Feladó: 168 Óra
- Az alkotmányozáshoz sem kért tanácsot az ön kormányfője? Mert minket, magyarokat ebbe is „bevontak”.
– A demokráciának és így az alkotmánynak is az az alapja, hogy a kisebbségek, a más véleményen lévők szabadságát, védelmét biztosítsa. Nem azoknak a szólásszabadságát kell garantálnia, akik egyetértenek velünk, hanem azokét, akiknek a gondolatait is utáljuk. A konzervatív Die Welt szerkesztőjével értek egyet: az új magyar alkotmány a múltba réved, és éppen a vitát tartja szükségtelennek, amely pedig a demokrácia sine qua nonja. Az alkotmányozásnak csak akkor van értelme, ha az új alaptörvény konszenzuson alapul, olyan igazságokat tartalmaz, amelyekkel mindenki azonosulni tud. Akkor lesz időtálló. Találkoztam itthon olyan barátommal, aki elkeseredve közölte: e miatt az iromány miatt kirekesztettnek érzi magát. És ezzel nincs egyedül. Nemcsak az abszurdum, hogy egypárti, vagy az, hogy egy magánintézmény nevét beleírják egy ország alaptörvényébe, hanem az is, hogy több ponton rég letűnt időket idéz. Azt rögzíteni az alkotmányban 2011-ben, hogy a házasság férfi és nő közötti kapcsolat, a világ nagy részén ma úgy hangzik, mint ha 1600-ban, Giordano Bruno megégetésekor utólag beírták volna a Bibliába, hogy a Nap kering a Föld körül...
Negyedszázada emigrált, fél tucat diplomával a zsebében. A Kanadai Urbanisztikai Intézet volt nemzetközi vezérigazgatója a világ több mint száz országában irányított demokratikus felzárkóztatási és önkormányzási programokat. Így hazánkba is több milliárd forint értékű segítséget hozott az önkormányzatok fejlesztésére.