Dátum: 2017. március 31. 12:21
Tárgy: Hétköznapi ütközet I.
Címzett:
Különös pillanatok kísérték e héten is a Tisztelt Házban az egyszerű "mezítlábas" kérdések műfaját. A csend véglegesen száműzve, hangos hangzatos beszólásoktól dübörgések kísérték az előadást. A nemzet megmentőjeként dicsérték, magasztalták önmagukat és ócsárolták a másként gondolkodókat. A válaszok sem voltak "piskóták"! Az elnök csengetett, újra és újra csengetett. Mindenki hálásan megtapsolta szószólóját, és minősítette a lényeget nem értő ellene kiabálók szellemi visszamaradottságát. Legutóbb
Dr. SZAKÁCS LÁSZLÓ, (MSZP): - Államtitkár Úr! A köztisztviselői és a kormánytisztviselői illetményalap az elmúlt 9 évben nem változott, és hozzám is rengetegen fordulnak. A szakképzési centrumokban nagyon sokan vannak olyanok, akik nem pedagógus, de felsőfokú végzettséggel rendelkező munkavállalói egy oktatási központnak, és akár 5, 15 vagy akár 30 éves munkaviszony után is ők felsőfokú végzettséggel kevesebbet keresnek, mint egy fiatal pályakezdő. A nem diplomához, nem felsőfokú végzettséghez kötött, urambocsá' szakmunkát vagy még betanított munkát igénylő munkatársak keresete is meghaladhatja azt, amennyit ők keresnek, felsőfokú végzettséggel.
- Nem azzal van baj egyébként, hogy az új munkatársak mennyit keresnek, hanem azzal van baj, hogy az önök bérpolitikája nem becsüli meg azokat, akik felsőfokú végzettséggel, nem oktatóként, de már jó régóta dolgoznak az oktatási intézményekben, és ott megpróbálják állni a sarat, tenni a dolgukat. Úgy gondoljuk, hogy a jelenlegi bérezési politika nincsen tekintettel sem az iskolai végzettségre, sem a besorolásnál figyelembe vehető munkaviszonyokra, sem pedig a munkakör jellegére! Mi úgy gondoljuk, hogy ebben önöknek dolga van, és nekünk is dolgunk van, hiszen bennünket kerestek meg, ezért mi beterjesztettünk egy határozati javaslatot ezeknek a bérfeszültségeknek a feloldására, és kérjük majd a parlamentet és a Fidesz-frakciót is, hogy kötelezze a kormányt arra, hogy oldják fel ezt a feszültséget, kötelezze a kormányt arra, hogy oldják meg ezt a problémát. Ezért is kérdezem:
- Támogatni fogják-e ezt a határozati javaslatunkat?
- Mikorra tervezik, hogy a nem pedagógus munkavállalók bérét pedig rendezni fogják az oktatási szférában? (Taps az MSZP soraiban.)
***
Dr. RÉTVÁRI BENCE, (Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára): - Képviselő Úr! A valódi bérfeszültséget a közszférában és így az oktatásban is az okozta 2010-ben, hogy egyrészről önök elvettek egyhavi bért a közszférában dolgozóktól ‑ ez egy nagyon nagy feszültséget okozó lépésük volt ‑, a másik pedig, hogy nagyon magas adókkal sarcolták meg az itt dolgozókat, és nagyon nagy részben vették el az ő bérükből az adót és a járulékot. (Dr. Szakács László: 2017-ről beszéljünk! A kérdést hallottad?) De nemcsak ezeken a területeken kívántuk orvosolni ezt a feszültséget, hanem tovább is léptünk! (Dr. Varga László: Válaszolj most már a kérdésre inkább!)
- Az adócsökkentések révén sikerült elérnünk, hogy átlagos jövedelemmel, ha valaki gyermeket is vállal, akkor akár sem adót, sem járulékot nem kell fizetnie! Ezután pedig elindítottuk a pedagógusok körében az egyik legnagyobb béremelési programot akkor, amikor fokozatosan, így 2012-es döntéssel 2013-tól egészen az idei évig 50 százalékkal emeltük a pedagógusok bérét! (Dr. Szakács László: 2017-ről beszélj!) Önök ugye nem 50 százalékkal emelték a pedagógusbért, hanem 8 százalékkal csökkentették, az feszültséget okozott, ez pedig előrelépési lehetőséget kínált a pedagógusok számára! (Dr. Szakács László: Gyere le Komlóra, magyarázd el nekik!)
