Tárgy: Vádak és védelmek
Címzett:
Különös pillanatok kísérik a Tisztelt Házban az azonnali kérdések műfaját. A siker egyik oldalon sem kétséges: minden párt hálásan megtapsolja a szószóját! Legutóbbi szónoklataikból szolidan stilizálva - hangzavarokat, bekiabálásokat udvariasan mellőzve –tallóztunk.
Mindenki látja, csak a szocialisták nem?
ÁGH PÉTER, (Fidesz): - Magyarország kormánya az illegális bevándorlási válság kezdetétől fogva ugyanazt az álláspontot képviseli. A külső határokat meg kell védeni, a szabályokat be kell tartani. Ellenőrizetlen tömegek nem vonulhatnak végig Európán, így hazánkon sem. Jelenleg már Magyarország korábbi bírálói is elismerik, hogy egyedül a magyar megoldás működik, az Európai Unió már a külső határok védelmére helyezi a hangsúlyt, és láthatjuk azt, hogy több ország kerítéssel zárta le a zöldhatárát.
- Ugyanakkor az MSZP és a DK képviselői a sajtóban nyilatkoztak arról, hogy azért nem támogatják a határvédelmi beszerzéseket, mert nem látják, hogy a beszerzendő eszközök valóban a határvédelmet segítenék. A szociálliberális ellenzék korábban is ellenezte a déli határszakasz biztosítását, minden létező dolgot kifogásoltak ezzel kapcsolatban. Alapállásuk ugyanis az, hogy ellenzik a határvédelmet, a műszaki határzárat, azt, hogy Magyarország a migrációt már a határon fel tudja tartóztatni. Sajnos, ennek alapján kijelenthetjük: ha a baloldali pártokon múlna, akkor Magyarország ma tele lenne potenciális terroristával. Ugyanis ellentmondtak mindazoknak az intézkedéseknek, amelyeket a kormány ennek feltartóztatása kapcsán megfogalmazott. Pedig ezeknek a hatására mentesült Magyarország attól, hogy az illegális migráció okozta események itt is megtörténhessenek.
- A korábban bevezetett intézkedések meghozták eredményüket. Fenn kell tartani ezeket a határvédelmi intézkedéseket, hogy garantálni lehessen a magyar állampolgárok biztonságát. Ennek fényében kérdezem:
- Minden határvédelmet érintő beszerzés és intézkedés valóban Magyarország határainak biztonságát és ellenőrizhetőségét segíti-e elő?
***
KONTRÁT KÁROLY, (belügyminisztériumi államtitkár): - Szeretném itt, a tisztelt Ház előtt kijelenteni: minden, a határvédelmet érintő beszerzés és intézkedés Magyarország biztonságát, a magyar emberek biztonságát segíti elő. Az elmúlt egy esztendőben történelmi mértékű népvándorlásnak volt kitéve Magyarország, több százezer illegális migráns lépett be az ország területére.
- 2015. szeptember 15-től, illetve október 15-től létrehoztuk a fizikai védelmet, az ideiglenes biztonsági határzárat. Megalkotta a parlament a törvényeket a jogi védelemről, az élőerős védelmet is megvalósítottuk, határvadász századokat vezényeltünk a déli határra, és a honvédség erőit is igénybe vettük. Összességében 85 milliárd forintot fordítottunk az elmúlt egy esztendőben határvédelemre, Magyarország, a magyar emberek biztonságára, és ezek az intézkedések eredményesek voltak. De soha nem lehetünk elégedettek, mindig új kihívások vannak. Januártól ismételten megélénkült a déli határon az illegális migráció, ezért a kormány úgy döntött, hogy fizikailag is meg kell erősíteni a déli határt. Ennek érdekében terjesztette elő a javaslatát a szükséges határvédelmet elősegítő beszerzésekre intézkedésekre, és köszönöm minden képviselőnek, aki ezt a bizottságban támogatta. Szeretném elmondani: hogy elszántak vagyunk, megvédjük a magyar embereket, megvédjük Magyarországot!
***
ÁGH PÉTER: - Államtitkár úr rámutatott arra, hogy milyen sorsdöntő küzdelmet vezényelt le a kormány a déli határszakaszon. Ugyanakkor azt is kijelenthetjük, hogy ha a baloldali pártokon múlna, akkor ma Magyarországvalóban tele lenne potenciális terroristával, mert a szocialisták végig bevándorláspártiak voltak. Nem támogatták a bevándorlási szabályok szigorítását, nem támogatták a kerítés megépítését, és nem támogatták a honvédség bevetését sem a határokon, holott mára egyértelművé vált, hogy ezen intézkedések révén tudtunk mentesülni az illegális migráció okozta kihívások alól.
