19.080 - ​Kezdeményezés a visegrádi országok iskolai végzettségének kölcsönös elismertetéséért

Feladó: Ifj. Szilas László <laszlo.szilas@kameras.hu>
Dátum: 2014. július 28. 15:18
Tárgy: 

​

​

 Kérem, támogassa!​

Címzett: Kutasi Jozsef Antal <jozsef@kutasi.eu>

Kedves Kutasi József Úr!

Ezúton szeretném tájékoztatni, hogy az alábbiakban csatolt Felvidéki Magyarok idei második számának, 20 – 21  oldalán olvasható a

​​

Kezdeményezés a visegrádi országok iskolai végzettségének kölcsönös elismertetéséért c. cikk, ha úgy ítéli meg, hogy ez a nemzeti kezdeményezés méltó a kitüntető rokonszenvére.

Kérem, támogassa!

Egyben szeretném arról tájékoztatni, hogy június 13-án a kiváló Liebhardt Ágota riporternővel beszélgettem a Magyar Rádióban a V4 –es diplomák elfogadásával kapcsolatos nemzeti kezdeményezésemmel kapcsolatban.  Úgy tudom, hogy az  Emberi Erőforrások Minisztériumából is kell még valakinek nyilatkoznia ezzel kapcsolatban és utána kerül majd adásba. A beszélgetés előtt összeszedtem gondolataimat, amit most Önnel is megosztok kiegészítve néhány támogató nagybecsű soraival. Külön öröm számomra, hogy nem csupán kiváló politikusok, hanem szakmájukat jól ismerő akadémikusok és professzorok  is vannak közöttük.

Üdvözlettel:

PaedDr. Szilas László

A V4-es tagországok polgárai a világ  munkaerőpiacán  egyre erősödő konkurenciaharcban   is mind jobban egymásra vannak utalva, ezért  a különféle bürokratikus és ellenséges érzületű  intézkedések és megnyilvánulások a V4-ek , a  Közép-európai régió országait csak hátrányos helyzetbe hozzák és ezen  országok állampolgárainak életét feleslegesen megkeserítik, nehezítik.

Az elmúlt időszakban nagyon sok olyan törekvés volt, hogy ez a régió, a V4-együttműködés felértékelődjön az EU-n belül (én ezzel maximálisan egyetértek, ez a jövőnk, semmi más, a regionális. együttműködés!).

Namármost, ha ez így van, akkor az olyan ügyeknek, mint pl. a diplomáink, okleveleink kölcsönös elismerésének evidensnek kell lennie, az ugyanis nem járja, hogy egy családon belül (éspedig a V4-et kvázi tekinthetjük családnak) egymásnak ellentmondó szabályok vannak egyszerre érvényben. Ez zavart okoz, de ha ezt nem is, akkor legalábbis nem teremt bizalmat egymással szemben.

Miben más egy magyar mérnök tudása, mint egy cseh, lengyel vagy szlováké? Szerintem semmi, mert kiváló tanáraink és professzoraink állampolgárságtól  és nemzetiségüktől függetlenül azon fáradoznak, hogy a professzionista tudásukat átadják a felnövekvő nemzedéknek.

Nem kellene nekünk itt a régióban egy az egyben átvenni az angolszász modellt, hisz a PhD fokozat "philosophie doctor", ha szó szerint vesszük, akkor teljes képtelenség az olyan szakterületeken, ahol fogalmuk sincs a filozófiáról.

Ettől sokkal következetesebb a cseh vagy a szlovák gyakorlat, ahol a Dr. előtti végződéssel már rögtön utalnak arra, hogy az illető milyen tudomány doktora.

a) természettudományi oktatási programokban (természettudományi doktor), (rövidítésben „RNDr.")

b) a gyógyszertári oktatási programokban (gyógyszerészet doktora) (rövidítésben „PharmDr.")

c) a társadalomtudományi és művészettudományi oktatási programokban (bölcsészet doktora) (rövidítésben „PhDr.")

d) jogtudományi oktatási programokban (jogtudományi doktor), (rövidítésben „JUDr")

e) tanári és testnevelési oktatási programokban (pedagógia doktora) (rövidítésben „PaedDr")

f) teológia oktatási programokban a katolikus teológia területén végzett oktatási programokon kívül (teológia doktora), (rövidítésben „ThDr.")

