TÁJÉKOZTATÁSUL TOVÁBBÍTOTTA:
PÉTERI ATTILA ÁRPÁD, 2007. SZEPTEMBER 19.
Kedves Barátaim!
(1919)
"Horthy a nemzeti hadsereg élén november 16- án vonult be a fővárosba. A Gellért téren Bódy főpolgármester köszöntötte Horthyt. Válaszbeszédében Horthy tetemre hívta a magyar fővárost, amely .............megtagadta ezeréves múltját, sárba rántotta a Szent Koronát, a nemzet színeit, és vörös rongyokba öltözött." (Nagyatádi Szabó István emlékkönyv 132 - 133. oldal. Magyar Mezőgazdasági Kiadó Budapest, 1995).
Nem tudom, Önök hogy vannak vele, magam részéről úgy látom, hogy Budapest ezt az "öltözékét" azóta is hűségesen megőrizte, bárhogy változott is az európai divat. Más lapra tartozik, hogy később Horthy maga is hozzájárult ehhez, mert nem jött rá - legalábbis nem időben vette észre - hogy kik azok, akik folyamatosan gondoskodnak a vörös textíliák utánpótlásáról. De most nem erről akarok beszélni, sokkal inkább arról, hogy a jelenben mit jelent a mi számunkra ez az egész.
Jelenti mindenekelőtt azt, hogy egy bevallottan - abszolúte indokolt és jogos, sőt létkérdést jelentő - sötétvörös, gengszter kormányt buktató demonstrációra szóló meghívással minimum 500-600 ezer, vagy milliós tömeg helyett, jó ha Önök 5-6 ezret tudnak mozgósítani. Sajnálatosan ezt a parányi csoportot sem tudják értelmesen mozgatni. Megkockáztatom a kijelentést, hogy Önök közül többen nem is akarják. Sőt! Ám mai mondanivalómhoz ennek részletezése sem tartozik.
Jelenti azt, hogy - megelőzendő a nemzeti mozgalmak teljes lejáratódását, nevetségessé tételét - ezeket az eddig teljesen eredménytelen tüntetősdi, petíciózásdi játékokat sürgősen abba kell hagyni (Most, hogy "hivatalosan is" kettészakadtak, egyik csoportjuk úgy tűnik belátta, hogy az ilyen akciókat át kell engedni a parlamenti ellenzéknek, ha az egyáltalán élni akar velük)!
Jelenti azt, hogy sikerekre csak akkor számíthatunk, ha az egész ország egységesen (a magyar vidék is) megmozdul a vörös rabiga levetése érdekében. Ebből következően...
...jelenti azt, hogy ki kell menni az emberek közé, s fel kell építeni egy erős várat istenhitből, hazaszeretetből, a nemzet jövője iránti felelősségérzetből és szabadságvágyból! Itt aztán kapkodásnak, lufi eregetésnek helye nincs!
Jelenti azt, hogy észre kellene venni, kitől-mitől retteg a vörös rém! Egyértelműen a Magyar Gárdától és a Magyarok Világszövetségétől (közvetve a Turul madártól, az Árpádsávos lobogótól és a Szent Koronától). Ha ez így van - márpedig igenis így van - akkor Önök közül mindazoknak, akiknek drága a szabadságunk és nemzetünk jövője, lelkiismereti- és kutya kötelessége ezeket a szervezeteket támogatni, s nem kifogásokat keresni, mert olyanokat mindig lehet találni. Lehet fanyalogni a Jobbik miatt, Patrubány, vagy Rácz Sándor öltözéke, vagy kijelentései miatt. Lehet maszatolni őket, lehet a múltjukban vájkálni, lehet ellenük acsarkodni, de aki ezeket teszi, az egészen biztosan a másik oldalon áll.
Nem akarok nagy szavakat, csöpögős hazafias jelszavakat használni! Ehelyett azzal fejezem be: itt az ideje, hogy elváljék a vér víztől, s hogy ebben a totális zűrzavarban, sötét káoszban is pontosan meg tudjuk különböztetni a barátot az ellenségtől még akkor is, ha egész hálózatok dolgoznak azért, hogy ez ne következhessen be!
Reménykedve józan ítélőképességükben, tisztelettel üdvözli Önöket:
Kerecsensólyom