- Arra kérem tisztelettel a kormányt, hogy álljon ki továbbra is a magyar emberek védelme érdekében, és egyúttal megköszönöm minden egyes rendőrnek és katonának azt az áldozatos munkát, amelyet ott, a déli határszakaszon végez. Sajnos szükség lesz rá a továbbiakban is.
***
KONTRÁT KÁROLY: - Képviselő Úr! Szeretném megnyugtatni önt, hogy a kormány elszánt annak érdekében, hogy a terrorizmussal szemben hatékonyan fellép, hiszen az illegális migrációra bizonyos terrorista csoportok megpróbáltak rátelepedni. Elég, ha utalok a párizsi vagy a brüsszeli brutális terrortámadásra, amelyet nem lehet elégszer elítélni. Magyarország kormányamindent megtesz annak érdekében, hogy a magyar embereket megvédje, jogi eszközökre is szükség van, ezért szeretném bejelenteni, hogy ezen a héten szerdán kezdi meg a parlament annak a törvényjavaslatnak a tárgyalását, amely a terrorizmus elleni fellépéssel összefüggő törvények módosításáról szól. Itt több mint 23 törvényt módosítunk annak érdekében, hogy Magyarországfelkészült legyen, megvédje polgárait, megvédje az országot, megvédje a magyar embereket a terrorizmussal szemben. Kérem önöket, kérem a parlament valamennyi képviselőjét, hogy ezt a nagyon fontos törvényjavaslatot támogassa.
Miről tudott?
Dr. TÓTH BERTALAN, (MSZP): - Államtitkár Úr! Magyarország egyik legnagyobb botrányáról kezdett el lehullni a lepel az elmúlt egy hónapban. Amint az ön előtt is ismert, sikeres adatigénylések nyomán minden titkolózási kísérlete kudarcot vallott Matolcsy Györgynek. A Magyar Nemzeti Bank alapítványairól az elmúlt egy hónapban mindenki számára nyilvánvalóvá vált, hogy attól még a közpénz nem veszíti el közpénz jellegét, hogy Matolcsy Györgyre van bízva. És kiderült, hogy a jegybank haveroknak, rokonoknak osztott közpénzből milliárdokat ahelyett, hogy ezt valóban a közjó érdekében vagy alapfeladatainak teljesítése érdekében használta volna fel.
- Ez a botrány kétségkívül rendkívül kínos lehet Matolcsy Györgynek. Más normális országban már rég lemondott volna a jegybank elnöke, de a jegybanknak is kínos, és néhány lelkiismeretes és ártatlanul érintett újságírónak is. De van ennek a botránynak egy olyan vonulata, amely miatt a nemzetgazdasági miniszter is kerülhet kellemetlen helyzetbe. Ez pedig az MNB alapítványainak állampapír-vásárlásai miatt van.
- Ahogy az ismertté vált, a Nemzeti Bank által létrehozott alapítványok több mint 200 milliárd forintnyi közpénzt tettek magyar állampapírba. Ezzel a döntéssel a jegybank az alapítványokon keresztül finanszírozta a magyar államot. Magyarul: a frissen nyomtatott pénzből fedezték a költségvetési hiány 0,7-0,8 százalékát. Ezt pedig tiltja mind az uniós alapszerződés, mind pedig a jegybankról szóló törvény. Ezt tette szóvá az Európai Központi Bank is már több alkalommal. Mindezek alapján kérdezem:
- Miről tudtak önök?
- Tudtak-e a trükkös monetáris finanszírozásról?
- Tudtak-e arról, hogy a Magyar Nemzeti Bank a Pallas Athéné alapítványokon keresztül finanszírozta Magyarországot?
- Tudott-e a kormány arról, hogy az alapítványoknak az volt a dolga, hogy állampapírokat vásároljanak és a költségvetést finanszírozzák?
***
TÁLLAI ANDRÁS, (nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár): - Képviselő Úr! Önnek is tudnia kell, hogy a Magyar Nemzeti Bank egy független intézmény, ami az Országgyűlés alá tartozik. Az Országgyűlésnek számol be félévente, a Gazdasági bizottságnak. Személyesen lehet kérdezni a parlamentben a Magyar Nemzeti Bank elnökét, illetve annak helyettesét.
