Kattintani > FELADAT ÉS CÉL - AUFGABE UND ZIEL - MISSION AND GOAL
Kattintani > Az összes bejegyzés tartalomjegyzéke 2007. szeptember 10.-től

2011. június 1., szerda

9.771- Vinczer S. Péter: Apák napjára > A SZOMORÚSÁG NAPJA

Feladó: Peter Vinczer

Dátum: 2011. június 1. 5:03
Tárgy: Apák napjára
Címzett: Kutasi József <jozsef@kutasi.eu>,

 

 

A SZOMORÚSÁG NAPJA

Hamarosan Apáknapja lesz, de gondoltak-e arra, hogy hány édesapa

bírósági ítélet alapján még csak nem is láthatja a gyermekeit.

 

A válóperek többségében a gyermekeket a bíró az anyának ítéli oda, még

akkor is, ha az anya adott okot a válásra. Az apát tartásdíjra ítélik,

leginkább olyan összegre, amely nem indokolt, és az apa jövedelmét

szinte felemészti. Ha képtelen fizetni, mert elveszítette az állását,

vagy megbetegedett, első lépésként zárolják a bankszámláját, utána

elveszik az (autóját) hajtási engedélyét, útlevelét és börtönbe teszik.

 

Közben megkapja a bírósági parancsot, hogy nem mehet a volt háza

közelébe, ahol a gyerekei laknak, de még az iskolát sem közelítheti

meg 300 méteren belül. Ha mégis odalopódzik hogy láthassa a gyerekét, és a volt feleség

észreveszi vagy az iskolában bárki, rendőrt hív, és bilincsbe viszik el az apát.

 

Ugye hihetetlen, hogy egy jogállamban ilyen megtörténhet, és ami még

szomorúbb, hogy a korrupt bírók a régi jó törvényeket mellőzik, és

összejátszva a rendőrséggel, valamint a Gyermekvédő Szövetséggel CAS,

üzletet csinálva gyermek kereskedelmet hoztak létre ami Ontárioba évi $1.5 billió dolláros üzlet.

 

A minap négy asszonyt tartóztatott le a rendőrség gyümölcslopásért,

néhány alma miatt. Az egyiktől elvették a nyolc hónapos gyermekét,

átadták a CAS-nek, az anyát börtönbe vetették a tárgyalás napjáig.

Talán még szopna a gyermek? Majd megeteti a "pótszülő" akinek

kiadják,és az sem baj, ha az alkoholista, vagy drogos, fontos, hogy a

CAS megkapja a 3,500 dollárt azért, mert talált pótszülőt.

 

Kérdezhetnénk, hogy ha már Kreoni módon követni kell a törvényt, és

börtönbe kell vetni az anyát, akkor miért nem adják oda a gyermeket az

apának, vagy rokonoknak, ismerősöknek? Azért, mert azért nem kapna az

államtól pénzt a CAS. Ilyen esetek többségében a szülőtől végleg

elveszik a gyermeket, állítva, hogy szegény, vagy csak egyszerűen

kijelentve, hogy a gyermek érdekében.

A gyermek eltartásáért 45,000 dollárt fizet az állam, amiből a

pótszülő csak a töredékét kapja, a gyermek meg a létminimumot a

legtöbb esetben. A többi pénz kell a CAS igazgatói fizetésére ami

160,000 dollár, na meg a többi fullajtáré sem marad 80,000 dollár

alatt, akiknek szociális munkás a nevük.

 

Kevesen tudják, hogy a CAS egy privát corporation. Amikor az alapító

létrehozta, akkor valóban a gyermekek védelmét szolgálta. Ma ez már a

múlté, lelketlen gyermek kereskedelemmé vált, és fejére nőtt a

bíróságoknak, és a rendőrségnek, akik lusták utána nézni, hogy milyen

jogaik vannak ennek az elfajult egyesületnek. De az is fennáll, hogy

nekik így jó, mert jövedelmez az ügyvédeknek, bíráknak, és a

rendőrségnek.

 

E közben az apák naponta vetnek véget a szomorú, és kilátástalan

életüknek. A gyermekeiket nevelő anya sok esetben a gyermekeket

félreismerteti, az apát okolja minden rosszért, és az előállt

helyzetért.  Ez "PAS", "PA"  Parental Alienation Syndrome.

 

Kanadában kétszázezerre tehető azoknak a gyermekeknek a száma, akik

elvannak szakítva a szüleiktől. Azok a gyermekek, akik ellenállnak, és

"kezelhetetlenné" válnak, erős nyugtatókkal butítják, sok esetben

kísérleti gyógyszerekkel, és ha nem akarja bevenni, lefogják, és a

végbélen keresztül beteszik az erre alkalmas "gyógyszert". Az ilyen

gyermekeknek nincs esélye, Ők már a különleges "nevelők" karmai között

vannak. Megszökött ilyen helyről egy 16 éves fiú, aki nyilatkozott

a bánásmódról.

 

Joggal kérdezhetjük, hogy jogállamban élünk? Állítólag igen, és olyan

országban, hol a politikusok gerinctelenek, féltik az állásukat. A

CAS nyíltan állítja, hogy aki meri őket kritizálni, annak a

karrierjének vége. A női emancipáció átesett a ló másik felére, és

szükségessé vált az apák jogaiért küzdeni, Apák Jogvédő Egyesületébe tömörülni.

 

Érvényt kell teremteni az ENSZ Alapokmányában foglaltaknak, melyet

Kanada is aláírt, miszerint a gyermekeket nem szabad a szülőktől

erőszakkal elválasztani. Ide tartozik a családegyesítés lehetősége is

az országok között. Ennek tudatában a minimum  az lenne, hogy a szülő

láthassa a gyermekét, és tilos legyen a gyermekeknek a szülőket

álságosan negatív képbe helyezni.

 

A statisztika megdöbbentő: Kanadában évente 2,700 apa végez

öngyilkosságot. Csak maga Ontarioban minden negyedik nap meghal egy gyermek a CAS

felügyelete alatt, ez évi 90 gyermek halála a Toronto Star cikkére

hivatkozva, amely megtörte a hallgatást.

 

Kérdezhetnénk, hogy miért hallgat minderről a média többsége? Mert az ország jó

hírnevének ártana, ha kimutatnák, a valós helyzetet, ezért tabu a

téma, és karrierveszélyt jelen a témát érinteni..

 

További információ: www.canadacourtwatch.com és www.glennsacks.com

 

Vinczer S. Péter