- 2015 szeptemberétől továbbléptünk, kiterjesztettük a bértábla magasabb juttatásait, azokra is akik pedagógus végzettséggel rendelkeztek, de nem feltétlenül pedagógus munkakörben foglalkoztatták őket. Idén január 1-jétől a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítőknél 7 plusz 3 százalékos béremelést vezettünk be. 7 százalék az, amely mindenkinek jár, és a 3 százalékos keret az, amely teljesítményfüggően a nagyobb teljesítményt az asztalra tevőknél 10 százalék fölötti béremelést eredményez, de mindenkinek garantálja a legalább 7 százalékosat, átlagosan 10 százalékos mértékben. Így tehát, akik az iskolákban dolgoznak, felsőfokú végzettségük van, a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítik, minden esetben előre tudtak lépni, tehát nem fizetésmegvonás volt, mint az önök idejében, hanem fizetésemelés! (Taps a Fidesz soraiban.)
Miért nem hallják meg az Őrségben élők hangját?
BANA TIBOR, (Jobbik): - Államtitkár Úr! Az Őrségben élő emberek ragaszkodnak szülőföldjükhöz, szeretik a természetet, és gondosan ápolják hagyományaikat. E területen hosszú évszázadokon keresztül harmóniában élt egymással ember és természet, a természetvédelem és a gazdálkodás együtt jártak. A térségért felelősséget érző országgyűlési képviselőként folyamatosan tartom a kapcsolatot az őrségiekkel is, így elmondhatom, hogy számtalan panasz érkezett hozzám az Őrségi Nemzeti Park működését illetően. Az ott élők úgy látják, hogy a nemzeti parki működés leginkább az üzletről és a rongyrázásról szól, valamint arról, hogy mindenbe beleszólnak, megkeserítve ezzel a helyiek életét!
- Államtitkár Úr! Túlszabályozottság, központosítás, túlzó mértékű bírságok, ‑ ezek jellemzik az Őrség mindennapjait! Az őrségi emberek érdekei teljesen háttérbe szorulnak, megkötik a kezüket! Az Őrségi Nemzeti Park vezetői közül többen nem is helyiek, így értelemszerűen nem is érthetik meg az ott élők gondolkodását. Az Őrségre jellemző gazdálkodás, a családi parasztgazdaságok rendszere teljesen háttérbe szorult, szinte el is tűnt, miközben egyéb szempontok lettek fontosabbak.
- Félreértés ne essék, nem magának a nemzeti parknak a létezése ellen beszélek, hanem annak nem megfelelő működését kritizálom! Hiszen éppen az őrségiek teremtették meg annak lehetőségét, hogy e csodás tájon nemzeti park jöhessen létre, mivel hosszú évszázadokon keresztül óvták a természetet, építették-szépítették környezetüket. Most mégis kisemmizve érzik magukat, mert azt látják, hogy az ő véleményük sokadlagos. A nép pártján állva az elmúlt évek során igyekeztem minél több oldalról információkat gyűjteni a kérdésben, mostanra pedig arra jutottam, hogy szólnom kell, fel kell emelnem a szavamat ezekkel a visszásságokkal szemben. Az Őrségben élők mindössze azt szeretnék, ha folytathatnák megszokott hagyományaikat, végezhetnék a dolgukat, és továbbra is a megszokott harmóniában élhetnének a természettel.
- Meghallják-e végre az Őrségben élők hangját, vagy továbbra is semmibe veszik a véleményüket?
- Belátják-e, hogy változtatni kell az eddigi szemléletmódon? (Taps a Jobbik padsoraiból.)
***
V. NÉMETH ZSOLT, (Földművelésügyi Minisztérium államtitkára): - Képviselő Úr! Érdemi választ érdemi kérdésre lehet adni, de ez sajnos nem tartozott ebbe a körbe. Több évtizedes tapasztalataim mondatják: hogyha a panaszos nem túl színvonalasan általános sérelmeket emleget, rongyrázás meg helyi vezetők, amögött mindig valamilyen konkrét ügy húzódik meg. Ha a panaszos nem bontja ki az igazság minden részletét, annak bizony oka van!