- A kormány nem ad, nem is adhat utasítást, és nem is él ezzel a lehetőséggel, betartja a törvényeket. Ha a Magyar Nemzeti Bank alapítványt hoz létre, és az alapítvány törvényesen működik, annak van kuratóriuma, nyilvánvalóan a felelős vezetők hozzák meg az alapítványra vonatkozó döntéseket. Tehát azt sugallni, hogy a kormánynak, a nemzetgazdasági miniszternek vagy a minisztériumnak, vagy bárkinek a minisztériumból, a kormányból ráhatása van a Magyar Nemzeti Bank gazdálkodására, ezzel megsértve annak függetlenségét, ez nem más, mint politikai rágalom.
- Képviselő Úr! Az ön felszólalása semmi másról nem szól, mint a Magyar Nemzeti Bank függetlenségének a gyengítése, a Magyar Nemzeti Bank Magyarország életében, a magyar pénzügyi rendszerben betöltött felelős szerepének a meggyengítése és hogy a feladatát egyre nehezebben tudja ellátni. Önnek semmi más célja nincs ezzel a felszólalással, mindössze ennyi.
***
Dr. TÓTH BERTALAN: - Államtitkár Úr! Kikérem magamnak, hogy ebben az ellenzéknek bármi felelőssége lenne, hiszen az önök által nagyon kedvelt gazdaságpolitikus, volt nemzetgazdasági miniszter és most jegybankelnök kuratóriumi elnökként is hozott olyan döntéseket, ami a nyilvánosság számára elérhető, így tudható hogyan finanszírozták ezek az alapítványok a jegybankelnök unokatestvéreinek cégeit .Konkrétan: két unokatestvérének a cégét, hogyan juttatták különböző forrásokhoz, különböző médiumokhoz, hogyan finanszírozta a jegybankelnök a saját könyvének kiadását, és hogyan vásároltak az alapítványok több mint 200 milliárd forintnyi állampapírt?
- És innentől kezdve önöknek igenis van hozzá közük, mert ha ez tiltott monetáris finanszírozásnak minősül, akkor önök bajban lesznek a költségvetéssel kapcsolatban az elmúlt évekre visszamenőleg is. És azt azért ne tagadja el a Nemzetgazdasági Minisztérium, hogy a tulajdonosi joggyakorló Varga Mihály, tehát tulajdonosi joggyakorlóként igenis van ráhatása a Magyar Nemzeti Bank legalábbis alapító okiratának alakítására.
***
TÁLLAI ANDRÁS: - Képviselő Úr! Akkor most nézzük meg, hogy a Magyar Szocialista Pártnak mi az ideális magyar nemzeti banki politika! Ez az ideális, mert volt önöknek nemzeti banki elnökük, Simor András, aki a pénzeit külföldi offshore cégekbe teszi, akinek a fizetése 8 millió forint, majd fölveszi és kiutalja offshore cégekbe. Akkor az MNB elnökének a fizetése európai összehasonlításban is a legmagasabb volt. Ilyen az önök Magyar Nemzeti Bank-stratégiája: amikor évről évre veszteséges a Nemzeti Bank, és a költségvetésnek kell kipótolni; amikor folyamatosan nő az államadósság és folyamatosan csökken a devizatartalék; amikor magasak az alapkamatok, a jegybanki alapkamat, és az visszafogja a gazdaságot; amikor nő a devizahitelek száma és a kiszolgáltatottak száma Magyarországon; amikor megszűnik a bankok ellenőrzése, és folyamatosan magasan van tartva az infláció. Na, ez az önök magyar nemzeti banki modellje!
Van-e lehetősége a kormánynak az országos jégeső-elhárítási rendszer kiépítésére?
FÖLDI LÁSZLÓ, (KDNP): - A mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény és annak végrehajtására kiadott miniszteri rendelet rendelkezései az elemikár-események által a termesztett növényekben okozott károkat kompenzálják. Így a kárenyhítő juttatás az elemikár-esemény által okozott 30 százalékot meghaladó mértékű hozamcsökkenést, illetve üzemi szinten a 15 százalékot meghaladó mértékű hozamérték-csökkenést kompenzálhatja. 2015-től már az üvegházi és fóliás termesztéssel foglalkozó mezőgazdasági termelők is tagjai lehetnek a 2012-ben megreformált, kárenyhítési rendszernek.