Minden egyéb titulust és végzettséget is egy az egyben el kellene ismerni egymás országaiban a kölcsönös közeledés, tapasztalatszerzés és bizalomerősítés céljából.

Nem baj, ha Magyarországon most éppen nem létezik a kisdoktori, éppen az a cél, hogy visszahozzák. Ki állítja azt, hogy a tudományos életben történő megfontolt előre araszolgatás kárára van a tudományos teljesítményben szükséges építkezésnek?

Ha az orvosoknak és a jogászoknak lehet (kis)doktori végzettségük, akkor a többieknek miért nem? Ez így nagyon igazságtalan, de van kivétel: Csehország és Szlovákia. A V4-ek közötti kölcsönös szerződéssel elő lehetne segíteni, hogy ez a gyakorlat máshol is elterjedjen. Mi különbözünk Nyugat-Európától, ennek a térségnek közös történelme van - Habsburg-uralom alá tartoztunk évszázadokig, közös uralkodóink voltak. Lengyelország 1795-ös felosztása után pedig Krakkó és környéke is a Habsburgok fennhatósága alá tartozott. Szóval, sok a közös vonás, amit a végzettségek elismerésével tovább lehetne mélyíteni és erősíteni

Az Isten és a Természet törvényei ember által megváltoztathatatlanok, de az emberi törvények és előírások megváltoztatása  elsősorban a befolyással rendelkező "emberi" körök akaratán, jóindulatán és bölcsességén  múlik.

A Visegrádi Négyeket óriási történelmi múlt köti össze egymással, mely múltat továbbra is ápolni kell. Szlovákia és Csehország egymás iskolai végzettségének teljes körű elismerésével egy olyan lépést tett, egymás kölcsönös hasznára, ami példaértékű és méltó arra, hogy azt kiterjesszék a Négyek minden országára.

Mindezek ismeretében tisztelettel kérem a keresztény gyökerekkel rendelkező országaink Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia Kormányát, hogy állapodjanak meg egymás iskolai végzettségének elismeréséről

Ezen megtisztelő döntésük végzős diákjaink és egyetemistáink javára válna és egyidejűleg jelzésértékű lenne a négy szomszédos ország szoros, baráti együttműködésére is.

Nagy örömet és megtiszteltetést jelent számomra, hogy a Köztársasági Elnöki Hivatal Külügyi Igazgatóságán túlmenően többen támogatják már ezt a magyar kezdeményezést, 

Szlovákiában, Csehországban és Lengyelországban is. Remélem képviselőink, államtitkáraink és minisztereink is magukévá teszik

KÖZTÁRSASÁGI ELNÖKI HIVATAL
KÜLÜGYI IGAZGATÓSÁGA

Tisztelt Szilas Úr!

A Köztársasági Elnöki Hivatal rendben megkapta elektronikus levelét.

Engedje meg, hogy hivatalunk nevében megköszönjem segítő szándékát: azt, hogy felhívta figyelmünket a V4 országok iskolai bizonyítványai kölcsönös elismerésének kérdéskörére.

Nagy örömömre szolgál, hogy hivatalunk egy olyan állampolgári levelet kapott, amely a V4-országok mindennapjaival, az együttműködés gyakorlati lehetőségeivel foglalkozik. Úgy gondolom, ez a tény már önmagában is azt erősíti meg, hogy a V4-es országok együttműködése minden részes fél számra fontos kapcsolatrendszert jelent.

A nyílt levelében foglaltakat pozitív kezdeményezésnek tartom. Magam is úgy vélem, hogy érdemes felhívni a V4-országok kormányainak figyelmét a diplomák és más, szakvégzettséget igazoló oklevelek kölcsönös elismerésére, az ettől a lépéstől várható előnyökre.

További eredményes munkát és jó egészséget kívánok.

Üdvözlettel:

DR. SZŐKE LÁSZLÓ
igazgató

H-1014 Budapest, Szent György tér 1.
telefon: +36 1 224-5040 | Fax: +36 1 224-5049