- Képviselő Úr! Az Őrségi Nemzeti Park megalakulása óta törekszik mind a lakossággal, mind a gazdákkal való harmonikus kapcsolatra, így az országban egyedülállóként állatkihelyezési programot működtet. 110 magyar tarkát helyeztek ki már a gazdákhoz, de segítséget nyújtanak akár a gazdálkodási napló vezetésében, vagy éppen eszközöket kölcsönöznek, digitális állatmérleget, mobil karámot, vagy tenyészbikát is biztosítanak, ha arra van szükség.
- Képviselő Úr! Természetesen sérelmek vannak. Ha valaki engedély nélkül feltöri a gyepet, vagy utcasort szeretne kialakítani, vagy éppen ki akarja vágni a fekete gólya alól a fát, akkor bizony konfliktus keletkezik! De, az elmúlt években egyetlenegy helyszíni bírságot a nemzeti park nem rótt ki helyi lakosra. Egyet sem! Amúgy nem is ez a feladata, a környezetvédelmi hatóság teszi ezt, ha éppen szükség van rá. Ám helyszíni bírságot ők sem róttak ki.
- Képviselő Úr Úgyhogy konkrétumok nélkül a kérdése csupán felszínes fontosságúnak tűnhet, képviselői tevékenysége hasznosságának igazolására tett nem túl biztató kísérletnek! (Taps a kormánypártok padsoraiból.)
Mi lesz 2017-ben az alsóbb rendű vidéki úthálózattal?
SALLAI R. BENEDEK, (LMP): - Államtitkár Úr! Nagyjából az írottaknak megfelelően az iránt érdeklődnék, hogy a vidéki közúthálózat milyen felújításokra számíthat, hiszen a 2017-es költségvetésben 150 milliárd forint értékű útfelújítás szerepel, melyből mindössze 1254 kilométer közút újulhat meg. Ez azért aggasztó, mert az országos közúthálózat hossza 31 ezer kilométer fölött van, amelyből 23 ezer kilométert tesz ki az alsóbbrendű közúthálózat.Tehát nyilvánvalóan az a vidéki infrastruktúra, amely alapvetően az önök által létrehozott központosítás mellett igényelné a különböző járási központokba, a központi kórházba való beutazást, ott nincs meg az esélye annak, hogy ebben érdemi előrelépés történhet. Nyilvánvalóan ez a költségvetési tervezés összességében azért probléma, mert a 444 kilométer első- és másodrendű főút, a maradék 124 kilométer mellékút nagyon-nagyon kevés egy éves felújítási szintre.
- Államtitkár Úr! Jelen pillanatban úgy tűnik, hogy az összes felújítási stratégia mindössze az, hogy a megválasztott országgyűlési képviselők milyen lobbierővel bírnak, és egyébként pedig nem tűnik úgy, hogy bármiféle stratégiája lenne arra az országnak, hogy mi is fog történni a vidéki emberekkel, a vidéki úthálózattal, a vidéki közlekedéssel. Arra várnám válaszát:
- Van-e valamilyen elképzelés, hogy hogyan lesz erre több forrás?
- Hogyan fog megújulni a magyar vidéki közúthálózat.
***
Dr. FÓNAGY JÁNOS, (Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára): - Képviselő Úr! Valóban így van, ahogy ön mondja, a feladat jelentős, és ez nem az elmúlt hét vagy az elmúlt nyolc, még csak nem is az elmúlt harminc év, ez egy 80-100 éves útépítési és úthálózat-fejlesztési probléma. Ön is pontosan tudja, hogy a vidéki úthálózatunk jelentős része annak idején szekérutakra lett alapozva, majd az elmúlt 40-60 évben ezeket 1,5-3,5 tonnás terhelésre készítették. Ma 40-60 tonnás járművek járnak rajta, ez tönkreteszi. Ez azt jelenti, hogy hiába költünk évről évre növekvő pénzt ezekre az utakra, az utak romlása ugyanilyen vagy ennél nagyobb arányú. Tehát a feladat nagy, és ebben önnek tökéletesen igaza van.