- Az utóbbi idők szélsőséges időjárásának köszönhetően megnövekedett az esetenkénti hirtelen lezúduló csapadék mennyisége. Különösen nagy gondot okoz, amikor jég formájában jön és óriási pusztításokat okoz. Megelőzése érdekében Baranyában, Tolnában és Somogyban már 1991-ben összefogtak az üzemek és jégeső-elhárítást alkalmaznak. Talajgenerátor segítségével ezüst-jodidot juttatnak a levegőbe, amely anyag magához vonzza a vizet, megakadályozva a nagyobb jégdarabok képződését. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara tájékoztatása alapján 2014-ben 1 forintos ráfordítással 32 forintnyi termelési értéket sikerült ilyen módon megmenteni. Kérdezem:
- A magyar mezőgazdaság versenyképességének megőrzése érdekében, illetve az agrárkárenyhítés mellett a megelőzésre is fókuszálva van-e lehetősége a kormánynak arra, hogy akár anyagilag vagy más egyéb módon az országos jégeső-elhárító rendszer kiépítését támogassa?
***
CZERVÁN GYÖRGY, (földművelésügyi minisztériumi államtitkár): - A földünket érintő klímaváltozás következtében a szélsőséges időjárási jelenségek különösen érzékenyen érintik a mezőgazdaságot. Mára az agrárkárenyhítés és a mezőgazdasági biztosításidíj-támogatás mellett egyre nagyobb hangsúly helyeződik a kockázatmegelőzésre is, amelynél a jégesőkárok megelőzése biztosíthatja az egyik legnagyobb hozzáadott értéket az agrárágazat és a társadalom számára.
- Jégeső az országon belül bárhol előfordulhat, de hatékony jégeső-elhárítási rendszer eddig csak kevés területen épült ki. Az FM kiemelt figyelmet fordít a jégeső-elhárítás országos rendszerré történő fejlesztésére, és az új vidékfejlesztési program forrásai is lehetőséget teremthetnek az országos jégeső-elhárítási rendszer kiépítésére. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara vállalta az országos talajgenerátoros jégeső-elhárítási rendszer közeljövőben történő kialakítását és annak működtetését, amelyhez egyébként az FM minden szakmai és a működtetéshez szükséges minden anyagi támogatást megad. A tervek szerint az ország öt régióba történő beosztásával öt diszpécserközpont kialakítására kerülne sor. A Dél-Magyarországon működtetett talajgenerátorok integrálásával és az újonnan beszerzett eszközökkel létrejöhet a mintegy ezer talajgenerátorral működő országos rendszer. Az országos jégeső-elhárítás működtetése következtében azzal kalkulálunk, hogy a termelői károk mintegy 40-70 százalékkal fognak csökkenni a jövőben.
***
FÖLDI LÁSZLÓ: - A mi vidékünkön is egyre többen vesznek földet és fognak bele mind a növénytermesztésbe, mind pedig az állattenyésztésbe. Az új gazdáknak - de a régieknek is természetesen - nagyon lényeges, hogy azokat az elemi károkat, amelyek eddig komoly veszélyt jelentettek a megélhetésükre, a kormány támogassa. Bízom benne, hogy a következő években ez a rendszer kiépül, és valóban meg tudjuk akadályozni azokat az elemi károkat, amelyeket a jég okozhat a magyar mezőgazdaságnak.
***
CZERVÁN GYÖRGY: - Képviselő Úr! Ahogy az előbb említettem, mintegy 40-70 százalékos jégkárcsökkenéssel kalkulálunk az új rendszer kiépítésével. Egyébként a kárenyhítési alap továbbra is működni fog, az idei év után várhatóan mintegy 23 milliárd forint áll majd a kárenyhítési alapban rendelkezésre a különböző természeti károkra, elemi károkra, így például a múlt hét csütörtöki tavaszi fagykárokra is. Egyébként a tervezett jégkárelhárítási rendszer további nagyon fontos eleme, hogy az országos bevezetése kapcsán a működtetése nem fogja terhelni a gazdálkodókat, azt a kárenyhítési alapból tervezzük majd finanszírozni, viszont mindenképpen szeretnénk ösztönözni a termelőket arra, hogy önkéntes alapon járuljanak hozzá ennek a rendszernek a működtetéséhez.
Csehül állunk?
Dr. LUKÁCS LÁSZLÓ GYÖRGY, (Jobbik): - Csehül állni annyit jelent, rosszul állni, de ha a jegybank elnöke áll csehül, az már teljesen mást jelent. A költekezésben igen bőkezű jegybanki alapítványok szülőatyja, Matolcsy György ugyanis az elmúlt napokban úgy érvelt saját fizetésével kapcsolatosan - amely 5 millió forintra nőtt -, hogy neki az jár, mert ő azt megérdemli, mint ahogyan a cseh jegybank elnöke is ennyit keres, és úgy érzi, dolgozik ő olyan jól, mint cseh kollégája.
