinkként tisztelt elődeink megismerésével, tiszteletével ismét talpra állíthatnánk sokat szenvedett országunkat.Valljuk, hogy a magyar igazságot képviselő eljárás - a II. Rákóczi Ferenc vezérlő fejedelem által meghirdetett brezáni kiáltvány - békés megoldás lehetne számunkra egy olyan jelenben, melynek problémái azonosak a kuruc kor teherviseléseivel. Hajdanán még tisztes elöljáróink is úgy látták helyénvalónak, hogy a nemzet templomának előterét II. Rákóczi Ferenc méltóságos fejedelem lovas szobra ékesítse. Dicső magyar múltunk felelevenítéséért, s emlékműveink megőrzésének tudatos felvállalásával - most megvalósíthatnánk legnemesebb eszméinket. Áldjon vagy verjen sors keze, nekünk, magyaroknak egységes erővel kötelességünk a fejedelem szobránál erőt merítenünk azzal az ígérettel, hogy végső kitartásunkig visszük Rákóczi zászlaját, hogy égbe nyúló lángokként hirdethessük a jövő századokon át tartó magyar dicsőséget. Erős vár a mi Istenünk !
Kelt, 2017. március 29
Üdvözlettel László Ferenc