- Éppen ezért jelentős, a lehetőségeinkhez képes jelentős összegeket fordítunk a 3, 4, 5 számjegyes utak fejlesztésére: 2013-14-ben 34 milliárd volt, 2016-ban a komplex útfelújítási program keretében 69 milliárd volt, ami az ön által is említett 560 kilométer rendbetételét tette lehetővé. 2017-ben már 100 milliárd forintot fordítunk erre, a terület- és településfejlesztési operatív program keretében mellékutak felújítására összesen mintegy 44 milliárd forintot. Öt évre szóló üzemeltetési és karbantartási megállapodást kötöttünk, tehát van koncepciónk.Ennek az értéke 400 milliárd forint. Itt is szeretném hangsúlyozni: lényegesen több lenne a lehetőségünk, ha nem terhelne minden évben minket 110 milliárd PPP-költség, ami viszont sajnos valóban az elmúlt nyolc év hozadéka. (Taps a kormánypártok soraiban.)
A 22-es számú főút további fejlesztéséről.
BALLA MIHÁLY, (Fidesz): - Államtitkár Úr! Az elmúlt időszakban választókörzetemben, illetve Nógrád megyében a 21-es, 22-es és a 23-as főúton is jelentős útszakaszok felújítására került sor több mint 33 kilométer hosszan, aminek köszönhetően több mikrotérség elérhetősége is javult, csökkentek az utazási idők, emelkedett a közúti közösségi közlekedés szolgáltatási színvonala. A munkálatok során a szükséges vastagságú aszfaltréteg terítésén kívül autóbusz-megállók felújítására, árkok, padkák, átereszek és hidak javítására is sor került.
- A 22-es számú főút Rétság-Salgótarján közötti szakaszaiban az ott lévő települések lakói láthatták, hogy a közlekedés kényelmének és biztonságának javítása érdekében megújultak a forgalomcsillapító szigetek Endrefalván és Szalmatercsen, ezen kívül újak épültek Érsekvadkerten és Salgótarjánban. Több szakaszon telepítettek burkolatprizmákat, megújultak a jelzőtáblák és a korlátok. Új aszfalt került számos települést összekötő szakaszon a 22-es útra: Őrhalom és Szécsény, Ságújfalu és Kishartyán között, valamint Endrefalvától Karancsságon át Ságújfaluig, továbbá a főút salgótarjáni és belterületi szakaszain is, amelyek mind elősegítik a közlekedés minőségének fejlődését térségünkben.
- Államtitkár Úr! Nógrád megyében elengedhetetlen az úthálózat további fejlesztése, felújítása és bővítésének a folytatása, mivel ez hozzájárul az ott lakó emberek életminőségének a javulásához is! Ezért kérdezem:
- Milyen további támogatások, fejlesztések várhatóak Nógrád megyében, esetleg konkrétan a 22-es számú főút esetében? (Taps a kormánypártok soraiban.)
***
Dr. FÓNAGY JÁNOS, (Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára): - Képviselő Úr! Kérdéséből kiderül, hogy a magyar közúthálózat és ezen belül a vidéki közúthálózat fenntartása és fejlesztése, állapotának javítása elsődleges állami feladat. Tavaly az úfelújítási program keretében 560 kilométer fő- és mellékúti szakasz újult meg 69 milliárd forint értékben. Nógrád megyében a 22-es főút tíz szakaszán összesen 23 kilométeren valósult meg beruházás. Idén mintegy 100 milliárd forint értékű felújítás kivitelezésének előkészítése van folyamatban. A szükséges források biztosításáról várhatóan ez év első felében dönt a kormány.
- Képviselő Úr! A 22-es főúton két külterületi és két belterületi szakasz felújítását tervezzük összesen mintegy 7 kilométer hosszon, a projektlistában egy-egy híd felújítása is szerepel. A mellékutak felújítására uniós forrásból a terület- és településfejlesztési operatív program nyújt lehetőséget, melynek keretében országosan 44 milliárd forint értékű beruházást végzünk. 2016-ban az állam öt évre mintegy 400 milliárd forint értékben kötött üzemeltetési és karbantartási szerződést az országos közúthálózat kezelési feladatainak ellátására. Így , meggyőződésünk, hogy a közútkezelő az eddigieknél tervezhetőbb módon, magasabb színvonalon tudja ellátni a meglévő országos közúthálózat kezelési feladatait! (Taps a kormánypártok soraiban.)