- Államtitkár Úr! Sokan érezzük úgy, hogy dolgozunk olyan jól, mint a csehek, és szívesen állnánk úgy, mint a cseh lakosok, mégis vannak olyan ágazatok, amelyek különösen örülnének, ha legalább őket a cseh bérekhez akarnák felzárkóztatni. Merthogy csehül, vagy ha úgy tetszik, mégsem a cseh bérszínvonalon áll az egészségügyi vagy akár a szociális szférában dolgozók fizetése.
- Az egészségügyi ágazatban dolgozók az utolsó előttiek, míg a szociális ágazatban dolgozók utolsó színvonalú, illetve utolsó helyen álló béreket kapnak. Ha az egészségügyből hiányzó alapítványokon keresztül milliárdokat eltapsoló Matolcsy György havi keresetét arányaiban megnézzük, akkor azt látjuk, hogy egy 45 éves munkatapasztalattal bíró orvosnak, akinek tudományos fokozata is, van, egész éves keresetét futja Matolcsy elnök úr fizetése, de ha egy 124 ezer forintot kereső, 30 éves munkaviszonnyal rendelkező szakdolgozót nézünk, nála havonta negyvenszer többet keres a jegybankelnök. Mindenképpen tehát azon kell dolgozni, hogy valamilyen módon elsősorban a legszegényebb rétegeknél, a szakdolgozóknál az állomány fizetését emelhessük, és nagyjából úgy is látjuk, annyiból lehetne érdemi béremelést megkezdeni, amelyből a jegybankelnök gazdálkodik. Az a 250 milliárd forint bőségesen elég lenne. A kérdés már csak az:
- Ha Matolcsy György cseh színvonalú fizetést rendelt magának, az egészségügyi béreket miért nem lehet a cseh szintre emelni?
- Dolgoznak-e úgy a magyar egészségügyi dolgozók, mint a cseh kollégáik, és csakúgy mint a jegybankelnök, érdemelnek-e annyi fizetést, mint a cseh kollégák?
***
Dr. RÉTVÁRI BENCE, (Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára): - Képviselő Úr! 2012 óta szinte nem múlt el úgy esztendő, hogy valamiféle fejlesztést, bérfejlesztést is az egészségügyben ne hajtottunk volna végre, amellett, hogy 500 milliárd forint értékben pedig maga az épület, az infrastruktúra, a berendezések tudtak megújulni. 2012-13-ban volt az első bérfejlesztési időszak, amikor átlagosan 23 százalékkal emelkedtek az egészségügyben dolgozók bérei. Ez összességében 75 milliárd forint pluszt jelentett, amit ebbe az ágazatba tudtunk juttatni. Annak volt köszönhető, hogy addigra már Matolcsy úr - akkor még pénzügyminiszter, gazdasági miniszter - által vitt reformok elkezdtek működni, és lett a gazdaságnak olyan pluszteljesítménye, amiből az egészségügyben is tudtunk bérfejlesztési alapot képezni.
- Ezt követte a tavalyi év, amikor az év második felében a mozgóbér-elemeket - ügyeleti díj, túlmunkadíj és hasonlókat - tudtuk ugyanolyan mértékben megemelni, mint korábban az alapbért. A kettő között a rezidenstámogatási programmal, letelepedési pályázattal, praxispályázattal plusz 10 milliárd forinttal igyekeztünk az alapellátásban dolgozók és a fiatal orvosok helyzetén is segíteni.
- Elindítottuk a rezidensprogram mellett a fiatal szakorvosi programot is, és a múlt héten pedig megkezdődtek azok a tárgyalások, amelyek a 2017-es költségvetésről szólnak. Különböző ágazati szervezeteket, orvosi kamarát, Kórházszövetséget, de szakdolgozói kamarát, és az Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetét szintén azért hívtuk el ezekre az egyeztetésekre, hogy közösen nézzük át, abból a több mint 100 milliárd forintos pluszforrásból, amiből 2017-ben az egészségügynek többletforrása lesz, milyen hosszú távú programokat tudunk beindítani, hogyan lehet évről évre mindenkinek egy-egy előrelépéssel jobb az anyagi helyzete.
- Képviselő Úr! Mi ezzel foglalkozunk, nem pedig a magyar orvosok külföldre közvetítésével, mint ön vagy az ön rokonai.
