A Szent Korona Szolgalat levelezolistaja
A lista tagjai tudjak es erzik, hogy a Szent Korona tagjai és teljesitik az ehhez fuzodo kotelezettseguket.
A lista celja:
Azoknak a magyar embereknek a ismeretkozlo és ismeretcserelo foruma, akik a Szent Korona eszme altal meghatarozott gondolkodasi moddal dolgoznak a liberális diktatura gondolkodasi modjaval rank kenyszeritett gyarmatbirodalmi elnyomas ellen.
A lista moderatora jogosult arra, hogy a lista celjaval ellentetes irásokat ne hozza nyilvanossagra es azok lista-tagsagat megszuntesse, akik a cellal ellentetesen akarjak hasznalni a listat.
Leiratkozas a listarol: https://www.pannoniatv.hu/levlista/signoff/hir
Betreff: [eunyet.hu] Ez a cikk megerõsíti a kérdést: Mi áll a Jobbik - Gárda ellentét mögött?
Datum: hétfő, 2008. szeptember 29.
Von: Halász József dr. An: Kutasi József
Nálunk a „kartellpártosodás" egyik jellemzõje, hogy a parlamenti erõk „nem engedik" ilyen tömörülések megjelenését, „elszívják elõlük a levegõt" és a médiaszereplés lehetõségét, de az elégedetlen szavazók zöme is inkább a kormányváltást ígérõk mögé áll.
Belpolitikai Napló Az Ausztriában történtek felrázhatják a magyar politikai elitet
hirado.hu/MTI 2008. szeptember 29. 21:48
Politológusok szerint Magyarországon nem valószínû a radikális pártok megerõsödése
Nem valószínû, hogy a magyarországi radikális pártok annyira megerõsödjenek, mint ahogy Ausztriában a hétvégi választásokon történt - derült ki az MTI által hétfõn megkérdezett politológusok nyilatkozataiból. Ausztriában a hétvégi választásokon a két szélsõjobboldali párt a mandátumok mintegy 30 százalékát szerezte meg.
Giró-Szász András, a Századvég Alapítvány ügyvezetõ igazgatója szerint elképzelhetetlen, hogy a magyar radikális erõk annyira megerõsödjenek, mint Ausztriában. De ha a politikai elit nem figyel fel erre az intõ jelre, akkor "markáns", érzékelhetõ erõsödés mehet végbe - tette hozzá. Mint mondta, az Ausztriában történtek figyelmeztetések lehetnek a magyarországi politikai elit számára, és ha folytatják a "sárdobálást", a radikális pártok erõsödhetnek meg.
Nehéz lenne kiszorítani a radikálisokat
Annak a véleményének adott hangot, hogyha a pártok továbbra is egymással lesznek elfoglalva, akkor azok a választók, akik egyébként nagy politikai pártokat támogattak, megoldást keresve elmozdulnak a radikális pártok felé. Ausztriában pontosan ez történt - mutatott rá. Felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarországon sokkal nehezebb lenne kiszorítani a hatalomból a radikálisokat, mert a jobb- és a baloldal sokkal inkább ellentéte egymásnak. E miatt nagykoalícióval nem tudnák háttérbe szorítani az esetleges megerõsödõ radikális politikai alakulatokat.
Nincs meg a kellõ támogatottságuk
Kiszelly Zoltán politológus szerint a vasárnapi ausztriai történések nem mértékadóak a magyarországi viszonyok prognosztizálásához. A most teret nyerõ pártok populisták, retorikájukban idegenellenességet is megjelenítenek, s leginkább a nagy, hagyományos politikai erõkkel szemben fogalmaznak meg tiltakozást.
Nálunk a "kartellpártosodás" egyik jellemzõje, hogy a parlamenti erõk "nem engedik" ilyen tömörülések megjelenését, "elszívják elõlük a levegõt" és a médiaszereplés lehetõségét, de az elégedetlen szavazók zöme is inkább a kormányváltást ígérõk mögé áll - sorolta a szakember a különbségeket. Hozzátette: Magyarországon nincs meg az a gazdasági és kapcsolati támogatás, amit a populista erõk Ausztriában a kis- és középvállalkozóktól kapnak.
A szélsõjobb tudatosan készül a választásokra
Szomszéd Orsolya, a Vision Consulting elemzõje szerint Magyarországon nem számíthatunk az Ausztriáéhoz hasonló szélsõjobboldali elõretörésre a parlamenti választásokon, ugyanakkor a 2009-es európai parlamenti választásokon ezek a pártok megerõsödhetnek. Ha például a Jobbik jól szerepel az EP-választásokon - mondta -, akkor ez esélyt adhat a jó szereplésre a magyarországi választásokon is, a párt ugyanis legitimáltnak érezheti magát és politikai irányát is - fûzte hozzá. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy Magyarországon a szélsõséges nézeteket valló pártok támogatottsága - habár szervezettebbek lettek - nem nõtt számottevõen.
Mráz Ágoston Sámuel, a Nézõpont Intézet kutatásvezetõje szerint addig, amíg a Fidesz fent tudja tartani viszonylag széles spektrumú jobboldali egységét, nem lehet számítani a radikális jobboldali pártok megerõsödésére. Megjegyezte azonban, úgy tûnik, a szélsõjobb minden eddiginél szervezettebben és tudatosabban készül a választásokra.
A hétvégi ausztriai választásokon a markánsan idegen- és EU-ellenes, a kisemberek és a vesztesek problémáit felnagyító, ideológiailag a szélsõjobboldallal kacérkodó Szabadságpárt (FPÖ) 18-19 százalékot szerzett, míg 2006-ban csupán 11,04-et. A Szabadságpártból 2005-ben Jörg Haider karintiai tartományi elöljáró vezényletével kivált, szintén bevándorlásellenes és populista húrokat pengetõ, de ideológiailag visszafogottabb Szövetség Ausztria Jövõjéért (BZÖ) pedig megháromszorozta támogatottságát és a voksok 11-12 százalékát mondhatja magáénak. Ezzel a két radikális párt a megszerezhetõ 183 mandátumból 58-at kapott.
http://www.hirado.hu/cikk.php?id=301159
--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
