Kattintani > FELADAT ÉS CÉL - AUFGABE UND ZIEL - MISSION AND GOAL
Kattintani > Az összes bejegyzés tartalomjegyzéke 2007. szeptember 10.-től

2011. március 22., kedd

8.901 - Dr. Lehmann György: A bocsánatkérés oktalanságáról

From: Dr. Lehmann György
Date: 2011. március 22.
Subject: Az őszinteség önmagában nem itélendő el
To: Kutasi József

A bocsánatkérés oktalanságáról

 

Szerintem semmi akadálya nem volt annak, hogy Dr. Lázár János nagy nyilvánosság előtt elmondja olyan szövegkörnyezetben, amilyenben csak akarja azt, hogy véleménye szerint

 „..az ember kaparjon, gyűjtsön, építkezzen kockáról kockára. Aki erre nem képes, akinek nincs semmije, az annyit is ér.”

Sőt ahhoz is alkotmányos joga volt Dr. Lázár Jánosnak, hogy Lázár János Boldizsár nevű gyermekéről elmondja lányos anyákat emlegetve azt, hogy pénzügyi ügyessége folytán „jó parti lesz”.

Ezt biztosítja neki a véleménynyilvánítás alkotmányos alapjogának érvényesülési lehetősége.

Mint ahogy engem is ugyanezen alkotmányos alapjogomnál fogva megillet az, hogy a Magyar Hírlapban „Régi, manipulált hangfelvétellel támadják Lázárt” című cikkhez 433. hozzászólóként közreadott alábbi véleménnyel azonosuljak:

 433. Anna5

2011-03-21 23:03:26

Uraim, aki nyitott érzékszervekkel járkál a rögvalóságban, aki tájékozott és van arányérzéke, aki nem a Fidesz propaganda butító hatása alatt áll, az évek óta tudhatta, ki ez a Lázár nevű törtető, gátlástalan, vagyon- és haszonelvű erkölcsi hulla, semmi meglepő nincs az ordas fröcsögéséből kivilágló embertelen világlátásában.

Igazából az az igazán érdekes szociálpszichológiai kérdés, hogy milyen megfontolás alapján védik őt a fidesz-szimpik:
1. mert ennyire buták és funkcionális analfabéták, hogy sem a rövid, sem a teljes szövegből nem értik meg, mit mond ez az alak,  vagy
2. mert nagyon is értik, hogy mennyire kínos és vállalhatatlan Lázár szövege, de mégis, a jobbágy-mentalitásuk, a csordához való görcsös tartozni vágyásuk, a Párthoz és a Vezérhez fűződő kutyahűségük okán kétségbeesetten és kényszeresen terjeszteni kényszerülnek a hazug mosdató pártmagyarázatokat, önmaguknak belső meggyőződését is megerőszakolva

Önmagában nem is lenne semmi baj a véleménynyilvánítással akkor, ha Dr. Lázár János nem kért volna bocsánatot arra az esetre, ha megbántott volna valakit véleménye elmondásával. Illetve akkor sem lenne baj, ha tegnap az Országgyűlés plenáris ülésén napirend előtti felszólalásában nem mondta volna a velem egykorú Harrach Péter kereszténydemokrata párti frakcióvezető azt, hogy nem Lázár Jánosnak kellett volna bocsánatot kérni másoktól, hanem másoknak Lázár Jánostól.

Hiszen ha egyszer az a véleménye Dr. Lázár Jánosnak, hogy „Akinek nincs semmije, az annyit is ér” illetve az a véleménye, hogy azért lesz jó parti néhány éves gyermekéből húsz év múlva, mert a gyermek apukája pénzügyi ügyeskedésekben tevékeny, akkor ne törődjön azzal, hogy kit sértett meg, hiszen ha mást mondana véleményének mint amit gondol, akkor éppúgy hazudna mint azok a közszereplők, akiknek ugyanaz a véleményük, mint Dr. Lázár Jánosnak, csak mást mondanak, mint amit gondolnak.
Ha így nézzük, akkor Dr. Lázár János a hozzá hasonlóknál akár tisztességesebb ember is lehetett volna egészen addig, ameddig nem kért bocsánatot. Addig volt tartása.

Nekem pedig azért, mert az a véleményem, hogy az olyan embereket, akik olyan gondolkodásuak, mint az őszinte Dr. Lázár János, törtető, gátlástalan, vagyon és haszonelvű erkölcsi hulláknak tartom, szintén nem tudom, hogy miért kellene bocsánatot kérnem. Hiszen ha ez a véleményem, őszinte véleményem róluk, miért kellene ezt elhallgatnom, vagy hazudnom. 
Kedves Harrach Péter én tudomásul veszem azt, hogy mindig voltak Lázár Jánosok, Ön pedig vegye tudomásul azt, hogy nem mindenki Lázár János féle.

A baj nem az őszinte véleménynyilvánítások miatt van, hanem azért, mert a Lázár Jánosok az elmúlt húsz évben pártállástól függetlenül döbbenetes módon elszaporodtak.
És tartok attól, hogy hazánk erre rámegy azért, mert többet ártanak, mint az eddigi idegen elnyomóink együttvéve  ártottak.
Ugyanis ők azok szerintem, akik belülről, lelkileg, erkölcsileg rohasztják szét a nemzetet.
----------------------------------
Egyébként pedig a Dr. Lázár János féle bocsánatkérésről az olyan fajta védekezés jut eszembe, amikor a tolvaj azt mondja bíróság előtt, hogy „nem loptam, de ha mégis loptam volna, enyhe büntetést kérek.”

Léhmann György
Siófokon 2011. április 21. napján