***
Dr. LUKÁCS LÁSZLÓ GYÖRGY: - Úgy látszik, a kormány nemcsak a bérekkel áll csehül, hanem a tényekkel is hadilábon, azon viszont mindenképpen érdemes elgondolkozni, hogy ugyanez a kormány ígérgetett 2010 óta folyamatosan béremelést a dolgozóknak. És 2010 óta várat magára az az életpályamodell is, ami ha beindult volna, már rég nem tartanánk. A bérük egyébként statisztikailag kimutathatóan is az európai színvonal legalját üti, és már olyan országok, mint Románia, olyan országok, mint Szlovákia vagy Csehország már bezzegországként vannak… - sőt, az országnak vannak egyes olyan régiói, ahova járnak át az egészségügyi dolgozók azért, hogy tisztességes béreket kapjanak. Tehát mindenképpen a kormánynak, ha nem is a csehül állást kell ebben az esetben megfogadnia, hanem azt a cseh színvonalat, ahova emelni kellene az egészségügyi dolgozók bérét mellébeszélés nélkül.
***
Dr. RÉTVÁRI BENCE: - Képviselő Úr! A kormány pontosan azon dolgozik, hogy az ágazati szervezetekkel közösen alakítsa ki azt a módot, hogy jövőre, és az azt követő években miként fognak akár az ápolói bérek, akár az orvosi bérek emelkedni Magyarországon, hogy mindenki jobban érezze a munkájának megbecsültségét itt, amikor itt dogozik közfinanszírozott kórházakban. Ezeknek az intézkedéseknek nemcsak a béremelésekben látszódhat és látszódik már eredménye, hanem abban is például, hogy a fiatal orvosok tekintetében, akik rezidensnek jelentkeznek, míg ez a szám 2010-ben 480 körül volt, már 920 környékére emelkedett. Több mint kétszeresére nőtt tehát azoknak a fiataloknak a száma, akik úgy gondolják az egyetemről kikerülve, hogy igenis itt, Magyarországon fogják elkezdeni az orvosi tevékenységüket, és mindemellett természetesen a külföldi munkavállalási engedélyek száma is csökkent.
- Megnéztem azt a honlapot, amit annak idején még ön jegyeztetett be, aztán gyorsan most valamelyik rokona nevére átíratott. Ott valóban csak Belgium, Ausztria, Egyesült Királyság, Svédország, Németország, Franciaország, Írország, Svájc és Dánia mint európai ország szerepel, ahova az önök cége vagy az ön által bejegyzett honlapon szereplő cég orvosokat közvetített. Csehország valóban ott nem szerepel.
Haverok, kaszinók, bulik?
IKOTITY ISTVÁN, (LMP): - Miniszter Úr! A szerencsejáték-függőség elleni küzdelem olyannyira fontos a kormánynak, hogy nyár végén megnyílik a 9. magyar kaszinó, ezúttal Győrben. Az RTL Klub oknyomozó riportjából tudjuk, hogy milyen kapcsolatok fűzik a Fidesz-KDNP-t és miniszter urat az új győri kaszinóhoz. Az új kaszinót Treff Klub Kft. nyitja, ennek tulajdonosa Rákosfalvi Zoltán, aki egy győri ügyvéd, többek között a győri fideszes önkormányzat ügyeit is intézi, ügyvezetője pedig Kruppa Zsolt, miniszter úr régi kisvárdai ismerőse.
- Úgy tudni, az önök családjait üzleti kapcsolatok is összefűzik, de már korábban is segítette miniszter úr ügyvédként Kruppa Zsoltot különböző céges ügyekben. Nyilván jól ismerik egymást, mondhatjuk talán, ennyi üzleti kapcsolat után talán jó barátok is. Ahogy Andy Vajna vagy Szima Gábor kormányközeli kaszinócézároknak sem volt korábban semmilyen szerencsejáték-működtetéssel kapcsolatos tapasztalatuk, úgy miniszter úr ismerősének sem volt ilyen. Kertészeti vállalkozása van Amerikában, vagy éppen ingatlan-bérbeadással foglalkozott. Most mégis ő lesz a busás haszonnal kecsegtető győri kaszinó vezetője.
- Miniszter Úr! Csak a tavalyi évben rekordszámú látogató fordult meg a kaszinókban, 1,2 millió fő, akik körülbelül 180 milliárd forintnyi rekordbevételt generáltak. Ezután mégis csupán néhány milliárd forintot kell játékadóként befizetni a költségvetésbe. Az ajándékba kapott kaszinók után ajándékba kapott könnyített adózás is jár. Még a NAV sem ellenőrzi őket rendesen.
