www.nemzetihirhalo.hu *************
Lapszemle: Így vágják át Orbánékat a parasztnak álcázott idegen kufárok
2011. június 07. 10:22 Hunhír.info
Soha nem adta bérbe földtulajdonát egyetlen osztráknak sem, mégsem tud megszabadulni ausztriai bérlőjétől - hogyan lehet ez?
A kérdésre Győr-Moson-Sopron megyében egyre többen tanulják meg a választ, amikor azzal szembesülnek, hogy ők is ilyen helyzetbe kerültek. A többnyire kárpótlási jegyen vett néhány hektáros birtokukat ugyanis sokan bérbe adják a helyi termelőszövetkezetnek. Pontosabban a belőle alakult kft.-knek, s ezeket aztán sorban vásárolják fel osztrák vállalkozók.
Persze nem a düledező marhahodályok, szétrohadó Zetorok, a falvak rozsdaövezetét képező egykori téeszmajorok vonzzák őket, hanem a többnyire öt évre szóló bérleti szerződések. A tulajdonosok hiába tiltakoznak, a szerződés lejárta előtt nem tudják visszavenni az osztrák kézbe került birtokukat.
Miközben tehát a kormány tartja magát "a földet nem adunk" elvhez, ezer hektár számra kerül osztrák kezelésbe a magyar határ. Mindezt legálisan: nincsenek zsebszerződések, nem kell a mikrobirtokosokkal egyezkedni, a külföldiek csak megveszik a céget a szerződésállománnyal együtt.
Így olyan személyek birtokát is megművelhetik, akik sosem adnák "labanc" kézre a magyar rögöket. Így cserélt gazdát az elmúlt években Ásványráró, Kimle és az osztrák határon fekvő városka, Jánossomorja téesze.
A recept a következő: a tagok az elmúlt években csak a veszteséget látták a szövetkezetben, ezért sorra léptek ki belőle.
A maradók - a legtöbb helyen az új korszak nyelvét értő egykori menedzsment és egy-két magát megmakacsoló nyolcvan év feletti özvegyasszony - multimilliomosok lesznek.
A vételárat a maroknyi kitartó között osztják el. A falusiak ekkor szembesülnek azzal, hogy nem a juhaklokat adták el, hanem a falu határának jó részére kiterjedő több évre szóló művelési jogot. A bérbeadót aztán a szerződés még évekre az új osztrák gazdához köti.
S miért olyan jó üzlet ez az osztrákoknak? Jánossomorján például a magyar tulajdonosok 2014-ig hektáronként évi 30 ezer forintért adják bérbe a szövetkezetnek a birtokot, pedig ha a földön egy szem búza vagy egy cső kukorica sem terem, akkor is 47 ezer forintot kasszíroznak utána pusztán a területalapú támogatásból. A vételárat titkosan kezelik, a sógorok pedig nem hosszú távra vásárolnak. Csak idő kérdése, mikor jelennek meg nyomukban a holland és dán befektetők. Hollandia, dániai zsidók. És őket nem a bérleti díj, hanem a föld tulajdonlás érdekli.
Heti Válasz
A felcsúti vezér felriad álmából. Kérdi a felesége: - Mi baj, Vezérem? - Jaj!
Borzasztó álmom volt. - Mi volt az? - Képzeld, azt álmodtam, hogy dübörgött a gazdaság, az emberek jól éltek, megerősödött a forint. - És mi ebben a rossz? - Az, hogy már nem én voltam a Vezér.