- Ön személyesen milyen szerepet játszott régi kedves ismerőse kaszinóhoz jutásában?
- Hogy megy ez, miniszter úr?
- Aki megbízható, régi jó barát, az kap egy kaszinót?
- Vagy pusztán a véletlen műve, hogy Andy Vajna és Szima Gábor után miniszter úr jó barátja is kaszinót kapott, és milliárdos üzletet bonyolíthat?
***
SESZTÁK MIKLÓS, (nemzeti fejlesztési miniszter): - Képviselőtársam! Két dologról szeretném tájékoztatni. Javaslok valamit: ha bármiről meg akar győződni, ne az RTL tényfeltáró riportját vegye alapul, mert, fogalmazzunk úgy, hogy az igazság nem abban van. A másik, hogy a magyar cégjogi szabályok szerint, aki egy cég ügyvezetője, az nem tulajdonosa a társaságnak. Tehát az az állítása, hogy a nevezett személy kaszinót kapott, az fizikailag kizárt. A harmadik, amit el szeretnék önnek mondani, olvassa el a jogszabályt, a koncessziós jogról ugyanis nem az NFM minisztere dönt.
***
IKOTITY ISTVÁN: - Miniszter Úr! Természetesen tudjuk, hogy nem ön dönt erről, hanem a kollégája. De nyilván, tudott-e róla, hogy a barátja pályázott erre a kaszinóra, és tájékoztatta illetékes miniszter kollégáját arról, hogy egy barátja pályázik. Hiszen annyiszor láthattuk már az elmúlt években azt, hogy minden ehhez hasonló ügyet vagy egy Andy Vajna vagy egy Szima Gábor, vagy egy Habony Árpád nyer meg. Azt gondoljuk, hogy ennyi véletlen egybeesés nem működhet így.
- Itt valaminek kell lennie a háttérben. Azt gondoljuk, miniszter úr, hogy igaz az a török közmondás, ami úgy hangzik: nem elég tisztességesnek lenni, annak is kell látszani!
***
SESZTÁK MIKLÓS: - Csak szeretném megerősíteni: nem Kruppa Zsolt nyerte el a kaszinójogot.
Mi volt az étlapon Matolcsy Györggyel történt titkos találkozóján?
Dr. HARANGOZÓ TAMÁS, (MSZP): - Legfőbb Ügyész Úr! Ön március elején, március 10-én, csütörtökön a Magyar Nemzeti Bank elnökével, Matolcsy Györggyel töltött egy kellemes éttermi találkozót, amelyről aztán kép is készült. Az önök hivatalos kommunikációja szerint az MNB által tett feljelentésekről ejtettek szót. Állítólag.
- Utólag azonban a találkozó körülményei és az időzítése egész más megvilágításba teszik a helyzetet. Azok után találkoztak önök ugyanis, hogy az Alkotmánybírósághoz került az a szégyenletes MNB-törvény, amelyet a Fidesz megpróbált áterőszakolni, amely minden idők egyik legnagyobb Barba-trükkjével eltüntette volna a több mint 200 milliárd forintos MNB-s pénzeknek a közpénz jellegét. Önök ezek után kedélyesen, barátilag, mondhatni, családias környezetben beszélgettek a Magyar Nemzeti Bank elnökével.
- Azóta kiderült még valami: az, hogy a legfőbb ügyész úr legközvetlenebb hozzátartozója, felesége nemcsak az MNB egyik vezetője, de jelesül ezen cégek felügyelőbizottságai közül többnek elnöke és tagja. Ezeket most nem sorolom fel, de ilyen minőségében az itteni pénzköltésekkel kapcsolatban konkrétan büntetőjogi felelősséggel rendelkező tagja és vezetője ezeknek az alapítványoknak.
- Azóta szintén világossá vált, hogy a Quaestor-ügyben önök képtelenek voltak még csak vádat emelni is normálisan. Azóta is vitában állnak a bírósággal, mégpedig egy olyan ügyben, amelyben szintén a Magyar Nemzeti Bank érintett, hiszen az ő felelősségi és felügyeleti jogkörébe tartozó ügyben sikerült Magyarország minden idők legnagyobb brókerbotrányát végrehajtani. Kérdezem tehát legfőbb ügyész urat:
- Miről beszéltek ezen a megbeszélésen és személyes érintettsége miatt milyen következményei lesznek?
***
Dr. POLT PÉTER, (legfőbb ügyész): - Képviselő Úr! Ön a kérdés címében titkos találkozóról beszélt, amit - gondolom - titkos módon, életét és biztonságát nem kímélve fedett fel az ön egyik politikustársa, és készített róla fényképet. Talán kicsit túl sok kémfilmet néz ön. Ez egy nyilvános helyen, egy vendéglőben, nyitvatartási időben történt, és nem hiszem, hogy bármi olyan konspiráció lett volna, ami ilyen titkos találkozóra okot adhatott volna.
- Természetesen van miről beszélni a Nemzeti Bank elnökének és a legfőbb ügyésznek. Az utóbbi időben több olyan bűncselekmény is történt, többek között az ön által említett Quaestor-ügy is, amelyeknek az általános tapasztalatait le kell vonni. A büntetőeljárási törvény szerint az ilyen bűnügyeknek és minden bűnügynek a megakadályozása érdekében is szükséges intézkedéseket tenni. Ezek olyan módszerekkel, informatikai körülmények között lettek elkövetve, amelyek tényleg általános tapasztalatok levonására alkalmat adtak. Ezeket osztottuk meg egymással. Én elmondtam, hogy milyen, nem konkrétan az ügyre vonatkozó kérdések merültek fel, elnök úr pedig a Nemzeti Bank ellenőrzési tapasztalatairól számolt be. Úgy gondolom, hogy ez teljesen normális, minden jogállamban elfogadható, és semmiféle kételkedésre okot nem ad.
- Afelől pedig megnyugtatom, hogy ha bárhol, bármikor bűncselekmény gyanúja merül fel, akkor abban az ügyben az ügyészség el fog járni, függetlenül attól, hogy milyen bűncselekményről és milyen személyről van szó.
***
Dr. HARANGOZÓ TAMÁS: - Legfőbb Ügyész Úr! Akkor beszéljünk csak a legfontosabb kérdésről! Ön most azt akarja mondani - illetve nem is mondott semmit - a teljes magyar nyilvánosságnak, hogy önnek mint a törvényesség legfőbb őrének nincs mondanivalója és nincs kötelezettsége abban az ügyben, hogy az ön felesége konkrétan, személyesen érintett a Magyar Nemzeti Bank alapítványai körüli ügyekben, és büntetőjogi felelősséggel tartozik azért, hogy ott mi történt.
- Legfőbb Ügyész Úr! Szerintünk, szerintem az lenne az egyetlen tisztességes dolog, amivel megmentheti az egyébként az ön személye által már évek óta terhelt ügyészséget, valamint a tisztességes ügyészek munkáját és feddhetetlenségét, ha lemond a legfőbb ügyészi pozíciójáról, addig - de nem is addig -, amíg a Magyar Nemzeti Bank ügyeit tisztességesen kivizsgálják. Quaestor-ügyben Kovács Zoltán kormányszóvivőt megkérdezheti, milyen a népharag. Szerintem nem kéne megvárnia az ügyészségnek, amíg ez a népharag eléri önöket abban az ügyben, amiben még csak vádat emelni sem képesek. Harmadrészt, és ez a személyes megjegyzésem: szerintem egy normális országban, legfőbb ügyész úr, Hiszékeny Dezső felmentése után önnek már egyébként is be kellett volna adni a lemondását.
***
Dr. POLT PÉTER: - Képviselő úr, ön fenyegetőzött, és ezt a leghatározottabban visszautasítom. 1. Ön azt állítja, hogy valaki, jelesül az én feleségem, bűncselekményt követett el. Én azt gondolom, hogy még eljárás sincs.. 2. Megvannak erre a megfelelő eljárási szabályok. Egyébként a legfőbb ügyész - tán jó lenne az Alaptörvényt egy kicsit tanulmányozni - nem a törvényesség legfőbb őre. 3. Az, hogy ön egy ügyben milyen következtetéseket von le, azt gondolom, egy magánvélemény és politikai vélemény, és nem a hatóságok eljárását tükrözi. 4. Hogy egy kicsit megnyugtassam, nem önt, hanem a közvéleményt: most nyújtottuk be Buda-Cash-ügyben a vádiratot ugyanolyan módon, mint ahogy a Quaestor-ügyben is. A bíróság befogadta, problémát nem okozott a bizonyítékok megfelelő csoportosítása, és június 30-ára kitűzte a tárgyalást. Meglesz ez a Quaestor-ügyben is.
